Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-05 / 132. szám

XMíHiw ARANY JÁNOS-DÍ] ÁSOK Kapunyitás a matematikában Köztudomású, hogy az ál­talános iskolai matematika- oktatási kísérlet eredménye­képp korszerűsödtek a taní­tási és tanulási módszerek, gazdagodott az eszköztár, s eredményesebben oktatható a matematika. Bélák gyuláné Dunakeszin a 3. számú iskolában tanít. — Az Országos Pedagógiai Intézet matematikaoktatási kísérletét én vezettem isko­lánkban — mondja. — Hat hónapon át többször is kel­lett bemutató • tanítást tartanom. Hogy miről? Éppen ebben rejlik a kísérlet lényege. A matematika öt fő területéről — számtan-algebrából, a geometriából, a konibinatorikai-valószínűségszámítási isme­retekből, a relációkból és függvényekből, s halmazelméletből — az eddigi alsótagozatos tanítás csak keveset érintett. Tu- laj dánképpen csak a számtan és az algebra elemeivel is­merkedtek meg a tanulók. — Kísérletünkben kaput nyitottunk a többi területre. Ez .természetesen csak a gyermekek, a hat-hét évesek élet­kori sajátosságainak megfelelően történhetett. Sajátos eszkö­zökre volt szükségünk. A számfogalmak kialakításánál pél­dául három-négy halmaz összehasonlítását gyakorolhattuk. A gyerekeknek a színes pálcikák, színes virágok és a színes korongok halmazát kellett összehasonlítaniuk. A feladat nem könnyű. De ez csak egy módszer a sok közül. Felhasz­náltuk az apróbb eszközökön kívül a logikai játékokat is. — Az új módszer előnye hamar szembeötlőit: sokat fej­lődött a tanulók logikai készsége, s ez a többi tárgy tanu­lására is kihat. Ezzel a módszerrel érdeklődést kelt még a kis elsősökben is a számolás művészete, „s a gyermekek játszva, az eszközöket használva, saját tapasztalataikon át ju­tottak el a matematikai igazságokhoz. A tantervi követel­ményt a kísérleti osztályok tanulóinak mintegy 40 százalé­ka magasan túllépte. Bel'ák Gyuláné ma is kísérletezik. Most az anyanyelvi ok­tatásban. Az első osztályos írás-, olvasás-, fogalmazás- és nyelvtanítás .módszereit vizsgálja ugyancsak az OPI megbí­zásából. Bélák Gyuláné már húsz éve tanít. Arra a kérdésre, hogy könnyebb-e így, kísérletekkel tűzdelve a munkája, ezt felelte: — Mint minden kísérletezőnek, nehéz a dolgom, de meg­éri. Már idén is mérhető volt: az új módszerek jobban lekö­tik a gyermekek figyelmét, segítségükkel többet tudhatnék, s alaposabbak, korszerűbbek lettek ismereteik, többoldalúb­bá vált személyiségük. Óvoda, iskola: segítik egymást Közművelődés az iskolában — Amikor 1964-ben ez az óvoda felépült, itt a környé­ken még üres telkek voltak. Attól féltünk, hogy nem hoz­za ide senki a gyerekét, és nem lesz munkánk — mond­ja Alsónémeáir. a 2. számú óvodában Beke Józsefné, ve­zető óvónő. Persze, azóta a telkek be­épültek. Csinos, modern há­zak sorakoznak egymás mel­lett, a az óvodában dolgozó pedagógusoknak is van mun­kájuk bőven, hiszen teljes a létszám, a zsibongó gyermeksereg egész napos foglalkoztatá­sa nem kis feladat. — 1973 óta nemcsak a két helybeli óvodának vagyok a vezetője, haném felügyelőként is dolgozom a dabasi járásban — mondja Bekéné. A minap Hernádon voltam az ottani óvo­da záróértekezletén. Átfogó látogatások során különböző kér­déseket vizsgáltunk az óvodában. Elsősorban az oktató-neve­lő munka eredményességét, színvonalát, a személyi és tárgyi feltételek alakulását, valamint a vezető munkáját. A neve­lőkkel a napokban beszéltük meg a látogatás tapasztalatait. A beszélgetés íróasztalnál kezdődött, de aztán végigjár­tuk Beke Józsefné birodalmát, az óvodát. Mindenütt rend és tisztaság. Az óvónők a csoportokkal foglalkoznak, _— Sokat segítenek nekünk a szülők — mondja a veze­tőnő. — Udvari, szobai játékokat, szemléltető eszközöket ké­szítenek, javítanak. Jó a kapcsolatunk. Nyílt napokat is ren­dezünk számukra. Ilyenkor eljönnek és végignéznek egy-egy csoportos foglalkozást. — Van elég óvónő Alsónémedin? — Nem panaszkodhatunk. Az ideális az lenne, ha egy- egy óvodai csoportot két óvónő irányítana. Kicsit furcsán hangzik, de nálunk másfél óvónő jut egy csoportra. Ez aránylag kedvező helyzet. Az óvónők 30 százaléka, sajnos, képesítés nélküli. Többségük érettségi után került hozzánk és mindegyik tovább akar tanulni. Szakmailag állandóan se­gítjük egymást, havonként bemutató foglalkozásokat tartunk, a látottakat megvitatjuk, megbeszéljük. — Nálunk a községben az iskolaelökészítiés rendben fo­lyik. Hatvanhárom gyerek megy ősszel első osztályba. Köz­tük 47 óvodás. A többiek pedig iskolaelőkészítő tanfolyamon vésznek részt. Régebben óvónő tartotta a foglalkozásokat, az idén az általános iskola nevelői készítik fel a gyerekeket. Mi szemléltető eszközöket adtunk az előkészítéshez. Lelkes, becsületes, igazi pedagógus, több mint húszéves óvónői munkásságává! rászolgált az elismerésre. legyen a zene mindenkié Más ez az iskola, mint a , többi. Szó itt lényegesen ke­vesebb hangzik el, mint má­sutt. Szavak helyett a hang­szerek beszélnek, a diákok zongorán, hegedűn, klariné­ton vagy éppen gitáron vála­szolnak a tanárok kérdéseire. Már negyedszázada van ez így Cegléden, ahol ezekben a na­pokban ünnepük az Erkel Fe­renc zeneiskola fennállásának huszonöt éves jubileumát. Ma már szerte az országban egyre több az ilyen iskola. Negyedszázada azonban még csak mutatóba akadt néhány. Béres Károly, a mezősasi cipészmester fia sem gondolta volna huszonöt esztendeje, hogy éppen egy ilyen iskola léte hozza meg számára élete nagy sorsfordulóját. Éppen csak befejezte az általános iskola hatodik osztályát, amikor egy nap hívatta Márton Ferenc, az énektanára, s megkérdezte tőle: lenne-e kedve Békéstarhoson, a zeneiskolában folytatni tanulmányait? Karcsinak szép hangja volt, más azonban nem fűzte addig a muzsikához. De mert kedve volt a változatossághoz, s szülei is beleegyeztek, így a hetedik osztályt már Békéstarhoson kezd­te, s ott is tanult, egészen az érettségi megszerzéséig. Ez a hat esztendő aztán alapvetően' meghatározta további életét. Ének-zenetanán diplomát szerzett Szegeden, s ilyen minőség­ben került Ceglédre tizenkilenc esztendeje, öt évig a zenei általánosban tanította a diákokat, aztán kinevezték a zene­iskola igazgatójának, s ezt a munkakört tölti be ma is. A zeneiskolák léte azonban nem csupán Béres Károly életében hozott ilyen fordulatot. Sok-sok életút változott meg a muzsika hatására az övéhez hasonlóan. Itt, Cegléden is, ahol az elmúlt negyedszázad alatt kétezer ember vált nem csupán a zene ismerőjévé, a muzsika szerelmesévé, hanem valamilyen fokon — átlagosan hat esztendeig — művelte is azt. Ami negyedszázada még elképzelhetetlen volt Cegléden: a rendszeres komolyzenei élet, az ma már egyre gazdagabb tartalommal telítődő valóság. A korábbi években még csak kettő, a most záruló évadban viszont már három bérlet- sorozatot is indítottak. Egy-egy sorozat keretében négy-négy hangversenyt rendeztek, külön a diákoknak, külön a felnőt­teknek és külön a szakmunkástanulóknak. Ez már havi egy hangversenyt jelent a város életében. Ez azonban csak egy ré­sze a zenei programoknak. Ezen kívül a zeneiskola tanárai és növendékei évente négy-öt hangversenyt adnak. Ehhez kapcsolódik az a tucatnál is több zenei műsor, amelyet évente a művelődési központ, illetve a városi-járási könyvtár szervez. Az Erkel Ferenc zeneiskolában ma tizenegy szakon 613 növendék tanul huszonegy tanár irányítása mellett. A huszon­egy danát közül nyolcán évtizede még ebben az iskolában is­merkedtek meg a zenével, s kötöttek a muzsikával egy életre szóló barátságot. Mások, akik innen indultak, ma már or­szágos hírű zenekarok tagjai. Lénárd Andor például az Opera­ház zenekarának klarinétosa, P. Kovács Sándor a MÁV szim­fonikus zenekarban fagottozik és hosszan sorolhatnánk még kit merre vitt innen az életútja. Megint mások a környező települések — Nagykőrös, Abony — zeneiskoláinak tanárai. Legyen a zene mindenkié — ezt tanulta meg Béres Károly elsősorban Békéstarhoson, s azóta is ez a cél vezeti életét, egész tevékenységét. Cegléd zenei életének felvirágzása bizo­nyítja, hogy jó úton jár. Vácott az Árpád út mesz- sze esik a város központjá­tól. Ez a Szob felé vezető út utolsó szakasza. Külváros, an­nak minden jellegzetességével. Földszintes házak, csöppnyi kertek sorakoznak egymás mellett, szinte végetérni nem akaró hosszúságban. Emeletes ház csak elvétve akad, az is jobbára az utolsó évtized­ben épült középület. Például az iskola. Mármint az új, a nyolc tantermes, amely nyolc esztendeje készült el. A régi, tíz tantermével, a város határá­ban található. Bár néhány hónappal ezelőtt fővárosi igénnyel épült mű­velődési központtal gazdagodott Vác városa, hatósugara nem ér el idáig. Legfeljebb csak egy-egy kiemelkedő programja vonzza innen is az embereket. Mit lenne tenni? Ez a kérdés foglalkoztatja már évek óta Zsebesi János iskolaigazgatót, aki éppen húsz esztendeje került Vác városába, és tizennyolc esztendeje a vezetője az Árpád úti általános iskolának. — Amiért feltétlenül tenni kellett valamit — mondja —, az, hogy a diákok nyolcvan százaléka munkásszülök gyermeke, akiknek még inkább szükségük van az önművelés sokféle lehetőségére. így jutottunk arra az elhatározásra, hogy olyan gazdag választékú könyvtárat hozunk létre az iskolában, amely segít felkelteni a rendszeres olvasás igényét tanulóink körében. A gondolat megszületésekor az iskola nem egészen három, ezer kötetes könyvtárral rendelkezett. Induláshoz az elégsé­gesnek bizonyult volna, ha van, akiknek a legfőbb gondja a könyvtár gondozása, a gyermekek olvasóvá nevelése. — Ez olyan feladat, amelybe belesegíthet az iskola huszon­három pedagógusa, de a nagy iskolai leterhelés mellett csak segíthet ebben a munkában. Kell valaki, méghozzá szakember, akinek csak ez a feladata. Szerencsére a város vezetői meg­értették célkitűzésünk lényegét, így került iskolánkhoz _ füg­getlenített könyvtárosnak két esztendővel ezelőtt Sáron Lászió­né, aki népművelés-könyvtár szakos képesítéssel rendelkezett. Való igaz, hogy ma még kevés iskola büszkélkedhet az­zal, hogy függetlenített könyvtárosa van. A váci, Árpád úti iskolában ez már valóság. S az eredmény? Az iskola 572 ta­nulója közül több mint 500 rendszeres olvasója az ötezer kötetes könyvtárnak. Hogyan'lett a háromezerből ötezer kötet? Az iskola szo­cialista szerződést kötött a városi-járási könyvtárral, amely kétezer kötetet küldött letétbe, rendszeres cserejelleggel. így a választék nemcsak igen gazdag, de jelentős segítője is az iskolában folyó oktató-nevelő munkának. Az iskolai könyvtár azonban nemcsak olvasóvá nevel. Központja egyúttal az iskola gazdagabb művészeti életének. A két irodalmi színpad itt gyűjti anyagát, s gyakran még a pró­bákat is itt rendezik. A nagy kórus mellett a kamarakórus és a tercett is szerepel a könyvtári rendezvényeken, akárcsak a kisdobosok tánccsoportja. Hogy a közművelődésnek ilyen lehetősége teremtődött meg ebben az iskolában, abban Zsebesi János igazgatóé a fő érdem. Azé a Zsebesi Jánosé, aki 1941-ben szerzett Sárospata­kon tanítói oklevelet, s sok között, a felszabadulás után le­hetett tanár. 1976. JUNIUS 5., SZOMBAT Kitüntetett Pest megyei nevelők ÜNNEPSÉG A PARLAMENTBEN A pedagógusnap alkalmából pénteken ülést tartottak a Parlament kupolacsarnokában, amelyen részt vett Havasi Fe­renc, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Orbán László kulturális miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága tudományos, közoktatási és kulturális osztá­lyának vezetője és (ír. Gosztonyi János oktatási államtitkár. Ünnepi beszéd kíséretében Gosztonyi János adta át a pe- dagógusnapi kitüntetéseket. Az Apáczai Csere János-díjat tízen kapták meg, 63-an Kiváló tanár, 39-en Kiváló tanító és 19-en Kiváló óvónő kitüntetést kaptak. Pest megyéből Kiváló tanár kitüntetést kapott Rózsás László, a nagykőrösi Arany János Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola igazgatója, Gáli Imre, a gödöllői Petőfi Sán­dor általános iskola tanára. _ _ Kiváló tanító lett Csete Gyula, a nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc általános iskola igazgatója és Szendrődi Ferencné, a budakalászi általános iskola igazgatója. Kiváló óvónő kitüntetést Temesvári Mihályné, a ceglédi központi óvoda vezető óvónője kapott. ★ ★ Mint lapunk első oldalán jelent- jtiK, Pest megye pedagógusnapi ün­nepségen kitüntetéseket adtak át. Elismerést kaptak (az átadás sor­rendjében) : AZ OKTATÁSÜGY KIVALÚ Dolgozója lett Farkas Lajosne, a Pest megyei Tanács művelődés­ügyi osztályának helyettes veze­tője, Kiss Jánosné, a budakeszi általános iskola és gimnázium szakfelügyelője, Dér íren, a tör­ten általános iskola igazgatóhe­lyettese, Czagányi László, a dabasi járási hivatal művelődésügyi osz­tályának tanulmányi felügyelője, Csobán Pálné, az aszódi 1. számú napközi otthonos óvoda vezető óvó­nője, Kárpáti Györgyné, a vecsési 1. számú általános iskola igazgató­helyettese, Kali Endre, a tápiósze- lei általános iskola igazgatója, Kiss Istvánná, a nagykőrösi Arany Já­nos általános iskola tanítónője, Herling Ferencné, a dunaharaszti I. számú óvoda vezető óvónője, Tóth Tibor, a szigethalmi általá­nos iskola igazgatója. Fazekas Ju­lianna általános iskolai nevelő', Tahitótfalu. Tamasek Józsefné, a vácrátóti általános iskola igazgató­ja, Hegedűs Zoltánné, a ceglédi Mészáros Lőrinc általános iskola tanára, dr. Galicz Tiborné általá­nos iskolai tanár. Gödöllő, tJj- helyi Albertné, a szentendrei Le­nin úti általános iskola igazgatója, Vásárhelyi József, a váci Gábor József általános iskola igazgatója, Klausmann Ferenc, az aszódi Pe­tőfi Sándor gimnázium és szak- középiskola igazgatóhelyettese, Kun Péter, a szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium igazgatóhe­lyettese, Petrovits István, a szent­endrei Móricz Zsigmond gimná­zium tanára. Szabados Miklós, a ceglédi Április 4. közgazdasági szakközépiskola tanára. Mikó Gyula, a váci siketek általános is­kolájának gyógypedagógiai tanára, Zsigmond József, a váci Sztáron Sándor gimnázium igazgatóhelyet­tese, Friedrich Ignácné, a soly­mári általános isicola tanítója, ar. Adam Tamásné, az albertirsai ál­talános iskola tanára, Sárossy La- josné, az újlengyeli óvoda vezető óvónője, Kováts Tiborné, az aszó­di 1. számú általános iskola taná­ra, Kiss Józsefné, a monori 2. szá­mú ovoda vezető óvónője, Bánts ivxmály, a tapiószentmártoni álta­lános iskola igazgatója, Hanak x cEciiClic, a buua*.aias^j. áltaianos iSKOia tanítónője, iutii Yinnosne, a vacduj^ai auaianos iskola szats- xelugyeioje, i*ai isiván, a cegieai Táncsics Mihály aitaianos isKOia tanara, Earkoczy ístvanne, a gó- aoiiui I. számú ovoaa vezető óvo- üuje, biüiüíi oozseme, a váci c*a- uur Jozsei altaianos iskola tanító­nője, Juteiigyei bauuonití, a torok- ucumti aitaianos iskoia napközi csoportvezetője, Pásztor Jozseme, a túrái aitaicmos iskola igazgato- neiyettese, jougajev öáimor, a nagykatai 2. számú áitaianos is­kola tanara, lakó ivíittiós, a döm- sooi áitaianos iskola igazgatóhe­lyettese, ozv. Muzstai Zouanne, a tvisoroszi aitalanos ískota tanara, 'Gézune, a zeoegenyi ovoaa vezető óvonoje, Tátrái üezsóné, a ceglédi kuitoruieti általános isko- la ígazgatoueiyettese, ur. Konya kvaii*x<*nne, a godoiioi Petőfi Sán­dor aicaianos iskoia tanara, Te­mesvári o anosne, a váci Háman Kató aitaianos iskola tanítónője, nőül iiciane, a pilisoorosjenői óvoaa vezető óvónője, Bányász berencne, a göai lu. számú aita- lanos iskoia tanítónője, Szabó Sándorné, a cegieai Táncsics Mi­hály általános iskoia tanára, Pro­fánt ístvanne, a váci ailami zene­iskola szakfelügyelője, Kiss Jenö­né, a diósdi általános iskola igaz­gatóhelyettese, Vígh Albert, a vá- mosmikolai általános iskola tana­ra, Megyery Tiborné* a ceglédi Földvári általános iskola tanító­nője, Kovács Béláné, a budaörsi általános iskola és gimnázium ta­nítónője, Zimmermann Györgyné, a csomádi általános iskola tanító­nője, Oromszegi Ott óné, a szobi körzeti állami zeneiskola tanára, Szanyi József gödöllői általános iskolai igazgatóhelyettes. MINISZTERI DICSÉRETBEN ré­szesült Földvári Józsefné, az Érd- Üjtelep 4. számú óvoda vezető óvónője, dr. Gyárfás Sándorné, a nyársapáti általános iskola tanára, Borsódy Sándor, az ócsai általá­nos iskola tanítója, Kovács Dezső- né, az aszódi 2. számú óvoda óvó­nője, Krizsán Györgyné, a mono­ri 1. számú általános iskola ta­nára, Rada Aladár, a nagykátai Damjanich gimnázium és szakkö­zépiskola igazgatója. Tóth Zsig­mond, a nagykáta-alsóegreskátai 1. számú általános iskola vezetője, Tézli Károlyné, a ráckevei 1. szá-7 mú óvoda óvónője. Jánszki László, a pilisszentkereszti általános is­kola tanára. Viski Sándorné, a szokolyai óvoda vezető óvónője. Varga Sándorné, a ceglédi Bacsó Béla úti óvoda vezető óvónője. Fazekas Erzsébet, a gödöllői Pe­tőfi Sándor általános iskola taní­tónőié, Geszner Jenőné, a nagv- kőrösi Aranv János általános is­kola tanítónője. Nagy Endréné, a százhalombattai általános iskola tanára, Huszti Istvánná, a szent­endrei Batasv-7.si1inszkv általános iskola tanára, Bakaja Lászlóné, a váci Rákóczi téri óvoda vezető ★ óvónője, MoldVfcy Tiborné, a bu- uaoibi cdtaianos ískuia cs gumic*- ziurn napKuzi csuporwfc4.et.ujc, Uül váth jwpauné, a. gyaű auaiu- nos iskola tanítónője, ozasz uor, a túrái aitaianos iskolai nap­közi csoportvezetője, üoloni i>o- lane, a vecsesi 1. számú általános isKOia tanara, Sanuor Terez a ta- pioszelei anaiános iSKOla tanitunu- je, Butogn Bajosne, a aunana- raszti l. számú általános isKoia tanítónője, Biliéin Józsefné, a po- mazi 1. számú általános iskoia tanítónője, Akucs Lorant, a lei­kési általános isKOla tanara, Ne­meth Laszloné, a nagykőrösi Kos­suth Lajos általános iskoia tanara, Nasztor Györgyné, a százhalom­battai általános iskola napközi csoportvezetője, Vasas Lajos, a váci Árpád úti általános iskola tanára, Borsos Lászlóné, a pilis- vörösvári általános iskoia tanára, dr. Scholz Tamásné, az Örkényi általános iskola tanítónője, Bolui- zsár Béláné, a kistarcsai általános iskola tanára, Lehoczky Károlyné, az üllői 2. számú óvoda vezető óvónője, Beck Istvánná, a duna­haraszti 2. számú általános iskoia tanítónője, tír. Török Istvánná, a pomázi 2. számú általános iskola tanítónője, Radnai István, a gödi 2. számú általános iskola igazgató- helyettese, Nyerges Józsefné, a Nagykőrös-Homolytálya külterü­leti általános iskola tanítónője, Mátyásffyné Jenei Gabriella, a váci Gábor József általános iskola tanára, Dobák Józsefné, az aszódi 2. számú általános iskola tanító­nője. Zupán Lászlóné, a dunakeszi 2. számú általános iskola igazgató- helyettese, Kovács Aurélné, a váci Sirály úti óvoda vezetője, Abay Júlia, a váci Pamutfonóipari Vál­lalat óvodájának vezető óvónője. KIVÁLÓ DOLGOZÓ kitüntetés­ben részesült Oláh Józsefné, a bu­daörsi általános iskola és gimná­zium főzőnője, Gregus Józsefné, az albertirsai általános iskola konyhalánya, Orbán Jánosné, a tatárszentgyörgyi általános iskolai napközi otthon főzőnője, Papp Ferencné, a veresegyházi általá­nos iskola gazdasági vezetője, Földes Jánosné, a gyömrői 1. számú napközi otthonos óvoda dajkája, Sinka Andrásné, a tápiószelei nap- köziotthon-óvoda dajkája, Kácser Istvánná, az áporkai napközi ott­honos óvoda szakácsa, Sági Jó­zsefné, a kemencei napközi ott­honos óvoda főzőnője, Terecskei Ferencné, a ceglédi központi óvo­da dajkája, Szombat Sándorné, a gödöllői 2. számú általános iskola szakácsnője, Kochan Istvánná, a nagykőrösi Kossuth Lajos általá­nos iskola hivatalsegédje, Szeke­res Lajosné, a százhalombattai ál­talános iskola takarítónője. Nagy Margit, a váci Sirály utcai óvoda dajkája, Kiss Kálmánná, a nagy­kőrösi Arany János gimnázium és szakközépiskola hivatalsegéde, Dankovits Károlyné, a szentend­rei Móricz Zsigmond gimnázium szakácsnője, Fodor Györgyné, a szentendrei Móricz Zsigmond gim­názium szakácsnője, Lórik József, a ceglédi Április 4. közgazdasági szakközépiskola szakmunkása, Rapcsák Jánosné, a budakeszi ál­talános iskola és gimnázium iőzö- nője, Tóth Ferencné, a ceglédi ál­talános iskola központi napközi otthonának konyhaiánya, Czego- vits Katalin, a dabasi 2. számú általános iskola kisegítője, Nagy Rezsőné, az aszódi 1. számú ál­talános iskola élelmezésügyi vezé- tője, Acs Istvánné, a tápiószelei általános iskola napközi otthoná­nak konyhalánya, Hájas Lászlóné, a halásztelki általános iskola sza­kácsnője, Dara Józsefné, a duna­keszi 2. számú önálló napközi óvoda főzőnője, Nagy Józsefné, a ceglédi Várkonyi általános iskola szakácsnője, Ráduly Istvánné, a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola hivatalsegédje, Sz. Nagy Lászlóné, a nagykőrösi 2. számú napközi óvoda dajkája, Bánovits ALajosné, a váci Gábor József ál­talános iskola főzőnője, UIczinger Mihályné, a piliscsaba-alsói álta­lános iskola napközi otthonának főzőnője, Gólya Istvánné, a. túrái általános iskola napközi otthoná­nak főzőnője, Fehér Józsefné, az apai általános iskola főzőnő.ie, Dudás Andrásné, a fóti Garay Já­nos általános iskola főzőnője, Kardos Béláné, a ceglédi általá­nos iskola központi napközi ott­honának élelmezésügyi vezetője, Nell Józsefné, a váci Hámán Kató általános iskola napközi otthoná­nak kisegítő dolgozója. Hénan Istvánné, a verőcemarosi 1. szá­mú óvoda dajkája. Horváth Ist­vánné, a váci Báthori utcai álta­lános iskola naoközi otthonának konvhai dolgozója. Hegedűs Já­nosné. a váci kisegítő iskola hiva­talsegéde, Horánvi Istvánné. a váci Gábor József általános isko­la élelmezésügyi vezetője. Romá­nyik Pálné, a szobi nevelőotthon mosónője. KIV 4LÓ SZAKSZERVEZETI MUNKÁÉRT kitüntetés aranv fo­kozatát kanta Gyenizse Ferenc, a veresegyházi általános iskoia taaz- ítatóta, ezüst fokoze+^an r^szec^lt Kálvin László, a dabasi 2. szá­mú pita^nos iskola iefa^atóta é«; Pornói Károlv, a sze^tm^rtonká­tai üitelepi általános iskola igaz­gatója. \ i t i A díjazottakat' bemutatta: Kiss György Mihály, Prukner Pál és Vasvári G. Pál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents