Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-30 / 153. szám
1976. JÚNIUS 30., SZERDA iMritm Tanácskozik az európai kommunista és munkáspártok értekezlete A magyar delegáció a berlini Konferencián. Közös program - közös cselekvés sokat kiabálnak a demokráciáról és szabadságról, a valóságban az egyiket és a másikat is csak olyan mértékben készek eltűrni, amennyiben ez nem érinti teljhatalmukat. Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy itt, ezen az értekezleten, kollektíván kinyilvánítsuk: pártjaink készek hozzájárulni a közösen kitűzött célok eléréséért foLyó harchoz. Együttműködésünknek van még egy területe, amelyről érdemes külön szólni. A forradalmi tapasztalat általánosításában történő erőfeszítések egyesítéséről van szó a Marx, Engels, Lenin által létrehozott tudományos kommunizmus elméletének továbbfejlesztéséről. A forradalmi elmélet fejlesztésében minden egyes párt részt vesz. Elvtársak! A kommunista mozgalom által felhalmozott tapasztalat valóban óriási. Ez vonatkozik a szocializmus legkülönbözőbb feltételek között történő építésének tapasztalatára is, amely mind közös törvényszerűségeit,, mind a konkrét formáik solcrétűségét démbnstfdljá. Vonatkozik továbbá a tömegek létérdekeinek védelmében, a forradalmi erők összefogásában, a különböző fejlettségi színvonalú országok szocializmusért folyó harcában szerzett tapasztalatokra is. Mindez a tapasztalat elemzést, általánosítást követel, annál is inkább, mivel minden egyes testvérpárt tapasztalatában a nemzeti sajátosságokkal összefüggő megismételhetetlen specifikum mellett változatlanul jelen vannak azok a közös vonások is, amelyek egész mozgalmunk érdeklődésére számot tartanak. Maga az élet is állandóan hoz valami újat az egyes országokban és világméretekben lejátszódó objektív társadalmi-politikai és gazdasági folyamatok fejlődése, a közös céljaink eléréséért folyó harc terén. Amikor nagy figyelmet szentelünk a kommunista családban élő elvtársaink alkotó tevékenységének, mi abból in-, dulunk ki, hogy az egyik vagy másik tétel . helyességének vagy ellenkezőleg, hibás voltának kritériuma csakis a gyakorlati tapasztalat lehet. Addig azonban, míg a gyakorlat kimondja végső ítéletét, lehetséges és szükséges is ezeknek a tételeknek felülvizsgálata elvtársi vitában, a nézőpontnak és az egyes pártok tapasztalatainak széles körű egybevetése útján. Nyilvánvaló, hogy ez nyereséget jelent mind az elméletnek, mind a gyakorlatnak, és hasznos egész közös ügyünknek. Ügy vélem, hasznosak lennének az időről időre összehívandó sokoldalú találkozók is, amelyek a kölcsönös tájékoztatást és véleménycserét szolgálják egyik-másik időszerű politikai kérdésben. :ása nélkülözhetetlen az európai béke és biztonság szavatolásához. Ahhoz azonban, hogy ezt a célt elérjük, s ahhoz, hogy a feszültség enyhülése visszafordíthatatlanná, a béke pedig valóban meg- bonthatatlanná váljon, nemcsak a kormányok erőfeszítésed, hanem a néptömegek akciói is szükségesek. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a széles tömegek világosan megértsék: alapvető érdekeik azt követelik, hogy aktívan támogassák a béke, a biztonság és együttműködés megszilárdítását célzó kezdeményezéseket és lépéseket. Véleményünk szerint ma ez egyik legfontosabb feladata a kommunistáknak. az egyes testvérpártoknak és valameny- nyiüknek közösen. Ügy véljük, elvtársak, hogy értekezletünk jelentős szerepet játszhat és kell, hogy játsszék ebben a nemes ügyben. Itt, az európai kommunista pártok találkozóján, természetesen elsősorban az európai helyzetről esik szó. Ezzel együtt dokumentumunk tervezetében nagy teret szentelünk a békéért és a társadalmi haladásért földrészünkön folyó harc és a békéért és társadalmi haladásért bolygónk más részén folyó harc kölcsönös összefüggésének. És ez törvény- szerű. A szocializmus, amint tanításunk alkotói előre látták, az emberiség továbbhaladásának objektív feltételévé és parancsoló szükségletévé vált. Mi az egész föld békéjéért és biztonságáért harcolunk. Erről a szószékről forró üdvözletünket küldjük a nemzeti és felszabadító mozgalom valamennyi résztvevőjének, ismételten változatlan támogatásunkról biztosítjuk az országaik szabadságáért, függetlenségéért és társadalmi haladásáért folytatott igazságos harcukat. Az ázsiai, afrikai és latin- amerikai népeknek a béke és a haladás ügyéhez történő hozzájárulása vitathatatlanul egyre növekszik. A szocializmus már mély gyökereket eresztett sok olyan országban, amelyek lerázták az imperializmus gyarmati igáját, a szabad, független fejlődés útjára léptek. A nemzetközi életben jelentős szerepet játszik az el nem kötelezettségi mozgalom. Á dokumentum a marxizmus-leninizmus elvein alapul A szocializmus országainak testvéri szolidaritása megsokszorozza mindegyikük erejéj, az egyenrangú gazdasági együttműködés saját forrásaikat hatalmas lehetőségekkel egészíti ki. A pártok, az állami szerveit, a vállalatok és tudományos intézmények kollektívái, a társadalmi szervezetek, az állampolgárok milliói és milliói közötti mély, szerves és szakadatlanul növekvő baráti kapcsolatok alapján egy elvileg új jelenségről beszélhetünk: a meggyőződések egysége és a célok közössége révén összeforrott népek valódi testvéri szövetségéről. Ennek szilárd alapja, öszekap- csoló ereje a marxista—leni- nista pártok harci közössége. Óriási szerepe van a szocialista és a kapitalista országok kommunistái együttműködésének. Kilenc évvel ezelőtt kontinensünk mindkét részéből sok testvérpárt képviselői együttesen kidolgozták az európai békéért és biztonságért folyó harc programját. Most mindenki láthtja, hogy eat a programot alapjában véve megvalósítottuk. Mi, szovjet kommunisták, akárcsak más szocialista országok kommunistái, mély elismeréssel adózunk a tőke országaiban élő elvtársainknak, akik szolidárisak voltak velünk mind történelmünk nehéz pillanataiban, mind a megszokott béltés munka napjaiban. A magunk részéről mi mindig kinyilvánítjuk szolidaritásunkat azzal a harccal, amelyet osztálytestvéreink folytatnak a kapitalizmus táborában, arra, törekszünk, hogy erkölcsi és politikai támogatást nyújtsunk számukra. A nyugat-európai országok kommunistának aktív tevékenysége, állhatatosságuk, amelyet a tömegekért, a munkásosztály és a monopóliumok hatalma ellen küzdeni képes vadamennyi erő összefogásáért, a ténylegesen demokratikus rendszerek létrehozásáért, a szocializmusra való átmenet előfeltételeinek megteremtéséért folytatott harcukban tanúsítanak, meghozza gyümölcseit. Éppen a széles néptömegek létérdekeiért folytatott következetes és lankadatlan harc folytán vált tekintélyes politikai erővé az olasz és a francia, a finn és a portugál kommunista párt, valamint Dánia, az NSZK és más kapitalista országok kommunista pártjai. Ennek egyik meggyőző bizonyítéka volt az a kimagasló siker, amelyet az Olasz Kommunista Párt ért el a közelmúltban megtartott parlamenti választásokon, az a siker, amelynek mindnyájan örülünk, és amelyhez gratulálunk olasz elvtársainknak. Különösen fontos az, hogy az imperializmus reakciós körei ellen folytatott harcban a széles demokratikus áramlatokkal összefogva — beleértve a szociáldemokratákat és keresztényeket — a kommunisták forradalmárok maradnak, s a kapitalista társadalom szocialista rendszerrel való felváltásának meggyőződé- ses hívei maradnak, egész tevékenységüket e történelmi feladat megoldásának rendelik alá. Minden egyes kommunista pártot annak az országnak a munkásmozgalma szülte, amelyben tevékenykedik’ lés akcióiért mindenekelőtt saját országa dolgozóinak felel, akiknek érdekeit kifejezi és védelmezi. De éppen ez teremti meg a kommunisták nemzetközi szolidaritásának alapját is. A konferenciának általunk egyeztetett dokumentumában a kommunisták kinyilvánítják készségüket, hogy hozzájárulna k a világ új, igazságos gazdasági rendjének kialakításához. A fejlett államoknak a volt gyarmati és függő országokkal való egyenrangú politikai és gazdasági kapcsolataiért és együttműködéséért — amilyen kapcsolatok már régen kialakultak ez utóbbiak és a szocialista államok között — folyó harc fontos részét jelenti pártjaink közös internacionalista kötelezettse- gének. Elvtársak! Minden egyes résztvevő nézeteinek tiszteletben tartása, a vita demokratikus és valóban elvtársi légköre, a különböző pártok tapasztalatainak átfogó egybevetése, a partnerek érdekei iránt meg- nyilvánvaló baráti figyelmesség lehetővé tette valamennyiünk számára, hogy közös értékelésre és következtetésekre jussunk számos olyan időszerű kérdésben, amelyeknek ma óriási jelentőségük van Európa és az egész világ számára. Olyan fontos dokumentumot tudtunk kidolgozni ezekben a kérdésekben, amely a marxizmus— leninizmus elvein alapul. Hangsúlyozni szeretném: az SZKP ezt a dokumentumot úgy tekinti, mint amely pártunkat arra kötelezi, hogy energikusan és állhatatosan harcoljon az európai kommunisták által kollektíván kitűzött célok eléréséért. Meg vagyunk győződve arról is, hogy az európai kommunisták egységének zászlaját magasra emelő értekezletünk eredményei hozzá fognak járulni erőfeszítéseink egyesítéséhez, a dolgozók létérdekeiért, a demokráciáért és a szocializmusért, a tartós európai békéért folyó közös harcunk aktivizálásához. Elvtársak, köszönöm a figyelmüket NICOLAE CEAUSESCU: Minden erőt mozgósítani kell a helsinki dokumentumok valóra váltására „A Román Kommunista Párt delegációja attól az óhaj-1 tói indíttatva vesz részt az európai kommunista és munkáspártok értekezletén, hogy ennek a tanácskozásnak a munkája sikerrel záruljon, hozzájáruljon pártjaink szolidaritásának és együttműködésének erősítéséhez, a. munkás- osztálynak és a széles néptömegeknek a társadalmi haladásért, a biztonságért és a békéért való fokozott harcához az európai kontinensen és szerte a világon” — jelentette ki felszólalásában Nicolae Ceausescu, a Román KP fótit, kára. Él a proletár internacionalizmus Igaz, néha hallani ilyen kérdéseket: továbbra is időszerű-e a proletár internacionalizmus, nem évült-e el? Egyesek pedig ilyen aggályokat hangoztatnak: vajon a kommunistákat egyesítő internacionalista kapcsolatok erősítésére szóló felhívások nem jelentenek-e egy valamiféle szervezett központ felélesztésére irányuló törekvéseket? Ezek meglehetőeen különös aggályok. Amennyire ismeretes, soha senki nem állt elő ilyen központ létesítésének gondolatával. Ami pedig a proletár internacionalizmust illeti, vagyis a munkásosztálynak, valamennyi ország kommunistáinak a közös célokért folyó harcban való szolidaritását, a nemzeti felszabadulásért és társadalmi haladásért küzdő népek harcával való szolidaritásukat, a testvérpártoknak az egyenjogúság minden egyes párt függetlensége szigorú betartásával megvalósuló önkéntes együttműködését —, mi úgy véljük, hogy az ilyen elvtársi szolidaritás, amelynek zászlóvivői immár több mint száz éve a kommunisták, korunkban is teljes mértékben megőrzi egész óriási jelentőségét. Ez a szolidaritás a kommunista pártok és általában a munkásmozgalom hatalmas és kipróbált fegyvere volt és marad. Egyébként közcs osztályel- lenségürik, a nemzetközi burzsoázia, nem kevés példáját EDWARD GIEREK: A Román KP főtitkára az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményével foglalkozva kijelentette: „Nyíltan meg kell mondani, hogy. azok a remények, amelyeket a népek a helsinkiben aláírt dokumentumokhoz fűztek, mindmáig nem teljesültek. Az a véleményünk, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet okmányai egységes egészet alkotnak, s hogy minden erőt mozgósítani kell azok maradéktalan és teljes megvalósítására”. Európában két katonai tömb áll egymással szemben. Véleményünk szerint addig nem lehet beszélni az európai biztonság létrejöttéről, míg nem tesznek határozott lépéseket a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés irányában — mondotta. Nicolae Ceausescu szólt az internacionalizmusról, a pártok közötti kapcsolatok fejlesztéséről, majd kijelentette, hogy a Román Kommunista Párt a jövőben is teljesíti kötelességét, mint a nemzetközi és kommunista munkás- mozgalom aktív része, a jövőben is munkálkodni fog az együttműködés és a szolidaritás erősítésén Európa és az egész világ összes kommunista és munkáspártja között. Az utolsó évtizedek nagy európai fordulatainak fő hajtóereje a szocializmus nyújtja akciói nemzetközi egyeztetésének a forradalmi erők elleni harcban. Ott, ahol a kizsákmányoló rendszert veszély fenyegeti, ott, ahol a harc során felülkerekednek a nemzeti és társadalmi felszabadulás erői; a demokratikus erők, az imperializmus szó szerint lázas kísérleteket tesz ellentámadásai egybelmngolására. Napjainkban ennek számtalan példáját láthatjuk Európáiban, Afrikában és más helyeiken egyaránt. Most, amikor egyes nyugat- európai országokban kirajzolódott a kommunisták kormányban való részvételének perspektívája, a reakciós körök, különösen a NATO táborában, a leplezetlen nyomás, az ilyen országok belügyeibe való beavatkozás kampányát Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pártja nevében mély elégedettségének adott kifejezést, hogy egybehívták ezt a konferenciát, és hogy találkoztak egymással az európai testvéri kommunista és munkáspártok legmagasabb szintű képviselői. Annál is inkább, mivel az erre vonatkozó kezdeményezés a Lengyel Egyesült Munkáspárttól és az Olasz Kommunista Párttól indult ki — mondotta Gierek, majd az értekezlet dokumentumáról szólva kijelentette: „Sok millió kommunista nevében, akiket mi itt képviselünk, e dokumentumban olyan programot terjesztünk elő, amely megfelel Európa jelen és jövőbeli igényeinek és követelményeinek”. Gierek hangoztatta, hogy az utóbbi évtizedben mélyreható társadalmi, gazdasági és politikád fordulatok mentek végbe Európa helyzetében és életében. Ezeknek a nagy európai fordulatoknak fő hajtóereje a szocializmus. Ez az új szociaindították meg. És figyeljék meg elvtársaik, hogy mi ellen szállnak hadba: az általános választások eredményei ellen. Íme, kiderül, hogy az imperialista politikusok, akik oly A néptömegek akiivil Elvtársak! A kommunisták nem zárkóznak be mozgalmukba. Mindig készek arra, hogy erőfeszítéseiket egyesítsék szókéval, akiknek drága a béke és a népek érdekeinek ügye. Az európai értekezlet záródokumentuma jó alapot teremtett A lengyel és a portugál pártküldöttség a tanácskozáson: balról az első Edward Gierek, a negyedik Alvaro Cunlial. lista társadalmi rendszer tette lehetővé Lengyelország gyors fejlődését is. Lengyelország agrár-ipari országból ipari- agrár országgá változott. A LEMP KB első titkára ezután rámutatott, hogy mint minden más országnak, Lengyelországnak is vannak legyőzendő nehézségei, például legutóbb a kapitalista világ recessziójából és inflációjából fakadó, azzal összefüggő nehézségeken kellett úrrá lenni. De Lengyelországban ennek ellenére következetesen akarnak tovább haladni a társadalom életszínvonala állandó emelésének útján. Edward Gierek elmondotta: Lengyelországnak a többi államhoz fűződő kapcsolatait az határozza meg, hogy a más társadalmi berendezkedésű országokkal a békés együttélés szellemében építi ki kapcsolatait, mivel ez' történelmi szükségszerűség. Lengyelország azonban sohasem feledkezik meg róla, hogy a béke védelmének is a proletár internacionalizmushoz való hűség a legfőbb biztosítéka. Edward Gierek végül is kö- , szönetét fejezte ki a Német Szocialista Egységpártnak a konferencia méltó megrendezéséért és példás előkészítéséért. i
