Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-24 / 148. szám

1976. JŰNIUS 21.. CSÜTÖRTÖK 'xMüao Egymillió televízió a szocialista országokba A székesfehérvári Videoton gyár túlteljesítette első félévi exporttervét: szerdán — egy héttel a félév vége előtt — el­indították az utolsó külföldi szállítmányokat. A Videoton fennállása óta 1 millió tv-t szállított a szocialista orszá­gokba. Ennek nagy része — fél­millió készülék — Cseh­szlovákiában működik, de igen sokat adtak el a Szovjetunióban és az NDK-ban is. Az idén az első félévben 40 ezer televízió jutott el a szo­cialista országokba. A gyár teljesítette tőkés exportját is: többek között az NSZK-ban 15 ezer, a te­levíziózás őshazájában, Angliában pedig 6 ezer Videoton televíziót vásá­roltak. A nyugati export zömét a hor­dozható Tünde készülék tette ki. AZ MGM DIOSDI GYARABAN Nagy lendülettel folytatódik a rekonstrukció Három évvel ezelőtt még csak készülődtek a Magyar Gördülőcsapágy Művek diós- di gyárában a termelésnöve­léssel egybekötött rekonstruk­cióra. A kiemelt nagyberuhá­zás 1974 elején kezdődött, s jövőre be is fejeződik, össze­sen 1,2 miliárd forintos költ* seggel. Csibék Nagykátáról r ^ Uj technológia a Kossuth Tsz baromfitelepén Ma már a korszerű táplálko­záshoz nélkülözhetetlen a könnyű, fehérjékben szinte egyedülállóan gazdag baromfi­hús. Magas tápértéke miatt egyre gyakrabban kerül aszta­lunkra. Hazánkban az év első hónapjaiban 20 százalékkal emelkedett a baromfihús-fo­gyasztás. Termelőszövetkeze­teinknek tehát a keres­lethez igazodva kell a kínálat megfelelő növeléséről gondos­kodniuk. Korszerűsített nevelő A nagykátai Kossuth Tsz- ben 1963-ban kezdődött a nagyüzemi húscsirke-nevelés. Tízezres nagyságban, ezer négyzetméteres épületben folyt az iparszerű termelés; a járás­ban egyedül csak itt. Tavaly 120 vagon húst termeltek, kö­zel 28 millió forint bevétellel. De ezenfelül évről évre technológiai újításokkal, kor­szerűsítéssel is próbálkoztak. Ezek az erőfeszítések azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A napos csibe mi­nősége a megkívánt szint alatt maradt. A szövetkezet vezető­sége ezért egyre inkább arra az elhatározásra jutott, hogy az eddigi mélyalmos rendszerhez képest egy fejlettebb nevelési módot kell kialakítani, amely a minőségben és mennyiségben egyaránt javulást eredményez. — Az új technológia mielőb­bi bevezetésére a január 1-én életbe lépett szabályozók is ösztönöztek — mondja Abonyi Gyula főkönyvelő. — A tápár 17—18 százalékos, a fűtőolaj 75 százalékos emelkedésével szemben a csirke felvásárlási ára csupán 7 százalékkal nőtt. Csökkentenünk kellett tehát az előállítás önköltségét. Két és fél millió forint beruházással január végén kezdtük el az át­alakítást. Ez idő alatt a terme­lés leállt. A szükséges munká­kon szövetkezetünk saját mű­szaki gárdája dolgozott. Május elején kezdődött meg újra a termelés. Számításaink szerint az átalakításra fordított össze­gek három és fél év alatt meg­térülnek. Kéz érintése nélkül Az új tartási módszer lénye­gesen korszerűbb és gazdasá­gosabb az előzőnél. Erről Sza­bó László,, üzemgazdász tájé­koztat. — öt telep, 15 épületében neveljük a húscsirkét. A sok helyet elfoglaló mélyalmos rendszer helyett emeletes ket­receket állítottunk be, így na­gyobb lett a teremkihasználás. Az almot félautomata végtisz­tító berendezéssel kétóránként takarítják el. Ezzel a fertőzés veszélyét a minimálisra csök­kentettük. A szükséges hőmér­sékletet automatikus Baroterm kazánnal a páratartalmat saját kivitelezésű párásító rendszer­rel biztosítjuk. Ugyancsak au­tomatikus vezérlésű Law-típu- sú ventillátorunk. A takar­mány silótoronyból gépesítve, közvetlen emberi kéz érintése nélkül kerül az állat elé; 100 hektóliteres tartályban tárol­juk a temperált, szűrt ivóvizet, mely szelepes, önindítós mód­szerrel működik. Ezzel nagy vízmegtakarítást értünk el. Az élőmunka-ráfordítás is keve­sebb lett. De a legfontosabb költségeket is csökkenteni tud­tuk. Fajlagosan 1 kg húscsir­kére az eddigiekkel szemben csupán 35—40 százalékos a fű­tőolaj-felhasználás. A takar­mányköltség szintén kevesebb lett, nem beszélve az alomkölt­ségről. Több mint kétszeres növekedés Az új technológiával két és félszeresére növelték a húster­melést. A korszerű, higiénikus körülmények között a csibék szépen növekednek, öthetes korukban 80 dkg-os átlagsúlyt érnek el, az elhullás minimá­lis. Elszállításukkor várhatóan 1,40 dkg-osak lesznek. — Alaptevékenységünk ár­bevételének 60 százalékát a húscsirke produkálja. Ebből is látszik, hogy szövetkezetünk fő profilja a baromfitenyésztés. Középtávú fejlesztési tervünk­ben továbbra is kiemelten fog­lalkozunk majd mind ennek továbbfejlesztésével — mond­ta befejezésül Birgés Mihály főállattenyésztő. Tóth Andrea Egy tanácsi határozat eredménye HÉTSZÁZNÁL TÖBB MALAC Beszámoltunk arról, hogy Kiskunlacháza nagyközségi kö­zös tanácsa néhány hónappal ezelőtt a háztáji állattartásban fokozottabb támogatására kér­te fed a nagyközség három ter­melőszövetkezetét és kívánsá­ga alátámasztására különböző javaslatokat tett. Mi történt a határozat meghozatala óta? Szaporodott-e a háztáji jószág­állomány Kiskunlacházán és Áporkán? Megállapítottuk, hogy a tanácsi határozatban foglalt kérésnek a Kiskun, a Pereg és a Petőfi tsz eleget tett, aminek hatására a két községben fellendült az állattartás. Főleg több sertés található az ólakban, számuk június else­jéig megközelítette a hétszázat, úgy, hogy a háztáji és kisegí­tő gazdaságokból az idén há­A Húsipari Hizlaló Vállalat FELVESZ gyakorlattal rendelkező, érettségizett tűzrendészet! előadót és mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező normást. Jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat személyzeti osztályán, 1780 Budapest, Nagytétény, 836. utca. romezer hízóra lehet számí­tani. A tsz-ek jelentős támoga­tással tartották ébren azelőtt is tagjaik háztáji állattartóked­vét. Igyekeztek mennél job­ban gondoskodni a takarmány- ellátásról és ezt idén még fo­kozták is. A Pereg külön ház­táji agronómust állított be, hogy tanáccsal lássa el, nem­csak a tsz tagjait, hanem a szövetkezeten kívül álló • állat­tartókat is, akiknek szintén juttat szemes takarmányt, be­szerzi a tápot, átveszi a tejet, a hizlalt jószágot, egyszóval, ebben a tekintetben tagjaival egyenlő elbánásban részesíti őket. Hasonló intézkedéseket szervez a Kiskun Tsz is. A támogatás hatására fel­lendült a háztáji sertéshiz­lalás. Többen kocát is beállítottak. Mintegy 60 két hónapos vem­hes süldő még rendelkezésre áll, de a 4200—4300 forintos darabonkénti árat általában sokallják. A háztáji tehenek és hízó­ba fogott marhák száma egye­lőre csak néhány darabbal nőtt. A tsz-ek azonban saját állományukat jelentősen meg­növelték. Például a Kiskun Tsz áporkai 380 férőhelyes szako­sított telepe, amelynek csak 42 százaléka volt benépesítve, most már 94 százalékra bené­pesült. Vásárolt ugyanis a tsz 150 osztrák tarka üszőt. Kiskunlacháza 314 férőhe­lyes, szakosított tehenésze­ti telepe a frissen vásá­rolt 96 svájci üszővel tel­jesen megtelt. A Kiskun Tsz idén 3800— 4000 sertést hizlal, ami tíz szá­zalékkal több a tavalyinál. Fo­kozza sertéstenyésztését is, meglevő 230 kocát további 20 darabbal egészíti ki. Folyama­tosan kicseréli azonban jelen légi észt-lapály állományát magyar fehérhúsú sertéssel, amitől a hizlalás terén az ed­diginél jobb eredményt vár. Sz. E. Az építkezés üteme folya­matosan gyorsult, mert a technológiai berende­zés gépei egymás után érkez­tek a Szovjetunióból, az NSZK-ból, Franciaországból, Olaszországból, aiz NDK-ból és Svájcból. Helyet kellett számukra teremteni. Termé­szetesen a problémák nem kerülték el a diósdi gyárat sem, időről időire befészkelték magukat, mint minden olyan beruházáshoz, amelynek sike­re több alvállalkozó tevékeny­ségének egybehangolásától függ. A diósdi mumikások nehéz helyzetben vannak. Az építke­zésektől függetlenül gyártani kell a kúpgörgős csapágyakat, meglehetősen rossz körülmé­nyek között. Az udvaron épí­tőanyagok, felvonulási épüle­tek, állványok erdeje, minden, ami ekkora beruházással jár. A régi üzemek elszürkülnek, szinte eltörpülnek az új, modern gyártócsarnok mel­lett, amelyhez többszintes irodaház és szociális épületek .tartoznak. Összehasonlíthatatlanul jobb lesz dolgozni az új gépekkel, a korszerű csar­nokban. A diósdi gyár egész kollektí­vája nagyon várja a beruhá­zás befejezését. A gyárfejlesztési osztály ve­zetője, Mendrei János arról tájékoztatta lapunkat, hogy még az idén több mint 100 különböző gépet várnak, zöm­mel a Szovjetunióból. A kö­szörűüzem gépeinek egy ré­sze tőkés import, más része szocialista országokból érke­zik. Az első félévben 6 új gép kapcsolódott be a termelésbe, a segédüzemekben eddig mintegy 60 gépet szereltek föl. Az új gépek megfeleltek a várakozásoknak, eltekintve azoktól az apróbb-nagyobb el­térésektől, amelyek szokáso­sak minden új berendezés be­járatásánál. A harmadik ne­gyedévben további 9 termelő gép kerül a helyére, az utol­só negyedévben 3, az ezután érkezőkből. Minden berende­zés több millió forint értékű. A korszerű technológiához szükséges gépek, amelyeket a rekonstrukció alatt szereztek — illetve szereznek be — összesen 485 millió fo­rintba kerülnek. A diósdi rekonstrukciós építkezések kivitelezője a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat. A gyár vezetői és az építők úgy igyekeznek irá nyítani, csoportosítani a mun­kákat, hogy az év végére, megfelelően téliesítve, zökke­nőmentesen készíthessék elő a gépi berendezések elhelyezé­sét. A szakipari munkákban részt vesz többek között a Csőszerelő és Villamosipari Vállalat is. Sok múlik az ész­szerű koordináción. A kivite­lezők gondjain túlmenően el­sődleges szepontniak azt kell tekinteni, hogy nem mindegy a népgazdaságnak: Diósdon raktárban állnak-e a gépek, vagy a helyükön termelnek. B. I. PIACPROGNÓZIS Kevesebb műselyem, több pamutkötöttám Az elkövetkező években a hagyományos lánchurkolt kel­mék keresletének szerényebb, a természetes szálakkal kevert szintetikus alapanyagú termé­kek iránti igények erőteljesebb növekedésével kell számolni — adta meg az előrejelzést az Országos Piackutató Intézet. A távprognózist a Habselyem Kö­töttárugyár kérte, középtávú gyártmányfejlesztési koncep­ciójának kidolgozásához. Az ország egyik legnagyobb kö­töttáru-termelője a belföldi igé­nyek várható alakulására és az export tervbe vett fejlesztésére építve, most úgy tervezi, hogy 1980-ban a vállalat készáru­termelése várhatóan túlhalad­ja a 2000 tonnát. Ebből a ter­mékmennyiségből 1660 tonná­nyi konfekció készül,, a többi pedig méteráruként kerül a bel-, illetve a külföldi piacok­ra. A körülbelül 28,2 millió darab konfekcionált ruházati cikkből azonban még mindig a lánchurkolt alapú gyártmá­nyok képviselik majd a túl­súlyt, de ezek is sokat változ­nak majd formában és kivi­telben egyaránt. Számottevő hányaduk — mintegy 20 szá­zalékuk — nyomott mintázat­tal jelenik meg a piacon, A fejlesztési koncepcióban jelentős helyet kapott a kör­kötött termékeknek a jövő­ben erőteljesen fejlődő cso­portja. A gyártmányszerkezet kor­szerűsítését célzó tervek sze­rint négy esztendő múlva a Habselyem Kötöttárugyár össz­termelésén belül a műselyem kötöttáruk aránya mintegy 6 százalékkal csökken, a szinte­tikusoké ugyanannyival nő, de legszámottevőbb mértékben a már most is igen keresett, pa­muttípusú termékeké növek­szik. L eginkább az elektronikus zenére hason­lít, meg a Lakmé csengettyűáriájára, meg árrá a dalra, hogy Ha egy rock- androllert kaphatnék. De ezt csak az utóbbi időben tudom, a zengzet régibb és hogy égi-e, arra nézve is megoszlanak a né­zeteim, mert lehet égi is, de akár belülről is jöhet, ami megintcsak nem zárja ki, hogy égi eredetű. Tény az, hogy a fülhailásom út­ján észlelem. Egyébként nem is a dallam a fontos,, az csupán afféle jelzés, mint mondjuk a szig­nál a rádióban, csak nem olyan hosszú. Azután jön a szöveg, amely viszont koránt­sem csak hallás útján jut el hozzám, olykor mintha látnám, máskor csak megnézem, de szóról szóra ám. Én az egészet együtt neve­zem zengzetnek; nem tudom, másoknak is van-e, ha igen, jelentkezhetnének és alapí­tanánk egy klubot. Először iskolás koromban szólalt meg, és azt mondta: „négyzetgyök x, plusz 623”. Ha nincs zengzet hangzata, akkor azt gondol­hatnám, hogy valaki súgta az osztályból. Ak­kor úgy is véltem, tény, hogy felírtam a táblára, pedig nem is értettem, miről van szó. És stimmelt. (Hogy hogyan mentem át az érettségin? Puskával. Végeredményben nem hagyatkozhat az ember mindig a zeng- zetre.) A következő alkalommal szerelmi tárgy­ban szólalt meg és csak arra utasított fel­kiáltójellel, hogy „Ezt!”. A kislányt meg is szólítottam, azt kérdeztem tőle, nem tudja-e merre van a Matild utca. Ezt a kérdést persze én találtam ki, magamtól, a választ pedig Gizi. Így felelt: „Azt nem tudom, de a Klotild utcát azt igen”. És ezért elmentünk a Margitszigetre csókolódzni. Ö volt az első nagy szerelmem. A szakításhoz már nem kellett zengzet, közösen határoztuk el, ami­kor felpofoztam az olasz fiú miatt, amit ő zokon vett — de ez már más lapra tartozik. Szóval most már kezdtem a zengzetben hinni és besoroltam is a jóindulatú kate­góriába, el is határoztam, hogy keresni fo­gom, hívni, provokálni. Mindjárt próbát is tettem, koncentráltam, akár egy fakir és hívtam a zengzetet, és íme, bizony hogy je­lentkezett és azt mondta; „A sötétebbet!” Ugyanis egy zöldséges boltban álltam és a világosabb, avagy a sötétebb piros cseresz­nye között haboztam — tudom, kicsi ügy, de hát inkább csak próbának szántam. Na szóval a sötét cseresznye mind kukacos volt. A zengzet ugyan jelentkezett, de hazudott. Szentül megfogadtam, hogy többé nem kí­sérletezem: ha jön, jön, hálás leszek érte, de én nem hívom. Ügy fogok vele bánni, mint a nőkkel. És valóban, megint megszólalt, magától. Zengzet, szöveg: „Ne menj autón!” Becsü­letes ember vagyok, nemcsak azt mondtam a barátomnak, hogy mégse vigyen le Pécsre, hanem azt is, hogy ő se menjen, mert rossz előérzetem van. Kinevetett és elindult. Én meg vonatra szálltam. És a vonaton meg­húzta valaki a vészféket, éppen a folyo­són álltam, elestem, eltört a karom. Az első gondolatom az volt, hogy a zengzetre se hallgatok többé, a második, hogy ki fog rö­GOMBOPAL: ypT • • • m ,jL —/ JEL Zengzet (36) högni a barátom. Ez aztán úgy is lett, be­jött hozzám a kórházba, virágot hozott és kinevetett, még ki is oktatott a babona kor­szerűtlenségéről. Hanem aztán a kórházban ismerkedtem meg a mai főnökömmel, neki köszönhetem, hogy elsőrangú kilátásaim van­nak az életben. Persze együtt sajog a hi­degfrontra a karunk, csak neki a bal, ne­kem a jobb. Hát ilyen ravasz dolog ez a zengzet, bocsánatot is kértem tőle a kételke­désért, persze csak úgy in contumatiam. Akkor még egy különös esetem volt a mos­tanit megelőzően. Kétszeresen is rendhagyó: mert sorozatosan jelentkezett, és mert — kérdezett. A főnök lányának udvaroltam és el akartam venni feleségül. Éppen azon töp­rengtem, kérjem-e meg a kezét, mikor meg­szólalt az elektronikus-csengettyű-rockand- roller és éreztem ám, hogy: „Miért?”. No miért is? Gondoltam, mert szeretem. Erre legnagyobb megrökönyödésemre újra jön a szignál és hallom: „Miért?”. Hűha, véltem, ezt nem elégíti ki a feleletem, és egyáltalán miért nem mond valamit, mért faggat? Min­denesetre latolgattam ezt a miértet és úgy következtettem, hogy nem árt rokonságba keveredni a góréval. Felnéztem, hogy stim­mel-e és richtig bejött a zengzet, ám utána megintcsak: „Miért?”. Ennek pedig mi értel­me lehetett? Aztán rájöttem, hogy megsér­tődött a zengzet, mert a főnöknél ő egyen­gette az utamat a kartöréssel, akkor miért nem bízom hát rá magamat. No jó, de még mindig nem vagyunk rendben a tervezett esküvővel. Aztán a fejemre csaptam; „így jutok lakáshoz”. Mikor megszólalt a zeng­zet, vártam is, hogy kijelenti: „Ez az!” — de nem, újra csak kérdezte a miértet. No, amíg ez így makacsul kérdezgetett, én nem­csak megkértem a lányt, hanem el is vet­tem feleségül. De bizony mondom, még ma sem tudom, jól nősültem-e, vagy sem. Ez az utolsó meg úgy volt, hogy amikor a Kicsoda—micsodában beültem a zenés fül­kébe és vártam, hogy vetélytársam kita­lálja a fogalmat, egyszerre csak megszűnt fütyülni a Bach-kórus, bejött az én zengze- tem és megmondta: „Tőrvívás!”. Nohát, jó­kor, mert a pacák 1 perc 15-re kitalálta. Én meg csak négyet kérdeztem,.mint tudják: 1. Sporttárgyú? Igen. 2. Kell hozzá vívóesz­köz? Igen. (Ekkor már mondhattam volna is, de féltem, hogy úgy járok, mint az autó­üggyel, és nyerni akartam. Tehát: 3. Ügy forgatják körbe-körbe és aztán szúrnak, nem vágnak? Igen! 4. Tőrvívás? Igen! Hát így történt. Elhiszi most már a ri­porter elvtárs. hogy semmi susmus nem volt? Csak zengzet. Amit hallottam, csak én hallottam. Na, ilyen egyszerű a magya­rázat. i

Next

/
Thumbnails
Contents