Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
1976. JÜNIUS 23., SZERDA Heti jogi tanácsok Több termelőszövetkezeti tag keresett fel bennüket, és beszélgetésünk során elmondta, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen jövedelem számít a tsz-tagoknál a nyugdíjalap megállapításánál. Tudvalevő ugyanis, hogy ez év január 1-től változás állott be ebben a vonatkozásban. Kérdezik tehát: Milyen jövedelem számít keresetnek a mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál? Mivel nemcsak a szövetkezeti tagokat, hanem a szakszövetkezeti tagokat is érdekli a probléma, mindkét kérdéssel foglalkozunk. Nézzük, a szövetkezeti tagoknál hogyan áll a helyzet? A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1976. január 1-től fizeti a nyugdíjjárulékot a tényleges jövedelme után, mégpedig — a közösben végzett munkáért járó, a bérköltség, illetőleg a részesedési alap terhére bármilyen címen kifizetett vagy kiosztott pénzbeni és természetbeni járandóság után. — a földterület családi vagy egyéni művelése címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után. — a háztáji állattartás és zöldségtermelés címén a részére jóváírt munkanapokra eső jövedelem után. Az 1976. január 1-ét megelőző időre még a nyugdíjosztálya szerinti jövedelmet veszik figyelembe. 1975. december 31-ével megszűntek a nyugdíjosztályok. Ez év első negyedétől a tsz-tagoknál is a tényleges kereset képezi a nyugdíjjárulék és a nyugdíj alapját. A mezőgazdasági szakszövetkezet tagja csak abban az esetben fizet az előbbiek szerint nyugdíjjárulékot, ha a közös munkában az előző évben a férfi legalább 39, a nő 24 I munkanapot teljesített, és kö- ! telezettséget vállal arra, hogy a tárgyévben is legalább eny- nyi munkanapot teljesít. Nem fizet nyugdíjjárulékot az a mezőgazdasági szövetkezeti (tsz- vagy szakszövetkezeti) tag, aki öregségi vagy munkaképtelenségi járadékot kap, továbbá, akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás. Az a mezőgazdasági szakszövetkezeti tag, aki nyugdíjjárulék fizetésére nem vállal kötelezettséget, havi 120 forintot, ún. szakszövetkezeti járulékot köteles fizetni. Ehelyett viszont — növelt összegű járadékra jogosultság megszerzése céljából — havi 150 Ft ún. növelt összegű szakszövetkezeti járulékot is fizethet A mezőgazdasági szakszövetkezeti tag kérelmére engedélyezni kell a havi 120 forint helyett havi 50 forint szakszövetkezeti, a havi 150 forint helyett havi 80 forint növelt ösz- szegű szakszövetkezeti járulék fizetését, ha — mint hozzátartozó a betegségi és anyasági ellátásra jogosult, és jövedelme a havi 500 forintot nem haladja meg, vagy — a kedvezményekkel csökkentett évi jövedelemadója az 1000 forintot nem haladja meg, vagy — kivételes méltánylást érdemlő körülmények indokolják. Kérésére mentesíteni kell a szakszövetkezet tagját a szakszövetkezeti, illetve a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól arra a naptári hónapra, amelynek teljes tartama alatt — katonai szolgálatot teljesít, — munkaviszonyban áll, ipari szövetkezetnek vagy másik mezőgazdasági szövetkezetnek nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett tagja, mint bedolgoVálaszol az illetékes Építési tanácsadó A Fest megyei ajánlott terveket az alábbi elvek szerint készítettük: A lakó igényeinek megfelelő legyen az épület, takarékos, de nem szűkös méretű és szükség szerint bővíthető. Az épületek külső megjelenése legyen korszerű, jellegük őrizze népünk hagyományait. Törekedtünk az egyszerű szerkezetek gazdaságos felhasználására, a lehető legegyszerűbb kivitelezési módra. A Bogdány típusú épület — melyet most ismertetünk ' — ugyancsak e szempontok szerint tervezett. A tetőtér-be- építéses lakóház egyaránt elhelyezhető a telek oldalhatárán, vagy szabadon állóan. A földszinten három szoba és étkezőtér található, valamint a kiegészítő helyiségek. Az emeleten egy szoba, előtér és mosdó kapott helyet. A lakóelőtérben levő étkezőfülke nem zavarja a közlekedést, s a terasz felöli nagy méretű ablak mellett ideális helye van. Az egymás mellett fekvő két szoba összenyitható. Az úgynevezett vizes helyiségek jól csoportosítottak, s a terasz, valamint a lakóelőtér között szélfogót terveztek. A kamra kétfelé nyílik, a konyhára és a külső falfelület irányában a szabadba. Benne egyszerűen és logikusan elhelyezett beépített bútorzat van. A terasz rész,ben nyitott rendszere növeli az épület homlokzatának plasztikusságát, s emellett praktikus is. Az épület alápincézhető, tagolt, jó arányú, szerkezetei egyszerűek, könnyen megépíthetők. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. KISTERMELŐK ÁLLATTARTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE Élőállat-bemutató, gépek és felszerelések kiállítása üllőn, a Dóra majorban (OAF Teljesítményvizsgáló Állomása) június 26—27-én, 10—18 óra között. Június 26-án, szombaton 12 órakor állataukcic SZAKTANÁCSADÁS - INFORMÁCIÓ Ultö központjából rendszeres autóbuszjárat! zó nyugdíjjárulék, illetőleg mint kisiparos vagy magán- kereskedő társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. — előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés büntetését tölti. Kérésére mentesíteni kell a szakszövetkezet tagját a szakszövetkezeti, illetve a növelt összegű szakszövetkezeti járulék fizetése alól a szülése napját magában foglaló hónap első napjától a szülést követő negyedik hónap utolsó napjáig. Nem köteles szakszövetkezeti járulékot fizetni az a szakszövetkezeti tag, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy akinek az ellátása teljes egészében kivételes nyugellátás, továbbá az sem, akit a korábbi szakszövetkezeti nyugdíjbiztosítás alól mentesítettek, ha ez a mentesítés 1975. július 1-ig fennállott. Nem lehet a kollektív szerződés előírása nélkül az igazolatlan késéshez vagy mulasztáshoz automatikusan részesedést csökkentő szankciókat fűzni. Megyénkben azok a vállalatok, szervek, amelyek kollektív szerződés kötésére jogosultak, illetve kötelezettek, jórészt már a dolgozókkal megtárgyalt, aláírt és kihirdetett szerződéssel dicsekedhetnek. Azért mondjuk így, mert bizony nem kis munka van emö- gött. Az előkészítő bizottságok általában nagyon jelentős munkát végeztek, a dolgozók sokat vitatkoztak, hasznos javaslatokat tettek. A viták zaja azonban még sok helyen nem ült el. Így szereztünk tudomást arról a vitáról, hogy az igazolatlan késéshez vagy mulasztáshoz akkor is részesedést csökkentő. Illetve megvonó szankciót fűznek a vállalatok, ha azt a kollektív szerződés nem írta elő. Nem lehet ezt tenni! Ugyancsak nem lehet automatikusan joghátrányt fűzni az elbocsátás és az áthelyezés fegyelmi büntetéshez sem. Ha ilyen szankciókat a vállalatok ki akarnak mondani. akkor azt a kollektív szerződésbe kell belefoglalni. A megrovás és szigorú megrovás fegyemi büntetés esetén ilyen szankciót azonban még a kollektív szerződésben sem lehet kimondani, mert az törvény- sértő lenne. Ugyancsak jogszabálysértő lenne, ha a kollektív szerződésben kimondanák, hogy pl. károkozás esetén vagy üzemi baleset bekövetkezése miatti vétkesség esetén is automatikusan csökken a dolgozó év végi részesedése vagy az teljes egészében megvonásra kerül. Az természetesen nem jogellenes, ha az előbb említett esetekben fegyelmi fe- lelősségrevonás keretében a megrovás és a szigorú megrovás fegyelmi büntetésén kívül, mondják ki ezeket a szankciókat, vagy fegyelmi eljárás nélkül. de fegyelmi büntetésként — feltéve, ha a büntetés nem minősül súlyosnak. Jó még erre most felhívni a figyelmet, még a kollektív szerződések életbe lépése előtt Dr. M. J. Javult a közlekedési morál, kevesebb a baleset Beszélgetés dr. Ács András közlekedésbíróval I A közlekedési ügyek jogi szakértőjének ismerik dr. Ács Andrást, a Pest megyei Járásbíróság bíráját. Tizenkilenc esztendővel ezelőtt kezdte el ennek az ügycsoportnak a tárgyalását. Néhány héttel a megyei közlekedésbiztonsági hetek eseménysorozata után, úgy hisz- szük, hasznos meghallgatni, hogyan vélekedik Pest megye forgalmi helyzetéről. Őszi csúcsforgalom — Évente körülbelül 250— 300 ügyet tárgyalok — kezdi a beszélgetést — S ez a szám csupán önmagában nevezhető soknak. Ha figyelembe vesz- szuk, hogy az országos forgalom mintegy 75 százaléka érinti Pest megyét, mindjárt könnyebben megértjük ezt a statisztikát. — Bizonyára nem egyenletesen oszlik meg a tárgyalásra váró ügyek száma. — Az őszi hónapok mindig a legzsúfoltabbak. Ekkor kerülnek elénk a nyárom történt balesetek. A többi időszak viszonylag csendes. — Területi megoszlásban ugyancsak szerteágazóak az ügyek. Ennek ellenére léteznek a megyében úgynevezett veszélygócpontok. — Inkább múlt időben szólnék ezekről. Érden valamikor a 70-es műút volt veszélyforrás. Amint átadták az M—7-es autópályát, lényegesen tehermentesült a régi út. — A másik kritikus pont Kistarcsa. A HÉV-állomás közelében két gyalogátkelőhelyeit alakítottak ki. De az italbolt sem hiányzik innen. Az átszálló utas betér poha- razni, s egyszer csak azon veszd észre magát, hogy lekési a járatot Rohan, mit sem törődve a gépkocsikkal. A balesetek áldozatai itt jórészt ittas személyek. Űjabban az egyik zebránál villogó sárga villanyrendőr figyelmezteti a gépjárművezetőket A gyorshajtás mellett — Ügy tudom, az alkoholos befolyásoltság — mint ok — még mindig listavezetője a megyei baleseti statisztikának. — Valóban az ittasság döntő szerepet játszik, örvendetes viszont, hogy a gyermeket sújtó közlekedési bűncselekmények száma csökkenő tendenciát mutat az utóbbi időben. — Hadd szóljak egy másik bajokozóról is, éspedig a gyalogátkelőhelyeikről. A gyalogos nem mindig él a zebrán elsőbbségi jogával. S a gép- járművezetők, látván közlekedési partnerük határozatlanságát, útnak erednek. Az effajta elsőbbségi jog csorbítása gyakran okoz balesetet Más kérdés, hogy * véleményem szerint kevesebb felfestett gyalogátkelőhelyre lenne szükség — A napi baleseti jelentésekben sűrűn találkozunk motorkerékpáros okozta szerencsétlenségekkel. Milyen intézkedéseket kellene tenni e balesetek felszámolására? — A magam részéről a segédmotorkerékpár pártján álTíz nap rendeletéiből A pedagógusok kedvezményes lakásépítéséről szóló 1/1965. (XII. 30.) PM—MM sz. együttes rendelet módosításáról a 12/1976. (VI. 10.) PM—OM—KM rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 46. szám). A vízgazdálkodási társulatok által elvégzett egyes munkák árának, valamint teljesítményértékének megállapításáról az 1/1976. (VI. 10.) PVH— ÁH rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 46. szám). A szabványosításról a 19/ 1976. (VI. 12.) MT sz, rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 47. szám). A vezetőállású dolgozók anyagi érdekeltségének rendágazatban a 10/1976. (VI. 12.) Bk. M. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 47. szám). A város környéki községekben alkalmazott hivatalos bélyegzőkről a 4/1976. (TK. 23.) MT. TH. számú közleményben találnak fontos szabályokat a tanácsok. (Tanácsok Közlönye 23. szám). A tanácsok és a szakszervezetek együttműködéséről ugyanitt olvashatják az érdekeltek a SZOT Elnökségének és az MTH-nak 1/1976. számú irányelveit. A vásárlói kifogások intézésénél előfordult hiányosságok kiküszöbölése tárgyában a Kereskedelmi Értesítő 15. száma tartalmazza a KERMI szeréről a belkereskedelmi | közleményét. lók. Ez a jármű kisebb sebességgel képes közlekedni. A motorkerékpárral gyakran túlszárnyalják a megengedett sebességet. Véleményemet alátámasztja a bírósági statisztika. Eszerimt évente elenyésző számban foglalkozunk segédmotor-kerékpáros okozta közlekedési bűncselekménnyel. — Mi a véleménye, hogy mindinkább szaporodnak a gépjárművezetők? — Feltétlenül. Az autó ma már nem luxuscikk, és csak üdvözölhető, hogy a középiskolákban is oktatják a gépjárművezetést. De pszichológiai vizsgálattal indokolt lenne kiszűrni a morálisan agresszív vezetőket. Persze, ezt csak alapos és sokrétű vizsgálattal tudnátok megoldani. A jogosítvány bevonása — A bíróság csupán meghatározott időtartamra alkalmazhatja a gépjárművezetéstől való eltiltás mellékbüntetést. Vajon nem lenne-e tanácsos ezt az intézkedést radikálisabbá tenni? — Sopronban tartatták a negyedik országos közlekedés- jogi konferenciát, ahol az új BTK előkészületeivel kapcsolatban tették fel a kérést. 1962 előtt érvényben volt a végleges hatályú járművezetéstől való eltiltás. Nézetem szerint meggondolandó ennek az intézménynek a visszaállítása. Alátámasztásul említek bírói praxisomból egy példát. Háromszor állt bíróság előtt egy férfi ittas vezetés miatt Negyedszerre ugyancsak alkoholos befolyásoltság és segélynyújtás elmulasztása miatt. Legutóbb maga a vádlott kijelentette, mivel az italról úgy sem tud leszokni, alkalmatlan a gépjárművezetés^ re. — Hogyan vélekedik az új KRESZ-ről, vannak-e már tapasztalatai a megváltozott forgalmi előírásokkal kapcsolatos jogi problémákról? ■— Ügy vesszük észre, hogy az idén csökkentek a balesetek. A gépjárművezetők jó előre megismerkedtek a változásokkal, s a hasznos propaganda kedvezően hatott a közlekedési morálra. ■— Legutóbb Gödöllőn közlekedési ankéton vettem részt, s ott válaszoltam az érdeklődők kérdéseire. Az effajta ismeretterjesztést máskor is napirendre tűzhetnék a megyében, hiszen ezzel tudnánk leginkább elősegíteni a közlekedési morál javítását. Kamarás Péter A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE Ki tekintendő vezető állásúnak? Gyakran felmerülő probléma: ki tekinthető vezető állású dolgozónak. Két ilyen ügyben hangzott el iránymutatóul szolgáló törvényességi határozat a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik Pest megyei egészségügyi intézmény gazdasági vezetőjét, aki igazgatói munkakört töltött be, i a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátotta. Az indokolás az volt, hogy az illető a raktárból különböző tárgyakat elvitt és azokat az intézet autóján a lakására szállította. Ezenkívül az intézmény kocsiját többször saját céljaira igénybe vette és ilyenkor utasítására a gépkocsivezetőnek a menetlevélen más úticélt kellett feltüntetnie. A fegyelmi határozat megváltoztatása iránt az elbocsátott a Pest megyei Tanács illetékes munkaügyi döntőbizottságához panasszal fordult, amely azonban az iratokat érdemi elbírálásra a tanács végrehajtó bizottságához, mint szolgálati feletteshez tette át. A határozat szerint az elbocsátott magasabb vezető állású dolgozónak tekintendő, akinek munkaügyi vitáját a szolgálati felettes bírálja el. Ezek után a volt vezető a Pest megyei Bírósághoz fordult és annak megállapítását kérte, hogy ügye a munkaügyi döntőbizottsághoz tartozik. A bíróság a keresetet elutasította. A jogerős végzés ellen a legfőbb ügyész törvénysértés miatt óvást emelt. Ezt azzal indokolta, hogy az illető gazdasági vezető és nem gazdasági igazgató volt, ügyében a munkaügyi döntőbizottság illetékes. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. amely határozatában a következőket mondta ki: — Az egészségügyi intézmény gazdasági igazgatóját vezető állású dolgozónak kell tekinteni. Az illető, bár gazdasági vezetői besorolása vo’t, tulajdonképpen igazgatói munkakört látott el, tehát magasabb vezető állású dolgozó volt. Ezt alátámasztja az is, hogy a fegyelmi eljárást az intézet felügyeleti szerve: a Pest megyei Tanács egészségügyi osztálya folytatta le. A megyei tanácsi intézmények vezetői felett a tanács szakigazgatási szervének vezetője — ebben az esetben az egészségügyi osztály vezetője — gyakorolja a felügyeleti jogkört. Mindezek alapján a fegyelmi határozat megváltoztatása iránti panasz a megyei tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. Egy Pest megyei szakipari szolgáltató termelőszövetkezeti önálló vállalkozás igazgató tanácsa a jogtanácsosnak, aki egyben személyzeti vezető is volt, indokolás nélkül felmondott. Ennek hatálytalanításáért, s a felmondási időre ki nem fizetett átlagkeresetért, az illető a Pest megyei Munkaügyi Bíróságon pert indított. A bíróság álláspontja az volt, hogy a jogtanácsos magasabb vezető állású dolgozó, ezért a Munka Törvénykönyve értelmében a szolgálati fölöttes döntése ellen a bírósághoz jogorvoslatért nem fordulhat. Az anyagi igények eldöntésére sem találta magát illetékesnek a bíróság és végzésében az iratokat áttette a vállalkozás igazgató tanácsához. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: az alperesi vállalkozás szervezetére és működésére a termelőszövetkezetekre érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni. A vonatkozó jogszabály szerint a tsz-ben a jogtanácsos magasabb vezetői munkakört tölt be. A jogszabályok a felmondás hatálytalanítása, valamint az azzal összefüggő igények felől a szövetkezeti döntőbizottság illetékességét jelöli ki. Tehát a Pest megyei Munkaügyi Bíróságnak a keresetlevelet a döntőbizottsághoz kellett volna elbírálásra áttennie. A bizottság határozata ellen pedig a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. Ezért a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. H. E. 1 i l
