Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-23 / 147. szám
1976. JÜMUS 23., SZERDA msem 'éj/fr "B ^Mmav Szívesen látott vándorok A feneketlen zsák — Másfajta kötöttségek — Eltévedt Csipkerózsika Vannak szívesen látott vándorok? Ezer és tízezer számra. Hogyan, hiszen hosszú évek óta nem hallani mást, mint a munkaerő-vándorlás kárhoztatását Igaz, a legutóbbi két esztendőben — de csak az összefoglaló átlagokat tekintve! — mérséklődött a munkahelyet változtatók száma, ám akkor is túlzás szívesen látott vándorokról beszélni, vagy mégsem? A közvélekedés nem tesz különbséget a fölös és a szükséges, azaz a társadalmilag előnyös, illetve hátrányos munkaerő-forgalom között. Innét származnak a félreértések. Mert hibaegy- kalap alá venni a bérnövekedést hajszoló, semmiféle munkával ki nem békülő vándormadarakat,' s azokat, akika társadalmi, gazdasági fejlődés irányát tükrözve egyik ágazatból a másikba kerülnek, alacsony termelékenységű területekről magasabb hatékonyságú munkahelyekre mennek át. Az ipar étvágya Hosszú idő telt el úgy, hogy szinte minden munkára jelentkezőt az ipar fogadott be Pest megyében. Borsod után Pest megye iparában dolgoznak a legtöbben, s a csúcs 1970-ben volt, 107 ezer emberrel. A munkaerő utáni étvágy azóta mérséklődött, józan belátásból meg kényszerűségből is. És törvényszerűen. A gazdasági fejlődés meghatározott szakaszában — nemzetközi tapasztalatok igazolják — lelassul, majd megáll az ipari foglalkoztatottak számának növekedése. Más, az un. háttérágazatok kerülnek előtérbe. Ahogy országosan, a megyében is erre tartunk. Feneketlen zsákként nyelte el a jelentkezőiket az ipar — mind az új vállalatok, mind a már meglevők fejlődése munkahelybővítéssel járt —, ám érdekes módon a gyarapodás mértéke miatt nem ^ttf hanem a szállításban és a" kereskedelemben volt a legnagyobb. A kereskedelemben például sok olyan nő tevékenykedik ma, aki ipari munkahelyet hagyott ott — bejáróként a fővárosban, legtöbbször bejáróként a megyében is —, s ezt aligha tarthatjuk kedvezőtlen vándorlásnak. Ami ugyancsak érdekesség, s ellentmond a közhiedelemnek: a negyedik ötéves tervben a megyében a mezőgazdasági foglalkozásúak tábora nem apad, sőt, csekély gyarapodást tapasztalhatunk. Abonyban például a jól gazdálkodó, megfelelő szociális körülményeket nyújtó közös gazdaságok komoly vetélytársai munkaerővonzás szempontjából az ipari üzemeknek. Autógyárban csupán a szervezeti változások növelték a létszámot 1975-ben, négy esztendőn át az változatlan volt. Ugyanakkor a termelési érték megkétszereződött — tavaly nyolcmilliárd forintot tett ki —, a vállalati eredmény a négyszeresére nőtt. Mi történt? „Csupán” annyi, hogy a munkaerő mennyisége ugyan nem bővült, de felhasználásának hogyanja teljesen eltért a korábbiaktól. A termékszerkezet átalakítása ugyanazt a munkást kétszer akkora érték előállítására tette képessé, s mert a korszerűbb termák jobban értékesíthető, a vállalati eredmény is megtöbbszöröződött. Másik, nem kevésbé nyomós bizonyítékkal előhozakodva. A Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregysége idén 2200, jövőre már 3000 konténert készít. A főként tőkés piacokon értékesített szállítótartályok előállítását úgy szervezték meg, hogy nem nőtt a váci üzemben a munkaerő-szükséglet, hanem falakon belül találták meg az átcsoportosítható embéreket. Az általuk létrehozott érték korábbi munkájuk társadalmi hasznának a többszöröse, azaz hasonló termelési értékhez változatlan termelési szerkezet mellett háromszor-négy- szer annyi ember kellene! Nem véletlen Korántsem véletlen, hanem nagyon is a másfajta kötöttségek megjelenítője, hogy az említett két termelőhelyen fokozatosan csökkent a munkaerő-vándorlás, s ma jóval alatta van a megyei átlagnak. Az új technika, technológia, a korszerű eszközök és gyártási módok hatásos megkötői a munkaerőnek — a váci gyárban a dolgozóit hatvan százaléka törzsgárdatag, s rendkívül rövid idő alatt átálltak a konténergyártás fogásaira — ahogy ennek lehetünk tanúi a Mindig új Napjainkban az a jellemzője a megyei foglalkoztatási helyzetnek, hogy mindig új térképet készíthetünk, mert olyan gyorsak a munkaerő megoszlásában a változások. Előrenyomulnak a termeléshez kapcsolódó kiegészítő tevékenységek — így például a fóti, kistarcsai, törökbálinti raktárkomplexum, a budaörsi, dunakeszi hűtőház jelentős létszámot foglalkoztat —, s ezen megint nem szabad siránkozni. Hazatalált ugyanis az az eltévedt Csipkerózsika, aki rossz helyen aludta álmát. Csipkerózsika a mesék világának alakja, mégis, odatévedt a foglalkoztatáspolitika terepére, s a hiszékenyeket azzal biztatta, hogy az ipar fejlődését függetleníteni lehet a háttérágazatok korszerűsítésétől, magyarán: előbbihez kellenek, utóbbihoz semmi szükség új emberekre. A megyei foglalkoztatási — területfejlesztési — intézkedések az országosnál előbb, s hatásosabban tessékelték el Csipke- sózsikát, igaz, sok vita közepette. Nyomós bizonyítékok Hallani lehetett persze sokfélül: nagy bajok lesznek abból, ha az ipari foglalkoztatottak száma egy adott értéknél megáll. A megye legnagyobb üzemében, a Csepel megye építőipari vállalatainál is. A nagyobb bér mellé tehát — amit napjainkban, a hozott rendelkezések nyomán csak „feketén” kaphat meg a munkahelyet változtató — felsorakozik, mint vándorlási tényező az érdekes munka, s főként igaz ez a fiatalok esetében. Ez azért lényeges, mert ma már csupán két forrásból táplálkozhat a megyében a munkaerő-utánpótlás: a pályakezdő fiatalokból s a még háztartásban dolgozó nőkből. Illúzióink azonban e két forrást illetően sem lehetnek, hiszen a megyében 140 ezer nő dolgozik, s a még otthon levők száma alig néhány ezerre tehető. Kényszer, de hasznos Indokoltan egyre nagyobb hangsúllyal beszélünk a munkaerő-gazdálkodás javításának szükségességéről. Arról a kényszerről tehát, mely most már minden népgazdasági területen tapasztalható, s mely elengedhetetlenné teszi a munkaerő átcsoportosítását, a nem hatékony termelőhelyek fölszámolását. Nincs lehetőség a népgazdasági munkaerőforrások lényeges bővítésére — a megyében, számítások szerint 1980-ra az összes foglalkoztatottak száma mindössze tízezer fővel nő —, azaz a már meglevőt ‘ kell újraelosztani. Ennek emberi, gazdasági, területi hatásait nagy hozzáértéssel szükséges mérlegelni, de a társadalmi érdekek veszélyeztetése nélkül nem kínálkozik más út, jobb megoldás. A szívesen látott vándorok a társadalmi, gazdasági haladás természetes kísérői. Ne gyanakodva, hanem e vándorlás útját egyengetve szemléljük, segítsük mozgásukat. ök azok, akik magukért és mindannyiunkért jó célok felé vándorolnak. Mészáros Ottó Ülésezett a SZOT Nagyobb jogkör,felelősség Irányelvek a bizalmiakról — Új főtitkár-helyettesek Kedden ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként szervezeti kérdésekkel foglalkozott. Az elnökség javaslata alapján, Gáspár Sándor főtitkár előterjesztésére, a tanácsülés egyhangúlag Gál Lászlót és Herczeg Károlyt, a SZOT titkárait — a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkár- helyettesévé, Juhász Ottót, az Építők Szakszervezetének titkárát és Vas Jánost, a SZOT szervezési és káderosztályának vezetőjét a szaktanács titkáraivá választotta. Egyidejűleg Juhász Ottót és Vas Jánost az elnökség és a titkárság tagjává is megválasztotta a tanácsülés. Második napirendi pontként Vas Jánosnak, a SZOT ti tikárának előterjesztése alapján, a bizalmiak és a bizalmi-tanácskozások szerepéről szóló irányelveket vitatták meg. A tanácsülés a szakszervezeti demokrácia fejlesztésének egyik legfontosabb követelményeként hangsúlyozta, hogy a szakszervezeti vezető szervek minden lényeges kérdés eldöntése előtt tanácskozzanak a tagsággal, illetve közvetlen képviselőivel, a bizalmiakkal. A tagság a szakszervezeti csoportértekezleteken vagy taggyűléseken juttassa kifejezésre véleményét, érdekeit. A bizalmiak jogköre ismeretes módon jelentős mértékben bővült, egyben felelősségük is fokozódik. A jövőben ki kell kérni a bizalmiak egyetértését a csoportjukhoz tartozó dolgozók személyi alapbérének megállapításakor, a magasabb kitüntetésekkel kapcsolatos javaslatok elkészítésekor, továbbá akkor, ha valakit fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesítenek, ha a vállalati lakás, lakástámogatás, szociális juttatás ügyében döntenek. Kincskereső talajtérképezők • Harminchatról harmincnyolcra • Robbantásos technológia Emlékszem, néhány éve jártam hasonló vegykonyhában, kincskereső talajtérképezők között. Akkor a gazdaságok érdektelenségét panaszolták. Vallatják a földeket — Ilyen gondunk nekünk soha nem volt — mondja Borsos Arnold, a Dél-Pest megyei tsz-szövetség agrokémiai laboratóriumának vezetője Cegléden. A laboratórium nyolcfőnyi gárdája — mérnökök, technikusok — nyolc esztendeje látott munkához a ceglédi, a nagykátai és a monori járás gazdaságaiban. Talajminták ezrei kerültek lombikba, hiszen sokféle talajtípus lelhető egy- egy gazdaságban, akár egy-egy táblán belül is. Ki vallatják a földeket, mennyi bennük a nitrogén, a foszfor, a kálium, a mész, s az egyéb alkotóelem, s a vizsgálat nyomán kitűnik: mennyi és miféle műtrágya szükséges a jó termés megalapozásához, megállapítják, hogy mely növénykultúra termesztésére alkalmas leginkább a terület, milyen talajjavító eljárások nyújtanak lehetőséget a gyatrább földek gazdagítására, a termelőszövetkezeti szakemberekkel közösen dolgozták ki a vetésszerkezetet. — Minden harmadik-negyedik évben sort kerítünk valamennyi tsz-ben a tápanyagvizsgálatra, de akad olyan gazdaság, mint az abonyi tsz-ek, a dánszentmiklósi Micsurin, albertirsai Dimitrov, amely évente megrendeli a szántók, illetve szőlők, gyümölcsösök talajvizsgálatát. S hogy a szakmai utasítás szerint gondoskodnak-e a földek táperővisszapótlásáról a termelőszövetkezetekben? Nem vágják-e sutba a terveket, az ajánlott receptorát? — Az ilyesmi egy-kettőre kiderülne, hiszen figyelemmel kísérjük az Agroker forgalmát — említi a laboratórium agrármérnök-kémikus vezetője. A legtöbb gazdaságban nem takarékoskodnak oktalanul a műtrágyával. Előfordul persze, mint ahogy az ellenkező véglet is, amikor a szükségesnél is többet rendelnek, fölöslegesen. A szerves veszendőbe megy Más téma, hogy számottevő mennyiségű drága műtrágya lenne megtakarítható, ha a szerves trágya jó része nem menne veszendőbe. — Erről többnyire nem a gazdaságok tehetnek, az ok a szűkös gépellátásban keresendő. Kevés a markológép, a trágyaszóró. Ami viszont biztató a jövőre nézve: kidolgozták, s a Szerencsi Állami Gazdaságban a közelmúltban be is mutatták a szerves trágya terítésének úgynevezett robbantásos technológiáját, mely anyagot számítva, 828 ezer mázsa műtrágya megtakarításával egyenlő. A ceglédi agrokémiai laboratóriumban, hallom, 3680 tábla talajadottságait, terméseredményeit dolgozták fel lyukkártyára. Tavaly 25 ezer hektár talajvizsgálatát végezték el, továbbá — az állattenyésztés szolgálatában — 1500 takarmányvizsgálatot, 300 lucema- lisztminta elemzését. Szaktanácsaik értékét, munkájuk eredményét azonban nem rögzítik pontos feljegyzések, csupán annyi bizonyos, számottevő részük van abban, hogy évről évre többet ad a gabona, a kukorica, több szőlőt szüretelnek, gyümölcsöt szednek a három járás gazdaságai. Hinné az ember, hogy lerakván az alapokat, túljutottuk a munka nehezén is? — Húszmázsás búzatermést harminchat mázsára emelni nem művészet, de harminchatról harmincnyolcra feltornászni a hektáronkénti hozamot, s ezt állandósítani, ez a nehezebb része a dolognak — cáfolja vélekedésemet Borsos Arnold. Talányosnak tűnt sokáig, hogy miért nincs arányban az eredmény a ráfordított energiával, hiába a jó talajszerkezet, a megmunkálás, a tápanyag-visszapótlás, kivált a gyümölcsösökben, szőlőskertekben, zöldségkuitúrákban. Miért? A hiba a mikroelemek hiányában keresendő. A vas-, réz, mangán-, kobald-, molib- dénionokat csak milliomod részben veszi föl a növény, de szüksége van ezekre az elemekre. S noha a levélanalízis tapasztalatai nyomán mikroelemekkel dúsított hatóanyag kipermetezése, a lombtrágyázás eredményei egyre biztatóbbak, de a téma még számos rejtélyt tartogat a kutatóknak, agrokémikusoknak. A. Z. szerint a szántóföldre billentős tehergépkocsin kijuttatott 40— 50 mázsás trágyahalmokat pa- xittöltettel robbantják szét. A módszer elterjesztését nálunk a Pest megyei Növényvédő Állomás szervezi. Eredmények lyukkártyán A szervestrágya-hasznosítás jelentőségét támasszuk alá néhány adattal! Egy négyezer hektár szántóterületet birtokló, s tehenet, növendékállatot, hízómarhát számítva összesen ezer jószágot tartó gazdaságban hozzávetőleg a műtrágya negyven százalékát, azaz körülbelül 1,2 millió forintot takaríthatnak meg szerves trágyázással. Az országos fölmérés szerint 300 ezer hektár talajerő-utánpótlását oldhatná meg évente a magyar mező- gazdaság, ami a hektáronkénti átlagosan szükséges 267 kiló nátrium-kálium-foszfor hatóUgyancsak ki kell kérni a bizalmi egyetértését az üdülési beutalók személy szerinti oda^ ítélésekor, és hasonló a helyzet, ha szakszervezeti segélyről, végül ha szakszervezeti kitüntetésről döntenek. A szakszervezeti bizalmiak egyetértési hatásköre nem vonatkozik a magasabb vezető állásúakra, és a választott személyekre, mivel ők hatásköri- leg magasabb szervekhez, testületekhez tartoznak. Velük kapcsolatban a választott vezető testületek gyakorolják a szakszervezeti jogokat. A vezető szakszervezeti szervek módszerbeli és munkastílusbeli tanácsokkal segítik a bizalmiakat megnövekedett feladatkörük ellátásában. A bizalmitanácskozások rendszere is alkalmas fórum a bizalmiak továbbképzésére. A bizalmitanácskozások legfontosabb funkciója, hogy a tagság véleménye, akarata, javaslata gyorsan eljusson a döntésre illetékes szakszervezeti testületekhez. A bizalmiak és főbizalmiak tanácskozását minden olyan alapszervezetben létre kell hozni, és folyamatosan működtetni kell, ahol a tagság véleménynyilvánítása közvetlenül taggyűlés útján nem lehetséges. A bizalmiak tanácskozása nagyon fontos képviseleti fórum, de természetesen nem vezető szerv, nem helyettesítheti a műhelybizottságot vagy szakszervezeti bizottságot. Álláspontjának kialakításával segíti az üzemi vezető szerveket a lehető legjobb döntések kialakításában, vagyis a bizalmitanácskozásokon állást foglalnak, s nem döntést hoznak. A vállalati szakszervezeti tanácsnak és a szakszervezeti bizottságnak nem jogi, de erkölcsi-politikai kötelessége számba venni a bizalmitanácskozás állásfoglalását. A bizalmitanácskozásokkal kiegészül, közvetlenebbé válik a szakszervezetek tevékenysége. A tanácsülésen Karakas László munkaügyi miniszter is részt vett. Az OBT-emlékpIakettjét kapta a Benta Völgye Tsz kollektívája Az Országos Béketanács kezdeményezésére a Hazafias Népfront minden évben megrendezi a béke és barátság hónapját. Ez alkalomból az OBT emlékplakettet adományoz a békemunkábam élenjáró kollektíváknak. Az idén Pest megyében a Benta Völgye Mezőgazdasági Termelő- szövetkezet részesült a magas feltüntetésben. Az Országos Béketanács emlékpl a két tjének átadására tegnap délután Érden, a szövetkezet tanácstermében került sor. Kovács Antalné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára meleg szavakkal köszöntötte a szövetkezet dolgozóit, majd bevezetőjében a nemzetközi méreteket öltő békeharc eredményeiről, szükségességéről beszélt, számos példiát felsorakoztatva. — A Benta Völgye Termelőszövetkezet 560 dolgozót számláló kollektívája — mondotta a továbbiakban — egy csepp a tengerben, a világméretű mozgalomnak kis egysége, ám internacionalista érzelmükkel, békeszeretetükkel legkiválóbbak, a póldaadók közé tartoznak. A szövetkezetét testvéri barátság fűzi sok békeharcos csoporthoz. Szovjet, NDK-beli, bolgár, lengyel, finn kapcsolataik vannak, külföldi delegációk egész sora keresi fel szövetkezetüket, s meggyőződhetnek arról, hogy a szolidaritási akciókon túl a ■béke védelmezése alatt a lakosság életszínvonalának emelését, jobb ellátását is értik. Erre törekednek nap mint nap. Kiváló kollektívájukat a megyében az elsők között tartják számon. Kovács Antalné elismerő szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetésit, amelyet a közösség nevében Dékány István elnök vett át A szövetkezet vezetője régóta tevékenykedik a békemozgalomban, s Pest megyében az elsők között tűzhette mellére az Országos Béketanács jelvényét — még évekkel ezelőtt A baráti hangulatú ünnepség további részében a népfront megyei titkára hosszasan elbeszélgetett a jelenlevőkkel, köztük a szocialista brigádvezetőkkel. H. A. A Vöröskereszt a békéért A Magyar Vöröskereszt országos elnöksége keddi ülésén Hantos János főtitkár előterjesztésében — megvitatta a Vöröskereszt első, Belgrádban megrendezett béke-világkonferenciájá- naJc ajánlásait, és határozatot fogadott el. A Magyar Vörös- kereszt saját tevékenységével á liga jelszavának — Per humanitatem ad pacem (emberiességgel a békéért) — megvalósításáért küzd. hangsúlyozza a határozat. A Magyar Vöröskereszt szervezeteinek mindennapos tevékenységét az akcióprogram figyelembevételével tervezi és szervezi. Az országos elnökség szakbizottságot hozott létre, amelynek fő feladata a belgrádi akcióprogram végrehajtásának tanulmányozása és figyelemmel kísérése a Magyar Vöröskereszt tevékenységében. Az országos elnökség a Magyar Vöröskereszt több mint egymilliós tagsága nevében csatlakozott a Békevilágtanács elnökségének új stockholmi felhívásához, s támogatja és tevékenységével előmozdítja a felhívás célkitűzéseinek valóra váltását. Együttműködik a magyar munkásmozgalommal és részt vesz annak minden olyan akciójában, amely hozzájárul a világbéke megszilárdításához. i Kovács Antalné átnyújtja Dékány Istvánnak az Országos Béketanács kitüntetését. Bozsán péter felvétele
