Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-22 / 146. szám
1976. JUNTOS 22. KEDD TASZSZ-nyilatkozat Ciprusról A TASZSZ hétfőn az alábbi nyilatkozatot közölte: Az utóbbi időben fokozódnak az arra irányuló kísérletek, hogy megosszák és felszámolják az egységes ciprusi államot. Az országban a szakadatlan külföldi beavatkozás következtében csaknem két esztendeje nem folyik normális mederben az élet. A ciprusiak ezrei lettek földönfutóvá saját országukban. A Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésnek a ciprusi válság rendezését célzó határozatait nem hajtják végre. A sziget görög és török közösségének képviselői közötti tárgyalások zsákutcába jutottak. Ciprus területén változatlanul külföldi csapatok állomásoznak. Nem szabad szemet hunyni afelett sem, hogy bizonyos körökben mindinkább megnyilvánul az a törekvés, hogy Ciprust, az ENSZ-határozati megkerülésével a NATO támaszpontjává változtassák. A Szovjetunió a ciprusi válság kezdetétől fogva és annak valamennyi szakaszában sürgette és jelenleg is sürgeti, hogy a rendezés alapját a ciprusi állam függetlenségének szuverenitásának és területi épségének elvei képezzék, hogy kiiktassanak mindenfajta külföldi beavatkozást és Ciprus belügyét magúik a ciprusijaik old ják meg a sziget görög és török lakossága érdekeinek kellő figyelembevételével. Mint ismeretes, a rendezésnek ezek az elvei képezték az ENSZ által elfogadott határozatok alapját. A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy szovjet vezető körökben ko- moly aggodalommal szemlélik a ciprusi rendezés indokolatlan halogatását, és azokat a kísérleteket, hogy a súlyos helyzetet, amelybe a Ciprusi Köztársaság került, arra használják fel, hogy a ciprusi nép érdekeitől idegen határozatokat erőszakoljanak rá a köztársaságra. A Szovjetunió ellenzi, hogy a ciprusi rendezés lehetőségeit a ciprusi nép megkerülésével egyes országok vagy katonai tömbök szűkén vett érdekeinek megfelelően próbálják keresni. A Szovjetuniónak változatlanul az a véleménye, hogy a ciprusi probléma rendezésének legjobb lehetősége egy széles képviseletű nemzetközi ciprusi konferencia összehívása lenne az ENSZ kereteiben. A Szovjetunió határozottan sürgeti, hogy haladéktalanul és maradéktalanul hajtsák végre a Ciprussal kapcsolatos ENSZ- határozatokat, s kész együtt- mű'ködini más államokkal a ciprusi válság igazságos megoldása, valamint az események olyan alakulásának megakadályozása érdekében, amely tovább élezné a helyzetet ebben a térségben. Ffttfőn Moszkvában Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára megbeszélést folytatott Urho Kekkonen finn köztársasági elnökkel, aki munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A megbeszélés során Leo- nyid Brezsnyev aláhúzta, hogy a Szovjetunió az SZKP XXV. kongresszusán elfogadott külpolitikai programnak megfelelően továbbra is a hagyományos jószomszédi kapcsolatok elmélyítésére törekszik Finnországgal. A főtitkár hozzáfűzte: a Szovjetunióban nagyra értékelik Kekkonen elnök, valamint a finn haladó és demokratikus erők arra irányuló tevékenységét, hogy megszilárdítsák az országok közötti jószomszédi kapcsolatokat és bizalmat, erősítsék a békét. Kekkonen elnök jelentősnek nevezte a békéért, a nemzetközi együttműködésért, a szabadságért és a népek függetJiinius 24-én ül össze az egységes nemzetgyűlés Vietnamban Hanoiban már minden készen áll az április 25-én megválasztott egységes nemzet- gyűlés első ülésének a megnyitására. A hétfői lapokban jelent meg a hivatalos közlemény, amely szerint Truong Chinh, a VDK nemzetgyűlése állandó bizottságának elnöke és Nguyen Huu Tho, a DIFK tanácsadó testületének elnöke közösen úgy döntött, hogy az egységes nemzetgyűlés első ülését június 24-én, csütörtökön nyitják meg Hanoiban. Ugyancsak Hanoiban, június 20-án kezdődött meg a Vietnami Hazafias Front Központi Bizottságának a konferenciája, amelyen megbeszélik a Vietnami Nemzeti Frontok egyesülésének az előkészületeit. lenségéért vívott további harc programját, amelyet az SZKP XXV. kogresszusán fogadtak el. A felek kijelentették, hogy tovább szélesítik az 1948-as szovjet—finn barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésen alapuló együttműködésüket politikai, kereskedelmi, gazdasági és egyéb területeken. A megbeszélésen a felek leszögezték, hogy a nemzetközi enyhülés további elmélyülésének és visszafordíthatatlanná tételének ez idő szerint kedveznek a feltételek. Leonyid Brezsnyev kijelentette, hogy változatlanul érvényben van Urho Kekkonen elnök 1977. évi hivatalos szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívása. A finn köztársasági elnök a meghívást elfogadta. A találkozó meleg, baráti légkörben folyt le. MOSZKVA Brezsnyev—Kekkonen megbeszélés I A Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására hétfőn reggel munkalátogatásra Moszkvába érkezett Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Korunk kérdései A szocialista országok a katonai enyhülésért A politikai enyhülés eddigi eredményeinek biztosításához, ahhoz, hogy ne lehessen visz- szafordítani őket, előre kell lépni a katonai enyhülés vonatkozásában is. Ha ez elmarad, egy idő után elkerülhetetlenül visszahat magára az enyhülésre. A legújabb ENSZ-kimuta- tások szerint a világ mintegy évi 300 milliárd dollárt fordít fegyverkezésre. Ez nemcsak a katonai potenciál felhalmozásának mértékéről tanúskodó, megdöbbentő adat, hanem egyben azt is érzékelteti, milyen Összegeket vonnak el a békés alkotó céloktól. A szocialista külpolitika — a lenini diplomáciának a nyomvonalán haladva, amelynek első dekrétuma a békéről szólt — megsokszorozza erőfeszítéseit minden lehetséges területen a katonai enyhülés céljából. A vlagyivosz- toki megállapodás - szellemében azt javasolta a Szovjetunió az Egyesült Államoknak: a hadászati fegyverfajták kérdését úgy vizsgálják meg — a legszélesebb összefüggésben —, hogy ne elégedjenek meg csupán a már kifejlesztett eszközök limitálásával. A szovjet indítványok lényege: tiltsák meg közös megegyezéssel egyebek közt a ballasztikus rakétákkal felszerelt Trident- típusú atom tengeralattjárók és a B—1 típusú (a B—52-t felváltó) nagy hatósugarú hadászati bombázók gyártását az Egyesült Államokban, illetve az ezeknek megfelelő fegyverrendszerek gyártását a Szovjetunióban. Sajnos, a mindmáig érvényben levő javaslatokat az amerikai fél nem fogadta el, a SALT-tár- gyialások elhúzódtak. A szovjet megfigyelők — miközben sürgetik az érdemi továbblépést — nem borúlátók a SALT-tárgyalások kimenetelével kapcsolatban, A legutóbbi szovjet—amerikai megállapodás a békés célú nukleáris robbantásokról — amelyet Moszkvában L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Washingtonban Ford elnök írt alá, s amely a föld alatti atomkísérletek korlátozásáról a két évvel ezelőtt kötött megállapodást egészíti ki — azt bizonyítja, hogy ha megvan a jószándék, akkor lehetséges a nehézségek áthidalása. Ami közvetlenül kapcsolódik a nukleáris fegyverekhez: mindenekelőtt el kell érni, hogy a részleges atomcsend atomcsenddé teljesedjék. Ez természetesen azt jelenti, hogy valamennyi atomhatalomnak csatlakoznia kell a szerződéshez, s a tilalomnak minden szférára vonatkoznia kell. Nem kevésbé fontos, hogy szerződés szülessék a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről, az emberi-természeti környezet katonai felhasználásának eltiltásáról, s az újabb, különösen pusztító erejű fegyverek és fegyverfajták előállításának megtiltásáról, Ami a természeti környezetet illeti, igen fontos, hogy' a Szovjetunió és az Egyesült Államok e kérdésben a lényeget tekintve már egyetértésre jutott, és azonos szövegű tervezetet készített a „környezeti hadviselés” betiltásáról, amellyel most a genfi leszerelési bizottság foglalkozik. A természeti környezetet károsító fegyverfajták a gyakorlatban nehezen választhatók el azoktól a tömeg- pusztító eszközöktől, amelyeknek hatása még a nukleáris fegyvereknél is szörnyűbb. A katonai enyhülés egyik fontos területe a bécsi tárgyalások, amelyek immár 1973 októbere óta folynak a Hof- burgban a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről. Hazánk — amely a tárgyalásoknak nem közvetlen részvevője — teljes mértékben támogatja a többi szocialista ország javaslatát, amely a másik fél indítványainak sok elemét Is figyelembe veszi és végeredményben reményes folyamatot vetít előre: azt, hogy azonos százalékkal csökkenjék a Közép-Európában csapatokkal rendelkező valamennyi állam szárazföldi és légi erőinek létszáma és fegyverzete — beleértve a nukleáris fegyverzetet is. Sajnos, a NATO-országok magatartása még nem tette lehetővé az egyezmény gyakorlati kidolgozását: kitartanak az „aszimmetrikus csökkenés” követelése mellett. A Európai ifjúsági és diáktalálkozó Magyar—lengyel megállapodás Vasárnap a késő éjszakai. órákig tartottak a bizottsági j ülések a Varsóban folyó európai ifjúsági és diáktalálkozón. A résztvevők még az előkészítő tanácskozásokon megállapodtak a bizottságok felállításáról és az egyes bizottságok előtt szereplő napirendi pontokról. Olyan átfogó problémákról van szó, amelyek különös hangsúlyt kapnak az ifjúsági mozgalomban, így az európai politikai helyzet fejlődésének értékelése, az ifjúsági és diákszervezetek szerepe az európai biztonsági és együttműködési értekezlet határozatainak megvalósításában, az európai ifjúság helyzetének politikai, társadalmi és gazdasági vonatkozásai, valamint az európai ifjúsági és diákszervezetek együttműködése és közös akciói. A napirendi pontok közül néhányat külön szemináriumok és kerekasztal-konferen- cia keretében tárgyalnak meg a résztvevők. A bizottsági ülések csakúgy, mint a szemináriumok és a kerekasztal-konfe- renciák, lehetőséget adnak a különböző politikai és ideológiai nézeteket valló fiatalokat érintő témák nyílt, őszinte megvitatására. Várható, hogy az egyes bizottságokban dokumentumokat hagynak jóvá, amelyeket belefoglalnak majd az európai ifjúsági és diáktalálkozó záródokumentumába. Vasárnap este a DÍVSZ és a találkozón megfigyelői minőségben részt vevő latin-amerikai ifjúsági szövetség szervezésében nagyszabású chilei szolidaritási gyűlésre került J sor a Varsótól mintegy 70 kilométerre felevő Zalesie ifjú- j sági táborban. Több mint 800 bel- és külföldi fiatal előtt felszólalt Jevgenylj Tyazsel- nyikov, a Szovjet Komszomol Központi Bizottságának első titkára és Gladys Marin, a i Chilei Kommunista Ifjúsági i Szövetség főtitkára. A felszó- . lalók egyaránt hangsúlyozták, hogy a fasiszta diktatúra ellen harcoló chilei néppel való szolidaritás az európai ifjúság internacionalista kötelessége. nyugati országok ragaszkodnak az un. „kollektív felső határ” koncepciójához is. Indítványuk szerint a NATO-tag- államok és a Varsói Szerződéshez tartozó országok Közép-Európában állomásozó fegyveres erőinek létszámára azonos felső határt kell megállapítani, mégpedig úgy, hogy annak „kollektív keretei” között bármelyik fél „szabadon gazdálkodhat”. Ez azt jelenti, hogy például a NA- TO-n belül csökkenthetik egyes országok fegyveres erőinek létszámát, közben azonban más országok, például az NSZK már ma is igen korszerű fegyveres erőit még növelhetik is! Ez nem sértené meg a „kollektív felső határ” koncepcióját, teljesen nyilvánvaló viszont, hogy ellentmondana a közép-európai katonai enyhülés alapvető érdekeinek. Tény, hogy a NATO-diplo- mácia 1976-ban a közép-európai térséggel kapcsolatban az eddiginél árnyaltabb ma- j nőverezéshez folyamodott Az j amerikai kiegészítő javaslat az ezer nukleáris robbanófej, a célba juttató eszközök és 29 ezer amerikai katona kivonását összekötötte azzal a követeléssel, hogy vonjanak visz- sza a csökkentés térségéből egy szovjet harckocsizó hadsereget. Joggal állapították meg a katonai szemleírók, hogy sem haditechnikai, sem bármilyen más szempontból nem lehet bebizonyítani, hogy a fegyveres erők teljesen különböző és összehasonlíthatatlan részelemeinek csökkentése katonai vonatkozásban egyenértékű lenne. A katonai enyhülésnek csupán néhány fontos szférájáról szóltunk, de a bécsi példa is bizonyítja, hogy a szocialista országok részéről nem hiányzik a türelem, a tárgyalókészség, az állhatatosság. A katonai enyhülés folyamatának — az időleges megtorpanások ellenére is — folytatódni kell, hogy az „felzárkózzék” majd a politikai enyhüléshez. Vajda Péter A résztvevők egyhangúlag elfogadott határozatban ítélték el a chilei katonai junta kegyetlen terrorpolitikáját, és követelték Luis Corvalannak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának és a többi bebörtönzött chilei hazafianak haladéktalan szabadon bocsátását. ★ Hétfőn délelőtt Varsóban aláírták a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek föderációja közötti, 1976—1980-ra szóló együttműködési megállapodást. Az egyezményt lengyel részről Zdislaw Kurowski, a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja főtanácsának elnöke, magyar részről dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára írta alá Jelen volt Németi József, hazánk varsói nagykövete is. A szerződő felek megelégedéssel állapították meg, hogy a két szervezet közötti hagyományos testvéri barátság es együttműködés az elmúlt években tovább mélyült és fejlődött. Rámutattak arra, hogy az együttműködés továbbfejlesztésének alapja a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus. A megállapodás külön fejezetet szentel annak, hogyan vesz részt a magyar és a lengyel ifjúság a fejlett szocialista társadalom építésében. Az elkövetkezendő öt evben nagy figyelmet szentelnek az eszmei-politikai nevelőmurikában történő együttműködésnek. A két szervezet leszögezte, hogy a jövőben is következetesen erősíti a fiatalok kommunista nevelését. Kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat a fiatalok különböző rétegei körében végzett eszmei-politikai nevelőmunkáról, a burzsoá ideológia befolyása ellen irányuló közös tevékenységükről. Mindkét szervezet nagy jelentőséget tulajdonít az ifjúsági turizmus fejlesztésének. Az egyezmény hangsúlyozza, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációjának együttműködése nemzetközi téren egyre szélesebb méreteket ölt. A két szervezet a jövőben is aktívan hozzájárul a szocialista országok ifjúsági szervezetei közötti sokoldalú együttműködés további elmélyítéséhez. Erősíti kapcsolatait a tőkés országokban működő kommunista ifjúsági szervezetekkel, támogatja a teljes nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő ázsiai, afrikai és latinamerikai ifjúság antiimperia- lista harcát. A felek végezetül leszögezték, hogy a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és a Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetségek Föderációja továbbra is rendszeres konzultációkat tart a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom aktuális kérdéseiről. ★ Bizottságokban folytatta munkáját hétfőn Varsóban az európai ifjúsági és diáktalálkozó. Mind az öt bizottságban alapos és nyílt vita bontakozott ki a napirenden szereplő kérdésekről. A találkozó keretében hétfőn nagygyűlést tartottak a vietnami néppel való szolidaritás demonstrálására a Varsótól mintegy 30 kilométerre fekvő Nieporet ifjúsági táborban. A gyűlésen felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára is. Beszédében méltatta a varsói európai ifjúsági és diáktalálkozót, amely a béke, az együttműködés es a társadalmi haladás jegyéljen végzi munkáját. Szólt a hős vietnami nép világtörténelmi jelentőségű győzelméről, mely a haladás és a béke erőinek győzelme is volt. Az imperializmus erői — hangsúlyozta — figyelmeztető vereséget szenvedtek szennyes háborújukban. Maróthy László ezután rámutatott, hogy a vietnami nép példamutató küzdelmét az európai ifjúság is támogatta. Szólt az DÍVSZ kezdeményezésére kibontakozott, „Vádoljuk az imperializmust” kampányról, és a világméretű szolidaritás szép példájaként említette a Nguyen Van Troi nevét viselő iskola felépítését. Ezután a Magyar Népköz- társaság, a magyar nép és a magyar ifjúság aktív segítségéről beszélt. ★ Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke hétfőn fogadta a varsói európai ifjúsági és diáktalálkozó külföldi küldöttségeinek vezetőit. Újabb tűzszünet Libanonban A TASZSZ szovjet hírügynökség az Asszad szíriai államfő és Dzsallud líbiai miniszterelnök damaszkuszi tárgyalásainak eredményeként elért újabb libanoni tűzszüneti megállapodásit ismertetve közölte: e megállapodás a többi között előirányozza, hogy az arabközi biztonsági erők megérkezése után kivonják a bejrúti repülőtér térségében tartózkodó szíriai csapatokat, a biztonsági erők ellenőrzése mellett megnyitják a repülőteret, kölcsönösen szabadon engedik a hadifoglyokat, s csökkentik a fegyveres alakulatok létszámát Bejrutban. A nemzeti felszabadító erők és a palesztin ellenállási mozgalom vezetősége külön-külön jóváhagyta a megállapodást, s egyetértett azzal, hogy az arabközi biztonsági erők első alakulatai Libanonba érkezzenek. Nyugati hírügynökségi jelentések szerint az arabközi biztonsági erők egy-egy líbiai, illetve szíriai zászlóaljból álló első kontingense elfoglalta állásait a bejrúti repülőtéren és környékén, a libanoni főváros déli elővárosaiban, illetve a Szaidát övező dombvidéken. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter egyiptomi diplomaták közvetítésével üzenetben mondott köszönetét a palesztin vezetőknek a meggyilkolt amerikai diplomaták holttestének elszállításához, illetve a Libanonban élő külföldiek evakuálásához nyújtott segítségükért. A BT elítélte Dél-Alrikát További súlyos zavargások A Biztonsági Tanács szombati rendkívüli ülésén közfelkiáltással elfogadott határozatban élesen elítéli a Dél-afrikai Köztársaság kormányát az afrikai lakossággal szemben tanúsított erőszakért és a faji megkülönböztetés ellenfeleinek meggyilkolásáért. A Biztonsági Tanács felszólítja a dél-afrikai kormányt, tegyen sürgős lépéseket az apartheid és a faji megkülönböztetés felszámolása érdekében. A viszonylag csöndes hétvége után hétfőn reggel újabb súlyos zavargások robbantak ki Pretoria környékén négy, négerek lakta településen. Iskolásgyerekek és felnőttek kőzáport zúdítottak buszokra, majd felgyújtották őket. A pretoriai rendőrség vezetője közölte, hogy négy városba — Hammanskraalba. Hebronba, Mabopaneba és Attridgeville- be — megerősített rendőri egységeket vezényelték. Áldozatokról egyelőre nincsenek jelentések. A hetvenes évek közepére olyan sajátos helyzet alakult ki, amely sürgetőbbé teszi, mint valaha, hogy a katonai enyhülés legfontosabb területen az előrehaladás az eddiginél gyorsabb legyen. Az SZKP XXV. kongresszusa számba vette annak a békeprogramnak mérlegét, amelyet a párt előző kongresszusa dolgozott ki, s — amely Kádár János szavaival szólva — közös programunkká vált. A tanácskozás sommázásából kitűnik, hogy nem volt még hasonló időszak, amikór a békés egymás mellett élés megalapozásában és elmélyítésében olyan eredményeket sikerült volna elérni, mint a múlt néhány esztendőben. Ez azonban még ellentmondásosabbá teszi azt, hogy közben (mintha a világon mi sem változott volna) tovább tart az a fegyverkezési verseny, amelyet az imperializmus kénysze- rített az emberiségre. Nyilvánvaló, hogy hosszú távon nem folytatódhat két egyidejű, egymásnak ellentmondó tartalmú folyamat: egyrészt az enyhülés térhódítása — másrészt a pusztító fegyverfajták felhalmozása és a katonai költségvetések növelése.
