Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-18 / 143. szám

‘xMttm 1976. JÚNIUS 18., PÉNTEK Európai ifjúsági és diáktalálkozó Varsóban Ma kezdődik Varsóban az európai ifjúsági és diáktalál­kozó, melynek célja és felada­ta, hogy demonstrálja az eu­rópai ifjúság elkötelezettségét az enyhülés, a béke, a bizton­ság, a társadalmi haladás ügye mellett és hogy cselek­vési programot adjon az if­júsági együttműködésnek az elkövetkező időszakra. A ta­lálkozón mintegy 1300 küldött és meghívott vesz részt. A magyar ifjúság képviseleté­ben 45 fős delegáció utazott Varsóba. ­Ma fejeződik be az MNFP XVII. kongresszusa A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa csü­törtökön folytatta az első há­rom napirendi pont megvita­tását. Ezen a napon a kong­resszus küldöttei szólaltak fel a Központi Bizottság beszámo­lójának, a hatodik ötéves terv irányelveinek és a revíziós bi­zottság beszámolójának vitájá­ban. Mint a kongresszus man­dátumvizsgáló bizottságának jelentéséből kitűnt, a párt- kongresszuson a mongol népi forradalmi párt 669 ezer tag­Sowetói tüntetések Már harmincötén váltak a rendőrsortüzek áldozatává Huszonhárom halálos, áldo­zata és legalább 220 sebesült- jö van azoknak az összecsa­pásoknak, amelyek szerdán és a csütörtökre virradó éjszaka zajlottak le Soweto dél-afri­kai városban a tüntető fekete bőrű fiatalok és a pretoriai rezsim rendőrsége között. Ezt követően tegnap újabb véres zavargások robbantak ki Sowetóban. A Vorster-re- zsám fajüldöző politikája el­len tüntető néger lakosok több helyen összecsaptak a megerősített rendőrségi egy­ségekkel. A legújabb jelenté­sek szerint az összetűzésekben további három személy vesz­tette életét Számos épület megrongálódott és megbénult a város közlekedése. A faji zavargások nem kis nyugtalanságot váltottak ki a dél-afrikai kormányban. Lapzártakor érkezett: Csütörtökön délután válto­zatlan hevességgel folytatód­tak a dél-afrikai véres esemé­nyek. A diákok és a rendőri erők között szerdán kirobbant összetűzések hulláma Sowetó- ból, Johannesburg négerek lakta ikervárosából, a fővárosra és több környező helységre is át­terjedt. A legfrissebb jelenté­sek szerint a halálos áldoza­tok száma már a 35-nél tart. jának képviseletében összesen 813 delegátus vesz részt. Kö­zülük 657-en most először kép­viselik pártszervezeteiket ezen a fórumon. Űjabb külföldi delegációk üdvözölték a mongol párt- kongresszust, köztük az Olasz és a Francia Kommunista Párt, Nagy-Britannia, az Egye­sült Államok és Kanada Kom­munista Pártja, a latin-ame­rikai és az arab országok kom­munista pártjainak és haladó mozgalmainak képviselői. A kongresszus csütörtökön délután zárt ülést tartott, me­lyen a párt vezető szerveinek új összetételét tanácskozták meg. Ma a mongol pártkongresz- szus a párt vezető testületed­nek megválasztásával és ha­tározatok elfogadásával fe­jezi be munkáját. A Biszku Béla vezette MSZMP-delegáció csütörtökön délelőtt folytatta az ismerke­dést Ulánbátor múzeumával és nevezetességeivel. A delegáció egyebek között látogatást tett az ulánbátori buddhista láma- kolostorban. Délután — ma­gyar idő szerint délelőtt — a küldöttség tagjai a mongóliai magyar nagykövetségre láto­gattak el. Tárgyalások az arab békefenntartó erők Libanonba küldéséről (Folytatás az 1. oldalról.) Henry Kissinger külügymi­niszter csütörtökön az ameri­kai képviselőház külügyi bi­zottsága előtt Libanonnal kap­csolatban kijelentette: az Egye­sült Államok 36 órán belül dönt arról, hogy az amerikai diplomaták meggyilkolása nyo­mán elszállítja-e Libanonból az amerikai állampolgárokat. Még arról sincs döntés, vajon katonai vagy nem katonai evakuálási műveletet hajtanak végre és a kérdésről konzul­tálni fognak a kongresszussal — fűzte hozzá. Kissinger kizárta annak le­hetőségét, hogy az Egyesült Államok katonailag beavat­kozik Libanonba, amint ezt az 1958-as válság idején tette. Megítélésünk szerint — hang­súlyozta — a katonai beavat­kozás a keresztények kivételé­vel mindenkit egyesítene az Egyesült Államokkal szemben. Hafez Asszad szíriai elnök csütörtökön háromnapos hi­vatalos látogatásra Párizsba érkezett. Az Orly-repülőtéren Vailéry Giscard d’Bsfaing francia köztársasági elnök üdvözölte a szíriai államfőt. Asszad a fogadásakor elmon­dott rövid beszédében kijelen­tette: „Minden erőfeszítést megteszünk Libanon és a Pa­lesztinái forradalom érdekében. Folytatjuk a segítségnyújtást, annak ellenére, hogy az áldo­zatokkal jár számunkra.” A francia elnök hangsúlyozta hogy Franciaországot es Szí­riát egyaránt aggasztja a li­banoni válság. Reményét fe­jezte ki, hogy tárgyalásaik hasznos eredményeket hoz­nak a béke keresésében. Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára és Mohammed Ibrahim Masszud szaúd-ará- biai külügyi államminiszter csütörtökön Damaszkuszból Rijadba utazott. Értesülések szóhnt az Arab Liga főtitkára hirtelen szaúd-árábiai látoga­tásának célja, hogy megvitas­sa a Libanonban bevetésre ke­rülő arab békefenntartó erők tevékenységének körülményeit. Mahmud Riad a kérdésről te­lefonon megbeszélést folytatott Abdusszalam Dzsallud líbiai miniszterelnökkel is. Bejrúti haladó körökből az AFP csütörtökön délután úgy értesült, hogy a bejrúti nem­zetközi repülőtér péntektől kezdve négy napon át fogadja azokat a katonai szállítógé pékét, amelyek az arab béke- fenntartó erők, a „zöldsisako­sok” kontingenseit hozzák Libanonba. A repülőteret ez­után a polgári forgalom előtt is megnyitják. AK ÉRETTSÉGIZŐK, 50 SZAKMANÉLKÜLIEK! Mór most gondoljatok szakma megszerzésére! A gumiipar az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág. Wárga ieSenfkesésefekei a Festess A hroncsgyár Beiskolázási feltétel: munkaviszony létesítése a gyárunknál. Munka és tanulás egy helyen. Jelentkezés esetén külön tájékoztatót küld a gyár munkaügyi lőosztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 17. Telefon: 342-385. Husszein Moszkvába érkezett A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a meghí­vására csütörtökön hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett Husszein jordániai uralkodó és felesége. A király legutóbb 1967 októberében járt a Szovjetunióban. Külföldi megfigyelők a Szever-hadgyakorlatról A június 14-én kezdődött „Szever” (Észak) fedőnevű had­gyakorlatokon részt vesznek az Északnyugat-Európában fekvő országok képviselői is. A meg­figyelőket a helsinki záróok­mányok rendelkezéseinek ér­telmében hívták meg. A TASZSZ tudósítója felkérte az egyes katonai küldöttségek ve­zetőit, nyilatkozzanak benyo­másaikról. K. Drews (NDK) vezérŐr- nam' elmondotta: „A katonai megfigyelők részvétele a had­gyakorlatokon teljes mérték­ben megfelel a helsinki záró­okmányok szellemének, hitet tesz a Szovjetunió békeszere­tő politikája mellett.” A. Lerheim alezredes (Nor­végia) : „Norvég részről szíve­sen fogadták a meghívást, mert ez lehetővé teszi, hogy fejlesszék a kapcsolatukat Nor­végia és a Szovjetunió katonai körei között. A szovjet gesztus erősíti a két ország jószomszé­di kapcsolatait is. Az egész vi­lág előtt ismeretes, milyen ál­dozatokat hozott a szovjet nép az elmúlt háborúban. Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük: a szovjet—norvég határ — bé­kehatár. Hiszünk barátságunk­ban.” J. Domkowskí (Lengyelor­szág) dandártábornok, így nyi­latkozott : „Külföldi államok katonai képviselőinek meghí­vása újból tanúbizonyságát ad­ta a Szovjetunió nyílt, becsü­letes és békeszerető külpoliti­kájának.” P. Surja (Finnország) vezér­őrnagy véleménye: „A helsin­ki értekezlet szelleme követel­te meg külföldi megfigyelők meghívását az „Észak” had­gyakorlatra. A manővereket békehatár közelében folytatják, s azok bejelentése — nagyvo­nalú szovjet lépés. Én a Szov­jetunióban, a Frunze Katonai Por tugál-xn ozambiki megbeszélések Rómában A portugál külügyminiszté­rium csütörtökön közlemény­ben jelentette be, hogy Meló Antunes külügyminiszter Ró­mában találkozott mozambi­ki kollegájával Joaquim Chis- sanóval. A közlemény tanú­sága szerint a találkozó a szí­vélyesség és a kölcsönös meg­értés légikörében zajlott le. A felek „újra meghatározták a két ország kapcsolatait sza­bályozó alapelveket”. Chissa- no kinyilvánította kormánya azon óhaját, hogy mihama­rabb mozambiki nagykövet­A párizsi látsg Koszigin fogadta Bülent Ecevitet Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán a moszkvai Kremlben fogadta Bülent Ecevitet, a Török Köz­társasága Néppárt elnökét, par­lamenti képviselőt, aki a szov­jet parlamenti csoport meghí­vására tartózkodik Moszkvá­ban. A barátságos légkörben lefolyt beszélgetés során a két államférfi eszmecserét folyta­tott a szovjet—török kapcso­latokról, valamint néhány nem­zetközi kérdésről. AZ ÖSSZEFORROTTSÁG és sorai mozgósításának je­gyében folytatja választási hadjáratát az Olasz Kommu­nista Párt. A választási had­járat befejezéséhez közeled­ve, ezeikben a napokban az OKP nagygyűléseiken ismer­teti a választókkal álláspontját. Akadémián tanultam. Itt meg­győződhettem arról, hogy a mostani hadgyakorlatok teljes mértékben megfelelnek a szov­jet hadtudományt megalapozó elveknek.” K. Areskut (Svédország) ez­redes : „Megfigyelői minőség­ben való részvételünket a hadgyakorlaton úgy értékel­jük, mint a barátság és a köl­csönös megértés aktusát, a Szovjetunió törekvését arra, hogy hű maradjon a helsinki okmányok betűjéhez és szel­leméhez.” A „Szever” fedőnevű szov­jet hadgyakorlatokon résztve­vő külföldi megfigyelők csü­törtökön látogatást tettek a le- ningrádi városi tanácsnál. Az NDK, Norvégia, Legyel- | ország, Finnország és Svédor- , szág fegyveres erőinek képvi- I selőit Lev Zajikov, a város j polgármestere üdvözölte. Karl Drews, az NDK kato­nai attaséja válaszában hang­súlyozta: a szocialista orszá­gok fegyveres erői készek nemzetközi kötelezettségük teljesítésére — a világbéke vélelmezésére és megszilárdí­tására. ség nyíljék Lisszabonban. A két külügyminiszter egyetér­tett abban, hogy vegyes bi­zottságokat hozzanak létre a kulturális, műszaki, jogi és gazdasági együttműködés kér­déseinek tanulmányozására. A közlemény tehát egyér­telműen a Portugália és volt gyarmata közötti kapcsolatok hamaros normalizálását sejte­ti. Antunes vasárnap érkezett az olasz fővárosba, útját ma­gánlátogatásnak minősítették. égy napig magyar zászló lengett Párizs központjá­N ban, a Hotel de Crillon (képünkön) tetején, jelez­ve a magyar kormányfő és kísérete tartózkodását a nagymúltú épületben. A francia fővárosban e négy nap alatt lezajott magas szintű tárgyalások legfőbb jellemzőjeként nyomban megállapítható, hogy minden­képpen szükséges, hasznos és eredményes eszmecsere volt, amely — mint tegnap a lapunkban is^megjelent közös közlemény hangsúlyozza — a meglevő lehetőse­gek jobb kihasználására nyit távlatokat. Az alapok adottak voltak e tárgyalásokhoz. Mindenek­előtt az, hogy a két Ország között, a különböző társa­dalmi berendezkedések ellenére sincsenek olyan meg­oldatlan problémák, amelyek korlátozhatnák az együtt­működés fejlesztését. Ehhez járul két tényező: a két nép hagyományokra épülő kölcsönös rokonszenve és a két kormány nézetéinek nagyfokú közelsége napjaink nem­zetközi kérdései megítélésében, elkötelezettségük a nem­zetközi enyhülés politikája mellett. Három pillérre épül­tek a tárgyalások, amelyek arra irányultak — mint Lázár György a tiszteletére adott vacsorán pohárköszön­tőjében kifejtette —, hogy kapcsolataink a kölcsönös ér­dekek és előnyök alapján szélesedjenek, kiegyensúlyo­zottabbá, tényszerűbbé váljanak. Igaz ugyanis, hogy az egyébként zavartalan kapcsola­taink még közel sem állnak olyan szinten, mint amit a körülmények lehetővé tesznek, s a kölcsönös érdekek is indokolnak. Ezt a magyar tárgyaló fél egy pillanatig sem titkolta el, s örvendetes, hogy ennek megállapításában francia részről sam tettek ellenvetést. A házigazda, Jacques Chirac miniszterelnök a már említett vacsorán ugyanis a pohárköszöntőjében mutatott rá, hogy fonto­sabb partnernek kellene egymást tekintenünk, s „hatal­masak azok a területek, ahol nemzetgazdaságaink jól kiegészítik egymást, ezzel elősegítve kiegyensúlyozottsá­gukat és növekedésüket”. A kormányfői tárgyalások ezért irányultak elsőren­dűen arra, hogy az általános megállapításokon túl a konkrét megoldások lehetőségeit is keressék. Így külö­nösen a két ország közötti kereskedelmi árucsere és gaz­dasági együttműködés fejlesztésére,, ezen belül is az áru - csere kiegyensúlyozottságának előmozdítására. Sikerült olyan új formákat is kialakítani, illetve e tárgyalások idején mintegy preferálni, amelyek a hétköznapok kér­déseiben könnyítik meg az egyetértést és az együttmű­ködést. Azokról az újszerű keretmegállapodásokról van szó, amelyek közül kettőt éppen a tárgyalások idején írt alá egy-egy magyar és francia vállalat, s tervezik újab­bak kötését is. Ezekkel vállalati szinteken válik lehetővé a rendszeres kapcsolat megteremtése ott, ahol remélhe­tő, hogy viszonylag hamar konkrét tartalmú kooperá­ciós szerződéseket köthetnek majd. A kooperáció ugyanis az a még korántsem kellően kihasznált, ugyanakkor a legalkalmasabb terület, amelyen magyar és francia vál­lalatok közös eredményeket érhetnek el, s együttesen jelentkezhetnek harmadik piacon. Számos iparágban, mondhatnánk egész népgazdasá­gunkban megvan ennek a lehetősége. Természetesen hoz­zá kell ehhez fűznünk azt az alapvető feltételt — amely­nek, ettől függetlenül is érvényesülnie kell —, hogy fo­kozott minőségi követelményeket ró ez a részt vevő válla­latainkra, a vállalat minden dolgozójára. A tőkésország partnervállalatai közismerten igényesek termékeinkkel szemben, s — jogosan azok. Mint ahogyan a szocialista partnereink is mindinkább magasabb követelményeket támasztanak, s egyre jobban sem barátságból, sem más, egyszerűen jól felfogott gazdasági okokból nem fogad­hatnak el gyengébb megoldásokat. A kooperáció így — e francia vonatkozásban is — határozottan ösztönöz ko­rábbi feladataink még jobb ellátására a minőségben és a hatékonyságban egyaránt. Alapvető népgazdasági ér­dekünk ez. Jólesően tehetjük azonban mindjárt hozzá, hogy a francia vállalatok egyáltalán nem tettek erre semmiféle elmarasztaló megjegyzést, sőt több helyen szóltak igen elismerően a magyar kooperáló félről. E te­kintélyt és bizalmat kell ezután is erősítenünk, megte­remtve a gyümölcsöző együttműködés újabb és újabb területeit a fejlett iparral rendelkező Franciaországgal. A tárgyalások azokhoz a várható kölcsönös és közös erőfeszítésekhez adtak biztatást, lendületet, amelyek fel­tétlenül szükségesek, hogy kimozduljunk a jelenlegi ál­lapotból. Azért, mert az utóbbi évek növekvő számai el­lenére is — mint miniszterelnökünk kijelentette — „Franciaország elmarad hazánk életében attól, amit Európa és a világ gazdaságában képvisel, és ez még na­gyobb mértékben vonatkozik nemcsak a magyar kultúra, hanem a magyar gazdaság franciaországi jelenlétére is”. Azt jelenti ez, hogy nekünk, magyaroknak van tenniva­lónk a kapcsolatok továbbfejlesztésében — de van, nem kevés elvárnivalónk is. A magyar—francia kapcsolatok gazdasági és kulturá­lis továbbfejlesztése közös érdek, s jók hozzá a jelenlegi európai viszonyok is. A Helsinkiben aláírt biztonsági és együttműködési záróokmány rendelkezéseinek komolyan vétele ugyanis messzemenő biztosítékul szolgálhat ehhez. Örvendetes, hogy e kérdések fölvetésénél, a leszerelési világértekezlet összehívása szükségességének megítélésé­nél és a hozzájuk kapcsolódó problémáknál közös plat­formról lehetett kiindulni. Miniszterelnökünk és a vele Franciaországban járt kormányszemélyiségek párizsi tárgyalásai így a béke, a békés egymás mellett élés kapcsolatai jegyében erősítet­tek meg közös szándékokat, amelyek megvalósításából a francia népnek is, a magyar népnek is csak előnyei származhatnak. Lőkös Zoltán i

Next

/
Thumbnails
Contents