Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-17 / 142. szám

2 sMUat Biszku Béla: A szonginói biokomftinát barátságunk jelképe Magyar—mongol gyűlés A szonginói biokombinát dolgozói tegnap magyar—mon­gol barátsági gyűlés keretében találkoztak a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusán részt vevő magyar pártküldöttséggel, melyen Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára beszédet mondott. A magyar pártlküldöttség — mondotta — örömmel elfogad­ta a biokombinát meglátoga­tására szóló meghívást, igen jó benyomásokat szerzett labo­ratóriumainak felszereltségé­ről, az itt dolgozó magyar és mongol szakemberek felké­szültségéről, hozzáértéséről. Magyar részről ezt a létesít­ményt a magyar—mongol in­ternacionalista együttműködés egyik nagyszerű eredményé­nek tekintik, s egyben a két nép közötti barátság jelképét is látják benne. Küldöttségünk — folytatta beszédét Biszku Béla — azért érkezett Mongóliába, hogy részt vegyen a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kong­resszusán, s ezáltal is erősítse a {jártjaink, országaink és né­peink közötti barátságot. A kongresszus első két napján ott voltunk az ülésteremben. A pártifórum most félidejénél tart, de máris megállapítható és érzékelhető, hogy az MNFP és a mongol nép az előző kongresszus óta igen figyelem­re méltó eredményeket ért el a szocialista építés minden te­rületén. Minden túlzás és udvarias­kodás nélkül megállapíthatjuk, hogy mindaz, amit a kongresz- szuson a Központi Bizottság beszámolójában, és a küldöttek felszólalásaiban eddig hallot­tunk, a mongol kommunisták reális szemléletét, marxista— leninista igényességét tükrözte. Pontosan kitapintható az is — folytatta beszédét Biszku Béla —, hogy az utóbbi évek­ben mennyire megnövekedett a Mongol Népköztársaság és a Mongol Népi Forradalmi Párt nemzetközi tekintélye. Ez nemcsak abból állapítható meg, hogy a kongresszusra 59 testvérpárt küldte el képvise­lőit Magától értetődő dolog, mégis örömet okoz nekünk — hangoztatta a magyar párt- küldöttség vezetője —, hogy ezen a pártkongresszuson kü­lön hangsúlyt kapott a mon­gol—szovjet barátság. Mind Cedenbal elvtárs beszámolójá­ból, mind pedig a felszólalá­sokból érzékelhető volt továb­bá, milyen szoros a kapcso­lat az MNFP és a nép kö­zött. A Központi Bizottság be­számolójából az internaciona­lizmus szelleme sugárzott, s meggyőződésünk, hogy ez a beszámoló az egész mongol nép érzelmeit tükrözte. Biszku Béla a továbbiakban röviden beszámolt a hazai belpolitikai helyzetről, arról, hogy az MSZMP és a magyar dolgozók jelenleg a XI. párt- kongresszus határozatainak végrehajtásán dolgoznak. Nemzetközi vonatkozásban pártunk politikája változatla­nul elsősorban a szocialista országok közötti internaciona­lista együttműködés fejleszté­sére irányul. Megköszönve a biokombinátban dolgozó ma­gyar szakemberek munkáját, Biszku Béla hangoztatta, hogy a Mongóliában dolgozó szak­embergárda fontos internacio­nalista missziót teljesít, orszá­gunkat. népünket és pántunkat képviseli. A magyar pártküldöttség ve­zetője végezetül köszönetét mondott a szívélyes fogadta­tásért, s jókívánságait fejezte ki a szonginói kombinát dol­gozóinak munkájához, a párt- kongresszus eredményes befe­jezéséhez, sikereket kívánt a mongol népnek a szocialista építőmunkában. A kombinát mongol és ma­gyar szakembereinek lelkes tapsa közepette tolmácsolta Biszku Béla Kádár János elv­társnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának sze­mélyes üdvözletét és jókíván­ságait. A magyar pártküldöttség egy Vlagyimir Iljics Lenin képmását ábrázoló rézdombo rítást adott át ajándékba a biokombinát dolgozóinak. Mongol részről T. Ragcsa, az MNFP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a miniszterta­nács első elnökhelyettese kö­szönte meg a magyar párbkül- döttség vezetőjének a két or­szág közötti együttműködésről és barátságról elmondott me­leg szavait. Hangoztatta, hogy a mongol párt és a kormány vezetői a biokombinátot a Mongóliának nyújtott inter­nacionalista segítség egyik fontos objektumaként tartja számon. A Magyar Népköztár­saság — mondotta — ennek a kombinátnak a felépítésével és a mongol szakemberek képzé­sében való közreműködésével óriási segítséget nyújtott és nyújt a mongol népgazdaság I egyik alapvető ágazatának további fellendítéséhez. A mi­niszterelnök-helyettes köszö­netét fejezte ki a magyar nép segítségéért, a Szonginóban dolgozó magyar szakemberek áldozatos munkájáért. Távlatok nyíltak a kapcsolatok jobb kihasználására Közös közlemény a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének a Francia Köztársaságban tett látogatásáról ■ A válság megoldását célzó aktív politikai erőfeszítések ellenére További fegyveres összecsapások Libanonban Iraki memorandum — sziriai válaszjegyzék (Folytatás az 1-es oldalról.) Szükséges azonban, hogy a Libanonoa való bevonulást kővetően a konfliktusoan szem­benálló felek képviselői „ke- rekasztal-beszélgetésre" ülje­nek össze a súlyos belpolitikai válság leküzdése érdekében. Dzsallud miniszterelnök tár­gyalt a PFSZ vezetőivel és a nemzeti-hazafias erők képvise­lőivel. Mahmud Riad a jobb­oldali keresztény erők vezetői­vel találkozott. A velük foly­tatott megbeszélés után újság­íróknak kijelentette, hogy a jobboldali pártok vezetősége , végre „általában és egészében” hozzájárult az Arab Liga rend­kívüli ülésén elfogadott hatá­rozatok életbe léptetéséhez, amelyek az arabközi biztonsá­gi erők libanoni bevonulására vonatkoznak. Ugyanakkor azonban hozzájárulásukat egy sor feltételhez kötötték. A válság megoldását célzó aktív politikai erőfeszítések el­lenére az országban továbbra is voltak fegyveres összecsa­pások. A jobboldali erők újabb kísérleteket tesznek a nemze­ti-hazafias erők elleti támadó hadműveletek végrehajtására. Nemcsak Bejrutban és elővá­rosaiban folytak harcok, ha­nem az ország északi részének hegyvidékén, Tripoli és Zghor- ta városok térségében is. A harcok következtében 53-an meghaltak, 74-en megsebesül­tek. Az iraki kormány memoran­dumot küldött Szíriának azzal kapcsolatban, hogy iraki csa­patokat „nemzeti kötelességük teljesítésére” az arab frontra vezényeltek. Az Iraki Köztár­saság kormányát — szól a me­morandum — arról tájékoz­tatták, miszerint Szíria hozzá­járul ahhoz, hogy iraki had­erők tartózkodjanak területén. Az iraki kormány ezért hatá­rozta el. hogy csapatokat irá­nyít az Eufrátesz nyugati tér­ségébe. A dokumentumban ^csodálkozást és aggodalmat” juttatnak kifejezésre azzal kapcsolatban, hogy a Szíriái kormány előbb hozzájárult az iraki csapatok jelenlétéhez, majd bejelentette: mozgósítja haderőit az irakiakkal való konfrontációra. Ez azt jelenti — jegyzik meg a memoran­dumban —, a szíriai kormány nem hajlandó iraki csapatokat beengedni területére, hogy azok elfoglalják állásaikat a cionista ellenség ellen vívott harc érdekében. A szíriai külügyminiszté­rium válaszjegyzéke szerint Irak alaptalanul gondolja, hogy a szíriai kormány nem ad engedélyt csapatainak Szí­riába való belépésre. A jegy­zék emlékeztet rá, hogy az iraki hatóságokat tájékoztatták arról, miszerint nem jött létre kájának nem szabad megvál toznia. A fehér házi megbe szélésen részt vett Rockefeller alelnök, Kissinger külügymi niszter és George Bush, a CIA igazgatója. Bejrútban, a Palesztina Hangja rádióban beolvasott közlemény szerint a Paleszti­nái ellenállási mozgalom és a libanoni hazafias erők elhatá­rolták magukat az amerikai diplomaták eltűnésétől és hangsúlyozták, hogy ebből az akcióból csupán a palesztinai forradalom és a libanoni ha­zafias mozgalom ellenségeinek lehet hasznuk. Bejrútban, a haladó erők ellenőrizte övezet­ben délután mindent elkövet­tek az eltűnt diplomaták fel- : kutatására. A holttestek mee- I megállapodás iraki csapatok sziriai területre való vezénylé­séről, minthogy ez a lépés a jelenleg megvitatás alatt álló, arra irányuló tervhez tartozik, hogy a különböző területeken alkalmazásra kerülő egységes stratégia kidolgozása céljából Szíria, Irak, Algéria, Líbia és a PFSZ részvételével frontot hozzanak létre. Szíria támogatta és támogat­ja az arabok bármilyen kö­zös akcióját, a cionista ellen­ség ellen vívott harcban — hangzik a jegyzék. — Ügy vé­li, hogy az iraki kormány ak­ciói csupán az arabok sorai­nak gyengítésére irányuló kí­sérletként jellemezhetők. Lapzártakor érkezett: A Fehér Ház szóvivője szer­dán este közölte, hogy Bejrut­ban megölték Francis Meloy amerikai nagykövetet és Ro ■ bért Warring gazdasági taná­csost. A halálhír bejelentése előtt Ford elnök tanácskozásra ült össze az amerikai nemzet- biztonsági tanács tagjaival. Szóvivője közölte, hogy az el­nök „nagyon súlyosnak” tartja az ügyet, de folytatni kívánja a libanoni békés megoldás ke­resését és az USA külpoliti­találásának részleteiről az esti órákban még nem érkezett je­lentés. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke Jacques Chirac- nak, a Francia Köztársaság miniszterelnökének meghívá­sára 1976. június 13-a és 16-a között hivatalos látogatást tett Franciaországban. Lázár György párizsi tar­tózkodása során széles körű eszmecserét folytatott Jacques Chirac-kal. Fogadta őt Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke és tiszte­letére ebédet adott. A magyar kormányfő talál­kozott és tárgyalt a francia gazdasági élet képviselőivel, meglátogatott ipari üzemeket és kulturális intézményeket. A- megbeszélések a magyar —francia kapcsolatokra hagyo­mányosan jellemző baráti lég­körben és a kölcsönös megér­tés szellemében folytak. A két kormányfő tárgyalá­saival egyidejűleg megbeszélé­sek voltak: — dr. Bíró József, a Magyar Népköztársaság külkereskedel­mi minisztere és Raymond Barre, a Francia Köztársaság külkereskedelmi minisztere, — Marjai József, a Magyar Népköztársaság külügyminisz- tériumi államtitkára és Ber­nard Destremau, a Francia Köztársaság külügyminiszté- riumi államtitkára között. Az eszmecserék során átte­kintették a kétoldalú kapcso­latok fejlődését és a legfonto­sabb időszerű nemzetközi kér­déseket. A két fél örömmel üdvö­zölte a magyar—francia kap­csolatoknak az utóbbi években — különösen a magyar és a francia kormányfők 1968. és 1973. évi találkozói nyomán — minden téren tapasztalható fejlődését. Megelégedéssel ál­lapították meg, hogy örvende­tesen fejlődik a két ország ha­tóságai, intézményei, vállala­tai és állampolgárai között az együttműködés, ez kedvező fel­tételeket teremt Magyarország és Franciaország kapcsolatai­nak folyamatos fejlődéséhez. A két kormányfő egyetértett abban, hogy Lázár György lá­togatása e kapcsolatoknak új lendületet ad és a meglevő le­hetőségek jobb kihasználására távlatokat nyújt. Hangsúlyozták, hogy nagy fontosságot tulajdonítanak a két ország vezetői között kü­lönböző szinteken létrejött po­litikai párbeszéd folytatásának. Ennek jelentős eseménye lesz Valéry Giscard d’Estaing, a Francia Köztársaság elnöke magyarországi látogatása, amelyre várhatóan 1977 őszén kerül sor. A kormányfők ismét meg­erősítették: különös jelentősé­get tulajdonítanak a két or­szág közötti kereskedelmi áru­csere és gazdasági együttmű­ködés fejlesztésének, és kifeje­zésre juttatták szándékukat, hogy ezeknek újabb lendületet adjanak. Nagyra értékelték a magyar —francia árucsere jelentős bő­vülését. A forgalom öt év alatt több mint kétszeresére nőtt, és összege 1075-ben első ízben haladta meg az egymilliárd frankot. Elismerték az árucsere ki­egyensúlyozottabb fejlesztésé­nek fontosságát. Megegyeztek abban, hogy továbbfejleszté­sükhöz a két ország rendelke­zéseinek keretében, a legked­vezőbb feltételeket teremtik meg. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy az ipari együttműködés az 1974-ben aláírt hosszú lejáratú gazdasá­gi, ipari és műszaki-együtt­működési megállapodásnak megfelelően fejlődik. Ismétel­ten hangsúlyozták ennek fon­tosságát és megállapodtak ab­ban, hogy megtesznek minden intézkedést a vállalatok együttműködésének ösztönzé­sére, és — Magyarország, valamint Franciaország gaz­dasági és ipari lehetőségeivel összhangban — támogatják ennek fejlesztését. A felek foglalkoztak az együttműködés új formáinak fejlesztése nyomán kialakuló távlatokkal is, különösen a magyar és francia vállalatok harmadik piacokon megvalósu­ló közös tevékenységével. A kormányfők hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlődé­sének szilárd és tartós jelleget kölcsönözhetnek a két ország vállalatai között a hosszú le­járatú együttműködés alapjai­ról létrejövő keretmegállapo­dások. Megelégedéssel vették tudomásul, hogy már több ke­retszerződés aláírására sor ke­rült és újabbak aláírását ter­vezik. Áttekintették a. tárgyalás vagy tanulmányozás szakaszá­ban levő főbb együttműködési terveket és megállapították, bogy különösen kedvezőek a kilátások az együttműködésre, az elektromos és az elektroni­kai ipar, a számítástechnika, a szerszámgépgyártás, a jármű­ipar, a mezőgazdasági gépgyár­tás, a vas- és acélipar, a szí­nesfémkohászat, az építés- és közmunkaügy, valamint a me­zőgazdasági élelmiszeripar és a vegyészet területén. A kereskedelmi és együtt­működési lehetőségek kölcsö­nösen jobb ismerete érdeké­ben a felek megállapodtak, hogy bátorítják a két ország szervezeteinek és vállalatainak rendszeresebb kapcsolatait. Megelégedéssel vették tudo­másul a magyar kereskedelmi kamara és a francia munka­adók országos tanácsa együtt­működési megállapodását, amelynek aláírására rövidesen sor kerül. Ugyanebben a szellemben elő kívánják segíteni a két or­szág tervezési intézményeinek közvetlen kapcsolatait. A két kormányfő elismerés­sel nyilatkozott az együttmű­ködési vegyes bizottságnak a magyar—francia gazdasági kapcsolatok folyamatos fej­lesztésében betöltött szerepé­ről. Rámutattak a gyakoribb miniszteri találkozók hasznos­ságára és kifejezésre juttatták, hogy e téren is a fejlődésnek hosszabb távon kedvező felté­teleket biztosítanak. A két fél eszmecserét folyta­tott a magyar—francia kultu­rális és tudományos kapcsola­tokról is. Megállapították, hogy ezek kielégítő módon fejlődnek. Hangsúlyozták an- n.?^. szykségességét, hogy ösz­tönözzék a magyar nyelv franciaországi és a francia nyelv magyarországi oktatását. Ajánlották a kölcsönös infor­máció javítását, különösen a kiadói és audovizuális termé­kek tekintetében, hogy a ma­gyar kultúrát Franciaország­ban és a francia kultúrát Ma­gyarországon szélesebb kör­ben, egyszersmind kiegyen­súlyozottabb módon ismertes­sék. Üdvözölték a Magyar Rá­dió és a „Rádió-Francé” rádió­társaság 1976. április 9-én alá- 1 írt együttműködési megállapo­CSAK RÖ A L’HUMANITÉ szerdai szá­ma közölte annak a levélnek szövegét, amelyet Georges Marchais, az FKP főtitkára Fidel Castróhoz intézett. Mar- chais a levelében a francia kommunisták szolidaritásáról biztosítja a Kubai Kommunis­ta Pártot s a kubai népet, az újabb amerikai fenyegetések­kel szemben. BEFEJEZŐDÖTT a hetedik bolgár nemzetgyűlés első ülés­szaka. A szerdai ülésen a kép­viselők megválasztották az ál­lamtanács és a kormány tag­jait, döntöttek egyes miniszté­riumok és főhatóságok meg­szüntetéséről, valamint továb­bi minisztériumok és főható­ságok nevének megváltoztatá- tásáról. BECSBEN l újabb plenáris ülést tartottak a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalásokon részt vevő dele­gációk: immár a 106. hivatalos tanácskozást rendezték meg a Hofburg nemzetközi konfe­renciatermében. A SVÉD BALOLDALI PART—KOMMUNISTÁK értekezletén elmondotta beszé­dében Lars Werner elnök hangsúlyozta: a párt tagjainak mindent meg kell tenniük an­nak érdekében, hogy a balol­dali erők sikeresen szerepelje­nek a szeptemberi parlamenti választásokon. JÜNIUS 15-ÉN Ho Si Minh városban megbeszélést tartott a DNFF és a békeszerető de­mokratikus nemzeti erők szö­vetségének központi bizottsá­ga, hogy megállapodjanak a nemzeti egységfront megte­remtésében és megválasszák a küldöttséget, amely dönteni fog a VDK hazafias frontjával való egyesülésről. REZÁ PAHLAVI. iráni sah szerdán fogadta Teheránban Anvar Szadat egyiptomi elnö­köt. dását, valamint a két ország televíziótársaságai között fo­lyamatban lévő tárgyalásokat. A nemzetközi kérdések vizs­gálata több tekintetben a két fél nézeteinek nagy fokú kö­zelségét mutatta. A két fél különös figyelmet fordított az európai helyzet alakulására. Ezzel kapcsolat­ban megerősítették elkötele­zettségüket a nemzetközi eny­hülés politikája mellett és hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy valamennyi ér­dekelt állam határozottan te­vékenykedjék Európában és az egész világon e folyamat megszilárdítása és tartóssá té­tele érdekében. Mindkét fél kifejezte arra irányuló határozott szándékát, hogy biztosítsa az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet záróokmánya vala­mennyi rendelkezésének teljes megvalósítását, mind az álla­mok közötti kölcsönös kapcso­latokat vezérlő elvek tisztelet­ben tartása terén, mind pedig a gazdaságra, a tudományra, a technikára, a környezetvé­delemre, az emberi kapcsola­tokra, a tájékoztatásra, a kul­túrára, és a nevelésre vonat­kozó kérdésekben, az értekez­leten részt vett államok vi­szonylatában, továbbá saját kölcsönös kapcsolataikban. A felek kifejezték készségüket arra, hogy a záróokmány al­kalmazásának elősegítése ér­dekében olyan konkrét intéz­kedéseket tanulmányozzanak, amelyeket kétoldalú kapcsola­taik keretében foganatosíthat­nak és ily módon is fejleszt­hetik a két állam gyümölcsöző együttműködését. A két kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a Helsin­kiben elfogadott hosszú távú program megvalósítása lénye­gesen hozzájárul az európai földrész államainak, népeinek és lakosainak fokozottabb kö­zeledéséhez, ami a béke és a biztonság ügyét szolgálja az egész világon. A két fél rámutatott arra, hogy a leszerelés területén ki­fejtett erőfeszítéseik a szigorú és hatékony nemzetközi ellen­őrzés mellett megvalósuló ál­talános és teljes leszerelés el- érésére irányulnak. Sikraszall* tak a leszerelési világértekez- let összehívásáért, amelynek előkészítésében és munkálatai­ban valamennyi nukleáris nagyhatalom részt venne. A két kormányfő kifejezte aggodalmát a közel-keleti helyzet alakulásával kapcso­latban. Kinyilvánították meg­győződésüket, hogy rövid időn belül olyan előrehaladásra van szükség, amely meggyorsítja a békés rendezést az egész tér­ségben. A tartós rendezéshez három alapvető feltételt keh teljesíteni: ki kell üríteni az 1967 júniusában elfoglalt terü­leteket, figyelembe kell venni a palesztin nép független ha­zához való jogát, el kell is­merni e térség összes államai­nak jogát ahhoz, hogy beké­ben, biztonságos, elismert és szavatolt határokon belül él­jen. A két fél egyetértett ab­ban, hogy Libanonban sürgő­sen meg kell szűntetni a yér- ontást, elő kell segíteni a liba­noni közösség különböző té­nyezőinek párbeszédét, az or­szág függetlenségének, szuve­renitásának és területi egysé­gének tiszteletben tartása mel - lett. ,, Mindkét kormányfő megelé­gedéssel állapította meg, hogy a látogatás alkalmával folyta­tott gyümölcsöző megbeszélé­sek elősegítették a két ország hagyományos barátságának szorosabbra fűzését és megerő­sítették a magyar—francia kapcsolatok továbbfejlesztésé­re irányuló közös szándéku­kat. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke magyarországi hivatalos látogatásra hívta meg Jacques Chiracot, a Francia Köztársaság miniszterelnökét, aki a meghívást örömmel el­fogadta. ( á i

Next

/
Thumbnails
Contents