Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-02 / 129. szám

%smta> 1976. JÜNHJS 2., SZERDA Limes kongresszus A IX nemzetközi Limes kongresszusra készülnek a ró­mai kori emlékek hazai ku­tatói: első ízben rendezik meg Magyarországon a ró­mai birodalom határvédelmi rendszerét kutatók tanácsko­zását. Ezt az összejövetelt két-három évenként tartják abban az országban, ahol újabb jelentős római objektu­mokat sikerült feltárni. Ha­zánkban az utóbbi években, hónapokban sok értékes ró­mai kori emléket ástak ki a Magyar Tudományos Akadé­mia régészeti intézetének ku­tatói, az országos és megyei múzeumok régészei. Ez indo­kolja, hogy a soron követke­ző kongresszust Székesfehér­váron tartják augusztus 30 és szeptember 6-a között. Európa csaknem minden or­szágából, Észak-Afrikából, Amerikából, és más tengeren­túli országból is érkező más­fél száz kutatónak a helyszí­nen mutatják be a magyaror­szági ásatások eredményeit Gyermek- és ifjúsági filmszemle Segítség az oktatásban, nevelésben Érdekes filmművészeti ese­mény színhelye lesz június 14-től 18-ig a zánkai úttörővá­ros: az Űttörő Szövetség és a MOKÉP közösen gyermek- és ifjúsági filmszemlét rendez. Naponta három, korábban már vetített, illetve bemutatás előtt álló alkotást tűznek mű­sorra. Néhány filmcím az újdonságokból: az Indul az űrhajó szovjet a Csizmás Kandjúr japán, a Bűvös kő, A csodakút — NSZK-beli pro­dukció. A szemle érdekessége lesiz, hogy a 3000 ott nyaraló út­törő 50 képviselőjéből álló gyermekzsüri értékeli az egyes alkotásokat Az ott nyaraló gyerekek — érdeklődésük sze­rint — irodalmi, természet- tudományos, képzőművészeti és zenei szemszögből „dolgoz­zák fel” a filmeket. Hozzá­szólásaik, véleményük hizo­Befejeződött a kísérlet TANTERV - MATEMATIKÁBÓL Egy kísérlet sikerrel befeje­ződött. Az Oktatási Miniszté­riumban a közelmúltban meg­született a döntés, amelynek ér­telmében az 1978/79-es tanévig az ország valamennyi álta­lános iskolájában bevezetik az új matematika tanítását. A gyerekek fogalomalkotásá­nak, gondolkodásának fejlesz­tését munkáltatással, cseleked- tetéssel kell megalapozni már egészen kis korban — ez a di­daktikai alapelv a kiinduló­pontja az általános iskolai új imatematika oktatásnak. Az új tanterv kidolgozását és általánossá tételét alapvetően az tette szükségessé, hogy a hagyományos számtan- és mér- tanoktatás a vártnál kevésbé eredményes. Ma az általános iskolából kikerülők zöme nem rendelkezik olyan matematikai ismeretekkel, készségekkel, amelyekre pedig feltétlenül szükség, lenne ä mindennapi munkában. A megújítás szük­ségességét az is jelzi, hogy a gyerekek — kevés kivételtől eltekintve — nem szeretik vagy nem eléggé szeretik a szám­tant, a számtanórát. A komplex matematikataní­tási kísérlet az Országos Peda­gógiai Intézet matematikai tanszékének irányításával 1963 szeptemberében indult, és az évek folyamán mind szélesebb körben folytatódott. 1974-ben jelent meg a minisztériumi utasítás az ideiglenes matema- tika-tanterv fokozatos beveze­téséről. Ennek értelmében 1974. szeptemberében az ország álta­lános iskolái 1. és 5. osztályai­nak mintegy 7,5 százalékában kezdődött meg a matematika tanítása. A most folyó tanév­ben az elsőosztályos tanulók 15 százaléka — mintegy 25 ezer gyerek —, az 5. osztályos tanu­lóknak pedig 16 százaléka —, körülbelül 21 ezer gyerek —, tanul az új tanterv szerint. A megyei művelődési osztá­lyok, illetve a főváros művelő­dési főosztálya a helyi körül­mények és adottságok gondos mérlegelésével a közelmúltban készítették el a bevezetés további ütemtervét. Az új tanterv a rendkívül széles körű felmérések, a ta­pasztalatok szerint megfelel a mai kor követelményeinek. Kedvezően befolyásolja a .ta­nulók aktivitását. A tantervi anyag korszerű­sítésével egyidejűleg korszerű­södtek a tanítási és a tanulási módszerek is. A tanulók téve­dését például semmiképpen sem követheti retorzió, ugyan­iakkor az elkövetett hiba sem maradhat kijavítás nélkül. Az új tanterv általános be­vezetésében összesen mintegy 29 ezer tanító és körülbelül 8 ezer felsőtagozatos matemati katanár érdekelt. A felkészítés terv szerint folyik, majd az el­következő időszakban kitelje­sedik a megyei továbbképzési kabinetek ilyen irányú tevé­kenysége is. A szakemberek külön figyelmet fordítanak az összevont osztályú ta­nulócsoportokban működő nevelők felkészítésére, valamint az iskolákon, pedagó­gusokon keresztül a szülők tá­jékoztatására. Biztosították az új matema­tikaoktatás tárgyi feltételei is. Az Oktatási Minisztérium által kötelezően előírt három alap­vető tanulói eszközzel — a lyu­kas táblával, a színes rudak készletével, valamint a logikai készlettel — már eddig is sike­rült az iskolákat időben ellát­ni. nyára hasznos lesz a felnőt­tek számára is: 18-án ugyan­is alkotók, kritikusok, film­szakírók, pedagógusok és film- forgalmazók tanácskoznak a gyermekfilmgyártás időszerű kérdéseiről. Tájékoztatás, figyelemkel­tés, a gyermekek művészi igé­nyének ébresztése jellemzi a szemlére megjelenő újságot. A rendezvény célja nemcsak az, hogy elemezze gyermek­filmgyártásunk helyzetét, ha­nem — felhasználva a legil­letékesebbek, a gyermekek véleményét — megrajzolja az ifjúság művészetre való ne­velésében sajátos szerepet betöltő filmgyártás követendő útját. Sokszor hangzik el, hogy nincs elég gyermekfilm, óvó­nők, tanárok panaszolják: történelmünk egy-egy dátu­mának megünneplésében, a frissen tanultak megvilágítá­sában, jobb megértésében az oktatást nem támogatja kellő­képp a film. Ezt a vélekedést igyekszik eloszlatni a MOKÉP most megjelent filmtájé­koztatója, amely az óvónők, általános iskolák- és úttörőtá­borok részére nyújt segítsé­get gondjaik megoldásához. A tájékoztató használatát könnyíti, hogy témák köré csoportosítva kínálja az al- kotásolcat: így például a ze­ne, a sport is összefoglalva szerepel, a művészet, régé­szet, néprajz témacsoportjá­ban közölt filmek több tan­tárgy tanításában-tanulásá- ban hasznosíthatók, s ugyan­ez vonatkozik az „Utazás itt­hon és a nagyvilágban” cí­mű témacsoportban jelölt al­kotásokra is. A művelődés új lehetőségei Munkások és műszakká együttműködése a SZIMFI-bcn A halásztelki Szerszámgép­ipari Művek Fejlesztő Inté­zetében az elmúlt években kiemelten foglalkoztak a munkásművelődéssel. Az első eredmények az oktatás, a to­vábbtanulás területén mér­hetők le. Vállalják a továbbtanulást A fejlesztőintézetben a mű­szakilag magasan képzett em­berek — köztük kandidátu­sok és műszaki doktorok — mellett olyan munkások _ is dolgoznak a termelőegység­ben, igaz kevesen, akik az általános iskola ötödik vagy hatodik osztályát sem végez­ték el. Az intézetben egyre bonyolultabb gépeket gyárta­nak, s ez minden munkástól szinte évről évre jobb szak­mai felkészültséget követel. Eddig a hat osztályt végzett szakmunkások — különböző átképzések után — mindig helytálltak a munkában. Puskás Antal, a személy­zeti osztály vezetője a kö­vetkezőket mondj a: — A jövőben az intézet termelőegysége bekapcsoló­dik a számjegyvezérlésű szer­számgépek gyártásába. Töb­bek között ezért is vizsgál­tuk meg, hogy a fizikai dol­gozók között ki milyen is­kolai végzettséggel rendelke­zik. Kiderült, hogy harminc­hat munkásunk nem fejezte be az általános iskolát. Alig­hogy értékeltük a kérdőíve­ket, a pártszervezet, a szak­szervezeti bizottság, a mun­kaügyi és a személyzeti osz­tály tagjai beszélgettek az érintett dolgozókkal. Közű­Kevés a bolti tanuló. - sok a szakképzetion eladó Új oktatási központok Pest megyében az AFESZ-dolgozók képzésére A demográfiai hullámvölgy következtében több mint 2 ezerrel kevesebb fiatal kerül ki az általános iskolákból Pest megyében 1977-ben, mint ta­valy. Ez többek között azt is jelenti, hogy tovább nő a mun­kaerőhány, az ÁFÉSZ-bol- tokban. Az 1975—76-os tanév­ben például 275 új szakmun­kástanulót szerettek volna fel­venni, de csak 216 jelentkezett. így arra kényszerülnek, hogy azt, és olyan tanulmányi ered­ménnyel szerződtessék, aki ép­pen akadt. Ez azonban eleve meghatározza a nagyobb le­morzsolódási arányt. Nem vált be a tanulmányi ösztöndíj- rendszer sem, hiszen míg az ÁFÉSZ-ek havi 250 forintot adnak, a budapesti vállalatok a dupláját fizetik. Az 536 ta­Kököjszi és Bobojsza Török Sándor-bemutató a Bábszínházban Valóságot és álmot ötvöz egybe Török Sándor meséjé­ben, a Kököjszi és Boboj- szában. A Bábszínház új elő­adása kísérlet egy kisfiú élete első szakaszának a vé­gigkísérésére, úgy hogy a da­rabot figyelő gyerekek meg­értsék: a világot lépésről lé­pésre ismeri meg az ember, s a valóság szülte álmok gyak­ran — szinte törvényszerűen — megsemmisülnek az előb­bi meggyőző erején, a tudás, az ismeretek, a tapasztalatok igazságában. Kitűnő ötlet a szerző el­képzelése: a mesékből ismert Törpekirály két furfangos és agyafúrt törpét küld a formá­lódó kisfiú mellé, akik ma­gyarázzák környezetét, segítik az első ítéletek, a jó és rossz elfogadása vagy elítélése kö­zötti eligazodásban, vívódás­ban. S ha kell, mesés álom­utazásra viszik a falvakba, a nagyvárosokba, az őserdőbe, állatok, csillagok világába ... Kököjszi és Bobojsza a gye­rek értelme, tudása, lelkiis­merete is. Az ötlet kétségkívül kiváló, a megvalósítás, a színpadravi- tel hibája azonban, hogy túlzottan a felnőtt világ szem­léletét tükrözi. Pedig felvo­nul a bábszínház szinte va­lamennyi technikai eszköze, lehetősége. Lebilincselő szí­nek, színhelyek váltakoznak, fülbemászó muzsika gyönyör­ködteti a gyermek nézőse­reget: Csakhogy gyakran mű- vészieskedők a jelenetek, sok­szor elnyúlnak, ismétlődnek. Ilyenkor unatkozik a közön­ség. A két törpe például el­viszi a kisfiút, Kovács And­rist az évszakok születésig he­lyére. A gyermekgondolátok­ban a tél természetszerűleg a hóesés, a korcsolyázás, a szánkózás, a nyár a fürdés, a játék, a kirándulás ... Ehe­lyett művészien mozgatott fátyoltündér vonaglik a pasz­tellszínű, mesterien megvilá­gított háttéren, jelképek vál­takoznak — hosszan, túlságo­san hosszan. Az igazi ötletek máshol ta­lálhatók. Nagyszerű az ál­mokat árusító tündérek bolt­ja, az időbirodalom óriása, aki a perceket, a másodper­ceket tölti az órákba. Kér­déses azonban, hogy a gyer­mekfantázia valóban emgér- ti-e: mi szükség az emberek lelkét éjszakánként tisztára mosó, megfoltozó tündérekre. Az előadás azonban mind­ezzel együtt jó kezdeménye­zés. Mert kevés az ennyire valós, gyermekproblémákat felvető és magyarázó darab. S ha a színpadra vitel ben az alkotók következetesebben igyekeztek volna közelebb kerülni a gyermekszemlélet­hez, elkerülhették volna a helyenként unalmas részle­teket. Jobban ügyelhetett volna erre a mesejáték ren­dezője, Kovács Gyula. És ezzel jobban érvényesül­tek volna Ország Lilinek — a tőle megszokott, kiválóan elképzelt és megformált — díszletei, bábfigurái és jelme­zei, nem nyúltak volna oly­kor hosszúra Gyulai-Gaál Já­nos egyébként kitűnő dal­lamai. Virág Ferenc miiéből mindössze 26 él ezzel a lehetőséggel. Nem célszerű a kis üzletek- berl foglalkoztatni a tanulókat. A következő oktatási évben már arm törekednek, hogy ABC-áruházakban, vagy na­gyobb iparcikküzletekben he­lyezzék el őket, ahol külön ok­tató foglalkozik velük a tan­tervi utasítás szerint. Még az idén létrehoznak Budaörsön egy oktatási kabinetet, ahol mód nyílik az élelmiszer- és vegyesbolti szakma megfelelő oktatására. Az V. ötéves terv­ben újabb oktatási bázist hoz­nak létre Vác. Cegléd, vagy Gödöllő székhellyel. A következő evőkben arra kell törekedni, hogy a jelent­kezők tanulmányi eredménye legalább számtanból és ma­gyar nyelvből közepes, vagy ennél jobb legyen. Fokozni kell a pályaválasztással kap­csolatos propagandát is, hiszen az utóbbi években nagymér­tékben csökkent a beiskolázott fiúk aránya. De fontos feladat a felnőttek képzése és továbbképzése, hi­szen az 5 ezer 890 dolgozó kö­zül jelenleg még 698 nem vé­gezte el az általános iskola 3. osztályát, s 2 ezer 296-nak nincs megfelelő szakmai képe­sítése. A IV. ötéves tervben a 2 éves kereskedelmi és ven­déglátóipari tanfolyamokon 572-en, tanfolyam nélkül pedig 287-en szereztek szakmupkás- bizonyítványt. A bolti és üz­letvezetői tanfolyamon 254-en vizsgáztak ereményesen. A szö­vetkezetek vállalják a tanfo­lyam költségeit, sőt, tanulmá­nyi szabadságot is adnak, de csak azokat küldhetik a szak­másító tanfolyamokra, akik el­végezték az általános iskolát. A bolti dolgozók továbbkép­zését nehezíti a területi szét­tagoltság. Eddig csupán a há­lózati ellenőrök és a TÜZÉP- telepi dolgozók továbbképzését tudták megoldani a MÉSZÖV szervezésében. Még az idén Vácott és Nagykátán önkölt­séges továbbképzési központO' kát hoznak létre a kereskedel­mi és vendéglátóipari szak­munkások oktatására. T. A. lük tizennyolcat sikerült be­iskoláztatni. Az idén februárban mind a tizennyolcán elvégezték a hetedik és nyolcadik osztályt. Ilyen jó eredményre az inté­zet vezetői nem h számítot­tak. De mi lesz a többiekkel? — Azok a munkások — folytatta a személyzeti osz­tály vezetője, akiket tavaly nem sikerült beiskolázni, idős korukra, vagy betegség­re hivatkoznak. Természete­sen most is beszélgettünk velük: a halásztelki általá­nos iskola tanárai vállalják, hogy lehetővé teszik számuk­ra az ötödik, hatodik osz­tály elvégzését. Nagyon jó a kapcsolatunk az iskolával. Az Egy üzem — egy iskola moz­galom keretében sokoldalú segítséget adunk. Intéze­tünknek is előnyös ez az együttműködés. Az idén az iskolával és a vasutas-szak­szervezettel közösen műszaki rajztanfolyamot szeretnénk indítani. A résztvevők ké­sőbb nálunk is elhelyezked­hetnek. Felkészülnek a nagyobb feladatokra Az intézeten belül viszont vannak más tervek is az ok­tatással, továbbképzéssel kap­csolatosan. Az utóbbi évek­ben nagy gondot jelentett a továbbképző szakmai tanfo­lyamok megrendezése. A fej­lesztőintézet dolgozóinak je­lentős része a környező fal­vakban lakik. Ha műszak után bentmaradnak, előfordul, hogy nagyon sokat kell vár- niok a buszra, későn érnek haza. Ezért Por tik Dobos Ferenc, az intézet igazgatója egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy a továbbképző tan­folyamok egy részét munka­időben tartsák. Az idén a számjegyvezérlé­sű szerszámgépek gyártásával kapcsolatos tanfolyam kezdő­di!; forgácsolóik, lakatosok és középfokú vezetők számára. Indul egy méréstechnikai tan­folyam is. Ezen főleg a meó- sok ismerkednek meg a kor­szerű mérőműszerek haszná­latával. — Szeretnénk — mondja Puskás Antal — orosz, né­met és angol nyelvtanfolya­mot ia indítani. Reméljük sok szakmunkás ia beiratkozik ezekre, mert jó, ha a szerviz- munkára külföldre küldöttek beszélnek idegen nyelven. Egyelőre nyelvtanárokat ke­resünk ás reméljük, hamaro­san megkezdődnek ezek a tanfolyamok is. A személyzeti és a munka­ügyi osztály arra törekszik — felméréseket végez, agitál —, hogy ne csak a fizikai dolgo­zók tanuljanak tovább, ha­nem a műszaki szakemberek is. Főleg a fiatalok. A társa­dalmi szervekkel együttmű­ködve már eléi-ték, hogy több mérnök jelentkezett aspiran- túrára, mint a korábbi idő­szakban. Néhány fiatal mér­nök az idén kezdi meg dokto­ri disszertációjának megírá­sát A cél az intézetben az, hogy o fizikai és az értelmi­ségi dolgozók egyaránt tovább képezzék magukat, megfele­lően készüljenek fel a jövő nagy, igényesebb feladatainak megoldására. Segítik a brigádokat Az általános műveltség gya­rapítása érdekében más for­mában is sokat tesznek az in­tézetben. Élen jár ebben a te­vékenységben a Kállai Éva többszörös aranyérmes szo­cialista brigád. Vezetője Sza­bó imréné, aki elmondta, hogy az alkalmazottak nődol­gozóiból álló brigád több író— olvasó találkozót szervez és jelentős részt vállal a könyv- terjesztésben is. Ez a közös­ség, hasonlóan a többi alkal­mazottiból álló szocialista bri­gádhoz, fizikai dolgozókat tö­mörítő brigádot patronál. Közösen 'vesznek részt kü­lönböző művelődéspolitikai rendezvényeken, színházba is együtt mennek. Már az is nagy segítséget jelent, ha egy- egy jó könyvet tudnak aján­lani, s ezzel felkelthetik a rendszeres olvasás iránti igényt. — Az, utóbbi időben — mondta Szabómé' j— sikerült javítani a szakszervezeti ok­tatás színvonalát. Jelenleg harminc brigádvezető, hu­szonnyolc bizalmi és mások vesznek részt szervezett ok­tatásban. Az intézetben turistaszak­osztály is működik, amely rendszeresen szervez kirándu- lásokat^ az ország különböző vidékeire. A jövőben az szb is segítséget nyújt ahhoz, hogy a szocialista brigádok együtt tekintsenek meg több történelmi várost, szép tája­kat. Azonos célok A SZIMFI-ben ott kezdték el a munkát, amely előrevisz a munkásművelődésben: az alapok biztosításánál. Ahol ez megvan, ott a továbbképzés­re való agitációval előbbre le­het lépni. Sokrétű mxxnka ez, mert először meg kell győzni a munkást a továbbtanulás szükségességéről, a mérnököt, hogy írjon disszex-tációt, foly­tasson tudományos tevékeny­séget A dolgozók döntő többsége megértette, hogy az intézet és saját érdekeik a továbbtanu­lás szempontjából *s azono­sak. Továbbképzés nélkül nincs fejlődés. Roxin László / i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents