Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

1976. MÁJUS 8., SZOMBAT •leerti J5 KTUrnm* yisegrádról - Rdckevére Az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésveze­tősége készíti a ráckevei Savoyai1-kastély barokk ablakkereteit. Képünkön Schütz Zoltán szobrász az ablakkeret alkatrészét vési. Nagy Iván felvétele Júliusig teljesen felépül a Vasvári úti lakótelep Mint ezt már hírül adtuk, a közelmúltban Szentendrén 48 lakást adott át az I. és II. szá­mú lakásszövetkezet a Vasvári úti lakótelepen. A lakásátadásokról, a szö­vetkezetek tevékenységéről be­szélgetünk Maholányi Pállal, az I. számú szövetkezet elnö­kével és Csentős Lászlóval, a II. számú szövetkezet műszaki vezetőjével. — 'Az első szövetkezet épí­tő közösségként 1973-ben alakult — mondja Maholányi Pál. — Az első hatvanöt lakás 1974- ben készült el és került át­adásra a Vasvári úti lakótele­pen. A második szövetkezet — 4 m sag n n Jbh W I* Ili fi mm fi n m agr zj Felvételi vizsgák Az MSZMP Szentendre vá­rosi és szentendrei járási pártbizottsága közli, hogy a marxizmus—leninizmus esti egyetem hároméves tagozatá­ra a felvételi vizsgák 1976. má­jus 19-én reggel 8 órakor kez­dődnek Szentendrén, a Pest megyei Tanács járási hivatalá­ban, a harmadik emeleten. Új telephelyre költözik a szövetkezet Műemléknek nyilvánított épületben dolgozik a visegrádi Faipari Szövetkezet. Sok gon­dot okoz ez az üzemnek, hi­szen a műemlókfailakba még egy mosdó, vízvezeték, vil­lanyvezeték beépítéséhez is NŐK A JARASBAN Érdeklődnek a közügyek iránt HELYESEN ÉRTELMEZIK a szentendrei járásban pár­tunk Központi Bizottságának nőpolitikái határozatát. A ha­tározat t végrehajtása során egységesebbé vált a nők tár­sadalmi helyzetének megítélé­se, egyre több helyen került előtérbe a nőkről való gondos­kodás, a nők élet- és munka­körülményeinek javítása. Mindjobban elismerik a nők munkáját a termelésben, a közéletben, a családban. A pártszervezetek, a tanácsok, a KISZ és a népfront szerveze­tei nagy figyelmet fordítanak erre a fontos politikai kérdés­re. Ezeket a megállapításokat az az írásos előterjesztés is tartal­mazza, amelynek alapján az MSZMP Szentendrei Járási Végrehajtó Bizottsága a közel­múltban megtárgyalta a nőpo­litikái határozat végrehajtásé­nak járási tapasztalatait. A kérdés megtárgyalását alapos és körültekintő vizsgálat előzte meg, amelynek során felmér­ték, milyen szerepet töltenek be a nők a járás társadalmi és gazdasági életében. Ipari üze­mekben, szövetkezetekben, mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben, községekben, kü­lönböző intézményekben, tár­sadalmi szervezetekben foly­tattak vizsgálatot és az ered- méhyek alapján a tennivaló­kat is meghatározták. AZ ELMC'LT ÉVEKBEN a járásban mind több nő vett részt a politikai, állami, tö­megszervezeti testületek mun­kájában. 1970-ben a pártveze­tőségekben 26,4 százalék volt a nők aránya. 1975-ben ez az aráiiy 32,2 százalékra emelke­dett, a tanácsi testületekben pedig 16 százalékról 27 száza­lékra javult. Minden ötödik ta­nácstag nő. A KISZ-ben 32 százalékról 50-re, a szakszer­vezeti mozgalomban pedig 42- ről 59,2 százalékra emelkedett a nők aránya. A tapasztalatok szerint a nők a választott testületekben nagy érdeklődést tanúsítanak a köz- ügyek iránt. Fokozottan kilép­nek a szűk családi körből és tevékenykednek a közéletben. Dicséretes a nők tanulási vá­gya. A szervezett politikai ok­tatásban — esti egyetem, és középiskola — emelkedett a nők létszáma, de többen vesz­nek részt az általános és szak­mai képzésben is. Bár a csa­lád, a háztartás még sok nőt visszatart a tanulástól, szak­mai képzéstől, a vállalatok, a különböző intézmények sokat tettek azért, hogy a nők to­vább tudjanak tanulni. A leg­több esetben ugyanis a szak­képzettség hiánya gátolja a nők fejlődését. A gazdasági vezetők között nem emelkedett megfelelő mértékben a nők aránya. Csu­pán a középszintű vezetésben van bizonyos lassú ütemű emelkedés. Az iskoláknál, ta­nácsoknál az arány évek óta azonos szinten mozog. Viszont a mozgalmi területen jelentős fejlődés tapasztalható. A SZAKMAI BÉRTÁBLÁ­ZAT sokat segített az egyenlő munkáért, egyenlő bért elv megvalósításában, de még így is van lemaradás. A vizsgált gazdasági egységeknél a nők és férfiak átlagkeresetének kü­lönbsége — azonos besorolás­ban — 600-tól 1200 forintig tér el egymástól a férfiak javára. A nők részvételét a vezetés­ben több helyen akadályozza az úgynevezett statisztikai szemlélet. Egyes kollektívák, testületek a nők megválasztá­sával gyakran csak arányokat akarnak kialakítani, teljesíteni. A nő legyen fiatal is, munkás is, mert így javítja a statiszti­kát — mondják. Ez a szemlé­let ártalmas, mert ha valakit csak azért választanak meg, vagy helyeznek magasabb be­osztásba, és nem a felkészült­séget, a rátermettséget nézik — a női egyenjogúság elvét já­ratják le. A VÉGREHAJTÓ BIZOTT­SÁG meghatározta a tenniva­lókat is. Az elkövetkező idő­szakban jelentős szerep vár a kommunistákra, pártszerveze­tekre. Tudatosabban kell irá­nyítaniuk, és erősíteniük a nő­politikái koordinációs munkát a különböző állami, társadalmi és tömegszervezetekben. Terv­szerűbbé kell tenni a nők be­vonását a vezetésbe, a közélet­be. A politikai felvilágosító munka fontos célja: megértet­ni a családban és a munkahe­lyen a kettős hivatás fontos­ságát. jelentőségét. Mozgósíta­ni kell a nőket a tanulásra, önképzésre. A gyermekintéz­mények, bölcsődék, óvodák, is­kolák napközi otthonok háló­zatának bővítése, a szolgálta­tások fejlesztése könnyítheti elsősorban a nők munkáját a családi életben. Hasonlóan je­lentős a közéletben, munkában elen járó nők anyagi, erkölcsi megbecsülése, példájuk nép­szerűsítése. különböző hatóságok engedé­lye szükséges» A régi épületekben világhí­rű termékeik, a kolóniái stíl­bútorok raktározása, mozgatá­sa nagyon nehézkes. Jung Andrásáé főkönyvelő elmondotta, hogy a szövetke­zet á helyi tanácstól 13 ezer 500 négyzetméter területet vá­sárolt új telephely létesítésé­re. Már az illetékeket is kifi­zették és 1978 december végéig átköltöznek az új telephelyre. A telephely beruházásához szükséges összegnek mindössze 10 százalékát vállalták, a töb­bit a Könnyűipari Miniszté­rium, az OKISZ és KISZÖV adja. Az idén 12 millió forin­tos tervet irányoztak elő, az első negyedéviit már teljesítet­ték. A szövetkezet termékei na­gyon keresetitek külföldöm, fő­leg osztrákok, finnek, svájciak vásárolják. Jobb körülmények között növelni tudnák terme­lésüket Bíznak abban, hogy az új telephely felépítése sokat enyhít majd a szövetkezet leg­égetőbb gondjain. 100 lakás építésére társult ta­gokkal — 1973-ban jött létre. — A két szövetkezet nem sokban különbözik egymástól — folytatja Csentős László —, hiszen a közeljövőben a száz újabb lakás átadása után kö­zös lakásfenntartó szövetkezet­té egyesülünk. Mindkét szövet­kezetbe szentendreiek léptek be: vagy itt laktak eredetileg is, - vagy pedig Szentendrén dolgoznak. Az első szövetkezet tagjai­nak 80 százaléka, a máso­diknak 70 százaléka fizikai dolgozó. — Hetvenkét négyzetméter alapterületű, háromszobás la­kásokat építettünk. Az első szövetkezet tagjainak 240 ezer forintjukba került egy-egy la­kás, hétezer forintot fizettek közműre és 12 ezer forint volt a telekár. A fürdőszobát ma­gúiknak kellett berendezniük. A további lakások háromszáz­ezer forintos költségében már a fürdőszoba berendezése is szerepel. Az épületekben 2—3 —4 lépcsőház van, minden lép­csőházból hát lakás.nyílik. .A hat lakáshoz egy nagy ps két kis garázs tartozik. A ' laká­sokat és a garázsokat sor­solással osztottuk szét. A nagy garázs 22 ezer, a kis garázs 14 ezer forintba került. A most átadott lakásokba május 15-ig be lehet köl­tözni. Május 20-ig, illetve 30-ig újabb 17—17, összesen 34 lakást adnak át. Június 20-ig pedig a többiek is beköltözhetnek a la­kásokba, vagyis mind a 100 la­kás elkészül a júliusi határ­időre. Minden kilométerkőnél... A televízióban néhány évvel ezelőtt látott bolgár filmsoro­zat címét csak azért ferdítet­tem lé magyarra, mert kilomé­terkövekről lesz szó. A Budapestről Szentendrére vezető országúton már sokszor kerestem a „sárga angyalo­kat”, de nem találtam, tíosz- szas kutatás után húsvét hét­főn aztán a szentendrei ben­zinkútnál ráakadtam az egyik­re. A szerelő elmondotta, hogy minden hét végén — szombat déltől vasárnap estig — ez a „harcálláspontjuk”. Nem az úton cirkálnak, hanem hívásra innen mennek ki a helyszínre. A szerelő nagyon kedves volt. és néhány segélykérő lappal is megajándékozott. üzemzavar esetén az ember kitölti a se­gélykérő lapot, valamelyik autóstársát megkéri az ország­úton, hogy a lapot vigye el a szentendrei benzinkúthoz, es máris jön a sárga angyal. A lapra fel kell írni a nevet, a gépkocsi rendszámát, és meg kell jelölni azt a kilométert, ahol a kocsi „lerobbant”, hogy az angyalka ránk találjon. Nos, az elmúlt vasárnap egyik barátom kocsiján utas­ként Visegrádra igyekeztem, amikor a kocsi Budapest és Szentendre között meghibáso­dott. Sebaj, mondtam, van ná­lam segélykérő lap, kitöltjük, és perceken belül itt lesz a megmentőnk. Amikor a lapon jelezni akartam a legközelebbi kilométer számát, hiába sza­ladgáltunk előre-hátra, nem találtuk a kilométerkövet. Kénytelen voltam elgyalogolni a legközelebbi HÉV-állomásra és felpattanni a Szentendréig közlekedő szerelvényre. Az illetékes útügyi szervek­nek eszükbe sem jut, hogy kilométerkövekkel, vagy mo­dernebb jelzőtáblákkal tüntes­sék fel Budapest és Szentend­re között a kilométereket. A 11-es számú közút óriási for­galmat bonyolít le a Dunaka­nyarban. Gépkocsik ezrei vo­nulnak végig egy-egy hétvégén az úton. És mi, „lerobbant autósok”, ott állunk minden kilométer­kőnél Budapest és Szentendre között. Csak a kilométerkövek nyoznak. hiá­POMAZ Milyen vásárt csináltak ? Április végén nemzetközi ló- árverés volt Pomázon. Sok külföldi lótenyésztési szakem­ber jött el az idén is az árve­résre. A magyar gazdaságok, termelőszövetkezetek több mint 100 lovat mutattak be a külföldi érdeklődőknek. — Milyen vásárt csináltak? — tettük fel a kérdést Schif­fer Andornak, a Dunakanyar Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet egyik vezetőjének. — Negyven magyar gazda­ság és termelőszövetkezet hoz­ta el a lovait a vásárra, de sajnos, nem csináltunk jó vá­sárt, kevés volt g vevő. Mind­össze 24 lovat vettek meg tő­lünk a külföldiek. Az elárve­rezett lovak darabonként 1300 —1350 dollárért keltek el. Az egyik nyugatnémet cég vásá­rolt 12 lovat, a többiek sajnos, nemigen vettek, csak nézelőd­tek. A nyugati cégek előzőleg Lengyelországban járták, on­nan jöttek hozzánk. A lengye­leknél jóval olcsóbban vették a paripákat. Az alacsony len­gyel árakkal mi az idén nem tudtunk versenyezni. Mindenben lehet rájuk számítani Szentendréért kitüntető jelvényt kapta a brigád A Korvin Ottó ifjúsági szo­cialista brigád tagjait hiába kerestük a műhelyben, nem lehet őket megtalálni. A 15 tagú kollektívából mindössze két ember dolgozik a műhely előtti betonpadkán. Elromlott, szivattyút szerelnek. A többiek az üzem különböző munkahe­lyein szorgoskodnak, éppen ott, ahol valamilyen üzemza­var folytán szükség van rá­juk. A Beton- és Vasbetonipa­ri Művek szentendrei gyárá­nak karbantartó brigádjának feladata, hogy az üzem zavar­talanul, fennakadás nélkül tudjon dolgozni. A brigád la­katosai, csőszerelői ott van­nak minden váratlan ese­ménynél, csőrepedésnél, üzem­zavarnál, hogy aztán gyors munkával megszüntessék a hi­bát. Ötszörös cím Mészáros Mihály lakatos a februári brigádgyűlésen lett a kollektíva vezetője. Az előző brigádvezetőt, Mészáros Pált azért kellett .,leváltani”, mert a gyár vezetői egyetemi elő­készítőre küldték és szeptem­ber óta szorgalmasan tanul az iskolapadban. Hetenként két- szer-háromszor jár előkészítő­re. de vannak olyan idősza­kok, amikor mindennapos el­foglaltságot jelent számára a felkészülés. Természetesen azért most is itt dolgozik a brigádban és a brigád törté­netét ő ismerteti: —• 1972-ben alakult; a bri­gádunk, a szocialista címet ötödször nyertük el — mond­ja —, az arany fokozatot pe­dig másodszor. Mindennapi tevékenységünk mellett na­gyon sok társadalmi munkát végeztünk. E cikk megírását is az a szép teljesítmény sugallta, hogy a brigád a közelmúltban Szentendréért kitüntető jel­vényt kapott. Az elismerés azt bizonyítja, hogy az üzem­ben végzett jó munkájuk mel­lett a városért is sóikat tettek. — A KISZ városi bizottsá­ga szombatonként különböző társadalmi munkákat szerve­zett — mondja Mészáros Pál. — A brigád tagjai közül so­kan vettek részt ezekben a szombati munkákban. Tavaly, a szentendrei ifjúsági napok előkészületei során a sport­pálya építésében tevékeny­kedtünk, dobogót építettünk. Az idén is sok társadalmi munkát végeztünk a városért. A gyár bölcsődéjét is mi pat­ronáljuk, kerítést csináltunk és segítettük felépíteni a sportoályát. A pálya beton­alapját mi raktuk le, a kézi- labdakapuk. a kosárlabda- palánkok elkészítését is bri­gádunk vállalta. Több száz óra önkéntes munka van mö­göttünk. — A vállalatért, a városért végzett munkán kívül még a tagokat is segítjük — folytat­ja az új brigádvezető. — Az egyik társunk jelenleg kato­na. Dunabogdányi lakásába fürdőszobát építettünk. Egy brigádtagunk meghalt, özve­gyét, aki itt dolgozik a gyár­ban, most is állandóan külön­böző házkörüli munkákkal tá­mogatjuk. Elekes György művezető, a brigádról a következőket mondja: Magukénak érzik a gyárat — Csak elismeréssel lehet szólni a Korvin Ottó szocia­lista brigádról. Nagyon fon­tos munkát végeznek a gyár­ban, sokszor kerülnek várat­lan helyzetbe. A brigád tag­jai sohasem várják meg a „hivatalos intézkedéseket’’, ha­nem önállóan, gyorsan csele­kednek és elhárítják az üzem­zavart. Magukénak érzik a gyár minden gondját, baját, segítenek rajta, ez a legérté­kesebb tulajdonságuk. A brigád történetét nehéz lenne néhány szóval elintézni. Azt sem tudjuk teljes egészé­ben visszaadni, amit e rövid beszélgetés során megtudtunk róluk. A brigádban két mű­vész is dolgozik. Amikor egyi­küknek, Pistyur Imrének mondom, hallottam, hogy £es- tegetni szokott, önérzetesen kikéri magának a fogalmazást. — Én nem festegetek, ha­nem festek. Kiállításom is volt, és Barcsay Jenő mester tehetségesnek tart. Mészáros Mihály brigádve­zető fémdomborítással foglal­kozik. Tavaly a brigád ren­dezte meg kettőjük kiállítását az üzemi ebédlőben. Sikerük volt, de Mészáros Mihály nem beszél róla. — Jó hatással van a brigád kultúrális igé­nyeinek gyarapítására ez a két ember — mondja a mű­vezető. — , Sokat vitatkozunk, beszélgetünk, irodalmi, mű­vészeti, mindennapi politikai kérdésekről. Tettekkel Seres József, alapszervezeti párttitkár így vélekedik: — A gyár egyik legaktívabb brigádja. Mindenben számít­hat rájuk a pártalapszervezet. Ott vannak, ahol meg kell fogni a munkát, politizálnak, jó munkahelyi légkört terem­tenek maguk körül. Fiatalok, lelkesek, szeretnek dolgozni. Két kommunista él közöttük. Egy brigádtagot pedig most készítenek fel a párttagságra. Eddigi munkájuk során való­ban sokat tettek a városért, a gyárért Az oldalt írta: Kiss György Mihály Foto: Koppány György 1 1 I

Next

/
Thumbnails
Contents