Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-08 / 108. szám

1976. MÁJUS 8., SZOMBAT NINCS HOLTIDŐ PORTUGÁLIÁBAN Nyilvánosságra hozták az elnökválasztási törvényt Alig# csitult el a nemzet- gyűlési választásokat megelő­ző heves kampány, az érdek­lődés máris az elnökválasztás felé fordult Portugáliában. Pénteken nyilvánosságra hoz­ták az elnökválasztási tör­vényt. Magától értetődik, hogy az újabb választások mindenek­előtt azt a törekvést húzzák alá, hogy a több mint két éve a demokratikus fejlődés útjá­ra lépett Portugália élére megfelelő tekintéllyel rendel­kező, az ország nemrég élet­be lépett demokratikus alkot­mányának minden területen érvényt szerző személy kerül­jön. Más kérdés, hogy jó al­kalmat kínál az elnökválasz­tás a jobboldal megújuló tá­madására, politikai befolyá­sának fenntartása, illetve esetleges siker birtokában, növelése céljából. Antunes külügyminiszter fi­gyelemreméltó televíziós nyi­latkozatában amellett szállt síkra, hogy a katonák ne hagyják magukat a pártok je­löltjeiként indítani. Még fur­csább helyzet adódnék, ha az 1974. április 25-i forradalom élén állt fegyveres erők, vala­mely tisztje azonosulna a jobboldallal. Nyilvánvaló, hogy a külügy­miniszter nem ok nélkül óvta ettől a fegyveres erőt és a közvéleményt. Voltak olyan nézetek, mindenekelőtt a jobboldali PPD főtitkárának javaslatára, hogy például Eanes tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoka kiválóan megfelelne erre a tisztségre. A június 27-i elnökválasztás előkészületei jegyében rende­zett nagygyűlésen Alvaro Cu- nhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára kijelentette: a kommunista párt csak akkor támogatna katona jelöltet, há az kellő biztosítékot nyújt a demokrácia megvédésére és kész érvényt szerezni az al­kotmánynak. A főtitkár egy­szer s mind eloszlatott min­denfajta találgatást arra vo­natkozóan, hogy a PKP bizo­nyos szélsőjobboldali pártok katonajelöltjét támogatná. Mi tagadás, a potenciális jelöltek között egyelőre töb­ben vannak olyanok, akikre nyugodt lelkiismerettel sem a demokratikus vívmányokat, sem Portugália rendjét és nyugalmát, biztonságos fejlő­dését nem lehet rábízni. Má­jus 28. a határidő, addig le­het a legfelső bíróságnál a je­löltség szándékát bejelenteni. A tét nagy: nemcsak a legna­gyobb portugál közjogi méltó­ság, hanem egyben az ország további sorsa is sok tekintet­ben attól függ, ki kerül majd Costa Gomes elnök helyére. NAIROBI Az AESZ álláspontja az UN CT AB ■konferencián William Eetéki Mboumoua, az Afrikai Egységszervezet fő­titkára az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezletének Nairobiban ülésező negyedik ülésszakán meglehetősen pesz- szimista felszólalásban foglalt állást Kissinger amerikai kül­ügyminiszter indítványával kapcsolatban. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanis csütörtökön egy nemzetközi nyersanyagbamk megalakítását szorgalmazta a harmadik vi­lág országaiban található nyersanyagok kiaknázásának és értékesítésének előmozdítá­sára. Mboumoua beszéde az első hivatalos nyilatkozat a harma­dik világ részéről a tervvel kapcsolatban Nem kelt bizal­mat „egy olyan bank létreho­zásának gondolata, amely ma­gántőkén alapszik, s amely természetéből következően olyan beruházásokat ösztönöz, amelyek profitot, esetleg uzso­raprofitot hoznak — hangoz­tatta az Afrikai Egységszerve­zet főtitkára, majd hozzátette: a bank megalapítása azzal a kockázattal jár, hogy a szoli­daritás és az igazságosság ak­ciói spekulációs üggyé alakul­nak”. A Reuter hírügynökség je­lentése szerint a fejlődő orszá­gok az amerikai programot legjobb esetben is csak hűvö­sen fogadják majd. Az ülés­szak harmadik napján, pénte­ken Algéria, Jamaica, Kenya, Trinidad és Tobago küldötte szólalt fék A nemzetközi együttműködés megszilárdítása érdekében Elengedhetetlenül szükséges a világtengerek békéjének biztosítása Befejeződött az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának negyedik ülésszaka Pénteken New Yorkban be­fejeződött az ENSZ harmadik tengerjogi konferenciájának 4. ülésszaka. Mintegy 150 ország képviselői majdnem két hóna­pon keresztül tárgyaltak a napjainkban egyre fontosabbá váló tengerjogi problémák komplex rendezéséről. A világ­óceánok élővilágának és ás­ványkincseinek ésszerű fel- használása, az e területen ki­fejtett nemzetközi együttmű­ködés fokozott erőfeszítéseket követel minden államtól. Az ülésszakon megvitatott és ki­dolgozott javaslattervezetek az AFP szerint reális alapnak tűnnek a jövőbeni előbbrelé- pésre. A 4. ülésszakon kidol­gozott anyagok nem hivata­los jellegűek, csupán egy kö­vetkező konferencián kodifi­kálhatják őket, és azok akkor válnak a nemzetközi jog ré­szévé. Az ülésszak során számos állam, közöttük a szocialista közösség országainak képvise­lői síkraszálltak azért, hogy a tengerjogi tanácskozás hozzon határozatot olyan komplex problémákban, mint a 12 mérföldes felségvizek kérdése, a nemzetközi szorosokon tör­ténő szabad áthaladás joga, a halászati jog, a kontinentális talapzatok kiaknázásának jo­ga, a tengerek tisztaságának védelme. Az ülésszak munkájának eredményeit értékelve Szem- jón Kozirev, a szovjet kül­döttség vezetője, a Szovjet­unió külügyminiszter-helyette­se kijelentette: természetesen még mindig számos bonyolult probléma maradt megoldatlan. Ugyanakkor fontos megjegyez­ni, hogy az ülésszakon részt vett államok többsége •felis­merte: a világtengerek béké­jének biztosítása, a nemzetközi együttműködés megszilárdítá­sa érdekében elengedhetetle­nül szükséges, hogy határoza­tot hozzanak a tengeri erő­források felhasználásának súlyponti kérdéseiről. LIBANON Újból fellángoltak a harcok A libanoni parlament elnöke pénteken hivatalos közlemény­ben jelentette be, hogy az egykamarás testület szombaton dél­előtt — az egy. héttel ezelőtt kitűzött időpontban — összeül és megválasztja az ország új elnökét. A szavazást a főváros keleti és nyugati szektorát elválasztó „zöld vonal’* _ közelében levő ideiglenes parlamenti épületben tartják. Mint ismeretes, a bal­oldal a választás újabb elhalasztását javasolta, ezért a libanoni parlament Dzsumblatt vezette nyolctagú képviselői csoportja úgy határozott, hogy távol marad a szombatra kitűzött elnök- választástól — közölték pénteken Bejrútban. A baloldalnak ősz- szesen 12 képviselője van a parlamentben, az elnök megválasz­tásához azonban elegendő a képviselők kétharmadának — 66 képviselőnek —- jelenléte. A libanoni baloldali pártok csütörtök esti, az elnökvá­lasztás újabb elhalasztást kö­vetelő nyilatkozata után Liba­nonban ismét fellángoltak ä harcok. A főváros legtöbbet BANGLADES A reakció nem tette le a fegyvert Az utóbbi időben Bangladesben észrevehetően kiéleződött a helyzet, miután a szélsőséges jobboldali erők támadásba men­tek át azzal a céllal, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Ezek az erők — élükön M. G. Tavab repülő almarsallal, a légi­erő vezérkari főnökével — széles körű kampányt fejtettek ki, követelték az alkotmány felülvizsgálatát és Banglades iszlám állammá történő nyilvánítását. Kampányuk során különböző maoista csoportok aktív támogatását élvezik. Az országban me i- terséges módon ellenséges hangulatot szítottak a szomszédos Indiával szemben. Ezt a kampányt a banglade­si belpolitikában történt jobb- ratolódás előzte meg, amihez Tavab és hívei jelentős mér­tékben hozzájárultak. Az utób­bi hónapokban az országban letartóztattak számos neves közéleti és politikai személyi­séget, a felszabad ítási mozga­lom résztvevőit, haladó szemé­lyek egész sorát. Az államap­parátusban ismét azok a tiszt­ségviselők kezdtek döntő sze­repet játszani, akik még az or­szág felszabadulása és a füg­ATaurus Gépgyár fejlesztési munkák kivitelezéséhez esztergályost, maróst gyalust, fúrást, szerszámélezöt, betanított és segédmunkásokat, géplakatost, szerszámlakatost, hegesztőt, targoncaszerelőt, tmk-lakatost, tmk-villanyszerelőt. Fiatal, szakmanélkiilieket betanítunk szerszámok készítésére. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad 3 gyár munkaügyi osztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 136-400/752, vagy 130-830/752. Taurus getlen köztársaság kikiáltása előtt szolgáltak. Irányt vettek a Mudzsibur Rahman kor­mányzása alatt államosított iparvállalatok túlnyomó több­ségének a magántőke részére történő visszaadására, megkí­sérelték megváltoztatni Bang­lades külpolitikáját Április végén Daccába ér­kezett a hadsereg azon volt tisztjeinek egy csoportja, akik a múlt év augusztusában köz­vetlenül részt vettek Mudzsi­bur Rahman meggyilkolásában és akiket novemberben utasí­tottak ki az országból. A „vé­res kezű őrnagyok” visszaté­rése arról tanúskodott, a re­akció lehetségesnek tartotta, hogy nyílt kihívást intézzen a jelenlegi kormányzat ellen és döntő lépésekre szánja el ma­gát. A jobboldal tervei azon­ban kudarcot vallottak. Ezek­nek a bűnözőknek a megjele­nése nagy nyugtalanságot kel­tett az ország közvéleményé­ben. A reakció lebecsülte azoknak az erejét, akik hűek maradtak az óriási áldozatok árán 1971-ben kivívott tényle­ges függetlenség elveihez. Ta- vabot leváltották minden tiszt­ségéből és a „véres kezű őr­nagyokkal” együtt kitessékel­ték az országból. A bangladesi események ar­ról tanúskodnak, hogy a re­akció nem tette le a fegyvert Az imperialista és jobboldali muzulmán rezsimek. valamint a maoisták által ösztönzött népellenes erők minden bi­zonnyal revansot próbálnak venni. Az ország hazafias erői tisztában vannak a veszéllyel és a népet egységre és éber­ségre szólítják fel. szenvedett részein azonban, a kikötő környékén és a keres­kedelmi negyedben a Palesz­tinái felszabadítási hadsereg ellenőrző, tevékenysége nyo­mán hallgattak a fegyverek. A palesztin egységek a szem­benálló erők között kialakí­tottak egy mintegy 60 méte­res ütközőzónát, de minded­dig sikertelen volt a szélesebb demilitarizált övezet létreho­zására irányuló kísérletük: sem a jobb — sem a baloldal nem vonta vissza erőit. A baloldali egységek köré­ben elégedetlenség tapasztal­ható, amiért a tűzszünet meg­akadályozza, hogy a számuk­ra kedvező katonai helyzetet a jobboldal további visszaszorí­tására használják ki: Palesztin források szerint Damaszkuszba utazott Jász- szer Arafat, a PFSL Végre­hajtó Bizottságának elnöke. Arafat megkísérli a közvetí­tést Szíria és a libanoni baloldal között. Koszorúzások Budapesten a győzelem napja alkalmából A győzelem napja, valainint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 31. évfor­dulója alkalmából Gerhard Reinert nagykövettel az élen a Német Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövet­ségének tagjai pónteken a Sza­badság téren megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt Farkas Mihály ezredes, a bu­dapesti helyőrség parancsnoka, a Külügyminisztérium képvi­selői, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. ★ A fasizmus felett aratott győzelem 31. évfordulója al­kalmából loan Cotot, a Ro­mán Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete a rákos­ligeti temetőben megkoszorúz­ta a második világháború ide­jén hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett ro­mán hősök síremlékét. A ko­szorúzásnál jelen volt a Kül­ügyminisztérium képviselője is. Sorsforduló német földön Egyesült erővel láttak mun­kához német földön kommu­nisták, szociáldemokraták és más antifasiszta erők, hogy a romok helyén új életet te­remtsenek és visszaadják az embereknek a boldogabb és békésebb jövőbe vetett hitü­ket. Harmincegy évvel ezelőtt az Elbától keletre eső terüle­teken a demokratikus átala­kulás jegyében, az egész nép akaratával és érdekeivel össz­hangban államosították a bankokat és a gyárakat, fel­oszlatták a porosz junkerek birtokait. Az antifasiszta blokkba tömörült pártok száműzték a közéletből a ná­cikat, demokratikus alapokra helyezték a közigazgatást és az oktatást Minden bizonnyal ez, a de­mokratikus átalakulás ígére­tes folyamata keltette fel a német nagytőke és a nemzet­közi monopóliumok urainak a félelmét és dühödt ellenállá­sát. Ők voltak azok, akik a revansizmus és a militariz- mus jegyében, a potsdami szerződésben vállalt kötele­zettségek megsértésével, kü­lön államot alakítottak, létre­hozták a Német Szövetségi Köztársaságot. így akarták megakadályozni az egységes, békés, demokratikus Német­ország létrejöttét. A reakció és a haladás, a háború és a béke erői között életre-halálra menő küzdelem érlelte meg a német munkásosztály, az anti­fasiszta és az antiimperialista erők válaszát: a történelem első, valóban békeszerető, de­mokratikus német munkás­paraszt államának, a Német Demokratikus Köztársaságnak a megteremtését. Történelmi mércével mérve három évtized nem nagy idő egy nép életében. A megtett útra visszatekintve mégis megállapíthatjuk: az NDK népe kimagasló sikereket ért el a fejlett szocialista társa­dalom építésében, újabb bizo­nyítékot szolgáltatva a mun­kásosztály történelmi küldeté­séről szóló tanítás igazáról. Az eredményekben kimagasló szerepe van az ország mar­xista—leninista pártjának, a Német Szocialista Egységpárt­nak. A nemzetközi életben szer­zett tekintélyét az NDK né­pe mindenekelőtt a szocializ­mus építésében elért sikerei­nek és annak köszönheti, hogy a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tag­államával együtt küzd az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a világbé­ke megőrzéséért és aktív sze­repet vállal az enyhülési po­litika valóra váltásában. A történelmi jelentőségű sorsfordulóra emlékezve szív­ből köszöntjük az NDK test­véri népét, további sikereket kívánunk hazájáért és a ha­ladásért végzett nagyszerű munkájához. CSAK RÖVIDEN... BAGDADBAN megtartotta 3. kongresszusát az Iraki Kommunista Párt. ÖSSZEÜLT a vietnami or­szágos választási tanács. Az ülés résztvevői áttekintik az április 25-én megtartott álta­lános nemzetgyűlési választá­sok eredményeit és kijelölik az egységes szocialista Viet­nam nemzetgyűlése első Ülés- Szakának időpontját. PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke pén­teken befejezte franciaországi háromnapos hivatalos látoga­tását. TODOR ZSIVKOV bolgár államfő pénteken a Szófia melletti Bojana kormányre- zidencián fogadta Meló Antu­nes portugál külügyminisz­tert. CSÜTÖRTÖKÖN ESTE ün­nepséget rendeztek a párizsi Pleyel-teremben a francia Népfront győzelmének 40. év­fordulója alkalmából. Pinochet barna pókhálója Pinochet tábornok barna pókhálót szövö­get. A chilei fasiszta klikk vezetője nemrégi­ben átrándult a La Plata partjára, Montevi- deoba. Ezt megelőzően tárgyalásokat folytatott más dél-amerikai jobboldali rezsimek veze­tőivel. Az értesülésekből kitűnik, hogy Pino­chet célja valamiféle „antikommunista ten­gely” összekovácsolása. Erre a „tengelyre” — a tábornok elgondo­lása szerint — rá lehetne akasztani a barna pókhálót, amely nemcsak a kontinens egész déli részét borítaná be, hanem átérne az At­lanti-óceán túlsó partjára is, egészen a Dél­afrikai Köztársaságig. Elvégre Forster, a faj­üldöző rezsim vezetője tavalyi látogatása során kijelentette, hogy csak az óceán vá­lasztja el őt a dél-amerikai szubkontinens antikommunistáitól, minden más egyesíti őket. Pinochet diplomáciai tevékenysége együtt- jár a Kuba ellenes rágalomhadjárattal. Eb­ben egyforma mértékben vesznek részt az Atlanti-óceán mindkét partján levő reak­ciós rezsimek. Arról van szó, hogy Kuba szo­lidaritást vállalt a luandai kormány harcá­val, amelyet az Angola területére behatolt fajüldöző pretoriai rezsim csapatai és a CIA- bérencek ellen vívott. Pinochet szerint ez az ürügy alkalmat ad arra, hogy uruguayi elvbarátaival vissza­térjenek a latin-amerikai „baloldali szélső­ségesek” elleni szövetség • megtárgyalására. E kifejezés alatt a chilei fasiszták azokat ér­tik, akik nem hajlandók eltűrni a külföldi tőke és a helyi oligarchák uralmát, akik demokráciát és társadalmi igazságosságot követelnek. A chilei junta ily módon igyek­szik alapot teremteni egy széles körű kato­nai-politikai szövetséghez a kontinens déli részén, amelyben domináló szerepet kíván játszani. E szövetség feladata — Pinochet szerint — az lenne, hogy „meghiúsítsa a marxista te­vékenység bármely kísérletét" a részt vevő országokban. Innen már csak egy lépés bi­zonyos regionális „törzs” létrehozása a tevé­kenység koordinálására, az amerikaközi „an­tikommunista hadsereg” megteremtése. Igaz, ilyen kísérletek már korábban is történtek. Hiszen 1965-ben amerikaközi „békeerők” születtek, amelyek fügefalevélként szolgál­tak a megszálló amerikai hadsereg számára a Dominikai Köztársaságban. A dél-amerikai jobboldali rezsimek dip­lomáciai aktivitása — s ide tartozik Pi­nochet nemrégi montevideói látogatása is — mintegy előjátékul szolgál az AÁSZ-köz- gyűlés júliusi santiagói üléséhez Tükrö­zi az Egyesült Államok diplomáciájának azt a törekvését, hogy revánsot vegyen azokért a vereségekért, amelyeket Latin- Amerikában szenvedett, ahol egy sor ország nem csatlakozott hozzá, s bírálta Washington „különleges jogait” a kontinensen. Pinochet tábornok montevideói látogatása a növekvő nemzetközi elszigetelődéssel szem­beni ellenakció célját is szolgálta. Több ország, körtük Brazília, tartózkodása miatt utazását távolról sem lehet sikeresnek ne­vezni. Mindazonáltal még nagyobb éber­ségre inti a kontinens valamennyi antifasisz­táját és demokratáját. Jurij Gvozgyev * k

Next

/
Thumbnails
Contents