Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-30 / 127. szám

ni m in. évfolyam, 127. szám 1976. május 30., vasárnap Műveltségből vizsgáznak Versenyben a szocialista brigádok Dány, Magvető Tsz Több tejel\ zöldséget adnak A múlt év egyik legszembe­tűnőbb eredménye a dányi Magvető Tsz-ben, hogy több­féle növénykultúra átlagter­mése »megduplázódott, jó • néhány megháromszorozódott, mint például a búza, kukorica, zöldborsó, szőlő és a paradi­Veresegyház ivacsi határá­ban faházak, kőépületek bont­ják meg a ringó gabonaten­gert. Hétköznap délelőtt nép- telen a vidék, csak néhány házban kapálgatnak, gyomlál- gatnak a telektulajdonosok. Ót idős férfit — éppen ásnak — magas földhányás takar el, az árkok mélyén óvatosan for­gatják a lapátokat. Néha egy- egy nyolcszáz éves kődarabba ütközik a szerszám fémlapja. Mint a tojásokat, olyan óvato­san rakosgatják, emelgetik ki az öreg köveket. Az öt nyug­díjas veresegyházi, Garancsi János, Antal János, Kiss Gyu­la, Fezler János és Lengyel József tudja, hogy páratlan le. leteket találhat a föld mélyé­ben: a Veresegyház határában húzódó Árpád-kori I vacs falu házainak és templomainak ré­gi alapfalait keresik. Csak a törmelék maradt — A Magyar Nemzeti Mú­zeum középkori osztályának főmunkatársa, dr. Mesterházy Károly vezeti ezt a leletmen­tő ásatást, amelynek megta­láltuk a pontos helyét egy, kö­rülbelül a XII. században már létező templomnak — tájékoz­tatott a Pest megyei Levéltár munkatársa, Horváth Lajos helytörténész. — Mit találtak? — A templom egyik sarkát, itt még a kövek is megvan­nak, e nyom alapján kezdtünk el dolgozni, s megállapítottuk, hogy a falakat háromszáz­négyszáz esztendeje ásták ki, csőm. Ez elsősorban a korszerű agrotechnika alkalmazásának, a termesztési rendszerekhez való csatlakozásnak és annak köszönhető, hogy az erő- és munkagépeik értéke megközelíti az 50 millió forintot. s vitték el a köveket a kör­nyék lakói házépítéshez. A templom körvonalait a visz- szahányt törmelék rajzolja ki. Az alaprajz szerint stílusát te­kintve román kori, egyenes szentélyzáródású. Eddig úgy látjuk, hogy az épület a XII. században már állott, s két építési periódusban készült el. A második szakaszban emel­ték a nyugati végéhez a négy­zetes alaprajzú tornyot. A régészek az alapfalak he­lyét és >az építkezés módját a talaj elszíneződése, törme­léktartalma alapján tudják megállapítani. Veresegyház Ivacs nevű határrészén a kö­zépkori templom falainak he­lyét már megtalálták. — Mekkora volt az épület? — Az ásatások előtt úgy gondoltuk, hogy alapterülete ti vagy 8 méterszer tizenkét mé­ter lehet. Most látjuk, hogy az ivacsi templom hossza ti­zenhét méter, szélessége pedig tíz. Szokás szerint keletre néz a szentély, de egy kissé eltér északra. Mint a csőszkunyhő — Mi állapítható meg a templom sorsáról a talajmin­ták alapján.? — Például az, hogy az épü­let leégett — magyarázta Hor­váth Lajos, miközben mutatta a fekete csíkokat, sávokat a földben. — XII. századi léte persze nem azt jelenti, hogy ekkor építették, hanem azt, hogy ekkor már állt. Valószí­nűnek tartják, hogy 1030-ban kezdték el a munkát, István Az idén még tovább kívánj álc növelni a termésátlagokat, to­vábbi termesztési rendszerek­hez csatlakoznak. Kidolgozták az V. ötéves terv fejlesztési tervét. E sze­rint olyan beruházásokra tö­rekednek, melyek tovább csök­kentik az önköltséget, s ja­vítják a terményeik és termé­keik minőségét. Nem véletle­nül írtam termékeket, hiszen új feldolgozó üzemeket is épí­tene!^ mint például a háziké­szítésű tésztaüzem és egyéb n>elléküzemek. Továbbra sem akarnak a profiljuktól eltérő ipari tevékenységet folytatni, arra törekednek, hogy az álta­luk termelt növényféleségeket és állati termékeket a helyszí­nen feldolgozzák, vagy ezek félkész áruként hagyják el a gazdaságot. A keverőüzem nemcsak a közös állattartást szolgálja, hanem elősegíti a háztáji állo­mány jobb ellátását, fej­lesztését is. Fejlesztik a tehenészetet és új, az eddiginél nagyobb tej­hozamú fajtával népesítik be az istállókat. Jelenleg az 1100 szarvasmarhából 365 a főleg magyar tarka fejőstehén, melyek átlagosan évi 3000 li­ter tejet adnak. Az ötéves terv végére 1600—1700-ra növelik a szarvasmarha-állományt, melyből 600 lesz a fejőstehén. A tervidőszak végére a nagyüzemben minél több zöld­ségféle termesztésénél szeret­nék bevezetni a gépi művelést, szedést. Ehhez nagy segítsé­get jelentenek a termesztési rendszerek, melyek közül már most is többnek a tagjai. Ebben az évben 11 százalék­kal emelkedik a halmozatlan termelési értékük, ezen belül az alaptevékenység árbevétele mintegy 14 százalékkal. Miből tevődik ez össze? Például ab­ból, hogy tavaly alig több, mint 18 mázsa átlagtermést értek el őszi árpából, az idén 30 mázsa szerepel a tervben. 80 hektár rét és legelő elégíti ki az átlattenyésztés szálas- takarmány-igényének nagy ré­szét, melyről mintegy 20 ezer mázsa szénát szeretnének be­gyűjteni. 75 hektáron termelnek paradicsomot, 343 hektá­ron zöldborsót. Mindkettőt gépesítették. Para­dicsomból 28 ezer, borsóból 14 ezer mázsát kívánnak átadni a felvásárló szerveknek. T. Á. L. király rendeletére, mely sze­rint minden tíz falunak kellett építeni egy templomot. Az egyház persze nem állhatott egyedül, hanem település, az Ivacs nevű falu vette körül. Egy 1405-ös oklevélben a te­lepülést Ivacs puszta-falunak nevezik, 1457-ben keltezett ok­irat szerint elhagyott a temp­lom. — A faluról mi mondható el ma? — Valószínűleg itt már a X. században volt település — kalauzolt Horváth Lajos egy szabályos négyzet alakú mé­lyedésbe. — Házakat is talál­tunk itt. Persze, egészen más­féléket, mint amilyen akár az általunk ismert régebbi falu­ban is volt. Az emberek ezer esztendeje ezen a vidéken kö­rülbelül 4x4 méteres alapterü­letű helyiségekben laktak, ami inkább hasonlított csőszkuny- hóhóz, mint lakóházhoz. Egy méter mély gödröt ástak a földbe, az oldalfalak talán ha fél méterre kiemelkedtek, ezt födték náddal vagy ami ép­pen található volt a környé­ken. A sátortetős kunyhónak nem volt kéménye, a kijárat­tal szemben levő falnál volt a kövekkel kirakott tűzgödör. Sütéskor-főzéskor tehát az egész helyiséget elárasztotta a füst. Találtunk itt őrlőköve­ket, amit a kézimalomhoz használtak, hullámvonalas dí­szítésű XI. századi cserepeket, s az egyik, feltételezhetően gazdasági épület tövében szarvasmarhacsontokat. A templom körüli házak nem egy időben épültek, mert az A Gödöllői tavasz rendez­vényei 1976-ban bővelkedtek látványos eseményekben, de nem kevésbé értékes az a programsorozat sem, amely­nek keretében városunk szo­cialista brigádjai aktív része- 'seivé váltak e tavaszi kultu­rális seregszemlének. A já­rási-városi Petőfi művelődési ház februárban műveltségi­művelődési versenyt hirdetett a brigádok részére azzal a céllal, hogy a városban dolgo­zó fizikai munkások megis­merjék a tavaszi évfordulóik­kor fölidézett nevezetes sze­mélyek életét és tevékenysé­gét, valamint városunk és já­rásunk művészeti és népmű­vészeti kincseit. Csapatostul a könyvtárban Vankó István, a művelődé­si ház igazgatója tájékozta­tott az eddigi programokról és a verseny állásáról. A vetél­kedőbe negyvenhét brigád nevezett, huszonnégyen a Ganz Műszerművek Áram­mérő Gyárából, tizenegy kol­lektíva a gödöllői Gépgyár­ból, öt az Agrártudományi Egyetemről, két-két brigád a Háziipari Szövetkezetből - és a gödöllői ÁFÉSZ-töl, egy-egy csoport a LATI, a Volán és az Építőipari Szövetkezet színei­ben versenyez. A majd fél esztendeig tartó vetélkedőben hétszáz dolgozó vesz részt. Természetesen voltak, akik időközben visszaléptek, de harmincegy brigád ma is ki­tart nevezése mellett. A brigádverseny több for­dulós. s különféle formában mérik össze erejüket a kollek­alapfalak nyomai egymásba érnek, s pontosan látható az is. meddig forgatta meg az eke a földet, A tanács segítségével — Milyen egyéb leletek ke­rültek még az ásatáskor a fel­színre ? — Megtaláltuk a templom falai mentén, öt, egyévesnél kisebb gyermek csontvázát. Or­vos is segédkezett az ásatás­nál. ő állapította meg koru­kat — mondja kalauzom, mi­közben apró csigolyákat, ujj­perceket, koponyadarabokat emel föl a talajról. — Ügy véljük, hogy a XIV. század­ban temethették ide a cse­csemőket, s az elhelyezés azt mutatja, hogy akkor még áll­tak a templom falai. A be­omlott diadalív kövei között találtunk egy Károly Róbert által veretett ezüst obulust. amely 1338-ban készült Bu­dán. A kitermelt föld mögött mentik a nyolcszáz-ezer éves leleteket a veresegyháziak, de olyanok is vannak, akik nehezí­tik a munkát. Az egyik csecse­mősírba például egy 43-as férfi­láb taposott bele, nem törőd. i ve azzal, hogy értéket tesz ! tönkre. Jönnek ide sokan né­zelődni, s kérdezgetik, hogy ugyan milyen ház épül ebbe a szokásosnál mélyebb alapba, s adják a tanácsokat, hogy mi­képp húzzák föl a területre a házat. A helybeliek évszáza­dokon át hurcolták innen a köveket, tudatlanul ugyan, de pusztították a régi korok em­lékeit. Jó lenne, ha most — tudva, hogy milyen nagy je­lentőségű munka folyik itt — vigyáznának az újonnan föl­tárt kincsekre, mert itt a rö­gök is értékesek, s a tudósok, tívák. Elsőként feladatlapokat kellett kitölteniük, melyeken Lőwy Sándor, Kun Béla, Kan­dó Kálmán, II. Rákóczi Fe­renc. Zalka Máté életével és munkásságával kapcsolatos kérdések szerepeltek. A kifo­gástalan válaszok érdekében a brigádtagok csapatostul men­tek el a könyvtárba, s aki még eddig nem tudta volna, most meg kellett tanulnia, hogyan kell használni a lexikonokat, kézikönyveket, szakkönyveket. Az utolsó feladatlapot a na­pokban kapták meg a ver­senyzők, amely nagy költőnk, Berzsenyi Dániel életművét öleli fel, és a bolgár nép leg­nagyobb költője, Hriszto Bo­tev költészetével foglalkozik. A versenyben való jó sze­repléshez azonban nem volt elegendő a könyveket bújni, mert a bírálók a közművélő- dósi, művészeti eseményeken való részvételt is magasra ér­tékelték. Azok a brigádtagok, akik megjelentek a gödöllői zeneiskola és a járási-városi kórusok hangversenyén, vala­mint a Tavaszi tárlat megnyi­tóján, egy-egy zsetont kaptak, ami jelentősen módosíthatta a verseny állását. Kérdések kürtjeire Nemcsak pontszerzési lehe­tőség, de igen jó, színvonalas szórakozás is volt a szocialis­ta brigádok május 16-i kirán­dulása. Az induláskor a kol­lektívák kaptak egy-egy borí­tékot, amelyet az autóbusz- vezető kürtjeiére kellett ki­bontani. A benne szereplő kérdésék az úton érintett te­lepülésekre — gödöllői, váci járásiak, fővárosi kerületek — vonatkoztak. Tájékozottságra szakemberek dolgát azzal se­gíthetik, ha elkerülik vagy csak az új dombok tetejéről nézik a gödröket. A leletmentő ásatás a veres- egyházi nagyközségi tanács segítsége nélkül el sem kez­dődhetett volna. Ivacs falu he­lyét Horváth Lajos találta meg, s az ő közbenjárására szem­lélte meg a terepet dr. Mes­terházy Károly. Egy múzeum azonban terv szerint dolgozik, s nem volt költségvetés sze­rinti összegük az ivacsi ása­tásra. A nagyközségi tanács e célra 15 ezer forintot utalt át a múzeumnak, így kezdőd­hettek el a munkálatok. Földművelők lakiák A terület a Magyar Pamut- ipár horgászszövetségének tu­lajdona, amely az ásatás be­fejezéséig nem építkezik a te­rületen. Horváth Lajos el­mondta, hogy kevés az ország­ban a feltárt X. századi falu. s itt sem lehetne a település teljes területét felásni, ez több millió forintba kerülne, s a falu feltételezett területének egy része már beépült. A ter­vezett feladatot elvégezték a régészek, Ivacs középkori templomát megtalálták, ha folytathatnák az ásatást — az az anyagi fedezet egyelőre hiányzik —, a X. századi te­lepülést alaposabban feltérké­pezhetnék. Talán lenne mód tudományos értékű következ­tetésre, ugyanis, mint Horváth Lajos óvatosan megfogalmaz­ta, nem találtak az eddigi la­kóépületekben bográcsedényt, melyben a pásztorkodó népek főztek, csak olyan töredéke­ket, amely azt bizonyítja, hogy az itt élő lakosság már a X. században is foglalkozott föld­műveléssel. Örszigethy Erzsébet volt szükség, hogy az újpesti víztoronnyal kapcsolatos kér­désre ugyanolyan jó választ adjanak, mint arra, amely Vö­rösmarty Mihályt idézte föl. E kirándulás alkalmával a brigádtagok jártak a Szépmű­vészeti és a Közlekedési Mú­zeumban, majd az estét a Thália Színházban töltötték, ahol Lász\ó-Bencsik Sándor Történelem alulnézetben cí­mű darabját tekintették meg. A színdarab kiválasztása sze­rencsés volt, ugyanis ez a mű a munkások valóságos üzemi, közösségi problémáival foglal­kozik. A Pódium bérletsorozatot elindítói a szocialista brigá­dok számára tervezték. A leg­utóbbi előadás május 24-én volt az Árammérő Gyárban, a közönség Ruttkai Éva előadó­estjén vett részt. Sajnos, a többszörös műsorváltozás miatt (melynek oka nem a helyi szervezésben keresen­dő) ezen az estén csak száz brigádtag ült a nézőtéren. Vidám, mozgalmas napnak ígérkezik a szocialista bri­gádok június 6-i járási kirán­dulása, melyre ez idáig száz­húszon jelentkeztek. A prog­ram szerint először az aszódi Petőfi múzeumba látogatnak el, ahol Asztalos István, mú­zeumigazgató mutatja be a munkásoknak az intézmény kiállításait. Következő állo­másuk a hévízgyörki közép­kori templomromnál lesz, ahol szintén szakértő tájékoztatót hallgathatnak meg. Ugyanitt tervezik sátrak felállítását, ahol a járásban készített nép- művészeti tárgyakat, mézes., kalácsokat árusítják majd. Ezt követően a túrái kastélypark­ba buszoznak, ahol a helyi művészeti csoportok egyórás műsorral köszöntik őket a parkbéli szabadtéri színpadon. Az ÁFÉSZ is kedveskedik a bri gädj tagoknak, bográcsból merik majd a finom ebédet. Ügy tervezik, hogy itt majd népi játékot is játszhatnak a gyáriak. Ulolsó forduló az aulában A versenyben elért pontszá­mok alapján az első tíz brigád utolsó összecsapása június 12- én, este hat órakor lesz az Agrártudományi Egyetem aulájában. Itt fellép a járás tíz népi együttese; köszöntik a tízéves várost és a tíz szocia­lista brigádot, melyeknek egy­úttal versenyfeladatuk is az együttesek elemzése, ismerte­tése. Ez a program lesz egyúttal méltó befejezése a Gödöllői tavasz 1976. évi rendezvény- sorozatának. Végül közzétesszük a ver­seny jelenlegi állását: a Labo­ratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet Kandó Kálmán, az Árammérő Gyár Pattantyús, a Háziipari Szövetkezet Egyet­értés, a Gépgyár Aggregát és az Árammérő Gyár Április 4. szocialista brigádjai foglalják el az első öt helyet. ö. E. KUTATÁSOK a DIÁKKÖRÖKBEN Az Országos Tudományos Diákköri Tanács dr. Klement Tamás elnökletével pénteken az oktatási minisztériumban tartott ülésén megvitatták a tanítóképző főiskolákon és az óvónőképző intézetekben folyó tudományos diákköri munka helyzetét. Megállapították, hogy az elmúlt évtizedben szervezetileg, társadalmilag és ebből következően rangjában is sokat fejlődött a diákok tu­dományos munkája. Csatornaépítés Isaszegen A Dunántúli Talajjavító Vállalat dolgozói Isaszegen, a Dózsa György úton mintegy három kilométeres szakaszon csapadékcsatornát fektetnek le. Képünkön: Rigó Béla és Laczkó András helyére emeli az egy méter átmérőjű beton­csövet. A lefektetett csövek árkát azonnal betemetik. Képünkön: Palmany András, Laczkó Boldizsár és Lehoczki Bertalan be­tonozzák az árkot befedő járdát. Ifj. Fekete József felvételei Az ásatást a Nemzeti Múzeum vezeti Nyolcszázéves templom a föld alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents