Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-30 / 127. szám
1976. MÁJUS 30., VASÁRNAP Elutazott hazánkból a Perui Kommunista Párt küldöttsége KÖZLEMÉNYT ADTAK KI A LÁTOGATÁSRÓL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására 1976. május 25—29 között látogatást tett hazánkban a Perui Kommunista Párt küldöttsége Kául Acosta főtitkár-helyettesnek, a Politikai Bizottság tagjának vezetésével. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a Központi Bizottság külügyi, agitációs és propaganda, valamint ipari mezőgazdasági és közlekedési osztályán. Találkoztak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának képviselőivel, és ellátogattak Nógrád megyébe. A perui testvérpárt küldöttsége szombaton elutazott hazánkból. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. A látogatásról kiadott közlemény szerint a teljes nézetazonosság, az elvtársi, internacionalista együttműkö- ' dés szellemében folytatott megbeszéléseken a két párt képviselői tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről, és vélemény- cserét folytattak a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. 1 Megállapították, hogy az erőviszonyok megváltozása a szocializmus, a haladó erők javára, kedvezően hat a nemzetközi élet alakulására. Méltatták az SZKP XXV. kongresszusának történelmi jelentőségét. A két küldöttség kifejezte pártjaik szolidaritását, az imperializmus ellen harcoló nemzeti felszabadítási mozgalmakkal, szervezetekkel, népekkel. Nagy jelentőséget tulajdonítottak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége erősítésének, a proletár internacionalizmus elvein alapulód összefogásnak, cselekvésnek. Elítélték a sza- kadár erők egységbontó törekvéseit, és annak legdurvább megnyilvánulását, a maoizmust. Megelégedéssel állapították meg, hogy az MSZMP és a Perui Kommunista Párt kapcsolatai jók. A perui testvérpárt küldöttségének látogatása' jelentősen hozzájárult a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvein alapuló testvéri együttműködés további erősítéséhez — fejeződik be a közlemény. Leszerelési világkonferencia Budapesten Cselekvőén támogatjuk második stockholmi felhívást Dr. Réczei László nemzetközi jogászprofesszor, az Országos Béketanács alelnike és Sebestyén Nándorné, az OBT főtitkára vett részt a magyar békemozgalom képviseletében a Béke-világtanácsnak a napokban megtartott kibővített elnökségi ülésén Athénban. Az eseményről hazaérkezése után dr. Réczei László nyilatkozatot adott. — A legfontosabb napirendi témák közé tartozott a görög fővárosban rendezett BVT-tanácskozáson — mondotta többi között — az európai biztonság és a leszerelés kérdésköre. Nemzeti békemozgalmunk j elöntésben adott tájékoztatást az új — sorrendben második — stockholmi felhívás, a Béke-világtanács ismét nagyhatásúnak ígérkező tömegmozgósító dokumentuma nemzetközi visszhangjáról, a felhívás nyomán szerte a világon — így Magyarországon is — a békeerők által megfogalmazott újabb feladatokról, foglalkozott a nemzetközi békemozgalom vezető testületé az ősszel Budapesten megrendezésre kerülő leszerelési világkonferencia előkészítésével. — Nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a BVT elnöksége a magyar békemozgalom elemző — egyértelműen pozitív — jelentését az október 8—12-re Budapestre ősz' szehívott leszerelési világkonferencia szervezési és tartalmi előkészítéséről. E konferenciának — mint ismeretes — az Országos Béketanács lesz a házigazdája. Június 11—14: A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt XII. kongresszusa Humberto Vargos Carbonell, a Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt Központi Bizottságának főtitkárhelyettese szombaton sajtóértekezleten bejelentette, hogy június 11—14 között rendezik meg a párt XIX. kongresszusát. A kongresszus elé kerülő dokumentumokat az utóbbi hat hónap folyamán valamennyi pártszervezetben megvitatták. Koppenhága A Dán Kommunista Párt plcnuma Koppenhágában megnyílt a Dán Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirenden belpolitikai kérdések szerepelnek és megvitatják a párt feladatait a DKP szeptemberben sorra kerülő XXV. kongresszusának előkészítésére. A résztvevők meghallgatták Knud Jespersennek, a párt elnökének beszámolóját. Hét nap krónikája Nagy lépés a leszereléshez vezető úton Buli árvita — Bombák Tel-Avivban — Új BT-formula Mitterrand és az NSZK — Olasz nyilatkozatok A héten újabb fontos szovjet—amerikai megállapodás került aláírásra: a békés célú föld alatti atomrobbantásokat szabályozza az a dokumentum, amelynek egyik példányát Moszkvában Leonyid Brezsnyev, a másikat pedig Gerald Ford Washingtonban írta alá. Másfél éven át tartottak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. Tulajdonképp már május közepén alá lehetett volna írni a szerződést, de Ford meg akarta várni a Michigan állambeli előválasztást. Reagen, Ford republikánus ellenfele eleve úgy nyilatkozott az új szerződésről, hogy az „Amerika újabb térdre hullása a Szovjetunió előtt”. A szerződés értelmében a 150 kilotonnásnál nagyobb robbantásokat be kell jelenteni, ezeket a másik fél szakértői ellenőrizhetik. így tehát szovjet szakemberek utazhatnak az Egyesült Államokba HÉTFŐ: Szovjet—angolai megbeszélések kezdődtek Moszkvában — Hannoverben összeült a CDU rendkívüli kongresszusa. KEDD: Afrika napján a földrész teljes felszabadulását sürgette számos afrikai vezető — Szabadlábra helyezték Madridban Camachót, a munkásbizottságok vezetőjét. . SZERDA: Kádár János megbeszélést folytatott Mitterrand- nal, a Francia Szocialista Párt vezetőjével — Az ENSZ Biztonsági Tanácsának többsége elmarasztalta Izraelt ciszjordá- niai magatartása miatt. CSÜTÖRTÖK: Szíria hozzájárult az ENSZ rendfenntartó erők mandátumának mcghosz- szabbílásához — Mao Ce-tung fogadta AU Bhuttó pakisztáni elnököt. PÉNTEK: Brezsnyev és Ford aláírta a békés célú föld alatti atomrobbantásokról szóló szovjet—amerikai szerződést — Török—nyugatnémet kormányfői tárgyalások Ankarában. SZOMBAT: Koszigin szovjet miniszterelnök Bagdadban — Az UNCTAD nairobi értekezletének befejezése. Üzenet Waldheimhez Lépjen fel a chilei terror ellen Dr. Ladislav Smid, Csehszlovákia állandó ENSZ-kép- viselője pénteken este felhívási nyújtott át Waldheim ENSZ-főtitkárnak. A bolgár, belorusz, kubai, NDK-beli, magyar, ukrán, mongol, szovjet é3 csehszlovák ENSZ-dele- gáció képviselői által aláírt üzenet kéri a világszervezet főtitkárát: vesse latba magas tisztségét és befolyását a Ciliiében uralkodó terror, a tömeges elnyomás és a hazafiak üldözése ellen, lépjen fel Victor Diaznak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárhelyettesének és a közelmúltban vele együtt letartóztatott 14 ismert kommunista vezetőnek a szabadon bocsátása érdekében. HAVANNA Zárónyilatkozat és akcióprogram Havannában pénteken este véget ért az ENSZ apartheidellenes bizottságának nemzetközi konferenciája, amelyet az afrikai felszabadítási mozgalmak támogatásának jegyében rendeztek meg. A plenáris záróülésen — amelyen a többi között felszólalt Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára — a résztvevők nyilatkozatot, akcióprogramot fogadtak el, valamint üzenetet intéztek Kuba és Angola népéhez, kormányához. A zárónyilatkozat — a többi között — arra szólítja fel a világ kormányait, hogy szakítsanak meg mindenféle kapcsolatot a dél-afrilkai fajüldöző kormánnyal, beleértve a diplomáciai és a gazdasági kapcsolatokat is. Hárommilliárd dollár három tucat támaszpontért. Ez a Pentagon 1976. évi földközitengeri mérlege. Négy hónap alatt sikerült Washingtonnak tető alá hoznia azt a három nagyszabású ügyletet, amelynek célja: stabilizálni az Egyesült Államok katonapolitikai pozícióit a Mediterránumon. „A Földközi-tenger hadászati fontossága évszázadok óta nyilvánvaló — írja Hanson Baldwin amerikai katonai szakíró a Holnap hadászata című könyvéből. — Nagy tengeri átjáró, amely — a Fekete-tengeren keresztül — mélyen beékelődik Eurázsia déli „hátországába" és átkarolja az európai ■félszigetet; a Szuezi-csatornán keresztül a legrövidebb utat biztosítja az Indiai-óceán kincseihez; uralja a három kontinens közötti közel-keleti szárazföldi hídhoz vezető megközelítési útvonalakat, továbbá fenntartja az észak-afrikai partok és Európa közötti kereskedelem tengeri útvonalait”. Nagyban növeli a térség és a tenger katonai jelentőségét az is, hogy innen lehet legköny- nyebben megközelíteni az európai szocialista országok egy részét és a Szovjetunió déli területeit. A délkeleti NATO- szárny országai közvetlenül határosak több szocialista országgal. Az Egyesült Államok, a második világháború óta jelentős erőket tart a Földközi-tenger vizein, kiépítette támaszpontrendszerét. A katonai szövetségi rendszer, a bázisok hálózata Gibraltártól a Boszporuszig, a lehorgonyzóit anyahajóként szolgáló szigetek, mind az amerikai katonai célokat szolgálták. Ezeket a pozíciókat veszélyeztetik az elmúlt 1—2 év eseF'óláközi-tengeri stratégia Hárommilliárd dollár — támaszpontokért ményei. A ciprusi krízis következtében a két atlanti szövetséges, Görögország és Törökország között háború kitörése fenyegetett. Athén kivonult a NATO katonai szervezetéből, Törökország pedig, válaszul az USA törvényhozása által elrendelt fegyverembargóra, ellenőrzése alá vonta az amerikai katonai támaszpontokat. Veszélyeztetve látták Washingtonban a délnyugati szárnyat is. Az olaszországi bizonytalan gazdasági és politikai helyzet, a francóizmus utáni Spanyolországban várható fordulat lehetősége mind zavarólag hatott a Pentagon stratégáira. (Közismert, hogy a nem NATO-tag Spanyolországban is jelentős amerikai katonai erő állomásozik, s hogy ez az ország voltaképpen az atlanti szövetség hátországaként szolgál.) Mindez megmagya. rázza az USA erőfeszítéseit, hogy visszanyerje pozícióit a térségben. 1976 januárjában megújították Spanyolországgal a lejárt „együttműködési szerződést”. Ez a megállapodás további öt évvel meghosszabbította az amerikai katonai jelenlétet az Ibériai-félszigeten, továbbra is biztosítva az USA-támaszpon- tok működését. Az Egyesült Államok ellenszolgáltatásként 1,22 milliárd dollár összegű katonai segély átutalására kötelezte magát. A hatalmas ösz- szeg jelentős részéért Spanyol- ország korszerű harci technikát szerez be Amerikában. Az amerikai katonai jelenlét megerősítését szolgálja az az „ikeregyezmény” is, amelyet az ellenségeskedő délkeleti NA- TO-államokkal kötött Washington. Mindkét szerződés biztosítékot ad az USA-tá- maszpontok zavartalan működésére Törökországban és Görögországban. Ezért cserébe a két ország nagy összegű katonai segélyre számíthat. Görögország a négy bázisért 700 milliót, a 26 törökországi támaszpontért Anlcara 1 milliárd dollárt kap az elkövetkező években. Szüksége van az amerikai hadvezetésnek a két ország kikötőire is a 6. flotta számára. (Rendszeresen a Földközi-tenger keleti medencéjében cirkál egy amerikai anyahajó, nagy számú kísérő hadihajóval. Ebben a térségben tartózkodik a tengerészgyalogság egy különleges egysége is, deszantha- jókkal. helikopterekkel.) A támaszpontok megtartásán túl a NATO terveiben jelentős szerepet szántak a görög és török fegyveres erőknek is. A londoni Stratégiai Tanulmányok Intézetének jelentése szerint a görög hadsereg mintegy 150 ezer katonával. 800 harckocsival és 220 harci repülőgéppel rendelkezik. A török fegyveres erők létszámban a NA- TO-hadseregek között közvetlenül az amerikai fegyveres erők után következnek; 528 ezer katona, 1800 harckocsi és 290 harci gép van állományuk, ban. Ennek a jelentős erőnek megtartása Washington számára megéri a dollármilliárdo- kat. (Mellesleg az amerikai hadiipar számára sem mind egy, hogy számíthat-e az athéni és ankarai megrendelésekre. Az elmúlt évek megromlott kapcsolatainak következtében ugyanis az itteni piacokon megjelent az európai konkur- rencia. Franciaország, az NSZK, és Anglia vállalkozott az elapadt amerikai fegyverforrások pótlására, sőt Görög ország beszerzői még Ausztriában is jártak.) A haladó körök válasza a szerződések megkötésére mindhárom országban elutasító volt. Nyilatkozatban tiltakozott az illegális spanyol Demokratikus Unió, és a többi ellenzéki erő is. Hasonló volt visszhang Törökországban is, ahol a közvélemény a múlt évben ujjongva fogadta a támaszpontok bezárását: „Azokat a hazafiakat, akik azt szerették volna, hogy Törökország min den területen szabad legyen még egy csalódás érte — írta az Ulus című lap. — A kor mány eladta országunk földjét az amerikaiaknak.” A haladó görög közvélemény képviselői nyilatkozataiban, parlamenti felszólalásaikban kifejtették az Egyesült Államok arra tö' rekszik, hogy még mélyebben bevonja a két országot a NA TO háborús stratégiájába. Görög Kommunista Párt lapja a Rizoszpasztisz kommentár jában így írt: „A megállapo dás az ország gazdasági és ka tonai leigázásának új forrná ja.” Miklós Gábor ilyen robbantások megfigyelésére, elvihetik magukkal a saját mérőműszereiket, s ugyanerre lesz joga az Egyesült Államoknak is, ha például földgáz- vagy olajkutatás! célokra a Szovjetunióban robbantanának 150 kilotonna tnt-nek megfelelő vagy ennél nagyobb erejű atomszerkezetet. A szovjet—amerikai szerződés a vlagyivosztoki Brezs- nyev—Ford megállapodás következménye. Érvénybe lépéséhez arra van szükség, hogy az amerikai szenátus és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ratifikálja. Leonyid Brezsnyev az aláíráskor méltatta a szerződést, amely előmozdíthatja a szovjet—amerikai együttműködést és további megállapodásokra serkenthet. Az SZKP főtitkára emlékeztetett arra, hogy a hadászati fegyverek korlátozását célzó tárgyalások még nem vezettek eredményre. Árakról volt szó az indonéz szigeten, Báliban, az OPEC, a kőalajat exportáló országok szervezete miniszteri ülésén. Líbiától Ii-ánig számos ország sürgette az olajárak újabb emelését. Szaúd-Arábia, amely közismerten szoros kapcsolatban áll az amerikai tőkével, szorgalmazta, hogy maradjon változatlan az olaj ára. Az év végéig mindenesetre nem akarnak emelni. Az OPEC- miniszterek még arról a javaslatról is tárgyaltak, hogy tegyék át a szervezet székhelyét Becsből Genfbe. Döntés még nem született. Az ok kézenfekvő: egyesek nem szívesen ülnének le újra a bécsi Ringen levő épületben ahhoz a tárgyalóasztalhoz, amely körül tavaly karácsonykor az emlékezetes terrortámadás idején vér folyt. Becsről újra lehetett hallani egy politikai krimi kapcsán: a Tel Aviv-i Ben-Gu- rion repülőtéren bombák robbantak, s amennyire az ellentmondó jelentésekből ki lehet szűrni, egy Becsből érkezett utas poggyászaiban lapultak a pokolgépek. Az izraeli biztonsági szolgálat egyik tagja és a holland útlevéllel rendelkező, Bécsben a repülőgépre szállt férfi vesztette életét a robbanásnál, jó néhányan súlyosan megsebesültek. A merénylet egyik politikai célja Bécs diszkreditálasa lehetett, hiszen utána az izraeli sajtó heves támadásokat intézett az osztrák kormány ellen, amiért megengedte, hogy a Palesztinái Felszabadítása Szervezet irodát nyisson Ausztriában. A Biztonsági Tanács a héten elmarasztalta Izraelt azért, mert az elfoglalt Ciszjordá- niában erőszakos telepítést hajt végre és az arab lakosság érdekeit sértő intézkedéseket tesz. Az állásfoglalás ■nem ölthette határozat formáját, mert ez esetben az USA megvétózta volna. Csak egy új formát alkalmazva, úgynevezett többségi nyilatkozatban hozták ezt a világ és Izrael tudomására. Guiringaud, _ a francia küldött, a Biztonsági Tanács soros elnöke olvasta fel a nyilatkozatot. Franciaországban élénk érdeklődést keltettek Mitterrand- nák, a szocialista párt vezetőjének budapesti eszmecseréi. Kádár János is fogadta a francia politikust, aki — emlékszünk rá — legutóbb a francia baloldal közös elnökjelöltje volt. Mitterrand és kísérete tanulmányozta a szocialista építés magyarországi módszereit, tapasztalatait. Hazatérvén, Mitterrand más problémát is elővett: a Nyu- gat-Németországban jelentkező kommunista- és baloldal- ellenes „boszorkányüldözés” ügyét. Pártjában bizottságot hívott életre a kérdés tanulmányozására, és első nyilatkozatában máris elítélte az NSZK-nak nemcsak a jobboldali köreiben, hanem egyes hatóságaiban is megnyilvánuló „antiradlkalizmust”. Az ügy élesen szembeállítja a nyugatnémet szociáldemoikratákat és a francia szocialistákat — holott mindkét párt a Szocialista Intemacionálé tagj^— és csak a Schmidt—Giscard együttműködésre adhat új alkalmat. Mindennek persze köze lehet a nyugatnémet választási kampányhoz. A CDU kongresszusa „Szabadságot a szocializmus helyett” jelszóval indul a választási harcba Schmidt és Genscher kormánykoalíciója ellen. A szociáldemokraták talán nem is bánják annyira, ha ilyenkor őket azzal vádolják, hogy nem igazán baloldaliak. A nyugatnémet kispolgár akkor nem fordul a CDU félé,, hanem bizalmával megajándékozza a marxistának egyáltalán nem mondható SPD-t. Olaszországban egymást érik a pártok nyilatkozatai: hogyan képzelik el a következő kormányt a júniusi választások után. A Saragat vezette szociáldemokraták mereven elutasították azt a lehetőséget, hogy a kommunistákat is magában foglaló kormányt támogassanak. A nyugati sajtóban tart a vita, a különféle állásfoglalások közlése: ha a kommunisták a választási eredményeik alapján erre jogot szereznek, bekerülhetnek-e „a hatalom sáncai közé”? A hangadó természetesen az Egyesült Államok és a NATO. Az oslói NATO-ülés visszhangja ezen a héten is élénk maradt: a tizenöt atlanti ország külügyminisztereinek többsége kimondatlanul is nyomást igyekezett gyakorolni Olaszországra, az olasz népre. Három hét múlva kiderül: milyen eredménnyel. Pálfy József A most kezdődő hét eseménynaptárából: HÉTFŐ: Vancouver: ENSZ- településfejlesztési világkonferencia — Bern: Jean Sau- vagnargues francia külügyminiszter látogatása — Bonn: Végetér az FDP választási kongresszusa Freiburgban — Párizs: Az FKP KB plénuma összeül. KEDD: Washington: Előválasztások Dél-Dakota, Montana és Rhode Island államokban. — Varsó: Andersson svéd külügyminiszter látogatása. — Párizs: Befejeződik az FKP KB plenáris ülése. — Bern: Sauvagnargues francia külügyminiszter befejezi látogatását. SZERDA: Washington: I. János Károly spanyol király látogatása. — Mauritius: Az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete. — Bonn: Helmut Kohl, a CDU elnöke Belgrád- ba utazik. CSÜTÖRTÖK: Hága: Francois Xavier-Ortoli hivatalos látogatása. — Washington: I. János Károly befejezi látogatását. PÉNTEK: Genf: Munkaügyi világkonferencia szakszervezeti és kormányképviselők részvételével. — Santiago de Chile: Az Amerikai Államok Szervezetének közgyűlése. — Varsó: Andersson svéd külügyminiszter befejezi látogatását. á 4
