Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

1976. MÁJUS 29., SZOMBAT ythhm Exportlabdák Kap a hazai piac is Amióta tudom, hogy a szent­endrei Szolgáltató és Ipari Szövetkezet nyugati megren­delésre labdáikat exportál az ARTEX Külkereskedelmi Vál­lalata útján, azóta jobban fi­gyelem a képernyőn a külföldi labdarúgó-mérkőzéseket, mert hátha Müller mester, Becken­bauer, vagy Dzsajics szentend­rei „bőrt” kotor be az ellenfél kapujába. — Elképzelhető ilyen helyzet i— mondja Nagy Csaba rész­legvezető —, hiszen az AR- TEX-labdák betörtek a világ­piacra. Az Adidas és más nyu­gati cégek labdái mellett az ARTEX-labdák is egyre kere­settebbek külföldön. Szövetke­zetünk elsősorbaft az NSZK- ba, Olaszországba és Francia- országba szállít, mégpedig kü­lönböző labdákat, mert nem­csak foci van a világon. A fut­ball-labdákon kívül női és fér­fi kézilabdákat is készítünk. Közismert, hogy a női és a fér­fi kézilabda mérete és súlya nem azonos. Különböző minő­ségű bőröket használunk a megadott szabványok szerint. Szövetkezetünk 1962 óta gyárt labdákat. Akkor 10—15 em­berrel kezdtük a munkát, ma hatvanötén dolgoznak. Hat­millió forint az éves tervünk, ez 20—22 ezer labdát jelent. Ebből az összegből mintegy másfélmillió forint értéket a belföldi piacon értékesítünk. A nyugati és a hazai piac mel­lett legutóbb a Szovjetunióból ás kaptunk nagyobb tételszál­lítására megrendelést. Június 5. Kommunista szombat A járási pártbizottság felhívása A szentendrei járási pártbi­zottság a napokban felhívást intézett a járás ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató termelőüzemeinek kollektíváihoz. A felhívás arra szólítja fel a dolgozóikat, hogy a béke és a barátság hónapját közös, együttes munkával ün­nepeljék meg, és június 5-én tartsanak mindenütt kommu­nista szombatot. A járási akció célját Járásunk óvodáiért, is­koláiért jelmondatban fogal­mazza meg a felihívás. A jövő szombati munkanap bérét óvodák, iskolák fejlesztésére, tanterembővítésre fordítják. A nemzetiségi és ifjúsági ol­vasótáboroknak is szép hagyo­mányai vannak a szentendrei járásban. A táborokban a já­rás általános iskoláinak tanu­lói, döntő többségben fizikai dolgozók és tsz-tagok gyerekei tesznek szert új. tartalmas is­meretekre, értékes, maradan­dó élményekre. Az idei tábo­rok anyagi alapjait is társa­dalmi összefogással, kollektív munkával segítik. Június 5-én, délelőtt 10 óra­kor a kommunista szombatot vállaló munkahelyeken szoli­daritási gyűléseket is tartanak és felolvassák a pártbizottság­nak a járás dolgozóihoz irt levelét. Még nem késő intézkedni! El kell járni a szemetelők ellen A mert szűk szemétről kell beszélni, egyszer majd azt vesz- észre, hogy annyira el­lep bennünket, hogy nem lát­szunk ki belőle. Ha a Batthyány téren felül az ember a szentendrei HÉV- re és mondjuk Aquincum, meg Római fürdő után gyö­nyörködni kezd a tájban, az alacsonyan úszó félhőkben, a távoli dombok, hegyék pano­rámájában, hát bizony Buda­kalász és Pomáz között el­megy a kedve a nézelődéstől. Hogy ott mi van! Elképesz­tően szomorú látvány. Szinte hihetetlen, hogy mindezt em­berek hordták össze a XX. század második felében. Te­herautókon, lovas kocsikon, kerékpáron, háti batyukban viszik szakadatlanul és széjjel­dobálják, Sőt, néha meggyújt­ják és füstöl! Mert azt is szokták! A környék lakói na­pokig nem kapnak levegőt, Sokan segítik munkámat Bemutatjuk a városi népfront bizottság áj titkárát Üjsághír a Pest megyei Hír­lap 1976. május 12-i számában: A Hazafias Népfront szentend­rei városi bizottságának titká­ra Turcsányi Imréné lett. A kedves, bájos asszony két hét óta felelős posz­ton, a népfront városi bizottságá­nak titkáraként dolgozik. Amikor megválasztották, az első szó jogán nem mondott programbeszé­det, világot és vá­rost. megváltó ter­vekkel, nyilatko­zatokkal sem káp­ráztatta el a hall­gatóságot. Csak annyit ígért, ^hogy becsülettel fog dolgozni új funk­ciójában is. Ahogy eddig dol­gozott előző mun­kahelyén, a szent­endrei papírgyár­ban. — Papírgyári a mi családunk — mondja mosolyog­va Turcsányi Im­réné. — Édes­apán, sajnos 7 évvel ezelőtt meg­halt, de 27 évig dolgozott ott. Anyám és a ki­sebbik öcsém most is ott keresi kenyerét. A fér­jem is. Gépmes­ter. — Jómagam is papíripari techni­kus vagyok. A gyárban különbö­ző beosztásokban dolgoztam. Vol­tam gépi csoport- vezető, segédmű­vezető, legutóbb pedig a kéziborí- ték-üzemrész ve­zetője. — Egyetemi to­vábbtanulásra nem gondolt so­sem? — Dehogynem. A képesítő vizsga után felvételiz­tem a leningrádi egyetemre. Meg­feleltem a vizs­gán, de hely­hiány miatt nem kerültem ki. A következő évben egy NDK-beli pa­píripari főiskolára akartam menni. Közben megis­merkedtem a fér­jemmel és in­kább hozzámen- tem. — Családi éle­te? — 1969-ben szü­letett az első fiam. Öt hónap után már nem tudtam elviselni a tétlenséget, és visszamentem a gyárba. A papírgyár beszélgetésünk során ugyanolyan visszatérő motí­vum, mint egy jó slágerben a ref­rén. Mindig itt kötünk ki. — Én mindent a papírgyári em­bereknek köszön­hetek. Sokat ta­nultam tőlük. A szakmai képzés mellett a mozgal­mi munka forté­lyait is az ottani vezetőktől, mun­kásoktól tanul­tam. Jó kollektíva van a gyárban. KISZ-ajánlásra köztük lettem párttag 1970-ben. — Mit csinált például ma? — Nyolckor kezdtem posta­bontással a mun­kámat. A körzeti bizottságok szülői munkaközösségi felelőseinek tájé­koztató anyagot, levelet küldtem. Aztán megérke­zett a megyei ta­nácstagok monori járási csoportja. Tapasztalatcse­rére jöttek Szent­endrére. Velük voltam mosta­náig. Délután öt óraikor kibővített vezetőségi ülés lesz. A munkater­vet beszéljük meg és a körzeti bi­zottságok titká­raival a gyermek­nap programjáról váltunk szót. — Hogyan fo­gadták, mint fia­tal titkárt? — Ügy érzem, nagy szeretettel és segíteniakarás- sal. Nincs olyan nap, hogy ne szól­nának, ne hívná­nak telefonon, hogy mit segít­sünk. A népfront- munkának Szent­endrén szép ha­gyományai és eredményei van­nak. Nagyon jó érzés, hogy eny- nyire segítenek. — Képzelje, ta­valy a gyárban a borítéküzemben egy kicsit rosszul ment a KISZ- munka. Engem választottak meg alapszervezeti tit­kárnak. Tudja, milyen remek dolgokat csinál­tunk azokkal a fiatal gyerekek­kel a KISZ-ben? Itt is az.t kellene. — Micsodát? — Minél több lelkes fiatalt be­vonni a népfront­munkába. Mert ez is szép, válto­zatos, tartalmas politikai munka — mondja, és vá­laszt várva néz rám. Nem válaszol­tam. Pedig tu­dom, hogy ezt is megcsinálja. mert még a bezárt ajtókon, aotaicokoi, keresziUt is ueszt- vurog az égett áuuaüék sza­ga í. lakásoupa. Menjaneiá csak végig a Pócsmegyer és Szigetmonos­tor közoui úion, hogy mit lát­nak! Az út meueiti árkok vé­gig szemetesek. Nézzék meg aiacsony vízállásnál a Luppu- szigei partjait! Üvegcserepek, eldobott, üres konzerváooo- zog százai tanúskodnak em­bertársaink termesze iszere tő jellemvonásairól. Kezd divattá válni, hogy a gépkocsi tulajdonosok sötéte­déi után megállnak az ország­úton s kiöntik a szemetet az árokba. Súlyos zsákokat, edé­nyeket ürítenek ki, azután — mint aki jól vegezte dolgát — visszaülnek a kocsiba és el­hajtanak. A bátrabbak nappal is megcsinálják ugyanezt. Leg­többször ketten dolgoznak. Az egyik felemeli a motorházte­tőt, úgy tesz, mintha a gépet bütykölné, társa pedig köz,ben kiüríti a csomagtár tartalmát az árokba. Mit lehet tenni az ilyen je­lenségek láttán? — A sajtó sokat tud segíte­ni nekünk — mondja a váro­si-járási KÖJÁL egyik veze­tője. Hogyan? Van természetvé­delmi törvény, a hatóságnak — többek közt a KÖJ/tL-nak joga van büntetni, bírságolni. Ezt már megtettük, éppen Budakalász szeméttelepe ügyé­ben. A KÖJÁL büntetett is. Levélben szép ígéreteket is kaptunk —, akkor. Meg ma­gyarázatot, hogy milyen gyá­rak éz kik ártanak a környe­zetnek. Akikor őrt is ígértek a telephez, az őrnek eső eseté­re bódét... Most újra szólunk: a kör­nyezeti ártalmaiktól óvni, védeni kell az embert az egész világon, de különösen ott, ahol minden középpontjá­ban az ember áll. Győr? intézkedést várunk a tanácstól é; a KÖJÁL-tól. Példának a törökbálinti taná­csot állítjuk: cikkünk után egy héttel nyoma sem marad a szemétnek. Átgondolt koncepció alapján Az idei gazdasági év eddigi tapasztalatai Az MSZMP szentendrei vá­rosi bizottsága a közelmúltban tárgyalta az V. ötéves terv és az idei gazdasági év kezdeté­nek tapasztalatait. Elsősorban a városfejlesztés feladatait, va- mint a gazdálkodó egységek, üzemek, vállalatok, szövetke­zetek első negyedévi munkáját vizsgálták meg. A pártbizott­ság állásfoglalásáról, a tenni­valókról Simon János első tit­kár nyilatkozott lapunk mun­katársának. • Miért tűzték már most napirendre a kérdést, hiszen az értekezlettől eltelt három hónap rövid idő ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni? — A népgazdaság érdeke, benne a mi helyzetünk is arra kötelez bennünket, hogy na­gyobb figyelmet fordítsunk a gazdaságpolitikai kérdésekre. A Politikai Bizottság, valamint a megyei pártbizottság határd- zata előírja, hogy fokozottab­ban kell ellenőrizni a gazdasá­gi munkát. Ezért úgy határoz­tunk, hogy az idén és az elkö­vetkező időszakban is 3—4 ha­vonként napirendre tűzzük ezt a 'kérdést. A pártbizottság ülé­se előtt beszélgetésre hívtuk meg az üzemek, vállalatok párttitikárait, gazdasági veze­tőit. akik beszámoltak az első három hónap tapasztalatairól. Mi meghatároztuk számukra a további időszak legfontosabb feladatait. • Hogyan készítették elő az üzemeknél, vállalatoknál az Idei gazdasági évet? — Azt tartottuk a legfonto­sabbnak, hogy minden fóru­mon nyíltan és őszintén be­széljük meg az új ötéves terv és az idei esztendő feladatait. Nagy gondot fordítottunk a szemléletformálásra. Arra, hogy bátrabban kell feltárni mind az iparban, mind a vá­rosfejlesztésben meglevő, ki­aknázatlan tartalékokat. Azt is hangsúlyoztuk, hogy minde­nütt a vezetés színvonalát kell emelni, a feladatók megoldá­sában ez a kulcskérdés. A szentendrei üzemek, vállala­tok többsége valamiilyen fel­sőbb központnak, trösztnek a telephelyeként, gyáregysége­ként működik. Ebből az alá­rendeltségi viszonyból adó­dott, hogy szorgalmazni kellett a központokkal való tárgyalá­sokat, ugyanakkor igyekeztünk felhívni a felsőbb szervek fi­gyelmét az iparfejlesztés helyi gondjaira. Az irányítóközpon­tok és a szentendrei vállala­tok között felgyorsult az infor­máció, élénkebb lett, de még mindig nem kielégítő. • Hogyan teljesítették első negyedéves tervUket a gazda­sági egységek? Útszé les Ltok — Vállalataink többsége tel­jesítette a negyedéves tervet, bár bizonyos ritmuszavart, egyenetlenséget tapasztaltunk. Kisebb lemaradással zárta a negyedévet a Szolgáltató és Ipari Szövetkezet. Néhány szá­zalékos lemaradása van az Építőipari Ktsz-nek, a Vas- és Kazánipari Ktsz-nek, a papír­gyárnak. A lemaradás okai kö­zött termékértékesítési problé­mák is szerepelnek. Például a BVM szentendrei gyárában a sentab csövek értékesítése je­lent gondot. Azt is meg kell mondani, hogy egy-két válla­latnál bizonyos kényelmessé­get is tapasztaltunk. • Hogyan befolyásolja a munkát a gazdasági vezetők szakmai felkészültsége? — A vezetők szakmai szintje kielégítő. Néhány helyen a ru­tin hiánya azt eredményezte, hogy nem tudtak gyorsan al­kalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Fokozott fi­gyelemmel kísérjük a vezetőik munkáját. Kis üzemekről lé­vén szó, gyors, rugalmas, az új követelményekhez igazodó intézkedéseket várunk tőlük. Szükséges, hogy minden üzem­ben legyen a vezetőknek jól átgondolt, a pártszervezettel megbeszélt gazdaságpolitikai koncepciója. A pártbizottság véleménye szerint ez az alapja a jobb munkának, a hatéko­nyabb gazdasági tevékenység­nek. — Folytatni kell a lakásépí­tést, és a névjegyzékben is el­fogadott lakásigénylőknek ott­hont kell adni. Szentendre je­lentős korszakot zár le az idén, mert az utóbbi három évben 1000—11O0 család jutott, illet­ve jut új, korszerű lakáshoz. A Felszabadulás lakótelepen a 190 személyes óvoda, és a 80 személyes bölcsőde egy év múlva elkészül. A 16 tanter­mes iskola építését az idén kezdik. Ugyancsak egy év alatt befejezik a Rákóczi úti iskola bővítését. Nyolc új tantermet építenék hozzá. Postaközpont és MÁVAUT pályaudvar is épül. ősszel átadják az új szol­gáltatóházat és a gyógyszertá­rat. Szeptemberig vehetik bir­tokba a Római sánc utcában a régi lakóházból átalakított 70 személyes óvodát. A 30 szemé­lyes átalakított bölcsőde is a nyár elején kerül átadásra. Júniusban beköltöznek a Vas­vári lakótelep most elkészült lakásaiba. A telepen 100 csa­lád kap új otthont. Év végéig a Lenin úton 40—50 új OTP- lakást adnak át. Megkezdődik a belső körút második szaka­szának építése 30—35 millió forintos költséggel. A város közvéleményének egy részében kiváltó vitát körút építésével Szentendre műemlékekben gazdag, legértékesebb részét kívánjuk megóvni az egyre na­gyobb közúti forgalom ártal­• Melyek a legfontosabb j maitó1 — fejezte be a beszél- városfejlesztési feladatok? I getést Simon János. Humusz Leányfalunak A Szentendrei-szigeten TahRótfalu határában nagy mennyiségű termő­talajt bányásznak, a leányfalui víztároló füvesítéséhez. A hu­muszgazdag talaj kiválóan alkalmas a pázsit gyors fejlődé­séhez. „ \ » Virágzik a paradicsom cs a paprika Aratásra készül az Úttörő Tsz Négy méterrel szélesítik az utat Csobánkán a Dera-pa- tak mentén, a pomázi Középdunamenti Vízgazdálkodási Tár­sulat dolgozói. Csécs Ferenc szocialista brigádja augusztus el­sejére fejezi be a munkát. Nagy Iván felvételei A dunabogdányi Úttörő Ter­melőszövetkezetben Kiss Kor­nél főmezőgazdász tájékoz­tat a szövetkezet munkájá­ról: — Kertészetünkben már vi­rágzik a paradicsom és a pap­rika. Az uborka szedését a na­pokban kezdjük. 1100 négyzetméter üveg alatti területen és 1600 négyzetmé­ter hollandi ágyakban ter­mesztjük ezeket a növénye­ket. Negyven hektárról betakarí­tottuk a lucernát, 140 hektá­ron fejeztük be a kukorica vegyszerezését és fejtrágyá­zását. Ebből a területből 40 hektárt magnak hagytunk meg, 100 hektárról pedig si­lózással takarmányt készí­tünk. Ma kezdtük az aratási felkészülést is. Két gabona- kombájn arat majd. Az egyik — SZK—5-ös szovjet gép — vadonatúj, a másiknak a javításához már hozzáfog­tak a szakemberek. A két kombájnos egyhetes AGRO- KER-továbbképző tanfolya­mon vett részt. Az idén 200 hektárról kell betakarítani a búzát és a tavaszi kalászoso­kat. Egy kombájn ehhez a munká­hoz kevés, kettő viszont sok. Így aztán, ha nálunk befe­jezzük a betakarítást, a szomszédos tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet aratási munkáiba is besegítünk. Húsz hektáron vetettünk napra­forgót. Ősszel némi műszaki átalakítás után ugyancsak ezekkel a kombájnokkal ta­karítjuk be a napraforgót. Névadó Pomázon Meghitt családi ünnepség színhelye lesz ma délután egy órakor a pomázi tanács­háza. A nagyközségi tanács szakigazgatási szerve és szak- szervezeti osztálybizottsága díszes meghívóval hat ta­nácsi dolgozó hat gyerme­kének névadó ünnepségére invitálja a címzetteket. Érdekességként megemlít­jük, hogy a tanácsházán mindössze tizennégyen dol­goznak. Gratulálunk a boldog szü­lőknek! Az oldalt írta: Kiss György Mihály i

Next

/
Thumbnails
Contents