Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-29 / 126. szám

1976. MÁJUS 29., SZOMBAT Kamiim Törvényerejű rendelet a könyvtárakról Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a könyvtárakról. Az új szabá­lyozás — figyelembe véve a tu­domány, az oktatás és a köz- művelődés területén bekövet­kezett hatalmas fejlődést — meghatározta az egyes könyv­tártípusok feladatait, működé­si elveit és formáit. A rende­let tág keretet biztosít a könyvtárügy gazdaságosabb és ésszerűbb szervezeti formáinak kialakítására, fokozott figyel­met fordít a könyvállomány és a muzeális értékek védelmére. A törvényerejű rendelet végre­hajtásáról a Minisztertanács intézkedik. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendelettel felhatalmaz­ta a kormányt, hogy a javító- karbantartó szolgáltatások színvonalas ellátása érdeké­ben rendeletben szabályozza a szolgáltatások minőségének vé­delmét, megállapítsa a kötele­ző jótállások körét, és feltéte­leit. Megerősítette a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ki tisztségében Erdey-Grúz Ti­bor akadémikust, végül bírákat választott meg és mentett fel. Cselekvési program a vilbitosenergia-iparbi Pénteken megbeszélést tar­tottak a Nehézipari Miniszté­rium és a vasasszakszervezet vezetői, élükön dr. Simon Pál miniszterrel és Méhes Lajos­sal, a szakszervezet főtitkárá­val. Értékelték az elmúlt öt esztendő eredményeit a vil­lamosenergia-iparban, majd az időszerű feladatokat vitatták meg, különös tekintettel az V. ötéves terv célkitűzéseire. Meg­vitatták a minisztérium és a szakszervezet cselekvési prog­ramjából, illetőleg az 1976. évi tervből adódó tennivalókat. Elismerés dunakeszi fiatal szakmunkásoknak Magyar ifjúmunkások napja Moszkvában Aláírták az uszty-ilimszki megállapodást Péntek délután Moszkvában, a Komszomol Központi Bizott­ságának székhazában aláírták a háromszáz tagú magyar épí­tőbrigádnak az uszty-ilimszki építkezésben való részvételé­ről szóló megállapodást. Ugyanezen a napon érmekkel és oklevelekkel tüntették ki az alkotó ifjúság kiállítás magyar résztvevőit. Délelőtt a fiatalok tudomá­nyos és technikai alkotómun­kásságát reprezentáló nemzet­közi kiállítás magyar napját rendezték meg, amelyre Pász­tor Gabriellának, a KISZ KB titkárának vezetésével három­tagú delegáció érkezett a szov­jet fővárosba. A magyar nap keretében tartott ifjúmunkás- találkozó keretében Dmitrij Filippov, a Komszomol Köz­ponti Bizottságának titkára át­nyújtotta a kiállítás érmeit és okleveleit a legkiválóbb ma­gyar résztvevőknek. A díjazott munkák között első helyen szerepelt az Orion fiatal szak­munkásainak ezüst-visszanye- rési eljárása, a salgótarjáni szakmunkásképző intézet kol­lektívájának esztergapadja, a MÁV Dunakeszi Járműjavító ifjú szakmunkásai által készí­tett gépkocsi világítási próba- pad és Szentirmai Ákosnak, a Gelka fiatal mérnökének lakó­telepi tv-antenna rendszere. A magyar nap eseményein jelen volt Biró Gyula, az MSZMP Szovjetunióban működő bi­zottságának titkára. Délután írta alá Moszkvá­ban Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra, Jevgenyij GrigorjeV, a Komszomol Központi Bizott­ságának titkára, valamint Nyi- kolaj Szergyukov, a Szovjet­unió energetikai és villamosí­tási miniszterének helyettese azt a megállapodást, amelynek A KISZ Központi Bizottságsisak felhívása Fiatalok! Lányok és fiúk! Uszty-Ilámszkbe, az An­gara partjára hívunk benneteket! Á hívó szó egyet jelent a IX. kongresszus határoza­tának teljesítésével, mert köteleztük magunkat arra, hogy részt veszünk Ázsia és Európa legnagyobb cellu­lózgyártó üzemének felépítésében. Az Angara folyó mentén létesülő kombinát nagy teljesítményre lesz ké­pes, évente félmillió tonna papíralapanyagot termel majd. Hazánk eddig is sok erőfeszítést tett a papírellá­tás megoldására, hasonló helyzetben vannak a testvéri szocialista országok is: tehát a kombinát építése közös ügyünk. Ettől várhatjuk a papírprobléma alapvető meg­oldását Ezért kérjük részvételeteket! A lenini Komszomol — a közreműködő testvéri szo­cialista országok ifjúsági szövetségeivel együtt — nem­zetközi építőbrigádot szervez a nagyszabású vállalkozás megvalósítására. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség IX. kongresszusa ehhez csatlakozott, amikor ki­mondta határozatában, hogy 1976. júliusában önkéntes ifjúsági építőbrigádot indít a helyszínre, Uszty-Ilimszk- be, az építkezésre. Háromszáz építőt hívunk, kétéves kemény munká­ra! Olyan 18 évesnél idősebb fiatalokat várunk, akik az építőipari szakmában betonozóként, falazó- és vakoló­kőművesként, épületasztalosként, üvegesként, parkettá­ként, burkolóként, festő- és mázolóként, épületbádo­gosként hasznosítani képesek szakmai ismereteiket, tett- rekészségüket, s akik eddigi munkájukkal kivívták tár­saik elismerését. Tolmácsok mellett művezetők, építés- vezetők és szakácsok jelentkezését is várjuk. Az önkéntes építőbrigád tagja lehet minden KISZ- tag és szervezeten kívüli fiatal, aki megfelel a felté­teleknek, a szakmai követelményeknek. Jelentkezni a munkahelyi KISZ-szervezetnél lehet, 1976. június 10-ig. Ott kaptok felvilágosítást a feltételekről, a szociális és kulturális körülményekről, a munkaügyi ellátásról. Nagy feladatra várunk és hívunk benneteket, amelynek nemzetközi jelentősége és országunk számára megvalósuló haszna sokat ígérő. Nem lehet mindegy számunkra, hogyan vesszük ki részünket a közös vál­lalkozásból. Becsületbeli ügyünk, hogy eddigi helytál­lásunknak megfelelően, de inkább azt tovább fokozva teljesítsük internacionalista vállalásunkat. Ez a hely­színen, a közös munkában, a nemzetközi vetélkedők­ben, a több nyelvű és több nemzetiségű ifjú sereg ba­rátságában, közös kulturális, sportéletében dől majd el. Tudjuk, nem lesz könnyű feladat. A távoli Szibéria amennyire romantikus, legalább annyira erőfeszítést és helytállást kíván, de hát éppen ez az, ami próbára te­heti akaratunkat, lelkesedésünket, helytállásunkat és vállalkozó kedvünket, amit az ország és a szocialista közösség érdeke, az internacionalizmus eszméje és gya­korlata tesz kötelezővé számunkra. Erősítsük tovább a szocialista országok ifjúságának együttműködését, ba­rátainkkal együtt építsük fel az uszty-ilimszki kombi­nátot. Lányok, fiúk! Jelentkezzetek az építőbrigádba, amely 1976 júliusában indul az uszty-ilimszki építke­zéshez. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága értelmében Hanyecz István­nak, a KISZ KB osztályvezető­helyettesének vezetésével két­éves időtartamra háromszáz tagú ifjúsági építőbrigád uta­zik Szibériába, az. uszty- ilimszki faipari komplexum keretében épülő cellulózgyár építkezésére. Az ünnepélyes aláírás után Hanyecz István elmondta, hogy a szovjet—magyar ifjú­sági kapcsolatok történetében ez az első ilyen jellegű akció, amelyet a KISZ és a Komszo­mol tavaly megkötött ötéves együttműködési terve alapján, a KGST komplex program végrehajtásához való ifjúsági hozzájárulás jegyében indítot­tak. ★ Jevgenyij Tyazselnyikov, a Komszomol Központi Bizott­ságának első titkára pénteken fogadta a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Moszk­vában tartózkodó delegációját, amelyet Pásztor Gabriella, a Központi Bizottság titkára ve­zet. A Komszomol és a KISZ vezetői között szívélyes, baráti eszmecsere zajlott le a két or­szág kommunista ifjúsági szer­vezetei és ifjúsága közötti kapcsolatok kérdéseiről. Tovább bővül a magyar—csehszlovák együttműködés Egyezmény a dunai vízlépcsőrendszer tervezéséről Dr. Szekér Gyula nyilatkozata Pénteken hazaérkezett Prá­gából a magyar küldöttség a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 13. ülésszakáról. A delegációt dr. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság magyar tagozatának elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent dr. Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi és dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Jelen volt dr. Vác­lav Moravec, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Az együttműködési bizottság ülésszakát május 26—28. kö­zött tartották Prágában. A magyar delegációt dr. Szekér A vízgazdálkodás ötéves terve Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajosnak, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­la elnökének vezetésével pén­teken a Parlament gobelin- termében értekezletet tartot­tak a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácselnö­kök. A tanácskozáson részit vett Nagy Tibor, az iVÍSZMP KB osztályvezető-helyettese is. Elsőként Szurdi István belkereskedelmi miniszter adott tájékoztatót az üzletek nyitva tartási rendjéről, az alkoholtartalmú italok áru­sításának helyzetéről, vala­mint az első négy hónap el­látásáról. Oláh István altá­bornagy, a magyar néphad­sereg vezérkari főnöke, hon­védelmi miniszterhelyettes a nemrég megalkotott új hon­védelmi törvényről és vég­rehajtási jogszabályairól tá­jékoztatta a megjelenteket. Ezt követően dr. Gergely István államtitkár, az Or­szágos Vízügyi Hivatal el­nöke számolt be a vízgaz­dálkodás ötödik ötéves ter­véről. A fejlesztések közül két alapvető feladat: a csatorna- hálózat bővítésével együtt, a lakosság közműves, egészsé­ges vízzel való ellátása, va­lamint a növekvő vízigé­nyek és a csökkenő vízkész­letek közötti egyensúly meg­teremtése. A Duna magyar—csehszlo­vák közös határszakaszának energiagazdálkodási, hajózá­si és vízgazdálkodási célú hasznosítása érdekében a tervidőszakban Csehszlová­kiával közösen előkészítik és megkezdik a gabcikovo— nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósítását. A vízkárelhárításról szólva dr. Gergely István elmondta, hogy a lakosság élet- és va­gyonbiztonsága, a zavartalan ipari és mezőgazdasági ter­melés érdekében tervszerűen és viszonylag gyorsan kell folytatni a vízkárelhárítási művek fejlesztését és fenn­tartását. A mezőgazdasági vízszol­gáltatással kapcsolatban az államtitkár hangsúlyozta: fő feladat a meglevő öntöző­rendszerek kihasználása és a folyamatban levő öntözőte­lepek építésének gyors be­fejezése. A számítások sze­rint az öntözéses terület az ötödik ötéves tervben várha­tóan 100 ezer hektárral nö­vekszik. Végül dr. Papp Lajos ál­lamtitkár értékelte, hogyan érvényesülnek a káderpoliti­kai elvek a tanácsi szerve­zetben. Gyula, a csehszlovák tárgyaló delegációt Rudolf Rohlicek, a csehszlovák kormány elnök- helyettese, a bizottság társel­nöke vezette. Az ülésszak tár­gyalásainak befejezéseként pénteken a két tagozat elnöke jegyzőkönyvet írt alá Dr. Sze­kér Gyulát csehszlovákiai tar­tózkodása során fogadta Vác­lav Hula, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a kormány elnökhelyettese. A magyar küldöttség cseh­szlovákiai útja során megte­kintette a Mlada Boleslav-i személygépkocsigyárat és a neratovicei vegyipari műveket Dr. Szekér Gyula hazaérke­zése után az MTI munkatársá­nak adott nyilatkozatában többi között elmondta: — A tárgyalások során ked­vezően értékeltük az együtt­működés eddigi eredményeit, elsősorban a két ország 1976— 80. évi népgazda, ági terveinek egyeztetése és a kölcsönös áru­csere terén, valamint a gép­iparban, a vegyiparban, a me­zőgazdaságban, az energetiká­ban és a közlekedésben. Az eddigi eredmények kedvező alapot biztosítanak a két or­szág gazdasági kapcsolatainak további fejlődéséhez. — Az együttműködési bi­zottság 12. ülésszaka óta a gépiparban két, a vegyipar­ban három termelésszakosítási és kooperációs szerződést írtak alá a magyar és a csehszlovák partnerek. További négy, fő­leg gépipari együttműködési szerződés érvényét 1980-ig meghosszabbították. Aláírásra került a dunai vízlépcsőrend­szer műszaki tervének kidol­gozására vonatkozó egyez­mény is. Indokoltak-e a költségvetési megtakarítások? Kilenc megyében vizsgálta a népi ellenőrzés a szociális és egészségügyi, valamint a kul­turális ágazatok költségvetési megtakarításainak indokoltsá­gát. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság pénteki ülé­Egységes értelmezéssel - egységes cselekvéssel A KISZ megyei bizottsága meghatározta a soron következő feladatokat Tegnap ülést tartott a KISZ Pest megyei bizottsága. Az ülésen dr. Árpási Zoltán, az MSZMP Pest megyei végrehaj­tó bizottságának tagja, a me­gyei KISZ-bizottság első titká­ra elnökölt. Napirenden szere­pelt a KISZ IX. kongresszu­sán elhangzottak egységes ér­telmezése és a megyei kül­döttgyűlésen tárgyalt témák, észrevételek, javaslatok meg­oldására és felhasználására kialakított intézkedési terv; végül a KISZ-bizottság tagjai elfogadták a testület 1975-ös gazdálkodásáról szóló jelen­tést, valamint az 1976/77-es mozgalmi év első féléves ülés­tervét. Különösen nagy érdeklődés kísérte a megyei küldöttgyű­lés vitájában felvetődött kér­dések megoldására, a javasla­tok megvalósítására alkotott intézkedési tervet, amelyet Jánosa Gyula, a KISZ megyei bizottsága munkatársa ter­jesztett elő. A kongresszus előtt tartott megyei küldöttgyűlésen a fel­szólalók többsége a fiatalok gazdasági építőmunkájával, termelést, segítő tevékenységé­vel foglalkozott. Sok szó esett emellett a munkába álló pá­lyakezdő fiatalok beilleszke­déséről és arról, hogy az if­júság (különösképpen a pá­lyakezdő, a már családos fia­talok) lakáshelyzete ma sem teljesen meeo’dott, A munkás­életük kezdetén tartó, csa- ládaliaoító fiatalok nemigen képesek előteremteni a fé- szekVakéshoz szükséges anva- gtakak Gondiaik orvoslása to­vábbi intézkedéseket igényel. A KISZ bizottsági ülés részt­vevőd állást foglaltak a fia­talok lakásépítkezésének erő­teljesebb támogatása mellett. Munkaakciók szervezésével akarják mozgósítani az ifjú­ság különböző rétegeit, a köz­ségek, s a városok fiatal dol­gozóit. A lakásépítkezés te­rén a jövőben jobban ki kell használni a társadalmi mun­ka lehetőségeit. Ezt követeli a megye fejlődő építőipara, hi­szen az 1970-es hatezer 886- tal szemben 1975-ben 9 ezer 660 lakás épült fel. Több KISZ-fiatal tett figye­lemre méltó javaslatot a sza­bad idő hasznos és kulturált eltöltésére, az alapszervezetek művelődést, szórakozást segítő tevékenységére. E feladatok eredményes végrehajtása érdekében erősí­ti a KISZ-bizottság az alap­szervezetekben gazdaságpoli­tikai agitációját. Erre kiváló lehetőségeket biztosítanak a szeptemberben kezdődő ifjú­sági parlamentek, amelyeken a fiatalok elmondhatják vé­leményüket munkahelyükről, munkájukról, a gyári, a terme­lőszövetkezeti életről. Hason­ló lehetőségeket teremtenek az ifjúság véleménynyilvánításá­hoz a vállalatok, üzemek, KISZ-bizottságai által szerve­zett fórumok. Következetesebben értéke­lik a KISZ-fiatalok a jövőben egyéni vállalásaikat az alap­szervezetek évi beszámoló tag­gyűlésein. Sok szó esett az utánpót­lásról. A szakmunkástanuló­kat jórészt eddig is gondosko­dással, szeretettel fogadták új munkahelyükön, de előre kell lépni a murtkába álló fiatalok patronálása terén, hogy a ta­nulók már az iskolaévek alatt megismerjék a gyári munkát, az üzemek dolgozóinak életét, kisebb-nagyobb közösségeiket. A szakmunkástanulók sok érdekes és színvonalas verse­nyen mérték össze szakmai tudásukat. Ezek azonban meg­maradtak a vállalatok, üze­mek szintjén. Ezért a jövőben a korábbinál több szakmában, és versenyformában rendez­nek megyei döntőket, vetélke­dőket. Pest megyében mintegy 160 ifjúsági klub működik, több­nyire sikerrel szervezik a fia­talok szabad idejét, szórakoz­tató, tartalmas műsorokkal igyekeznek felkelteni az ifjú­ság figyelmét az aktuális po­litikai kérdések iránt. A KISZ- bizottság rövidesen megvizs­gálja az alapszervezetek kul­turális munkáját és megha­tározza tennivalóikat, a to­vábbi feladatokat. Az úttörők és a KISZ-fia- talok testvérkapcsolatai fej­lődtek az elmúlt évben, KISZ- esek, szocialista brigádtagok támogatásával épül Pest me­gye úttörővasútja a Börzsöny­ben, a Morgó-patak mentén. A küldöttgyűlésen feladatként is megfogalmazódott a kérdés: adjanak mind több ifjúveze­tőt — elsősorban a munkahe­lyekről — a KlSZ-alapszerve- zetek az úttörőmozgalomnak. A KISZ-bizottság apróbb tartalmi és szerkezeti módo­sításokkal elfogadta a tervet. V. F. sén előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy a IV. ötéves terv esztendeiben a szociális és egészségügyi ágazat tanácsi költségvetési előirányzatai 57 százalékkal, a kulturális ága­zaté 16 százalékkal nőttek. Céljellegű állami támogatások szolgálták a megyék közötti színvohalkülönbség kiegyenlí­tését. Egyebek között 80 ezer óvodai, és 8 ezer diákotthoni helygyarapodás jelzi a bővülő állami erőforrások és a társa­dalmi támogatás eredményeit. A rendelkezésre álló pénzt azonban nem használták fel teljes egészében a tanácsok, ezért az intézmények szolgál­tatásainak színvonala, a hát­rányosabb helyzetben levő me­gyék intézményeinek fejlesz­tése nem érte el az előirány­zott mértéket. A felújításra előirányzott 239 millió forint­ból tavaly 200 milliót használ­tak fel az egészségügyi intéz­mények. A kulturális ágazat­hoz tartozók pedig 301 milliót költöttek el a tervezett 373 millióból. A beruházási elő­irányzatok teljesítésében még nagyobb mértékű — 3'5—10 százalékos — az elmaradás. A jelentés részletesen elemzi a költségvetési maradványok ke­letkezésének okait, kezdve az­zal, hogy a tanácsok az elmúlt években nem voltak kellően felkészülve az önállóbb gaz­dálkodással járó feladatok el­látására, s a jelentősebb el­maradások éppen e két. a la­kosság szempontjából jelentős ágazatban mutatkoznak. A KNEB a fejlesztési eszközök jobb felhasználását célzó ja­vaslatait megküldi az érintett irányító szerveknek. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megvitatta második félévre szóló munkatervét, majd a KNEB elnöke egyebek között arról tájékoztatta a bi­zottságot, hogy a győri megyei bíróság 260 ezer forint gazda­sági bírság megfizetésére kö­telez^ a győrúj baráti mező- gazdasági termelőszövetkeze­tet. A termelőszövetkezet mel­léküzemági tevékenysége so­rán állami vállalatok dolgozói­val létesített tiltott társasági viszonyt. i i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents