Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-28 / 125. szám

Nőpolitikánk helyzetéről és az V. ötéves terv nőpolitikái feladatairól esstt szó a városi pártbizottságon rendezett ak­tívaülésen, melyen Turgonyi Júlia, a Társadalomtudomá­nyi Intézet főmunkatársa tartott részletes, elemző elő­adást a fenti témáról. A meg­jelenteket Hegedűs László, a városi pártbizottság titkára üdvözölte, majd az előadó, a neves szociológus egyebek között arról beszélt, hogy az MSZMP 1970-es nőpolitikái határozata óta a korábbinál több nő vállalt munkát, s je­lenleg, ideszámítva a gyer­mekgondozási segélyen levő anyákat is, a munkaképes korú nők 74 százaléka dolgo­zik különféle munkahelye­ken. Figyelemre méltó előre­lépés ez, hiszen, mint az elő­adó mondotta, „társadalmunk fejlődése csak a nők alkotó munkájával, tevékeny közre­működésével valósítható meg”. Ez természetesen azt is je­lenti, hogy a nők munkavál­lalásával egy időben javítani kell a munkakörülményeket, szélesíteni a foglalkoztatási lehetőségek körét, s különös gondot kell fordítani szak­képzésükre. Annál inkább fontos ez, mivel a jelenleg hazánkban alkalmazott mun­kaerőnek csaknem a felét a nők adják. Fontos a nők mun­ka melletti képzése is, oly módon, hogy sikerüljön egyeztetni a vállalati és az egyéni érdekeket. Gondolni kell természete­sen a nők megfelelő munka­egészségügyi ellátására is — állapította meg a továbbiak­ban az előadó, majd arról szólt, hogy mindent kell ten­ni a vállalati vezetőknek a családos anyák védelmére, s a nők közéletbe való bevonásá­ra. Az V. ötéves tervben meg­határozott feladatok a nőpo­litika jó végrehajtását teszik lehetővé. Ennek során ügyel­ni kell arra, hogy a női mun­kaerőt hatékonyan, körülte­kintően használják fel a gaz­dasági munkában, a terület- és városfejlesztésben. Hús és húsáru a közös vágóhídról Mint ismeretes, a nagykőrö­siek húsáru- és tőkehúsellátá­sát nagyban elősegíti a Mészá­ros János Termelőszövetkezet és a nagykőrösi ÁFÉSZ közös kis vágóhídja, melynek na­gyobb részben a termelőszö­vetkezet Il-es üzemegysége ne­veli és hizlalja a sertéseket. A napokban meglátogattuk a Mészáros János Tsz feketei sertéstelepét, ahol Takács Sán­dor sertésgondozó látja el a napi munkát a feleségével. — A telepen jelenleg 655, 40—120 kilós sertés hízilk. Min­den hónapban 80—120 hízott sertést adunk át a vágóhídnak és havonta ugyanannyi sertést kapunk hizlalásra, a tsz han­gácsi sertésnevelő telepéről. A jószágokat önetetős módszer­rel, süldő- és hízótáptakar­mánnyal etetjük, s így havon­ta 16—20 kilogrammos súly- gyarapodást érnek el. — A termelőszövetkezet han­gácsi telepe 100 anyasertést te­nyészt, és évente 1300—1400 süldőt nevel, s a hizlalás mel­lett 160 tenyészállatot tovább- tenyésztésre ad el. Múzeumbarátok a Börzsöny-vidéken Nógrádija vitték a kun puszták herét Május 30-án újabb kirándu­lásra indulnak a múzeum ba­ráti csoportjának tagjai: ez­úttal a Börzsöny-vidék szép­ségeivel ismerkednek. U-tuk a következő településeken ha­lad : Cegléd, Budapest, Vác, Nógrád, Rétság, Balassagyar­mat, Drégely palánk, Nagybör­zsöny, Szob, Márianosztra, Kóspallag, Királyrét, Kisma­ros, Vác, Budapest, Cegléd, Nagykőrös. Háfasló a várkapitánynak Már az ismert Nagykőrös— Budapest útvonalon is sok lát­nivaló akad. Budapestet el­hagyva a Dunakanyarra, a Pilisre és a Visegrádi-hegy­ségre tárul remek kilátás. Egymás után ismerhetjük fel q hegyeket, a Nyerges-hegyet, beljebb a legmagasabbat, a Pilist. Közelebb látszik a Szent László-hegy, majd az Urakasztala, a hegyek távo­li kékje, a nagy folyó fényes csíkja, s a hegyek alján lapu­ló Szentendre. Vácra érve áthaladva -a szo­borszentek által őrzött két- lyukú hídon, máris az új és régi házak harmonikus együt­tesében gyönyörködhetünk. A két csonka tornyú, kupolás püspöki székesegyház, barokk templomok, középületek, pa­loták, iskolák és más, a múlt­ból ránk maradt emlékek so­rakoznak a több száz éves vá­rosban. Aztán a nagy kémé­nyek tűnnek fel és jobbról a magas mészkőhegy, a Naszály. A Cementipari Művek váci gyárának kéményei füstölnek itt éjjel-nappal. Ez az üzem dolgozza fel a Naszályból bá­nyászott mészmárgát. Szemben már a Börzsöny hegyei kéklenek. Odébb a Szent Mihály-hegy lábát mos­sa a Duna, a túloldalon pedig a visegrádi várhegy kapuja látszik. Az út a Csapás-hegy és a Naszály között kanyaro­dik föl északnak. Hegyek, völgyek váltják egymást, bal­ról a Kőhegy magasodik, majd a nógrádi várhegy kö­vetkezik. Tetején Nógrád vá­rának romjai. A török hó­doltság idején sokat jártak őseink e helyen. Volt idő, ami­kor Pest megye urai is itt tar­tózkodtak, ide kellett hozni az adót, s a kun puszták bérét is ide kellett fizetni. A vár­kapitánynak perzsiai szőnye­get, szép hátas lovat kellett ajándékozni. Még így is elő­fordult, hogy a pénzt rosszul olvasta, de nem a maga kárá­ra ... Akoriban sokféle ezüst­pénz forgott az országban, így nem is lehetett nehéz a tévesztés... A Balassák fészke Nógrádról Rétságra, majd Érsekvadkerten át Balassa­gyarmatra vezet az út. Ez a város volt a Balassa család ősi fészke a középkorban. Vá­ruknak azonban már csak cse­kély /maradványa látható. Ma­dách Imre és Mikszáth Kál­mán is élt és dolgozott ebben a városban. Az egykori me­gyeháza és a börtön épülete a műemlékek közé tartozik, templomai, házai jól tanús­kodnak a város múltjáról. A Palóc Múzeum anyaga hűen tükrözi a környék régészeti, néprajzi hagyományait. In­nen a Mik&záth-kúriéba, Hor- pácsra látogathatunk, ahol a k'váló íróval kapcsolatos em­lékeket tekinthetjük meg. Nem sokkal később most már az Arany János megéne- kelta Drégelyt láthatjuk. (Ma: Drégelypalánk) A magasodó hegyen a vár romjai még áll­nak. Ezzel kapcsolatos a köl­tőnek Szondi két apródja cí­mű szép balladája. A- Ipoly folyó völgyén ha­lad majd tovább utunk. A fo­lyón túl kéklő hegyek a Fát- ra emelkedései. Bal oldalról a Börzsöny vulkánikus eredetű hegyei, a Pulya, a Bogyó­hegy, a Mikló&bárc, a Csóvá­nyos, a Várbükk a Nagyhideg- hegy, a Nagyhomlok. Érdemes időzni a környező községek­ben is, Bernecebarátiban, Ke­mencén, Vámosmikolán. Nagybörzsönyt valamikor bá­nyászok lakták. A község két műemlék templomával, vízi­malommal, apró házaival hú­zódik meg a hegyek lábánál. A XII. századi, Szent István­ról elnevezett templom mel­lől, szép kilátás nyílik a kör­nyékre. A hegyek közül Szo­big, a Salsberg és a Nagygal- la magasodik 4—500 méter fölé. Építtette: Nagy Lajos kirá!y A Börzsöny-múzeum megte­kintése is szerepel a program­ban. Alapítása nagykőrösi embernek köszönhető: nagy­becsű anyagát a nemrégiben elhunyt LaczUs Géza általános iskolai tanár gyűjtötte össze több évtizedes munkával. A múzeum a környék földtani, régészeti, néprajzi és leg­Vöröskeresztes diákok Jól szerepeitek a körösiek Amint megírtuk, a nagykő­rösi általános és középiskolák ifjúsági vöröskeresztes csapa­tainak a Kossuth iskolában nemré giben csecsemő gondozá­si versenyt rendeztek, melyen az Arany János gimnázium és a Kossuth Lajos általános is­kola diákjai lettek az elsők. A két csapat dr. Faith Istvánná, a Vöröskereszt városi szerve­zete titkárának vezetésével részt vett a Gödöllőn megtar­tott megyei versenyen is — szép eredménnyel. A gimná­zium csapata a 14 versenyző csapat közül a második, a Kos­suth iskola csapata az általá­nos iskolák 12 csapata közül pedig a negyedik helyet érte el. újabbkori történetét, emlé­keit mutatja be. Aa úton visszakanyarodva búcsúzunk a csodás Ipoly- völgytől, mert az út felkanya­rodik Márianosztra felé. A község kéttornyú templomá­nak ősét és kolostorát még Nagy Lajos építtette a XIV. században. Innen a második kismedencébe, Kóspallagra, majd a harmadikba, Szoko- lyára és végül Királyrétre ér­kezünk. Eddig épül az úttö­rővasút Verőcemarostól, me­lyen megyénk ifjúkommunis­tái dolgoznak. Innen az út már a Duna felé ereszkedik. Lassan feltűnnek a Visegrá­di-hegység emelkedései, szem­ben a visegrádi várheggyel, majd. megcsillan a Duna tük­re és feltűnik a Szentendrei- szigei csúcsa. Verőcemarosnál kelet felé kanyarodva meg­látjuk bal kéz felől a reggel elhagyott Naszályt, s már is­mét a cememtmű mellett ve­zet a széle i betonsáv. A kirándulóknak jól fel kell készülni, hogy a látniva­lókat sorra vegyék. Fel keli lapozni a földrajz-, az úti, a történelemkönyveket, egyéb tudományos munkákat is. Jól kell ismerniük a térképen fel­tüntetett települési helyeket. Nem vesz kárba a fáradság, ha érdeklődve utaznak. Dr. Balanyi Béla PESTME&YEI N K.IA P/V S/\ XX. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1976. MÁJUS 28., PÉNTEK Önkéntes tűzoltók Egy perccel a riasztás után Szaktudás, pontosság, felelősség Amint már hírt adtunk ró­la. a nagykőrösi önkéntes tűz­oltók felnőtt és ifjúsági csapa­ta az Abonyban megrendezett járási versenyen első helyezést ért el. A 71 tagú Nagykőrösi Városi Önkéntes Tűzoltó Egye­sület tevékenységéről érdek­lődtünk Fáry László nyugdí­jas tűzoltó őrnagytól, az egye­sület elnökétől. — Korábban önkéntes tűz­oltó testület volt a városban. A ma már önálló költségvetés­sel rendelkező egyesület ta­valy alakult meg, feladataink változatlanok. — Ezek közül mit tart a leg­fontosabbnak ? — Nehéz lenne rangsorolni. A tűzoltás, a műszaki men­tés, az életmentés éppoly fontos, mint a megelőző tűzrendészet, bár ez utóbbi kétségtelenül ke­vésbé látványos. Mi természe­tesen azt szeretnénk, hogy mi­nél ritkábban pusztítson tűz. — Kiík az egyesület tagjai? — Többségük konzervgyári dolgozó. Ez azért is fontos, mert gépjárműfecskendőink- nek — összesen kettő van — a gyárban van a telephelye. — Ezek közismert nevükön a tűzoltóautók? — Igán, Ezek láthatók oly­kor a városban. Évenként kö­rülbelül ötvenszer vonulunk ki. Szerencsére nem mindig tűzesethez, hanem gyakorlatra, versenyre, s műszaki mentés­re is gyakran megyünk. Egyéb­ként harminc kilométeres kör­zetben tevékenykedünk, tehát előfordul, hogy még Bács-Kis- kiun megyéibe is segítségül hív­nak miniket. Nagykőrösön egyébként 1987 óta nem volt nagyobb tűz. A tavalyi tűzkár mindössze 123 ezer forint. — Egy-egy tűz eloltásakor milyen nehézségeket kell le­küzdeniük? — A tűz eloltása nagy szak­tudást igényel. Gyakorlati te­vékenységünk és a versenye­ken elért eredményeink jelzik, hogy felkészültségünk már hosszú évek óta megfelelő. A riaszrtás után egy perccel már indulásra kész a kivonuló egy­ségünk. Ez vetekszik az álla­mi, tehát a hivatásos tűzoltók teljesítményével. A gondunk inkább az, hogy a riasztás általában későn érkezik, noha a város min­den pontján van gyorsan elérhető telefon. Az a tapasztalatunk, hogy tűz esetén a károsultak rendsze­rint megkísérlik vödörrel a tűzoltást. Emiatt nagyon érté­kes percek vesznek el. Éssze­rűbb volna azonnal telefonál­ni. Megesett már, hogy a tele­fonáló ijedtében rossz címet mondott be, s ml hosszú ideig kerestük, hogy hol is van a tűz. — Az egyesület felszerelése megfelelő-e? — Igen. S bár vannak be­szerzési nehézségeink is, sze­rencsére nem súlyosak. Fon­tos felszerelési tárgyunk a cső­köpeny — ez az a védőruha, amit oltás közben a tűzoltók viselnek —, amelyet sajnos, hiába van meg rá a pénzünk, nem. tudunk kellő mennyiség­ben vásárolni. Reméljük azon­ban, hogy ez csak átmeneti gondunk... — Egyesületünk tagjai közül az idén huszonnégyen lakóhá­zak tűzrendészed ellenőrzésé­vel is foglalkoznak. Ez nagyon fontos feladatunk. Érdekes vi­szont, hogy a munkahelyen megszerzett tűzrendészed is­meretéket az emberek otthon elfelejtik alkalmazni. A lakó­házak ellenőrzésekor tehát nem is annyira oktatnunk kell, mint inkább figyelmeztetni... — Mennyi időt fordítanak az egyesület tagjai a tűzren­dészed munkára? — Egy önkéntes tűzoltó át­lagosan havi hat órát van ügyeletben. Hozzávetőlegesen ennyit fordít gyakorlásra, to­vábbképzésre is. Egy-egy ver­seny összes felkészülési ideje pedig három nap. Járási ver­seny évenként, megyei két­évenként van. Ez azt jelenti, hogy elég sok szabad időt fel kell áldozni tagjainknak, s a tűzeseteket még nem is számoltuk. — Milyen a kapcsolatuk a városi tűzoltóparancsnokság­gal? — Módszertani, szakmai irá­nyítást kapunk tőlük, kapcso­latunk rendkívül jó. — Az egyesület tagjai közül kinek a munkáját értékeli legtöbbre? — A tűzoltó munkája kol­lektív tevékenység. Csak akikor eredményes, ha mindenki egy­formán dolgozik. Azt azonban mégis meg kell jegyeznem, hogy parancsnokunk. Farkas József önkéntes tűzoltó száza­dos kiválóan végzi a munká­ját. — kas Tájékozódási verseny Az Elektromos Sportkör nemrégiben tájékozódási ver­senyt rendezett az általános iskolásoknak. Képünkön Urban Péter, a DEMA&Z dolgozója ad feladatot a Petőfi iskola Al- lende rajának. Varga Irén felvétele SPORT LABDARÚGÁS Járási bajnokság Törtei—Nagykőrösi Kinizsi II 5:1 (2:1). Kinizsi II: Boros — Szé- csény, Rákosi, Száraz, Banyái-, Hegedűs, Somlyai, Karsai, Podmaniczki, Lengyel, Kur- gyis. A Törteién lejátszott mér­kőzésen a jó összeállításban felálló körösi csapat nem birt a jó formában levő törteii együttessel. A Kinizsi II csak a mezőnyben volt egyenrangú. A körösiek több százszázalé­kos helyzetet is kihagytak, a vereség megérdemelt, bár a gólarány túlzott. Törteii ifi—Nk. Kinizsi ifi II 1:1 (1:1). Kinizsi ifi II: Boros — Du­dás, Csököli, Dajka, Gömöri, Papp, Reszeli, Inges, Farkas, Kovács I., Németh. A képzettebb játékot játszó körösi csapat a kapu előtti nagyobb határozottsággal nyerhetett volna. Furcsa, hogy Boros már hetek óta két csa­patnak is véd. Nincs több ka­pus Kőrösön? A ceglédi járási labdarúgó­bajnokság élcsoportja 4 for­dulóval a befejezés előtt. Felnőttek 1. Ceglédberceli VSC 21 IS — 3 103-21 36 2. Törteii Tsz SK 21 17 — 4 73-30 34 3. Abonyi Tsz SK 20 16 1 3 61-20 33 4. Ceglédi VSE II. 20 11 3 6 58-32 25 5. Karatetétleni SE 21 9 2 10 43-41 20 6. Nagykőrösi Kinizsi n. 20 6 3 11 39-36 15 Ifjúságiak 1. Ceglédberceli VSC 13 11 1 1 45-12 23 2. Abonyi Tsz SK 13 10 — 3 49-11 20 !. Dánszentmikiósi Tsz SK 12 6 1 5 21-28 13 1. Nagykőrösi Kinizsi II. 14 6 — 8 28-29 12 Serdülő asztaliteniszezők A körösi serdülő fiú aszta­liteniszezők Százhalombattán J szerepeltek, megyei csapatbaj-' noki mérkőzéseken. Váci Kö­tött I—Nk. Kinizsi 3:0; Váci Kötött II—Nk. Kinizsi 3:0; Nk. Kinizsi—Váci Kötött III 3:1, győztesek: Szűcs (2) és Kustár (1). Téves értelmezés miatt el­maradt Cegléden 3 megyei serdülő csb-mérkőzésen a kö­rösi fiatalok szereplése, így a 2 pontot 3:0 arányban a CVSE csapatai kapták. Nyársapáti sportünnepély A Nyársapáti Tsz SK kis­pályás labdarúgó-mérkőzése­ket rendezett. Hat csapat ver­sengett. Az Nk. Toldi DSK két gárdát is indított. Az A- együttes ügyes volt, de végül a hazai környezet előnyeit él­vező csapat mögött a máso­dik helyen végzett. A sport­délutánon az Nk. Toldi DSK tíz tornászlánya sikeres be­mutatót tartott. pénteki sportműsor Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: a konzervgyári kispályás baj­nokság mérkőzései. S. Z. it latunk ma a moziban? Holtbiztos tipp. Angol bűn­ügyi film. Kísérőműsor: Kör­tánc. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN A törökfejcs kopja. Ma­gyar film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Köszönetnyilvánítás. Köszöne­tünket fejezzük ki mindazoknak, akik férjem, édesapánk, nagy­apánk, dédapánk. Németh Balázs temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyá­szoló család. i Aktíva ülés a nőpolitikánkról Háromnegyedük dolgozik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents