Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-26 / 123. szám

XMdav 1976. MÁJUS 26., SZERDA Minden eddiginél gazdagabb kínálat: 126 új mű Változatos könyvheti program a megyében Az utóbbi évek leggazda­gabb és legváltozatosabb kíná­latával jelentkező idei ünnepi könyvhét tegnapi sajtótájékoz­tatóját azzal vezette be Fá­bián Zoltán, a Magyar írók Szövetségének titkára, hogy észrevehetően megváltozott a könyvhetek arculata. A könyv- kereskedők és a közművelődé­si szakemberek nemcsak meg­lelték, hanem kialakították és megteremtették az együttmű­ködés lehetőségeit. A nyomta­tott szó esemény lett, a könyv­hét látványos sorozattá nőtte ki magát. A mostani könyv­héten mindenki megtalálhatja a kedvére valót: 126 kiadvány lát napvilágot 15 kiadó jóvol­tából. A böngésző a bőség za­varával küzd. A polcokon, könyvsátrakban, boltokban, könyvutcákban látható köte­tek önmagukat ajánlják díszes köntösükkel, érdeklődést ki­váltó tartalmukkal. Budapesten, Szombathelyen, Szarvason A könyv szerszám, önma­gam formálásának eszköze — mondta Fábián Zoltán. Vagyis olyan műhely, ahol az olvasó szabja meg és elégíti ki igé­nyeit. Nem közömbös tehát, milyen választ kap kívánsá­gaira, a kiadók hogyan felel­nek igényeire. jAz idei ünnepi könyvhét valamennyi kötete az érdeklődés további felkel­tése, az olvasási kultúra fej­lődése, az értő politizálás, az esztétikai gyarapodás jegyé­ben, a régi és az új irodalom arányos szintézisben kerül az olvasók kezébe. Fábián Zoltán — az ünnepi könyvhét kiadványainak is­mertetésén felül szólt a házi­könyvtárak jelentőségéről is. Az ismeretszerzés tárházának nevezte az otthoni gyűjtemé­nyeket, hangsúlyozva, hogy szerepük a közművelődési könyvtárakkal együtt felmér­hetetlen jelentőségű. Az ünnepi könyvhét alkal­mából a kiadók változatos propagandaanyaggal, prospek­tusokkal, füzetekkel látják el az olvasókat, mintegy meg­könnyítve a választást a bősé­ges kínálatban. Az ünnepi könyvhét orszá­gos megnyitóját Budapesten, a X. kerületben, a Pataky Ist­ván téren május 23-án dél­után 3 órakor rendezik meg. Megnyitót Orbán László kul­turális miniszter mond. A vi­déki megnyitónak ezúttal — Berzsenyi születésének 200. évfordulója alkalmából — Vas megye ad otthont. Szombathe­lyen Dobozy Imre, az Írószö­vetség elnöke köszönti az ol­vasókat. A szövetkezeti könyv­napok megnyitójára Szarvas városa vállalkozott. Eseménysorozat június 5-ig A könyvhét Pest megyei megnyitóját Vácott rendezik. Május 28-án a nemrég felava­tott új művelődési központban Nagy Miklós, a város ország- gyűlési képviselője, a Kultu­rális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese mond üftnepi beszédet. A könyvhét jelentő­ségét Bata Imre irodalomtör­ténész méltatja. Ugyanezen a napon Szent­endrén, a városi tanács dísz­termében délután öt órakor Garai Gábor költő és Fábián Zoltán író vesz részt a könyv­heti ünnepségen. Május 29-én délután ötkor Nyársapáton, a községi könyv­tárban Ladányi Mihállyal is­merkedhetnek meg az olva­sók. Május 31-én délután, négy órakor a jászkarajenői községi könyvtárban Bálint Ágnes író­val találkozhatnak az olva­sók. Ugyanezen a napon este hatkor az abonyi művelődési otthonba Békés István író lá­togat el. Este hét órakor Sza­din Baranyi Ferencet mutat­ják be az olvasóknak. Az es­ten közreműködik Merényi Judit előadóművész és Szersén Gyula színművész. Szentmár- tonkátára — szintén a könyv­tárba — Rákos Sándor látogat el. A találkozón közreműködik Szentpál Mónika. Túrán a pártházban Bihari Klárával. Dunabogdányban a művelődési otthonban Dicke Günther né­met költővel, Nagykörösön a városi könyvtárban Cseres Ti­borral találkoznak az olvasók. Június elsején este hétkor Cseres Tibor Szigetszentmár- tonba, Fehér Klára és Nemes László Dánszentmiklósra, Fe­kete Gyula Pilisre, Baranyi Ferenc az Örkényi községi könyvtárba látogat. Június 2-án délután 4-kor a zsámbéki művelődési otthon­ban Fábián Ferenc találkozik olvasóival, Gödöllőn a Török Ignác gimnáziumban Szersén Gyula színművész és Merényi Judit előadóművész közremű­ködésével irodalmi estet ren­deznek. Este hétkor Fehér Klá­ra és Nemes László a törteit, Jókai Anna az albertirsai könyvtár ünnepségén vesz részt. Június 3-án este hétkor nemzetiségi író-olvasó találko­zó színhelye lesz a tököli mű­velődési központ. Az esten részt vesz Dékity Márk költő. Tápiószelén a könyvtárban ugyanebben az időiben László Bencsik Sándor dedikálja mű­veit. Befejezés Hévizgyörkön és Babuson Június negyedikén délután öt órakor a szentendrei Tóth Árpád könyvesboltban Fábián Zoltán és Szakonyi Károly de­dikál, este hétkor a ceglédi városi könyvtár estjén Palotai Boris vesz részt, a nagykátai járási könyvtárba Szabó Mag­da látogat eL Június 5-én este hétkor a hévízgyörki könyvtárban He­gedűs Géza, június 7-én a da- basi járási könyvtárban Kor­mos Sándor vesz részt író- olvasó találkozón. Kiállítótermekben Piliscsaba és Nagymaros festői üzenete Pest megyei érdeklődők a fővárosban Mácsai István vásznai Mácsai István Munkácsy- díjas festőművész, aki Buda­pesten, Piliscsabán, Nagyma­roson alkot, újabb műveiből rendezett kiállítást Debre­cenben, a Medgyessy-terem- ben. A tárlat június 10-ig te­kinthető meg naponta, vasár­nap kivételével. Mácsai festészetünk egyik változata. ízig-vérig Buda­pest festője, városi légkörben összegezi az élet általa megfi­gyelt és kiválasztott motívu­mait, csendéleteket, utcákat. Kiváló portréfestő, a műfaj­ban a reneszánsz és Benczúr Gyula Jiagyományait folytatja a szó jó értelmében. Határain belül alkot, tiszteli a mezsgyét soha nem lépi át, ezért festői értékei nem korlátlanok, de mindig tisztességesek. Városi festő abban az értelemben, hogy a műfaját illetően konti­nentális mértékben tájékozott, városi festő még akkor is, Zsámbékot fest. ha vadvirá­gokat figyel piliscsabai kör­nyezetben, ha a szekér embe­ri magányát Nagymaroson vette észre, és alakította kép­pé. A városi je1! eg mozigé- kon.v alkatában rejlik, gyor­san képes váltani, változ+atn1. ha valamilyen emberi, festői felismerés érte. abban is vá­rosi festő, hogy nincsenek ho«z,ított, 'egy pen+hoz kötött fáié1 menyei, s abban is. bogv Tabánt, Izabella utcát, dunai napórámét fest pesti hidak­kal. Sajátos hangja formakész­ségének biztos erőnlétével párosul. Leíró festő, alapos minden részletében, portréi, finomságukkal is végletes elemzések Stílusa világos, gesztusai hagyományosak, de a színkörnyezet minden egy­szerűsége ellenére nagyon is spekulatív hatású. Dz óvja meg a fotórealizmus veszélyé­től. Mácsait szenvedélyesen érdekli az arc, a karok moz­SZINHAZI ESTEK Villon és a többiek Rock-musical1 a József Attila Színházban Rendőrségi jelentések és bí­rósági iratok őrizték meg azokat az életrajzi adatokat, amelyeket bizonyosan tudunk Francois de Montcorbierről, aki magát Francois Villonnak is nevezte. Ha csak ezeket a — különben nagyon gyér — ada­tokat néznénk, azt regisztrál­hatnánk, hogy ez az 1431-ben született fiatalember különbö­ző lopások, betörések, rablá­sok; erőszakos cselekmények, gyilkosság (önvédelemből) és egyéb ügyek hőse volt; lotyók, kurafiak, zsebmetszők, marke- colók között élt, örömlányok lovagjaként és stricijeként, miben sem különbözve tőlük, Párizs alvilágának figuráitól. Csakhogy Francois mester egyben a híres egyetem, a Sorbonne diákja is volt, szép reményekre jogosító felké­szültségű teológus, aki előtt — részint atyai gondossági! párt­fogói révén is — komoly tu­dományos karrier nyílott vol­na. Magas körökbe volt bejá­ratos, ahol megbecsülésnek örvendett finom modora, el- méssége, s nem utolsósorban: költeményei alapján. A korszak, a százéves hábo­rú ideje, nem szűkölködött az ilyen kettős életű figurákban. Montcorbier — Villon azzal emelkedett ki közülük, hogy költői tehetséggel áldotta meg a sors. Vagy ezzel verte meg? Kalandos, végül is ho­mályba vesző életének bűn­ügyi regénybe illő fordulatai mindenesetre bőséges anyagot szolgáltattak költészetéhez, s mintha ezzel a költészettel kompenzálta volna, vagy ve­zekelte volna le azt, amit al­világi életében vétkezett. De hát vétkezett-e igazán? Vagy csak élte a korszak em­bereinek életét, őszintén, tel­jesen, s éppily őszintén és tel­jesen ömlesztetté át költésze­tébe is ezt az életet? Nem könnyű kérdés. De egy bizo­nyos: a korszak sápadt, ener- vált, túlfinomult, személytele­nül csengő, kései trubadúr­költészetében valami minősé­gileg újat, mást jelent Villon hangja. A nyers, vad élmény­anyag, a legszemélyesebb hangvétel, a megszenvedett, átélt valóság elsőnek az ő költészetében jelenik meg a középkorban, s legjobb mű­veiben ez a forma elbűvölő tökélyével is párosul. Még hí­res zsargonverseiből is kicsap ennek az elemi erejű költé­szetnek a heve, őszintesége és merészsége. Amikor — talán 1462-ben — eltűnik a sze­münk elől, alig múlt harminc­esztendős, és mégis úgy érez­zük: teljeset alkotott, amit hátrahagyott, az befejezett, kerek életmű. A Nagy Tes­tamentum, a bennük elhe­lyezett balladák, s , a külön írt versek — ez az összesen sem sok mű — a világlíra egyik legnagyobb költőjének arcképét rajzolják .ki. Kézenfekvő ötlet vuionrói darabot írni. De a megvalósí­tása már korántsem ilyen egyszerű. Igaz, hogy az élet­rajz kevés biztos adata, s a köztük levő nagy hézagok nem kötik meg, .inkább felsza­badítják az írói képzeletet. Csakhogy ebben az esetben is el kell dönteni, milyen Villont mutasson be a szerző (vagy szerzők). Sok variáció lehetséges, de mindegyikben ] lennie kell valaminek, ami . indokolja, hogy ma miért ép­pen Villonhoz fordul valaki. • miért éppen őt, és természete- . sen az ő korát választja té- . mául. A József Attila Színház­• ban bemutatott új mű, a Vil­lon és a többiek szerzői -.Kardos G. György, a kitűnő regény­író és Mészöly Dezső, Villon értő ismerője és fordítója, mindenekelőtt a kettős én, a Montcorbier—Villon-párhu- zam kibontására fordítottak gondot. Jól vezetik végig azt a fejlődést, amelynek során a szépreményű Montcorbierből végül is az alvilág Villonja lesz. És azt is érzékeltetni tudják, hogy ez a folyamat tu­lajdonképpen elkerülhetetlen, vagy majdnem az. A bűnök­kel, erkölcstelenséggel, gátlás­talansággal teli korszak, amelyben minden érték a visszájára fordul, s az erény, a becsület és a jóság csak megaláztatást, meggyaláztatást és kigúnyoltatást szenved, nem sok különbség mutatko­zott magasrangú főpapok és bordélyházi stricik erkölcse között. Villon a kor hívását követi, abban a hományos re­ményben, hogy sikerül felrob­bantania ezt a züllött világot — de közben maga is áldoza­tául esik annak, ami ellen küzdeni próbál. A züllött kor, s e züllött kor még züllöttebb hatalma erősebb, mint a költő pokoljárásokon is felülemel­kedni képes embersége, meg­tisztulás utáni vágya. JÓI felépített, lebilincselően előadott történetet látunk a színpadon, Csinády István egyszerűen, könnyen variálha­tó díszletei között, Kemenes Fanny a „fent” és a „lent" világát egyaránt jól jellemző kosztümjeit viselő szereplők- . kel. Seregi László rendezése pontosan vetíti végig a szer­zői szándékokat, s abban, is jeleskedik, ahogyan az egyes figurákat elhelyezi a nagy összképben.' Sikerült megolda­nia a sok képből álló darab gyors színváltásait is; nem érezzük széttöredezettnek az előadást. Nyilvánvaló, hogy egy Villon-musicaiben elsőrendű fontosságú a muzsika, Viktor Máténak a szövegeket illetően könnyű dolga volt: részint az eredeti Villon-versekre, ré­szint Mészöly Dezsőnek a vil- loni költészet szellemében, nyelvileg is ahhoz idomulóan megírt dalszövegeire kellett zenét írnia. Alapjában véve rockmuzsikát komponált, rendkívül rugalmasan hasz­nálva fel e stílus lehetőségeit, s figyelembe vette azt is, hogy ezúttal színpadi — tehát funkciót betöltő — muzsikáról van szó. A zenei vezetést el­látó Bolha Lajos és a látott előadáson közreműködő Syrius együttes nagy biztonsággal szólaltatta meg ezt a zenét. A szereplőgárdában központi helyet foglalt el Villon és két barátja, Colin és Regnier. Vogt Károly, Villon alakítója, nemcsak jól énekel, hanem jól oldja meg a figura színészi feladatait is. Maros Gábor (Regnier) kitűnően érti-érz'i ennek a műfajnak a követel­ményeit; Márton András (Co­lin) talán nem a legjobb vá­lasztás erre az erőszakos és ravasz bűnöző figurára, Villon rossz szellemére — de végül is jól oldja meg a figurát, s megtűzdeli egy kis humorra) is. A női szereplők közül Szabó Éva (Duci Margó), Margittay Ági (Mathilde), Borbás Gabi (Catherine) emelkednek ki; meglepően jó! énekelnek is. Dicsérhető né­hány jól megfogalmazott epi­zódfigura: Horváth Gyula Sermoise kanonok, Makay Sándor Cotart mester, Bánffy György az Orleans-i herceg, Téri Árpád Guillaume páter szerepében. Egészében véve: érdekes, e szírtházban újszerű vállalkozás a Villon és a többiek, s az előadás többet nyújt, mint a szokásos év végi zenés dara­bok általában. Takács István Mácsai István: Lány sokác blúzban gásának minuciózus költőisé- , ge. Minden képén új feladatot tűz maga elé. Rendre megol­dani; ez becsvágya. Hol a külső és belső tér kapcsola­ta érdekli, hol a piliscsabai pipacsot helyezi el városi an­tennák tető-kikötős izgalmá­ba, így egyesítve az ősi ter­mészetet és a mai ember vi­lágát. Realizmusa összetett. A portré a kép olyan nyomvo­nala, mely a nézőt tájékoz­tatja, de a háttér időnként kellemes elvonatkoztatásokkal telítődik. Mostani kiállítása- két dologról győzi meg láto­gatóit. Arról, hogy Mácsai István törés nélkül halad elő­re képességeinek adott, lehe­tőségeinek választott útján, s arról, hogy a teljes horizon­tot felderítő képzőművésze­tünknek minden olyan válto­zatára elengedhetetlenül szük­ségünk van, mely emberséget és minőséget sugároz. B. Szabó Edit szobrai . Tápiószelén B. Szabó Edit szentendrei és gyomrői emlékkiállítása után műveivel most — dr. Csicsay Ivánnak, a Pest me­gyei - Tanács elnökhelyet­tesének megnyitóját köve­tően — Tápiószele közönsége ismerkedik, de érkeznek ide az ország minden tájáról, hiszen megkezdődött a turisztikai idény, s a Blaskovich Múzeum vonzza a vendégeket állandó és időszakos kiállításaival. A tárlat május végéig látható. Sülysápi felszabadulási em­lékművének kivitelezése után hamarosan nagy méretben is üdvözölhetjük életművének hátramaradt üzenetét. A Petőfi Irodalmi Múzeum új tárlatai Hosszabb szünet után erő­teljesebben fokozódik a láto­gatók áramlása. Miért? Köny- nyű a válasz. Érdekfeszítő tár­latok nyílnak, gyorsabban váltják egymást. Most látha­tó a Korunk című folyóirat történetét bemutató vernissa­ge, a Berzsenyi-emlékkiállítás, mely felvonultatta Martyn Ferenc illusztrációit a niklai mester életéről, műveiről. Lát­hatjuk Kölcsey gondolkodó- székét, az eddig 'kiadott Ber­zsenyi-köteteket, a költő kéz­iratait, fotót szülőházáról és síremlékéről. Találóan ár­nyalt a rendezők Kölcsey— Berzsenyi párhuzama, hiszen minden jószándéka mellett a Kölcsey-kritika annak idején elhallgattatta Berzsenyit. Meg nem írt versek fájó hiánya int felénk a múltból, ezért, ahogy Illyés írta az írószövet­séghez írott levelében, a kri­tika feladata o jó művek ér­telmezése és támogatása. A kritika napjainkban sem túl­zott szigorával és engedékeny­ségével, hanem távlatos igaz­ságának nevelő energiáival hat. Pest megyéből sokan ven­dégeskedtek itt az elmúlt he­tekben a vendégkönyvek ta­núságai szerint. Pomázi isko­lások keresték fel a Petőfi- anyagot, de az Eg a gyertya ég kiállításnak volt a legna­gyobb sikere. Érthető, hiszen az anyaggyűjtésben a szent­endrei bölcsődék dolgozói is reszt vállaltak. E járásból kö­zel harminc gondozónő keres­te fel a tárlatot, de jártait itt Dunakesziről, Galgamentéről is, sőt Garzó 'Andrásné vezető óvónő Szigetszentmiklósról el­ragadtatással köszönte meg bejegyzésében Mészáros Emő­kének, hogy meséjével elbű­völte óvodásait. A jószándék és helytállás szép példáját lát­tuk itt is, másutt is. Kenyai műtárgyak a tárlókban Üjabb rejtett kincsek ke­rültek napvilágra dr. Csá­kány István magángyűjtő jó­voltából, aki kenyai út járó1 kauri csigákkal díszített edé­nyeket, turkána főnöki buzo­gányokat, csaga kapát, láb­csörgőt, pompás ékszereket elefántcsontból, rézből ké­szült ékszereidet gyűjtött lele ménnyel, életveszély közepeit is. Szorgalomból, bátorságba nemzeti kincs lett. Elgondol kodtató, hogy e kamaratárls tot Veresegyházról ötven diá kereste fel, akik számára c dárdák, bozótvágó kések, te- hénkolompok nemcsak eszté­tikai gyönyörűséget jelentet­tek, hanem akaratuk edzését egy gazdag életprogram kiala­kításában. Azt is megemlít­hetjük, hogy e tárgyak nem­zetközi közönséget is vonzot­tak, a ma még ismeretlennek számító dr. Csákány István szakértelmének és' ügyszere­tetének jóvoltából. KISZ-klubok egynapos bemutatkozása Ráckevén A KISZ ráckevei járási bi­zottsága megyei klubtalálko­zót hívott össze, amelyen a fiatalok megbeszélték közös dolgaikat, s egynapos képző- művészeti bemutatót is szer­veztek a gimnázium aulájá­ban. Érdekes anyag gyűlt ösz- sze. Kiemelkedik Czinege Sándor színérzékenysége, mely ha jövőben kiegészül, közpon­ti vezérfonallal, akkor művé­szi rangot érhet el. Tehetséges alkotó Soóky András is, aki ezúttal képpel és szoborral is jelentkezett. Bemutatkozott a Pestvidéki Gépgyár két Ifjú dolgozója, Bauer Mátyás és Nemes Ferenc. A házigazdák, az Ady Endre gimnázium KISZ-esei, Joszkin Erzsébet, Juhász Veronika, Fodor Pi­roska, Balázs Gizella, Mártha Katalin, Tassy Tünde és Kle- náncz Éva festményeikkel já­rultak hozzá a találkozás sike­réhez. A tárlatot Fegyó Já­nos, az Árpád Múzeum igaz­gatója rendezte; lelkesen, szakértelemmel. Losonci Miklós ■>IFfU A Volán I. sz. Vállalat 9. ss. üzemegysége dobosi és kiskunlacházai főnökségére művezetőket, garázsmővezetőket AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Feltétel: középfokú végzettség, szakmunkás-bizonyítvány (minimális). Jelentkezés: Dobos, Vasútsor. Kiskunlacháza, Eákóczi út 20. Budapest Xlil., Hegedűs Gyula u. 45. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents