Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

1916. MÁJUS 23., VASÁRNAP v/urfo» Magnéziuinbóí, klorofill Tápanyag levélen át A Péti Nitxogénmű veknél a gyorsan ismertté és népsze­rűvé vált levéltrágya, a Mik- ramid után a kutatók most újabb levéltáplálék kikísérle­tezéséhez kezdtek. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megbízásából magnéziummal és káliummal dúsított mikroelem-koncentrá- tuttiokat állítanak elő. A magnézium egyébként egyre népszerűbb a mezőgazdászok körében, mert nagymértékben segíti a levelekben a klorofill­képződést. Új tagja van a Rába-családnak Az új jármű — nagy telje­sítményű, speciális tűzoltóko­csi. A prototípus elkészült és növidesen a Leninvárosi Ole­fin Művekben lép szolgálatba. A tűzoltókocsi kialakításá­ban közreműködött a2 Esz­tergomi Műszeripari Művek és az osztrák Rosenbauer cég is. Esztergomban a kocsi fel­építményét gyártották, az osztrák cég pedig a tűzoltó­berendezést szállította. A fu­tómű, a motor és az egész já­róképes alváz Győrött készült Újságok üdülőknek — Lendületes maximalizmus Kevés pénzből sokat Társadalmi munka a Ráckevei -Duna-ágban Mindannyiunknak sokféle újság volt már a kezében, a képes hetilapoktól a saját munkahely híradójáig. Olyan lapokat azonban valószínűleg nagyon kevesen láttak, ami­lyenek mostanában jelennek meg a Ráckevei-Duna-ágban. Ezeket az újságokat üdülők írják üdülőknek, s bár terje­delemben és kiállításban egyaránt nagyon szerények — a legegyszerűbb sokszorosítás­sal készülnek — mégis igen fontosak. Nemcsak azért, mert híreket, információkat továb­bítanak az üdülőknek, hanem mindenkelőtt azért, mert önmagukban is jelzik ennek a területnek a változásait, hi­szen az újság — a társada­lomban és a munkahelyen is — csak bizonyos fejlettségi szint elérése után jelenik meg. Egyetlen új üzem sem újság­alapítással kezdi a munkát, s ily módon a Ráckevei-Duna- ág lapjai, a Hétvége, a dél­egyházi, a Vikend a tassá üdü­lők híradója, meggyőzően szemlélteti, hogy ez a terület sokkal tovább jutott a fejlő­désben, mint azt a legtöbben gondolják. Hét végén 130 ezer vendég Ezt az előrehaladást magá­tól értetődően nemcsak ezek az újságok, híradók jelzik, sőt a többi eredményhez ké­pest e lapok bizonyos érte­lemben jelentéktelenek: a Ráckevei-Duna-ág fejlődését milliós számokkal lehet a leg­jobban jellemezni. Különösen 1971., a IV. ötéves terv meg­indulása óta. Azelőtt itt szin­te minden változás előrelátó Ki csinálja, ki javítsa? Biatorbágyon eredményesen keresik a megoldásokat Gond mindenütt van, Bta- torbágyon is. Dr. Szalóky Ba­lázs vb-tiitkárral erről beszél­gettünk. Csak néhányat em­lítve, a szolgáltató-javítóipar hiányáról mond legtöbbet. — Tízezer ember szolgálta­tóipar nélkül, ezt kell monda­nom, mert bár a szolgáltató- ipar sok más községben sem elégíti ki a szükségletet, nem tudom akad-e még egy népes nagyközség, ahol annyira hiá­nyoznék a szolgáltató-javító ipar. Nincs varrónő — Talán azért, mert tavaly óta olyan sok kisiparos adta vissza az iparengedélyét. — Dehogy. Azt ugyan nem tudom, hogy sok évvel ezelőtt hány kisiparos volt Biatorbá­gyon, de tavaly —• a műkö­dési engedélyeseket is bele­számítva — 53 dolgozott. Ti­zenheten ugyan visszaadták az engedélyt, de jóformán nem volt közöttük szolgálta­tó-javító kisiparos. Egy férfi­szabó abbahagyta az ipart, és így most nincs, aki ruhát varrna vagy javítana. Női szabó nem volt és nincs is Biatorbágyon, ha csak enge­dély nélkül nem csinálnak ruhát. A nők amiatt -is jog­gal panaszkodhatnak, hogy csak egyetlen női fodrász található nálunk és a férfiak haját is mindössze egyetlen borbély vágja. Cipész is csu­pán egy van. Villanyszerelő sem több kettőnél, holott 2100 házban, ennél jóval több la­kásban van áram. ■— Alig tíz lakásból ha hiányzik a rádió. A legtöbben televízió is van. Se szeri, se száma a légkülönbözőbb ház­tartási gépeknek. Ha hibás lesz valamelyik, nincs senki, alti megjavítsa, egyetlen elektroműszerész iparosunk sincsen. Az elromlott gépe­ket, készülékeket behordják Pestre vagy itt helyben kísér­leteznek, leggyakrabban kon­tárokkal, rossz eredménnyel. A szolgáltató-javító ipariján talán legjobban az elektromű­szerész hiányzik. A GELKA nem jön ki Biatorbágyra. Tárgyalások Budaörssel — Sok új ház épül... — Igen. öt kőművesmeste­rünknek sok a munkája. Ezért az új építkezések mellett nemigen vállalnak tatarozást A négy asztalosmester gyak­ran vállal épületasztalos mun­kát is. Ácsunk nincsen. Szo­bafestő az egész községben csupán egy működik. — Csak kisiparosokat hoz szóba, kisipari szövetkezet nincsen? — Helyben nincs. Területi­leg az érdi ktsz-nek kellene megoldani problémáinkat. Nem oldja meg. — S a tanács nem keresi a megoldást? — Már hogyne keresné. He­lyet kellene biztosítanunk szolgáltatóház részére, anélkül nem lenne tökéletes a meg­oldás. Építése azonban nagy befektetést igénylő beruházás, amit a ktsz nem vállal. — Többszöri határidő-mó­dosítás után most már szinte biztosra vehető, az őszi tanév­nyitásig elkészül a torbágyi réten épülő új iskola. Akkor felszabadul a régi épület és aránylag kis költséggel átala­kítható szolgáltatóháznak. A Budaörsi Vegyesipari Ktsz- szel tárgyalunk arról, hogy te­lepet nyitna a régi iskolaépü­letben. ABC-áruház épül — A kereskedelem is szol­gáltatás ... — Abban sem dicsekedhe­tünk sok jóval, de az V. öt­éves terv vége felé javulásra számíthatunk. A Biatorbágy és Vidéke ÁFÉSZ tervében szerepel egy ABC-áruház épí­tése. A mostani vasútállomás környékén kialakuló község­központba kerülne az a 600 négyzetméter alapterületű áruház. Mégpedig a pályatest helyére, amelyet csak addig használ a vasút, amíg az új vonal meg nem épül. Erre pedig 1977 a határidő, és a sí­nek felszedése után nyomban megkezdődhet az építkezés. Az új vasútállomásnál ugyan­akkor kisáruházat és bisztrót magában foglaló épületet szándékozik emelni az ÁFÉSZ. Sz. E. tervek nélkül, spontán -módon ment végbe. Máig is nyögjük ennek jó néhány hátrányát, többek között az össze-vissza építkezések, az engedély nél­kül összetákolt fabódék miatt. A IV. ötéves terv esztendei­ben azonban megváltozott a helyzet: a fejlődés tervsze­rűvé vált. Ma minden terüle­tet részletes rendezési elkép­zelések szerint építenek to­vább. Ezeket a terveket a ta­nácsok és a területi intéző bi­zottságokba tömörült üdülők- dolgozók együtt állítják össze a Duna-ág intéző bizottságá­nak segítségével, E tervek nyomán épült ki — többek között — a Duna-parton, be­ton támfalak helyett, a hatá­sosabb és értékesebb nádfalas biológiai partvédőmű, készült el öt új strand, három* új parkerdő, három ABC-áruház, 33 büfé, 48 zöldségespavilon. A nagy munka eredménye az is, hogy a Duna vízének minőségében nem következett be további romlás, és hogy mindennek nyomán rohamo­san emelkedett az üdülőterü­let idegenforgalma. A vendé­gek száma a hót végén eléri a 130 ezret, s az apajpusztad lovasnapoknak, amelyeket 1969-ben még csak 800-an néztek végig, tavaly már 30 ezer látogatója volt. Hatvankétmiilió Ezek az eredmények — ta­lán nem kell bizonyítani — rendkívül jelentősek. De leg­alább ilyen fontos az a mód is, ahogyan ezek az eredmé­nyek megvalósulnak. A terü­let fejlesztésének fő eszköze ugyanis a társadalmi munka volt. Igazolják ezt a követke­ző számok. Az intéző bizott­ság a terület fejlesztésére ki­lencmillió forint állami hitelt kapott. A tanácsok 52 millió forint támogatást adtak. Az öt év alatt teljesített társadal­mi piunka értéke azonban en­nél többet, 62 millió forintot tett ki. Ez még úgy is nagyon jelentős, hogy az üzemek, vállalatok, termelőszövetkeze­tek ezekben az években mint­egy 109 millióval járultak hozzá a terület fejlesztéséhez. PEST MEGYE LAKOSSÁGÁNAK SZOLGÁLATÁBAN textiltisztító szalonjaink Vác, Érd: expressz mosás, vegytisztítás 6, 24, 48 vagy 72 óra alatt. Cegléd, Gödöllő, Szentendre: expressz vegytisztítás 6, 24, 48, 72 óra alatt. FELVEVŐHELYEINK: a megye 58 pontján. Mosási határidő: 10 nap Vegytisztítási határidő: 8 nap Ceglédi, nagykőrösi, monori, vecsési és üllői felvevőhelyeinken az expressz mosás és a vegytisztítás határideje: 72 óra. MÉRETES SZABÓSÁGAINK: Cegléd, Nagykőrös, Ócsa. KÁRPITOSUZEMUNK: Budaörs, Budapesti út 24. Autóüléshuzat, takaró, ponyva, bútorhuzat, függöny készítése. Minőségi, gyors, pontos munkával várjuk kedves megrendelőinket. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT így az intéző bizottság a viszonylag kevés pénzből so­kat csinált. A kilencmilliós állami támogatás értékét a társadalmi munka több mint hatszorosára emelte. Az üdü­lőterületen az úttörőktől, a nyugdíjasig, a fizikai dolgozó­tól a kórházi főorvosig min­denki ásót, kapát, gereblyét fogott és áldozatkészen dolgo­zott a közösség és természete­sen a saját maga javára. Megyei és országos ügy A Duna-ág intéző bizottsá­gának munkáját ezekben az években határozottság, lendü­let jellemezte. És bizonyos — hogy úgy mondjuk — reális maximalizmus. Ez az akadá­lyokat leküzdő tfilkotó lendület és magasra törő akarat vitte előbbre, szervezte és vezette e munkát, amelynek egyik, szá­mokban is kifejezhető értéke 62 millió forint. De nemcsak erről van sző. Mindazt, ami a Ráckevei-Du- na-ágban a IV. ötéves terv esztendeiben történt, nem sza­bad csak pusztán egy üdülő- terület fejlesztéseként felfog­nunk. A nágy munka, a sok szép eredmény egész Pest megye fejlődését segítette. A Ráckevei-Duna-ág megyei ér­ték. És persze az országé is, hiszen ma már nemcsak a megyéből keresik fel tájait, hanem messzi vidékről is el­látogatnak ide. Ezt a fejlődést támogatni, segíteni; egyszerre megyei és országos ügy. Ö. L. , i i Az Örkényi Béke Termelőszövct­NS')'! rcra MÍ1 nfnlc kezet 25 hektáron termel spárgát. .T & Az igényes növényt kézzel sze­dik. A terv szerint 800 mázsa termést takaríthatnak be és eb­ből 650 mázsát exportálnak. Hektáronként 70 mázsa Hozamtervek a szőlészetben Az V. ötéves tervben to­vább fejlődik a szőlőtermelés és a borászat; az előirányzat szerint öt év alatt 15 ezer hektáron telepítenek szőlőt, ennek eredményeként a nagy­üzemi terület tovább növek­szik és eléri a 90 ezer hek­tárt. A szőlőtermelés létesít­ményeire, valamint az ültet­vények telepítésére és korsze­rűsítésére 20 százalékos állami tá­mogatást folyósítanak. A telepítéshez szükséges úgy­nevezett meliorizációs mun­kához 50—70 százalékos támo­gatást vehetnek igénybe a ter­melők. A tokaj-hegyaljai bor­vidéken a lejtős területeken az átlagosnál nagyobb támo­gatást kapnak a nagyüzemek, itt az állami támogatás mér­téke 40 százalék. A korszerűsített ültetvények termésfokozó hatását kihasz­nálva a nagyüzemek 1980-ban a tervek szerint 70 mázsás hektáronkénti átlagtermés elérésére lesz­nek képesek. Ily módon 1980-ban — 1975- höz képest — mintegy egy­ötödével fokozódik a szőlőter­melés és csaknem ilyen mér­tékben a bortermelés. Tervek, célok a bányászközségben Széles körű társadalmi összefogás A szokás hatalma olykor sokkal erősebb, mint gondol­nánk. Vegyük például azokat a jelzőiket, amelyek egy-egy lakóhely, település nevéhez kapcsolódva rögződtek tuda­tunkba, s így tartjuk számon őket még ma is, amikor a jel­ző már elvesztette jelentősé­gét, jogosultságát. így maradt a köztudatbaii cívisváros Deb­recen, vagy bányászközség Pi- lisvörösvár. Ámbár az utóbbinak még van némi jogosultsága, hiszer. ha szenet már nem is, dolomi­tot annál többet bányásznak itt. Csakhogy: számbelileg egyre kevesebben. Általában hiánycikk a mun­kaerő, különösen a szaknrur.- kás-utánpótlás. A gazdaságos­ság követelménye mellett ez is arra készteti a helyi üze­mek, termelő egységek veze­tőit, hogy fokozott gépesítés­sel, körültekintő üzem- és munkaszervezési intézkedések­kel biztosítsák a termelés és a termelékenység emelkedé­sét. Saját nevelésű utánpótlás A nagyközségi pártbizott­ság a helyzet alapos ismereté­ben, s a IV. ötéves terv ered­ményeiből, kiindulva határoz­ta meg februári ülésén a gaz­daság- és a településfejlesztés irányelveit az V. ötéves terv­ben, valamint a kommunisták cselekvési programját a tervek végrehajtásának támogatására. — Nagyközségünk legjelen­tősebb ipari üzemében, az ás­ványbányában nagyszerű ered­ményekkel járt a gépesítés — tájékoztat Széplábi János, a nagyközségi pártbizottság tit­kára —: míg 15 évvel ezelőtt hagyományos műveléssel — kézi erővel — évente 4000 ton­na dolomitot bányásztak itt, ma épp a százszorosát, 400 000 tonnát, gépekkel! Csakhogy a nagyarányú műszaki fejlesz­tés újabb problémát vetett fel: a szakképzett munkaerő után­pótlás gondját. Korábban ilyen kérdéssel Pilisvörösvárott nem foglalkoztak, most viszont na­pirendre kellett tűzni. Kezde­ményezésünkre a bányaüzem társadalmi ösztöndíjasokat ke­res a végzős általános iskolá­sok között, akik a helyi szak­munkásképző intézetben sajá­títhatják el a bányának szük­séges szakmák tudnivalóit. — A bányában és a nagy­községi tanács költségvetési üzemében egyaránt fontos fel­adat javítani a tervezést, az irányítást és az ellenőrzést. A lehetőségeket ismerve: a ter­melésben évente 5— 5,5 száza­lékos növekedést várhatunk, s ezt 100 százalékig a termelé- kenység emelésével kell elérni. Aztán minden eddiginél több figyelmet, energiát követel a munkaerő-gazdálkodás. A for­rás kiapadt, létszámnövelésre már nincs mód, a termelés fej­lesztésének csak intenzív útja lesz ezután. Ehhez azonban szükség van néhány intézke­désre. Nem csupán egy tollvonással Olyanokra például, mint a munkaidőalap kihasználásá­nak javítása, a munkafegye­lem erősítése, a teljesítmény­bérezés általános alkalmazása, a gazdaságtalan termelés meg­szüntetésével felszabaduló munkaerő átcsoportosítása és átképzése. — Az intézkedések nem le­hetnek csupán adminisztratív jellegűek, a párszervezeteknek gondos politikai meggyőző- agitációs munkával kell támo­gatniuk — például — a mun­kaerők átcsoportosítására és átképzésére irányuló szervezé­si lépéseket. — Milyen mértékű átszerve­zésre lehet szükség? Egyik üzemből egy másikba? — Nem; az adott üzemen belül kell gazdaságos szintre csökkenteni az adminisztratív és improduktív létszámot, s a dolgozókat termelő munkára irányítani — ahol indokolt. Ám még az ilyen, házon be­lüli átcsoportosítás sem tör­ténhet egy tollvonással, utasí­tással. Itt is szükség van az intézkedés megértetésére, az érintettek meggyőzésére.' Ez a feladat a pártszervezetek kommunistáira vár. Rájuk és a szocialista bri­gádok tagjaira számít elsősor­ban a pártbizottság a terme­lékenység növelésében, a mun­kaintenzitás fokozásában is. A vezetők felelőssége — Az utóbbi években olyan jelentős összegeket fordítot­tunk a termelés korszerűsíté­sére, a nehéz fizikai munkák gépesítésére, új berendezések­re, hogy joggal várja el a kor­mány az egységnyi eszközre jutó termelési érték növelését Ezt pedig csak a folyamatos termelés feltételeinek biztosí­tásával, a gépek műszakszá­mának emelésével lehet elér­ni. Ebben a kommunista mű­szaki szakemberek és gazda­sági vezetőik tehetnek a leg­többet. — Ha már szóba jött a ve- 1 zetök szerepe és felelőssége — amit a megváltozott gazdálko­dási feltételek, a termelés tech­nikai fejlettsége és koncent­ráltsága is fokoznak — hadd emeljem ki a pártbizottság ál­lásfoglalását: feltétlenül ér­vényt kell szerezni a vezetői döntéseknek, és fel kell szá­molni a végrehajtásuk szá­monkérésénél máig is tapasz­talható liberalizmust! Ugyan­akkor — épp a megalapozott- tabb, hozzáértőbb döntések érdekében — minden szinten meg kell szervezni a vezetők továbbképzését. Társadalmi összefogással A településfejlesztés felada­tai semmivel sem kisebbek, hiszen — egyebek között — olyan gondok sürgetik a meg­oldást, mint a nagycsaládosok lakásügye, a gyermekintézmé­nyek bővítése, az oktatás tár­gyi feltételeinek javítása. — Pilisvörösvár lakói szíve­sen áldozzák szabad idejüket, erejüket a község gyarapítá­sára, szépítésére. Ezt már a gyönyörű, két úszómedencés óvoda építkezésénél Is bebi­zonyították, amelynek azóta is sűrűn akadnak külföldi csodá- lói. A széles körű társadalmi összefogásnak köszönhető, hogy a IV. ötéves terv község- fejlesztési előirányzatait 382 százalékra — 10,1 millió forint helyett 38,6 millióra! — telje­sítettük. Hasonló összefogás­ra ösztönözzük a gazdasági egységek szocialista brigádjait és a lakosságot a továbbiak­ban is. Csak is így tudjuk megvalósítani azokat a kom­munális fejlesztési célokat, amelyek valamennyiünk ké­nyelmesebb életét, javát szol­gálják. Nyíri Éva á

Next

/
Thumbnails
Contents