Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-23 / 121. szám
1976. MÁJUS 23., VASÄRNAP Francia javaslat Libanonról Michel Debré, volt miniszterelnök rádiónyilatkozatában helyeselte, hogy francia csapatokat küldjenek Libanonba, amennyiben azt a libanoni hatóságok kérik, s hangsúlyozta: „Franciaországnak elsőrendű érdeke a független, Libanon fennmaradása.” De Gaulle volt miniszterelnöke szerint a francia beavatkozás célja nem „hódítás” lenne, hanem az, hogy megakadályozzák a Földközi-tengeri térség egyensúlyának felbomlását. Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter szombaton Oslóban sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Kissinger nem volt hajlandó határozottan állást foglalni Giscard d’Estaing francia köz- sársasági elnök azon javaslatáról, hogy Párizs kész csapatokat küldeni Libanonba, a rend biztosítására. Csupán kisebb összetűzésekről érkezett hír szombaton délelőtt Libanonból. Eliasz Szár- kisz, az ország újonnan megválasztott elnöke több megbeszélést folytatott a szembenálló libanoni frakciók kibékítése céljából. Lapzártakor érkezett: ' Szombaton Kamal Dzsum- blatt elnökletével ülést tartottak tíz arab állam — Libanon, Líbia, Egyiptom, Irak, Algéria, Jordánia, Tunézia, Oman, Bahrein, Dél-Jemen — valamint a PFSZ képviselői. A találkozóról kiadott közlemény szerint a résztvevők elvetették Libanonban bármilyenfajta külföldi beavatkozás gondolatát. \ A közlemény követeli a Szíriái egységek kivonását az országból. Megállapítja, hogy libanoni belügyről van szó, s a válságot általános demokratikus politikai rendezés, valamint az állam intézményeinek helyreállítása alapján meg lehet oldani. Befejeződött az NSZEPIX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A központi bizottság titkárságának tagjai: Erich Ho- necker — főtitkár —, Hermann Axen, Horst Dohlus, Gerhard Grüneberg, Kurt Hager, Joachim Hermann, Werner Jarowinsky, Werner Krolikowski, Werner Lam- berz, Albert Norden, Paul Verner és' Inge Lange. A központi ellenőrző bizottság elnökévé Erich Mückenbergert választották meg. A központi revíziós bizottság elnöke ismét Kurt Seibt lett. Erich Honecker zárszavában köszönetét mondott az egyhangú bizalomért, majd ígéretet tett, hogy a központi bizottság és az általa megválasztott vezető szervek e bizalomnak megfelelően dolgoznak majd. Hangsúlyozta, hogy a Német SzoHét nap krónikája A tartós béke az európai népek természetes életformája A Budapest—Bécs példa — Berlini visszhang Szovjet kormánynyilatkozat — Oslói lidércnyomás Hétfő: Lázár György megkezdte hivatalos megbeszéléseit Bruno Kreiskyvel Becsben — Eliasz Szarkisz megválasztott libanoni elnök találkozója Frangié volt, de még hivatalban levő elnökkel — Moszkvába érkezett hivatalos látogatásra Samora Machel elnök vezetésével a mozambiki állami és pártdelegáció. Kedd: Megkezdődött a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusa — Megállapodás a finn koalíciós partnerek között — Indiai bejelentés: helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat Pakisztánnal. Szerda: A haderőcsökkentési konferencia újabb szakaszának kezdete Bécsben — Ford elnök győzött Maryland és Michigan államok republikánus előválasztásain — A NATO miniszteri tanácsának tavaszi ülésszaka Oslóban. Csütörtök: Demirel török miniszterelnök levélben csúcstalálkozót javasol Karamanlisz görög kormányfőnek — Az arab országok felkérik Waldheim ENSZ-főtitkárt: küldjön különmegbízottat Ciszjordá- niába. Péntek: Grisin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterhelyettese Pekingben Csen Csle külkereskedelmi miniszterhelyettessel aláírta az idei szovjet—kínai árucsere-forgalmi megállapodást — De Martinó, az olasz szocialista vezető bejelentette: pártja támogatja a kommunisták demokratikus egységkormány-javaslatát. Szombat: Szovjet kormány- nyilatkozat: a tartós békének az európai népw természetes életformájává kell válnia — Ford egy sajtóértekezleten kijelentette: továbbra is a szovjet—amerikai viszonyban levő feszültségek csökkentésére törekszik. A hét kiemelkedő eseménye magyar szempontból kormányelnökünk, Lázár György bécsi látogatása volt. A nemzetközi sajtó nagy figyelmet szentelt ennek a látogatásnak, és érdekes volt megfigyelni, hogy nem egy kommentátor a különböző társadalmi rendszerű országok között kialakult egészséges, jó kapcsolatok példájaként emlegette Budapest és Bécs viszonyát Való igaz: viszonylag ritka eset, hogy egy szocialista és egy tőkésország vezetőinek megbeszélése után leszögezhető: a felek az alapvető nemzetközi kérdésekhez azonos módon közelítenek. A magyar—osztrák megbeszélések fontos eleme volt annak megállapítása, hogy mindkét ország következetesen törekszik a helsinki záróokmányban foglalt elvek végrehajtására, érvényesítésére és azonos a megítélésük abban is, hogy a politikai enyhülést a katonai enyhülésnek kell követnie. Nagy nemzetközi visszhangot váltott ki a szocialista közösség megbecsült, tevékeny tagjának, a Német Demokratikus Köztársaságnak fontos belpolitikai eseménye: a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusa. Az NDK fővárosának új büszke^ ségében, a nemrég megnyitott Köztársasági Palotában hangzott el Erich Honeckernek, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának beszámolója, amely összefoglalta az NDK szocialista gazdasági építésének eddigi rendkívüli eredményeit. Elmondotta azt is, hogy ezeknek az eredményeknek a talaján megalapozták a jövőt. Erich Honecker nemzetközi politikai kérdésekről szólva a többi között kiemelte, hogy a szocialista német állam, az NDK körül kiépített imperialista blokád végérvényesen öszeomlott: ma már 121 országgal van diplomáciai kapcsolata az NDK-nak, az ENSZ egyenjogú és megbecsült tagjának. Rendkívül érdekes megállapításokat tett az NSZEP első titkára az NDK és az NSZK társadalmi-politikai elhatárolódása után a két ország között most már az elhatárolódást nemzetközi jogi folyamatként is lezárt időszakról. Megállapította: a nemzetközi joggal összhangban levő szerződések révén „sikerült békésen rendezni a háború utáni fejlődés egyik legfontosabb kérdését: az egymástól független, két szuverén német állam nemzetközi elismerését.” . Mint sajátos tényt jellemezte azt a politikai tendenciát, amellyel az NSZK-ban bizonyos revansis- ta erők akadályozni igyekeznek a két független, szuverén német állam kapcsolatainak továbbfejlődésében meglevő lehetőségek kibontakozását Ezeknek az NSZK-beli re- vansista-hidegháborús köröknek az aktivizálódásáról szól elítélő hangon a hét utolsó napján nyilvánosságra hozott szovjet kormánynyilatkozat, amely a többi között leszögezi, hogy „az NSZK bizonyos körei, amelyek eddig a hidegháború dogmái szerint élnek és változatlanul hadilábon állnak a valósággal, megpróbálják tönkretenni mindazt a jót, ami az utóbbi időben a szovjet—nyugatnémet kapcsolatokban történt.” A szovjet kormánynyilakozat általában minden hidegháborús tendenciával szembefordulva szögezi le, hogy az enyhülés ellenségei a tények elferdítésével, rágalmakkal kísérlik meg visszafordítani az enyhülési folyamatot. A kormánynyilatkozat idézi Brezs- nyev megállapítását: a tartós békének az összes európai nép természetes életformájává kell válnia. A hét eseménye volt még az oslói NATO külügyminisz- teni tanácskozás, amelyen a hivatalos témakörök (mindenekelőtt az angol—izraeli és a görög—'török vita) mellett magántalálkozókon, legtöbbször az amerikaiakat lidércnyomásként fenyegető „olasz kommunista veszély” került szóba Mind több NATO-poli- tikusnak is az a véleménye, hogy megengedhetetlen az amerikai fenyegetőzés arra az esetre, ha június 21-e, a választások után, az új olasz kormányban súlyuknak megfelelő szerepet kapnának a kommunisták. A világsajtó szerint a miniszterek zárt ülésén Kissinger amerikai külügyminiszter megpróbálta „megmagyarázni” az amerikai politikában az utóbbi időben erőteljesebbé vált enyhülésellenes tendenciákat. Arra törekedett, hogy mindössze a választási kampány követelményeivel magyarázza a harcias kijelentéseket, és azt, fejtegette: a Szovjetunió gazdasági potenciáljának, politikai súlyának és katonai erőnövekedésének ténye hosszú folyamat eredménye „amely nem érte váratlanul az Atlanti Szövetséget”. Alighanem a cáfolat hangjára kell elsősorban odafigyelni, amikor a pekingi külügyminisztériumnak a Mao Ce-tung haláláról vagy haldoklásáról szóló közleményére gondolunk. „Kifejezett képtelenség” szólt a cáfolat — ami azért is különös, mert még Pekingben is nyíltan beszélnek Mao rendkívül gyorsan romló állapotáról, s arról, hogy vendégeit csak percekre fogadhatja. Az AFP hírszolgálati iroda emlékeztet arra, hogy a napokban egy idegen állam nagykövetét óvatos formában tájékoztatták Mao betegségéről. A hét második felében mind több ilyen hír jelent meg a világsajtóban, az első következmények egyike a hongkongi tőzsde árfolyamaiig nak gyors esése volt. Több kommentátor figyelmeztet arra, hogy Mao haldoklásának hírét megerősíteni látszik a katonai vezetés felső szintjén meggyorsult mozgás: mind több tábornok elmozdításáról és áthelyezéséről imáik a kínai helyi lapok. Gárdos Miklós A most kezdődő hét eseménynaptárából : HÉTFŐ. Moszkva: Az angolai miniszterelnök látogatása — Hannover: CDU-kongresszus — Párizs: Hoveida iráni miniszterelnök látogatása — Stockholm: Kissinger tárgyalásai — Colombo: Manescu román miniszterelnök érkezik háromnapos látogatásra — Bonn: MacEachen kanadai külügyminiszter látogatása — Varsó: Lengyel szaktanács plenáris ülése. KEDD. Luxembourg: Kissinger tárgyalásai — Helsinki: II. Erzsébet angol királynő hivatalos látogatása — Párizs: Giscard d’Estaing rádió- és tévébeszéde. SZERDA. London: A CENTO miniszteri tanácsának ülése — Peking: Bhutto pakisztáni kormányfő hivatalos látogatása. CSÜTÖRTÖK. Genf: Görög- török tárgyalások az Égei-ten- gerről. PÉNTEK. Sao Tome: A volt afrikai portugál gyarmatok külügyminisztereinek értekezlete. cialista Egységpárt a Szovjetunió és a többi testvérország oldalán továbbra is hűséges marad a proletár internacionalizmushoz. Ezután az NSZEP IX. kongresszusa az Internacionalé el- éneklésével ért véget. Hazaérkezett az MSZMP küldöttsége Szombaton hazaérkezett Berlinből Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja és Kovács Antal, a KB tagja, a Vas megyei pártbizottság első titkára, akik az MSZMP képviseletében részt vettek a Német Szocialista Egységpárt IX. kongresszusán. Fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és dr. Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. PORTUGÁLIA Ragok és az elnökválasztás A Portugál Kommunista Párt véleménye szerint Portugália és Angola diplomáciai kapcsolatának felfüggesztéséből a reakciós erők húznak hasznot, a döntés különösen kedvezőtlenül érinti a portugál demokratikus erőket az elnökválasztás küszöbén — mondták lisszaboni hivatalos kommunista forrásból. A kommunisták úgy vélik, hogy a jobboldal a diplomáciai kapcsolat felfüggesztését ürügyként használja ki Antu- nesék haladó csoportjának elszigetelésére és politikájuk lejáratására. A kommunisták remélik, hogy nem mélyül el a két ország viszonyában bekövetkezett válság és sikerül elejét venni a diplomáciai kapcsolat megszakításának. A portugál legfelsőbb forradalmi tanács pénteken este összeült, miután bizonyos jobboldali körök és az őket támogató újságok Angola diplomáciai lépése után támadták a kormány egyes tagjait. Lisz- szaboni megfigyelők szerint a luandai döntés nyomán kibontakozott sajtókampány haBONN Tömegdemonstráció a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért „Egyaránt figyelemre és üdvözlésre méltó” nyilatkozatnak nevezte Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter szombati bonni nyilatkozatában a szovjet—nyugatnémet^ kapcsolatokkal foglalkozó szovjet kormánynyilatkozatot. A külügyminiszter bizonygatta, hogy az NSZK kormánya a NATO-szovet- ség alapján „következetesen folytatja” enyhülési politikáját, amelynek része a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok kiszelesl- tése. A külügyminiszter ugyanakkor érthetetlenül azonosult a nyugat-németországi konzervatív erőkkel és kifogásolta, hogy a Szovjetunió különbséget tesz „jószándékú és nem jószándékű erők” között. menttől konkrét leszerelési intézkedések azonnali előkészítését, a fokozott fegyverkezés abbahagyását, a katonai ki- , adások csökkentését és a bécsi haderőcsökkentési értekezlet munkájának elősegítését. A tüntetésre szólító felhívást 13 000 személy írta alá, közöttük olyan neves közéleti személyiségek, mint Günter Wallraff, a neves haladó publicista, Martin Niemöller lelkész, a világszerte ismert békeharcos, Hansjörg Felmy filmszínész, Franz Xanier Kroetz író és mások. A demonstrációt a békéért, leszerelésért és együttműködésért küzdő nyugatnémet bizottság szervezte. A megmozduláson húsz tömegszervezei képviseltette magát, szakszervezeti és ifjúsági szervezetek, kommunista, szociáldemokrata és más haladó csoportosulások, sőt szabad demokraták is. A nyugatnémet jobboldal napok óta gyűlöletkampányt folytatott a leszerelési mozgalom ellen és szidalmakkal illette a bonni „népfrontfesztivált”. Nyomására a Német Szociáldemokrata Párt Vezetősége elhatárolta magát a tüntetéstől és felszólította tagjait, hogy ne vegyenek részt ezen a „kommunista” megmozduláson. Több tízezer ember tüntetett szombaton a nyugatnémet fővárosban a fegyverkezési hajsza beszüntetéséért és az átfogó leszerelés megvalósításáért. Az NSZK fennállása óta ez volt a legnagyobb leszerelési tömegdemonstráció. A délelőtti órákban ezrével jelentek meg a gyülekezőhelyeken férfiak, asszonyok és gyermekek — munkások, értelmiségiek és diákok, hogy követeljék a szövetségi kormánytól és a parlatással lehet az elnökválasztásra. Sergio Vilarigues, a Portugál Kommunista Párt küldötte csütörtökön Luandába érkezett és valószínűleg megpróbál közvetíteni a két ország között támadt nézeteltérésben. Megfigyelők véleménye szerint, küldetésének sikere lehetővé tenné a „kilencek” elleni jobboldali kampány tompítását és megmutatná a Portugál Kommunista Párt további politikai szerepének fontosságát. VÁLASZTÁSI KORUTON Gus Hall Minnesota államban Az Egyesült Államok Kommunista Pártja választási kampányának fő célja az, hogy a választásokat a nép, és ne a nagy business szolgálatába állítsa — jelentette ki Gus Hall, a párt főtitkára Minnesota államban egy rádióinterjúban. Az amerikai kommunisták vezetője választási körúton tartózkodik az államban. Az Olasz Szocialista Párt egyetért az Enrico Berlinguer, az OKP főtitkára nyilatkozatot adott a L’Humanité római különtudó- sítójának. Berlinguer hangsúlyozta: Olaszországban nem következhet be igazi megújulás mindaddig, amíg a kommunisták nem vesznek részt az ország politikai életének irányításában, a kereszténydemokrata vezetők azonban fenn akarják tartani politikai monopóliumukat, s elutasították az OKP javaslatát. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a júniusi választáson a kereszténydemokrata párt újabb vereséget szenvedjen. Nem csupán azért van erre szükség, hogy a kereszténydemokraták elveszítsék eddigi hatalmi pozíciójukat, hanem azért is, mert ez segítséget nyújtana a kereszténydemokrata párton belül azoknak az erőknek, amelyek az ország megújhodásáért küzdenek, de eddig nem sikerült' még igazi áttörést elérniük. VI. Pál pápának az olasz püspöki kar ülésén mondott beszéde, amelyben a kereszténydemokrata pártra való szavazásra szólított fel, és elítélte a kommunista listákon fellépő katolikus képviselőjelölteket, felzúdulást váltott ki, s nemcsak a balodal köreiben, hanem általában, az egyház politikai hatalmát visszaszorítani kívánó mérsékelt körökben is. A pápai megnyilatkozás, beavatkozás az olasz állam ügyeibe, s így a konkordátum megsértése — mutatnak rá általában a lapok. Az Olasz Szocialista Párt is közzétette szombaton választási programját. „Az OSZP küzd a kereszténydemokrata egyeduralom és hatalmi rendszer ellen” — hangoztatja a nyilatkozat. Az OSZP — az OKP-val egybehangzóan ■— demokratikus koalíciót akar a választások után (tehát mindenki részvételével alakítandó kormányt). Ha ez nem lehetséges egyesek elutasító magatartása miatt, csak olyan megoldást vesz számításba, amely tényleges balranyitást jelent, lépést az OSZP távlati célja, a balodali kormány megteremtése felé — szögezi le. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a két fő burzsoá párt, a köztársasági és a demokrata párt egyike sem tud olyan programot javasolni, amely megfelelne a néptömegek szükségleteinek és vágyainak. Követelte a Pentagon hatalmas költségvetésének csökkentését azzal a céllal, hogy az így felszabaduló eszközöket lakóházak, kórházak, iskolák építésére fordítsák. Gus Hall keményen bírálta a még mindig létező faji megkülönböztetést az Egyesült Államokban. ★ Tiltakozást és megdöbbenést keltett számos afrikai országban az a hír, hogy az amerikai külügyminisztérium zöld utat biztosított a General Electric számára két atomreaktor eladásához a Dél-afrikai Köztársaságnak. Egy nyugat-afrikai diplomata a hirrel kapcsolatban azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy az továbbra is ragaszkodik korrupt, idejét múlt politikájához. Majd hozzátette: „Nem csodálkoznék azon. ha holnap Washingtonban úg; döntenének, hogy nukleáris berendezéseket adnak el Rhodesiának.” A francia és a brit kommunisták a tőkésországokat sújtó válságról Georges Marchais, az FKP főtitkára május 19-én megbeszélést folytatott Párizsban Gordon McLennannal, Nagy- Britannia Kommunista Pártjának főtitkárával. A megbeszélésen a két párt több más vezetője is részt vett. A találkozóról kiadott közös közlemény — mint a szombati L’Humanité jelenti — megállapítja, hogy a francia és a brit kommunisták egyetértenek a tőkésországokat sújtó válság elemzésében, s abban, hogy a munkásosztály mindkét országban megdöntheti a monopóliumok hatalmát és megnyithatja a szocializmushoz vezető demokratikus utat. Mindkét párt elutasítja az imperialistáknak azt az igényét, hogy a békés együtt élé: a status quo fenntartását, az osztályharc és a nemzeti felszabadító mozgalmak megszüntetését jelentse. Erélyeser tiltakoznak az ellen, hogy az amerikai vezetők beavatkoznak az európai kontinens népeinek abba a szuverén jogába, hogy saját maguk válaszszák meg kormányaikat. Mindkét párt ragaszkodik az internacionalizmushoz, a pártok egyenlősége és függetlensége, valamint a kölcsönös szolidaritása elvéhez, s hajlandó együttműködni a közös célokért, a munkásosztály és a népek érdekében. i k
