Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-22 / 120. szám

1976. MÁJUS 22., SZOMBAT 3 Versenyképesség, gazdaságosság Egyszerűen: létkérdés Gyakori az újdonság a PEVDI-ben A Minisztertanács tárgyalta fí« •• rrfj m r u r O • Ujoszlonzok a háztáji termelés fellendítésére A Minisztertanács csütör­töki ülésén — mint tegnapi lapszámunkban megírtuk — jóváhagyta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének fejlesztését elő­mozdító egyes intézkedé­sekről. Az intézkedések össze­függésben vannak azzal, hogy a kistermelői tevé­kenység a nemzeti jövede­lem jelentős forrása, mi­után a mezőgazdasági ter­melés mintegy egyharma- dát a kisgazdaságok adják. Ily módon támogatásuk a lakosság ellátása és az ex­portáru-termelés szem­pontjából egyaránt fontos. így volt ez korábban is; a háztáji gazdaságban vég­zett szarvasmarha- és ser­téstartást — mint ismere­tes — 1970 óta, a burgo­nya- és zöldségtermelést pedig 1974-től a szövetke­zetek közös munkaszerve­zetében végzett tevékeny­ségnek tekintik abban az esetben, ha az állatokat a tsz részére vagy annak út­ján értékesítik, a zöldséget és gyümölcsöt értékesítésre a tsz-nek vagy az állami (tanácsi) élelmiszer-kiske­reskedelmi és vendéglátó vállalatnak, a megyei me­zőgazdasági termékértéke­sítő szövetkezeti közös vál­lalatnak, a fogyasztási, ér­tékesítő és beszerző szö­vetkezetnek, a Zöldértnek, a konzerv- vagy a hűtő­iparnak, a Hungarofruct- nak, vagy árusítóhellyel rendelkező más tsz-nek és állami gazdaságnak adják át Az említett munkáért az éídekelt tagok a termelő- szövetkezettől munkanap­jóváírásban részesülnek. A tag javára jóváírt munka­napot a társadalombiztosí­tási szolgáltatásokra jogo­sultságnál, így a nyugdíj­nál, továbbá a termelő­szövetkezeti betegségi és szülési segélynél, gyer­mekgondozási segélynél,- a fizetési szabadságra való jogosultságnál egyaránt fi­gyelembe veszik. A Mi­nisztertanács döntése ér­telmében ezeket a kedvez­ményeket most kiterjesz­tik; a termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tago­kat 1976. június 1-től kez­dődén a csonthéjas gyü­mölcsök (dió, mandula, szilva, kajszi- és ősziba­rack, cseresznye, meggy) és más bogyósgyümölcsök szamóca, málna, ribizke, köszméte), továbbá a liba­hizlalás után is megilletik. A Minisztertanács hatá­rozata szerint a jövőben a termelőszövetkezeti veze­tőket érdekeltté kell tenni a működési területükön te­vékenykedő kisegítő gaz­daságok mezőgazdasági termelésének és értékesíté­sének szervezésében is. Az ösztönzési rendszer két irányú: a tsz-ek magasabb vezetői munkakört betöltő tagjai részére a közgyűlés által kitűzhető 10 százalé­kos prémiumot vagy an­nak egy részét elsősorban a háztáji és kisegítő gaz­daságok termelésének és felvásárlásának szervezé­sére kell előirányozni, il­letve kifizetni. Ezen túl­menően, a tagok háztáji gazdaságából származó és a szövetkezeten keresztül értékesített termékeken, terményeken felül a kise­gítő gazdaságokból szár­mazó termények és termé­kek értékét is figyelembe kell venni akkor, amikor megállapítják a termelő- szövetkezet kategóriáját, amely a vezetők munkadí­ját is befolyásolja. Ezzel az eddiginél jobban ösz­tönzik anyagilag is az üze­mi vezetőket abban, hogy a háztáji termelés mellett a környék kisegítő gazda­ságainak termelésszervezé­sével is foglalkozzanak. Értelmes célokért — Júliusban kezdik a perbáli napközi építését Időközi választások Pest megyében A megyei tanács április 15-i ülésének határozata alapján — mint ismeretes — hetven nagyközségi és községi, vala­mint tizenhárom városi ta­nácstagi választókerületben, tehát összesen nyolcvanhá­rom helyen választanak hol­nap, vasárnap új tanácstagot a megüresedett helyekre Pest megyében. A határozat megjelenése óta mindenütt rendben le­zajlott tanácstagi jelölő gyű­léseket a lakosság élénk ér­deklődése kísérte. A tanács­tagjelöltek munkásságának méltatása mellett sok szó esett ezeken a gyűléseken a városok, községek fejlődé­séről, valamint az V. ötéves terv céljairól és első hónap­jainak eredményeiről. Egy helyen, a kistarcsai 41-es szá­mú választókerületben két je­lölt került a listára. A szavazás vasárnap reg­gel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Cementtakarékos betongyártás Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban pén­teken Kovács György, a mű­szaki-fejlesztési főosztály he­lyettes vezetője sajtótájé­koztatón ismertette a minisz­tériumnak a cementtakaré­kos betongyártási módszerek fejlesztésére tett intézkedé­seit. Jelenleg ugyanis évente még csaknem 1 millió tonna cementet kell importból be­szerezni. Ezért különösen fontos a cement gazdaságos felhasználása. A felmérések szerint ugyanis évente mint­egy 250 ezer tonna megy ve­szendőbe az országban. Felgyorsult az idő — szok­tuk mondogatni, pedig leg­többször végig sem gondol­juk, mennyire így van. Ma­napság minden gyorsabban halad, érik, történik, avul el, mint régebben. Nyolcvan nap helyett körülbelül ugyanennyi perc alatt kerülik meg a földet az űrhajók; felgyor­sult a gyermekek felnőtté vá­lásának biológiai — s gyak­ran szellemi — folyamata; azelőtt az apa esküvői vőle­gényruhája maradt az ünnep­lő viselet élete végéig, anyá­ról leányra szállt a stafírung, mostanság ami ma divatos, holnapra elavult. A felgyorsult idővel, a di­vattal lépést tartani — köz- gazdasági megfogalmazásban — azt jelenti: törekedni a gazdaságosságra, a korszerű termékszerkezetre, a verseny- képességre. — A korszerű termékszer­kezet kialakítása különösen létkérdés olyan vállalatoknál, amelyek áruik nagy részét ex­portpiacon értékesítik — mondja Édes István, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikk- ipari Vállalat igazgatója. — A miénk ilyen vállalat. Létkér­dés továbbá azért is, mert több profilú vállalatunk nem minden terméke iránt azonos a kereslet. No, panaszra azért nincs okuk: a PEVDI az idén több mint 300 millió forint értékű exportjából több mint 2 mil­lió dollárt tesz fai a tőkés ki­vitel! — Most mondhatnám, hogy a tőkés piac különösen érzé­keny a divat változásaira, a termékek korszerűségére, stb, de ez csupán féligazság len­ne: ma már ugyanis a szocia­lista piac, sőt a belföldi vá­sárló is hasonló igényekkel lép fel. Egyszóval, bennünket minden arra ösztönöz, hogy korszerűsítsük a termékszer­kezetünket, szüntessük meg a gyártását azoknak, amik gaz­daságtalanná váltak, s he­lyettük hasonló rendeltetésű, de szebb, jobb cikkel jelent­kezzünk — lehetőleg elsőként vagy elsők között — a piacon. E cél érdekében vállalatunk évente 10 millió forintot for­dít kutatásokra, kísérletekre a laboratóriumban, illetve a kí­sérleti és a protoüzemben; 65 vegyészmérnökünk, model­lezőnk és konstruktőrünk fog­lalkozik ilyen feladatokkal. Ennek köszönhető, hogy a tel­jes termelésünk 40—45 száza­léka minden évben új termék. Közben állandóan törekszünk a profil szűkítésére, a fokoza­tos specializálódásra is, ter­mészetesen. Import helyett — hazai — Néhány példát kérek ezeknek a kísérleteknek, ku­tatásoknak az eredményeiről. — Hadd kezdjem az egyik legjelentősebbel, a gyömrői vegyi gyáregységünk kísérleti laboratóriumban előállított alkidgyantákkal. E gyantafé­léket korábban tőkés import­ból, az osztrák Sadolin cégtől kapta az ipar, évente mintegy 300 tonnát, kilogrammonként 67 forintos áron. Mi ezzel szemben kilónként 50 forin­tért tudjuk adni, s a gyártásá­hoz mindössze 10 százaléknyi importanyagot használunk fel, azt is szocialista országból szerezzük be. — Mire használják az al- kidgyantákat? — Panel, parkettek és bú­torok felületkezelésére. Egy másik példát, ugyancsak a vegyi gyáregységből: kísérleti laboratóriumában olyan ko­pás- és karcálló beégető zo­máncot állítattak elő szakem­bereink a fémek felületkeze­léséhez, amilyet eddig szintén tőkés importból szereztek be a felhasználók. A második negyedévben megkezdjük az üzemszerű gyártását, és utána a folyamatos értékesítését Vegyi termékeink korszerűsé­gére és versenyképességére bizonyságul hadd mondjam el, hogy az idén mintegy 20 millió forint értékben expor­tálunk belőlük — tőkés pia­cokra! Ne higgye senki, hogy csak a vegyipari ágazatban töre­kednek korszerűségre a PEVDI szakemberei. Ugyanez történik a könnyűipari gyár­egységekben. A tervezők-mo- dellezők-konstruktőrök jó munkája következtében itt évente 65 százalékot tesz ki az új termékek aránya! Az ered­mény: a versenyképesség. Szőnyegszövőkből — varrónők — Említette, hogy profil- szűkítésre és specializálódásra is törekednek. Megtudhatnám, hogyan? — Korábban kézi csomózá­sé szőnyegeket is készítettünk Abonyban. Ám két, két és fél évvel ezelőtt a magyar kézi csomózású szőnyegek eladha­tatlanná váltak a tőkés piaco­kon. Legfeljebb akkora ár­engedménnyel tudtuk volna őket értékesíteni, ami mellett már lehetetlen gazdaságosan termelni. Elhatároztuk, hogy a gyártást megszüntetjük, helyette konfekciótermékeket készítünk. A dolgozókat há­rom hónap alatt átképeztük, s erre az időre félmillió fo­rintot biztosítottunk nekik, hogy megkaphassák a korábbi átlagbérüket. Az átállás sike­rült, ma már konfekciócikke­ket exportálunk a tőkés or­szágokba onnan, ahonnan az­előtt a kézi csomózású sző­nyegszállítmányok keltek útra nyugatra, évente 12 millió forint értékben. — Aztán egyaránt szolgál­ta a profil szűkítését és a gaz­daságosságot az a intézkedés, amellyel az idén megszüntet­tük a termelést a budakeszi fonalfeldolgozó gyáregysé­günkben Mit szépítsem: ter­mékei nem érték el azt a mi­nőségi színvonalat amit ma a kötöttáruktól megkövetelnek, a termelés gazdaságtalanná vált. Olyan átszervezést haj­tottunk végre, amivel a vál­lalat is jól járt, a népgazda­ság is: a budakeszi dolgozók egy részét megbíztuk kis szé- riás termékek készítésével vállalatunk mintaboltja szá­mára, más részüket pedig a munkaerőhiánnyal küzdő bu­dapesti üzemek rendelkezésé­re bocsátottuk. A gyáregység érdi üzemét meg a bőrdísz­műgyáregységhez kapcsoltuk, dolgozóit átképeztük a bőr­díszműves szakmára, — Mennyire jelentős a vál­lalat termelésében a bőrdísz­műprofil ? — Nemcsak vállalati, de még a népgazdaság szempont­jából is jelentős. Bőrdíszmű­ágazatunk termelése mind vo­lumen, mind pedig választék és minőség tekintetében má­sodik helyen áll az országban. Kamatostul megtérül — Hadd reméljem, hogy példáink meggyőzően tanúsít­ják: a gyártmány- és gyár- tásfejlesatésre, a termékszer­kezet korszerűsítésére, az új termékek bevezetésére for­dított milliók kamatostól megtérülnek. De azt is sze­retném kiemelni, hogy a gaz­daságosságra, > korszerűségre irányuló törekvés nem kam­pányfeladata a gazdasági­műszaki vezetőknek, hanem állandó követelmény, és egy­szerűen: létkérdés. Még akkor is, ha a dolgozóktól gyakori átállást, továbbképzést, szak­mai ismeretük bővítését köve­teli. Szerencsés helyzetben va­gyunk: összesen 3000 dolgozót foglalkoztató 13 termelőüze­münk mindegyikében van pártalapszervezet, s összesen 400 kommunista támogat ben­nünket minden új kezdemé­nyezésben, az előrehaladás­ban. És támogatja az újat, a korszerűt az a 112 szocialista brigádunk, amelynek 1670 tagjára mindig lehet számí­tani. Nyíri Éva Nem újdonság már. mégis mindig jóleső érzéssel olvas­suk szerkesztőségünkben azo­kat a leveleket, amelyekből arról értesülünk: miként sike­rült széles körű társadalmi összefogással tető alá hozni egy-egy fontos építkezést. S amiért most az 1800 lakosú bu­dai járásbeli község, Perbál példáját említjük annak egyet­len oka van: az önzetlen segí­tőkészség, a közösen végzett munka — két konkrét esetben — a gyerekek érdekét szolgál­ja. A fővároshoz közel is Budakeszi tudósítónk, Padá- nyi Lajos, a közelmúltban Perbálon járt, és levelében a következőket írta: „A perbáli példa ékesen bi­zonyítja azt, miként lehet ér­telmes cél érdekében ügyes szervezéssel mozgósítani a he­lyi lakosokat. A gyerekeknek sportparkot, játszóteret építe­nek, s rövidesen megrendezik az ünnepélyes átadást is. Erre a sikerre alapozva most már nyugodtan hozzákezdhetnek újabb tervük megvalós:'tásá- hoz: a községnek iskolai nap­közire van szüksége, s itt is el­kelnek majd a szorgos, segítő kezek. Talán mondani sem kell, hogy ebben az esetben is az építők jelentős támogatást kapnak, majd a lakosoktól, szülőktől. Ügy hiszem, ez az eset is cá­folja az a korábban, már több­ször elhangzott véleményt, hogy a fővároshoz közel fekvő községekben kevésbé lehet szá­mítani az ott élők társadalmi munkájára.” Tudósítónk sorait teljes mér­tékben ni eg erősítette a perbáli általai .ős iskola igazgatója, Tauber Károly is. — Az itt élő emberekre min­dig lehetett, s minden bizony­nyal lehet a jövőben is számí­tani. Összefogással — Mikor kezdődik a napkö­zi építése? — Előreláthatólag július ele­jén. A kivitelező a toki Egyet­értés Termelőszövetkezet építő­brigádja lesz. A beruházás tel­jes összege 2,5 millió forint, amelyhez 1,5 milliót kapunk központi megyei támogatás­ként, a hiányzó részt pedig társadalmi összefogással és munkával pótoljuk. A kör­nyékbeli gazdaságok, üzemek, intézmények is segítségünkre siettek: a toki Egyetértés 200 ezer, a telki Erdő- és Vadgazdaság 100 ezer, a herceghalmi Kísérleti Gaz­daság 50 ezer, a Zsámbék és Vidéke ÁFÉSZ 24 ezer fo­rinttal és fuvarral támogat bennünket. Jelentős mértékben számítunk — elsősorban a szakipari munkánál — a szü. lók aktív közreműködésére. Azt szeretnénk, ha ez év no­vemberében már állnának a falak. — A hivatalos átadás idő­pontja? — Elképzeléseink szerint 1977. augusztus 20-ra tervezzük az átadást. A jövő év szeptem­berétől nyolcvan kisdiák már napközben is tanári felügyelet mellett készülhet a másnapi érákra. Az évfordulóra — Mi a helyzet a sportpark- kaJ? — Néhány évvel ezelőtt még kevesen bíztak abban, hogy az iskola szomszédságában lévő vizenyős területet valaha is hasznosítani lehet. Mégr. ez történt. Amikor a víz levonult, a terep kiszáradt, körös-körül nyárfákat ültettünk. S ha már ezt megtettük, kár lett volna ennyivel beérni: 1539-es számú Zrínyi Miklós úttörőcsapatunk tagjai elhatározták, hogy a szö­vetség megalakulásának ■ 30. évfordulója tiszteletére itt sportcsarnokot, játszóteret lé­tesítenek. Minden úttörő fel­ajánlott ehhez 4 órai társadal­mi munkát, s azt, hogy vala­mennyien szerveznek a mun­kába egy-egy KISZ-korú fia­talt is. Szombat-vasárnapon­ként jó néhány család teljes létszámmal kivonult a hely­színre, s fogott a kezébe csá­kányt, ásót, lapátot. — Hol vásárolták a sport­szereket? ' — A domboldalon fekvő „kétszintes” tér alsó részén lesz a kézilabdapálya; a felsőn pedig a hinta és a homokozó. A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat kollektívája — isko­lánk patronálói, akiktől már korábban is kaptunk különbö­ző szemléltető eszközöket — társadalmi munkában készítet­te el a kézilabdakapukat, s a tornaszereket: a nyújtót, a gyűrűt. A toki Egyetértés per­báli lakatosrészlegétől kapjuk a hintákat és a mászógömböt. De találhatnak majd az ér­deklődők parkunkban kuglit, nagy méretű mammutsakkot és két pingpongasztalt is. Emlékezetes nap — A megnyitás időpontja? — Erre május 29-én, a gyer­meknapi ünnepség alkalmából kerül sor. Ezen a napon új kis­dobosokat és úttörőket ava­tunk, s így bízunk abban, hogy sikerül emlékezetessé tenni számukra ezt a napot. Falus Gábor FOR TE—OR WO EGYÜTTMŰKÖDÉS Tapasztalatcsere, gazdasági kapcsolatok Azt talán senki sem tudja pontosan, mikori eredetű az NDK-beli VEB Filmfabrik Wolfen — népszerűbb nevén: az ORWO gyár — és a váci FORTE Fotokémiai Ipar gaz­dasági kapcsolata, a politikai együttműködés kezdetét azon­ban napra számontartják: 19-72 decemberében született az a szocialista szerződés a két nagyüzem párt- és tömegszer­vezetei között, amelynek — egyebek között — épp a gaz­dasági kapcsolatok fellendíté­se volt a célja. — Egyebek között — hang­súlyozza még egyszer dr. Lenyó László, a FORTE-gyár igazga­tója —, hiszen elsősorban a politikai ta­pasztalatok cseréjét szol­gálja. Évente kölcsönösen egy-egy 15 tagú párt- és szakszervezeti delegáció keresi fel a testvér­üzemet — nálunk például ép­pen most vendégeskednek az ORWO-gyáriak —, és tanul­mányozzák a brigádmozgalom, a szocialista munkaverseny módszereit és eredményeit, az üzemi pártszervezetek agitá- ciós és propagandamunkáját, az üzemi demokrácia érvé­nyesülését, fórumait, a szak- szervezetek tevékenységét, az ifjúsági szervezetek életét, és így tovább. A szerződést éven­te megújítjuk, mindig az idő­szerűség jegyében. Most pél­dául a pártkongresszusok ad­ják a tapasztalatcsere legfőbb tartalmát: az MSZMP XI. kongresszusa határozatainak végrehajtása, s a párt prog­ramnyilatkozata, illetve a Né­met Szocialista Egységpárt IX. kongresszusának doku­mentumai. — Mivel a gazdasági vezető már összefoglalta a politikai együttműködés lényegét, a pártbizottság titkárától hadd halljuk a kapcsolat gazdasági eredményeit. Kiss László, a FORTE üze­mi pártbizottságának titkára maga is tagja volt annak a küldöttségnek, amelyik május elején Wolfenban járt, meg­újítani a szerződést: — Az idén 300 ezer négy­zetméter ORWO-röntgenfilmet kapunk német barátainktól, amit FORTE-márkával ho­zunk forgalomba. Ez a segítség lehetővé teszi számunkra a nálunk vesz­teséges röntgenfilmgyár­tás kiváltását. Megállapodtunk továbbá, hogy — a tavalyihoz hasonlóan — az idén is kapunk bizonyos mennyiségű színes diafilmet nagy tekercsben, amit szintén FORTE névvel értékesíthe­tünk. — A fentieken kívül meg­állapodtunk a tudományos­műszaki együttműködésről is. Ennek keretében az idén kö­zösen tanulmányozzák szak­embereink az ezüstvisszanye­rés lehetőségeit, a filmkiszere­lő és a papírkiszerelő üzemek hatékonyabb technológiáját. Megegyeztünk néhány alap- kutatási témában is, például a színes filmekhez és a szí­nes papírokhoz szükséges szín­képzők előállítása, az optimá­lisan gyártható, legjobb típu­sú színképzők közös felhasználása érde­kében, illetve receptúrák cseréjében. — És mit kap az ORWO Vácról? — Mi a nyomdatechnikában használatos fényszedő filmek és a mikrofilmek gyártására specializálódunk, s ezeket a terméktípusokat tudjuk vi­szonzásul ajánlani az ORWO- nak. — Mikor viszonozza a FOR- te-gyár küldöttsége a wolfe- ni tizenötök mostani látogatá­sát? — Természetesen az NSZEP IX. kongresszusa után, június elején. Ny. É. 1 1 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents