Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-21 / 119. szám
1976. MÁJUS 21., PÉNTEK «tm Tg kJÍmmod Alkatrész a MEDICOR-nak Pontos, nagj- szakértelemmel végzett munkájáról híres az isaszegi EJGNIFER Szövetkezet. Dolgozóik 60—70 százaléka szakmunkás. Egyik legfontosabb kooperációs partnerük a MEDICOR Müvek, melynek évek óta gyártják az elektroncső és az automatika vezérlő egységeit. Képünkön: Szekeres András lakatos a kábelcsatorna kivezető ívét köszörüli. Bozsán Péter felvételei Kitüntetéses doktoravatás Kitüntetéses doktoravató ün- ünnepséget tartottak csütörtökön az Eötvös Loránd Tudományegyetem központi épületének aulájában. Az egyetemi tanács ünnepi közgyűlésén megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és dr. Po- linszky Károly oktatási miniszter. Dr. Ádám György rektor megnyitója után a karok dékánjai ismertették a doktorjelöltek életútját, akik azután rövid tartalmi összefoglalót adtait disszertációjukról. Ezt követően Losonczi Pál köszöntötte a Sub auspiciis rei publicae populáris kitüntetéssel végzett doktorokat, majd átnyújtotta a Magyar Népköz- társaság címerével díszített aranygyűrűket. A Magyar Népköztársaság arany gyűrűs doktorai lettek: Bányai Éva magyar nyelv- és irodalom- szakos középiskolai tanár, pszichológus, Bikfalvy Péter Sándor orosz—spanyol nyelv- és irodalomszakos középiskolai tanár és könyvtáros, Rácz Zoltán fizikus, Voigt Vilmos magyar nyelv- és irodalom- szakos középiskolai tanár és etnográfusAz SZTB-gépek ... Rekonstrukció után Pomázon Ma már azok is tudják, hogy körülbelül azt jelentette a pomázi gyárnak a csatlakozás a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyárhoz, mint betegnek a vérátömlesztés, akik három esztendeje még fáztak tőle. Nyugdíjba mennek a Textimák Még jól emlékszem az öreg Textimákra, amelyek közül a legfiatalabb is évtizede szolgált a szövődében, pokoli lármájuktól — a vetélő fülsértő csattogásaitól — tíz perc alatt megfájdult a látogató feje. — Napjaik megvannak számlálva — mondja Lugosi József, a pomázi gyár főmérnöke, s hangjában nyoma sincs a kegyeletnek. — A fonodái rekonstrukció tavaly áprilisban fejeződött be, a szövődéinek június elején lesz a finise. Az utóbbi kisebb méretű, új épület nem készült, „csupán” a gépparkot cseréljük ki: a Textimákat felváltják a szovjet mikrovetélős SZTB-szövögépek. Már itt van mind a húsz, de csak hét termel közülük, a többinél most folyik a Staubly nyüstös gépek szerelése, mert enélkül korlátozott lenné a minitázási lehetőség. A kérdésre, hogy változott-e a rekonstrukció következtében a gyár profilja, illetve termékösszetétele, a főmérnök erélyesen helyesel: — Természetesen! A rekonstrukció célja nemcsak a technológiai műveletek korszerűsítése, hanem a termékeké is: enélkül nem lehetne lépést tartani a piaci igényekkel. A kérdésre számadatokkal is válaszolhatok: a fonodánk a rekonsrukció előtt kártolt fonalakat gyártott, 1974-ben még 65,2 tonna meny- nyiségben, de ugyanebben az évben már megkezdődött a műszálas — úgynevezett HB— PAN — fésűs fonalak termelése, 175 tonnával; tavaly kártolt fonálból már egy gramm sem készült, a fésűs fonalgyártás viszont 673 tonnára emelkedett! A továbbiakban is ezen a szinten kívánjuk tartani. — A másik termékünk a kártolt szövet, amihez a vállalat váci gyárától kapjuk a fonalat, majd a szövetet az angyalföldi gyárba küldjük kikészítésre. Egy mindenkiért... A rekonstrukció hatására tehát korszerűsödött a technológia, s a termékskála, nőtt a termelékenység, és — bizonyára a hatékonyság is. De vajon hogy érzik magukat a régi és az új dolgozók az új gépek között? Javultak-e a munkakörülmények? Az első változás már az udvarra lépve szembetűnik: a régi, nvirkos falú fonoda helyén élénkpiros, klinkertégla csarnok épült, lakkozott parkettal, klímaberendezéssel Egyik felében az előfonoda, a másikban a gyűrűsfonoda kapott helyet. No meg a 2,4 millióból készült, két női fürdőöltöző. Az ajtóhoz legközelebbi nyújtógépen alacsony, ősz hajú asszony dolgozik: Szilágyi Sándorné, nyugdíjas. — Tavaly mentem nyugdíjba, de még két évig dolgozni akarok, mert házat cseréltünk, nagyobbra a régit, aztán a törlesztésre kell a pénz. Tizennégy évet „húzott le” a gyárban Szilágyiné, s a régi gépeken legfeljebb 1700— 1800 forintot keresett. Így mindössze 960 forint a nyugdíja, abból bizony nem futhatja a házrészletre. — Most mennyit keres? — Ó, sokkal jobb ezeken a gépeken dolgozni, könnyebb is, kifizetődőbb is: ritkán keresek 2800-nál kevesebbet! Tudja, teljesítménybért kapok, mint a többiek, mert az 1000 forinton aluli nyugdíjasok teljes évet dolgozhatnak. A terem végén filigrán fiatal lány kezel egy hatalmas Flyer előfonót. Horváth Rozáliának hívják, s húszévesen választották társai tavaly az Angela Davis brigád vezetőjévé. — De hisz a társai jóval idősebbek! Hogy esett a választás éppen magára? — Talán, mert nekem van a legnagyobb szám — mondja nevetve. Váratlanul elkurjantja magát, mire összeszalad a brigád. Az asszonyok úgy hajladoznak a Flyer előtt, mint valami siratófalnál. Polgár Tibor technikus — a fonodái pártalapszer vezet titkára — megmagyarázza a jelenetet: — Megteltek a csévék, le kell őket cserélni. Egy embernek túl sokáig tartana, márpedig a brigádtagok csoportnormában dolgoznak, s ennek a gépnek teljesítményétől függ a keresetük. Ezért van, hogy mindenki segít a csévéket cserélni. Azelőtt is így volt, hát még most, hogy április 4-én elnyerték a szocialista brigád címet! Mindent elölről kezdtek Az imént régi és új dolgozókat emlegettem, hadd magyarázzam most, miért. Három évvel ezelőtt nemcsak a pomázi gyár jövőjéről született döntés, hanem a budakalászi gyapjúszövőgyárról is: megszüntették. Az ottani dolgozókat — kívánságuk szerint — korkedvezménnyel nyugdíjazták vagy áthelyezték. Egy részük Pomázra került, ahová csupán hét perccel tart tovább az út Pest felől a HÉV- vel, mint a régi munkahelyig. Aztán jöttek munkások máshonnan is, összesen nyolc munkahelyről, s a pomázi törzsgárdistákkal együtt jártak a soroksári, meg a kistar- csai gyárba, megtanulni az új gépek kezelését. — Ezért volt az, hogy tavaly nekünk mindent elölről kellett kezdenünk: a pártéletet, a munkaversenyt, a szocialista brigádmozgalmat — magyarázza Polgár Tibor. — Nekünk, vagyis a fonodái dolgozóknak. Sajnos, az alapszervezetünk összetétele ma sem a legjobb: kevés a fizikai munkás, még kevesebb a munkásnő, pedig a fonodái dolgozók többségét ők teszik ki. A párt- építés, a tagnevelő munka középpontjában most épp ezért, a fizikai munkásnők politikai nevelése áll, s ehhez hasznos előiskola a szocialista brigád. A fonodában 6zép számmal akadnak: egy-egy műszakban 8—8 szocialista brigád dolgozik — a réginél szebb, tisztább, világosabb és tágasabb munkahelyen, korszerű gépeken, nagyobb teljesítménnyel és keresettel. Lehet azonban védekezni ellene, például svédvattával. Ám itt bárkit kérdezek, akár fonót, akár szövőt — Malárik Jánosnét, Szőke Bertalannét, Gulyás lstvánnét — a svédvattát nem használja seki. Pedig vezérigazgatói rendelet is sürgette nemrégiben a dolgozók ösztönzését a vatta használatára, a zajártalom csökkentése érdekében. Nem mindenki bírja Szűts Antalné technológus, a gyár biztonsági megbízottja szerint a dolog nem ilyen egyszerű, hogy szakmásító tanfolyamokon, munkavédelmi oktatáson, brigádgyűlésen elmondjuk, aztán a dolgozók sorbanállnak a svédvattáért az üzemirodán! — Nem mindenki bírja használni: van, akinek egyensúly- zavarokat, s van, akinek gyulladást okoz. A megoldás különböző intézkedéseket igényel: olyan, korszerű gépeket, amelyeknek zajszintje nem haladja meg az egészségre, a hallószervekre ártalmatlan 70—75 decibelt, rendszeres szűrővizsgálatokat — a közelmúltban volt az első —, és további tudományos kutatómunkát a megfelelő védőeszközök megtalálása érdekében. Mindent meg kell néznem: a női öltözők hajszárító búráit és cserepes növényeit, az új SZTB-gépeket, a munkaverseny eredményhirdető tábláit és a szakmásító tanfolyam hallgatóit a tanteremben. Három éve még úgysem láthattam volna ilyet Pomázon. Es menjek vissza három hónap múlva, akkorra az utolsó csattogó Textimák is eltűnnek a szövődéből, s elkészül a park a gyárudvaron, f Nyíri Éva Az első negyedév eredményei A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése beruházások Pest megyében 1976. I. negyedévében 85 beruházás volt folyamatban. A létesítmények megvalósítására előirányzott összeg a módosítások következtében 9 százalékkal emelkedett. A többletköltségek jelentős részét a vállalatok saját forrásból, illetve beruházási hitelből fedezik. A fontosabb beruházások 1976. évre elő- > irányzott összegének 12 százalékát teljesítettéit a negyedév végéig, szemben az egy évvel korábbi 20 százalékos aránnyal. Az első negyedéves pénzügyi teljesítés 51 százalékát gépberuházás, 27 százalékát építés teszi ki. Tovább tart az arányeltolódás az import gép- beszerzéseken belül a szocialista piacról beszerzett gépek javára. Az első negyedéves pénzügyi teljesítés 43 százalékát a nagyberuházások teljesítése teszi ki. Ez teljes egészében a gyorsításra kijelölt két nagyberuházáséból tevődik ößsze. A Dunai Kőolajipari Vállalat 1976-ban négy termelő üzem befejezését tervezi, ezek kivétel nélkül szerepelnek a gyorsítási programban. A beruházás készültségi foka 94 százalékos. A Dunamenti Hőerőmű Vállalat az előírt határidő előtt 43 nappal korábban kezdte meg az utolsó XIII. számú blokk első párhuzamos kapcsolását. Jelenleg a blokk üzemi próbái folynak. A beruházás készültségi foka 91 százalékos. Az 1976. évi népgazdasági terv célkitűzéseivel összhangban a megyében csökkent a vállalatok beruházási tevékenysége, az erőforrásokat inkább a folyamatban levők befejezésére fordítják. Az első negyedévben 4 beruházás üzembe helyezésére került sor. A beruházások tényleges költsége a tervezettnek megfelelően alakult. IPAR 1976. I. negyedévében a megye szocialista iparának termelése az éves népgazdasági terv 6 százalékos előirányzatánál valamivel gyorsabban emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva A növekedés üteme mind az előző évit, mind az országos átlagot meghaladja A szocialista iparon belül az átlagot meghaladóan, s egyúttal a legdinamikusabban a szövetkezeti ipar fejlődött, termelése 19 százalékkal magasabb, mint az elmúlt év első negyedévében volt. A termelés növekedése gyorsabb az előző évi ütemnél is. Az állami iparban mérséklődött a termelés növekedési üteme; a minisztériumi ipar 5 százalékkal, a tanácsi ipar 3 százalékkal növelte termelését az előző év első három hónapjához képest. Az állami iparon belül változatlanul gyors ütemben fejlődött a nehézipar, termelése 7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A megye fontosabb termékei közül autóbusz fenékvázból 18 százalékkal, gépjármű kormányműből 10 százalékkal, fénycsőből 46 százalékkal, benzinből 14 százalékkal, gázolajból 4 százalékkal és égetett téglából 37 százalékkal termeltek többet. Ugyanakkor az élelmiszer- és a könnyűipar termelése 2—2 százalékkal elmaradt a tavalyi szinttől. Az élelmiszeriparban a legnagyobb gondot a nyersanyaghiány okozta, amely döntően a vágóállatoknál, a zöldséges a gyümölcsféléknél mutatkozott. Pest megye szocialista iparának termelékenysége az elmúlt év első negyedévénél kedvezőbben alakult, több mint 6 százalékkal emelkedett. A korábbi évektől eltérően az idén a szövetkezeti ipar termelékenysége növekedett a leggyorsabb ütemben, 16 százalékkal. A foglalkoztatottak száma mind a minisztériumi, mind a tanácsi iparban csökkent, így ezekben a szektorokban a termelés emelkedése teljes egészében a termelékenység javulásából származott Létszámnövekedés csak a szövetkezeti iparban következett be, a termelés emelkedésének 15 százalékban ez volt a forrása. Ennek eredményeként a szocialista ipar egészében a termelésemelkedés 97 százalékát a termelékenység színvonalának javulása fedezte. ÉPÍTŐIPAR A Pest megyei székhelyű szocialista építőipari szervezetek saját építési-szerelési munkáinak az 1976. évre előirányzott összege fo- lyóáron számolva 12 százalékkal magasabb, mint az 1975. éves tényleges teljesítés. A szerződéssel lekötött munkák aránya évek óta csökkenő tendenciát mutat. Az első negyedév végéig az előirányzatnak 65 százalékára kötöttek szerződést, szemben az egy évvel korábbi 71 százalékkal. Az elutasított építési igények aránya a tavalyi csökkenés után ismét emelkedett: az 1975. I. negyedévi 7 százalékkal szemben 1976. I. negyedévében már 18 százalékot tett ki. Az igények 14 százalékát a minisztériumi építőiparban utasították el, míg a termelőszövetkezetek közös építőipari vállalatainál az elutasított igények nem érték el az egy százalékot sem. A megyei székhelyű szocialista építőipar termelésének növekedési üteme csökkent az előző év azonos időszakához képest. 1976. I. negyedévében a szocialista építőipar sa;át építési-szerelési munkáinak értéke összehasonlítható áron számolva, 4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az összes foglalkoztatottak száma ugyanezen idő alatt 2 százalékkal csökkent, tehát a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység javulásának az eredménye. Az átlagosnál magasabb növekedési ütemet ért el a szövetkezeti építőipar, ahol a saját építési-szerelési munkák értéke összehasonlítható áron számolva, 15 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Csaknem 10 százalékkal csökkent a termelés a minisztériumi építőiparban, amelynek oka részben az, hogy a nagy volumenű beruházások építését tavaly befejezték és az év eddig eltelt időszakában a kevésbé termelékeny földmunkák adták a termelés legjelentősebb részét. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdasági termékek értékesítése a felvásárló szervek közvetítésével az elmúlt év első negyedévénél kedvezőtlenebbül alakult A fontosabb vágóállatok közül a vágósertés-felvásárlás az év első három hónapjában 26 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az értékesítés nagyarányú csökkenését a sertéstenyésztés ciklikus alakulása okozta. A sertésciklus mélypontja az év elején volt, amikor a megye gazdaságai 12 százalékkal kevesebb sertést tartottak, mint a megelőző év kezdetén. A vágómarha-felvásárlás előző évi csökenése után az első negyedévben. 19 százalékkal meghaladta a múlt évi mennyiséget, de még így is elmaradt az 1974. I. negyedévtől. Vágóbaromfiból majdnem annyit értékesítettek, mint egy évvel korábban. Az állató termékek közül: tehéntejből 7, tyúktojásból 34 százalékkal több volt a felvásárlás, mint az előző év első három hónapjában. A növényi termények közül mind a zöldség-, mind a gyümölcsfélékből feleannyi mennyiséget értékesítettek a gazdaságok, mint a megelőző év első negyedévében. A megyére legjobban jellemző zöldségfélék közül vöröshagymából az elmúlt évinek csupán 14 százalékát, fejes káposztából 39 százalékát, sárgarépából pedig 48 százalékát vásárolták fel a megyei szervek. A burgonya felvásárlása is 30 százalékkal elmaradt a tavalyi első negyedévitől. , A megye szarvasmarha-állománya 1976. március 31-én 100 ezier 400 darab volt, egy százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az állomány a nagyüzemi gazdaságokban kismértékben emelkedett, ugyanakkor a kisüzemi gazdaságokban közel 10 százalékkal elmaradt a tavalyitól. A sertésállomány március végén 443 ezer darab volt, 2 százalékkal kevesebb az 1975. márciusinál. A sertések száma az állami gazdaságoknál 17 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél pedig az elmúlt évivel azonos szinten alakult. A kisüzemi gazdaságoknál a szarvasmarha-állományhoz hasonlóan a sertések száma is nagymértékben, 13 százalékkal, csökkent egy év alatt. A sertéstartásban kedvező jelenség viszont, hogy a sertésciklus mélypontján túlfutottak a gazdaságok s az 1976. év elejei állományhoz viszonyítva a tenyésztés ciklikusságát megérző kisüzemi gazdaságoknál is 1973. december 31-e óta először — három hónap alatt csaknem 9 százalékkal — emelkedett a sertések száma. FOGLALKOZTATOTTSÁG — JÖVEDELMEK — FOGYASZTÁS Az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben foglalkoztatottak együttes száma az előző év első három hónapjához viszonyítva lényegében változatlan maradt. Továbbra is a kereskedelem foglalkoztatottsága növekedett a leggyorsabban, bár a növekedés üteme az elmúlt évhez kénest mérséklődött. Az 1975. I. negyedévi változással ellentétbein az idén az iparban foglalkoztatottak száma mérsékeltebben ugyan, de emelkedett, míg az építőipar foglalkoztatottainak száma 2 százalékkal csökkent. A fizikai foglalkozásúak átlagos létszáma az iparban és az építőiparban egyaránt elmaradt a tavalyitól, mely következtében az összes foglalkoztatottakon belül részarányuk az iparban változatlanul tovább csökkent. A teljés munkaidőben foglalkoztatott fizi-, kai foglalkozásúak havi átlagbére legnagyobb' mértékben — 6 százalékkal — az iparban emelkedett, a kereskedelemben 3 százalékos a növekedés, viszont az építőiparban nem változott az 1975. I. negyedévéhez viszonyítva. A megyei lakosság készpénzbevételeinek növekedési üteme az első három hónapban mérséklődött. Ennek hatására az előző éveli gyors ütemű növekedéséhez képest az idén mérséklődött a kiskereskedelem eladási forgalma is. A megye kiskereskedelmi egységei 1976. L negyedévében több mint 3 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak — összehasonlítható áron — 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az átlagot meghaladó forgalomnövekedés a vendéglátásban és a vegyes iparcikkeknél volt, 7, illetve 3 százalék; a ruházati cikkeké viszont 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A megye lakossága tartós fogyasztási cikkekből ez év első negyedévében 261 millió Ft értékben vásárolt, melynek 23 százalékánál vett hitelt Igénybe. A takarékpénztáraknál és a takarékszövetkezeteknél elhelyezett lakossági betétállomány a tárgynegyedév végén. 4,4 milliárd Ft volt, 14 százalékkal több, mint az előző év azonos időpontjában. A hitelek állománya 1976. március 31-én 20 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Hasonlóan az előző évekhez, ez év első negyedévében is a lakásépítési és értékesítési kölcsönök állománya emelkedett a legnagyobb mértékben, az előző év azonos időpontjához viszonyítva 44 százalékkal. Áruvásárlási hitelt több mint 15 ezren vettek igénybe a tárgyidőszakban, ez 18 százalékos emelkedést jelent az előző év első három hónapjához viszonyítva. | A i A
