Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

III. ÉVFOLYAM, 118. SZÁM 1976. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK TÁRSADALMI MUNKÁBAN, BONTOTT ANYAGBÓL Épül a telephely A veresegyházi nagyközségi tanács költségvetési üzeme az év elején költözött új telep­helyre, a vasút mellé. A rak­tárak és műhelycsarnokok el­készülitek, s a szociális és iro­dahelyiségeket is használatba vették. A telep épületeire ke­vés pénzt fordítottak, bontott, innen-onnan kimaradt anya­gokból, elemekből állították, hegesztették össze a munká­sok. Az üzem szocialista és mun­kabrigádjai felajánlásokat tettek a telep mielőbbi üzem­belépése érdekében. Nem volt ritka az olyan kollektíva, amely 40—10O órát vállalt társadalmi munkában. Az üze­mi tevékenységre ugyan már megfelelő a telep, de sok még a rendezgetni való. A parko­sítás már elkezdődött. Az ud­var közepén kerek virágágyás díszluk, cserjék magasodnak. Az udvaron a munkagépek és a gépkocsik számára körfor­galmat alakítanak ki, s las­sanként felépítik majd a fe­dett, de az oldalakon nyitott gépkocsiszínt. A különböző munkahelyek folyamatos ellátása érdekében itt lesz majd a központi be­tonkeverő is. Mindezek a ter­vek persze nem valósulnak meg egyik napról a másikra, talán jövőre lesz teljesen kész a költségvetési üzem központi telephelye. A nagyközségi ta­nács támogatja, segíti a te­lephely épülését. A tanácsülés elhatározta, hogy az engedé­lyezett ötszázalékos részesedés helyett az üzem nyolc száza­lékot használhat föl. Pódiumfinálé Elmarad Gödöllőn, az Iro­dalmi Színpad szervezésében meghirdetett előadás. A szó­ban forgó műsor helyett pén­tek este szünet lesz a műve­lődési házban. Május 24-én, hétfőn este 6 órakor Ruttkai Éva művésznő látogat Gödöl­lőre és lesz a művelődési ház vendége. Műsora a Pódium­bérletsorozat utolsó előadása lesz az 1975/76-os évadban. A tizenkettedik Az alapozás befejezése után az alsóparki lakótelepen a PAÉV szakemberei hozzáfogtak a tizenkettes jelű lakóház földszinti fogadószintjének építéséhez. Csiba József felvétele A mássűik könyv Valkérál Tizenöt év a közösben A néhány éve napvilágot látott monográfia után újabb könyv jelent meg Valkóról, melyben dr. Böle Jenő egyete­mi adjunktus és Kovács Lász­ló, a helyi Új Élet Termelő- szövetkezet volt elnöke dolgoz­ta fel a tsz történetét megala­kulásától az egyesülésig. A könyv első részében rö­vid áttekintést kapunk a falu múltjáról, földrajzi és gazda­sági viszonyairól. Századunk­ra, különösen a földosztásra és az egyéni gazdálkodásra vo­natkozó tényeket részleteseb­ben tárgyalták; ez azért is in­dokolt, hogy az olvasó meg­értse a szövetkezet szervezé­sével, az emberek magatartá­sával kapcsolatos összefüggé­seket. A rendkívül érdekes történeti feldolgozást egy vé­leménysorozat előzi meg, amely a különböző beosztású tagok megjegyzését gyűjti csokorba. A megnyilatkozá­sokban tetten érhető az embe­rek gondolkodásában végbe­menő változás is. A gazdaság történetét há­rom egységre tagolták. Az el­ső rész az alakulásról és az utána következő három év eseményeiről szól. A 60-as évek első felében kezdett iga­zán kibontakozni a szövetke­zeti gazdálkodás, melynek eredményeiről a második rész tudósít, harmadikban pedig a vállalati gazdálkodásra való áttérést követhetjük nyomon. A könyv úttörő munka járá­sunkban — tudtommal —, ilyen alapos és részletes tsz- történet még nem készült Hasznos, tényanyagban gaz­dag ez a kötet, s érdeméül ír­ható az is, hogy nem elfogult, szubjektív szemléletű, nem torzítja a valóságot. A tudo­mányos munkát derűs részle­tek teszik színessé, olvasmá­nyossá. A történelmet oktató peda­gógusok jól hasznosíthatják egyes részeit — szemelvény ként — a tanításban. (bene) NYITÁSKOR FRISS TEJ Egyharmeda fogy Versegen Reggelente tömött szatyrok­kal, kosarakkal várakozó asz- szonyok toporognak a vérségi buszmegállóban. Kállőiak, vi­szik a kenyeret. Ízletes a he­lyi sütésű kenyér, sokan jön­nek ide vásárolni a környező falvakból. Szükség is van a falun kívüli vevőkre. A pék naponta kétszáz­ötven—háromszázötven ke­nyeret készít, a helyieknek csak az egyharmada kell. Csak ünnepek előtt vesznek többet. Sok a bejáró, s a vérsé­giek csak a szabadnapokon vásárolnak helyben. Ingadozó a vásárlók száma, ezért nem lehet megmondani pontosan, hogy mennyi kenyérre van igény. Délelőtt elviszik a szomszéd községbeliek, dél­után nem mindig jut a vérsé­gieknek. Fél esztendeje vezeti Pópity Andrásné a vérségi tej- és ke­nyérboltot: a lakosság elége­dett munkájával. Az utóbbi időben péksüteményt, kalá­csot árusít, s rövidesen jég­krémet is vehetnek a gyere­kek. Gondolt a megfelelő hi­giéniai követelmények megte­remtésére is: a szövetkezet vezetőségétől kérte, hogy üve­gezzék be a polcok egy részét és az elárusítópultot. Más vál­tozás is várható az üzletben: a' termelőszövetkezettől ígére­tet kapott arra, hogy a jövő­ben a reggeli nyitáshoz friss tejet szállítanak, eddig ugyanis kora reggel az előző napit mérte. B. M. Együtt a termelőszövetkezettel Iskola az alkotmány ünnepére A galgamácsaiak 1974 tava­sra óta szinte mindennap a kétszintes, nyolc tantermes általános iskola építésével foglalkoznak. Tárcsán János, a közös községi tanács elnö­ke örömmel újságolta, hogy az 1976—77-es tanévet már ebben az épületben kezdik. Ügy tervezik, hogy augusztus 20-án lesz az ünnepélyes át­adás. A következő tanévben háromszáz gyermek otthona lesz az iskola: étkezésre és tanulószobára is akad majd hely. Tornaterem jövőre — Hat tanterem már készen van, napokon belül befejezik a fűtés- és vzvezetékek szere­lését, pillanatnyilag a zsibon­gót burkolják mozaiklappal. Néhány nap múlva elkezdik a parkettázást. Az iskola mel­lé építettük fel a kazánházat, a tornaterem kiszolgáló he­lyiségeit: szertárakat, öltöző­ket, fürdőket és orvosi szo­bát. A második szintre kerül még két terem, s közvetlenül a kiszolgáló épület' mellé emeljük majd a 12X24-es tor­natermet. — Mit tudnak megnyitni augusztus 20-án? — A hát tantermet minden­képpen, úgy tervezzük, hogy a plusz két teremre és a tor­nateremre a jövő esztendőben kerül sor. De nyolc tante­remmel indulhatunk az új tanévben, mert a régi iskolá­ból két felújított termet is használhatunk majd. A torna­teremnek két főpillére áll, az építését csak a kiszolgáló he­lyiségek és a két felső szinten levő tornaterem elkészülte után kezdhetjük el. — Mennyibe kerül majd az új iskola? — Számításaink szerint kö­rülbelül ötmillió forintba. De az épület értékét nehezen le­het pénzben kifejezni, hiszen igen sok a társadalmi segítsé­günk. A központi fűtés- és a vízvezetékrendszert Almádi Béla mérnök, a tornatermet és kiszolgáló helyiségeit Da­rabos István mérnök tervezte, mindketten a műszergyárban dolgoznak. Társadalmi mun­kájuk igen nagy segítség volt, s őket kértük fel a két kivitelezés műszaki ellenőrei­nek. — Milyen helyi segítséget kap a tanács az iskolépítés- hez? — Én nem is segítségnek mondanám, hanem együttes munkának, ugyanis a galga­mácsai összefogás Termelő- szövetkezet kötelességének érzi, hogy minden gondunk­ban segítsen. Nemcsak néha segít, hanem együtt csináljuk. Iskolabusz hét községből — Mennyi pénzt adott? — Nem is kértünk, mert tudjuk, hogy az egyesülés után nem voltak könnyű helyzetben. De talán többet is jelent egyéb segítségük. Ta­lajmunkákat végeztek az is­kolánál, vállalták a tornate­rem földmunkáit is. Szak­munkásokat, villanyszerelőket adtak segítségül, s kocsit, szállítóeszközt mindenkor. Az is előfordult, hogy elromlott a betonkeverőnk, s kérésre a szövetkezetből azonnal jöttek kijavítani. Pintér András, a termelőszövetkezet elnöke rendszeresen érdeklődik, hogy halad az iskola, milyen segít­ség kell. A szövetkezet össze­sen ezer óra társadalmi mun­kát ajánlott fel, de úgy lá­tom, mire kész lesz az iskola, ezt túlteljesítik. Turcsán János tanácselnök elmondta, hogy nagyon jó a kapcsolatuk a termelőszövet­kezettel. Tavasszal a község belterületén legyalulták a rossz földutakat, rendezték Galgamácsa és társközségei szemétlerakóhelyeit. A közös községi MHSZ-szervezeteknek megígérték, hogy lövészetre alkalmassá teszik a lőteret. A társközségekben is segítenek. Váckisújfalun például a szö­vetkezet egy régi tornatermet parkettázott ki, tornaszobának alakítják át. Az új iskola megnyitása után változások lesznek a szomszéd községekben is. A váckisújfalui felsőtagozatosok már évek óta iskolabusszal járnak Galgamácsára, s az új tanévben — szaknyelven szól­va — körzetesítik a vácegresi felsőtagozatosokat is. A közel­múltban szülői értekezleten tá­jékoztatták az érdekelteket ar­ról, hogy az 1976—77-es tanév­ben a vácegresi felsősök szá­mára buszt indítanak, ebédet kapnak a gyermekek, és tanár felügyel felkészülésükre a ta­nulószobán. Az alsótagozato­soknak egy tanterem marad, ahol összevont osztályban ta­nulnak a kisiskolások. Egye­lőre a közös községi tanács még nem döntötte el, mi le­gyen a felszabaduló egresi he­lyiségekkel. Szeretnének könyvtárat, de jó lenne torna­szoba is. Gondja a tanácsnak az is, hogy postavezető nyug­díjba megy, s vele együtt a tu­lajdonában lévő postaépület is. Helyet kell keresni az új postának. Ingázó óvodások — Az V. ötéves terv során a legnagyobb feladatunk, hogy végre megfelelő iskolában, korszerű körülményeket te­remtsünk a pedagógusoknak és a tanulóknak, 1977-ben, amikor kész lesz az iskola valameny- nyi járulékos helysége, azt hi­szem megszűnik végre az isko­lagond a közös községi tanács területén — mondta a tanács­elnök. A három községben sok a gyermek és kevés az óvodai hely, sajnos óvónő sincs elég. Vácegresen egy óvónő foglal­kozik majd ötven gyerekkel, s nem tudtak ide minden je­lentkezőt felvenni. Váckisújfa­lun sem könnyebb a helyzet, a lehetőségekhez mérten több­szörös az igény. A szűkös kö­rülmények között a termelő- szövetkezet sietett a kisújfa- luiak segítségére. Az óvónő célszerű elgondolása alapján kis létrákkal ellátott emeletes ágyakat készítettek, hogy tágas legyen a hely játékra, foglal­kozásra, s a csendes pihenőkor is elférjenek. Galgamácsán két óvónő dol­gozik az ötvenszemélyes óvo­dában. Itt is igen sok volt a je­lentkező, akad olyan gyermek, akit a szomszédos községbe visznek a szülők. Még így is tizenhárom apróságnak nem jutott hely. Mindenképpen nö­velni kell az óvodai helyek számát, s óvónőre is szükség van. Az 1970 lakosú Galgamá­csán bővíteni kell az óvodát, a 890 lélekszámú Vácegresen kell egy második óvónő, s ha ezt a két célt sikerül elérniük, ak­kor elegendő lesz a 450 lakosú Váckisújfalu gyermekei részé­re a helybéli óvoda. A három község gyermekei­nek sorsával nemcsak a tanács, hanem a termelőszövetkezet is törődik. A tanácselnök el­mondta, hogy az Összefogás nemrégiben készített Galga­mácsán játszóteret, de terve­zik, hogy ugyanolyat csinálnak majd a másik két faluban is. Örszigethy Erzsébet SPORT + SPORT H- SPORT + SPORT + SPORT + SPORT Tizenkét sportágban Sikeres városi úttörő-olimpia tettek: Pálya Antal, Imre ú. (1:56.2), svédváltó: leány 1964- ben születettek: Légszesz (3:03.6) fiú: Imre ú. (2:56.8) 1965- ben. születettek: leány: Imre ú. (3:20.3), fiú: Petőfi (3:03.4), kisdobos váltó: leány: Petőfi (3:02.8); fiú: Petőfi (2:54.4). A helyezettek, de va­lamennyi megjelent versenyző bizonyságát adta küzdeni­akarásának, értékes pontok­hoz juttatva ezzel csapatát. Az összetett csapatversenyben 1. helyen végeztek a Petőfi Sán­dor általános iskola úttörői, a Kirchhof er Kupa védői; 2. Imre ú., 3. Légszesz u. 4. Illés István úti úttörők. Köszönet és elismerés illeti a felkészítésben, rendezésben, lebonyolításban közreműkö­dőket, méltán Kirchhof er Jó­zsef testnevelő tanárt, az Ál SB elnökét. Az olimpiai stadionná elő­léptetett GEAC-pálya a dél­utáni órákban csendesült el. Simon Gyöngyi Rendhagyóan kezdődött ez a hét a gödöllői diákok szá­mára: május 17-én, hétfőn a tantermek helyett a GEAC- pályán gyülekeztek a város négy általános iskolájának ta­nulói, hogy — a valamennyiü- ket izgalomban tartó — ne­mes vetélkedőnek, az 1973. évi városi úttörő-olimpiának részesei legyenek. Az ünnepélyes bevonulás­kor közel kétezer gyerek kö­szöntötte a nap eseményeinek fő részeseit, azt a háromszáz- nyolcvan lányt és fiút, akik 12 sportágban mérték össze tu­dásukat. A bevonulást köve­tően dr. Süpek Zoltánná, az Imre úti általános iskola út­törőcsapatának vezetője meg­nyitotta az olimpiát. Az ötka­rikás zászló felvonása és a Himnusz elhangzása után egyszerre fordult minden szem az olimpiai lángot hozó Kop- ka Éva kétszeres országos futó­bajnok felé. Tovább fokozta az olimpiai hangulatot a ver­senyzők esküje, amit Ohád Ildikó, Imre úti pajtás mon­dott el. Az úttörőelnökség ne­vében Bencsik Ernő, városi úttörőelnök köszöntötte a sportolókat, vendégeket és né­zőket. Az ünnepélyes megnyi­tás utolsó mozzanata, az elvo­nulás előtt Kirchhofer József testnevelő tanár kihirdette a gödöllői „specialitás”, a négy- fordulós futóverseny eredmé­nyét. A már városi hagyo­mánynak számító — novem­ber 7-hez, Gödöllő felszabadu­kislabdahajítás: Antal Anna, Petőfi (59,90); Budai Attila, Imre ú. (80,10 m), magasug­rás: Nagy Erika, Imre ú. (125 cm); Pataki József, Imre ú. (150 cm); távolugrás: Gippert Beáta, Légszesz (4,35 m); Si- lye Imre, Légszesz (5,22 m), 4X100 m váltó: leány: Illés István u. (57.2); fiú: Légszesz (51.2), leány 300 m: 1984-ben születettek: Ádám Éva, Lég­szesz (50.4), 1965-ben születet­tek: Urbán Andrea, Imre u. (53.7), 600 m (fiú) 1964-ben születtek: Lökös László, Lég­szesz (1:50.0), 1965-ben szüle­f L 4 lásához, a tavaszi forradalmi ifjúsági napok — végezetül április 4-hez kapcsolódó ver­senysorozat győztese a Petőfi Sándor általános iskola úttö­rőcsapata lett. Pár perccel később rajthoz álltak az első versenyszám, az 500 méteres síkfutás leány résztvevői. Az eseményeket ezután már nem időrendben, sokkal inkább térben követ­hették az érdeklődők. Talán legtöbben az atlétika „kirá­lyának”, a futásnak a ver­senyzőit biztatták. Időközben megkezdődtek a kisdobosok versenyei is: a háromtusa és a váltófutás küzdelmei. A különböző versenyek győztesei: Négytusa: (leány, csapat) Petőfi (1065), fiú: Im­re ú. (974); egyéni: Antal Anna, Petőfi (286), Pataki József, Imre ú. (220). II. korcsoport: csapat, leány: Petőfi (525), fiú: Légszesz (427); egyéni: Kalmár Kata­lin, Imre ú. (190), Kiss Attila, Légszesz (150), kisdobos há­romtusa: csaoat: (leány): Im­re ú. (301), (fiú): Petőfi (343); egyéni: Szebeni Katalin. Imre ú. (118), Kovács Norbert. Pe­tőfi (129), 100 méteres síkfu­tás: Faliszek Diana, Légszasz (13.5): Horváth István. Lég­szesz (12.1), 500 méteres sík­futás (leány):: Szláby Eszter. Petőfi (1:28.4), 1000 méteres síkfutás: (fiú): Pocsai László, Légszesz (2:56.4), súlylökés: Kollár Zsuzsa, Petőfi (9,12 m); Mukk Lajos, Petőfi (11,10 m), Az eredményhirdetés percei Lakatos György felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents