Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-20 / 118. szám

1976. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK Közgyűlések után A közelmúltban megyeszer- te Nagykdtán is befejeződtek az ÁFÉSZ-'közgyűlések. öröm­mel írom le: a közgyűléseken elhangzott hozzászólások rendkívül hasznosak voltak. Sikeresnek bizonyult a háztá­ji állattenyésztésről, a kert- gaizdólkodásról szóló tájékoz­tatás, s az ezekkel kapcsola­tos kedvezmények ismertetése. Mindenütt megrendezték a tomibolasorsolást is, különböző nyeremények találtak gazdá­ra. Annak érdekében, hogy a jö­vőben még sikeresebbek le­gyenek a közgyűlések, lenne két javaslatom. Az egyik: fontolóra kellene venni, hogy a beszámolók lehetőleg annyi számadatot tartalmaznak, amennyit a fejek nyomon tud­nak követni, illetve amennyit elemzeni tud a beszámoló, a számok közötti összefüggést bi­zonyítja és nem számadathal­mazt sorol. A másik: szorgal­mazzuk és propagáljuk a ház­táji állattenyésztés és kiskert­gazdálkodás egyéni és népgaz­dasági érdekeit. El kelt volna a tom-bolanyeremények között néhány erre vonatkozó isme­retterjesztő könyv is. Az ilyen írások szakmai szempontból sok segítséget nyújtanak az érdekelteim ek. Kaposi István Nagykáta Dunab ogdányi könyvkiállítás Szívesen közlöm, hogy a következő hetekben színvona­las kulturális rendezvényekre kerül sor Dunabogdányban. Az ünnepi könyvhét rendez­vényei között május 29-én délután 3 óraikor a művelődé­si házban nyílik meg a járá­si nemzetiségi könyvhét és könyvkiállítás. Az előbbit Bé­kés György, a megyei könyv­tár igazgatója, az utóbbit Klotz Miklós, a Magyarorszá­gi Németek Demokratikus Szövetségének titkára nyitja még, Ezt követően a'helyi ál­talános iskola diákjai Heine- emlékműsorukat mutatják be. E program folytatásaként má­jus 31-én este 6 órai kezdettel Dunabogdányban látjuk ven­dégül Günther Delekét, a Né­met Demokratikus Köztársaság Nemzeti- és Heine-díjas köl­tőjét. Június 9-én pedig meg­nyitják a II. német nemzeti­ségi olvasótábort is: tíz na­pig harmincöt kisdiák gyako­rolja a nyelvet. Nemcsak hely­beliek, hanem járásbeli gyere­kek is ellátogatnak a táborba. Horányi György Dunabogdány Még egyszer a vasútállomásról Lapunk április 8-i számában közöltük Nagy Istvánná, vecsé- si olvasónk levelét. Azt java­solta: a vecsési vasútállomá­son is építsenek olyan gyalo­gos felüljárót, amilyen Kőbá­nya—Kispest állomáson is ta­lálható. Azért írta ezt Nagy Istvánná, mert az ötödik öt­éves terv során a MÁV Buda­pesti Igazgatósága tájékozta­tása szerint nem épül vasúti aluljáró Vecsésen. Olvasónk észrevételére vá­laszt kaptunk a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Tervgazdasági és Műszaki Fej­lesztési Szakosztálya vezető­jétől, dr. Holló Lajostól. A vá­laszt ezúton közöljük. „Nagy Istvánné hozzászólá­sával kapcsolatban, feltétlenül meg kell jegyezni azt. hogy az említett Kőbánya—Kispest ál­lomáson lévő gyalogos-felüljá­róhoz hasonló ma már nem épül. Ilyen szerkezet gyártása és felépítése is több millió fo­rintba kerülne, ugyanakkor — a gyakorlati tapasztalatok alapján — kérdéses, hogy olyan helyen, mint a vecsési, a villamosított vonal miatt, a nagyobb magasságkülönbség következtében mennyire lenne kihasználva. A régi felüljáró-szerkezet nincs készletben, új létrehozá­sa pedig egyedi tervezést és gyártást igényel.” Környeze tvéde/mi hónap Budakeszin Budakeszin, a művelődési házban környezetvédelmi hó­napot rendeztek. A május 11-én kezdődött program jú­nius 4-ig tart. A szervezési fel­adatok megoldásához a rende­zők nagy segítséget kaptak a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságától, valamint a hely­beli tanácstól. A mozgalmi hónap kereté­ben társadalmi munkanapokat, filmvetítéseket, előadásokat és tanulmányi kirándulást is szerveztek. Ennek eredménye­ként Budakeszin környezetvé­delmi társadalmi őrségeket szerveznek. A rendezvény elő­adói az ismeretterjesztő fel­adatukat társadalmi munká­ban vállalták. Jelentős támo­gatást kaptak a budakesziek az Országos Természetvédelmi Hivataltól is. A budakeszi példa minden­képpen követendő másutt is. Wiedermann Gábor Budakeszi Zsámbéki krónika Szívesen járok Zsámbékra. A község értékes műemlékeit mindig megcsodálom, gazdag népi hagyományaira, múltjára méltán büsizikék a helybeliek. Igaz, óvják, gondozzák is környezetüket. Az utcák tisz­ták, gondozottak. Szemetet, papírhulladékot itt nem lehet találni. S a lakosok teszik mindezt azért, hogy olyan kö­kultúríkincsünk ismeretét és helyes értékelését is jelenti. Rá kell nevelni fiataljainkat az erdők, a rétek, a madarak, s az apróvadaik védőimére. Ügy hiszem, ez a gondolat ma nagyon időszerű. Padányi József Budakeszi helynek van üzemorvosa. Hiá­ba mondtam el, mi a helyzet, s erről hozok igazolást is, hajthatatlan maradt. Gödöl­lőn is elmentem az orvosihoz, természetesen ott is elutasí­tottak. mivel nem az ő körze­tükhöz tartozom. Nincs burgonya ? Magányosan élő, idős ember vagyok. Egészségi állapotom miatt a napi bevásárol ni valót postán szoktam megrendelni a Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 54. számú érdi egységében. A Diósdi úton található boltból a szomszédban levő általános iskola 8. osztályos tanulója, Kiss Sándor hozza el nekem a tejet, kenyeret, felvágottat, s a zöldségféléket. Ezúton is sze­retnék köszönetét mondám ne­ki. rülmények között éljenek, amely miatt nem kell szégyen­kezniük. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy több épü­letein is látható a táblás fel­irat: „Tiszta udvar, rendes ház.’’ Így hát a Zsámbékra érkező turistákat, hétvégi uta­zókat nemcsak a műemlékek szépsége vonzza vissza, hanem a barátságos környezet is. ★ Makkosmária — vagy ahogy a környéken mindenki nevezi: Makkos — közkedvelt kirán­dulóhely. A budai járásban ta­lálható, s a fővárosból köny- nyen megközelíthető. A sza­badság-hegyi és csillebérci er­dőterület folytatásaként terül Sajnos, azonban az utóbbi időben egyszerűen nem lehet burgonyát vásárolni. Szeret­ném tudná, mikor kaphatunk ismét? Ádám László Érd ★ Érdi olvasónk kérdésére a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztályán elmondták: a nagy kereslet miatt a központi raktárakból pótolják a hiányt, A Nyugat-Pest megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat illetékeseitől kapott felvilágo­sítás szerint a ZÖLDÉRT im­portált újburgonyát, amelyből megyénk is kapott. A Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vjállalat zöldségüz­leteibe, valamint a nagyobb ABC-áruházaiba már megkezd­ték a kiszállítást. Érden az 54. bolt ugyan még nem kap, de a tőle alig fél kilométernyire levő ABC-áruházban már kap­ható. Előreláthatólag két hét múlva már megjelenik a ha­zai újkrumpli is. Huzavona egy orvosi vizsgálat körűi Személygépkocsi - jogosítvá­nyom lejárt, időszakos orvosi vizsgálatra kellett mennem. Gödöllőn, a Ganz Árammérő- gyárban dolgozom. Az itteni üzemorvos korábban kilépett, s a jelenlegi csak helyettes­ként rendel, így a jogosítvány érvényesítéséhez szükséges igazolást nem adhat. Mivel Kartalon lakom, Aszódra mentem a szükséges leletek birtokában. Sajnos az itteni orvos sem adta meg az engedélyt mondván: a munka­Száimomra érthetetlen, miért kell ilyen esetben az ember­nek ennyit járkálnia. Annál inkább bosszantó ez, mert a jelenlegi helyzetről legkevésbé én tehetek. Bognár János Kartal Reggeli párbeszéd Indulásra kész a Közvágóhí­don a ráckevei HÉV-szerel­vény. Áz utasok közül néhá- nyan álmosan nézelődnek kife­lé az ablakon, mások újságot olvasnak. Szokásos hétköznap reggel. Az ajtó melletti ülésen két középkorú hölgy beszélget a kelleténél jóval nagyobb hang­erővel. A tőlük legtávolabb ülők tisztán értik a diskurzust. — Hallotta? A Magdi megint kibékült az udvarlójával! — harsogja az egyik. — Ne mondja! Én nem ér­tem ezeket a fiatalokat, egy­szer olyan szelídek, mint a ga­lambok, máskor meg az ördö­göt is zsebre teszik — így a másik, s a nagyobb nyomaték kedvéért a tenyerét is össze­csapja a meglepetéstől. A pár­beszéd folytatódik. — Pedig megmondtam az anyjának is, ne hagyja a lá­nyát azzal a fiúval mászkálni, semmi jót nem nézek ki belőle, — És mondja, hol látták őket együtt? — Csak nem képzeli, hogy ezt megmondom? Én nem szoktam pletykálni... Szerkesztői üzenetek V. J., Dunakeszi: A III. sz. Autójavító Vállalat kérésünkre ki­vizsgálta panaszát. Pollák László főmérnök levélbeli válaszából örömmel értesültünk arról, hogy sikerült megnyugtatóan rendezni az ügyet. T. I., Budaörs: A továbbiakban is várjuk közérdekű észrevételeit a budaörsi lakosokat érintő örö­mökről és gondokról. B. S., Nagykáta: Sajnos, a kért cím nem áll rendelkezésünkre. A felvételt nem lapunk fotóriporte­rei készítették. Azt tanácsoljuk önnek, hogy ebben az ügyben forduljon felvilágosításért a fővá­rosban a XXII. kerületi (Buda­fok) Tanács vb titkárságához. Cí­mük: 1221 Budapest, Varga Jenő tér 11. M. S.-né, Tápiószőlős: A levelé­ben leírt ügyben forduljon bi­zalommal a helyi postahivatalhoz. Minden bizonnyal segíteni fognak. HETI FILMJEGYZET Vidám gazfickók Válasz cikkünkre eb Télen, nyáron egyaránt kellemes itt a levegő, s gondo­zott sétányai miatt a szabadba vágyók szívesen jönnek ide. Kulturált körülményeket te­remtettek Itt a kirándulóknak. Manapság sokat beszélünk a környezetvédelemről. A ter­mészet megbecsülése, nemzeti Március 18-i lapunkban Vá­cott nem felelősek? címmel közöltük Petter Lajos olva­sónk panaszát, aki azt kifogá­solta: a váci OFOTÉRT-ban akarta megcsináltatni új szem­üvegét, s mivel ott a végzendő munkáért nem vállaltak fele­lősséget, ezért a fővárosba kel­lett utaznia. Az OFOTÉRT fő­osztályvezetője, Kolosi Miksa levélben értesítette szerkesztő­ségünket a vizsgálat eredmé­nyéről. A következőket írta: „A bolt dolgozói nem emlé­keznek konkrétan a panaszra, de az mindenkor megállapít­ható, hogy nem utasítanak el egyetlen szemüvegvállalást sem, ha az megfelelő szaksze­rűséggel elkészíthető. Feltéte­lezzük, hogy ez esetben nem gyári készítésű, hanem kisipa­ros által gyártott, magánke­reskedőnél vásárolt fémkeret­ről volt szó, amelybe szaksze­rűen dioptriás üveg nem dol­gozható be. A régi műanyag keret válla­lásánál azért íratjuk alá a nyi­latkozatot, hogy nem vállalunk érte felelősséget, ha megmun­kálás közben tönkremegy, mert az anyag tulajdonsága olyan, hogy idővél kiszárad, elveszti rugalmasságát, és a bedolgozásnál ez problémát okozhat. Mindettől függetlenül minden keretre vigyázunk és ritkán fordul elő, hogy a keret munka közben tönkremenne. Sajnáljuk, hogy nem nálunk rendelte meg a vevő a szem­üvegét, mert Vácott dolgozik vállalatunk egyik legjobb szakembere, aki a munkát biztosan megelégedésére vé­gezte volna el.” Ügy tűnik, félreértésről le­hetett szó, hiszen a megrende­lő és a munka elvégzésére hi­vatott vállalat vezetői most már együtt sajnálják, miért kellett Vácról a fővárosba utazni szemüvegért. Annál is inkább, mert elhisszük Kolosi Miksa főosztályvezetőnek, hogy Vácott is akadnak jó szakemberek. A - ' Jelenet a Vidám gazfickók című francia filmvígjátékból. Ebben a francia filmvígjá- tékban (rendezője Michel Ge­rard) semmit sem kell komo­lyan venni. Komédiázást lá­tunk annak rendje és módja szerint, a legbiztosabb, kitapo­sott ösvényeken járó komé­diát, amely elég fordulatos meséjű és elég szellemesen előadott ahhoz, hogy másfél órára elszórakoztassa a nézőt. És ennél többet aligha is akartak a film készítői. Persze a szórakoztatást is lehet jó ízléssel művelni. Tév­hit, hogy ami szórakoztató, az egyúttal mintegy szükségsze­rűen silány is. Attól, hogy valóban sok silányra sikerült szórakoztató szándékú filmet láthatunk, még igaz a tétel: igényesség és szórakoztatás nem hogy ellentmondanak egymásnak, hanem együtt kell járniuk. Gérard filmje megkísérli ennek az együtthaladásnak a kimunkálását. Ezt azzal is biz­tosítani próbálja, hogy már a mesét sem bonyolítja túl, nem akar mindenféle mélysé­geket és komplikált gondola­tokat beleértelmezni. Egysze­rű, egyszálú, egyenesen előre­haladó történetet látunk, melynek főhősei részint a mindennapi életből, részint a filmművészet sablontárából ellesett figurák, de a filmnek valahogy mégis sikerül egy kis életet lehelni a sablonok­ba is, A cselekmény akörül forog, hogy a jámbor falusi abbét, Packardot hogyan pró­bálják rászedni — egy érté­kes ereklye eltulajdonításá­nak céljából — az egyházi férfiúknak álcázott gazfickók. Mondani sem kell: a film vé­gére a gazfickókból rendes emberek válnak, a plébános csinos kis unokahúga és en­nek kissé kelekótya vőlegénye között is tisztázódnak a fél­reértések, a plébános harcias természetű házvezetőnője is (alighanem) hasznot húz a nagy kavargásból, miután úgy tűnik, az egyik megjavult gazfickó nem közömbös irán­ta. Sok ötlet, sok hajcihő, sok bolondozás fér bele a filmbe, amely vállalja, hogy könnyed időtöltést nyújt, s ezt a válla­lását nagyjából teljesíti is. Visszatérés Óz földjére Vannak nemzedékek, ame­lyeknek ez a két betűből álló szó: Óz, azonnal felidéz egy bájos filmet. Óz, a csodák csodája volt a címe, 1939-ben készült, s az akkor tinédzser Judy Garland volt a főszerep­lője. Dorothy, Toto, a kutya, a Madárijesztő, a Bádogember, az Oroszlán és a többiek ka­landjai halhatatlannak bizo­nyultak, a filmet időről időre felújítják, s a fiaital nézők is jól el szórakozhatnak rajta. Mesefilm a javából, mesefi­gurákkal, mesetanuíságokkal, a mesékben szokásos igazság­tevéssel. Hogy a téma benne van a mozinézők köztudatában, s hogy erre alapozva fel lehet újítani, illetve folytatni lehet a történetet, az az amerikai Hal Sutherland rajzfilmren­dezőnek jutott eszébe. Fred Ladd és Normann Prescott forgatókönyve alapján, Sam­my Cahn és Jimmy van Hen- sen verseire és zenéjére ké­szült, kitűnő technikai kivite­lezésű filmjében ismét a me­sék világába vezeti a nézőt. A Jó és a Rossz közti harc ebben az imponáló mesterség­beli tudással megcsinált rajz­filmben már-már túl is nő egy mesefilmben általában el­fogadható kereteken, de talán éppen ez volt Sutherland szándéka. Hiszen a régi Óz sem egyértelműen gyerekfilm volt, tanulságait a felnőttek is megszívlelhették. A film kis hősnője, Dorothy visszalátogat kedves barátai-* hoz Óz földjére, de a Jelző­karó tévedése folytán nem ide jut, hanem Mombi, a go­nosz boszorkány birodalmába. Ettől kezdve viszontagságok sorát éli át az őt kísérő Toto kutyával, s a hozzájuk csatla­kozó Tökfej szolgával, meg Fafej hintalóval együtt. Két, egymással összecsapó ország küzdelmének lesznek tanúi, s részben szenvedő alanyai, megismerik, milyen is az, amikor egyik hatalom el akarja pusztítani a másikat, s miilyen, ha a Jó oldalára sen­ki nem mer odaállni, mert fél a Gonosz erejétől. Végül ter­mészetesen — a jó tündér, Glinda segítségével — bará­taink, s az ő barátaik győz­nek: Óz és uralkodója, a Ma­dárijesztő, megszabadul Mom- bitól, és a kis Dorothy is ha­zatér szüleihez a farmra. Ha akarom, csak mesetór- ténet, de ha akarom, a hábo­rúktól fenyegetett mai világ képe, egy rajzfilm gyermek­világának keretei között. Ennyiben számít többnek egy­szerű mesefilmnél, s ettől lesz egy kicsit keserű és kiábrán­dult. A Visszatérés Óz földjére szinkronizált változatban je­lenik meg a mozikban. Te­gyük hozzá: igen jó a magyar szinkron, s jól szólalnak meg a zeneszámok is. A film kor­határ nélkül ajánlott, és ezt az egyszerű kereskedelmi meghatározást most akár szó szerint is érthetjük. Anna Karenina A világirodalom egyik leg­nagyszerűbb regénye, Lev Tolsztoj remeke — balett­filmen? Kissé különösnek hat az ötlet. Mi táncolható el eb­ből a hatalmas műből? A vá­lasz habozás nélkül ez: talán a cselekmény legegyszerűbbre összefogott váza. Aztán meg­nézzük a Rogyion Scsedrin' zenéjére készült, Margarita Pilihina által rendezett szov- jet filmet, melynek balettmes- j tere és egyben a címszerep megformálója nem kisebb egyénisége a balett világának, minit Maja Pliszeckaja, s rá kell jönnünk: Anna Karenina története olyan tartalmakat is hordoz, amelyeket a tánc, a koreográfia nyelvén is el le­het mondani. Az természetes, hogy egy balettváltozat nem adhatja vissza a regény le­nyűgöző teljességét, gazdagsá­gát, de adhat például csodá­latosan árnyalt jellemábrázo­lást, adhatja a szenvedélyek megjelenésének, kibomlásá­nak, a tragikus végkifejletnek olyan érzékeny rajzáit, amely végül is a tolsztoji mű lénye­géhez vezeti el a nézőt. Takács István 1 i 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents