Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-19 / 117. szám

1976. MÁJUS 19., SZERDA 3 vÁllídí) Három megye összefogásával Határidő előtt, megtakarítással Korszerű üzem termel Cegléden Beszélgetés a kommunistákkal Igényesség és előrelátás A váci Forte-gyárban Április 26-án építő és be­ruházó szakemberek járták végig a Fűrész- és Hordó­ipari Vállalat ceglédi Hordó­üzemét Feljegyzéseket ké­szítettek, dátumokat írtak mellé, majd szívélyesen ke­zet ráztak és elmentek. A dol­gozók csak ennyit láttak az egészből, s talán még azt hal­lották, hogy a javítások nem akadályozzák az üzem mun­káját. Ezen a napon ugyanis négy hónappal az eredeti ha­táridő előtt átadták az épü­letet, s egy hónapon belül el­végzik a hátralevő kisebb javításokat. Ideális helyen Miért éppen. Ceglédre tele­pítették a fűrész- és hordó­üzemet? Erről beszélgettünk Hartmann Tibor üzemveze­tővel. — A Minisztertanács dön­tése érteinkében a Népfürdő utcai fűrészüzemet 1973-ig, a Liget utcai hordótelepet pedig 1966-ig ki kellett te­lepítenie a vállalatnak Bu­dapestről, mert lakásokat építenek a helyükre — mond­ta. — Cegléd látszott a leg­alkalmasabbnak erre a célra, mert a rönkfa az ország kü­lönböző erdeiből érkezik, s ez a város minden szállító­tól hasonló távolságra van. Természetesen az sem közöm­bös, hogy vasúti csomópont és a városi tanács a vasút mellett jelölte ki a telephe­lyünket. S még egy nyomós érv: legnagyobb felhaszná­lónk a ceglédi HUNGARO- VIN, s a környező állami gaz­daságok. Olcsóbb és gazda­ságosabb a rönköt ideszállíta­ni, mint az üres hordót utaz­tatni. A beruházás lebonyolításá­val a Könnyűipari Beruházási Vállalatot bízták meg, a ter­veket az ERDŐTERV készí­tette, generálkivi telező a Bács- Kiskun megyei Állami Épí­tőipari Vállalat. 1971. decem­berében kezdték el a fűrész­üzem építését, s 1974. már­cius 1-től üzemel. Évente 24 ezer köbméter lombos- rönk feldolgozására alkal­mas. A hordóüzemet erede­tileg évi 120 ezer hektoliter kapacitásúra tervezték, de az igények változását követve — változatlan költséggel — olyan gépsort szereztek be, melynek kapacitása 180 ezer hektoliter évente. A máso­dik ütem átadási határideje • 1976. augusztus 20 volt, de március 15-én kigördült az első hordó az üzemből, meg­kezdték a próbaüzemeltetést. Hogyan sikerült ezt elérni? — Nem boszorkányság, csu­pán jó együttműködés. He­tenként I összehívtuk a kivi­telezők képviselőit és közö­sen oldottuk meg a gondokat. Ezt csináltuk már a fűrész­üzem építésénél is. A kecs­kemétiek úgy szervezték a munkájukat, hogy már a múlt év végén dolgozni tudtak a Szolnok megyei Tanács Vas­ipari Vállalatának belső sze­relői, s a gépek üzembe állí­tásából nagy részt vállaltak a telep tmk-szakemberei. El­sősorban ennek köszönhető, hogy az első ütemben ^több mint 2, a másodikban 3 mil­lió forintot takarítottunk meg. ...és a minőség? Tehát olcsóbb lett és ha­táridő előtt megkezdődött a próbaüzem. De vajon nem ment ez a minőség rovására? Az üzemvezető éppen vála- 4. szólni akart, mikor csörgött a telefon. A vonal másik vé­gén Simon Ernő, a HUNGA- ROVIN ceglédi pincészetének vezetője. Csupán annyit akart mondani, hogy az előző nap gyártott 500 literes hordók nagyon jól sikerültek, többsé­güket már meg is töltötték, délután indulnak a Szovjet­unióba. — Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár — tette le a kagylót az üzemvezető. Ta­lán csak annyi, hogy a oró- baüzem alatt is két műszak­ban dolgozunk, hogy minél előbb leáUhasson a pesti te­lep. Az SZKP XXV. kong­resszusa tiszteletére vállala­tunk felajánlotta, hogy 60 ezer liter bor szállításához készít hordókat. Ebből öt­ezer liter ebben az üzemben készült. — A két műszak még pró­baüzem esetén is jelentős lét­számot igényel. Honnan vol qnnyi szakemberük? — Nem volt, de ezt már ak­kor is tudtuk, mikor megter­veztük az üzemet, s 1971-től kezdtük a szakmunkáskép­zést, a ceglédi Bem József Szakmunkásképző Intézetben. 1974-ben 14, tavaly 11 fiatal szakmunkás került ki az is­kolából. A gépek üzembe állításáig Budapesten fog­lalkoztattuk őket, 20-at most helyezünk vissza Ceglédre. Magában véve ez sem elég. Vettünk egy autóbuszt, és 40 dolgozót hordunk be napon­ta Újszilvásról, és a környe­ző falvakból. A Kőbányára ingázók közül 15-en jöttek át a ceglédi üzembe. Ahhoz, hogy kihasználjuk a gépek teljes kapacitását, még 15— 20 emberre lesz szükség. Szakmunkásaink vannak, fő­leg férfi segédmunkásokat szeretnénk fölvenni. A fű­részüzemben kezdetben alig volt szakember. Tavaly szep­temberben 18 résztvevővel, egyéves gyorsított fameg­munkáló tanfolyamot indí­' tottunk. A nyári vizsgák után szakmunkás-bizonyít­ványt kapnak a dolgozók. Szeptemberben újabb 18 dol­gozó kezdi el a tanfolyamot. Miért csak ennyi? Mert heti 14 óta elfoglaltságot jelent és nehéz helyettesíteni őket. Segítetlek a helyiek Az üzemben a technológiai sorrendben telepített gépek között görgősorok, szállító- szalagok. továbbítják, -az anya­got. Minden nehéz fizikai munkát egyetlen gombnyo­másra elvégeznek az okos gé­pek. S hogy még okosabbak legyenek, mindenben alkal­mazkodjanak a helyi adott­ságokhoz, a Bánki Donát tmk-brigád , alakította át őket. Nagyrészt ennek kö­szönhető, hogy május 1 alkal­mából a fűrészüzem Allende és Május 1 brigádjával együtt megkapták a szocialista cí­met. Bimbó Lajos, a brigád ve­zetője büszkén mutatott az egyik NSZK-ból származó dongaleszorító célgépre. — Ezt is mi alakítottuk át. Rövid volt a kar a mi hor­dóinkhoz, hát megnyújtottuk egy kicsit. Nézze, alig lát­szik meg rajta. Itt voltunk az összes gép beállításánál. Egy NSZK-beli szerelő irányítá­sával dolgoztunk, s mire el­indultak a gépek, meg is is­mertük őket. Biztonsági be­rendezés egyikhez sem volt. Mindet magunk csináltuk, meg a szállítószalagokat is. Tavaly több mint 50 ezer fo­rintot takarítottunk meg a fűrészüzemben a helyi gyár­tással. Az idén jóval többre számítunk. A pótalkatrészek többségét is magunk csinál­juk. Most készítjük az idei brigádvállalásunkat. Minden­ki elmondja az ötletét, s így áll össze majd az egész. Az már biztos, hogy rönköket aduiík az óvodai játszótér kialakításához, és jó néhány órát töltünk itt az udva­ron tereprendezéssel, parko- \ sítással. Egy év múlva szeret­nénk elnyerni a szocialista cím következő fokozatát. A tmk szakemberei szinte valamennyien ceglédiek, vagy a környező falvakból jár­nak be. Tizenketten, tizenkét- felől jöttek, s másfél év alatt olyan szocialista közösséggé forrtak össze, melyre min­dig, mindenben számíthat az üzem. A város haszna Az udvaron akadtunk össze Junó Lászlóval, a városi pártbizottság gazdaságpoliti­kai munkatársával. A tér- I betonozok munkáját figyel­I te. — Fokozott figyelemmel kí­sérjük ezt a beruházást — mondta. — A végrehajtó bi­zottság is többször napirend­re tűzte, s amivel csak lehe­tett, segítettük a koordiná­ciót Helyesnek tartjuk a kecskemétiek módszerét, hogy mindenekelőtt az üzemépü­let átadását szorgalmazzák, hiszen a kisegítő létesítmé­nyek építése közben már megindult a termelés. Az üze­mek életében jelentős szere­pet tölt be a pártszervezet: szinte az indulással egy idő­ben alakult meg. Most tizen­öten vannak. Tavaly alakulta KISZ-szervezet és a szakszer­vezeti csoport. A brigádok kezdeményezték a szocialista munkaversenyt, melynek szer­vezésében, irányításában te­vékenyen részt vesznek a kommunisták. Az idén 129 ezer hektoliter űrtartalmú hordót akarnak gyártani. Az éves szállítási igény 200—220 ezer liter. Jó lenne, ha jö­vőn-e már ez a telep elégíte­né ki. — A város sokat segített a vállalatnak. Területet és embert adott, segített a be­ruházás meggyorsításában. Mit kap ezért cserébe? — Sokat varunk és máris sokat kaptunk. Eleve nagy segítséget jelent a városfej­lesztési hozzájárulás, ez azon­ban korántsem minden. A telep fűrészáruval segíti a lakosság ellátását. A brigá­dok társadalmi munkában óvodákat, iskolákat patronál­nak, s jelentős összeggel tá­mogatják az északi ipartele­pen épülő élelmiszerüzletet. Eddig csak kádárszakmunkó- sokat kapott a telep a Bem József Szakmunkásképző In­tézettől. Jövőre kezdődik a gépi famegmunfcálók okta­tása. Ez nemcsak a telep­nek hasznos, hanem a város­nak is. A modem gyáregység je­lentőségét nemcsak a város érzi, hanem a vállalat veze­tősége is. Az elismerés egyik megnyilvánulási formája volt, hogy itt tartották az anya- vállalat május 1-i ünnepsé­gét, s itt vették át a kiváló kitüntetést. T. Ágoston László A gondos előkészítés — a részletesen kidolgozott ütem­terv, a beszélgető csoportok tagjainak jó felkészítése, a kommunisták politikai mun­kájáról, magatartásáról ké­szült, egy-egy kis vitaindító­val felérő tömör jellemzések — meghozta gyümölcsét a váci Forte-gyár pártalap- szervezeteiben: a tagkönyvcse- rét megelőző beszélgetések hosszabb távon jól hasznosít­ható tapasztalatokat kínálnak az üzem pártbizottságának. Egyik-másikuk jócskán fölül­múlja igényességben, előrelá­tásban, problémaérzékenység­ben a másutt szerzett tapasz­talatokat. Munkafegyelemről Egyáltalán nem általános ma még például az a fejlett kri­tikai érzék, amit a munkafe­gyelem, a munkaidőalap hasz­nosítása kérdésében tanúsíta­nak a Forte-gyár kommu­nistái. Jószerint alig zajlott le olyan beszélgetés, amelyen ez szóba ne került volna. Ki úgy tette szóvá, mint Vincze Gyu­la, a filmkiszerelő világos- részlegvezetője, aki sürgette, hogy a különböző aktivisták társadalmi munkájukat csak munkaidő után végezzék, ki pedig úgy, mint Katz Sándor- né, a központi emulziós üzem brómvegyszermérője, aki szív­ből helyeselte a munkafegye­lem megszilárdítása érdekében tett eddigi intézkedéseket. Volt olyan, aki a papírkiszerelő isoportvezetőinek megfelelő le­terhelését, folyamatos mun­kával való ellátását igényelte, mások — köztük Szucsányi Lapos, a központi emúlziós üzem gépházának dolgozója — pedig bírálták a munkafe­gyelem lazaságait munkahe­lyükön. Hogy a Forte kommunis­tái nem a levegőbe beszélnek, azt azzal a (tavaly ősszel el­indult kezdeményezéssel bizo­nyították, amellyel előbb a pártcsoportok, majd az alap­szervezetek elemezték a mun­kaidőalap jobb kihasználásá­nak lehetőségeit; majd az üze­mi pártbizottság foglalkozott a kérdéssel, mindjárt megha­tározva az üzem- és munka- szervezés főbb feladatait, s a kommunista gazdasági vezetők ezzel kapcsolatos tennivalóit. Ennek hatására történtek már azok az intézkedések, ame­lyek találkoztak a kommunis­ták — köztük a már emlí­tett Katz Sándorné — egyetér­tésével. Most — úgy vélik — ideje továbblépni a munkain­tenzitás fokozásának útján. Ismerjük meg egymást! Egy másik általános igény is megfogalmazódott ezeken a beszélgetéseken: nevezetesen, hogy a gazdasági és pártveze­tők járjanak gyakrabban az üzemekben, ismerjék meg job­ban az embereket, legyenek akár kommunisták, akár pár- tonkívüliek. Ezt az igényt erő­sítette meg — más megköze­lítésben — a Forte igazga­tója, dr. Lenyó László, az I. számú alapszervezet tagja, amikor a beszélgetés során szóvá tette: sokallja saját gaz­dasági munkájában azt az időt, amit adatszolgáltatásra kény- teleit fordítani. Nem tette hoz­zá, de nyilvánvaló, hogy ezek az értékes órák sokkal jobban kamatoznának akár az üzem- és munkaszervezésben, akár pedig úgy, ha az üzemekben, a középszintű vezetők, s a dolgozók között tölthetné őket. „A kommunisták, nagy csa­ládja”, szoktuk mondani, oly­kor a kelleténél többször is. Nos — mint a beszélgetéseken kiderült —, olykor még e nagy család tagjai sem isme­rik mindannyian egymást. Lu- kácsovics Ferenc, a műszaki vevőszolgálat vezetője ezt az állítását egy általános és egy konkrét példával bizonyította; gyakran megesik, mondotta, hogy az egyik alapszervezet kommunistái nem ismerik a másik alapszervezetbe újonnan felvett vagy átigazolt pártta­gokat. Javasolta, hogy az ösz- szevont taggyűlések alkalmá­val tájékoztassák a párttago­kat arról, kikkel gyarapodtak soraik. A konkrét példát ar­ról, hogy még a kommunis­ták sem ismerik eléggé egy­mást, saját esete szolgáltatta: tavaly novemberi hármas ju­bileumáról — ekkor volt 60 éves. 30 éve párttag és 25 éve a vállalat dolgozója — párt- szerkezete megfeledkezett. A világért sem akarunk olyasmit sugallni, hogy az alapszerve­zetek a jövőben tartsák szá­mon a párttagok családi ese­ményeit. Ám három ilyen év­forduló véletlen egybeeséséről — amelyből kettő közéleti jel­legű —, és az üzemi pártbi­zottság vezető propagandistá­járól lévén szó, csakugyan il­lett volna felköszönteni. A pártéletről A munkahely gazdasági fel­adatai, a hogyan lehetne job­ban, (többet termelni kérdése mellett hangot adtak a kom-1 munisták a párt belső életé­vel kapcsolatos véleményük­nek, kritikájuknak is; Sokan szóvá tették például, hogy gyakran kéiőn értesülnek a másnapi taggyűlésről, ami ket­tős következménnyel jár: a családanyák már nem tudják megszervezni a gyerekek el- hozását az óvodából, bölcső­déből, s ilyenkor hiányoznak a pártrendezvényről, illetve a párttagok nem tudnak megfe­lelően felkészülni a vitára, s ilyenkor hangzik el a bírálat, hogy a kommunisták passzí­vak. Mivel azt is sokan kifo­gásolták, hogy a pártcsopor­tok némelyike tervszerűtlenül, rendszertelenül tanácskozik, hogy egyik-másik bizalmi te­vékenysége csupán a tagdíj­beszedésre korlátozódik, ész­szerűnek látszik Szabados Jó­zsef nyomdász és Imre Pálné gázfényqzemi dolgozó javas­lata: egy héttel előbb ismer­tessék néhány szóban a bi­zalmiakkal a taggyűlés napi­rendjét, hogy a pártcsoportok megvitathassák; így a párt- csoportülések is rendszereseb­bek lesznek, a kommunisták is felkészülhetnek a hozzá-; szólásra. Nyíri Éva Mentesítés a létszámstop alól Munkahely az idén végző középiskolásoknak Először a létszámfelvételi zárlatról szóló rendelet jelent meg: nem lehet a megürese­dett adminisztratív állásokat betölteni. Ez magától értető­dően fokozatos létszámcsök­kentést jelent, de nem elbo­csátások árán. Aki állásban van, nem kerülhet az utcára, de mert — remélhetőleg gyor­san — lenyesegetik a bürok­rácia túlhajtásait, kevesebb adminisztratív munkaerőre lesz szükség. Mi lesz azonban az iskolából kikerülő fiatalok­ból, akik hivatali munkakör­re készültek, és ehhez a szak­tudás alapjait az iskolában megszerezték? Kevés gépírónő kell Újabb kormányhatározat je­lent meg azután. Ez arról in­tézkedett, hogy lehetőleg kép­zettségüknek megfelelő elhe­lyezkedést kell teremteni az idén végző fiataloknak. Az intézmények, tanácsok, válla­latok és szövetkezetek jelent­sék be a városok és megyei tanácsok elnökeinél a lét­számfelvételi stop hatálybalé­pése óta megüresedett admi­nisztratív állásokat, a pótlá­sok indokait, valamint az esz­tendő végéig várható nyugdí­jazásokat. A kellő indok alap­ján a foglalkoztatók felmen­tést kaphatnak és közgazdasá­gi szakközépiskolát vagy gép- és gyorsíró szakiskolát idén végzőkkel tölthetik be a meg­üresedett állásokat. A bejelentés határideje áp­rilis 30-án lejárt. A Pest me­gyében működő több száz fog­lalkoztató szerv közül 54 kö­zölte adminisztratív munkaerő­igényét. A megüresedett és megfelelő indokok alapján be­tölthető állásokban 233, továb­bá nem zárolt munkahelye­ken 61 közgazdasági szakkö­zépiskolát és összesen 62 gyors- és gépíróiskolát végzett helyezkedhet el. Pest megyében, Cegléden, Vácott és Monoron az idén 158 tanuló fejezte be tanulmá­nyait közgazdasági szakközép- iskolában. A ceglédi és a váci gép- és gyorsíró szakiskolából pedig 120 leány került ki. Csakhogy budapesti közgazda- sági szakközépiskolában is 370, gép- és gyorsíró szakiskolák­ban 120 Pest megyei fiatal vé­gez. Valamennyiük elhelyez­kedése szakképzettségüknek megfelelő munkakörben, tehát nem látszik lehetségesnek a megye területén. A Budapes­ten tanulók jelentős része, va­lószínű, hogy a fővárosban ke­res és talál végzettségének megfelelő munkalehetőséget. Más szakközépiskolák Pest megyei tanulóinak elhelyezke­dése elé a létszámfelvételi zár­lat nem gördít akadályt. Egyes foglalkoztató szervek a rendelkezési állományban le­vő adminisztratív dolgozóik ál­lását is üresedésnek jelentet­ték be, pótlásukra felmentést kértek. Erre azonban nincs mód, hiszen előbb-utóbb vis­szatérnek. Gimnazisták Más elbírálás alá esik, ha nyugdíjba készülőle helyének betöltéséről előre gondoskod­nak. Az alkalmazott fiatalnak alkalma van betanulni mun­kakörébe. A megyében 1165 diák fe­jezi be idén az általános gim­názium negyedik osztályát, fő­városi gimnáziumokban pedig 250 megyebeli. Nagyobb ré­szük leány, közülük sokan kí­vánnak adminisztratív mun­kakörben elhelyezkedni. Sem nekik, sem a gimnáziumot vég­ző fiúkna/c most erre nincs lehetőségük, de ha íróasztal nem is vár rájuk, munkanél­küliség sem. Hiszen, aki dol­gozni akar Magyarországon, annak jut munka. A megyében gimnáziumban érettségizők mintegy tíz szá­zaléka egyetemen, főiskolán folytathatja tanulmányait. A többieknek a gimnáziumok pá­lyaválasztási felelősei, a járá­si hivatalok és a városi taná­csok munkaügyi előadói szá­mos munkalehetőséget tudnak ajánlani. Elsősorban ipari fog­lalkozást. A bonyolult szerke­zetű, legújabb típusú gépek kezeléséhez, a nem kevésbé bonyolult munkafolyamatok-- hoz egyre inkább jó fel­készültségű, szakképzett dol­gozók szükségesek. Ennek el­lenére, noha a kereseti lehe­tőségek sokkal jobbak, mint a hivatalokban, eddig nem sok érettségizett ment szak­munkástanulónak. Tavaly pél­dául Pest megyében mindössze 247, köztük csupán 27 leány jelentkezett szakmunkáskép­zőbe. Kitárt kapuk Természetesen nem csak iparban helyezkedhetnek el a gimnáziumból kikerülők. Tárt kapu várja őket a munkaerő- hiánnyal küszködő és lányok­nak nagyon alkalmas egészség- ügyi pályákon, a kereskede­lemben, a vendéglátóiparban. A középiskolát végzettek el­helyezkedését megkönnyítő kormányhatározat arra is fel­hívja a foglalkoztató szerve­ket, hogy jelentsék be azokat a munkaköröket is, amelyeket a létszámfelvételi zárlat nem érint és közgazdasági szakkö­zépiskolát végzettekkel kíván­nak betölteni. Ennek a felhí­vásnak azonban csak nagyon kevés megyebeli foglalkoztató szerv tett eleget. Az adminisztratív-ügyviteli dolgozók idényjellegű foglalkoztatási­ról hozott rendeletet a belkereskedelmi miniszter, egyetértésben a KPVDSZ-szel és a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsával. Eszerint az üdülő-, illetve gyógyhellyé nyilvánított helységekben — így a Dunakanyarban és a Velencei-tónál is — működő élelmiszer- kereskedelmi és vendéglátó vállalatok központjai, önálló egységei és kirendeltségei, az utazási irodák, az idegenforgalmi és üdülőterületek üzlethálózatát ellátó élelmiszer- és vegyiáru-nagykereskedelmi válla­latok, a zöldség-gyümölcsértékesítő szövetkezetek felvásárlói te­vékenységet folytató részlegei az idényben mentesülnek a létszám- felvételi zárlat alól. Az Idény — a felvásárlás kivételével — május 1-től október Sl-ig tarthat, s az érintett vállalatok és szövetkezetek 24 külön­böző munkakörbe vehetnek fel dolgozókat. A rendelkezés a folyamatos ellátás, a zavartalan munka érdeké­ben született, lehetőséget nyújt arra, hogy ahol szükséges, szerződéses munkaviszonyban felvehessenek ügyviteli és adminisztratív dolgozó­kat, egyebek között áruforgalmi ügyintézőket, könyvelőket, számlázó- kat, kalkulátorokat, gyors- és gépírókat, bárelszámolókat stb. A ren­delet május 1-től érvényes, s kizárólag a meghatározott idényre ad felmentést a létszámzárlat alól. Szokoly Endre á I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents