Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-18 / 116. szám

Palántázás a Magvetőben A «lányi Magvető Termelőszövetkezet melegházaiban és fóliasátraiban márciusban vetették el a magokat, hogy palántát neveljenek a szabadföldi kertészetekbe. A paprika-, dinnye- és paradicsompalánták szépen növekednek a védett körülmények között. Az el­ső májusi munkanapon kezdték kiültetni a tápkockában nevelt négy és fél millió para- dicsompalántát. A főútvonal mentén a két vetőgép mögött tíz-tíz asszony dolgozik nap mint nap, dugdossák a földbe a friss palántákat. A képen Csepeli Jáhosné csapata látható, amint vidáman, énekelve ültetik a paradicsompalántát. (Ifj. Fekete József felvétele) Megnyílt a Tavaszi tárlat A Gödöllői Tavasz ’76 ren­dezvénysorozatának kereté­ben május 15-én, szombaton délután négy órakor nyitották meg a járási hivatal nagyter­mében a Gödöllő tíz éve című pályázatra beérkezett alkotá­sok kiállítását. A képzőművészeti tárlatot megelőzően hangversenyre került sor. Elsőként Anday Györgyi, a Vígszínház művé­sze állt a pódiumra, s elmond­ta Vörösmarty Mihály Gondo­latok a könyvtárban című ódá­ját, majd Nagy Mária, a gö- gödöllői állami Zeneiskola ta­nára ült a zongorához. Mu­szorgszkij Egy kiállítás képei című művének A kijevi nagy­kapu tételét adta elő. Mozart C-dúr fuvolaversenyének utol­só tételét Borovay Klára és Nagy Mária szólaltatta meg. A gödöllői városi Kamara­kórus Tornyos György Béke című kórusművét mutatta be, amelyet a szerző Juhász Gyula versére komponált. Ezt követ­te Ottó Ferenc Édes Gödöllő című kórusműve, amelyet a szerző Gödöllő várossá avatá­sának 10. évfordulójára a kó­rusnak ajánlott. Az Imre utcai általános is­kola zenei tagozatának nyolc tanulója Ottó Ferenc Konyha­koncert című alkotásával lé­pett a színre. Ennek a pala- csintasütű-scherzonak négy té­tele van: hangok a konyhából, készülődés a főzésre, terítés, a konyhaedények tánca. A fa­zekak, lábosok, tányérok, po­harak, evőeszközök, gyúró­deszka, rézmozsár, és reszelő megszólalása nagy tapsot vál­tott ki. Ottó Ferenc egy 1920-as emlék hatására írta művét, amikoris polgári iskolás' lá­nyok adtak elő hasonló dara­bot. A hangverseny után Szalóky Béla, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának művészeti főelőadója nyitotta meg a kiállítást, majd kihir­dették a pályázat eredményét. A szigorú zsűri egyetlen dí­jat adott ki, egy másodikat, Szekeres Erzsébet Születés cí­mű művének. A kiállításon láthatók Gödöllő neves, tehet­séges művészeinek alkotásai. Papírgyűjtő pajtások A gödöllői Munkácsy Mihály úti általános iskola úttörőcsa­patánál megtartották a nemrég meghirdetett papírgyűjtési hét eredményhirdetését. A rajok közötti versenyben az első a Damjanich raj lett; 20 mázsás eredményével. A legdereka- sabban az Olympia őrs dolgo­zott. Az őrs pajtásainak egy hét alatt 13 mázsa papírt sike­rült összegyűjteniük. Szavazólap a helyszínen Kórus ta Iá Ikozó Május 22-én — szombaton délután 5 órakor — a Gödöl­lői Zenetagozatú Általános Is­kola szabadtéri színpadán ren­dezik meg a járási kórustalál­kozót. A találkozó műsorán fellép az aszódi, bogi, csömö­ri, ikladi, gödöllői, péceli és a veresegyházi kórus. A találko­zó meghívott vendége: a Cse­peli Munkásotthon vegyeska­ra is műsort ad. A kórustalálkozón adják át a Gödöllői Tavasz elnevezésű rendezvénysorozat vándorser­legét, három különdíját, to­vábbá a közönség díját, amely­nek szavazólapjait a helyszí­nen adják át a kórustalálkozó közönségének. A rangos zenei esemény szervezői arra is számítottak, hogy a kórustalálkozó napján az időjárás nem lesz hozzá­juk kegyes. Rossz idő esetén a kórusok vetélkedőjének szín­helye a járási hivatal nagyter­me lesz. p : 1 M —'"-s V m I V v. IA A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hl. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1976. MÁJUS 18., KEDD Csemetézés, befejezés előtt Hogyan születnek a fenyvesek? Az aranyat érő májusi eső elállt, és a vendéglátó Szilárdi József, az isaszegi Állami Er­dészet vezetője csizmával kí­nált. Mondja, cseréljek láb­belit, mert kint, a földeken a félcipő beragad a talajba. Indulás előtt még körülnézek, s a legutolsó találkozás óta látnivalóan megszaporodott az oklevelek és a kitüntetések száma. Az idén április 4-én első helyezést értek el az er­dőgazdaságok versenyében. Meglepetés az erdőszélen Első utunk a központ terü­letén levő kertbe visz, ahol hat nyugdíjas serénykedik: most folyik a fenyőcsemeték ki­emelése. Ládába rakják őket, és traktor szállítja ki a tele­pítések helyére. Ezek a kis nö­vények egy é.vvel ezelőtt még magvak voltak. Odébb fóliá­val letakart táblák látszanak, s alattuk, mint kis szögek, úgy állnak ki a talajból a már­ciusban vetett piciny fenyők. A fólia bejárata sűrű farács- csal van elzárva, mert nagy ellenség leselkedik: a vere­bek lecsipegetik a kelő fenyő­ket. Kocsira szállva a közeli Szentgyörgyre megyünk, ahol már szépen sorol a kiiskolá­zott fenyő. Szilárdi József el­ismerően bólogat, ez igen, na­gyon jót tett az eső. Tudni­illik, a kiiskolázással egy ki­csit megkéstek az időjárás miatt. Ám úgy látszik, a ter­mészet behozza a lemaradást. Innen á jelenleg folyó mun­Kispestnek is hívják Madarász — Mácsa GALGAMACSA nevének megfejtésekor a Galga névvel nem kívánok foglalkozni, er­ről már korábban szó esett: eszerint a Galga megkülönböz­tető előtag vidékünkön. A ko­rai források az említett hely­ségünket csak Macha vagy Mácsa névvel illetik, ugyan­úgy, mint ma teszik ezt a helybeliek. Nagy nyelvtudósunk, Melich János szerint az Árpád-kor­ban nagyon elterjedt volt a Madarász személynév: ennek rövidüléséből alakult ki a Mad, majd továbbképzésével a Mácsa és a Madách. Ezt a sort tovább folytathatjuk a ma is használatos Mád, Madocsa, Maconka nevekkel. A nyelvi alakulást . az is bizonyítja, hogy a Madarász névből kép­zett helynevek az ország kü­lönböző vidékein fedezhetők fel: Madocsa Dombóvár kör­nyékén, Mád Borsodban, Macs a Hajdúságban, Maconka pe­dig Hevesben található. Való­színű. mindegyiknek van kap­csolata a madár szóval. KÖVETKEZTETÉSEM SZE­RINT a Mácsa tehát eredeti­leg a madarászással foglalko­zó köznévből lett személynév­vé, majd napjainkban kizáró­lag földrajzi névvé. Galgamá- csát a Zsidó-nemzetségbeli Macha, azaz Mácsa alakította, hogy korábban is élt hasonló nevű személy, aki tartozhatott a környéki Megyer vagy Kér törzshöz, esetleg Tass nemzet­ségbeli volt. Ez azonban csak a történelmi Felsömácsánál le­het igaz. A falunak ez a része a valamikori Zsidóliget nevű határrészen feküdt. A mai Galgamácsa véleményem sze­rint a történelmi Alsómácsá- val azonos, és az anyahély- ségből, Felsőmácsából való ki­rajzás eredményeként alakult. Feltételezésem szerint Felső- mácsán lehetett a zsidai Szent Balázs premontrei prépostság leányegyháza. A FALU HATÄRÄBAN ősi helység még Echkend, azaz Ecsfcend, népiesen Ecskem. A népi mondókában is megta­lálható az ecskem-becskem. Az ecskendd Templomhegy alatt van a Rózsakét, mellet­te még a mai öregek is lát­tak templomromokat. Maga az elnevezés érdekes szóösszeté­tel: ecs és kündü, vagy ké­sőbbi szóalakkal „kende”. En­nek régies, de szórványosan máiig élő rövidült alakja a „kend, ked, ke", földrajzi név népies alakjában pedig a „kém”. A -kend utótag, őseink táltosainak, sámánjainak ősi „kend, kende” nevét őrzi. To­vábbi vizsgálat tárgya az elő­tag: az ecs annyit jelent-e, mint „öccs”? Lehetséges, hogy egy öccs nevű kündü, a kün­dü öccse, vagy ifjabb kündü a név jelentése, de ez nem bi­zonyos okfejtés. A KÖZSÉG MAGJA: Al­vég, Deréktój, avagy Közép­táj, Fölvég, Fölsősor, Cigány­part, ötház, Hatház, Hétház, Lyukaspart, Kéri út, Tobány, Suba-köz, Temetőköz, Timaj- köz, Váci sor, Zsidai út. Az ötházat nevezik Kispestnek is. Néhány határrész: Szórnák, Almavőgy, Cservőgy, Csonkás, Csontos part, Csuzi-rét, Csücs- kő, Gyióvőgy, Gyertyános, Homokszer, Lágyas, Kavicsos, Kerekgödör, Kishamvastelek, Gombavőgy, Mandák, Sziko- rák, örmál, Pálhegy. A Csin- csák neve Jókai Mór A mi lengyelünk című regényében Csincsés. Ecskend részei: Csipketető, Csúcshegy, Lespal- lag, Magosbérc, Magoshegy, öregkonyha, Szépmezőbérc, Téglakút. A község folyóvize a Galga és az Aranyos patak D. J. PEST MEGYE LAKOSSÁGÁNAK SZOLGÁLATÁBAN textiltisztító szalonjaink Vác, Érd: expressz mosás, vegytisztítás 6, 24, 48, vagy 72 óra alatt. FELVEVŐHELYEINK: a megye 58 pontján. Mosási határidő: 10 nap Vegytisztítási határidő: 8 nap Ceglédi, nagykőrösi, monori, vecsési és üllői felvevőhelyeinken az expressz mosás és a vegytisztítás határideje: 72 óra. MÉRETES SZABÓSÁGAINK: Cegléd, Nagykőrös, Ocsa. KARPITOSUZEMUNK: Budaörs, Budapesti út 24. Autó-üléshuzat, takaró, ponyva, bútorhuzat, függöny készítése. Minőségi, gyors, pontos munkával várjuk kedves megrendelőinket. PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÄLLALAT kák színhelyére, a besnyői úti csemetekertbe megyünk. Utunk a Mártonberegi erdőnél visz, álról még látványosságban is részünk van, mégpedig meg­lepőben: távol az isaszegi csi­nos házsorok húzódnak. Itt vi­szont, az erdőszélen, amerre elhaladunk, szemét szemét há­tán hever, kocsikkal hordják ide a hulladékot, ki tudja, kik és miért? A természet- és kör­nyezetvédelem még sokak szá­mára ismeretlen, de még ha így van is, a zöldülő erdő és határ meggondolásra késztet­hetné a felelőtlen embereket. Célunkhoz érkezünk, a fe­nyővel övezett hatalmas föld­területen szinte alig láthatóan halad egy traktor. Óránként 1,3 kilométert tesz meg. A gép nyergében Moska László ül, aki húsz éve szerelő, így az­tán — meg is látszik a ma­sinán — nagyon szereti gépét. A traktor mögött öt asszony munkálkodik, közülük az egyik, Mihályi Lászlóné el­mondja, hogy brigádjuk egyébként kilenctagú, s tulaj­donosa az aranykoszorús szo­cialista brigád címnek. Munka, egész évben A mai munkakörülmények összehasonlíthatatlanok a ré­giekkel, mert akkor nehéz fi­zikai munkával kellett forgat, ni a földet, ma úgynevezett is­kolázógép segít a munkában. Az adatok is beszédesek: ré­gen egy ember naponta 2 ezer csemetét ültetett el, ma tízen 120 ezret képesek elül­tetni úgy, hogy a két munka közötti különbséget ki sem le­het fejezni. A traktor mögött helyet foglaló asszony ládából továbbítja a csemetéket a földbe, Cirkusz Zoltánná gya­log sétálva igazítja a sorokat, Gyorsan fogynak a csemeték, a válogatók alig győzik az utánpótlást. A hatalmas tábla szélén fa­házak állnak, hivatalos nyel­ven lakókocsik, amelyek vé­delmet nyújtanak, s itt tisztál­kodnak, öltözködnek a mun­kások. Az erdőgazdaság dolgozói­nak egész éven át van mun­kájuk, így azoknak is, akik most a csemetékkel foglalkoz­nak. Még a tél beállta előtt fenyőtobozt gyűjtenek az er­dőkben. Január—február a prgetés ideje; egy mázsa to­bozból körülbelül 1,2 kilo­gramm magot nyernek. Négy­zetméterenként háromezer szem kerül a földbe, és ebből két- ezerkétszer csemete nő ki, egy évig melegágyban nevelked­nek, aztán az iskolába, majd az erdőtelepítések színhelyé­re kerülnek. Az isaszegi fe­nyőkből nagyon sok boritja a börzsönyi hegyeket és az or­szág dombjait. Az idén 3 mil­lió csemete várt kiültetésre; pár nap múlva befejezik a munkát Közben még a brigád elmegy az égyik társerdészet­be is esemetézni, viszik a gé­pet, a felszerelést is, hogy ha­mar el tudják ültetni a 400 ezer facsemetét. Gyertyásodik! A tavaszi alapos talajelőké­szítésben már nagy szerepe van a vegyszerezésnek, segít­ségével sok kapálástól mente­sülnek a dolgozók. A talajnak simának kell lennie a gépi ül­tetéshez, ez pedig gondos mun­kát kíván. Hatvan centiméte­res sortávolság mellett méte­renként 26—32 csemete kerül a földbe. Hazafelé indulva még meg­csodáljuk a fél hektáron szé­pen zöldellő kései erdei megy- gyet. Útközben megbeszéljük a látottakat, azt például, hogy a kiváló gondoskodást a dol­gozók meghálálják. Szakszerű munkájukat segítik a gépek, a vegyszerezés. Fenyvesek között haladva gyönyörködünk a fák új haj­tásában, amit kísérőm szak­nyelven úgy fejez ki: gyertyá­sodik a fenyő. De milyen szé­pen! Csiba József Egy brigád a táborért Vállalásuk: egyensapka A Gödöllői Háziipari Szövet­kezet Petőfi és Május 1. szo­cialista brigádjai vállalták, hogy a járási és városi úttörő­tábor számára — társadalmi munkában — 260 darab „egyensapkát” varrnak meg. A Balatonlellén üdülő pajtások az idei nyáron tehát egyensap- kában vonulhatnak sportolni, fürödni, kirándulni. A sapkák elkészítéséhez szükséges anyagot a Munkácsy Mihály úti álalános iskola út­törőcsapata vásárolta meg. Perlitet köt a bitumen Kísérlet az új szigetelőanyaggal Alig néhány év alatt rend­kívüli gyorsasággal elterjedt és széles körben ismertté vált feldolgozóiparunk egyik fiatal terméke, a perlát. Kiváló nedvszívó tulajdonságát eddig elsősorban különböző szenny­vizek tisztítására használták. A hazai perlitkészüetók azon­ban annyira bőségesek, hogy szakemberek egyre többet fog­lalkoznak felhasználási köré­nek kibővítésével. Különösen mint szigetelőanyag jöhet szá­mításba. A Veszprémi Vegy­ipari Egyetem szilikátkémiai tanszéke most új eljárást dol­gozott ki. A veszprémi mód­szerekkel előállítható rendkí­vül könnyű panelek elsősorban a könnyűszerkezetes építkezés­hez használhatók. A nyeremény A gödöllői járás egyik tele­pülésén egy kisebb kollektíva a közelmúltban több mint egy­millió forintos totónyeremény­hez jutott. Ahogy a nyertese­ket ismerem, mindegyikük szorgalmas ember, s keményen dolgoztak azért, hogy vágyaik teljesüljenek: otthont teremt­senek, gépkocsit vásároljanak. A valóban nagy nyeremény a szétosztás után már nem is volt olyan nagy, mégis, a ba­rátokból álló társaság első dicséretre méltó cselekedete az volt, hogy közel harmincezer forintot ajánlottak fel egy kö­zös, az egész település javát szolgáló sportlétesítmény bő­vítésére. És persze társadalmi munkával is hozzájárulnak. Egyébként a totózó társaság eddig is sok-sok társadalmi munkát végzett, sőt a totózó közösség is éppen e munka közben jött össze. Ügy gondolom dicséret illeti őket azért, hogy anyagilag tá­mogatják a sportegyesületet, s elismerésre méltó a közösségi szellem is. K. I. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents