Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-14 / 113. szám
19:6. MÁJUS 14., PÉNTEK 3 JAVASLAT A TOT ÜLÉSÉN Csak a létfontosságú kérdéseket utalják a közgyűlés elé A kisebb kollektívák kapjanak nagyobb hatáskört • Holnapra más • Új fedél nélkül • A gazdag is takarékos Készülődés a kongresszusra Ülésezett a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága Tegnap délután Budapesten megtartotta soron következő ülését a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága, amelyen részt vett Komáromi János, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője. Csald Lászlónak, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitója után Kovács An- talné megyei titkár számolt be a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának négy esztendős munkájáról, a népfront VI. kongresszusára való felkészülésről. A tájékoztató után Kovács Aníalné rövid áttekintést ad<|>tt az 1975. évi településfejlesztést segítő verseny eredményeiről. Tegnap, ma, holnap Előadás Pest megyéről A Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága és a Katolikus Papok megyei Békebizottsága tanácskozást tartott tegnap délelőtt a megye katolikus papjai és protestáns lelkészeinek részére a megyei tanács dísztermében. A száznál több résztvevőnek Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárhelyettese tartott előadást a VI. népfrontkongresz- szus előkészületeiről, valamint a béke- és barátsághónap Pest megyei eseményeiről. Ezt követően Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese ismertette: mennyit fejlődött Pest megye a IV. ötéves terv során. A továbbiakban a megye V. ötéves tervének főbb jellemzőit ismertette a tanácskozás részvevőivel, különös tekintettel a szociális és egészségügyi beruházásokra, amelyek közül is kiemelkedik a Kistarcsán már épülő 600 ágyas kórház, amelynek átadására 1977 decemberében kerül sor. Mint arról már beszámoltunk, a Pest megyei Tanács meghívására hétfő óta a megyében tartózkodik a német demokratikus köztársaságbeli Suhl megye négytagú tanácsi delegációja Arnold Zimmermann-nak, a Suhl megyei tanács elnökének vezetésévél. Néhány napos itt-tar- tózkodásuk során Pest megyével ismerkedtek, a többi közt ellátogattak Nagykőrösre és Ceglédre, jártak Gödöllőn és Vácott. Tegnap délelőtt a megyei tanács épületében dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke adott fogadást a vendégek tiszteletére. A baráti beszélgetés során német barátaink véleményét Arnold Zimmermann foglalta ösz- sze a Pest megyében lá- tottakról-hallottakról. — Nagyon hasznos volt számunkra ez a látogatás — mondotta bevezetőjében a Suhl megyei tanács elnöke. — Nemcsak azért, mert most induló kapcsolatunk első állomása volt ez a látogatás, hanem azért is, mert Pest megyét járva igen gazdag tapasztalatokat szereztünk. Ami megragadott valamennyiünket: bármerre is voltunk, a városok és a járások vezetői nemcsak eddig elért eredményeikről adtak számot, hanem pontosan megfogalmazták az elkövetkező öt esztendőben végrehajtandó feladatokat is. Nemcsak azt mondták el, hogy mi épül, hanem beszámoltak arról is: mennyi pénzük van a feladatok megoldására, s ezt kiegészítendő, milyen segítséget várnak a lakosságtól a tervek valóra- váltásához. Tehették ezt azért, mert Pest megye lakossága csak tavaly száznyolcvanA szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésének lehetőségeiről, az érdekképviseleti szervek munkájáról és a szövetkezeti jogszabályok korszerűsítéséről tanácskozott csütörtökön Budapesten a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa. Az ülésen Szabó István, a TOT elnöke tartott beszámolót. Az országos tanács megállapította, hogy az elmúlt években a szövetkezeti demokrácia a törvényes keretek között és a célnak megfelelően fejlődött. A szövetkezeti demokrácia tudatformáló és termelésszervező ereje azonban nem minden területen jut érvényre. Sok helyütt formalizmus tapasztalható az önkormányzati fórumok, az egyes bizottságok, sőt esetenként a közgyűlés tevékenységében. Az ülésen részt vevők egyebek között javasolták, hogy a formális elemek visszaszorítására módosítsák a köz— 1946. június 2. az úttörő- mozgalom születésnapja. 1975. szeptemberétől — az Őrizzük a lángot! jelmondat jegyében — az évfordulóra való készülés határozza meg az út- íörőközösségek életét — mondta a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban tegnap tartott sajtótájékoztatóján Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának titkára. A hetedik országos úttörőtalálkozó központi rendezvényeire Budapesten kerül sor június 4. és 9. között. A főváros kék és piros nyakken- dősei négyezer küldöttet várnak a megyékből. A vendégek június 4-én délután látogatást tesznek a testvérkerületek úttörőcsapatainál, részt vesznek a Háromszor lobban a láng elnevezésű úttörőjátékban. Este jubileumi millió forint értékű munkával járult hozzá a tervek teljesítéséhez, illetve túlteljesítéséhez. E nagyarányú összefogásnak egyik nagyszerű eredményét, az új váci művelődési központot mi is láthattuk. — Ami szintén megragadott bennünket néhány napos itt-tartózkodásunk során — mondotta a továbbiakban Arnold Zimmermann —, az az egyre gyorsabb ütemű urbanizációs folyamat, amely Pest megye településeit jellemzi, összefogni a ma még szétszórt, és éppen ezért a városias fejlesztésre alkalmatlan településeket, ez a mi utunk is az• elkövetkező esztendőkben. Ezt az is sürgetően elő| írja számunkra, hogy Suhl megye 550 ezer lakosa jelenleg 350 településen él. — Amiben szintén előttünk járnak — folytatta —, az az egyre korszerűsödő kereskedelmi hálózat. Sok olyan új ABC-áruházat láttunk, amelyeknek építésére mi még csak ezután gondolunk. És szintén igen dicséretes az a törekvés, amit az önök megyéjében a lakosság egészség- ügyi ellátásának érdekében tettek eddig, s gondolom, tesznek még ezután is. A gödöllői rendelőintézet éppúgy minden igényt kielégít, mint a váci kórház, amelynek tevékenységéről, felszereltségéről csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk. Ügy érzem, nem túlzás, ha azt állítom, Pest megyében úgy éreztük magunkat, mint otthon. A baráti találkozó kötetlen beszélgetéssel fejeződött be. A Suhl megyei tanácsi delegáció tegnap a kora délutáni órákban utazott el Budapestről. gyűlések feladatkörét: a közgyűlések elé csak a szövetkezet létét alapvetően meghatározó kérdéseket utalják. A hatáskörök ésszerű rendezésével növelni kell a vezetőség hatáskörét az* operatív irányításban, ugyanakkor tehermentesíteni kell a vezetőséget a szakemberek által gyorsan megoldható ügyek tárgyalásától. Javasolták, hogy a munkahelyi kollektívák épüljenek be a szövetkezeti önkormányzat rendszerébe, a kisebb közösségek, a szocialista brigádok kapjanak választási, beszámoltatási, javaslattételi és döntési jogot saját ügyeikben. A tanácskozáson részt vevők elismeréssel szóltak a területi szövetségek, valamint a TÖT szerveinek helyesen értelmezett érdekvédelmi tevékenységéről. Javasolták, hogy a jövőben a képviseleti szervek még jobban segítsék a tsz-tagság szociális és önkormányzati jogainak érvényesülését. tábortüzek gyulladnak. Másnap, a jubileumi díszszemlén 30 ezer gyermek élőképekkel, dallal, tánccal és lelkesedéssel idézi fel a 30 év emlékezetesen szép eseményeit és mutat példát úttörőfegyelemből a Felvonulási téren. A szemlét vidám juniális követi a Városligetben. Június 6-án a családok napja következik. Minden vendég a budapesti vendéglátó család körében ismerkedik a főváros nevezetességeivel. A találkozó további napjain a sport és a játék, a honvédelem és a kultúra jegyében zajlanak majd az események. Június 9-én tartja ünnepi ülését az Úttörő vezetők Országos Tanácsa, melyen társadalmi életünk vezető személyiségei is részt vesznek, de ott lesznek a gyermekmozgalom segítői is. Addig is, míg elkezdődnek a hetedik országos úttörő-találkozó eseményei, a Budavári Palotában, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum termeiben jubileumi úttörő-kiállításon tekinthetik meg a látogatók az eltelt 30 esztendő történelmét felelevenítő dokumentumokat. tárgyakat. A tárlat az úttörőélet mindennapjaiba nyújt bepillantást, elsősorban a gyermekekhez szól. A kiállítás megnyitására május 15- én 11 órakor kerül sor. Az áruszállításra, az üzletek készleteinek folyamatos feltöltésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani — állapította meg legutóbbi ülésén a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az élelmiszerszállítás üteme, gyorsasága, a rendelt és a kapott áruk közötti különbség nemegyszer zavart okoz a folyamatos ellátásban. A nagykereskedelmi vállalatokon kívül a kiskereskedelmiek, sőt, maguk az üzletvezetők is elkövetnek hibákat, nem átgondoltan rendelnek, áruátvételkor pedig elné- zők a szállítókkal. Mindezek a bajok csökkenthetők, mégpedig oly módon, hogy a kis- és nagykereskedelmi vállalatok szorosabb kapcsolatot alakítanak ki egymás között. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál például jól bevált módszer, hogy a boltvezetők az áruforgalmi előadóknak jelzik, miből nem kaptak, miből szállítottak kevesebbet a ren- deltnél, s előadó továbbítja az Fontos, s hosszú ideig hiába áhított' változást bizonyít az az egyetlen tény, hogy tavaly Pest megyében a termelőágazatokban beruházásokra költött minden száz forintból hat- vanat gépekre, berendezésekre adtak ki. Természetesen, része van ebben annak, hogy a legnagyobb beruházók — a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Dunamenti Hőerőmű Vállalat — elsősorban gépészeti eszközöket igényelnek, s annak is, hogy a mezőgazdaságban megcsappant az építési kedv. Mégis, a változás iránya biztató. Főként akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény kimondja: a beruházásoknál elsőbbséget kell adni a kevés építéssel járó megoldásoknak, elsőként a rekonstrukciós jellegű fejlesztéseknek. Nem béklyó Indokoltnak látszik a sűrűn hallható ellenvetés: a régi) épületek felhasználása béklyóként köti meg a tervezők, kivitelezők, termelésszervezők kezét, hiszen — mint mondják — a falakhoz igazítják a technikát. Tegyük azonban hozzá ennek a fordítottját, azt, amikor az új épületbe az elavult berendezéseket és technológiákat telepítették be, mert újakra nem futotta, a pénz arra volt elég, hogy a termelésfejlesztés látszatát keltő épületek költségeit fedezze. így azután megtörtént, hogy szépen világított, tágas elrendezésű csarnokokban ugyanazokkal a kézi műveletekkel tekercseltek, forrasztottak, szereltek a dolgozók, mint a régi helyükön. Béklyó-e a minimális építés követelménye, a meglevő fedelek hasznosításának ösztönzése? Válaszoljunk a kérdésre egyetlen példával. A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyárában most zajló rekonstrukció építési költsége 70—75 százalékkal nagyobb lenne, ha nem támaszkodnának a már felhúzott falakra, azaz, ha nem elegyítették volna ésszerűen az új és régi műhelyekben a gyártási műveleteket. Kényszer, de... Az új szabályozórendszer, januártól, építési adó megfizetésére kötélezi a beruházókat, s azt a fejlesztési alapból kell leróni. Feltételezhetően visszatartó ereje lesz ennek az intézkedésnek, bár jelenlegi fogadtatása azt mutatja — mindenütt berzenkednek miat. ta —, hogy nem ismerik fel a vállalatok: a kényszer ugyan kényszer, de egyben érdek is. Szükség van arra, hogy mérséklődjék az építési igények és a kivitelezői kapacitások közötti feszültség, s arra még inkább, hogy a viszonylag szűösszegyűjtött adatokat a! nagykereskedelemnek. ‘ Gondot jelent az is, hogy, egyes szállítók — mint például a söripar — monopolhelyzetben vannak. Akkor és annyi árut szállítanak, amikor és amennyit akarnak. Húsból a központi elosztáson kívül a választékbővítés érdekében a boltvezetők vásárolhatnak téeszektől, állami gazdaságoktól. A ceglédi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat nagykőrösi húsboltjának vezetője például hetente két- három alkalommal szerez be így árut. Ezért az átlagosnál nagyobb üzletében a választék. | A NEB-ülésen arról is szó esett, hogy több helyen a nyitás előtt az üzlet elé szállított, rakott árukat — míg a bolt dolgozói megérkeznek — több réteg por lepi be. A KÖJÁL egyik ellenőrzése nyomán — éppen ilyen okokból tiltotta meg például Gödöllőn a hajnali szállítást. Megoldás lehet a sütemények nylonfóliával borítása is. Ez kösebb beruházási forrásokat a termelők döntően a gyorsan megtérülő gépi fejlesztésekre fordítsák. Ezt teszi a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatok Trösztje, amikor vállalatok összevonásával, beolvasztással, gyártmányok ésszerű átcsoportosításával old meg olyan feladatokat, amelyeket máskülönben csak nagy befektetésekkel lehetne végrehajtani. A jelenlegi tervidőszakban a tröszt vállalatai összesen 21,5 milliárd forint értékű gépet adnak a hazai felhasználóknak, s a mennyiségi, értékbeli növekedés mellett a berendezések összetétele, korszerűsége szintén változik. Mindez nehéz próba elé állítja trösztöt is, a vállalatokat is, mivel fejlesztési célokra 1,7 milliárd forintot fordíthatnak, s ezért indokoltnak látszik további fejlesztési eszközök megadása. Nem arról van szó tehát, hogy a tröszt mellőzi az építés jellegű beruházásokat, hogy megelégszik a feladatokhoz mérten csekély anyagi forrásaival, hanem arról, hogy kutatja saját lehetőségeit, megteszi a szükséges intézkedéseket, s előnyt ad a gépi, technológiai, gyártásszervezési fejlesztéseknek. Lehetőség, rejtve Tavaly januárban a Nehézipari Minisztérium vezetői értekezletén mélyrehatóan elemezték a vállalatok beruházási tevékenységét. A megállapítások élére az kívánkozott, hogy a kivitelezés meggyorsítása jelentős erőket szabadíthat fel mind az építő- és szerelőiparban, mind maguknál a beruházóknál. Nemcsak arról van szó, hogy a rövidebb idő alatt elkészült fejlesztés hamarabb kezdi meg a kamatok fizetését, a befektetés törlesztését, hanem arról is szó van, hogy mód nyílik a kivitelezések rangsorolására. Világos ez a lehetőség a vállalatok előtt? Sajnos, mindeddig rejtve maradt, mert — mondjuk ki úgy, ahogyan igaz — semmiféle érdekeltsége nem fűződött a beruházónak, a kivitelezőnek ahhoz, hogy időben, sőt, esetleg idő előtt készen legyen feladatai teljesítésével. Ennek következményeit nemcsak olyan beruházásoknál érzékelhettük, mint aszáz- halombatti ipari együttes, hanem a kisebb jelentőségű fejlesztéseknél még inkább kiütközött ez a tapasztalat. Elég itt utalni arra, hogy több beruházást a megyében az erea szállítóknak többletfeladatot jelent, s ezt nem minden esetben hajlandók vállalni. A vizsgált boltok nagyobb része — alapterületük és egyéb adottságok miatt — nem alkalmas korszerű fuvarozási módszerek alkalmazására. A konténeres áruszállítás meghonosítása néhány helyen anyagi lehetőségek hiányába ütközik. Az üzletek és raktárak területét is ésszerűbben, jobban ki lehetne használni, ha folyamatos volna a göngyölegelszállítás. Ez egyébként készletgazdálkodási szempontból is hátrányos az üzletek számára. Mégis az a helyzet, hogy míg a kiskereskedelem köteles visszaváltani az üvegeket, addig a szállító vállalatok — érdekeiknek megfelelő ütemben és meny- nyiségben — viszik el az üres palackokat. Az agglomerációs övezetben nagyobb gondot okoz a göngyöleg, mivel a fővárosban vásárolt üres üvegeket is a lakóhelyen váltják vissza. Cz. V. deti határidő után két-három évvel adtak át rendeltetésének, de ebből anyagi hátrány „csak” a népgazdaságnak lett Most, az új szabályozórendszer szigorúbb követelményeinek köszönhetően, más. a helyzet —, az állami támogatás ingyenessége megszűnt, hitel van, visszafizetési kötelezettséggel, s átlagosnál jobb munka esetén adókedvezményekkel —, de nagy kérdés, mikór ismerik fel ezt a vállalatok? Kinek fontos ? Nemzetközi tapasztalatok figyelmeztetnek arra, hogy még a legfejlettebb ipari országokban sem nyúlnak könnyen a pénztárba, ha építésről van szó, hanem mindent elkövetnek a technika és a technológia falak közötti felújítására. Világhírű üzemek működnek több évtizede emelt épületekben, igaz, a berendezés azóta ötször is kicserélődött... Megszívlelendő tapasztalat, főként akkor, ha arra gondolunk: nálunk hosszú éveken át a fejlesztés azonosult az építéssel, a hangsúly az új gyáron, üzemcsarnokon, tehát az épületen volt, s nem az új gépi, technológiai rendszeren. Miért és kinek fontos a megkezdődött irányváltás folytatása és erősítése? Feleljünk erre is egy példával. A Cement- és Mészművek váci gyárában az egy tonna cement előállításához szükséges beruházási összeg 1851 forint volt. A beremendi gyárban már 2707 forint, s Hejőcsabán a vácinak várhatóan a kétszerese lősz. Drágábbak a beruházások, a népgazdaság fejlesztése — ami a növekedés bizonyos határvonalán túl természetes — eszközigényesebb, gyarapítják a költségeket a jogos környezetvédelmi előírások, az infrastruktúra elengedhetetlen bővítése stb. Társadalmilag fontos, mert a társadalompolitikai célokat segítő vagy veszélyeztető munka a beruházási tevékenység belső szerkezetének átalakítása. Nem hiszünk a varázslatosan gyors változások lehetőségében. Abban azonban igen, hogy a központi — s egyszerre korlátozó és ösztönző — intézkedéseknek nemcsak megértésre kell találniuk a vállalatoknál. A kényszerű beletörődés légköre ugyanis megbéníthatja az alkotó gondolatot, a helyi lehetőségek fölfedezését, s azt sugallhatja, hogy maradjon minden úgy, ahogyan van. Ezért a megértésen túl nagy szükség van annak fölismerésére, hogy ami gátnak tűnik, az csupán ésszerű korlát, s hogy ami szigorítás, az nem más, mint nemesen kényszerű indíttatás a többre, a jobbra. Mészáros Ottó Két kongresszus között Csehszlovák fotódokumentációs kiállítás A Csehszlovák Kommunista Párt megalakulásának 55. évfordulója alkalmából csütörtökön délben a Budapesti Csehszlovák Kulturális és Tájékoztatási Központban fotódokumentációs kiállítás nyílt Két kongresszus között címmel. Megnyitó beszédében dr. Bruno Hribek, a CSKP Központi Bizottsága Politikai Főiskolájának docense arról a hatalmas fejlődésről tájékoztatta a kiállítás vendégeit, amely az utóbbi öt év során a baráti szocialista országban bekövetkezett, és szólt azokról a perspektívákról is, amelyeket a közelmúltban véget ért XV. pártkongresszus tűzött Csehszlovákia dolgozó népe elé a szocializmus építésében. A megnyitón megjelent politikai, társadalmi életünk számos kiválósága és ott volt dr. Vaclav Moravec, Csehszlovákia magyarországi nagykövete is. Pest megyei tapasztalatokkal gazdagodva Elutazott a Suhl megyei tanácsi delegáció Harmincezer gyermek a jubileumi díszszemlén Készülődés a VII. úttörőtalálkozóra Gondot okoz a göngyöleg Hogyan érkezik a boltokba az élelmiszer? A szállításról tanácskozott a Pest megyei NEB i A Tanúk, bizonyítékok
