Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-01 / 103. szám
Az első évben bizonyítottak Százharmincezer forint közművelődési célokra Bensőséges hangulatú, baráti találkozón ünnepelték meg a Galgavidéke ÁFÉSZ dolgozói a kiváló szövetkezet cím elnyerését. A túrái ÁFÉSZ- klubban gyülekeztek — a szövetkezet hétszáz dolgozójának képviseletében — a szocialista brigádok, a kiváló boltok vezetői. Az ünnepséget megelőzően a dolgozók részére hét termelési tanácskozást tartottak, amelyen értékelték az 1975- ös év munkaversenyét. Itt döntötték el, hogy ki érdemel kiváló kitüntetést, ki dolgozott legjobban az elmúlt esztendőben. A központi rendezvényen adták át a jutalmakat és a kitüntetéseket. A kiváló bolt címért százhét üzlet versengett, tizenhat egység teljesitette a címhez szükséges feltételeket. A szocialista brigádok közül negy- venketten versenyeztek: tizenöten szerepeltek eredményesen, egy kollektíva brigádzászlót, egy pedig ezüst- plakettet kapott. A dolgozók egyéni teljesítményét is elbírálták. A szövetkezet pártgazdasági é* szakszervezeti vezetőinek értékelése alapján neswenketten kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Mint Varga László, a Galgavidéke ÁFÉSZ elnöke elmondta a dolgozók tavalvi munkáiét a címeken kívül kétszázharmincezer forinttal jutalmazták. A közDonti ünnepségen Hoffmann Zoltán, a MÉSZÖV általános titkárságának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Elmondja. hogy az egész országban felfigyeltek a Galgavidéke ÁFÉSZ teljesítményére, mert példa nélkül álló, hogy valamely szövetkezet ilyen eredményekkel zárja az egyesülés esztendeiét. A három fogyasztó =i szövetkezet a korábbi években is kiváló volt — az egyik iogelőd. az aszódi ÁFÉSZ még a minisztérium és a SZOT vándorzászlaját is elnyerte — s a cím újramegszerzésével már az első esztendőben bizonyított. A Galgavidéke ÁFÉSZ gazdasági tevékenysége kiemelkedő: árbevételük 1975-ben 471 millió forint volt; a tervezettnél lényegesen magasabb. A kiskereskedelem, a vendéglátás 12, a felvásárlás pedig 30 százalékkal teljesítette túl a tervet. Nyereségük a tervezett 21 millió 400 ezer forinttal szemben — az egyesülés előtti évben a három ÁFÉSZ összevont nyeresége 20 millió volt — 23 millió 200 ezer forintot tett ki. Egy szövetkezet kiválóságát, munkáját, azonban nemcsak a gazdasági eredmények mutatják, hanem társadalmi és köz- művelődési akcióik is. A túrái ünnepségen tanúi lehettünk egy fontos, széles hatókörű kulturális kezdeményezésnek. A kitüntetések átadása után nyitották meg a szövetkezet dolgozóinak pálya- műveiből készült hobbikiállítást. A színes, változatos bemutatón kézimunkától a népviseletbe öltöztetett babákig számos tárgyat állítottak ki. Szomszéd Andrásné, az ÁFÉSZ nőbizottságának titkára elmondta, hogy a pályázat sikere hatására kiszélesítik ezt az akciót. A nőbizottság a közeljövőben azt tervezi, hogy pályázatot hirdet — tizenhat községben — tizenháromezer szövetkezeti tagja részére. A pályaművekből augusztus 20-án nyitnak kiállítást. A Galgavidéke ÁFÉSZ a művelődés támogatójának szeredét is iovekszi'k betölteni. legutóbbi igazgatósági ülésükön döntöttek arról hogy a működési területükhöz tartozó községek közművelődési tevékenységét 130 ezer forinttal támogatják. ö. E. KITÜNTETÉSEK AZ IMI BEN 00 Ok, huszonheten Pénteken Ikladon, az Ipari Műszergyárban megtartott ünnepségen a gyár vezetői több dolgozónak nyújtottak át kitüntetéseket sok éves, példamutató munkájúk elismeréseképpen. Tizenegy IMI- dolgozó vette át a kohó- és gépipari miniszter által adományozott kiváló dolgozó kitüntetést, tizenhármán pedig a miniszter dicsérő oklevelét. Az ünnepségen jelentették be, hogy Pardi Imréné művezető és Váry Zoltán gyáregységvezető a Munka Érdemrend ezüst, Boér István főművezető pedig a kitüntetés bronz fokozatát kapta meg. Sportpálya — társadalmi munkában Iskolák, üzemek a város tisztaságáért Korábban már hírül adtuké hasábokon, hogy a múlt évihez hasonlóan a városi tanács április 10-e és 25-e között megszervezd a köztisztasági napokat. Ennek kapcsán városszerte ismét tanúi lehettünk a széles körű összefogásnak. A köztisztasági napok alatt 8—10, de néha még ennél több tehergépkocsi érkezett a város üzemeitől, segédkezni a szállításban. Rendszeresen, minden' nap küldött teherkocsit a Ganz Árammérő Gyár, a Vegyesipari Szövetkezet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Ugyancsak segítettek a szovjet alakulatok, a Kisállattenyésztési Kutató Intézet, a GÖFÉM, a Gödöllői Gépgyár, a Tangazdaság, az Agrártudományi Egyetem, a Szilasmenti Termelőszövetkezet, az Erdő- gazdaság, a Humán, az Építőipari Szövetkezet, a Gyógyért, a KKMV, a Híradótechnikai Üzem, s rendkívül hasznos támogatást adott az incsői fatelep. Eddig körülbelül 100 köbméternyi szemetet szállítottak el a városból. Ezzel kapcsolatban nem hallgathatjuk el azt, hogy Gödöllő sokkal kevésbé szemetes, mint például három esztendővel ezelőtt volt. Különösen szépen néz ki az Alsópark. Itt munkálkodott például a Török Ignác gimnázium 180 diákja, hat tanár és az igazgató vezetésével. Eltávolították a szemetet, a száraz fagallyakat, a rönköket, s felgereblyézték a területet. Városszerte dolgoztak a Légszesz, az Illés István és a Munkácsy úti iskola tanulói. A gimná zdum negyven fiútanulója egyébként május 12-én társa dalrnl munkára vonul fel a Légszesz utcai iskola Sportpályaépítésén. F. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1976. MÁJUS 1., SZOMBAT Kialakult a lakosság alkotó összefogása Beszélgetés Benedek Jánossal, a városi tanács elnökéve/ Gödöllő Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő települése. Egyeteme révén neve országosan, sőt határainkon túl is ismert. Jelene, jövője sok-sok embert, az egész lakosságot foglalkoztatja. Formálódó tízéves városunkról beszélgettünk Benedek Jánossal, a városi tanács elnökével. — Egy hete fogadta el a tanácsülés Gödöllő V. ötéves tervét; meghatározták a fejlesztési alapot, a költségvetést. Mit tart a legfontosabbnak a célkitűzések, a tervek közül? — Mindenekelőtt azt, hogy a település továbbra is olyan dinamikusan fejlődik tovább, ahogy azt a lezárult IV. ótéves tervben tapasztalhattuk. A gyarapodásnak sok összetevője van, ezek közül az egyik legfontosabb a pénz. Egy ösz- szehasonlítás: a IV. ötéves tervben fejlesztési alapunk 460 millió forint volt, a jelen tervidőszakban pedig 710 millió forint áll rendelkezésünkre. A fejlődő város nagyobb költség- vetéssel is dolgozik; ha ezt hozzáadjuk, kiderül, hogy összesen több mint 1 milliáfd forinttal gazdálkodhatunk a következő öt esztendőben. Nagyon sok pénz ez, arra azonban mégis kevés, hogy minden igényt kielégítsünk. Ami a beruházásokat illeti: ebben az ötéves tervben felépül például a húsz esztendő óta óhajtott művelődési központ. Iskolákat építünk, de tudjuk, hogy a tantermi ellátottság azok elkészülte után sem lesz kielégítő. Várhatóan megépül 140 bölcsődei, s 250 óvodai hely, ám a helyzet ezen a téren is ugyanaz, mint az iskoláknál. Végre lebont- hatóvá válik a tanácsház, amelyben nem a legmegnyug- tatóbbak a munkakörülmények. Felépül a gimnázium és óvónőképző, valamint a kollégium is. — Véleménye szerint mi látszik a legnehezebben megvalósíthatónak? Hol van szükség nagyobb erőfeszítésre? — A városépítés nagyon nehéz feladat elé állítja a vezetőket, a tanácsi bizottságokat, s mindazokat, akik a település érdekében munkálkodnak. A fejlesztésre fordítható összeg nagyon magas, ám a terv sok feszültséget is tartalmaz. Elengedhetetlenül szükség van például a lakosság társadalmi munkájára, sőt, anyagi hozzájárulására ahhoz, hogy a művelődési közTavasz a határban (Barcza Zsolt felvétele) pont elkészülhessen. A parkok szebbé tételében is számítunk a városlakókra. Bízom abban, hogy jó szervezéssel minden megoldódik. — Hogyan alakulnak a lakás- építkezések? Megnyugtató-e a helyzet? — ötszáz embernek kell most csalódást okoznom. Az V. ötéves tervben az OTP-be- ruházásokkal együtt 1365 lakás épül, ám a nyilvántartott igénylők száma jelenleg 1800. Az idén elkészül az Alsóparkban az A 11-es, 12-es és a 13-as épület, egyenként negyvennégy lakással, s ha megépülnek^ János utcai lakások is, az idén összesen 300 új otthonba költözhetnek be a tulajdonosok. Reméljük, s azon leszünk, hogy ez így is lesz. — Befolyásolja a lakáshelyzetet a bevándorlás is . .. — A környező községekből érkeznek a betelepülők. A városlakás lehetősége, s persze Gödöllő szépsége és környezete vonzza őket. Elsősorban a járás területéről jönnek a fiatalok. A lakásigénylők mintegy 25—30 százaléka nem gödöllői. — Mivel gyarapszik városunk ebben az évben? — Befejeződik a Kazinczy lakótelepi és a kastélyparki óvoda építése, s nagyon szeretnénk átadni az alsóparki bölcsődét is. Remélhetőleg megkezdődnek az Imre utcai iskola építési munkálatai. Ebben az évben összesen 173 millió forintot használunk fel a város fejlesztésére. — Ismeretes, hogy Gödöllőn is kiépül a gázvezeték. Mit mondanak az ezzel kapcsolatos tervek? — Várhatóan 1977-ben ér ide a gáz. Ez mindenekelőtt országgyűlési képviselőnknek, Cservenka Ferencnének, az ő kitartó munkájának köszönhető. Készülnek a programtervek, elsőként a nagy fogyasztók kapcsolódhatnak be, de 1982- ig kiépül a teljes városi gázvezeték. — A Pest megyei településfejlesztési és szépítési versenyben a tavalyi munka alapján a városok között' Gödöllő második lett. Van-e esély arra. hogy a versenyt a város megnyerje? — A lakossági társadalmi munka egyre növekszik, az üzemekkel, intézményekkel, vállalatokkal alkotó kapcsolatot alakítottunk ki. Még nagyobb összefogással, szervezettebb munkával esélyesek vagyunk az első helyre. Fontos persze a társadalmi munkák az eddiginél pontosabb nyilvántartása, s az is, hogy többen kapcsolódjanak be — főként a fiatalok — a közös megmozdulásokba. Megalakultak a Hazafias Népfront körzeti bizottságai: ezekkel kell szervezett együttműködést kialakítani. Ez is sokat lendíthet. Az idén utoljára adtuk ki a tanácstagi körzeteknek az egyébként bevált 20 ezer forintos alapot, s az év végén kezdetét veszi a szocialista lakóközösségi mozgalom, amely együttesen tartalmazza a társadalmi feladatokat. Célja a szocialista együttélés fejlesztése, a szervezettebb társadalmi munka, az olvasó- és véradómozgalom szélesítése. s tartalmazza a Tiszta udvar, rendes ház akció célkitűzéseit is. Azok a tanácstagi körzetek, amelyek mindebben élenjárnak, a 20 ezer forintos alap többszörösét is megkaphatják. Nem titkolom el, hogy. 1981- ben szeretnénk elnyerni a Pest megyéért kitüntetést, amely az V. ötéves tervben végzett kiemelkedő társadalmi munkáért jár. — Vannak a városnak régóta kísértő gondjai is. Ezek közé tartozik például az ivóvíz ügye, és a posta is. Várható-e valamilyen megoldás? — A tervek szerint 1980-ra ér ide Vác felől a Dunamenti Regionális Vízmű vezetéke. Ezzel megnyugtatóan megoldódik az ivóvízellátás az egész város területén. Ami a postát illeti: nem valószínű, hogy ebben az ötéves tervben kapunk Crossbar-központot, erre legfeljebb a VI. ötéves terv első éveiben lesz remény. Az új postaépület kivitelezése a Dózsa György úti lottózó helyén még ebben a tervidőszakban megkezdődik. — Hosszú távon meddig látják a város fejlődését, lehetőségeit? Például: a Szabadság téri lakótelep elkészülte után mi lesz a következő nagy beruházás? — Perspektivikus tervünk alapján körülbelül 2000-ig nagy vonalakban tudjuk, hogyan formálódik a város. Elkészül egyébként a közlekedési tanulmányterv is. A városépítés területe alapvetően a Csehszlovák—Magyar Barátság útja és a Kossuth Lajos utca által közrefogott területre korlátozódik. Itt épülnek majd új lakótelepek, magasházak, bevásárlóközpontok, iskolák, óvodák is. Ezen a területen kapnak helyet az irodaépületek, közöttük a tanácsház. A város magja a beépítés után is a Kossuth Lajos utca, a 3-as fő- közlekedési út és a Táncsics Mihály utca közé esik. A közelebbi program szerint a város a Kossuth Lajos utca páros oldalától az egy kicsit még kieső Kazinczy lakótelep felé épül tovább. A Dózsa György utat például elképzeléseink szerint mindkét oldalon végig tetszetős lakóépületek szegélyezik majd. Hangsúlyozom: hosszú távra csak perspektivikus elképzeléseink vannak, elsősorban a lakóépületek elhelyezését és ütemezését igyekszünk pontosan meghatározni. — Hogyan értékeli az elmúlt évet? — Nagy erőfeszítésekkel, de sikeresen zártuk a IV. ötéves tervet. Hogy a város mennyit szépült, gyarapodott, azt bárki láthatja. Az sem kis dolog, hogy a már említett település- fejlesztési versenyben másodikok lettünk. Ez is közös siker, közösen örülünk neki. Megjelent a régen óhajtott és várt Gödöllő monográfia. Nagy eredmény az is, hogy kimondhatjuk: kialakult — és biztatóan fejlődik — a város lakosságának alkotó összefogása. S nem utolsósorban örömteli, hogy nagyon sok boldog család költözhetett új otthonba. Fehér Béla Aranykoszorú - harmadszor is A szocialista munkaversenyben a vállalt kötelezettségeknek eleget téve immár harmadszor nyerte el kiváló eredményeiért az aranykoszorús szocialista brigád címet a HÉV gödöllői, palotakerti szakaszfőnökségének 10 tagú brigádja. Van közöttük váltókezelő, pénztáros, forgalmi szolgálattevő és takarítónő is. A Dózsa Györgyről elnevezett kollektíva tagjai Szántai István brigádvezetővel az élen vállalta, hogy május 1- re kicsinosítják és feldekorálják a HÉV gödöllői állomásait. Ezt a vállalást is teljesítették. Sz ont Lali jegyzet Közérzet Nagy drámaköltőnk, Madách Imre Az ember tragédiája című művében komoran ábrázolja a magasan fejlett társadalmat, s abban az ember szabadságát, lehetőségeit. Madách úgy képzeli, hogy — a technilcai fejlődés következtében — az egyes embernek megszűnik a társadalmat előrevivő akarata, nem választhat, nem dönthet, szándéka levegőfalba ütközik, csak irányított cselekvésekre van lehetősége. Ügy kell dolgoznia, mint a gépnek, s munkája céljáról is csak annyit „tud”, mint a gép. Madách keserű jövőképe az 1848-as szabadságharc leverése után született. A haza és az emberiség jövendő sorsát sötéten látta, s az akkori társadalmi körülmények között nem tudta elképzelni, hogy az emberiség igazi közösséggé fejlődhessen. A tragédiáról ma nem drámatörténeti szempontból érdemes elgondolkodni. Nem célunk, ho()y vi- tassuk-magyarázzuk Ma- dáchnak a társadalom fejlődésére vonatkozó elképzeléseit. Figyelmeztető intése viszont, gondolatébresztő, különösen a megrendítő széklábpéldázat. A magasan szervezett társadalmat vetíti elénk, olyat, amelyben a társadalom szüksége szerint — nem tekintve az egyéni képességeket, bizonyos csoportnak csak a széklábak készítése lehet a feladata. Mégpedig olyan székekhez, amiket a széklábkészítő nem is lát, fogalma sincs arról, hogy milyen lesz a késztermék. A munka folyamatokra lebontása, a célszerű munkamegosztás, minden magasan fejlett társadalomban szükségszerű. Bizonyos fokig és bizonyos értelemben ma már csaknem mindenki széklábcsináló. De hogy semmiképpen se hasonlítson a Madách- dráma falanszter képének lábesztergáló emberéhez, azért a társadalomnak és a közvetlen munkahelynek sokat kell tennie. Mert a munkamegosztásból nem következik, hogy a részmunkát végző ne ismerje az egészet. Ha egy műhelyben a munkabrigád csak a mérőműszer mutatóit szereli, nem törvény- szerű, hogy ismeretlen legyen előtte a kész mérőműszer. Az pedig, hogy mennyire ismeri munkája célját és a résztevékenységekből létrejött végterméket, az majdnem minden esetben az adott munkahelytől függ, s attól, hogy a munkahelyen a részmunka végzőjének milyen lehetősége nyílik a teljes eredmény megismerésére. Ez szükségszerű is akkor, ha a termelő embert a munkahelyek vezetői nem pusztán egy szerkezet fogaskerekének tekintik, hanem alkotótársnak a termelőegységen belül. Minden emberben él az igény a termelés folyamatának átlátása iránt. A munkás alkotó részvételére nemcsak a jó közérzet végett van szükség, hanem a késztermék:,x a munka eredményének minősége miatt is. Mert ha nem tudom hová teszik a széklábat, talán nemtörődömségből, felületességből, hanyagságból téglatesthez hasonlónak farigcsálom henger alakú helyett. Tudjuk, születnek olyan cipők, melyeknek két nap alatt leválik a talpa, kibújik egy bosszantó szögecske. A szögecskék ellen egyre többet tesznek a munkahelyi közösségek. Számos jól bevált formája van annak, hogyan tájékoztatható a termelő ember a közös tudnivalókról. A demokratikus információcsere hatására tűnőben vannak a szögecskék. Sokat teszünk a széklábszemlélet ellen. Ezáltal javul is a munka minősége, a munkás közérzete, s viszonya a munkájához, majd mind jobban az alkotó és az alkotás viszonyához válik hasonlóvá. Örszigethy Erzsébet 4 1 * i
