Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

Az első évben bizonyítottak Százharmincezer forint közművelődési célokra Bensőséges hangulatú, baráti találkozón ünnepelték meg a Galgavidéke ÁFÉSZ dolgozói a kiváló szövetkezet cím el­nyerését. A túrái ÁFÉSZ- klubban gyülekeztek — a szö­vetkezet hétszáz dolgozójának képviseletében — a szocialis­ta brigádok, a kiváló boltok vezetői. Az ünnepséget megelőzően a dolgozók részére hét terme­lési tanácskozást tartottak, amelyen értékelték az 1975- ös év munkaversenyét. Itt döntötték el, hogy ki érde­mel kiváló kitüntetést, ki dol­gozott legjobban az elmúlt esztendőben. A központi ren­dezvényen adták át a jutal­makat és a kitüntetéseket. A kiváló bolt címért száz­hét üzlet versengett, tizenhat egység teljesitette a címhez szükséges feltételeket. A szo­cialista brigádok közül negy- venketten versenyeztek: ti­zenöten szerepeltek eredmé­nyesen, egy kollektíva bri­gádzászlót, egy pedig ezüst- plakettet kapott. A dolgozók egyéni teljesítményét is elbí­rálták. A szövetkezet párt­gazdasági é* szakszervezeti vezetőinek értékelése alapján neswenketten kapták meg a kiváló dolgozó kitüntetést. Mint Varga László, a Galga­vidéke ÁFÉSZ elnöke el­mondta a dolgozók tavalvi munkáiét a címeken kívül kétszázharmincezer forint­tal jutalmazták. A közDonti ünnepségen Hoffmann Zoltán, a MÉSZÖV általános titkárságának veze­tője köszöntötte a megjelen­teket. Elmondja. hogy az egész országban felfigyeltek a Galgavidéke ÁFÉSZ teljesít­ményére, mert példa nélkül álló, hogy valamely szövetke­zet ilyen eredményekkel zár­ja az egyesülés esztendeiét. A három fogyasztó =i szövetkezet a korábbi években is kiváló volt — az egyik iogelőd. az aszódi ÁFÉSZ még a minisz­térium és a SZOT vándor­zászlaját is elnyerte — s a cím újramegszerzésével már az első esztendőben bizonyí­tott. A Galgavidéke ÁFÉSZ gaz­dasági tevékenysége kiemel­kedő: árbevételük 1975-ben 471 millió forint volt; a terve­zettnél lényegesen magasabb. A kiskereskedelem, a ven­déglátás 12, a felvásárlás pe­dig 30 százalékkal teljesítette túl a tervet. Nyereségük a tervezett 21 millió 400 ezer forinttal szemben — az egye­sülés előtti évben a három ÁFÉSZ összevont nyeresége 20 millió volt — 23 millió 200 ezer forintot tett ki. Egy szövetkezet kiválóságát, munkáját, azonban nemcsak a gazdasági eredmények mutat­ják, hanem társadalmi és köz- művelődési akcióik is. A tú­rái ünnepségen tanúi lehet­tünk egy fontos, széles ható­körű kulturális kezdeménye­zésnek. A kitüntetések átadá­sa után nyitották meg a szö­vetkezet dolgozóinak pálya- műveiből készült hobbikiállí­tást. A színes, változatos be­mutatón kézimunkától a nép­viseletbe öltöztetett babákig számos tárgyat állítottak ki. Szomszéd Andrásné, az ÁFÉSZ nőbizottságának tit­kára elmondta, hogy a pályá­zat sikere hatására kiszélesí­tik ezt az akciót. A nőbizott­ság a közeljövőben azt terve­zi, hogy pályázatot hirdet — tizenhat községben — tizen­háromezer szövetkezeti tagja részére. A pályaművekből au­gusztus 20-án nyitnak kiállí­tást. A Galgavidéke ÁFÉSZ a művelődés támogatójának szeredét is iovekszi'k betölte­ni. legutóbbi igazgatósági ülésükön döntöttek arról hogy a működési területükhöz tar­tozó községek közművelődési tevékenységét 130 ezer forint­tal támogatják. ö. E. KITÜNTETÉSEK AZ IMI BEN 00 Ok, huszonheten Pénteken Ikladon, az Ipa­ri Műszergyárban megtartott ünnepségen a gyár vezetői több dolgozónak nyújtottak át kitüntetéseket sok éves, példamutató munkájúk elis­meréseképpen. Tizenegy IMI- dolgozó vette át a kohó- és gépipari miniszter által ado­mányozott kiváló dolgozó ki­tüntetést, tizenhármán pedig a miniszter dicsérő oklevelét. Az ünnepségen jelentették be, hogy Pardi Imréné mű­vezető és Váry Zoltán gyár­egységvezető a Munka Ér­demrend ezüst, Boér István főművezető pedig a kitüntetés bronz fokozatát kapta meg. Sportpálya — társadalmi munkában Iskolák, üzemek a város tisztaságáért Korábban már hírül adtuké hasábokon, hogy a múlt évi­hez hasonlóan a városi tanács április 10-e és 25-e között megszervezd a köztisztasági napokat. Ennek kapcsán vá­rosszerte ismét tanúi lehet­tünk a széles körű összefogás­nak. A köztisztasági napok alatt 8—10, de néha még ennél több tehergépkocsi érkezett a város üzemeitől, segédkezni a szállításban. Rendszeresen, minden' nap küldött teherko­csit a Ganz Árammérő Gyár, a Vegyesipari Szövetkezet, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet. Ugyancsak segítettek a szovjet alakulatok, a Kisál­lattenyésztési Kutató Intézet, a GÖFÉM, a Gödöllői Gépgyár, a Tangazdaság, az Agrártudo­mányi Egyetem, a Szilasmenti Termelőszövetkezet, az Erdő- gazdaság, a Humán, az Épí­tőipari Szövetkezet, a Gyó­gyért, a KKMV, a Híradótech­nikai Üzem, s rendkívül hasz­nos támogatást adott az incsői fatelep. Eddig körülbelül 100 köb­méternyi szemetet szállítottak el a városból. Ezzel kapcsolat­ban nem hallgathatjuk el azt, hogy Gödöllő sokkal kevésbé szemetes, mint például három esztendővel ezelőtt volt. Különösen szépen néz ki az Alsópark. Itt munkálkodott például a Török Ignác gimná­zium 180 diákja, hat tanár és az igazgató vezetésével. Eltá­volították a szemetet, a száraz fagallyakat, a rönköket, s fel­gereblyézték a területet. Vá­rosszerte dolgoztak a Légszesz, az Illés István és a Munkácsy úti iskola tanulói. A gimná zdum negyven fiútanulója egyébként május 12-én társa dalrnl munkára vonul fel a Légszesz utcai iskola Sportpá­lyaépítésén. F. B. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM 1976. MÁJUS 1., SZOMBAT Kialakult a lakosság alkotó összefogása Beszélgetés Benedek Jánossal, a városi tanács elnökéve/ Gödöllő Pest megye egyik legdinamikusabban fejlődő te­lepülése. Egyeteme révén neve országosan, sőt határainkon túl is ismert. Jelene, jövője sok-sok embert, az egész lakos­ságot foglalkoztatja. Formálódó tízéves városunkról beszél­gettünk Benedek Jánossal, a városi tanács elnökével. — Egy hete fogadta el a tanács­ülés Gödöllő V. ötéves tervét; meghatározták a fejlesztési alapot, a költségvetést. Mit tart a legfon­tosabbnak a célkitűzések, a tervek közül? — Mindenekelőtt azt, hogy a település továbbra is olyan dinamikusan fejlődik tovább, ahogy azt a lezárult IV. ót­éves tervben tapasztalhattuk. A gyarapodásnak sok összete­vője van, ezek közül az egyik legfontosabb a pénz. Egy ösz- szehasonlítás: a IV. ötéves tervben fejlesztési alapunk 460 millió forint volt, a jelen terv­időszakban pedig 710 millió forint áll rendelkezésünkre. A fejlődő város nagyobb költség- vetéssel is dolgozik; ha ezt hozzáadjuk, kiderül, hogy összesen több mint 1 milliáfd forinttal gazdálkodhatunk a következő öt esztendőben. Na­gyon sok pénz ez, arra azon­ban mégis kevés, hogy min­den igényt kielégítsünk. Ami a beruházásokat illeti: ebben az ötéves tervben fel­épül például a húsz esztendő óta óhajtott művelődési köz­pont. Iskolákat építünk, de tudjuk, hogy a tantermi ellá­tottság azok elkészülte után sem lesz kielégítő. Várhatóan megépül 140 bölcsődei, s 250 óvodai hely, ám a helyzet ezen a téren is ugyanaz, mint az iskoláknál. Végre lebont- hatóvá válik a tanácsház, amelyben nem a legmegnyug- tatóbbak a munkakörülmé­nyek. Felépül a gimnázium és óvónőképző, valamint a kollégium is. — Véleménye szerint mi látszik a legnehezebben megvalósítható­nak? Hol van szükség nagyobb erőfeszítésre? — A városépítés nagyon ne­héz feladat elé állítja a ve­zetőket, a tanácsi bizottságo­kat, s mindazokat, akik a te­lepülés érdekében munkál­kodnak. A fejlesztésre fordít­ható összeg nagyon magas, ám a terv sok feszültséget is tar­talmaz. Elengedhetetlenül szükség van például a lakos­ság társadalmi munkájára, sőt, anyagi hozzájárulására ahhoz, hogy a művelődési köz­Tavasz a határban (Barcza Zsolt felvétele) pont elkészülhessen. A parkok szebbé tételében is számítunk a városlakókra. Bízom abban, hogy jó szervezéssel minden megoldódik. — Hogyan alakulnak a lakás- építkezések? Megnyugtató-e a helyzet? — ötszáz embernek kell most csalódást okoznom. Az V. ötéves tervben az OTP-be- ruházásokkal együtt 1365 la­kás épül, ám a nyilvántartott igénylők száma jelenleg 1800. Az idén elkészül az Alsópark­ban az A 11-es, 12-es és a 13-as épület, egyenként negy­vennégy lakással, s ha meg­épülnek^ János utcai lakások is, az idén összesen 300 új ott­honba költözhetnek be a tulaj­donosok. Reméljük, s azon le­szünk, hogy ez így is lesz. — Befolyásolja a lakáshelyzetet a bevándorlás is . .. — A környező községekből érkeznek a betelepülők. A vá­roslakás lehetősége, s persze Gödöllő szépsége és környeze­te vonzza őket. Elsősorban a járás területéről jönnek a fiatalok. A lakásigénylők mint­egy 25—30 százaléka nem gö­döllői. — Mivel gyarapszik városunk ebben az évben? — Befejeződik a Kazinczy la­kótelepi és a kastélyparki óvoda építése, s nagyon szeretnénk átadni az alsóparki bölcsődét is. Remélhetőleg megkezdőd­nek az Imre utcai iskola épí­tési munkálatai. Ebben az év­ben összesen 173 millió forin­tot használunk fel a város fejlesztésére. — Ismeretes, hogy Gödöllőn is kiépül a gázvezeték. Mit monda­nak az ezzel kapcsolatos tervek? — Várhatóan 1977-ben ér ide a gáz. Ez mindenekelőtt országgyűlési képviselőnknek, Cservenka Ferencnének, az ő kitartó munkájának köszönhe­tő. Készülnek a programtervek, elsőként a nagy fogyasztók kapcsolódhatnak be, de 1982- ig kiépül a teljes városi gáz­vezeték. — A Pest megyei településfej­lesztési és szépítési versenyben a tavalyi munka alapján a városok között' Gödöllő második lett. Van-e esély arra. hogy a versenyt a város megnyerje? — A lakossági társadalmi munka egyre növekszik, az üzemekkel, intézményekkel, vállalatokkal alkotó kapcsola­tot alakítottunk ki. Még na­gyobb összefogással, szerve­zettebb munkával esélyesek vagyunk az első helyre. Fon­tos persze a társadalmi mun­kák az eddiginél pontosabb nyilvántartása, s az is, hogy többen kapcsolódjanak be — főként a fiatalok — a közös megmozdulásokba. Megalakul­tak a Hazafias Népfront kör­zeti bizottságai: ezekkel kell szervezett együttműködést ki­alakítani. Ez is sokat lendíthet. Az idén utoljára adtuk ki a tanácstagi körzeteknek az egyébként bevált 20 ezer fo­rintos alapot, s az év végén kezdetét veszi a szocialista lakóközösségi mozgalom, amely együttesen tartalmazza a tár­sadalmi feladatokat. Célja a szocialista együttélés fejlesz­tése, a szervezettebb társadal­mi munka, az olvasó- és vér­adómozgalom szélesítése. s tartalmazza a Tiszta udvar, rendes ház akció célkitűzéseit is. Azok a tanácstagi körze­tek, amelyek mindebben élen­járnak, a 20 ezer forintos alap többszörösét is megkaphatják. Nem titkolom el, hogy. 1981- ben szeretnénk elnyerni a Pest megyéért kitüntetést, amely az V. ötéves tervben végzett kiemelkedő társadal­mi munkáért jár. — Vannak a városnak régóta kí­sértő gondjai is. Ezek közé tarto­zik például az ivóvíz ügye, és a posta is. Várható-e valamilyen megoldás? — A tervek szerint 1980-ra ér ide Vác felől a Dunamenti Regionális Vízmű vezetéke. Ezzel megnyugtatóan megol­dódik az ivóvízellátás az egész város területén. Ami a postát illeti: nem valószínű, hogy eb­ben az ötéves tervben ka­punk Crossbar-központot, er­re legfeljebb a VI. ötéves terv első éveiben lesz remény. Az új postaépület kivitelezé­se a Dózsa György úti lottózó helyén még ebben a terv­időszakban megkezdődik. — Hosszú távon meddig látják a város fejlődését, lehetőségeit? Pél­dául: a Szabadság téri lakótelep elkészülte után mi lesz a követ­kező nagy beruházás? — Perspektivikus tervünk alapján körülbelül 2000-ig nagy vonalakban tudjuk, ho­gyan formálódik a város. Elké­szül egyébként a közlekedési tanulmányterv is. A városépí­tés területe alapvetően a Cseh­szlovák—Magyar Barátság útja és a Kossuth Lajos utca által közrefogott területre korláto­zódik. Itt épülnek majd új lakótelepek, magasházak, be­vásárlóközpontok, iskolák, óvo­dák is. Ezen a területen kap­nak helyet az irodaépületek, közöttük a tanácsház. A város magja a beépítés után is a Kossuth Lajos utca, a 3-as fő- közlekedési út és a Táncsics Mihály utca közé esik. A kö­zelebbi program szerint a vá­ros a Kossuth Lajos utca pá­ros oldalától az egy kicsit még kieső Kazinczy lakótelep felé épül tovább. A Dózsa György utat például elképzeléseink szerint mindkét oldalon végig tetszetős lakóépületek szegélye­zik majd. Hangsúlyozom: hosszú távra csak perspekti­vikus elképzeléseink vannak, elsősorban a lakóépületek el­helyezését és ütemezését igyek­szünk pontosan meghatározni. — Hogyan értékeli az elmúlt évet? — Nagy erőfeszítésekkel, de sikeresen zártuk a IV. ötéves tervet. Hogy a város mennyit szépült, gyarapodott, azt bárki láthatja. Az sem kis dolog, hogy a már említett település- fejlesztési versenyben másodi­kok lettünk. Ez is közös si­ker, közösen örülünk neki. Megjelent a régen óhajtott és várt Gödöllő monográfia. Nagy eredmény az is, hogy ki­mondhatjuk: kialakult — és biztatóan fejlődik — a város lakosságának alkotó összefo­gása. S nem utolsósorban örömteli, hogy nagyon sok boldog család költözhetett új otthonba. Fehér Béla Aranykoszorú - harmadszor is A szocialista munkaverseny­ben a vállalt kötelezettségek­nek eleget téve immár har­madszor nyerte el kiváló eredményeiért az aranykoszo­rús szocialista brigád címet a HÉV gödöllői, palotakerti szakaszfőnökségének 10 tagú brigádja. Van közöttük váltó­kezelő, pénztáros, forgalmi szolgálattevő és takarítónő is. A Dózsa Györgyről elneve­zett kollektíva tagjai Szántai István brigádvezetővel az élen vállalta, hogy május 1- re kicsinosítják és feldekorál­ják a HÉV gödöllői állomá­sait. Ezt a vállalást is teljesí­tették. Sz ont Lali jegyzet Közérzet Nagy drámaköltőnk, Madách Imre Az ember tragédiája című művében komoran ábrázolja a ma­gasan fejlett társadalmat, s abban az ember szabad­ságát, lehetőségeit. Ma­dách úgy képzeli, hogy — a technilcai fejlődés kö­vetkeztében — az egyes embernek megszűnik a társadalmat előrevivő aka­rata, nem választhat, nem dönthet, szándéka levegő­falba ütközik, csak irá­nyított cselekvésekre van lehetősége. Ügy kell dol­goznia, mint a gépnek, s munkája céljáról is csak annyit „tud”, mint a gép. Madách keserű jövőképe az 1848-as szabadságharc leverése után született. A haza és az emberiség jö­vendő sorsát sötéten látta, s az akkori társadalmi kö­rülmények között nem tudta elképzelni, hogy az emberiség igazi közösség­gé fejlődhessen. A tragédiáról ma nem drámatörténeti szempont­ból érdemes elgondolkod­ni. Nem célunk, ho()y vi- tassuk-magyarázzuk Ma- dáchnak a társadalom fej­lődésére vonatkozó elkép­zeléseit. Figyelmeztető in­tése viszont, gondolatéb­resztő, különösen a meg­rendítő széklábpéldázat. A magasan szervezett társa­dalmat vetíti elénk, olyat, amelyben a társadalom szüksége szerint — nem tekintve az egyéni képes­ségeket, bizonyos csoport­nak csak a széklábak ké­szítése lehet a feladata. Mégpedig olyan székekhez, amiket a széklábkészítő nem is lát, fogalma sincs arról, hogy milyen lesz a késztermék. A munka folyamatokra lebontása, a célszerű mun­kamegosztás, minden ma­gasan fejlett társadalom­ban szükségszerű. Bizonyos fokig és bizonyos értelem­ben ma már csaknem min­denki széklábcsináló. De hogy semmiképpen se hasonlítson a Madách- dráma falanszter képének lábesztergáló emberéhez, azért a társadalomnak és a közvetlen munkahely­nek sokat kell tennie. Mert a munkamegosztásból nem következik, hogy a rész­munkát végző ne ismerje az egészet. Ha egy mű­helyben a munkabrigád csak a mérőműszer muta­tóit szereli, nem törvény- szerű, hogy ismeretlen le­gyen előtte a kész mérő­műszer. Az pedig, hogy mennyire ismeri munkája célját és a résztevékeny­ségekből létrejött végter­méket, az majdnem min­den esetben az adott mun­kahelytől függ, s attól, hogy a munkahelyen a részmunka végzőjének mi­lyen lehetősége nyílik a teljes eredmény megisme­résére. Ez szükségszerű is akkor, ha a termelő em­bert a munkahelyek veze­tői nem pusztán egy szer­kezet fogaskerekének te­kintik, hanem alkotótárs­nak a termelőegységen be­lül. Minden emberben él az igény a termelés folya­matának átlátása iránt. A munkás alkotó részvé­telére nemcsak a jó köz­érzet végett van szükség, hanem a késztermék:,x a munka eredményének mi­nősége miatt is. Mert ha nem tudom hová teszik a széklábat, talán nemtörő­dömségből, felületességből, hanyagságból téglatesthez hasonlónak farigcsálom henger alakú helyett. Tud­juk, születnek olyan cipők, melyeknek két nap alatt leválik a talpa, kibújik egy bosszantó szögecske. A szögecskék ellen egy­re többet tesznek a mun­kahelyi közösségek. Szá­mos jól bevált formája van annak, hogyan tájé­koztatható a termelő em­ber a közös tudnivalókról. A demokratikus informá­ciócsere hatására tűnőben vannak a szögecskék. So­kat teszünk a székláb­szemlélet ellen. Ezáltal ja­vul is a munka minősége, a munkás közérzete, s vi­szonya a munkájához, majd mind jobban az al­kotó és az alkotás viszo­nyához válik hasonlóvá. Örszigethy Erzsébet 4 1 * i

Next

/
Thumbnails
Contents