Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-13 / 112. szám
4 1916. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK A kérdés ma is időszerű E napokban volt öt éve, hogy elhunyt Erdei Ferenc. Rá emlékezve ismertetjük összegyűjtött művei legújabb kötetét, a Magyar tanyákat. /összegyűjtött művei bizo- nyitják, hogy Erdei Ferencet a magyar falu, a mezőgazdaság leghivatottabb kutatójaként tarthatjuk számon, Írásai átfogják az egész paraszti társadalmat. Nemcsak leírta, rögzítette azonban a helyzetet, hanem közéleti vezetőként azon munkálkodott, hogy meg is változtassa azt. Már a múlt rendszerben megírt könyveiben felvetette: parasztként élni már nem lehet. Akkor még nem egyöntetűen a szocialista útban látta a fejlődés lehetőségét, de később, a fel- szabadulás utáni szövetkezeti tapasztalatok, a lenini tanítások nyomán a falu, a mező- gazdaság szocialista átalakításáért szállt síkra. Életműve nemzeti kincs. Ezért lehet üdvözölni az Akadémiai Kiadót, hogy a Parasztok, a Magyar falu, és a Magyar város után, szintén hasonmás kiadásban, megjelentette a Magyar tanyákat is. A könyv pontosan 35 évvel ezelőtt íródott, akkor, amikor a feudálkapitalista elnyomás alatt tengődött a magyar parasztság, amikor a tanyakérdés megoldása teljesen kilátástalapnak látszott, hiszen a szétszórtság még csak fokozta a kizsákmányoltságot. Tudományos felkészültséggel, alapos tárgyismerettel foglalta össze az 1941 előtti tanyairodalmat és egyben megfogalmazta a tennivalókat. Ezzel elsőként készített teljes értékű összefoglalást a tanyakérdésről. A Magyar tanyákban meg- rajzolta a tanyarendszer kifejlődését, felderítette a magyar tanyák őskorát, rendszerbe foglalta az alakító tényezőket, kimutatta: milyen termelési és társadalmi törvények hatottak, hogy Magyarországon a város- és falurendszer mellett tanyák jöttek létre. Megvizsgálta a különböző tanyatípusokat, feltárta a tanyás vidékek problémáit. Tájanként vizsgálta az adott helyzetet. A mai Pest megye területét is feltárta. A három Duna—Tisza közi város — Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd — példáján mutatta be a városi tanyákat. Hangoztatta, hogy ezek a tanyák valamikor, az állattartó korszakok idején, a pásztorok szállásai voltak és csak a kapástermelés bekövetkeztével alakultak ki a szántóföldi tanyaformák, végül a három városban meghonosodott a kerti termelés, megtelepült szőlő- és gyümölcskerti tanyáik sorakoztak Cegléd és Nagykőrös határában. Erdei végül könyvében elemezte a tanyapolitikát és az általános politikát. Bírálta az akkori idők tanyapolitikáját, amely a „középkori állapotokat” egyértelműen a szétszórtság technikai helyzetének tudta'be. Leleplezte ezt a nézetet és megállapította: „Olyan általános jelenségek ezek, (mármint a tanyai települések — a szerk. megjegyzése), amelyek nem egyik vagy másik települési formának, hanem az általános gazdasági-társadalmi helyzetnek a következménye.” S hozzátette, hogy a tanyai cselédség nehéz helyzetén, a tanyai bérlők kihasználásán, az általános társadalmi és kulturális elesettségen nem lehet tanyapolitikával segíteni. Csak az általános politika orvosolhatja a tanyán is ezeket a bajokat. , "t’rdei tehát pontosan látta a bajokat és a megoldás lehetőségeit. Felvázolta a jövőt. Akkor, abban az időben még a tanyaközpontok kialakításában látta a fejlődés útját. Abból indult ki. hogy a tanyarendszert a szükségszerűség hívta létre és jövőjüket a falvak városiasodásával, a mezővárosokhoz való kapcsolásával lehet megoldani. Vagyis a tanyákat városiasítani akarta. Ez a megoldási forma alap- gondolata még döntően a városi lakás és a tanya min munkahely elválására épült. A nagy sorsforduló után. amikor nem csökkent a tanyaErdei Ferenc: Magyar tanyák probléma, hiszen 1945—46-ban, a földreformot követően 75 ezer új tanya létesült, Erdei a régi felfogását átgondolta, amelyet „A tanyarendszer lcér- dései a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban” című akadémia székfoglalói beszédében fejtett ki. Ebben az előadásában a tanyákat két formába vonta. Egyrészt mint lakóhelyeket, másrészt, mint gazdasági termelő telepekét vizsgálta. Az első eset- | ben a megoldás útját abban látta, hogy a tanyai lakosság a községekbe, illetve a városokba települ, a második esetben pedig a tanyák — lakóik városba, községbe költözésével — a szövetkezeti gazdaságok telepeivé válnak. Később, 1965. január 16-án a Népszabadságban megjelent cikkében már arról beszélt, hogy a tanyai lakosság városiasodásának folyamatát a tanyarendszer gazdasági és társadalmi összefüggéseivel, a kint lakók különböző, differenciáltan megnyilvánuló érdekeinek számbavételével kell kezelni. Tgazolta az idő Erdeit. A tanya problémáit ugyan máig sem sikerült teljesen megoldanunk, de a felszabadulás óta vitathatatlan eredményeket értünk el, hiszen 1949- ben még 1 millió 576 ezren laktak tanyán, napjainkban viszont csak 867 ezren. Az élmúlt évtizedekben új községek létesültek a tanyavilág helyén, sok olyan üzem, állami gazdasági lakótelep, amelyek már megfelelnek a modem feltételeknek. A tanyai lakosság életében is jelentős változást hozott az utóbbi évtized: a szövetkezeti gazdálkodás eredményeként megszűnt a tanyai lakosság elszigetelődése, javultak a munka- és életkörülmények. Persze, lehet és kell is javítani a tanyai helyzeten, de nem lehet kétséges, hogy a megoldás útja végsősoron a tanyarendszer felszámolása, illetve szerves beilleszkedése az ország átala-, kuló településrendszerébe. Ez a folyamat azonban rendkívül hosszú ideig tart, becslések szerint még az ezredforduló idején is laknak tanyán. Ez érinti Pest megyét is, hiszen a lakosságnak 9 százaléka, mintegy 90 ezer ember külterületen, illetve tanyán él. Persze, a tanyák ma már mások, dr. Romany Pál szerint hatféle tanyatípust különböztethetünk meg, mégpedig vannak kisüzemi, háztáji, önellátó, átmeneti, kerti és átalakult tanyák. ]\1 indenképpen igaza volt Erdei Ferencnek, amidőn bírálta1 azt a szemléletet, amely a tariyaproblémát a társadalom általános kérdéseitől elszakítva, csupán elszigeteltségere visszavezetve próbálta megérteni és megoldani. A magyar mezőgazdaság és településrendszer utóbbi /másfél évtizedes alakulása jelzi, hogy kedvezően alakul a tanyakérdés. Az általános társadalmi kérdésekkel együtt rendeződik ez a probléma is. A Magyar tanyák újbóli megjelentetése is ennek a célnak a szolgálatában áll, ez irányban gazdagítja ismereteinket. Gáli Sándor A 25. Színház Olaszországban Milánó város kulturális bizottsága meghívására szerdán Olaszországba utazott a 25. Színház 38 főnyi társulata. A magyar művészek május 13- tól 16-ig a milánói nemzetközi színházi találkozó keretében a Salone Pier Lombardi színháztermében mutatják be Vörös zsoltár című produkciójukat. Itt vendégszerepei többek között a párizsi Grand Magic Circus, az angol Pop Simons társulat, a columbiai Teatro Experimental, valamint egy holland és egy csehszlovák színtársulat. is. Május 17-én Brescia, május 18-án pedig Lodi látja vendégül a magyar színházművészet képviselőit. — Látogatás Balassagyarmatra. A szentendrei megyei művelődési központ néprajzbarátok klubja május 23-án autóbuszkirándulást szervez Balassagyarmatra. A résztvevők megtekintik a Palóc Múzeumot és látogatást tesznek a parádi Palóc Házban is. Naponta bővülő lexikon írja az élet és a gyűjtő kollektíva Különös lexikont őriz és gondoz a Magyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportja. Ezt az adattárat nem adják könyvalak- bam az olvasó kezébe, hiszen minden nap új, friss adatokkal gyarapodik. így sohasem zárul le, soha nem avulhat el. A magyar művészek lexikona jelenleg csaknem 80 000 cédulából áll, 1700 kartondobozban, tíz mozgatható állványrendszeren tárolják. Az információraktár Szent- iványi Gyula művészetíró, gyűjteményéből jött létre. A művészettörténet iránt érdeklődő tudós már az 1910-es évektől kezdve gyűjtötte, rendszerezte a magyar művészekről megjelent újságcikkeket, információkat, kiállítási katalógusokat. Az összegyűlt anyagból Szendrei Jánossal közösen szerkesztették a Magyar Képzőművészek Lexikonénak első kötetét, amely 1915-ben jelent meg. " Szentiványi Gyula halála után a Művelődésügyi Minisztérium művészettörténeti, dokumentációs központja vette át a kartotékrendszert. A Mágyar Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjához — megalakulásakor — 1969-ben kerül a gyűjtemény. Mint Barta Szabó László, a Lexikon jelenlegi felelőse elmondta, havonta 600 adattal bővül' az információraktár. Tizenkét külső munkatárs; a Magyar Hirdető sajtófigyelőjének dolgozói, nyugdíjasok, művészet iránt érdeklődők gyarapítják, gazdagítják a gyűjteményt. A Lexikon mindenki számára hozzáférhető; kedden és csütörtökön, a művészettörténeti kutatócsoport székházában, az I. kerület, Űri utca 62. szám alatt reggel 9 órától délután 4-ig tart nyitva a gyűjtemény. Telefonon a 160—160/245, melléken válaszolnak az érdeklődőknek. Az információtárlatot gyakran veszik igénybe művészettörténettel foglalkozó szakemberek, tudósok. Május 28—június 6: Ünnepi könyvhét Évtizedekre visszanyúló hagyomány a könyv egyhetes tavaszi ünnepe. Május végén egy hétre az utcára vonul a könyv, sátrakban, pavilonokban kínálja magát mindenkinek. Ilyenkor a választék is lényegesen gazdagabb, mint az esztendő más heteiben, hónapjaiban. Szépirodalomból és ismeretterjesztő művekből egyaránt. A könyv jóbarát. Aki könyvet vesz kezébe, kitárul előtte a nagyvilág: távoli tájak, emberek, kultúrák válnak ismerőssé, akikkel és amikkel személyesen talán egész élete során nem ismerkedhetne meg az ember. A könyv házhoz viszi a nagyvilágot, embereivel, gazdag tudásanyagával egyaránt. A könyv évente ismétlődő ünnepe éppen arra ösztönöz, hbgy minél több ember kapjon kedvet az olvasáshoz, létesítsen magának kis házikönyvtárat vagy bővítse a már meglévőt. Megyei megnyitó Vácott Az idei esztendőben Vácott rendezik meg az ünnepi könyvhét Pest megyei megnyitóját. Május 28-án, a nemrég felavatott új művelődési központban Nagy Miklós, Vác város országgyűlési képviselője, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese mond ünnepi beszédet, majd Bata Imre irodalomtörténész méltatja az olvasás jelentőségét s mutatja be az egybegyűlteknek Cseres Tibor. Kossuth-díjas írót, ismertetve munkásságát. Ugyancsak ezen a napon t szentendrei megyei művelődési központban nagyszabású irodalmi estet rendeznek. Itt Fábián Zoltán író, a Magyar írók Szövetségének titkára mond ünnepi beszédet. Az ezt követő irodalmi műsorban közreműködik Garai Gábor, Kossuth-díjas és Bararfyi Ferenc, József Atú’a-díjas kői tő valamint Merényi Judit előadóművész % Szersén Gyű la színművész. Másnap, május 29-én, a MÉSZÖV budapesti székhazában rendezik meg a szocialista brigádok irodalmi vetélkedőjét, amelyen részt vesz Fehér Klára írónő is. Költők, irók vendégségben Hagyomány az is, hogy az, ünnepi könyvhéten író-olvasó találkozók egész sorát rendezik. Bálint Agnes írónő Jászkarajenőre, Baranyi Ferenc költő Szadára és 'Pilisre, Békés István író Abonyba, Bihari Klára írónő Túrára. Cseres Tibor író Szigetszent- mártonba, Fábián Ferenc író Zsámbékra látogat. A Fehér Klára, Nemes László író -házaspár a dánszentmiklósiak és a törteliek vendége lesz. Hegedűs Géza író Hévízgyörkön. Jókai Anna írónő Albertirsán. Kormos Sándor költő Daba- son, Ladányi Mihnbi költő Nyársapáton László Bencsik Sándor író Tápiószelén, Palotai Boris írónő Cegléden, Rákos Sándor költő Szentmár- tonkátán és Szabó Magda írónő Nagykátán találkozik olvasóival. , Nemzet iségi Érdekes színfolt lesz a megyében a nemzetiségi könyvhét eseménysorozata Duna- bogdányban. A program keretében nemzetiségi könyvkiállítás nyílik május 29-én a művelődési házban. Ezt követően Heine-emlékműsort adnak a helyi általános iskola tanulói. A műsorban május 31-én író-olvasó találkozó is helyet kapott, Günther Deiake költővel találkozhatnak itt az olvasók. És nemzetiségi író-olvasó találkozót • rendeznek a könyvhét alkalmából Tökölön is. Ide Dékity Márk költő látogat el. Az idei ünnepi könyvhét érdekes színfoltja lesz, hogy a megye , mozijai közül negyven- kettőben húsz, regényből készüli filmet tűznek műsorra május 28—június 2 között. A többi között újra megnézhetjük a Móricz Zsigmond regénye nyomán készült Árvácskát, két Jókai regényadaptációt, a Kárpáthy Zoltánt és az Egy magyar nábobot. Két Bertha Bulcsu regényből készült film, a Tűzgömbök és á Kenguru ismét a mozik műsorára kerül, csakúgy, mint az Özönvíz, Sienkiewicz, vagy az Égő hó, Bondarev regénye. —p— HETI FILMJEGYZET Válás előtt Jelenet a Válás előtt című amerikai filmből. Rövid pár héten belül a harmadik film részesíti a nézőt abban a kétes értékű élvezetben, hogy elsőrangú illusztrációkat láthat a „napjaink hollywoodi támadása a mozilátogatók könnyzacskói ellen” című tárgykörhöz. Először A szerelmes Blume szenvedett és ténfergett álproblémák és állélektani álmély- ségek körül, aztán A rivális fojtotta könnyárba a nézőtereket a megható, csontig lerágott háromszögtörténettel, most meg a Válás előtt teszi fel a koronát az előző két filmre. Persze, ezt az amerikai filmet (Mel Stuart rendezése) is komolynak szánták készítői. De mindhiába, ha az egész történet és a történet előadásmódja is legjobb esetben kínos mosolygást vált ki a nézőből. (Legalábbis nálunk, és legalábbis azokból a nézőkből, akik kinőttek a nyúlósan érzelgős füzetes lányregények 1930-as évekbeli „remekműveinek” világából. Ilyenek pedig meglehetősen nagy számban vannak...) íme a történet. A csinos és szép Aimée házassága zátonyra kerül, mert véletlenül kidobja férje -Miltonról szóló tanulmányának kéziratát. (Nem lehetett ez valami stabil házasság, ha ennyi elég a szakításhoz — és különben is, nincs másolat?) Aimée fűhöz-fához futkos, hogy rendbetegye a házasságát, de mindhiába: filosz férj elmegy, csinos, ámde meg nem értett Aimée pedig amolyan úszómestemő lesz egy uszodában. (Lehetőség sok gusztusos fürdőruhás képre). Aiméet durva lelkű férfiak nem hagyják úszómesternősködni, mert folyton molesztálják, és mind csak egyet akar. (Nem úszás- oktatásra gondolnak...) Aimée nem hajlik egy csinos fiú szavára, aztán mikor hajlik egy másik csinos fiú szavára, akkor meg pechje lesz. (Csinos fiú elfelejti megmondani, hogy már nős. Átkos memóriazavar!) Vigasztalók sorában feltűnik sarki öreg maszek zöldséges, aki végül is nem Aimée-vel vigasztalódik. (Az se ővele). Csinos, szép, stb. Aimée-nek fejest kellgne ugrania valamilyen ünnepségen valamilyen medencébe. Nem mer, mert ő csak úszómester- nőségre szerződött, és különben is gátlásos. (A medencében egyébként van víz). Viszont amikor a csinos, szép stb. Aimée a válóperes tárgyaláson bejelenti, hogy semmi anyagi követelése nincs a férjével szemben, ettől úgy helyrebillen a lelki egyensúlya, hogy nyomban le mer ugrani a medencébe (amelyben ezúttal is van víz). Tanulság: egy úszőmesternőnek is lehet lelke, de ki kell várni, amíg felfedi. Ha valaíki azt gondolja, hogy a fentiekben szándékosan eltorzítva, kifigurázva mondtuk el a film rövid ‘tartalmát, meg kell nyugtatnunk:inkább erősen szépítettük a dolgot, mert a film még ennél is banáli- sabb, szirupos tucatáru. S miután a rendező csaknem minden szituációt komolyan vesz, és úgy tárja elénk, mintha azt akarná mondani: lám, ilyen kegyetlen az élet — időnként ellenállhatatlanul komikussá válik az egész. De ennek a komikumnak valami olyasféle hatása van, mint amikor az ember haját húzzák, s közben százszor hallott vicceket mesélnek neki, és elvárják, hogv szívből, őszintén nevessen rajtuk. Vadvízország A hét műsorán két úgynevezett természetfilm szerepel. Az egyik egy régi, nagy siker felújítása: dr. Homoki Nagy István Vadvízország című remeke. A film 1951-ben készült és akkor a szenzáció erejével hatott az a kép, amelyet az alföldi vadvizek világáról adott Megfigyeléseiben, képanyagában, a folyamatok feltárásában, a jelenségek felismerésében és összekapcsolásában hallatlanul izgalmas, újszerű és lebilincselő volt ez a film. Értékének mi sem lehet jobb fokmérője, mint hogy jóformán ugyanilyen frissnek hat ma is, huszonöt év távlatából. Nem a filmfelvételi technikája, vagy a színes film nyersanyagának színvisszaadó képességei, mert ezek azóta ugrásszerűen fejlődtek és az akkori felvevőgépek például ma már szinte muzeális daraboknak számítanak. A szemlélet az, ami friss és eleven maradt; az, hogy Homoki Nagy a természetet, az állatokat, a növényeket a maguk mivoltában látja és láttatja; hogy komplex egészként kezeli a természet világát, s pontosan ismeri benne minden élőlény helyét, szerepét. Hatalmas ismeretanyag és kiváló ismeretterjesztő érzék (és szándék 1) ötvöződik itt bravúros felvételekkel, természettudományos értékű megfigyelésekkel. Homoki Nagy ebben a filmjében iskolát teremtett; részint á maga későbbi hasonló filmjeit előlegezte meg, részint kimunkálta az ilyen típusú filmek módszertanát, • sőt, dramaturgiáját. A film megragadó élmény, üdítő és okosító szórakozás ma is, bármely korosztályú néző számára. Pim, Pam és Pumelka Ez is természetfilm, de mintha csak ellenpéldája akarna lenni Homoki Nagy filmjének. Az NSZK-beli Horst Latzke rendezte film ugyanis abba az — egyébként általános — hibába esik, hogy filmjének madár- és állatszereplőit holmi emberi tulajdonságokkal rendelkező lényekként kezeli. De nem is ez a pontos meghatározás: olyan pillanatokat les el, illetve megfigyeléseit, képsorait úgy rakja össze, hogy erőnek erejével megpróbálja ráhúzni az egyes állatokra bizonyos emberi tulajdonságok sémáját. Ebbe a felemás szándékba még külön zavaró momentumot is csempész: két kisgyereket, Marcót és Ilkát, akik viszont gyakran úgy viselkednek, mintha kis kölyökállatok lennének. Zavaros, a Vadvízország mellett mindenképper dilettánsnak ható munka. Takács István t 1
