Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-07 / 83. szám

Budapestre érkezett Sztanko Todorov Megkezdődtek a magyar-bolgár tárgyalások Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására kedden délelőtt hivatalos, ba­ráti látogatásra Magyaror­szágra érkezett Sztanko Todo­rov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. A bolgár miniszterelnököt és kíséretét a Ferihegyi repülőté­ren Lázár György és más ma­gyar közéleti vezetők fogadták. Sztanko Todorov és kísérete kedden délben a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét. A bolgár kormányfő és kísé­rete ezt követően koszorút he­lyezett el Georgi Dimitrovnak, a bolgár és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő har­Lázár György fogadta a Ferihegyi repülőtéren Sztanko Todorovot. cosának szobránál, a róla elne­vezett téren. A koszorúzásnál jelen volt Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, és Varga Pál vezérőrnagy. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Beruházás, rekonstrukció Új sütőipari üzemek Pest megyében XX. ÉVFOLYAM, 83. SZÁM AHA 80 FILLÉR 1976. ÁPRILIS 7., SZERDA Mintha ]U eglehetős visszhangot •LTJ- keltett — fogalmaz­hatunk úgy is, közelebb az igazsághoz, hogy fölzúdu­lást — Gyál nagyközség­ben a jól értesültek ter­jesztette hír: mégsem lesz új ABC-kisáruház. A nagy­község tanácsa ugyan meg­teremtette az építkezéshez a helyet, de amikor láttáit a gyáliak, hogy ott nem mozdul semmi sem, tudták, valami közbejött. S való­ban, a korábban fölkínált állami támogatást vissza­vonták. Csakhogy a nagy­községi tanács, s a Ceglédi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat közben egyezségre jutott: a cég, saját fejlesz­tési alapja terhére idén megépítteti a nagyon szük­séges új üzletet, alapterü­lete 370 négyzetméter lesz. Megnyugodhatnak tehát a kedélyek, ha elkészül az új kereskedelmi létesít­mény, valamelyest köny- nyebbedik Gyálott a vá­sárlás. Ami nagyon ráfér a gyáliakra, hiszen a kis­kereskedelmi forgalom ér­téke négy év alatt 38 mil­lió forinttal emelkedett, miközben a boltok alap­területe lényegében válto­zatlan maradt. Tipikus, s így ismerős eset Elindul valamilyen ügy a megoldás útján, az­után mintha megfenekle- ne, növekednek körülötte a zavarok, a félreértések, majd végül is kibontako­zik a happy end. Csak­hogy ekkor, ellentétben az érzelmes filmekkel, nem mondhatjuk, hogy a jók elnyerték jutalmukat, a rosszak megkapták bünte­tésüket. Mert közben itt is és ott is, a lakosságnál és az ügy gondozóinál nemcsak fölösen emésztőd­tek energiák, koptak ide­gek, hanem a teljesítmény jó ízébe is belekeveredett valami kellemetlen. Amit nehéz megfogalmazni, de érzik valamennyien, s nem tudnak maradéktalanul örülni annak, ami végül is meglett, ami sikerült. Tdén egymilliárd forint- tál nagyobb összeg áll a tanácsok rendelkezésére a megyében költségvetési feladatok megoldására, mint 1970-ben. Jelzője ez a megnövekedett intézmény- hálózatnak, a kibővült ha­táskörnek, a gyarapodó le­hetőségeknek, de egyben fi­gyelmeztető is arra, hogy okosabban, koncentráltab­ban kell gazdálkodni. Erről beszélve jegyezte meg a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese, hogy például a karbantartások és felújítások tervszerűsé­ge gyenge lábon áll a ta­nácsoknál. Némely helyen — különösen az utak, hi­dak esetében — úgy vél­nek takarékoskodni, hogy késlekednek az időbeni ja­vításokkal, s azután költ­hetnek bőven, holott keve­sebbel is megúszhatták volna. Tehát mintha gaz­dálkodna a tanács, de valójában némelyik éppen a fordítottját teszi, rosszul sáfárkodik, behunyja a szemét a tények előtt. Azután: nekilátnak nagy lendülettel a dolognak, mintha hamarosan a végé­re akarnának érni. Azután kiderül, nincs elég anyag, ember, szakértelem. Meg­állnak, várnak, segítséget hívnak, azután, valamikor befejezik, de addigra már legyint mindenki. Létre­hozták januártól a megyei útfelügyeleti rendszert, nyolc körzetre osztva a megye területét. A fel­ügyeletnek az a dolga, hogy segítse a helyi taná­csokat előzetes szakvéle­ménnyel, a munka műsza­ki ellenőrzésével, a költ­ségek felülvizsgálatával stb. Lehet tehát ilyesfajta támogatást nyújtani, de ez sem pótolhatja a helybeni megfontoltságot, a min­denre kiterjedő körülte­kintést. Mert ekörül van­nak a bajok, amikor úgy tűnik, mintha megállt vol­na a menet, nem történik semmi, holott nagyon is történik: ilyenkor pótolják, tisztázzák az érintettek azt, amit az előkészítés szaka­szában kellett volna, le­gyen szó útról, iskoláról, üzletről, lakásépítésrőL IV égy tantermes iskola 1 ’ építéséhez kezdenek az idén Jászkara jenőn, mert ugyan a gyerekek száma valamelyest csök­kent, de ennél jóval gyor­sabban apadt a tanterme­ké. Nemcsak a tanyák föladása növeli az ilyes­fajta szükségletet, hanem az is, hogy a korábban használt tantermek egy ré­sze ma már hasznavehetet­len. A településen nagy munkának számít az iskola tető alá hozása, érthetően foglalkoztatja a lakosságot, s ma úgy néz ki, rendben lesz minden. Nem jóslás a kezdet kez­deténél ezt állítani? Némi kockázat persze van benne, de ahol nem sajnálják pontról pontra végigvenni a megteendő utat, ahol in­kább az íróasztal méllett vakarják gondterhelten a fejüket, s nem a tétlenség­től növekedésükben megre­kedt falak mellett, ott ki­sebb a lehetősége a mellé­fogásnak. Ami sajnos, nem ritkaság. Mert hiszen több helyi tanács, bár idén sze­retne valaminek a végére jutni, még a tervezői meg­bízatásokat sem adta ki. S ha ilyen az első lépés, ak­kor remélhetjük-e, hogy a folytatás különbözni fog tőle? Sűrű eset, hogy kisebb — mind az anyagiakat, mind a kivitelezői munká­kat tekintve kisebb — je­lentőségű helyi fejleszté­seknél is a beruházás el­határozásától, a pénzügyi fedelet megteremtésétől másfél, két esztendő telik el, mire nekilátnak a meg­valósításnak. Ez idő alatt mintha lázasan dolgozna mindenki a cél elérésén, valójában azonban a sem­mit sem tisztázó huzavo­na emészti a heteket és hónapokat. S gyűlik a pa­pír, dagadnak az irattar­tók, ám amikor elkezdik végre a munkát, kiderül, ez sincs rendben, meg az­zal sem jutottak egyenes­be. A mintha az esetleges­ség kifejezője. Csakhogy a gazdálkodásban nincs he­lye az esetlegességnek, an­nál inkább helye, szüksége van a módszeres szerve­zésnek, előkészítésnek, az alapos átgondoltságnak, azaz a szó szoros értelmé­ben vett tervszerűségnek. Mészáros Ottó Lázár György kedden ebédet adott Sztanko Todorov tiszte­letére az Országház Vadász­termében. A szívélyes, baráti hangula­tú ebéden Lázár György és Sztanko Todorov pohárkö­szöntőt mondott. Kedden délután a Parla­ment minisztertanácsi termé­ben megkezdőtek a magyar— bolgár hivatalos tárgyalások. A magyar tárgyaló csoport vezetője Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke, tagjai: Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a magyar—bolgár gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, Ros­ka István külügyminiszter-he­lyettes, Tordai Jenő külkeres­kedelmi miniszterhelyettes, dr. Ganczer Sándor, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, dr. Heiczman János kohó- és gépipari miniszterhelyettes és dr. Szénási Géza, a Magyar Népköztársaság szófiai nagy­követe. A bolgár tárgyaló csoportot Sztanko Todorov, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezeti, tagjai: Zsivko Zsivkov, a minisztertanács elnökhelyette­se, a bolgár—magyar gazdasá­gi együttműködési vegyes bi­zottság bolgár tagozatának el­nöke, Nikolaj Mincsev külügy- mániszterhelyettes, Penko Szomlev, az állami tervbizott­ság elnökhelyettese, a bolgár —magyar gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködé­si bizottság bolgár tagozatá­nak elnökhelyettese, Konsztan- tin Kozmov külkereskedelmi miniszterhelyettes, Peter Kisz- jov elektronikai és elektro­technikai miniszterhelyettes és Valdimir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. A szívélyes, baráti légkör­ben lefolyt tárgyaláson a miniszterelnökök kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­gaik helyzetéről,' szocialista építőmunkájának eredményei­ről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok fejlődését, a két ország gazdasági és műszaki­tudományos együttműködése további fejlesztésének lehe­tőségeit és feladatait. Javuló munkakörülmények Pest megye három sütőipa­ri vállalatának 84 üzeméből 39 még ma is 1—2 sütőteres, ha­gyományos magyar típusú ke­mencével rendelkezik. Ezek­ben szinte manufakturális módszerrel folyik a termelés, nagy szaktudást és megerőlte­tő fizikai munkát igényelve. Ez az egyik oka a krónikus mun­kaerőhiánynak és a fluktuá­ciónak. Már a negyedik ötéves terv­ben is nőtt a péksütemények iránti igény. A következő öt évben a fogyasztási szerkezet további változása várható. A szakemberek szerint 1980-ra 1,1 százalékkal csökken a ke­nyér, s 30 százalékkal nő a péksütemények kereslete. Ez nemcsak a pékárüvolumen nö­vekedését jelenti, hanem azt is, hogy ennek arányában többet kér a kereskedelem a mun­kaigényesebb termékek­ből, s ez csak egyetlen módon va­lósulhat meg: nagyteljesítmé­nyű kemencék és kisgépek üzembe állításával. A tervszámok még nem vég­legesek, de várhatóan több mint 190 millió forintot fordí­tanak megyénkben 1980-ig a sütőipari üzemek korszerűsí­tésére. Ebből 65 millió forint állami támogatás lesz. A há­rom vállalatnál csaknem 42 millió forintot költenek a munkakörülmények javításá­ra, a szociális létesítmények korszerűsítésére. Űj üzem épül Nagykátán és Százhalombattán. Az előbbit 1978-ban, az utób­bit az ötéves terv utolsó évében adják át. A negyedik ötéves tervidő­szakról áthúzódó sütőipari be­ruházások, melyeket az idén helyeznek üzembe: a gödöllői 13,8, a gödi és a ráclcevei 7,5 tonna napi teljesítményű lesz. Rekonstrukciót terveznek Dunabogdányban 1977-re, Mo- noron 1979-re, és Szigetszent- miklóson 1980-ra. Az idén be­fejeződő áthúzódó rekonstruk­ció nyomán a kerepesi 6,3, a ceglédi 1-es üzem 2,5, a dobo­si 7,5 és a budaörsi 8 tonna pékáru termelésére lesz al­kalmas naponta. Áthúzódott az V. ötéves terv­re az aszódi kemencecsere, mely 7,5 tonna napi kapacitá­sú lesz. A ceglédi 20-as és a pilisvörösvári üzem kemence­cseréje 1979-re, a tápiógyör- gyei 1980-ra lesz kész. A kapacitásfejlesztés beru­házásainál mindenütt a nehéz fizikai munkát megkönnyítő, áthordó rendszerű PTC—24 lengyel, illetve a PHSZ—25 szovjet alagútkemencét, vagy a több sütőteres,' rögzített sü­tőfelületű FNK—42-es hazai gyártmányú kemencét alkal­mazzák. A budaörsi rekonstrukció­nál a fizikai munka meg­könnyítését szolgálja a PMA—5—72 nevű nyers­anyagadagoló blokk is. Remélik, hogy ezzel sikerül elejét venni a nagymérvű túl­óráztatásnak, ami szintén sok dolgozót tart távol ettől az iparágtól. A Dunaharaszti Sü­tőipari Vállalatnál például jobb munkaszervezéssel még az idén szeretnék megszüntet­ni az állandó éjszakai munkát. T. A. Megszűnik a veszély A baleseti krónikák az elmúlt években gyakran kezdődtek így: Gödöllő határában, a 25-ös kilométerkőnél... Gyakori és súlyos balesetek helyszíne volt a mogyoródi elágazás. Amint a képünkön is látható, már dolgoznak az útépítők, hamarosan megszüntetik ezt a veszélyforrást. A 25-ös kilométerkőtől Ke­repes irányában csaknem 3 kilométer hosszúságban 4 sávosra szélesítik az utat. Bozsán Péter felvétele' Konzolgyártás kezdődött Gyomron Négyhónapos előkészület után megkezdődött az autóbu­szokhoz a kapaszkodó konzol­rendszerek gyártása Gyomron, a Pest megyei Vegyi, és Di­vatcikkipari Vállalat vegyi gyáregységében. Az év végéig Hat szocialista brigád versenye a kiváló címért 5500 autóbusz konzolgarnitú­ráját készítik el. A II. negyed­évben együttműködési szerző­dést kötnek az Ikarus Karosz- széria- és Járműgyárral, amely 5 évre kívánja lekötni az új üzemrész kapacitását. A vas­ipari munkák és a szinterezés együttesen 20—25 millió forint bevételt jelent majd a PEVDI- nek, a gyömrői gyáregység ter­melésének 20 százalékát teszi ki ez az összeg. Beértek a tavalyi gyümölcsök a diósdi csapágygyárban A Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára tavaly minden eddiginél több, össze­sen 3 millió 80 ezer kúp gör­gős csapágyat készített. Az 1970-hez képest 27 százalékos növekedés alapja a termelé­kenység javulása volt. Ebben pedig jelentős volt a szocialista brigádok tevékenysége. A gyár 1975-re 2 millió 600 ezer forint anyag és 480 ezer forint energia, összesen több mint 3 milliós megtakarítást vállalt. Bár az anyagköltség megtakarítása 60 ezer forinttal elmaradt a tervezettől, a ked­vező energiagazdálkodással el­ért több mint 900 ezer forint többlet figyelembevételével csaknem 28 százalékkal telje­sítették túl összesített vállalá­sukat. A takarékossági feladatok minden brigád vállalásában szerepeltek. A szerszámüzem 5 szocialista brigádja csaknem 1 millió forintot takarított meg az elhasznált anyagok felújí­tásával és az inkurrens készle­tek értékesítésével. Jó eredményeket hozott a tavaly meghirdetett újítá­si verseny is. A beérkezett 81 újítás csak­nem 93 százaléka, számszerint 75 brigádtól vagy azok tagjai­tól származott. Az újítások közül 19 foglalkozott az anyag- és energiatakarékossággal. Várható hasznuk csaknem fél­millió forint. A brigádok nemcsak a mun­kában versenyeztek. Az elmúlt évben 43 közösség részvételé­vel kulturális, 45 csapat neve­zésével munkavédelmi vetél­kedőt tartottak. A gyár dolgozóinak többsé­ge tanul valamilyen oktatási formában. A marxizmus—le- ninizmus középiskola kihelye­zett tagozatán 30-an, az esti egyetemen 12-en folytatják ta­nulmányaikat. Egyetemre, il­letve főiskolára 7-en, középis­kolába 47-en járnak Az álta­lános iskola VII—Vili. osztá­lyában 19 dolgozó tanul. A gyári rekonstrukcióra előké­szítő tanfolyamon 32, a hőke­zelő szakmunkások képzésében 16 munkás vesz részt. E tan­folyamok résztvevőinek csak­nem 60 százaléka szocialista brigádtag. A közösségi gondolkodás szép példáját mutatják az egyes brigádok társadalmi munkavállalásai. A kísérleti üzem Bánki Donát brigádja például elhunyt munkatársuk családját támogatja, és másik, már hosszú deje beteg társukat is segíti, helyettesíti a gyári munkában. Az üzemfenntartá­si főosztály 8 szocialista bri­gádja óvodákat, bölcsődéket, iskolákat és a Balassa János Kórházat segíti szakipari mun­kákkal. Szocialista szerződésük értelmében a kórház szükség esetén kezeli a gyár dolgozóit. A társadalmi akciókról szól­va meg kell említenünk a második félévben tartott két kommunista szombatot is, me­lyeken összesen csaknem 450 dolgozó vett részt. A 4 ezer munkaóra eredményeként mintegy 90 ezer forintot hasz­nálhattak föl társadalmi cé­lokra. A gyár tavalyi teljesítménye alapján 6 szocialista brigádot javasolt a vállalat kiváló bri­gádja cím elnyerésére. KÖZÉLET Dr. Molnár Ferenc kulturá­lis államtitkár vezetésével — a Kubai Nemzeti Kulturális Tanács meghívására — ma­gyar küldöttség utazott teg­nap hivatalos látogatásra a Kubai Köztársaságba. A de­legációk megtárgyalják a két ország közötti kulturális kap­csolatok időszerű kérdéseit, va­lamint a tárcaközi együttmű­ködés kétéves munkatervét. Palotay Sándor elnök veze­tésével kéthetes látogatást tett a Szovjetunióban a Magyaror­szági Szabadegyházak Taná­csának delegációja. A küldött­séget fogadta V. N. Tyitov, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő egyházi ta­nács elnökhelyettese. Szentágothai János akadé­mikust, a Magyar Tudományos Akadémia alelnökét tagjai so­rába választotta a Norvég Tu­dományos Akadémia.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents