Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-06 / 82. szám

/ Tizenhárom hektáron fóliasátor A megye első juhtenyésztő szakcsoportja A hévízgyörki tsz-ügy Az elmúlt hónapokban sok­szor és sok helyen esett szó a hévízgyörki Petőfi Termelőszö- •vetkezetben korábban történ­tekről. Ezzel a tanulságos eset­tel lapunk is több ízben fog­lalkozott, sőt nemrégiben a te­levízió képernyőjén szerepelt az ügy, így aztán már orszá­gosan is tudhatnak róla. Két­ségtelen, hogy szerencsétlen dolog egy lezárt históriai*'több ízben elővenni, felmelegíteni, s ezzel — talán feleslegesen — ismételten felbolygatni a ke­délyeket. Legutóbb március 28-án, vasárnap a Gödöllő és Vidéke hasábjain Biztató kez­dés a szanálás után címmel je­lent meg egy cikk, amelyben ismét szerepelt a nagy port fel­vert 1974-es bag—hévizgyörki ügy. Az írás — ki tudja már hányadszor — hivatkozik az akkor készült jegyzőkönyvek­re, s szól a rosszul gazdálko­dó vezetőségről is. E cikkel kapcsolatban érkezett levél szerkesztőségünkhöz. A levelet Újvári Miklós, a valkói Zöld­mező Termelőszövetkezet üzemágvezetője, illetve Tusót Mihály, a Mezőgazdasági Gép­kísérleti Intézet dolgozója, a Petőfi Tsz volt elnöke, illetve elnökhelyettese írta. A méltá­nyosság azt kívánja, hogy akár az említett cikk — s mint ahogy a korábbiak is —, ez a levél is jelenjen meg. „A Gödöllő és Vidéke már­cius 28-i száma közli a héviz­györki tsz két vezetőjének nyi­latkozatát. A cikk egy-egy ré­sze sajnos része annak a tuda­tos magatartásnak is, amelyet a nyilatkozók folytatnak az új­ságban és a televízión keresz­tül. Nyilvánvaló a cél, a szö­vetkezet volt vezetőségét — döntő tények elhallgatásával — a valóságosnál kedvezőtlenebb színben ■ feltüntetni, ilyen for­mában a jelenlegi vezetés alig másfél éves tevékenykedése mintegy gazdálkodási bravúr­ként hat. Az MSZMP hévizgyörki köz­ségi alapszervezetének 1976. március 2-i ülése a Magyar Te­levízió elnökénél volt kényte­len tiltakozást bejelenteni a Galgamenti napok című folyta­tásos tv-film kapcsán. A nyi­latkozatok kizárólag a tsz volt vezetőségét okolják a jelentős szanálási hitelért. Ez nem va­lós. , A termelőszövetkezet az 1974-es évet, saját gazdálkodó- sában nem zárta veszteséggel. Igaz, hogy a nyerési alacsony volt, sőt alaphiány is keletke­zett. Úgy a bagi, mint a héviz­györki tsz az egyesülés előtt közepes színvonalon gazdálko­dott. Jellegzetesen zöldségter­melő vidék, ahol a tagi jövede­lem szintje jelentős, ezzel ösz- szefüggésben a fejlesztés mér­sékelt lehetett. Az 1974-es eredménytelen esztendő okai­nak taglalásakor elhallgatni a Pest megyei 4-es számú Szövet­kezeti Közös Építőipari Válla­lat szerepét — a valóságtól való elrugaszkodás. Részlet a Pénzügyminiszté­rium bevételi főigazgatósága Pest megyei hivatala 1975. március 20-i jegyzőkönyvéből: »A szövetkezet 1974. évi gaz­dálkodását 9,280 m/Ft veszte­séggel zárta, amelyből a közös vállalat vesztesége 9,923 m/Ft. A veszteség fő oka a közös vál- j lalat eredménytelen gazdálko­dása.« A két összeg közötti különb­ség a szövetkezet aktívuma. A jelenlegi vezetés nem az 1974-es gazdasági év zárása után került a tsz élére, hanem előbb, már háromnegyedévkor miután az elődök felmentésü­ket kérték. így tehát az év be­fejezése, a zárszámadás elké­szítése az új vezetés irányításá­val történt. Nyilvánvaló, hogy ilyen helyzetben a fő cél nem az volt, hogy a számok végül is kikerekedjenek. Ennek érdeké­ben történt többek között a volt bagi tsz nagy értékű sport­lovainak igáslovakká történő átminősítése, a megtermelt termények átmentése a követ­kező évre stb. Fftindezek jelen­tős nagyságrendű eredmény­rontó tényezők. Végül is össze­jött az alaphiány. Tény, hogy a szövetkezetei — a mogyoródi­val együtt — nem szanálták volna, a PM-—4-es nélkül. Mégis hogyan lehetséges, hogy rá egy évre, a szanált tsz nyereséggel zárt? Az egyik ok az, hogy valóban jobb ez a tsz annál, mint azt a közvélemény az utóbbi időben megismerhet­te. A másik ok az, hogy a köz­ben felszámolás alatt álló PM— 4-es közös vállalat az 1975-ös gazdasági évről nem készített mérleget. így az alapítóknak lehetőségük volt tisztán zár­számadást csinálni. A közeljövőben befejeződik a vállalat felszámolása. Kedve­ző lenne mindkét alapítónak, ha ennek során nem kellene újabb veszteséget elkönyvelni. Ennek veszélye — úgy gondol­juk — még nem múlt el. Az illetékes szervek elvégez­ték az alapító tsz-nek és a ■PM—4-es vállalat helyzetének elemzését, és konstruktív hatá­rozatok születtek á kibontako­zás érdekében. Céltalan dolog azonban egy lezárt ügyet újra és újra elővenni, hiszen az el­következendő időszak elég fel­adatokat ad számunkra, a fi­gyelmet arra kell ossz pontosí­tani. Egyébként sem ad való­ságos, hiteles képet, ha minden jelenlegi lépés előre, a tsz egyetlen balul sikerült évével mérettetik össze. A cikkben fel­vázolt, a jövőre vonatkozó el­képzelések, köztük a háztájival kapcsolatosak is, szépek, a ve­zetés és a tagság teljes egymás­ra találásával meg is valósítha­tók. Nem helyénvaló azonban ma rózsaszínűre festeni az eget Bag és Hévizgyörk felett.” Újvári Miklós Zöldmező Tsz Tusor Mihály MGI Dicséret és jutalom Hajnali tűz Pécsien A Péceli Vegyesipari Szö­vetkezet jubileumi közgyűlé­sén dicséretet és 500 forint pénzjutalmat kapott Pálinkás Mária, a központi telep se­gédmunkása, aki példamuta­tóan kivette részét a február 26-ról '27-re virradó éjszaka keletkezett raktártűz eloltásá­ból. Lényegében ennyit hallot­tunk az ünnepségen Csermely Gábor elnöktől, s később tud­tuk meg, mi is történt a fa­raktárban. Álmos, hideg februári hajnal volt. Fázósan húzták be nya­kukat a vonathoz igyekvő in­gázók. Alig múlt három óra, ilyenkor legszívesebben még visszafeküdne az ember... De egyszerre csak valami keser­nyés füstszagot csapott hozzá­juk a szél, és a ktsz udvarán vörös fény villant. Disznót perzselnének ilyen ko­rán? És pont a szövetkezet ud­varán? Nem volt sok idejük a találgatásra, a tűz pillanatok alatt végigszaladt a fa- alapanyagraktáron. — Ég a raktár! — kiáltották, s bezörögtek a szemben lakó Pálinkás Mária ablakán. Ö ni. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM 1976. ÁPRILIS 6., KEDD Tizenhat községre terjed ki az aszódi, a túrái, és a zsám- boki szövetkezetek egyesülé­séből alakult Galgavidéki Fo­gyasztási Szövetkezet ellátási körzete. Tavaly április óta új alapokra helyezték a háztáji árutermelést. Arra törekednek, hogy az egyes zöldségfajtákból le­hetőleg szinte üzemsze­rű termesztés honosodjon meg a háztáji gazdasá­gokban. Két fő profil alakult ki a körzetben: az uborka és a zöldpaprika. Az utóbbinak főként Zsámbokon és kör­nyékén van hagyománya; in­nen származott tavaly a felvásárolt 22 vagon termés. Az uborkatermesztésben részt vesz: Túra, Galgahévíz, Hé- vízgyörk, Galgamácsa, Bag, Kartal, Verseg, Iklad és Do- mony. Az itt felvásárolt áru 280 vagont töltött meg. Több mint 25 millió forintot fize­tett ki az ÁFÉSZ tavaly a kistermelőknek, beleértve a zöldségen kívül a gyümöl­csöt, a mézet, a házinyulat és a tojást. A Galga vidéken mintegy 2 ezer 500 háztáji kistermelő kötött szerződést az ÁFÉSZ- szel. A fölvásárolt áruk 70— 80 százalékát kötik le előre szerződéssel. Az ÁFÉSZ is a biztosított értékesítés for­máit honosította meg: köz­vetlenül a konzervgyáraknak szállítja az uborkát. Ezért tudott tavaly mintegy 50 ezer forint értékű ingyenes vetőmagot juttatni a ház­táji gazdaságoknak. Az idéntől az uborka kivé­telével minden háztáji árut a MÉK-nek adnak át. A ter­melőknek 26,4 millió forin­tot fizetnek, 1,2 millióval töb­bet mint tavaly. Felszabadulásunk 31. évfordulóján Ai lányi fiatalok a KISZ KB vörös vándorzászlaját FIN záróünnepség isaszegen E vidéken különösen ked­velt termesztési módszer a fóliás eljárás. 128 ezer négy­zetmétert (13 hektár) boríta­nak a fóliasátrak. Dudás Jó­zsef elnökhelyettes és Kuti Gábor üzemágvezető elmon­dották, hogy a múlt év vé­gén és az idei első hónapok­ban fóliakilogrammonként 7 forintos árkedvezményt kap­tak azok, akik fóliás ter­melési szerződés kötöttek a megrendeléssel egyidejűleg. Ez összesen 210 ezer forint kedvezményt jelentett. Első ízben okoz gondot a fóliás termelők réme, a ló- tetű elleni védőszer beszer­zése. Az eddig használt és jól bevált Arvalin nevű szer gyártása megszűnt, a helyet­tesítő pótszerek pedig nem váltak be. Félő, hogy a pri­mőr zöldségtermés megsínyli a hatásos védőszer hiányát. A kistermelők támogatását és a szervezett termelést to­vább kívánják bővíteni eb­ben az évben. A most lezajlott részköz­gyűléseken 100 ezer fo­rintot szavazott meg a tagság a támogatási alap­ra. • Kartalon a nyúlter.yésztő, a méhész és a tojástermelő szakcsoport mellé zöldségter­mesztő, Vácszentlászlón juh­tenyésztő szakcsoportot hoz­nak létre. Ez utóbbi nagy­ban segíti a helyi húsellá­tást. Az első ilyen jellegű társulás lesz a megyében. Őrs a rádióban Ma, kedden délután a rádió Harsan a kürtszó című mű­sorának hallgatói a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola Olimpia őrsének életével, munkájával ismerkedhetnek meg. A rádióban elhangzó riport a gödöllői Jókai utca egyik kis házában, az őrs kuckójában készült. * Csiba József felvétele Járásszerte megemlékező ünnepségeket rendeztek ha­zánk felszabadulásának 31. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségek előkészítéséből és lebonyolításából mindenütt derekasan kivették a részüket a munkahelyek és a falvak ifjúkommunistái. Számukra felszabadulásunk ünnepe az idestova három hete tartó rendez­vénysorozat a forradalmi ifjúsági napok zárását is jelentette. * Szombaton két járási nagy­községi gimnáziumban is ren­deztek ünnepélyes KlSZ-foga- dalomtételt. Pécelen, a Ráday Pál, Aszódon pedig á Petőfi gimnázium és szakközépiskola diákjai közül összesen mint­egy 300 fiatal tett esküt, s lett az ifjúsági szövetség tagja. A dányi Allende községi KISZ-alapszervezet életében is rendkívül fontos esemény­nyel köszöntött be felszaba­dulásunk ünneped Az alapszer­vezet képviselői a dányi fia­talok sok éves munkájának! el­ismeréseképpen ezen a napon vették át a KISZ Központi Bizottsága vörös vándorzász­laját. Az ünnepi nagygyűlés­nek — amely vasárnap dél­után 4 órakor kezdődött — a dányi művelődési ház adott otthont. A meghívott vendé­gek között ott volt Fehér Bé­la. a járási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal - elnöke, Orosz Ágnes, a KISZ Pest megyei bizottságának munkatársa és Logodi Katalin, a járási KISZ- bizottság titkára. A helyi ■— javarészt KISZ-tagakból álló — irodalmi színpad felszaba­dulási emlékműsora után a mintegy 100 dányi ifjúkom- m artista előtt Újvári Miklós, a KISZ Központi Bizottságának tagja nyújtotta át a tagság képviselőinek a KISZ KB vörös vándorzászlaját. Felszabadulási ünnepségeket Reggel, mikor megköszönte az elnök a segítségét, csak annyit mondott: „Szerencsére minden poroltó működött”. Az­tán hat év óta megszokott szorgalommal végezte tovább a munkáját. Elpirult, mikor a közgyűlé­sen a nevét hallotta, s a szín­padra kellett mennie a jutalo­mért. Újra megdicsérték eny- nyi ember előtt... T. Ágoston Munkában a veresegyházi fiatalok. Vasárnap sok-sok óra! tár­sadalmi munkával kitisztították a község főútvonala mellett húzódó vízelvezető árkot. Czangár Gyula felvétele rendeztek Túrán, Versegen és Aszódon is, ahol a társközsé­gek — Iklad és Domony — fiataljai is megemlékeztek felszabadulásunk 31. évfordu­lójáról. Szombaton este Csömörön több mint háromszáz helybeli lakos sereglett össze a kultúr- házban megtartott ünnepség­re. Fogd Mihálynak, a csömö­ri párbizottság titkárának be­széde után a helybeli asszony- és férfikórus, a néptánccsoport és a csömöri iskola irodalmi színpada lépett fel az est mű­sorában. Az ünnepségen az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulata két fő­tisztjének adták át a Magyar— Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényét a két nép közötti barátság erősíté­sében szerzett érdemeikért. Vasárnap este hét órakor fáklyás felvonulást tartottak Isaszegen a helybeli KISZ­alapszervezet fiataljai. Az isa- szegi pártház épületétől csaknem háromszáz fiatal vonult dallal és fáklyák­kal a 48-as honvéd emlék­műhöz. Itt Nagy Ferenc, az isaszegi pártvezetőség titkára mondott ünnepi beszédet és méltatta az 1849. április 6-i isaszegi csata jelentőségét. Az ünnepség a március 15-e óta tartó forradalmi ifjúsági napok záróeseménye volt a gödöllői járásban. A három héten át tartó ünnepségsoro­zattól tábortűz mellett, dallal és verssel, tűzijátékkal — jó­kedvvel búcsúztak az isaszegi fiatalok. Az ünnep napján jó példá­val jártak elöli a veresegyházi I KISZ-esak. ök a vasárnapju­kat munkával töltötték. A fia­talok társadalmi munkában kitisztították Veresegyház fő­utcájának a vízlevezető árkait. B. P. sem volt rest, kiugrott az ágy­ból, s papucsban, hálóingben rohant tüzet oltani. Lélekje­lenléte felbátorította az össze­gyűlt embereket, és pillanatok alatt kannák, vödrök kerültek elő. Pálinkás Mária a kézi tűz­oltókészülékhez futott, s irá­nyította az oltást. Közben riasztották a tűzol­tókat is. Alig telt el 15—20 perc, szirénázva száguldott a péceli utcán négy budapesti és két gödöllői tűzoltóautó, s rossz tréfát sejtve kérdezték, hol a tűz? Akkor már sehol nem volt, Pálinkás Mária és a mellészegődött segítőkész emberek eloltották. Szombaton délelőtt koszorúzás! ünnepséget rendeztek a csömöri szovjet hősi emlékműnél. Képünkön: A. Kisikov, a szovjet hadsereg őrnagya, Krizsán Ferenc megyei tanácstag, Paulovics Mihály községi tanácselnök és Fábián Ferenc, a csömöri Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke helyez el koszorút az emlékművön. A csömöri művelődési házban Sz. Gigyenko alezredesnek és A. Kisikov őrnagynak Fogd Mihály, a községi pártbizottság titkára és Jassó Ferenc községi népfront- elnök nyújtotta át a Magyar- Szovjet Baráti Társaság aranyko- szorüs jelvényét. Saxa Annamária felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

Next

/
Thumbnails
Contents