Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-29 / 101. szám
Éljen a szocializmust építő magyar nép! Az MSZMP Központi Bizottságának május I-! jelszavaiból. Párt- és állami vezetők látogatásai Mértéktartóan - következetesen A nőpolitikái határozatok érvényesüléso a kollektív szerződésekben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, , a Minisztertanács elnöke szerdán kétnapos látogatásra Zala megyébe érkezett. Zalaegerszegen Varga Gyula, a megyei pártbizottság első titkára és Üjvári Sándor, a megyei tanács elnöke fogadta. A kormány elnöke megbeszélést folytatott a zalai vezetőkkel a megye gazdasági és politikai helyzetéről, majd a Szakszervezetek Zala megyei Tanácsának székházában szocialista brigádveaetőkkel találkozott. Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora, látogatást tett Nógrád megyében, Salgótarjánban. A megyei pártbizottság székházában Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára fogadta, majd tájékoztatta a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Ezután Nemes Dezső részi vett és felszólalt a Nógrád megyei pártbizottság ülésén. A Politikai Bizottság tagja a nap folyamán felkereste az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságát és megtekintette az újjáépített salgótarjáni városközpontot. Óvári Miklós, esz. MSZMP A szocialista országok egészségügyi együttműködéséről rendezett tudományos tanácskozást szerdán Budapesten, a Szentkirályi utcai Semmelweis-teremben az egészségügyi szervezők tudományos egyesülete. A témáról dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár tartott előadást, elemzően áttekintve: milyen rendkívüli jelentőségű a szocialista országok együttműködése az egészségügy előtt álló legfontosabb kutatási feladatok megoldásában, egymás tudományos eredményeinek hasznosításában, valamint az egészségügyi szakképzés színvonalának és hatékonyságának fejlesztésében. Ennek érdekében az elmúlt másfél évtized alatt 12 szocialista országgal kötöttünk egészségügyi együttműködési egyezményt, illetve azok konkrét végrehajtását meghatározó munkaterveket. A Szovjetunióval és az NDK- val például mindenekelőtt a vesetranszplantáció, valamint a szív- és érsebészet területén való együttműködésünk a legeredményesebb. Ilyen és hasonló kiemelt témakörökben valamennyi szocialista országgal kölcsönösen megküldjük egymásnak az egészségügyi kadványok terveit, a tankönyveket és szakfolyóiratok jegyzékét és szakembePolitikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett Kőbányán. A kerületi pártbizottság székhazában Szakali József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a kerületi pártbizottság első titkára és Varga Sándor, a X. kerületi Tanács elnökhelyettese köszöntötte a vendéget. Óvári Miklós beszélgetést folytatott a kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjaival, ezt követően kibővített kerületi pártbizottsági ülésen előadást tartott időszerű bélés külpolitikai kérdéseiéről. Győri Imre az MSZMP Központi Bizottságának titkára Vas megyébe látogatott. Szombathelyen, a megyei pártbizottság székházában Korács Antal első titkár fogadta. Győri Imre délelőtt a megye újságíróival találkozott, Ezután ellátogatott a Vas megyei Nyomdaipari Vállalathoz, majd felkereste a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinátot. Az üzemlátogatás után a megyeszékhely nevezetességeivel, épülő új városrészeivel ismerkedett, délután pedig a megyei pártszékház- ban rendezett akitívaértekezle- taa az időszerű politikai kérdésekről tartott előadást. reink közös tankönyveket is készítenek. Egészségügyi szerveink rendszeresen kicserélik egymással országaink járványügyi adatait is, a rendkívüli járványok esetében pedig naponta tájékoztatják egymást a sürgős intézkedést igénylő esetekről, mint például az olaszországi kolera- járvány, illetve a száj- és körömfájás járvány idején. A szocialista országok egészségügyi együttműködésében hasonlóan fontos jelentősége van a hivatalos rendelkezésnek, a kutatási tervek cseréjének, valamint a tudományos rendezvények programjáról való kölcsönös tájékoztatásnak. A szocialista országokkal méglevő egyezményes kapcsolatainknak egyik legfontosabb része a szakemberek kölcsönös cseréje — húzta alá az államtitkár. Külön említést érdemel a Szovjetunióval idén februárban megkötött, ezúttal első ízben öt évre szóló egészségügyi és orvosi-tudományos együttműködési szerződés. Ennek keretében különös hangsúlyt kapott a társadalomegészségügyi, valamint az egészségügyi szervezéssel kapcsolatos problémák közös megoldása, éppúgy, mint a szív- és érrendszeri, továbbá a daganatos betegségek kutatását érintő együttműködés. Tovább fejlődött a szövetkezeti demokrácia — állapította meg a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán Szabó István elnökletével ülést tartott: megvitatta miképpen érvényesül a gazdaságokban a szövetkezeti demokrácia. Az ülésen megállapították: a tsz-ekben az elmúlt években tovább fejlődött a szövetkezeti demokrácia, ami egyebek között abban nyilvánul meg, hogy növekedett a tagok aktivitása az önkormányzati fórumokon, javult a szövetkezetek működésének törvényessége és demokratizmusa. A tsz-ek demokratikus önkormányzata a negyedik ötéves terv időszakában a dinamikus gazdasági fejlődés egyik forrása volt és jól szolgálta a gazdálkodás hatékonyságának növelését. A TOT elnöksége megvitatta a tsz-ek elmúlt évi zárszámadását és az 1976. évi tervkészítés tapasztalatait. sagok döntenek. A Legfelsőbb Bíróság jogkörét és feladatait is ismertette az elnök a képviselőkkel. Elmondotta, hogy a Legfelsőbb Bíróság — teljes ülésén — irányelvekét és elvi döntéseket hoz, amelyek a bíróságokra kötelezőek és rendszerint a jogszabályok mérvadó értelmezését tartalmazzák. A bírósági ügyforgalomról is esett szó a képviselők tanácskozásán. Ezt jól érzékeltetik az 1975-ből származó adatok, amikor első fokon és fellebbezési ügyszakban ösz- szesen 382 ezer 557 ügyet tárgyaltak a különböző fokú ítélkezési fórumokon. A törvényesség szilárdítását mutatja, hogy e panaszkezdeményezések túlnyomó többsége alaptalan, az elmúlt évben például mindössze 34 esetben lehetett, illetve kellett törvényességi óvást emelni. Felvetődött a gondolat, hogy esetleg illeték fizetésével elejét lehetne venni a fölösleges panaszok áradatának. A bizottsági ülésen a két napirend vitájában felszólalt dr. Juhász Tibor, dr. Nezvál Ferenc, Barta László, dr. Szo- kola Károlyné, S Hegedűs László (Pest megye, 24., Szentendre városi választókerület), Szűcs Gábor, Mátay Pál, dr. Gonda György, Raffai Sarolta és Mráz Tibor képviselő. Ezekben a hetekben készül a munkáltatók és munkavállalók kölcsönös barátsági és együttműködési egyezménye, a kollektív szerződés az üzemekben; ugyancsak most dolgozzák ki illetékesek a vállalatok szociálpolitikai és munkavédelmi tervét — időszerű tehát emlékeztetnünk azokra a nőpolitUsai párthatározatból eredő, megoldást sürgető feladatokra, amelyek a dolgozó nők — és egyben anyák — élet- és munkakörülményeit hivatottak könnyebbé tenni, megjavítani. Népgazdaságunk helyzete ugyanakkor szerénységre, mértéktartásra int bennünket: csak addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér! Márpedig vannak dolgok, amelyek nem fémek a takaró alá. Körültekintő műszakbeosztást Nem időszerű például sürgetni a harmadik műszak megszüntetését. Ehhez jelenleg hiányoznak a feltételek. Nem teszik lehetővé sem gazdasági gondjaink, sem pedig a gazdaságosság követelményei. Gondoljunk csak bele: épp azokban a könnyűipari üzemekben hajtottunk végre mostanában rekonstrukciót, amelyekben jórészt nők dolgoznak, például a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi és kistar- csai gyárában, a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában sfcb.; a józan ész és a népgazdaság — tehát az egész társadalom — érdeke azt kívánja, hogy ezeket a drága pénzen, valutáért vásárolt nagy teljesítményű gépeket minél alaposabban kihasználjuk, lehetőleg három műszakban üzemeltessük, hogy mielőbb megkeressék a saját árukat: amortizálódjanak. Az egyéni és a társadalmi érdek ésszerű összeegyeztetését természetesen itt sem szabad mellőzni: a háromműszakos munkabeosztásnál legyenek a gazdasági és politikai vezetők körültekintőek, s ha mód van rá, kisgyermekes anyákat, nyugdíjkorhatárhoz közeledő, meggyengült egészségű asszonyokat ne osszanak be éjszakai műszakba. Az V. ötéves terv előirányzatai reálisak, de korántsem félkfezel teljesíthetők: az eddiginél szilárdabb munkafegyelmet, nagyobb intenzitást, a munlcaidő jobb kihasználását követelik meg tőlünk. Nem árt erre emlékeztetni most, amikor a kollektív szerződések kidolgozásánál a szakmai képzés, továbbképzés, s általában a tanulás kerül szóba. Továbbtanulás munkaidő után Pest megyében csak úgy, mint országosan, a női munkavállalók sajnálatosan nagy részének hiányzik a nyolcosztályos általános iskolai végzettsége, és a szakképzettsége; Nagykőrösön például a 8731 fizikai dolgozó közül 3800 nem végezte el az általános iskolát, köztük 1300 nő; Cegléden a női munkavállalók 84 százaléka betanított és segédmunkás, mindössze 16 százalékuk rendelkezik szakképzettséggel. Ez a helyzet bérezési problémáktól a szakmai előrehaladásig, számtalan gondot idéz elő, amelyen az üzemi pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok a tanulási kedv felkeltésével, tervszerű beiskolázási politikával, szakmásító és szakmai továbbképző tanfolyamok. esti iskolák kihelyezett osztályainak szervezésével igyekeztek segíteni. A tudásvágy felkeltését különböző intézkedésekkel ösztönözték, az ingyenes tanszerjuttatástól a munkaidő-kedvezményig. Nos, az utóbbit a jövőben kerülni kell. A párt- és szakszervezetek fokozottan őrködjenek azon, hogy politikai, szakmai és állami oktatást sehol ne szervezzenek munkaidőben, vagyis, hogy a tanulás ne menjen a termelés rovására. Ellenkezőleg, segítse azt. Termékeink versenyképességének igénye — ma a kor parancsa. A versenyképességnek viszont egyik alapfeltétele a gazdaságos termelés, mert csak így tudunk megfelelő árakat kialakítani a világpiacon. A gazdaságosságra való törekvés, a termelés hatékonyságának fokozása megkövetelheti egyik-másik korszei-űtlen, alacsony termelékenységi mutatókkal és magas önköltséggel dolgozó üzem bezárását. Ez történt a IV. ötéves tervben például a budakalászi gyapjúszövő gyárral. Ilyen esetben — épp az emberség, a gondoskodás jegyében — a dolgozók átcsoportosítására lesz szükség. A párt- és szakszervezeti aktivisták ilyenkor abban legyenek segítségére a gazdasági vezetésnek, hogy a dolgozók áthelyezése, az új feladatokra való felkészítésük, átképzésük a legkevesebb megrázkódtatással, szervezetten, körültekintően történjék, Ügy, ahogy például Budakalászon tették a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár vezetői. Előnyök és veszélyek Mind az új kollektív szerződések, mind pedig a szociálpolitikai tervek foglalkoznak a gyermekintézmények fej lesz téMájus 1-e tiszteletére szerdán a SZOT-székházban 96 'szakszervezeti tisztségviselőnek adták át a Szakszervezeti Munkáért kitüntetést, oklevelet, illetve a munkásmozgalomban végzett 25 éves tevékenységet elismerő jubileusének gondjaival. A korábbi gyakorlattól eltérően, most célszerű lesz nagyobb figyelmet szentelni a bölcsődei kapacitás bővítésének, mert — mi tagadás — ez a kérdés évek óta háttér-be szorult az óvodák bővítésével szemben. Évek — pontosabban — a gyermekgondozási segély, illetve szabadság bevezetése óta. A puding próbája az, ha megeszik — tartja az angol közmondás. Nos, a gyermek- gondozási szabadságról alkalmazás közben derült ki, hogy megszámlálhatatlanul sok előnye mellett két veszéllyel jár a kismamákra nézve: háromévi otthontartózkodásuk alatt bizonyos mértékig elszakadhatnak munkahelyüktől, személyiségük beszűkülhet, és kiesve a szakmai gyakorlatból, előmenetelük lelassulhat, hátrányba kerülhetnek munkatársaikkal szemben. Az utóbbi években még valami kiderült: az, hogy a kisgyermekes anyák jelentős része szívesen visszamenne dolgozni munkahelyére egy-más- fél évvel a háromesztendős gyermekgodozási szabadság letelte előtt — ha volna kire bízni kicsinyét. Ám az esetek többségében, nincs. Még a városokban is csupán 60—70 bölcsődei hellyel rendelkeznek a tanácsok, nemhogy a községekben! A váci Finomcémázó- ban évek óta az a tapasztalat, hogy a szülési szabadságra távozott, bejáró munkásnők nem is jönnek vissza többé dolgozni, mert nem tudják elhelyezni gyermeküket. Társadalmi akciókkal A Magyar Nők Országos Tanácsa épp ezért javasolja, hogy az óvodai kapacitás bővítéséhez hasonlóan, induljon széles körű társadalmi akció a bölcsődei helyek számának gyarapítása érdekében; a lakosság és a gazdasági egységek pénzzel, anyaggal, munkával támogassák a tanácsi és üzemi bölcsődék bővítését, új gyermekintézmények létesítését Ha az egészséges, a közösségi beilleszkedésre alkalmas kisgyermekek édesanyja másfélkét év után visszamehetne a termelőmunkába, az jelentős mértékben enyhítene az elsősorban nőket foglalkoztató üzemek, vállalatok súlyos munkaerőgondjain. Nyíri Éva mi emléklapot. A kitüntetéseket Duschek Lajosné, a SZOT titkára adta át. A kitüntetettek között számos Pest megyei szakszervezeti aktivista van. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát kapta dr. Szabó Ernőné, az SZMT Központi Könyvtárának munkatársa, Gösi Imréné, a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat dolgozója, ezüst fokozatát pedig Aszódi Balázs, az SZMT munkavédelmi felügyelője, Kiszely Ferenc, Cegléd város szakmaközi bizottságának titkára és Révész Endre, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat lakatos szakmunkása vette át. A Szakszervezeti Munkáért oklevelet adományozták Epres Jánosnak, Gödöllő város szakmaközi bizottsága titkárának, Mikulai Dánielnek, a váci Forte kereskedelmi társadalmi ellenőrének, Orsi Károlynak, a MEDOSZ Pest megyei bizottsága politikai munkatársának, Papp Júliának, a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár pomázi gyára, valamint Suba La- josnénak, a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat dolgozójának. Csemeték az irtásban A dányi termelőszövetkezetnek 900 hektárnyi erdeje van. A kitermelés helyét folyamatosan, a szabványnak megfelelően újra telepítik. Bevált a bíráskodás egységesítése Az országgyűlés jogi igazgatási és igazságügyi bizottsága a törvény végrehajtásának tapasztalatairól Tóth Ferenc, az MTI igazságügyi tudósítója jelenti: Két témával foglalkozott dr. Gonda György elnökletével az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága szerdán a Legfelsőbb Bíróság székházában — tartott ülésén: dr. Szakács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének előterjesztése alapján tájékozódott a bíróságokról szóló — 1973. január elsejétől hatályos — törvény végrehajtásának tapasztalatairól és dr. Korom Mihály igazságügy- miniszter előterjesztésében megvitatta annak a készülő törvényerejű rendeletnek a tervezetét, amely a kisajátítás jogi szabályozását tartalmazza majd. A tanácskozáson részt vett Raffai Sarolta^ az országgyűlés elnöke is. Dr. Szakács Ödön tájékoztatójának az a tömör summázata, hogy bevált a bírásko- i zeti tagsági vitákban a bíró- dús egységesítése, amelynek I érdekében az országgyűlés 1972-ben alkotta meg a bíróságokról szóló törvényt. E magas szintű jogszabálynak az a (most már három és fél év tapasztalatai alapján mond- hatóan) megvalósult célja, hogy biztosítsa a szervezeti feltételeket az igazságszolgáltatás — alkotmányban meghatározott — feladatainak és alapelveinek érvényesítéséhez. Helyesnek bizonyult a gyakorlatban, hogy az igazságszolgáltatás egységének megvalósítása érdekében a törvény úgy rendelkezik: az állampolgárok és a szervek legalapvetőbb jogait és kötelességeit érintő jogvitákban, így a bűnügyekben, a polgári ügyekben, a családjogi vitákban, valamint a legjelentősebb munkaügyi és szövetke[redménycsen fejlődik a szocialista országok egészségügyi együttműködése Szakszervezeti tisztségviselők kitüntetése 1
