Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
1976. Április 28., szerda ««-« ii/tpS w v/fiifcro Heti jogi tanácsok Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy a szocialista családjogi rendelkezésből néhány fontosabb kérdésről, mint a sokakat érintő szülői jelügy életről, és az örökbe fogadásról, adjunk tájékoztatást. Örömmel teszünk eleget a kérésnek, de hozzátesszük: ismertetésünk nem lehet teljes, és csak néhány jelentősebb szabályra térhet ki. Akit részletesebben érdekel a téma, mint K. J.-iié, O. M. olvasónkat is, akik legutóbb felkerestek bennünket örökbefogadás ügyben, ajánljuk, hogy az 1974. évi I. törvényt (családjogi törvény) és a gyámhatósági eljárásról szóló 1/1974. (VI. 27.) OM. számú rendeletet tájékoztatásunk mellett, föltétlenül olvassák el. A szülői felügyeletről és az örökbefogadásról. Mint ismert, a kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet, vagy gyámság alatt áll. Mindkettőt a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésében elősegítsék. Biztosítani kell a gyermek szocialista szellemben való nevelését. Ennek során arra kell törekedniük, •hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmus eszméjéhez hű, hazáját, népét szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék. Ha a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők a felügyelet körébe tartozó kérdésekben — legyen ez akár gondozással, neveléssel, vagyonkezeléssel kapcsolatos — nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhatóság döntését bármelyik szülő kérheti. Ezt tanácsoljuk S. E,-né olvasónknak is, aki férjével kiskorú gyermekük öröksége ügyében, a törvéIEFU A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 12. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES GÖDÖLLŐI MUNKAHELYRE alacsony nyomású kazánhoz FŰTŐI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ DOLGOZÓKAT, VALAMINT RAKODÓKAT, VÁCI MUNKAHELYRE RAKODÓKAT. Jelentkezni lehet a munkahelyeken: Gödöllő. Dózsa György a 65. Vác, Deákvári fasor 2. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ ács, kőműves, tetőfedő, épülethurkoló, lakatos, villanyszerelő, autóvillamossági szerelő, autószerelő szakmunkásokat, segédmunkásokat és rakodókat. Jelentkezni lehet: Prosperitás Építőipari Szövetkezet Budapest IX., Viola u. 45., munkaügyi osztály. nyes képviseleti jog tekintetében kerültek szembe egymással, a hatóság előtt. A szülők gyermekük vagyoni ügyében nem tettek egyetértő nyilatkozatot, ezért nincs más mód, mint a gyámhatóság döntését kell kérni. A gyámhatóság köteles ilyen esetben is mindkét szülőt meghallgatni. Sőt a gyermek legközelebbi rokonait, és magát a kiskorú gyermeket is. Olvasónk esetében a gyermek vagyonának kezelése ügyében merült fel a szülők között vita. A gyámhatóságnak azt a megoldást kell választania, ami a gyermek érdekében előnyösebb. A szülő! felügyelet szünete- lése és megszüntetése. Ha a szülő felügyeleti jogával súlyosan visszaél, vagy kötelességeit a gyermek érdekét súlyosan sértően elhanyagolja (pl. nem gondozza, eltűri csavargását, azt, hogy nem tanul, és emiatt értelmi és erkölcsi fejlődésben elmaradt — mint ahogy egyik olvasónk ezt elmondta —, akkor a bíróság jogosult megszüntetni a szülői felügyeletet. Ugyanígy nem érdemli meg az az apa, vagy anya sem a szülői felügyeleti jogot, aki a gyermeke sérelmére erőszakos cselekedetet követ el, vagy erkölcstelen magatartásra biztatta, illetve azt eltűrte. A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat pert. Ezen felül mindkét esetben perjogosult a gyermek, a gyámhatóság, és az ügyész is. Ha á szülő cselekvőképességében korlátozott, vagy cselekvőképtelen, ismeretlen helyen tartózkodik, szünetein szülői felügyeleti jog. Különélő szülők esetében szintén szünetel a szülői felügyelet, ha a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll. Úgyszintén, ha a szülő, annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje.-és-'.gon- dozza, felügyeleti jogáról a gyámhatóság hozzájárulásával lemond. Természetesen a gyámhatóság előírása szerint, a szülő gyermekével akkor is jogosult találkozni, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, vagy szünetel, de ha a gyermek érdeke megkívánja, akkor az érintkezés jogát a gyámhatóság korlátozhatja, sőt meg is vonhatja. Az örökbefogadásról. Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az örök- befogadáshoz nem elegendő, ha az egyik házasfél elhatározza, hogy kiskorú személyt fogad örökbe, mert ahhoz szükséges a házastárs hozzájárulása is. Általában szükséges a gyermek szüleinek a hozzájárulása is. A gyermek szülei úgy is adhatnak hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét nem ismerik. Ha ilyen nyilatkozatot tett a gyámhatóságnál, azt nem lehet visszavonni. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg. Mindaddig, amíg nem történik meg a gyermek örökbe fogadása, a kiskorú képviseletéről, intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. A jogszabály felsorolja azokat az eseteket is, amikor nincs szükség a vérszerinti szülőnek az örökbefogadáshoz való hozzájárulása. Csak kettőt említünk, éspedig, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van. Természetesen akkor sincs szükség, ha jogerős bírói ítélet megszüntette a szülői felügyeleti jogot. Az örök- befogadott gyermek az örökbe fogadó családi nevét viseli, és olyan / jogai vannak, mint az örökbe fogadó vér szerinti gyermekének. Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezen felül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az egyik többgyermekes anya kérésének teszünk eleget, amikor közöljük, hogy örökbefogadás iránti eljárást a gyámhatóságnál kell kezdeményezni. A gyámhatóság Szerzi hp , ^a szüljsggos-, illatokat, a környezettanulmányt arról, hogy az örökbe fogadandó fejlődése, eltartása, és helyes irányú nevelése az örökbefogadónál biztosított-e, és a gyermek beilleszkedése is a családi körbe. Meg kell győződni arról is, hogy az örökbefogadók alkalmasak-e az örökbefogadásra. Dr. M- J. Válaszd az illetékes Építési tanácsadó • Miért szükséges a telek- rendezés, és melyek a telekrendezés főbb formái? Az építéshez szükséges lakó- és üdülőtelkek kialakításáról általában az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Számos esetben szükséges a magántulajdonban levő telkek továbbosztása, vagy a szabálytalan, nem megfelelő méretű telkek területének, illetve határainak módosítása. Ilyenkor kerül sor a telekrendezésre, melynek több formája is lehetséges. Ezek közé tartoznak az alábbiak : 1. A telekfelosztás, amikor egy nagyobb területrészt két, vagy több lakó-, illetve üdülőtelekre osztanak. 2. A telekegyesítés, amikor az egymással közvetlenül szomszédos két vagy több kisebb területrészt vonják össze egy lakó-, illetve üdülőtelekké. 3. A telekhatár-rendezés amikor az egymással közvetlenül szomszédos területek határvonalát változtatják meg úgy, hogy az építésügyi szabályoknak meg nem felelő alakú, vagy nagyságú területrészekből szabályos lakó-, ] vagy üdülőtelkek alakulnak, ki, s az ezek közötti szabálytalan j (például ferde, vagy törtvona- 1 lú) határvonal szabályossá vá- ük. 4. A telekátalakítás, amikor az alakjuk vagy terjedelmük miatt be nem építhető, szomszédos — vagy környező — telekcsoportot alkotó részek átalakítása történik meg, lakó-, vagy üdülőtelekké. • Mely esetekben kell en» gedélyt kérni a telekrendezés- liez? Az építésügyi hatóság engedélye szükséges minden építési telek kialakításához, s az egyes területrészek alakjának, vagy terjedelmének bármilyen megváltoztatásához. Nem kell engedélyt kérni — csak a külterületen — abban az esetben, ha a telekrendezés során háromezer négyzetméternél (833 négyszögölnél) nagyobb területek alakulnak ki. Amennyiben a létrejövő területek mérete ennél kisebb, úgy külterületen is szükséges az építésügyi hatóság engedélye. Külterületen 720 négyzetméternél (kétszáz négyszögölnél) kisebb földrészlet semmiképpen sem alakítható ki. Tíz nap rendeletéiből A házi szociális gondozó szolgálatról megjelent 4/1976. (IV. 10.) Eü. M. rendeletet a Tanácsok Közlönye április 15-i száma tartalmazza. A munkaerő közvetítése, szervezetten történő elhelyezése és toborzása a 7/1976. (IV. 10.) Mü. M. rendeletben található ugyanott. A Tanácsok Közlönye 15. számában ___néhány,_fontom ir ánymutatás és állásfoglalás jelent meg, amelyek általában munkajogi vonatkozásúak. Ezeket a vállalati munkaügyi döntőbizottságok figyelmébe ajánljuk. A másodállás, mellékfoglalkozás és a munkával kapcsolatos egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló 1/1976. (I. 31.) Mü. M. rendelet végrehajtásáról az egészségügyi miniszter 13/ 1976. Eü. M., a főálláson kívüli foglalkoztatásról a kulturális miniszter 104/1976. KM. szám alatt utasítást adott ki, amely a Munkaügyi Közlöny 5. számában (1976. április 21. napján) jelent meg. Az Országos Testnevelési és Sport- hivatal elnöke is kiadta a másodállás. mellékfoglalkozás és "az egyéb jogviszony keretében való foglalkoztatásról szóló utasítását 3/1976. OTSH szám alatt, amely ugyancsak az 5. számú Munkaügyi Közlönyben található. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat megszervezéséről és működéséről kiadott irányelveket is tartalmazza az előbb említett Munkaügyi Közlöny. A telekrendezési eljárás az érdekelt tulajdonosok kérelmére indul meg, ha azonban indokolt, az építésügyi hatóság hivatalból is elrendelheti. A telekrendezésre vonatkozó kérelmek elbírálása —első fokon — Pest megyében az ingatlan fekvése szerint illetékes községi, nagyközségi tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek (városokban, a városi tanács vb műszaki osztályainak) feladata. A kérelmeket tehát ide kell benyújtani, s a döntést is e szervek hozzák meg. Lényeges tudnivaló, hogy az állampolgár részére a tulajdonában álló terület háromnál több beépítetlen telkének felosztására csak akkor adhat engedélyt az építésügyi hatóság, ha a tulajdonos a földrészlet felosztásával és értékesítésével a tanácsi ingatlan- közvetítő szervet vagy az OTP-t bízza meg. • Az elvi telekrendezési engedélyről. A telekrendezési kérelmet megelőzően elvi engedélyt kell kérni az építésügyi hatóságtól. Ehhez a jelenlegi állapotot tükröző vázrajzot kell benyújtani, melyen fel kell tüntetni a tervbe vett telekrendezés módját is. Az építésügyi hatóság az elvi telekrendezési tervben nyilatkozik arról, hogy a kérelmezett módon lehetséges-e a telekrendezés. Az elvi telekrendezési engedélynek megfelelően lehet elkészíttetni a telekrendezés engedélyezéséhez szükséges vázrajzokat és kérelmet. A rendezéshez szükséges földmérési munkákat, s a vázrajzokat az illetékes járási földhivataloknál lehet megrendelni és beszerezni.. Az így kialakítandó építési teleknek azonban meg kell felelnie minden — erre vonatkozó — építési szabálynak. Wächter Roland a Pest megyei Tanács építési, közlekedési, és vízügyi osztályának helyettes vezetője Új könyvek Előtérben a gazdaságpolitika A Kossuth Könyvkiadó e heti terméséből a gazdaságpolitikai témákkal foglalkozó köteteket emeltük ki. Pártunk Központi Bizottságánali legutóbbi ülése is külön napirendben foglalkozott az időszerű gazdasági kérdésekkel, és megállapította: a fő figyelmet továbbra is a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére, az anyagi és szellemi erőforrások ésszerű hasznosítására kell fordítani. Ehhez nyújtanak segítséget az alább Ismertetett könyvek. A harmadik évezred felé Simái Mihály könyve második, átdolgozott kiadás, az előző 1971-ben jelent meg. Azóta azonban a világban nagy változások mentek végbe. Az új mű mindezt magában foglalja, s a legújabb viszonyokat, helyzetet, lehetőségeket tárgyalja. A szerző — mindjárt bevezetőben — hangsúlyozza, hogy a harmadik évezred küszöbén időszerű összegezni a jelenlegi helyzetet és felvázolni a kilátásokat. Megállapítja, hogy a Világgazdaság fejlődésének új szakasza számottevő gazdasági és politikai változásokon alapul. A szocialista államok a világ- politika és a világgazdaság fontos tényezőivé váltak. Arányuk elérte a világtermelés 30 százalékát. Változtak az Iparilag fejlett tőkésországok közötti gazdasági erőviszonyok, egyben fokozódtak a fejlett tőkésországok belső gazdasági és társadalmi problémái is. A szerző részletesen elemzi a világtermelés növekedésének tendenciáit, a szerkezeti változásokat, ismerteti a struktúraváltozások tényezőit, irányait és intenzitását, külön foglalkozik a szocialista országok gazdaságszerkezetével, gazdaságpolitikájával. Felvázolja a fogyasztás fejlődésének fő irányait és szerkezetének megváltozását a világgazdaságban. „Milyen célokra és kik használják fel a világon megtermelt javakat?” — teszi fel a kérdést, majd megválaszol rá, amikor részletesen elemezve az utóbbi fél évszázad gazdasági helyzetét, megállapítja: korunkban a beruházások gyors növekedése egyes helyeken a fogyasztás lassúbbodásához vezet, hogy a kapitalizmus fiem törekszik az egész társadalom kiegészítésére, viszont a szocialista országok gazdaságában a termelés célja a társadalom szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Simái Mihály végül két nagy problémakört érint, mégpedig a fogyasztó és a termelő ember viszonyát, valamint a világgazdasági fejlődés stratégiai lehetőségeit. Hangsúlyozza: a világpolitikai és a világgazdasági fejlődés a második világháború óta az eddigiekben is bizonyította, hogy a szocialista világrend- szernek az emberiség fejlődésére gyakorolt befolyása erősödik. A könyvet Gulyás Mária szerkesztette, a borító és kötésterv Erdélyi János munkája. Műszaki fejlődés Struktúraváltozás Gazdaságirányítás Hoós János könyvében a modern termelés és forgalom műszaki-technikai követelményeinek és törvényszerűségeinek hatását az irányításra vizsgálja. Áttekinti a műszaki fejlődés történetét, mai jellemzőit. Megállapítja, hogy a marxizmus—leninizmus felfogása szerint a műszaki fejlődésnek kiemelkedő szerepe van a gazdasági növekedésben, a gazdasági irányításban, a gazdasági struktúra vlátozásában, a gazdálkodás konkrét rendjének kialakításában. A továbbiakban megtudjuk, hogy ezek az említett jellemzők és követelmények hogyan érvényesülnek a mai kapitalizmusban, mennyiben változott meg a műszaki fejlődés hatására az állam és a vállalatok szerepe a gazdasági struktúra alakításában. Elemez néhány újabb felfogást a tőkés gazdálkodás konkrét rendjéről. Kitér arra, hogyan törnek utat maguknak a műszaki fejlődés szóban forgó jellemzői a mai tőkés világgazdaságban. Melyek ezek a jellemzők? A tudomány megváltozott szerepe, a tudomány hatása, a termelés technikája, a munkaerő megváltozott szerepe, a termelés nemzetközi gazdasági feltételeinek változása, az ember és a természet viszonya, sorozatnagyság és üzemméret, az irányítás új vonásai stb. Ugyanezt a jellemzőket vizsgálja szocialista körülmények között. Természetesen új jellemzők is lépnek fel, mint a tervgazdálkodás, terv- szerűség, a tervezés és főbb jellemzői: központi szabályozás, a központi döntések, a gazdaság jogi szabályozásának és jogrendjének kérdése és más tényezők. Árak a tervgazdaságban J. V. Jakovec, aki az árak kutatásával foglalkozó tudományos intézet igazgatója a Szovjetunióban, a szocializmus politikai gazdaságtanának egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáját, az áraknak a tervgazdaságban játszott szerepét vizsgálja. Műve a szovjet közgazdaságtudomány fő irányzatának az álláspontját fejezi ki, amely egyben a gyakorlati cselekvés alapjául is szolgál. Nem egyszerűen összegezi a már kialakult nézeteket, hanem továbbfejleszti az elméletet ezen a téren. A könyv magyar nyelven megjelentetését több szempont is indokolja: először is fontos, hogy minél több magyar szakember megismerje a szovjet álláspontot, másrészt a kötet sokban hozzásegíthet a hazai árelméleti és gyakorlati problémák megoldásához. Végül segít megcáfolni azokat a hibás nézeteket, amelyek eltúlozzák a szabadpiaci ármozgást és szükségszerűnek tekintik az Inflációt a szocializmusban. A fordítás Nagy József né munkáját dicséri. Felhalmozódás és jövedelmezőség a termelőszövetkezetekben Égető Emese könyvében arra kereste a választ, hogy az általános technikai fejlődés jelenlegi szakaszában melyek a jellemző vonásai az olyan mezőgazdaság növekedésének, melyet nem korlátoznak a föld-magántulajdon kötöttségei, viszonylag fejlett ipar mellett létezik, de közvetlen előzménye a kisárutermelés volt. Hangsúlyozza, hogy a magyar mezőgazdaság bruttó termelése 1938—1970 között 30 százalékkal nőtt, és ennek a növekménynek több mint kétharmada az utolsó évtizedre esik. A tsz-ek termelése még ennél is gyorsabb volt, I960— 1970 között a közös gazdaságok termelése több mint 40 százalékkal emelkedett. A szerző a gazdasági növekedés sajátosságaival foglalkozik, vizsgálja az összefüggéseket, a felhalmozás és a tiszta jövedelem kapcsolatát, az árrendszer és az újratermelés kérdéseit, valamint a tsz-ek gazdálkodásának jelenlegi modelljeit. Égető,egyes megállapításai vitára késztetnek ugyan, de érdeme, hogy olyan kérdésekről szól, amelyek a gyakorlatban is élő, és még megoldatlan problémák. Könyve így hozzájárulás e bonyolult probléma megoldásához. G. S. 1 1 k
