Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-28 / 100. szám
Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból. Javult a munka szervezettsége, a termékek minősége Munkaverseny-tapasztalatok a váci járásban AZ ELMÚLT HETEKBEN 'értékelte a váci járási pártbizottság a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny második szakaszának eredményeit. Mint ahogy azt már egy évvel ezelőtt is tapasztalhattuk, az első szakasz sikeres befejezése után. a gazdasági vezetők, a pártszervezetek, a szakszervezet és a KISZ aktíváival együtt dolgozták ki a munkaverseny második szakaszára érvényes terveket. Ezeket az üzemekben a legkülönbözőbb fórumokon ismertették a dolgozókkal. A verseny jó előkészítésében jelentős szerepük volt a jól sikerült munkásgyűléseknek, amelyeken a munkások, különösein a szocialista brigádok tagjai és vezetői adtak hasznos javaslatokat. Ugyanezek a közösségek negyedévenként értékelték az eredményeket, de felhívták a figyelmet arra is, ha valahol a verseny lendülete alább hagyott, vagy szervezési, anyagellátási gondok gátolták az eredményesebb munkát. A járás ipari üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, az állami gazdaságokban és a kereskedelemben dolgozók közül a verseny második szakaszára 643 brigád nyolcezer tagja tett vállalást, ezerrel többen, mint egy évvel korábbam így az említett munkaterületeken dolgozók 70 százaléka vett részt a versenybem A MUNKA VERSENY eredmények között elsőként érdemel említést, hogy vállalataink és szövetkezeteink sikerrel fejezték be a negyedik ötéves tervet, javult az üzemen belüli szervezettség, a termékek minősége, csökkentek a termelési költségek. A vállalások eredményeként új' óvodák, iskolai tantermek, sport- létesítmények, művelődési háziak épültek vagy születtek újjá A pártbizottság véleménye szerint Dunakeszin a Mechanikai Laboratóriumban, a járműjavítóban, a házgyárban, a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyárban, valamint a nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezetben elsősorban azokat a kezdeményezéseiket karolták fel, amelyek hatékonyabbá tették a munkát, gazdaságosabbá a termelésit. A verseny folyamatosságát segítette, hogy az olyan üzemekben, ahol gyakran változnak a feladatok — például a már említett két élelmiszerfeldolgozó üzemben és a járás mezőgazdasági szövetkezeteiben — év köziben pótfelajánlásolcat tettek a sürgős feladatok teljesítésére. Mindez nem jelenti azt, hogy a versenybizottságok mindenütt egyértelműen jól irányították a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt. Néhány termelőszövetkezetben és a dunakeszi Építőipari Szövetkezetben a brigádok nem vállaltak egyformán részt a munkából, s a megfelelő tá- , jékoztatás hiánya miatt csak névleg vettek részt a versenyben. Tapasztalatunk, hogy a versenymozgalom értékelése során az értékelő bizottságok nem kísérték kellő figyelemmel a brigádok kulturális és , egyéb vállalásait. A kulturális vállalások teljesítését jól segíthette volna, ha a helyi közművelődési intézmények önállóan szerveznek programokat a brigádok számára, mint ezt Gödön és Nagymaroson megtették NÉPSZERŰVÉ VALIK az a kezdeményezés, hogy a különböző üzemekben dolgozó, de közös feladatot teljesítő szocialista brigádok együttműködési szerződést kötnek. így épül a gödi kenyérgyár, s ez tette lehetővé a szobi kenyérgyár rekonstrukciójának gyors befejezését. Ugyanakkor több helyen előfordult, hotgy a brigádok szervezési hiba, anyag, erőgép hiánya vagy más akadály miatt késlekedtek a munkával A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny során fellendült a járás újítómozgalma. Az. újítások száma meghaladta a háromszázait, lényegében minden második brigád tagjai törték a fejüket valamilyen jó javaslaton. A beadott újítások 60 százalékát elfogadták, s nagyon sokat közülük már hasznosítanak is az üziemekben és a termelősizö- vetkezetekben. összegezve a tapasztalatokat: a munka verseny-mozgalom eredményesebb, tartalmasabb volt, mint bármely ko- korábbi évben. Gazdasági egységeinkben sikerült olyan célokat megjelölni, amelyek a dolgozók személyes ügyévé váltak. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tapasztalt lendület az 1976-os és az ötéves terv végrehajtása során is megmaradjon. Továbbra is támogatjuk azokat a törekvéseket, amelyek a korszerű, jó minőségű, bármely piacon gazdaságosan értékesíthető termékek előállítását szolgálják. Támogatjuk a kollektívák minden olyan kezdeményezését, amely a községek oktatási intézményeinek, kulturális és sportlétesítményeinek segítésére irányul, s lényeges, hogy a kölcsönösség alapján ezek az intézmények gondoskodjanak olyan rendezvények szervezéséről, amelyek elősegítik a brigád vállalások teljesítését. A szocialista brigádok tartalmi munkája, kulturális tevékenysége így válhat még teljesebbé. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a munkaverseny új szakaszában a szocialista brigádok ismét élenjárnak a termelési tervek teljesítésében, a szocialista közösség formálásában. IUefalvi László, a váci járási pártbizottság osztályvezetője Az ÁFÉSZ-ek és a háztáji Irányelveit és munkaprogram A fogyasztási szövetkezeteknek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséről szóló márciusi kormányhatározatból adódó feladatait tárgyalta keddi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége. Megállapították, hogy a feladatok sikeres megoldása mind az ÁFÉSZ-ofctól, mind pedig azok érdekképviseleti szerveitől fokozott erőfeszítéseket, céltudatos és tervszerű munkát kíván. Mindezekhez megfelelő alapot biztosít az ÁFÉSZ-eknek a kisgazdaságok termelés- és értékesítésszervezése terén végzett több évtizedes munkája, és különösen a IV. ötéves tervidőszakban elért dinamikus fejlődése. Az ÁFÉSZ-ék fokozott gondot fordítottak a mezőgazda- sági szakcsoportok együttműködéséneit szilárdítására, taglétszámuk és árutermelésük bővítésére. Ma már 165 ezer ÁFÉSZ-tag — az ÁFÉSZ-ek tagságának 11 százaléka — fejti ki munkáját a több mint kettőezerkettőszáz kertészeti és állattenyésztési szakcsoport keretéiben. Közös áruértékesítésük 1970. évi 545 millió forintról 1975-re megközelítőleg kétmilliárd forintra, kö- tös vagyonuk pedig 41 millió forintról 107 millió forintra nőtt. A kistermelők részére nyújtott sokoldalú segítség és áru- kapcsolatok szilárdításának eredményeként az ÁFÉSZ-ek mezőgazdasági termékfelvásárlása öt év alatt évi 3,6 milliárd forintról 5,2 milliárd forintra nőtt, és erőteljesen fejlődött a feldolgozó tevékenység is. A Minisztertanács határozatában foglaltak végrehajtása érdekében az elnökség irányelveket és munlcaprogramöt hagyott jóvá a fogyasztási szövetkezetek feladatairól, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének fejlesztéséről, továbbá a termelési lehetőségek eredményesebb kihasználásáról. Kiépült a házgyári hálózat Április utolsó napján avatják fel Kecskeméten az ország tizedik házgyárát, amely- lyel befejeződött a házgyári hálózat létrehozása. Erről tartott sajtótájékoztatót kedden az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Kovács György, a műszaki fejlesztési főosztály helyettes vezetője és Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. Az ország tizenöt éves lakásépítési programjának fontos feltételeként került sor a tömeges, iparszerű lakásépítés meghonosítására. A 60-as évek elején az iparosított módszer átmeneti megoldásaként 13 közép- és nagyblokkgyártó üzemet hoztak létre. Termékeikből átlagosan 1660 munkaóra alatt épültek a lakások, de ennél jóval fejlettebb a házgyári technológia, amelynek segítségével jelenleg 1200 óra is elegendő egy- egy lakás felépítéséhez, s az ötödik ötéves terv végére ezt a munkaidőt 800 órára csökkentik. Az első házgyárat 1965-ben adták át Budapesten, ezt követte még a fővárosban újabb három, vidéken pedig a győri, a miskolci, a debreceni, a szegedi, a veszprémi és most a kecskeméti üzem, amelynek termékeiből Nagykőrösön is építkeznek. A szocialista és a tőkés export növeléséért Jól rajtolt a PEVDI öt gyáregysége A Pest megyei Vegyi és és Divatcikkipari Vállalat a korábbi évekhez viszonyítva az idén jobban felkészült termékeinek kül- és belföldi értékesítésére: a megrendelések s az eddigi szerződéskötések már fedezik a tervezett árbevétel kilencven százalékát. Egy vállalat gazdálkodását egész évre meghatározza a felkészülés, a PEVDI vezetősége — tudván, hogy nehéz év előtt állnak — alapos körültekintéssel szervezte meg öt gyáregységének idei feladatait. A januári induláskor kedvezően játszott közre, hogy megfelelő import anyagkészlet volt raktáron. Űjfalusi József gazdasági igazgató tájékoztatta lapunkat az idei termelési, fejlesztési tervekről, az első negyedév alakulásáról. — A tervezett 640 millió forint árbevételünk időarányos része megvalósult: nyolc százalékkal többet teljesítettünk, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az export hét százalékkal, a nyereség öt százalékkal növekedett az első három hónapban. Mindez a munkáslétszám csökkenése mellett Tehát a túlteljesítés teljes egészében a termelékenység növekedéséből fakadt A gyáregységek közül a szentendrei átlagon felül növeli termelését, az írószerkereslet megélénkült a külföldi, főleg a szocialista piacon, így 20 százalékos fejlesztést terveznek. Gyömrőn, a vegyi üzemben szintén növelik a tőkés exportot, de a termékszerkezet arányai is változnak: közismert, hogy bekapcsolódnak a járműprogramba, s szirtteréíésí' technológiává! gyártják az Ikarus-autóbu- szokhoz a tartozékokat. (Feljárati korlátok, kapaszkodók fémfelületét bevonják kopás- és ütésálló, mosható speciális műanyaggal.) Most ezt a tevékenységüket az idén megkétszerezik. A ceglédi konfekció- gyáregységben — s a hozzá tartozó vidéki üzemekben — 10 százalékos gyártás-visszaeséssel számolnak a nemzetközi piaci Változások miatt. A bőrdíszmű-gyáregység — pi- lisszentiváni és kistarcsai üzemeit beleértve — az idén 150 millió forint árbevételt kell hogy produkáljon, 8 százalékkal többet, mint tavaly. Cél: a szocialista export növelése. Lényeges változás nem történik a solymári faipari gyáregységben, ahol a tervfeladatok megegyeznék a tavalyival. A takarékossági, műszaki és szervezési intézkedésekkel, a gyártmányösszetétel jó megválasztásával mintegy 112 millió forintot akarnak nyerni, ezt az előirányzatot augusztusban pontosítják a tényszámok alapján. Szerényebb keretek között, de az Idén is tovább korszerűsödnek a gyáregységek: 26 millió forintot költenek gépi beszerzésekre, s egyéb fejlesztésekre 16 millió forint hitelt és forgóalap-feltöltést terveztek. Az idén befejeződik az öt éve tartó szentendrei tőkésexport-növelő beruházás a szentendrei írószergyárban. Az év második felében Cegléden nyolcmillió forint ráfordítással megkezdik a központi üzem bővítését. A bőrdíszműpröfil gépi fejlesztésére 6,5 millió forintot irányoztak elő. Február 1-vel 4,5 százalékos bérfejlesztést hajtottak végre a vállalatnál, amennyiben eredményesen gazdálkodnak s 1 a nyereségük meghaladja a tervezettet, úgy a dolgozók számíthatnak az év második felében további béremelésre. I L A. A legfontosabb Dugók A dunavarsányi Petőfi Tsz taksonyi üzemében negyedévenként mintegy tizenkét millió különféle méretű dugót készítenek hulladékanyag felhasználásával. A részleg a Hungarovinnak, a borgazdaságok exportvállalata parafagyárának bérmunkában dolgozik. Nagy Iván felvétele 'T'iszteletkömek nevezte-*• igazgatója szavait a középkorú mérnök, aki a fejlesztési osztályon dolgozik, mert meggyőződése szerint nem több, csupán tiszteletkor bizonyos politikai, erkölcsi kívánalmaknak engedve arról beszélni, hogy a termelés legfontosabb tényezője az ember. A megjegyzés a vállalati ünnepségen hangzott el, ott, ahol az igazgató átnyújtotta a kiváló dolgozó kitüntetéseket, s a brigádok tevékenysége elismerésének tárgyi bizonyítékait, s azt hangsúlyozta, hogy a vállalati eredmények fő forrása a változó emberi magatartás volt Meg az a 110 millió forint melyet a fejlesztésre költöttünk — így a mérnök, csendben, csak nekem szánva. Valóban, hogyan van ez? Létezik-e a sorrend, s mi áll az élén? Szorosan illeszkedő, s egymást gyorsan követő tettekkel lehet elérni, hogy a Dunamenti Hőerőmű Vállalat bővítésének utolsó szakasza, a 13-as jelű áramtermelő blokk építése, szerelése befejeződjék a gyorsítási programban megszabott határidőnél is korábban. Ezt s a többi blokkot szintén, nemcsak elkészíteni kellett, hanem üzemeltetni is, folyamatosan, minél zavartalanabbal. Ez azonban nem olyan egyszerű, hogy mindenki oda áll, ahová a dolga parancsolja, s indulhat a menet. A 215 megawattos blokkok működése, automatizáltsága, műszereinek műszaki színvonala ugyanis egészen más, mint a már évek óta dolgozó részlegeké. Az erőmű vezetése jó érzékkel ismerte fel, hogy minden lépés sikere az embereken múlik. Ezért — persze, sok más mellett — átalakították a korábbi vállalati szervezetet, a blokkok meghatározott csoportjaiból önálló üzemeket szerveztek, az új egységekhez időben kiválasztották a kezelőket és karbantartókat, tanfolyamokat rendeztek számukra, mégpedig úgy, hogy több esetben maguk a hallgatók oktatták társaikat lefolytathatnánk annak taglalásával, hogy a különböző részlegek, így a villamos laboratórium, a hőirányítástechnikai üzem miként oldottak meg olyan feladatokat, amelyek máskülönben késedelemhez vezettek volna — importból származó eszközök helyett maguk állítottak elő különböző célkészülékeket például —, de minden eset végén az emberhez jutunk. Oda, hogy akarja-e s képes-e befogadni az újat, a neki többletmunkát okozót, s szándékaihoz milyen feltételeket kínál a környezet. Ha valahol, akkor Százhalombattán, az erőműben — s nem kevésbé az olaj- finomítóban — meglelhető a korszerű technika. Magas fokú automatizáltság, számítógépes vezérlés és üzemmenet-ellenőrzés stb. Mégis, sorra-rendre bebizonyosodott, hogy a lég- fontosabbak az emberek, ők és nem a technika dönti el, mikor s mi módon érkezik a vállalat a célba, á teljes befejezéshez. Mondjunk más példát. A Csepel Autógyárban az ötödik ötéves tervben — az ún. színttartó beruházásokon kívül — hozzávetőleg 1,3 milliárd forintot használnak fel fejlesztésre, s ebből az összegből elsősorban gépeket, berendezéseket vásárolnak. Sorolhatnánk, a forintok fejében mi minden változik a padlóvázgyártásban, a szervokormánygyártásban, hogyan alakulnak ki a hidromechanikus sebesség- váltók alkatrészeinek tömeges előállításához a feltételek, ám itt is az döntött, hogy sikerült — szívós, bizonyos részleteiben keserves munkával! — meggyőzni az embereket, eloszlatni bizalmatlanságukat, felkelteni érdeklődésüket, majd meggyújtani alkotó közreműködésük tü- zét. Ma olyan munkások, műszakiak rukkolnak elő javaslatokkal, például a padlóvázgyártási berendezések szerelésénél, a szervokormánygyártásban, akik korábban ott akarták hagyni a gyárat, mert úgy érezték, nincs jövőjük. Ttt jutunk el annak megértéséhez, hogy miért az ember a legfontosabb. Azért, mert magatartásával — ami alatt munkatevékenysége egészét, valamennyi mozzanatát értjük — eldönti egy-egy fejlesztés sorsát már akkor, amikor az ténylegesen még meg sem kezdődött! Sajnos, jó néhány példa bizonyította, hogy az ellenállás, illetve az emberek felkészítésének elmulasztása a legkorszerűbb technikát is kudarcra kárhoztatta, a remélt eredmény felét, kétharmadát sikerült csak elérni segítségével. A technika ugyanis nem önmagában valósul meg, hanem szoros összefüggésben azzal az emberi környezettel, amely vagy befogadja, szervezésen beépíti a mindennapi tevékenységbe, vagy örökösen azt bizonyítja}, hogy miért nem megfelelő az új eszköz, eljárás, miért „jobb” a régi. Erős hajlam mutatkozik arra, Hogy a vállalatoknál, s nemcsak a fejlesztéssel foglalkozó műszakiak körében, túlbecsüljék a technika, a technológia szerepét, embertől függetlenített jelentőségét! Űj gépek, berendezések felszerelésekor, friss technológiák első alkalmazásakor kitapintható az izgalom a termelőhelyeken. Az újdonságnak szóló izgalom. S nem az újdonsággal foglalkozó emberért izgulás! A fogalmazásbeli különbség nem szemléleti bajokat jelöl, s meggyőződésünk: ha szükséges az újat nagy figyelemmel kísérni — márpedig ez elengedhetetlen —, akkor ez az újjal szembenéző ember figyelemmel kísérése legyen. Az ember nem a gép, a berendezés meghosszabbítása. Ezt persze, senki nem mondja ki így. Csak gondolja. És gyakorolja. Mészáros Ottó 1 i
