Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-01 / 78. szám
4 1976. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Miért tanulnak? PEST MEGYEI 11 y A felnőttoktatás és a tankötelezettségi törvény RAD80MKCIG Barcsay-tárlat Dunaújvárosban Tegnap Dunaújvárosban, az Uitz Béla-teremben megnyílt Barcsay Jenő Kossuth-díján festőművész gyűjteményes kiállítása. A bemutatott hatvan olajfestményt, grafikát és tusrajzot magángyűjtőktől és múzeumoktól kölcsönöztek a tárlat idejére. A kiállítást a 76 éves művész jelenlétében Várkonyi Zoltán, a Vígszínház Kossuth-díjas igazgatója nyitotta meg. A magyar festészet nagy öregjének gyűjteményes kiállítását április 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők Dunaújvárosban. Odaítélték a Bartük-alapítvány díjait 1 Bartók Béla születésének 95. évfordulója alkalmából a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán odaítélték azokat az ösztöndíjakat, amelyeket Bartók Béláné Pásztory Ditta ajánlott fel a zongoratanszék legtehetségesebb hallgatói számára. A Bartók-alapítvány megtisztelő díjait ebben az évben Gulyás Márta, Kancsár Vera, Némethy Attila, Roh- mann Imre és Schiff András művészképzős növendék nyerte el. Reklám a vásznon ' A Magyar Kereskedelmi Kamara filmbizottságának szervezésében szerdán rendezték meg a VI. magyar reklámfilmszemlét. A kamara székházában 56 reklámfilmet mutattak be nyilvánosan, majd az előzetes értékelés, valamint a 490 meghívott vendég közönségszavazata alapján Kondor István, a filmbizottság elnöke értékelte a szemlét, ismertette az zsűri döntését és átadta a díjakat. Az első díjat az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt A róka és a holló című disznó- sajtreklám-f ilmje kapta. A filmet a Mafilm propaganda- film-stúdiója készítette. Négy környezetvédelmi témájú film különdíjat nyert, közülük a vízszennyeződéssel foglalkozó egyúttal második díjat is kaJó arányelosztásban gondolnak a pesti tárlatok ezúttal í haladó hagyományainkra, új értékeinkre és a külföldi festmények folyamatos fogadására. Emlékek a Nemzeti Múzeumban A főszerep ezúttal a Rákó- czi-szabadsági! arc rendkívül gazdag és méltóan csoportosított művelődéstörténeti tárgyaié. Áttekinthető a rendezés, szóra bírja a fejedelem pecsétnyomóját, a szécsónyi országgyűlés emlékérmét, az 1704-ben kiadott aranyforintokat, tízpoltúrás rézpénzeit, a híres mádi kupát, melyet a fejedelem adományozott a református eklézsiának Korunk emberéhez szól a köszörült üvegből és aranyozott ezüstből készült fedeles kancsó is — II. Rákóczi Ferenc kedves műtárgya —, a tárogatók egész sora, hadi zászlók, rodostód karosszék. Ez utóbbi és a két hársfából faragott, esz- tergályozott gyerrtyatartó nagy valószínűséggel a fejedelem munkája, melyet Mikes Kelemen naplójegyzete igazol. Kiemelten kezeli Bánkúti Imre rendező a fegyverek, ’ bútorok sokaságában Mányoki Ádám híres Rákóczi portréit és Ráday Pálról festett arcmását, aki a fejedelem belső titkára volt és a szatmári béke után péceli kastélyában élt. Nagyon intim a Dömsödön dolgozott Edvi Illés Aladár Ro- dostó-festménysorozata, melyet ezúttal másolatokban láthatunk. Külön tárlóban helyezték, el a Ráfcócz i-emlékérem pályázat legjobb műHangmontázzsal kezdődött a műsor. — Három gyermekem van, többet szeretnék segíteni nekik, mint amennyit most tudok. — A munkakörömhöz nagyobb műveltség kell. — Brigádtag vagyok, a többiek kértek: tegyem le a nyolc osztályról a vizsgát, beiratkoztam. — Segítenek: szabadságot kapok, könyveket szereznek. — Nekem a múltban nem lehetett tanulnom. Ma már másképpen van minden, hát most tanulok. Később aztán még egy montázst adott a műsor — a szerda délutáni Felnőttek iskolapadban című összeállítás első része. Az M—3-as autópálya építőihez látogatott el a mikrofonnal a szerkesztő és vezető, Matros Eta. Mogyoródra, ahol egy kilencfős analfabétatanfolyam részvevőit kérdezte meg: miért tanulnak? A vallomások kicsit megrendíthették a hallgatót. Na. gyón röstellem, hogy írástudatlan vagyok. A gyerekeim előtt, mások előtt is. Szeretnék olvasni tudni. Háromszáz kilométert utazunk hazáig a vonaton, s még egy újságba se nézhetek bele. Szeretnék legalább annyit tanulni, hogy egy levelet meg tudjak írni a családnak, egy cédulát el tudjak olvasni. Harminc éve van nálunk felnőttoktatás. Széles skálán, a legalsó lépcsőfoktól a legföl- sőig. Pest megyében az utóbbi években megduplázódott a tanuló felnőttek száma. Hargitai Károly, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője a műsornak adott nyilatkozatában beszámolt a jó eredményekről, de utalt arra is, hogy a jöyő egyik fontos feladata: érvényt szerezni, mindenhol a tankötelezettségi törvénynek. A gyerekeknek a rendeskorúak iskolájában kell megszerezni az általános iskolai végzettséget. Ez azonban nem csökkentheti a felnőttoktatás iramát: a hiányokat pótolni kell. Hargitai Károly elmondta, ma már a Pest megyei üzemek egyöntetűen pártolják a tanulás ügyét. Iskoláztatási tervet készítenek, s a beiratkoveit. Kiss Nagy András most is remekelt, de a Szentendrén alkotó szobrászok is kiváló műveket küldtek. Csíkszent- mihályi Róbert lovas figurával közelítette a kort, Asszonyt Tamás ismert stílusérzékenységével archaizált, Ligeti Erika zászlók lobogásával, zászlóvivők drámájával érvéit; tisztán, hatásosan. A március 26- án nyílt és hónapokig nyitva tartó kiállításnak összetett a nevelőértéke. Hazafias érzületet kelt és esztétikai örömöket adományoz, ezért remélhetőleg sok Pest megye iskola keresi fel hamarosan, hogy osztozzon tudataiakító kincseiben. Szabolcs Péter szobrai Április 10-ig láthatók e nagy gonddal alkotott művek a Stúdió Gallériában. Az alig harmincéves művész Zalaegerszegen él, kedvelt anyaga a fa és vörösréz, vagy e kettő társítása. Megfontoltság, ízlés, biztos tudás uralja művészetet, csak a szenvedély lobogása nem teljes. Igaz, ezt nem lehet korrigálni, ez állapot. Ez a tény okozza, hogy kiállításáról kellemes élménnyel, de megrendülés nélkül távozunk. Tárlatnézőn Érdeklődés kíséri Bőd Éva kerámiáit a Csók István Galériában. Érthető, hiszen e művészi szinten jelentkező használati tárgyak életünket örvendeztetik állandó vagy ideiglenes környezetükkel. Ügy igaz, ahogy Koczogh Ákos írja a katalógus előszavában; a tizenöt éve alkotó Bőd Éva bőséges kínálattal érkezett. zók tanulását is figyelemmel [ kísérik. Az erkölcsi, anyagi támogatás mellé szép emberi I gesztusok társulnak. Több helyen szokássá lett például, hogy a munkahelyi vezetők részt. vesznek tanév zártán az eredményhirdetésen, tartják a kapcsolatot az iskolával. Gödöllőről, is közvetített a rádió ebben a szerdai adásban, az ottani árammérőgyárból. Ott évente 500—600 dolgozó vesz részt állami oktatásban. Természetesen nemcsak általános iskolaiban, hanem magasabb fokozatban is. Szakmunkásaik közül többen a dolgozók kétéves szakközépiskolájába járnak, hogy a mesterlevél mellé az érettségi bizonyítványt is megszerezzék. Évente 25—30 ember tanul műszerésznek, a technikusképzésben is többen részt vesznek. A gyár évi egymilliót fordít dolgozói tanulására, ennyi a tanulmányi szabadság, a kedvezmények ára. Azé például, hogy az általános iskolába járókat, a délutáni műszakból is elengeSzokatlan látvány fogadja péntekitől a Fővárosi Nagycirkusz látogatóit: a porondon vízesés zuhan alá, vízitutaj siklik, szép lányok lépdelnék a víz színén, anélkül, hogy elmerülnének ... Mindez azonban csak kelléke az új programnak, amely valóban nagy látványosságnak: ígérkezik a Városligietben. Az új premier, mint a cirkusz vezetői elmondták, nem szálút a hagyományos’ cirkuszprodukciókkal, sőt, új ötletekkel, új lehetőségekkel bővíti azokat. Az eddigi bemutatókhoz képest az a különbség, hogy a kötél tán cos ezúttal a víz felett egyensúlyoz majd, s a légtornász is nem a porond, hanem a sima víztükör felett adja elő számát. A svéd Trolle Rodin cirA fejedelem rodostói karosszéke, valószínűleg saját kezű munkája. Művek ajánlatát küldi a jövendőnek, de kígyómázas edényeivel, kávés, teás készleteivel jelenünk vonzó lakáskultúráját is gyarapítja. A Budapesti Történeti Múzeumban a varsói festők mutatkoztak be sokrétű stílusváltozattal, mely a lengyel művészet karaktere, kísérletező- kedvének bátorságát tanúsítja, időnként az elmélyültség rovására. A gondolatgazdagság, ötletesség számtalan változata közűi is kitűnik Jan Tarasin, Olga Samarska, Jan Lis, Jan Karczewski, Piotr Boguslawski művészete. Politikai plakátok is megjelennek utcatárlaton. Közülük kiemelkedik So-Ky, a Nagymaroson alkotó Sós László, Kemény Éva művészházaspár Április 4-ét szimbolizáló lapja, mely koncentrikus körökkel, Kerényi Jenő Osztapenkó kapitányának zöld árnyképével és a nemzeti zászló alakjával érvelve összegezi összetett korunk eszményeit. Hatásosan, hiánytalanul. Losonci Miklós dik az órákra. Bizony, ez nem kis pénz. — De boldogan vállaljuk ezt a költséget — nyilatkozta a, rádiónak a gyár egyik vezető jé. A felnőttoktatás nemcsak hiánypótlás. Azt is szolgálja, hogy igényt ébresszen a folyamatos önművelésre. Jó példát Vecsésről közölt erre a rádió. Ott az általános iskolában tanuló felnőttek — mintegy úi tantárgyként — művelődési programot is kapnak. Az iskola szervezésében járnak színházba, kirándulásokra, élményeiket megbeszélik. A műsorban szó volt arról is, hogy a -cigányok életmódjának megváltoztatásához szintén az iskolapadokon át Vezet az út. A műsorzáró villáminterjúban elhangzott két reménytkeltő nyilatkozat. — A Vili. osztály után tovább akarok tanulni — mondta az egyik interjúalany. S a másik: — Cigánygyerekek vagyunk. Tanulunk, hogy ne mondhassák ránk: elmaradottak, mert cigányok, tudatlanok. Csontos Magda kússzál közösem, készített műsor lényegében a gazdag nemzetközi hagyományokat folytatja, hiszen szovjet, angol, olasz társulatok nemegyszer próbálkoztak Ilyesmivel, ám a hazai előadás mindenképpen egyedülállónak számít majd. Budapesten csaknem húsz éve, 1957-ben, a régi cirkuszépületben már láthatott hasonló műsort a publikum, de a mostani vállalkozás minden tekintetben felülmúlja elődjét. A porond például az előadás második részében valóságos tóvá alakul át, pár perc alatt csaiknem 500 ezer liter víz zúdul alá káprázatos fényjáték kereszttüzében. Szigetek, kis hidak é,s szökőkutak bukkannak fel és máris kezdődhet, illetve folytatódhat az előadás. A Fővárosi Nagycirkusz új premierjének első része a hagyományos fürészporporondon játszódik, különféle, elsősorban állatszámok beiktatásával. Láthatunk lovas zsonglőröket, örvösmedve-idomítást, csimpánzokat és természetesen bohócokat is. Szünet után kezdődik az igazi vízicirkusz, amelynek szereplői légtormá- szok, drótkötéltáncasok és nem utolsósorban krokodilok és kígyók lesznek. Megjelent dr. Bíró József könyve A Kossuth Könyvkiadó Köz- gazdasági Ismeretek sorozatában jelent meg dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek Magyar—szovjet gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok című könyve. A témát kitűnően ismerő szerző bemutatja a felszabadulás időszakának magyar gazdaságát, majd áttekinti a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok alakulását egészen napjainkig. A könyv érdekes része foglalkozik a kereskedelmünk árrendszerének alapját adó ár- elwel, az árak megállapításának módszerével. A kereskedelem ár- és árarányváltozásai mellett a kötet külön fejezetben tárgyalja a gazdasági kapcsolatok elmélyülését; az integrációt, a szakosodást, a kooperációt. — Hangverseny. Április 4-én Cegléden, az állami zeneiskolában az itt tanító tanárok hangversenyt adnak, az intézmény fennállásának és a Pest megyei zeneoktatás 25. évfordulójára. povt. i KIÁLLÍTÓTERMEKBEN A Rdkóczi-kor művészete Vízesés a porondon LÁTVÁNYOS ELŐADÁST ÍGÉRNEK HETI FIÍMJEGYZET Azonosítás Jelenet az Azonosítás című úi magyar lilmböl. Középen Cserhalmi György. Akár néhány mondatban is össze lehetne foglalni az első nagyjátékfilmjével debütáló Lugossy László filmjének cselekményét. A háború után magyar hadifoglyok érkeznek haza, köztük egy nincstelen, apátlan-anyátlan lelencgyerek, Ambrus András, akit azonban a fogolytáborban egy szökött társa nevére írtak be, s így Takács Gáborként tartják nyilván. Ambrus szeretné visszakapni a saját nevét, de ez nem olyan könnyű. Amíg ez az azonosítás megtörténik, sok mindenen kell keresztül mennie. A film tulajdonképpen ennek a processzusnak a története. S éppen ennek a processzusnak az ábrázolásával válik igazából filmmé. Lugossy és a forgatókönyv írója, Kardos István ugyanis elsősorban azt feszegetik Ambrus András történetében, hogy milyen erőkkel, tényezőkkel kerül szembe ez a fiatal, rossz tapasztalatai miatt riadt, sorsa, életútja következtében tanulatlan, de becsületes és őszinte férfi az azonosítási eljárás során. A történet olyan időszakban játszódik, amikor még sok minden forrongásban volt, de néhány alapvető kérdésben már kialakult az új társadalmi rend. Megtörtént a földosztás, működnék a demokratikus szervezetek, a demokratikus rendőrség, dolgozik a kommunista párt, s közben folyik a harc a proletárhatalom következetes megvalósításáért. Ebbe a bonyolult viszonylatokkal terhes periódusba csöppent bele Ambrus, alá egyszer már megtanulta, hogy a nagy viharokat a legjobb meghúzódva átvészelni, s talán ezért is maradt életben egy olyan háború után, amihez semmi köze sem volt. De valamiféle halvány tudat, vagy talán ösztön arról beszél összekavart, megzavart elméjében, hogy az a föld, amelyre hazaérkezett, már — szerencsére — nem azonos azzal, amelyről elment. Ezt sugallják a hadifoglyokat fogadó feliratok az állomáson, ezt a fogadóbizottság intézkedései, a fogadáskor mondott beszédek —, s ezt bizonytalanítja el az a sok visszahúzó erő, amelyet Ambrus saját esetében is tapasztal. Maguk a fogolytársai is félnek, mert nem tudják, mennyi igaz abból, amit látnak, mit hihetnek el, miután a múltban annyiszor becsapták már őket. Még arra se vállalkoznak, hogy Ambrust igazolják, sőt rátámadnak, mert akadékoskodásával hátráltatja az ő ügyük intézését, s esetleg gyanút kelt a hatóságokban mások iránt is. Nem jár jobban Ambrus volt gazdájáékkal sem, pedig azok a lelenc cseléd számára még földet is írattak — de az Ambrus András és nem Takács Gábor nevére szól. Terhére van a hadifoglyok ügyeit intéző adminisztratív szerveknek is, mert makacssága nem illik bele az amúgy is túlterhelt apparátus gépies munkájába. Terhére van a rendőröknek, terhére van a párttitkárnak, Csatónak — Ambrus hazajött ugyan, de nem kell senkinek. Ez azonban csak egyik rétege a filmnek. A másik, rejtettebb, de fontosabb réteg áttételesebb. Arról szólnak itt az alkotók, hogy az ember az új társadalomban végül is mégis a legfontosabb tényező. Hogy senkit sem lehet lehurrogni, félrelökni, hogy mindenki jogosult arra, hogy — jelképesen szólva — a maga neve alatt a maga életét élje. És hogy azt, aki önhibáján kívül nem illik a megszabott keretekbe, s e kereteket nem is mindig képes felfogni, ugyancsak önhibáján kívül, nos, azt az embert előbb fel kell világosítani, meg kell győzni; meg kell tanítani arra, hogy miért más az a társadalom, amelybe visszakerült, mint az volt, amelyből elvitték a frontra. Csakhogy e nagyon nehéz küzdelem közben maguk az Ambrust formálni akaró emberek, tényezők, szituációk is mozognak, változnak, fejlődnek. Ezt a rendkívül összetett folyamatot ábrázolja a film, amely sokkal többről szól, mint hogy egy elcserélt nevű volt hadifogoly miképp kapja vissza végül is a saját nevét. Lugossy, akit számos kitűnő kisfilmje tett ismertté, első nagyjátékfilmjében érett, önálló eszköztárral rendelkező rendezőnek bizonyul. Néhány megoldása — a hazafelé vonatozó hadifoglyok eldobálják a csajkáikat, evőeszközeiket, ócska hátizsákjaikat, vagy: az igazolásaikra váró emberekhez egy „művészbrigád” érkezik és ad „koncertet”, vagy: volt fogolytársai rátámadnak Ambrusra — sokáig emlékezetes marad. "A film erénye a számos jó színészi alakítás is. Elsősorban Cserhalmi Györgyöt kell említeni, aki Ambrus nagyon összetett, nagyon bonyolult, egyszerűségében is sok gondolatot hordozó figuráját úgy játssza el, hogy sem a primitívség, sem a belemagyarázás felé nem viszi el. Mellette Madaras József Csató párttitkárát, ezt az önmagával is vívódó, s másokért is küzdő, később, a személyi kultusz évei alatt valószínűleg igen nehéz helyzetbe kerülő becsületes embert, Koltai Róbert Kelemen századosát, a máris adminisztratív megoldásokra hajló, s később valószínűleg méginkább ezt alkalmazó „hatalmat”, és Pogány Judit agyonhajszolt titkárnőjét, ezt a jóindulatú, de semmit nem értő fiatalasszonyt kell kiemelni. (A film egyik figyelemreméltó vonása egyébként, bogy finoman érzékelteti a hamarosan elkövetkező politikai torzulások már ekkor észlelhető körvonalait.) Emlékezz a nevedre! A moziműsor szerkesztőinek jóvoltából a hét másik új bemutatója is egy névazonosítós története: arról szól, hogyan találja meg újra a háború alatt egy koncentrációs táborban. elveszett kisfiát egy le- ningrádi asszony. Szergej Ko- loszov szovjet rendező — aki a lengyel Ernst Bryl és Ja- nusz Krasynski társaságában a forgatókönyvet is írta — sok megrázó részlettel, de a kísértő hatásvadászat nélkül készítette el ezt a szovjet— lengyel koprodukciós filmet. Több hasonló alkotást láttunk már; ez az új változat any- nyiban más, hogy a boldog egymásratalálásban is érezteti: a múlt iszonyú emlékeit sem az anya, sem a fia nem tudják már elfeledni. Takács István 1 k
