Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-27 / 99. szám
197». ÁPRÍ-JS 27., KEDD xJtuum Nemzetközi tariíó'rkongresszus Rödönyi Károly közlekedés és postaügyi miniszter hétfőn ünnepélyesen megnyitotta Bu- dopesten az építők szakszervezetének székházában a nemzetközi tarifőrszövetség negyedik kongresszusát. Az április 29-ig tartó tanácskozáson több mint 500 külföldi és hazai szakember foglalkozik a fuvardíjképzés és fuvarozási feltételek időszerű kérdéseivel. A kongresszuson 15 előadás hangzik el. Munkaviszony vagy vállalkozási szerződés? A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG DÖNTÉSE öt különböző bírói fórumot járt meg és még mindig nem fejeződött be egy bonyolult munkaügyi per. Az ügy előzménye az, hogy egy Pest megyei szakszövetkezetnek autóvásárlásra nem volt beruházási alapja. Ezért megállapodott egy sofőrrel, aki biztosította az autó beszerzési árának megfelelő összeget és ennek ellenében a szövetA jobb betegellátás érdekében Új szakorvosi rendelő a Pestvidéki Gépgyárban Üj egészségügyi és szociális komplexummal gazdagodtak a Pestvidéki Gépgyár dolgozói. A vállalat fejlesztési terveinek megfelelően ötszáz- fős ! modern öltözőt és szakorvosi rendelőt alakítottak ( ki. — A Pestvidéki Gépgyárban eddig is volt üzemorvosi ellátás — mi lette szükségessé ■az átalakítást? — kérdeztük dr. Szacsvay Zsuzsa üzemorvostól. — Rendelőnk korábban egy lakóháznak készült épületben volt, nagyon szűk és rossz elrendezésben. Ez lassította a betegellátást és nem felelt meg a higiéniai követelményeknek sem. — Mit nyújt most a rendelő? — Óltözőfülkét, kötözőt, fektetőt is készítettek, s ez jelentősen meggyorsítja a betegellátást, i csökkenti a várakozás 1 miatt kieső munkaidőt. Ugyanezt a célt szolgálja laboratóriumunk is. Dr. Horváth Júlia fogszakorvos is a rendelő gyarapodásáról beszél. — Az új fogászati rendelő röntgennel és a hozzá kapcsolódó filmhívóval bővült, s hamarosan a korszerű, turbinás fúróegységgel is kiegészül felszerelésünk. Mindkettő tovább javítja a betegellátást, mert a jövőben például nem kell a jogosultat a területileg illetékes szakrendelőbe küldeni fogröntgenre, ha a gyö- kértömás lehetőségéről vagy hibátlanságáról akarunk "meggyőződni. — Mit várnak a következő évektől, mit szeretnének megvalósítani az egészségügyi munkában? — kérdeztük dr. Szacsvay Zsuzsát. — A Pestvidéki Gépgyár üzemeinek fejlesztése találkozott a szociálpolitikai határozatokban foglaltakkal. A havonta megtartott bőrgyógyászati szakrendelésekkel már eddig is sokat tettünk a savas, vegyszeres közegben dolgozókért, megnövekedett lehetőségeink révén ezután rendszeressé tesszük a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatokat is. Vöröskeresztes aktivistákkal szeretnénk dolgozóinkat egészséges életmódra nevelni, s nem titkolom, hogy ebben sok segítséget várunk a párt-, a szakszervezet és a KlSZ-szer- vezet aktíváitól, mert pillanatnyilag a munkánk meglehetősen elszigetelt. (Z. A.) Nemzetközi lóárverés Pomázon Jó hírű a magyar ló. Igazolja az állítást, hogy 1974. óta évente két alkalommal rendeznek nyugati vevők részére lóárverést. Az AGRÁRIA— PEGAZUS Vállalat bonyolítja a sportlovak és magyar félvérek exportját. Egyre divatosabbá válik a/ Magyarországon rendezett lóárverésen vásárolni. Az ismert lótenyésztési szakemberek, kereskedők szívesen keresik fel hazánkat. Elsősorban osztrák, NSZK-beli. svájci és olasz vevők érdeklődnek sportlovaink és a magyar félvéreink iránt. A hét végén Pomázon 107 lovat mutattak be a külföldi vásárlóknak. Pest megyéből a Kiskunsági Állami Gazdaság, a dömsödi Dunatáj Tsz, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Tangazdasága, a pomázi Petőfi Termelőszövetkezet, a toki Egyetértés, valamint az ürömi Magyar—Bolgár Termelőszövetkezet kínálta eladásra lovait. Az évente két alkalommal megrendezett árverés forgalma 100 ezer dollár. A most árverésre került lovak értéke az 1010 dollár kikiáltási ártól 2140 dollárig terjedt. Képünkön: A toki Egyetértés Tsz Sáfrány nevű lova. Koppány György Magyar vetőkukorica - szovjet kísérletekhez A bábolnai rendszer a Csapajev kolhozban Ütnak indították a Szovjetunióba azt a hét mázsányi vetőmagot és mintegy 4,5 mázsányi gyomirtószert, amellyel az IKR szakemberei végeznek majd kísérleteket. A Lvovtól 100 kilométerre levő Brod város két kolhozában, a Csa- pajevben és a Pravdában 24—24 hektáros területen termelnek kukoricát a bábolnai iparszerű termelési rendszer technológiájával. A 23 féle hibriddel végzett kísérlet célja az, hogy megállapítsák: milyen eredményt lehet elérni a kukoricaövezet északi határán a bábolnai módszerrel. Egészen rövid tenyészidejű hibridekkel a talajvizsgálatoktól kezdve, a vetést, a növény- ápolást, a betakarítást, a termelés értékelését is az IKR szakemberei irányítják. A tapasztalatok alapján kívánják majd jövőre a szovjet gazdaságok nagyobb területen alkalmazni az IKR technológiáját. kezeiben mint gépkocsivezető dolgozott. Egy nap az adóhatóság a a szövetkezetben revíziót tartva megállapította, hogy a felek között nem munka-, hanem vállalkozási viszony keletkezett, ezért a szövetkezetre — a magánszemélyek részére végzett fuvarozásokból befolyt jövedelem után — 25 százalék jövedelmi adót; 50 ezer forintot rótt ki. A szövetkezet az összeget befizette, majd visszatérítéséért a sofőr ellen fizetési meghagyást bocsátott ki. Az ennek hatályon kívül helyezésére indított per a Pestvidéki Járásbíróság elé került, amely az illetőit az összeg megtérítésére kötelezte. A döntés indoklása szerint a felek között vállalkozási szerződés jött létre, tehát a sofőr a kirótt jövedelmi adót megfizetni tartozik. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság az ítéletet hatályon kívül helyezte és az iratokat áttette a szövetkezeti ‘ döntőbizottsághoz. Állásfoglalása szerint a sofőr munkaviszonyban volt a szövetkezettel, tehát az ügy elbírálása a döntőbizottságra tartozik. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság más megállapításra jutott. Eszerint nincs szó munkaviszonyról; a per adó m eg tér í téri igény, amelyben a bíróságnak érdemben kellett volna döntenie. Ezért az iratokat visszaküldte a Pest megyei Bíróságnak, amely az ügyet újból letárgyalta és ítéletében kimondta: a felek között nem vállalkozási, hanem munkaviszony állott fenn, ezért a szövetkezet a sofőrtől adóhátralékot nem követelhet. Az ítélet ellen emelt újabb törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött: — A rendelkezésre álló adatokból nem lehet megállapítani, hogy mindazok az elemek, (a dolgozó függő helyzete, fegyelmi felelőssége, munkájának irányítása, szervezése, ellenőrzése, díjazása), amelyek a munkáltató és a munkavállaló között keletkezett viszonyra jellemzők, fennállottak-e. Ennek részletes vizsgálata azért is nagyon fontos, mert a szövetkezet és a sofőr között létrejött szerződés egyes rendelkezései, az autó üzemeltetésére vonatkozó kikötések, a jogszabályban megengedett munkafeltételektől eltérnek. A szerződés szerint ugyanis a sofőr a lakosság igényeinek kielégítése érdekében magán- személyek részére is vállalhatott fuvart. Nincs azonban adat arra, hogy ilyen eset valóban megtörtént-e. Tehát ezt is tisztázni kell., Amennyiben nem lépték túl a munka- viszony kereteit, a szövetkezet nem háríthatja át az adót a sofőrre. H. E. így készül a kráodilus A Pilisi Parkerdőgazdaság visegrádi fafeldolgozó üzeméből az ország számos játszóterére és erdejébe kerülnek különböző esőbeállók, padok, játszótéri kisvona- tok és állatfigurák. Ilyen például a teknősbéka, muflon, őz és szarvas. í! j abban — mint képünkön is látható — nagyméretű krokodilokat is készítenek. Koppány György felvétele A szenvedő alany — a gyermek láthatási ügyben beidézem... „A szülőnek gyermekével érintkezni akkor is joga van, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetőleg szünetel. Az érintkezés módját vita esetén a gyámhatóság állapítja meg.” (Családjogi törvény) A vaskos dossziéban fénykép. Az apa készítette, hogy a gyámhatóság előtt bizonyítúgy kell belökdösni a kapun.” A gyámhatóság feladata az igazság megállapítása. Igazság, hogy az apa megfelelően gondozza Józsikát. Aki immáron 10 éves, negyedikes. Az is igaz, hogy Józsika a látogatást követő napokon feltűnően nyugtalan, ideges, sa: elvált felesége — az anya —■ rossz körülmények között él. Veszélyezteti tehát a gyermek egészségét a láthatás. Amikor a szülők elváltak, a néhány hónapos Józsika az apánál maradt; az anya elköltözött. Pontosan két év után jelentkezett a gyámhatóságnál; szeretné időnként látni a gyermekét, kérte, szabályozzák a láthatást. Ez, a dosszié első ügyirata, határozata ekkor, 1968-ban kelt És azóta gyűlnek az akták. Mindenekelőtt: az apa a határozat ellen a végtelenségig fellebbezett. Azzal az indokkal, hogy ha két évig nem hiányzott a gyerek az anyának, akkor mit akar most! Az anya: csak két év után váltak a körülményei olyanná, hogy egy-egy vasárnapra magához vegye gyermekét. (Valóban, minden fényképbizonyíték ellenére, szerény, de rendes, tiszta körülmények között él.) Az apa: az az asszony primitív, nézzék csak meg a helyesírását ... Kéthetenként két levél Minden láthatás után két panaszoslevél érkezik a Gyáli Nagyközségi Tanács gyámügyi előadójához. Egyik az apától, a másik az anyától. „Piszkosan engedte el.” „Piszkosan hozta vissza.” „Nem akar menni az anyjával, úgy kell kilökdösni a kapun.” ’’Nem akar visszamenni az apjához, egy pillanat alatt... ...baj történhet! EZÉRT VAN SZÜKSÉGE ÖNNEK IS AZ MISIM kötekedő az iskolában. Ki a felelős ezért, a jövőjéért? Az apa? Az anya? A gyámhatóság? — Az utóbbi években emelkedett a láthatási ügyek száma — mondja Szobolits Erzsébet előadó. — Évente tizenöt, tizenhat üggyel foglalkozom. Egy részük úgynevezett áthúzódó, folyamatos ügy. Nagyon sok álmatlan éjszakát okoznak — nekem. Ahhoz, hogy minden esetben megközelítsük, kimondjuk az abszolút igazságot, személyesen jelen kellene legyek mind a tizenöt, tizenhat eset minden láthatási aktusánál. Ez természetesen lehetetlen. Beidézem egyszerre mindkét szülőt, próbálok a lelkiismeretükre hatni. Próbálom meggyőzni őket: egymásiránti gyűlöletüknek, bosszújuknak ne a gyerek lássa kárát. Nehogy azt higgye, hogy primitív emberekül van szó. Többségük intelligens, tanult, becsületes ember. Van aki ért a szép szóból, van aki a pénz büntetésből sem. Azt is megfellebbezi. A panaszfokig. Félre ne értse, a láthatási ügyek számszerűleg viszonylag kis helyet foglalnak el az egyéb gyámügyek között, emberileg azonban súlyos problémák. Évente tizenöt, tizenhat személyiségében sérült gyermek csupán egy nagyközségben — nagyon sok. A többség megegyezik — A válópert, a különválást követően a láthatás eszköze lehet a szülők közeledésének és sajnos, nem ritkán egymás zaklatásának, bosszantásának, bosszújának is — mondja Ko- vácsné dr. Farkas Eva, a Pest megyei Tanács főelőadója. — Ha a szülők megegyeznek a láthatás idejében, módjában. nem lesz akta az ügyből. És az elvált, különélő szülők többsége megegyezik, gyerekeik a körülményekhez képest harmonikus légkörben nőnek fel. Ha nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhatósághoz fordulnak. Általában az a szülő kéri a láthatás szabályozását, akinél nincs a gyerek. Néha az, akinél van, mondván, a másiknak éjnek évadján jutott az eszébe, hogy látni szeretné a gyermekét. A helyi tanácsok gyámhatóságai megpróbálják az egyezséget létrehozni, az ügyek mintegy egynegyed részével a továbbiakban nincs különösebb gond. Elfogadja az egyik, hogy ha már széttört a családi élete, nem lehet állandóan a gyermekével sem; és a világ legtermészetesebb dolgának tartja a másik, hogy bizonyos időközönként volt férje vagy felesége is szeretne együtt lenni a gyermekével. — Pest megyében évente mintegy nyotcszáz láthatási üggyel foglalkoznak a tanácsok, ebből mintegy hatszáz gyermek sorsa kiolvasható a dagadó aktacsomókból. Nem megnyugtató sors. Nyugtalanító mindenekelőtt a gyermek szempontjából, de nem nézi közömbösen a társadalom sem. Az 1974-ben életbelépett új családjogi törvény elsősorban a gyermek érdekeit figyelve rendezi a láthatás problémáit, figyelembe veszi azonban — s ez természetes — szülők méltányos érdekeit is. Végrehajtásában nagyon nagy felelősség hárul a gyámügyi előadókra, sokszor azonban a legjobb szándék is zátonyra fut egyes szülők már- már magyarázhatatlan magatartásán. Az ügyeknek mintegy tíz százaléka jut el egészen a megyei tanácsig, a panaszfokig. Néha egészen elképesztő jelenségekkel lehet itt találkozni. — Bebizonyosodik az is nap mint nap, hogy nem csupán a szülők egymás közti viszonya élezheti ki a helyzeteket, hanem a szülő és a gyermek közötti kapcsolat is. Egy ötéves kisfiú idegenkedett attól, hogy kéthetenként egy-egy napot édesapjánál töltsön, kiderült, hogy az apa nem tudta vonzóvá tenni gyermeke számára a láthatás óráit. Figyelmeztettük, próbáltunk tanácsot adni, egy kicsit pszichológusok, pedagógusok is igyekeztünk lenni. — Nagyobb gond, amikor a szülő túlzottan a kedvében jár a gyermeknek, édességekkel tömi, alkalomról alkalomra állatkertbe, vidámparkba viszi, veszi a drágábbnál drágább ruhákat. Könnyű ezt kéthetenként egy nap megtennie, amikor az édesanya viseli a mindennapok terheit, nem dúskál az anyagi javakban. Megint más természetű ügy: egy 15 éves kislány semmiképpen nem akart az édesapjához elmenni, holott — ez is bebizonyosodott — az apa őszinte szei’etettel hívta, várta. Ilyenkor az anya marasztalható el, mert úgy kell nevelnie a gyereket, hogy az szeresse a szüleit. Nem csak jog, kötelesség is — Ügy tűnik, nem él eléggé a köztudatban a családjogi rendelkezések egyik új, fontos kitétele. A gyermekkel való kapcsolat a különélő szülőknek nemcsak joga, hanem kötelessége is. Egyébként egy természetes emberi magatartás is az, hogy gyermekem sorsát figyelemmel kísérjem, s megtegyem érte, fejlődéséért, jövőjéért, azt, ami rajtam múlik. Mivel fejezhetnénk be a láthatás problémakörének korántsem minden vonatkozását érintő írásunkat? Talán azzal, hogy minden szülőnek felül kell emlekednie önmagán; tisztáznia kell magában, miért is kívánja látni időnként gyermekét. Egy kiindulópontnak szabadna csupán lennie: a gyermek. Eddig a pontig azonban — 600 ügy jelzi — hosszú az üt. Deregán Gábor
