Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

Kiváló dolgozók, törzsgárdatagok, újítók véleménye Válasz — írásban Társadalmi fejlődésünk, elő­rehaladásunk fontos feltétele a szocialista demokrácia érvé­nyesülése, állandó fejlesztése. A váci üzemekben is a kitű­zött célok megvalósítása je­lentős mértékben attól függ, hogyan tudják a dolgozókat mozgósítani, kezdeményező és alkotó erejüket kibontakoztat­ni. A helyi üzemek közül az elsők között készítette el a PENOMAH váci gyára azt az ügyrendet, amely pontosan meghatározza az üzemi de­mokrácia fórumainak működ­tetését. A gyárvezetés, a párt-, a szakszervezet és a KISZ- szervezet bevonásával megha­tározta a körülményeknek és a sajátosságoknak legjobban megfelelő formákat, az üzemi demokrácia továbbfejlesztésé­nek legfontosabb tennivalóit Lényegesnek tartják a mun­kásgyűlések, a termelési ta­nácskozások, a kibővített ve­zetői értekezletek s a társadal­mi szervek fórumainak, ta­nácskozásainak rendszeres egybehívását. Külön tanács­koznak a Rádi úti üzemben a kiváló dolgozókkal, a törzs- gárdatagokkal, az újítókkal. A szakszervezeti bizottság évenként egyszer napirendre tűzi a munkavédelem helyze­tének megtárgyalását. A tanácskozásokon, ankéto­kon felvetett kérdésekre meg­adott határidőn belül, írásban válaszolnak. (p.) Önzetlenül, magas színvonalon Propagandisták köszöntése Elismerés a jó munkáért Lenin születésének 106. év­fordulója alkalmából arról szó­lunk, hogy eszméink öröksége miképpen él napjainkban a váci járásban, mennyire köz­vetlenül segít szocialista építő munkánkban, a szocialista er­kölcs. és életforma kialakításá­ban, s a marxista—leninista eszmék hirdetőit, propagan­distáinkat is köszöntjük Lenin születése napján. A propagandisták, munkások, parasztok és értelmiségiek, na­pi kemény munkájuk ellátva vállalják, hogy társaik kö­rében hirdetik a szocialista esz­méket, mozgósítanak a felada­tok megoldására. Nekik is ré­szük van abban, hogy a negye­dik Ötéves tervet üzemeink, vállalataink és szövetkezeteink teljesítették, s jól felkészültek az új tennivalókra. Ezek az elvtársak a vezetői a KISZ- és a szakszervezetek politikai tan­folyamainak, a különböző párt­oktatási csoportoknak. A párt­tagok 9 százaléka kapott ilyen feladatot. Külön kell szólnunk azokról, akik évek óta közvetlenül és magas színvonalon látják el a rájuk bízottakat. Közülük né­gyet az MSZMP Pest megyei Bizottsága, tegnap Lenin em­lékplakettel tüntetett ki, együtt más járásbeli társaikkal, mint arról a lap első oldalának cik­ke is megemlékezik. Ádám Tiborné. nagymarosi pedagógus, a marxizmus—leni- nizmus esti középfokú iskola nagymarosi osztályának tanára, Herczegh Mátyás, a fóti általá­Az egyik Kons­tantin téri kollé­gium ablakában növendékek néze­getik a székesegy­ház oszlopcsarno­kának kőszobrait. Váratlanul meg­szólal mögöttük a tréfára mindig kész tanári — A könyvet tartó evangélista minden szökőnap éjfélkor, ha hallja az óraütést, lapoz egyet, ezt tartja a váci legenda. ★ A tanárnál egy március eleji órán A könyves kőszobor jelentkezik az egyik diák. — Tanár úr, nem igaz a legen­da a váci könyves kőszoborról. Meg­lestem a szökőnap éjfelén, egyáltalán nem lapozott, meg se mozdult. — S mikor les- ted meg? — A február 29- re virradó éjsza­ka. — Hát, persze, a szökőnap nem 29- én. hanem 25-én van. A legenda egyébként is csak kedves mese. De ha csodálatos lény lenne is a köny­ves kőszobor, ak­kor sem lapozha­tott volna óraütés­kor, mert a to­ronyóra nem jár. ★ Reméljük, hogy előbb-utóbb nem­csak a számlapot, a mutatókat, ha­nem magát az órát is restauráltatják az illetékesek. G. KÉZILABDA Nem csalódott a szurkológárda Váci Fonó—Szarvas 10:14 (10:8) Végig izgaikmas volt a mér­kőzés. Akiik kisétáltak a Rádi útra, most igazén nem csalód­tak. Az első félidőben az utol­só percekig a vendégcsapat vezetett, de akkor összeszedték magukat a váci fiúk, s a máso­dik félidőben már színvonalas­sá vált a csapat játéka. A mér­kőzés befejezése előtt eldur­vult a játék, a váciak közül Törököt 5 percre. Pápát végle­gesen kiállították. A hazaiak fölényére jellemző, hogy a já­téknak ebben a szakaszában is — négyen hat ellen — 3 gólt tudtak dobni. Góllövők: Török 5, Pápa, Danyi 4—4, Oroszki 3, Molnár, Pelyhes, Petrányi 1—l. Soltvadkcrt—Váci Forte 10:8 A helyemként jó iramú, vé­gig sportszerű játék végezté­iül, megérdemelten vonult le győztesen az alföldi nagyköz­ség pályájáról a hazai csapat. A váciak, bár jó helyzeteket dolgoztak ki, a befejezéssel többnyire adósak maradtak. A hazai csapat megérdemelten nyert. A megyei bajnokságban sze­replő serdülő csapat lelkes já­téka ellenére is vereséget szen­vedett a bajnoki cím váromá­nyosától. Budaörs—Forte II 16:8 Budaörs ifi—Forte ifi 11:4 Üjabb győzelmével, a megyei bajnoki cím esélyesévé lépett elő a PENOMAH női csapata. PENOMAH—Gödöllő 21:7 PENOMAH ifi—Gödöllő ifi 4:15 Hazai pályáin szenvedett ve­reséget a Gödi TK női csapata a Csepel Autótól, bár ebben része volt a gyenge játékve­zetőnek is. Gödi TK—Csepel Autó 10:12 ★ Vasárnap, a Forte-pályán is­mét jó mérkőzésekre van kilá­tás. A Forte ifi—Gödi TK ifi ta­lálkozó fél 9-kor, a Forte— Hódmezővásárhely METRI- POND fél 10-kor, a Forte II— Gödi TK fél Il-kor kezdődik. (nyári) LABDARÚGÁS Izgalmas hajrával Dunakeszi SE—Szokolya 4:2 (1:1). Dunakeszi, 200 néző. A járási I. osztályban a ki­esési rangadót vívták Dunake­szin. A mérkőzés elején a ven­dégek játszottak jobban. A 30. percben Paulistyák tizenegyes­ből megszerezte a vezetést, de a 43. percben Veres egyenlített A szünet után jól kezdtek a dunakesziek, a 47. és 50. perc­ben növelték előnyüket (3:1). Ezután beszorult a hazai csa­pat, és a 70. percben, 30 méte­res lövés után, gólt értek el a vendégek, 3:2. A hajrá izgal­mas, a 79. percben Bdjkál gól­jával eldől a mérkőzés. A 84 percben Bajkál tizenegyesét a szokolyai kapus kivédte. A Dunakeszi SE végig jobb volt, értékes két pontot szer­zett. nos iskola igazgatója, a marxis­ta középiskola fóti osztályának előadója, Spankó János, a Du­nakeszi Mechanikai Laborató. rium dolgozója, a gyári osztály hallgatóit oktatja, Varga Béla, a sturovói MÁV-kirendeltség helyettes vezetője, a pártalap- szervezet propagandistája. Nekik és a járás minden pro­pagandistájának köszöni az ön­zetlen. és lelkes munkát a váci járási pártbizottság. Princz Lenke, a járási pártbizottság PMO-munkatársa Hol volt \ aki ellenőrizte ? A Dunakanyar Huba László könyvéről Megjelent a Dunakanyar In­téző Bizottság Dunakanyar cí­mű folyóiratának második szá­ma, melyben dr. Szíj Rezső hosszabb elmarasztaló kritikát írt Huba László Vác című könyvéről. A lapunkban már szóvátett pontatlanságokat felsorolva, s megtoldva újabbakkal, így zár­ja a recenziót: „Pontos adatok hiányoznak a névmutatóból, a könyvből — ugyanakkor a szerző oldala­kat szentel egy fekvő nő há- lulsó fele tájbailletsztési kér­déseinek (Marton László Du- na-parti ak-t szobráról van szó). Olyan részletességgel ecseteli, pubertáló kölyök csámcsogási igényét kielégítendő, aminek egy útikönyvben semmi helye sincs. Útikönyv nem szorulhat arra, hogy ilyen stílushibákkal tegye magát olvasmányossá vagy népszerűvé. A stílussal máskülönben is baj van: a szerző sokszor olyan kifejezé­sekkel él, mintha 1951-ben él- %ínk, mintha átaludt volna 25 évet. A felsorolás válóban nem teljes. Következetesség sem a pontosságban, sem a pontat­lanságban nem található. Hol volt a szerkesztő, aki ellenőriz­te a kötetet, hisz a szerzővel kapcsolatban nem először tet­ték szóvá a magas hibaszáza­lékot.” (—pr—) Megyei tanácstagi fogadóóra Bíró Bála megyei tanácstag április 26-án, hétfőn, délután 2 órai kezdettel, a HAGY tö­megszervezeti helyiségében üzemi fogadóórát tart, melyen válaszol a dolgozók kérdéseire. A PEST MEG YEI HÍRLAP KÜL Ö N K IA DÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RÉSZÉRE TV v’" XX. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM 1976. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK Gyáregység Nagymaroson Szakmunkások lesznek Vizsga: júniusban Csend volt, csak lépteink ko­pogtak, ahogy az ismert kerí­tés, a Szerszámgépipari Mű­vek nagymarosi gyáregysége felé közeledtünk. kegyszerre ebbe a csendbe kiáltás hasított, s két munka­ruhás fiú után becsapódott a tanműhely ajtaja. A titkárságról egyenesen oda igyekeztünk, bár a tan­műhely meglátogatása nem szerepelt útitervünkben. Be­léptünk oda, ahová az a két vidám fiú sietett az imént. Együtt Nagy-nagy nyüzsgés foga­dott bennünket: éppen az idő tájt tartották reggeliszünetü­ket a fiatalok. A hat fiú, ke­zükben tejes- kakaószacskók­kal, kiflikkel, kolbásszal, el­foglalta helyét, mi pedig Kiss János szakoktató mellé sze­gődtünk. — Hatkor kezdünk dolgozni — mondta megfontoltan, ügyelve a szavakra —, most kilenc óra. Ezek a srácok már harmadéves esztergályostanu­lók. Vácra járnak iskolába, s hetente három napot töltenek itt. munkával. Ügy veszem észre, szeretnek együtt lenni. Sajnos, munka után együttlé- tük nehezen megoldható, hi­szen csaknem valamennyien bejárók, tehát mondhatjuk ide­iglenesen tartózkodnak Nagy­maroson, Van. aki Szobról jön, van, aki Zebegényből, ál­talában a környező települé­sekről kerülnek ki tanulóink. — Nekem már kényelmes a dolgom — folytatta a mester. Mindannyian harmadéve­sok, alig keil rájuk néznem. Dolgozni már mindegyikük tud. szeret is. Három esztende­je jelentkeztek nálam, ponto­san akkor, miikor a vállalathoz kerültek. Szerencsés egybeesés. Elvezet végigkísérnem azt a folyamatot, melynek végén a meg most is húsz éven aluli fiukból pályakezdő szakmun­kások lesznek. Magam is na­gyon várom, hogy az első ke­zem alól kikerült szakmunkás letegye önálló, első munkada­rabját. No, nem az aggodalom hangja szól belőlem. Ellenke­zőleg! Szeretném már a ter­melésben látni őket. Jobb, ha úgy mondom, a mindennapi termelésiben. Azért e kiigazítás, mert a tanulók ma is termel­nek. Bedolgoznak a gyáregy­ségnek, az itt javított gépek­hez alkatrészeket gyártanak. Elégedetten A fiúk még nem fejezték be a reggelizést. Hátunk mögött hallottuk az elmúlt napok ese­ményei, a vonaton történtek és a szombat esti tánc rövid krónikáját. Néha, miikor a szakoktató lélegzetvételnyi szünetet tar­tott beszámolójában, a fiata­lokra pillantottunk: munkához készülődtek. — Nézzék meg a dekoráci­ónkat is — irányította figyel­münket a falakon függő pla­kátokra Kiss János. A kis műhely világosra me­szelt falairól munkavédelmi plakátok kukkantottak vissza a szemlélőre, ízlésesen fölra­gasztva, fölrajzszögezve. Lát­szott rajtuk, hogy óvják őket. összefirkálatlanul, cicoma nél­kül figyelmeztették a veszély­re a jövő szakmunkásait. Nyílt az ajtó, két fiú lihegett be rajta, kis kocsit tolva ma­guk előtt. A kocsi tele volt fa- .tuskókkal. A fiúk egyike, Sasvári Zsolt, nagy gonddal nézegette, must- rálgatta az anyagot. Ö dolgo­zik vele. Egyet kiválasztott, s már szorította is a gépbe. Indítás. Tengelye körül meg- pördült az ormótlan tuskó. Zsolt odairányította a kést, és repült a forgács szanaszét, fű­részpor szállt alá. Hamarosan henger alakot vett föl a nyers- fa, kezdődhetett a finommeg- munkálás. A mester elégedett szemek­kel figyelte tanítványát. — Zsolt jól szerepelt a me­gyei versenyen — kiabálta túl a gépzsivajt. Nem mondott nemet Még egy év, ráadásul Egymást segítő közösségben Már nyugdíjba mehetett volna Veres Bálintné. Ám mielőtt készülődni kezdett volna, hogy a 33 éve minden­nap látott falak közül végleg induljon, jöttek a munkatár­sak és jöttek a gyár vezetői: — Magdi néni, maradjon még itt, szükségünk van a munkájára és tapasztalataira. És maradt. Közös típus Amikor róla beszéltek, eszembe jutott, van a nagyma­máknak és a nyugdíjba ké- szülődőknek egy közös típu­sa: bármit kérnek tőlük, akár a munkatársak, akár az uno­kák, mindent megtesznek, ami tőlük telik. Közéjük tartozik Veres Bálintné is. Vállalta, hogy még egy évet dolgozik. Egy évnél tovább nem marad­hat, mert akkorra otthon rá marad a dajkálás, és a nagy­mama az unokának sem tud nemet mondani. Teljesítette a kérést akkor is, amikor alapszervezeti párt- titkárnak javasolták. Szívesen vállalta megbízatását, s hogy jól el is látta’ annak bizony­sága: 1970 és 1974 között a városi pártbizottságnak is tag­ja volt. Átszervezéskor nem engedte szó nélkül kilépni a fiatalo­kat az orsózóból. Rábeszélte őket, tanulják meg a gyűrűs­fonógépek kezelését. Főnök­ként, az orsózó csoportvezető- jeként is megállta a helyét. Munkájával elnyerte a köny- nyűipar kiváló dolgozója elis­merést. Mindebből arra következ­tethetünk, hogy Veres Bálint­né valamiféle különleges em­ber. Pedig igazán nem az: jó- kedélyű, szíves beszédű mun­kásasszony. Protekcióval Váci kovács gyermekeként született. Öt testvérével ne­velkedett, míg 1942-ben, 17 éves korában, dolgozni nem kezdett, a Váci Fonógyárban. Dolgozott korábban is, hi­szen a hatodik osztály elvég­zése után otthon kellett ma­radnia, hogy segítsen ellátni kisebb testvéreit, s egy bol­gár kertészhez is járt gyomlál­ni, kapálni, mikor mi akadt. Ide, a fonóba, protekcióval került. Édesapja, aki akkor a Váci Villamos Műveknél dol­gozott, munkahelyéről ismer­te a fonoda főmérnökének hú­gát, s a húg segítette, hogy elhelyezkedhessen. íme, milyen munkához kellett akkoriban protekció egy munkásleány­nak! Reggel hattól este ha­tig, majd a másik héten este hattól reggel hatig dolgozott. — A felszabaduláskor meg­szűnt a félelem, hogy bármi­kor kitehetnek bennünket az utcára — mondta. Üzenet Tudja, hogy mit jelent a jó, az egymást segítő munka­helyi közösség, hiszen ő is ré­szese volt a váci gyár első szo­cialista brigádja megalakítá­sának. Ide kívánkozik az a vallo­mása, mely egyben talán fia­talokhoz szóló üzenete is: — A munkahelyemre szí­vesen jártam, mert szeretem az embereket, s nyugodtan mondhatom, most utólag is, hogy jól kijöttem mindig a munkatársaimmal, őket is, a munkámat is szerettem. — A fonónők dolga nagyon nehéz, de én mégsem érzem annak, megszerettem a sza­ladó fonalak világát. Zajosak a fonógépek? Lehet. Mégis, az én fülemet sohasem bántot­ta a gépek duruzsolása, így mondom csak, mert az nekem nem zaj, csak amolyan háttér­muzsika. Csótí László — Milyen versenyen indult? — fordultunk a munkadarab­ját éppen a készek közé tevő Sasvári Zsolthoz. Megérte — A megyei kiváló tanuló versenyen. A vetélkedés már az iskolában elkezdődött. Vác­ra járok, a 204-es számú, Ki­lián György Szakmunkásképző Intézetbe. Esztergályosnak ké­szülök. Szóval a selejtezők után, másodmagammal kerül­tem a megyei döntőibe, ahová egy tíztagú társaság jutott el. A kétnapos próbatételre Duna­keszin került sor. Első nap az esztergálás, forgácsolás elmé­lete volt műsoron, másnap kö­vetkezett a gyakorlati vizsga. A kérdések átfogták választott szakmánk lényegét, sőt, oly­kor a szimpla tananyag mögé is bepillantgattak. Néha bi­zony kemény diónak bizonyult egy-egy borítékban rejlő kérdés megválaszolása. Szóba kerül­tek folyamatismertetések, be­széltünk különböző anyagok viselkedéséről esztergálás köz­ben, s rengeteg gyakorlati fo­gást kellett bemutatnunk. Bár iskolai keretek közt folyt a küzdelem, „életszagú” volt a megyei döntő. Sok olyasmi ke­rült reflektorfénybe, amelyre munkába állásunk után nagy szükségünk lesz. Egyébként azért is hasznosnak bizonyult elindulnom, mert júniusban szakmunkásvizsgát teszek, s ha az a drukk, az a vizsgaláz, amit most tapasztaltam, akkor is jelentkezni fog, már tudni fogom, hogyan győzzem le. ★ Miközben Zsolttal beszélget­tünk, valmennyien elkezdték pörgetni a vasat. Nevetve, tré­fálkozva. Kiss János szakoktató nyu­godtan ült a helyén. Horváth József PESTEKEN Kiállítás díszlet-, jelmez- és bábtervckbol A Magyar Televízió és a Vak Bottyán Múzeum közös rendezésében, április 23-án, pénteken, délután 4 órakor, Jánosa Lajos, a Színházművé­szeti Szövetség elnökségének tagja nyitja meg a múzeum főtéri kiállítótermében a tele­vízió művészeinek díszlet-, jelmez- és bábterveiből ké­szült kiállítást. A tárlat má­jus 23-ig, délelőtt 10 és este 6 óra között tekinthető meg. Ingyenes jogi tanácsadás A szakmaközi bizottság szer­vezésében, Vácott, a párt- és tömegszervezeti székház (Le­nin út 45.) első emeletén, áp­rilis 22-én, csütörtökön, dél­után 5 órától ingyenes jogi ta­nácsadás lesa: a Váci Járási Ügyvédi Munkaközösség ügye­letes tagja válaszol a jogi vo­natkozású kérdésekre. Mit látszik a Madách mozi ? Ápr. 23—25: Az ég velem van (színes szovjet film a re­pülés szerelmeseiről). — Szombaton 15 és 21 órakor: A halál erődje (japán film, 16 éven felülieknek). — Vasár­napi matiné: Az elveszett kutya (NDK ifjúsági film). — Ápr. 28—28: Gawrin és a zöld lovag (színes, szinkronizált romantikus angol kaland­film). k i 1 I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents