Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-22 / 95. szám

1976. ÁPRILIS 22., CSÜTÖRTÖK wer« ff X/VMOD Érdekközösség a nagykátai járásban • • Üzemek, tsz-ek a községért A gazdálkodó szerv és a ta­nács. Községekben „egy fedél alatt” élnek, és ami ennél is fontosabb, egyfajta sorsközös- ségben. Ha történetesen léte­sítményt épít a falu, akkor az odavalósi vállalatok is élvezik annak minden hasznát. Más­szor a helybeli államigazgatási célkitűzés vesztegel kátyúban, s a helybeli vállalatokon a a sor, hogy segítsenek. De hát csak papíron ilyen egyszerű a helyzet. Felismerik-e minden esetben ezt a sorskö2össéget, vagy csupán az azonos föld­rajzi térség jelent fogalmi kap­csolatot a gazdasági szervezet és az illetékes tanács között? Ezt kutattuk a nagykátai já­rásban. Lokálpatrióták — A községfejlesztés nem kizárólag a helybeli tanácson múlik — jelenti ki Kis Tibor, a járási hivatal elnökhelyette­se. — A vállalat és a termelő­szövetkezet sokat tehet kör­nyezetének fejlesztéséért Nemcsak anyagi hozzájárulás­sal, de gondoskodhatna pél­dául fuvareszközökről is egy építkezés lebonyolításához. — ftfilyen járási tapasztala­tai vafeniak erről? — Általánosságban azt kell mondanom, hogy a gazdasági vezetők átérzik a településfej­lesztés gondjait. Egy-egy gaz­dálkodó szervezetben jórészt helybeliek dolgoznak, akik sa­ját lakókörnyezetük kényelmé­vel mérik le a változásokat. Minél kisebb egy község, annál családiasabbam élnek együtt az emberek. Ellenpéldának említhetném a járási székhelyt, Nagykátát. Két termelőszövetkezet is működik itt, mégis különböző gondokra hivatkozva eddig nemigen járultak hozzá a tele­pülésfejlesztéshez. Ügy tűnik, a nagykátaiak most fognak be­kapcsolódni ebbe a mozgalom­ba. Kis Tibor tájékoztatását nyomon követve sorra látogat­tuk a kisebb településket. Sze­mélyesen akartunk meggyő­ződni, hogy a falu arculatát mennyire formálja a környe­ző gazdasági egység. Így kerültünk Szentmárton- kátára. Amerre csak megfor­dultunk, mindenütt a Klíma Ktsz villany- és fűtésszerelése „köszön vissza”. — Az ifjúsági házban 50 ezer forint értékben szerel­tünk villanyt, az orvosi rende­lőbe fűtést. Az 1. számú isko-. Iában két gázolajtartályt állí­tottunk be. Az utóbbi 30 ezer forintba került — önköltségi áron. Egyébként 100 ezer fo­rint lett volna. — Sorolja a munkákat Turoczi Pál üzem­vezető. — Közeljövőben víz­társulat alakul a községben. Mi vállaltuk a mélyfúrást. — A tanácsi Írérést azonnal tudják teljesíteni? — Anyagmegtakarít ázsiai ju­tunk fölösleges készlethez. Le­számítva a nagyobb tervbe vett beruházást, nem tudunk azonnal segítségre lenni. Ilyenkor pár hónapos késéssel tudunk csak közbelépni. Egy zsebből — kétfelé Farmoson a régi idők törté­netét emlegetik. 1974-ben a helybeli Üj Élet Termelőszö­vetkezet tagsága egymillió fo­rintot szavazott meg település- fejlesztésre. Ebből csak az óvo­da 600 ezer forintba került. Ezenkívül, sódert szállított, fu­varozott a szövetkezet. És most? A múlt évben egyesül­tek a tápiószelei Tápiómenti Termelőszövetkezettel. Új név, új helyzet állt elő. A Tápdó- mente Tsz már nem ennyire bőkezű. — A taíoraállás időszakát él­jük — világosít fel Gál József elnökhelyettes. — A tápiósze­lei termelőszövetkezet rosz- sziabb körülményekkel lépett be. Kilencszáznyolcvan tagunk van, közülük 580 járadékos, vagy nyugdíjas.'Kivétel infíKtft gondoskodnunk kell a szociális juttatásokról. A megváltozott helyzetben sem akarunk szűk­markúak lenni. A farmosi ta­nácsnak juttatunk 20 ezer fo­rintot tűzoltóberendezésre. Tá- piószelének 10 ezret, a napközi otthon részére. Ezentúl is vál­laljuk a szállításokat, és a ki­sebb munkálatok elvégzését. Érdemes szemügyre venni egy adatot. A farmosi tanács héttagú végrehajtó bizottságá­ban két termelőszöveikezeti tag dolgozik. Személyük ga­rancia lehet az együttműkö­désre. Viszont megválaszolat­lan kérdés marad: vajon az egyesülés következtében a far­mosi vagy a tápiószelei tanács járt jobban a településfejlesz­tés szempontjából? Esetleg a termelőszövetkezet, mert ezen­túl egy zsebből kétfelé fizethet hozzájárulásit? Nincs olyan kérés... Tápiógyörgye, Zöld Mező Termelőszövetkezet. Zahalka Károly tanácselnök kísérőként szegődött mellénk. Szívesen nyilatkozik a szövetkezetről: Nincs olyan kérés, amit ne teljesítenénk. Ilyenkor, tavasszal gépek si­mítják a közutakat, a szövet­kezet fogattal segit a járdaépí­tésben. A községi tanács is gondol a szövetkezet gondjai­ra. Negyven KISZ-fiatalnak adtak ingyen telket lakás cél­jára. 1976-tól közös fenntartásba került a művelődési ház. Azzal a céllal, hogy közelebb ,kerül­jenek egymáshoz a helybeli munkavállalók és a Pestre, Szolnokra bejárók. Társadalmi elnökhelyettes a községi tanácsban, Gedei Jó­zsef, a termelőszövetkezet nö­vénytermesztési brigádvezsttő- je. Varga János, a tetimelőszö- veíkertet elnöke, tanácstag Tá- pi úgy ön-gyén ... Kamarás Pcfer DOMINÓ-BÚTOR Tetszés szerint alakítható Az emberek jelentős része szereti változtatni, tetszése sze­rint alakítani lakását, másrészt a rendelkezésre álló alapterü- letet is gazdaságosan kihasz­nálni. Ebben segít most a Ka­nizsai Bútorgyár az úgyneve­zett Dominó bútor gyártásával. A vásárló az áruházban pros­pektus alapján kiválaszthatja az óhajtott színt és makettek­ből maga állíthatja össze a kí­vánt szekrénysort, rnajd e meg­jelölt elemeket otthonában is könnyedén összeállíthatja. Az első 27 elemből álló, 500 lakó­szobához elegendő dominó szekrénysor a hét végén készült el a Kanizsai Bútorgyárban. Az új típusú bútort a Domus áru­házak hozzák forgalomba. Kis ÁBC nyílt xy'ál ' ' '*• '■Íí> -í-.. . (*■ 1.. Halásztelken, az új munkőslakótclepen a Nyugat-Pest me­gyei Élelmiszerkiskercskedelmi Vállalat kezelésében megnyílt az ABC élelmiszer kisáruház. A mintegy 259 négyzetméter alapterületű beruházás 1 millió 700 ezer forintba került. A Pest megyei Tanács egymillió forinttal, a Belkereskedelmi Mi­nisztérium pedig 500 ezer forinttal járult hozzá az építke­zéshez. Koppány György felvétele A budäkeszi változások krónikása — Lassan tíz éve már, hogy nyugdíjas lettern, de higgye ©1, azóta minden percem foglalt. Nem érek rá unatkozni... Budakeszi nagyközség ltró- nlkaírója, Veér Ilona 19S7. au­gusztus 31-én, 57 éves korában ment nyugdíjba. Az ő szavait jegyeztük. A haja ősz, da még­is fiatalos aktivitás jellemzi. Pátyi születésű, pedagógusként 1945-ben került a budai járás­beli nagyközségbe, ahol meg­szakítás nélkül huszonkét és fél évet töltött, a katedrán. Ma már élete legtevékenyebb szakaszának nevezi az eltelt időszakot. S ha a tényeket néz­zük, méltán, hiszen 1945. ja­nuárjában, amikor Buda fel­szabadításáért még javában harcoltak a szovjet csapatok, Budakeszin már a padokban ültek a kisdiákok. „Fogjuk össze a gyerekeket, ne esel­Nők a mezőgazdaságban I. Mozgalmas másfél évtized Ahogy most a dabasi járás mezőgazdasági üzemeiben dol­gozó nők helyzetéről készült értékelést oluasom-hallgatom, gondolatban újra meg újra felbukkan egy emlék, a hat­vanas évek kezdetéről, Ócsá­rol Jöttem Pestre, a szó szo­ros értelmében vett „fapado­son” : marhavagonokban fel­állított, szálkás deszka lócá­kon ültünk, olyan zsúfoltan, mint élő illusztrációja a „kis helyen sok jó ember elfér” mondásnak. A kupéban — ha szabad így becéznem — főleg asszonyok szorongtak; bejáró munkásnők, délutáni műszak­ba tartottak. Legtöbbjük se­géd- vagy betanított munkát végzett a kispesti, lőrinci, kő­bányai gyárakban. Nehéz, gyengén fizetett munkát, ami­lyenre pesti lakos nemigen vállalkozott, s amit a harma­dik-negyedik osztály után ki­maradtak is el tudtak látni. „Miért nem keresnek hely­ben munkát? Megéri ez az órákig tartó döcögős a piszkos, kényelmetlen marhavagonok­ban?” — faggattam akkor az asszonyokat. A válasz keserű volt: keresnének ők, mondták, ha lenne mát és hol. Ipar nincs a járásban, a téeszcsébe pedig — így mondták: téeszcsé — nem mennek. Ott csak a nehéz munka van. esőben, hóban, szabad ég alatt, aztán se nyug­díj, se SZTK. Mennyit utaz­nak nanonta? Ki három, ki négy órát, ami nem csoda, hi­szen a vonat minden harma­dik szőlőkarónál megáll. Másfél évtized telt el azóta. De micsoda másfél évtized! Foglalkoztatottság, munkabér Amikor az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1970. február 13—19-i határozatában megje­lölte a női egyenjogúság gya­korlati negvalósításának fel­adatait, a dabasi járás kom­munista vezetői azt a tanulsá­got szűrték le, hogy a legfon­tosabb tennivaló a társadalmi munkamegosztás kialakítása, a nők foglalkoztatásának biz­tosítása. Nem kis szó volt ez olyan járásban, ahol a nem mezőgazdasági foglalkozású, munkaképes férfiak nagy ré­sze is ingázásra kényszerült. Nos, á járás mezőgazdasági üzemei — a termelőszövetke­zetek és az állami gazdaságok — nagyon sokat tettek a nők munkába állításáért: olyan kiegészítő üzemeket hívtak életre, amelyek egyaránt szol­gálták — nyereségükkel — az alaptevékenység fejlesztését, és a nők foglalkoztatását. Ma a járás tsz-eiben, szakszövet­kezeteiben és állami gazdasá­gaiban dolgozó 18 ezer 658 ak­tit7 keresőből 6 ezer 390 — 34,2 százalék — nő. Mégpedig — a korszerű technika térhó­dítása következtében — egyre kevesebb nő dolgozik a ha­gyományos mezőgazdasági ágazatokban — „esőben, hó­ban, szabad ég alatt” —, a töbhség ipari jellegű munkát végez; csaknem 4000 nő kere­si kenyerét a gazdaságok élel­miszer-feldolgozó és egyéb ip"ri üzemeiben. Ha az egyenjogúság alap- feltétele a munkalehetőség, egvik fokmérője pedig a mun­káért járó bér. A dabasi járás mezőgazdasági üzemeiben dol­gozó nők bérezés dolgában ál­talában azonos elbírálás ató esnek a férfiakkal. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvé­nek megsértésével sehol sem találkozni. Eleve kizárta, ezt az üzemek többségében alkalma­zott te'*esHménvb&rezés. ami nem ad Tahe*Ac<aet az indoko­latlan bérkü’önbeégeV-re. Az, hoeg a mezőgazdáig! ö.ze­m-ekben dolgozó "ők ■ ’„„n mégis alacsonyabb a férfiaké­nál, alacsonyabb képzettsé­günkéi, és — ebből eredően — az üzemi munkamegoszlásban elfoglalt helyükkel magyaráz­ható. Korábban volt rá példa — és épp állami munkahe­lyen, a Felsőbabádi Állami Gazdaságban —, hogy a bé­ren kívüli juttatásnál a nők hátrányba kerültek a férfiak­kal szemben: illetményföldet a családtag csak a férj jogán kaphatott, a feleségén nem; azóta ezt a hibát korrigálták. Jobb munkakörülmények A Központi Bizottság hatá­rozata kiemelten hangsúlyozza a dolgozó nők élet- és munka- körülményeinek állandó javí­tását. Ennek megfelelően, a dabasi járásban lényegesen ja­vultak a mezőgazdasági dolgo­zók munkakörülményei az utóbbi öt évben. A gazdasá­gok legtöbbjében ágazaton­ként megtalálhatók a szüksé­ges szociális létesítmények. Korszerű, a higiénia minden követelményének megfelelő fürdő-öltöző áll a nődolgozók rendelkezésére, például a her­nádi Március 15. Tsz baromfi- feldolgozó üzemében, a daba­si Fehér Akác Tsz szakosított sertéstelepén, és a szövetkeze­tek élelmiszer-feldolgozó üze­meiben, állattenyésztő tele­pein. Vannak azonban sajnálatos kivételek is. Közéjük tartozik Dabason a volt Szikra Tsz noppoló részlege, és az alsó- némedi Közös Űt Szakszövet­kezet kivarró üzeme, ahol má­ig is hiányoznak a szociális helyiségek. Még rosszabb a helyzet a növénytermesztés­ben dolgozóit esetében. Az inárcsi Március 21. Tsz-ben például csak a szőlészeti bri­gádnak van hideg-meleg vizű zuhanyozója, a többi határré­szen dolgozóknak nincs; ha­sonló a helyzet a Fehér Akác Ts--ben, a kakucsi Leninben, az újhartyáni Keselyhegyi Aranykalász Szakszövetkezet­ben; itt csak pihenőhelyek várják a növénytermesztés­ben dolgozó nőket. Kell-e c közétkeztetés ? Az újonnan létesült munka­helyek tiszták, világosak, kor­szerűek, mint például a felső- pakonyi Búzakalász Tsz sör- palackozója, a dabasi Fehér Akác csomagoló részlege és tejüzeme, a bugyi Tessedik Tsz lakatosüzeme stb. Sok he­lyütt igyekeztek korszerűsíteni a régieket is, ahogyan az Ör­kényi Béke Tsz tatárszent- györgyi kivarró üzemében tet­ték. Hasznos kezdeményezés, hogy helyenként a szocialista brigádok társadalmi munká­ban szépítik, csinosítják mun­kahelyüket, részt vesznek a dekorálásban, parkosításban, környezetének rendezésében, tisztán tartásában. Nem mindenütt megnyugta­tó a helyzet az üzemi étkezte­tés terén, ami a szociális el­látás fontos tényezője. A gaz­daságok egy részében saját üzemi konyha működik, pél­dául a Tessedik, a Fehér Akác, a Búzakalász, a Március 15., a Dimitrov, a Szabadság és a Vörös Október tsz-ben, a Fel­sőbabádi Állami Gazdaságban, s annak ványi üzemegységé­ben; másutt a helyi ÁFÉSZ vendéglőjéből biztosítják a dolgozók üzemi étkeztetését. Olyanok is vannak azonban, ahol egyáltalán nincs közét­keztetés, mint. például a ka­kucsi Lenin, az Űj Barázda, a Március 21., az Örkényi Hala­dás Tsz-ben, és a Keselyhegyi Aranykalász Szakszövetkezet­ben. A járási párt-végrehajtó- . bizottság tagjai szerint nem fogadható el a gazdasági ve­zetőknek az a véleménye, hogy nincs is igény a közét­keztetésre; a tapasztalatok igazolják, hogy ahol beveze­tik, hamar megkedvelik és igénybe is veszik a dolgozók. Nyíri Éva (Folytatjuk.) lengjenek” — mondta akkor, s néhány bátor, hívatásszerető kollégájával munkához látott... Részlet Budakeszi krónikájá­ból: A nagyközség lakóinak száma az elmúlt 15 esztendő alatt megduplázódott: ma már megközelíti a 14 ezret. A nagy­arányú feltöllődés tucatnyi problémával járt. Elsősorban a lakásviszonyok Javításában ér­tünk el számottevő eredmé­nyeket. A legnagyobb öröm­mel számolhatok be arról, hogy sikerült felszámolnunk az egészségtelen barlang- és pincelakásokat, valamint az egykori katonai táborhelyen levő barakknegyedet. Azok, akik egykor itt éltek, napié- . nyes otthonhoz Jutottak. A Fel- szabadulás lakótelepre 1969-ben és 1970-ben, a Lenin lakótelep­re pedig 1973-bau és 1974-ben költöztek be a fiatal családok. Budakeszin az 1945. március 15-i ünnepséget a moziban rendezték. Akkora tömeg gyűit össze, hogy alig fértek be a terembe. Veér Ilona megtar­totta ünnepi beszédét, azután rosszul lett, hazavitték, letet­ték az ágyára. Elvesztette esz­méletét, orvost hívtak, aki rögtön megállapította: tífusz. Fél év után eldőlt: életben ma­rad. Szeptemberben már új­ra taníthatott. Részlet Budakeszi krónikájá­ból : Fokozatosan megváltozik a falu képe. A legszembetű­nőbb ez a Jelenség főutcán­kon, a Vörös Hadsereg útján. Előfordult olyan eset, amikor megláttam egy régi stílusú há­zat, s arra gondoltam, lefény­képezem. Néhány hét múlva azonban, amikor újra kimen­tem a helyszínre, már lebon­tották. Sokatmondó számadat: amíg 1965-ben 1451 laképület volt a faluban, addig 1968-bnn ez a szám 1628-ra emelkedett. Betegsége után érthető örömmel lépett be ismét a tan­terembe. Akkor még nem gon­dolt arra. hogy a gondjaira bí­zott gyerekeket az elsőtől a nyolcadik osztályig ő vezeti végig. Nemcsak a betűvetésre és az egyszeregyre tanította meg a kisdiákokat, hanem a Himnuszt és a Szózatot is ne­ki szavalták el először. Ma mar büszkén mondja: ebből az osztályból még senkivel sem vallott szégyent. Jellemző munkájára, hogy a kis kollek­tíva háromnegyed része a nyolcadik osztály után peda­gógusnak készült. Többüknek teljesült is ez az álma, de or­vos is van köztük, egyikük pe­dig akadémiai tag. Részlet Budakeszi krónikájá­ból: Fontos feladat a vízellá­tás javítása. Az elmúlt öt esz­tendő alatt megépült a Lenin lakótelep gerincvezetéke, a hozzá tartozó ötszáz köbméte­res víztárolóval, összesen ki­lencmillió forintért. Kétezer folyóméter hosszúságú vezeték- rendszert fektettek le a nagy­község különböző részein, 800 ezer forintért. Befejeződött a Felszabadulás lakótelep köz­művesítése, 8,3 millióért. Ma azt mondja: eredmé­nyeiben, tevékenységében köz­rejátszott közvetlen környeze­te is. A romokból újjáéledő helyi általános iskola első sze­mináriumvezetője az egykori művelődésügyi miniszter, Ilku Pál volt, aki akkoriban Buda­keszin lakott feleségével. Rá­juk ma is hálával gondol visz- sza Veér Ilona. Az általános iskola igazga­tóhelyettesévé 1957-ben nevez­ték ki, 1966-tól pedig — nyug­díjba meneteléig — iskolaigaz­gató lett. Konkrét nevelési el­képzeléseit igyekezett szívósan végrehajtani, s elhatározta, hogy szoros kapcsolatot létesít a szülőkkel. Nemcsak diákjai egyéniségét kísérte figyelem­mel, hanem a pedagógusokét is. hiszen úgy gondolta: az egy évre szólóan kidolgozott neve­lési tervben „testre szabva” közösen elérhetik célkitűzései­ket. Részlet Budakeszi krónikájá­ból: Egyre aktívabbak az itt élő emberek. Az elmúlt Ot esz­tendőben SÍ négyzetméteres alapterületű gyermekorvosi rendelő épült, és bővítették a régebbi rendelőt is. A társa­dalmi munka 6999 órát tett ki. A különböző felajánlások ré­vén 4M ezer forinttal járultak hozzá az építkezéshez a hely­beliek. Nagyon jó lenne, ha ez az aktivitás a jövőben is ha­sonló maradna. A fejlődést ma is pedagó­gusszemmel figyeli, örül, ha átadnak egy új létesítményt, s mérgelődik, ha közömbösség­gel. nemtörődömséggel talál­kozik. Nemcsak a nagyközség krónikáját írja kitártó szorga­lommal és lelkesedéssel. A felszabadulás utáni első osztá­lyának egykori diákja — aki­ket 1945-től kezdve nyolc évig tanított — egyszer tanácstala- lanul megkereste: tudná-é olyan pedagógust szerezni, aki foglalkozna mozgásszervi be­tegségben szenvedő kisfiával? Veér Ilona megígérte: segíteni fog. Senkit sem talált erre a feladatra — a pedagógusok ezernyi elfoglaltsága közismert —, s így maga vállalta el a gyerek oktatását, aki most már a korábban letett sikeres vizs­gák után nyolcadikos. Másik mozgássérült kisdiákja pedig minden bizonnyal továbbtanul a helyi gimnáziumban. E ké* gyerek ma a legtöbbet jelent' számára: mindennap felkeres őket. a gyerekek neki mond­ják fel a számtan és a magyar leckét. Részlet Budakeszi krónikáié­ból: Sajnos a közművelődér helyzete még nem megfelelt Szükség lenne egy olyan kör művelődési házra, ahol a sze* mélyi és tárgyi feltételek biz­tosítottak lennének az eredmé nyes munkához. Nagyon sze­retném. ha egyszer majd ez is megörökíthetném a króniká- ban. — Lassan tíz éve már. hog” nyugdíjba mentem, de higgy­él minden percem foglalt. K énpen nem tanítok, az utcák: járom naphosszat, az anyagé gyűjtöm a krónikához... Falus Gábor A természet — kisgrafikákon Növények, állatok, ásványo’ a természet káprázatos, szí világa — kisgrafikákon: Te: mészettudományi Múzeum be mutatótermében, a Nemze' Múzeum épületében. Tulajdon képpen nemzetközi tárlat ez 20 ország 261 művészének 66 kisgrafikáját mutatja be a Iparművészeti Múzeum, í keszthelyi Balaton Múzeum, t. Kisgrafika Barátok Köre éá számos magángyűjtő közremű­ködésével.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents