Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

Az ötéves terv a városi tanács ülésének napirendjén Április 23-án, pénteken délelőtt ülést tart a Gödöllői Városi Tanács. Beszámoló hangzik el a IV. ötéves terv és az 1975-ös esztendő költ­ségvetési és fejlesztési tervé­nek végrehajtásáról, továbbá városunk jelen tervidőszakra szóló költségvetési és fejlesz­tési tervének megállapításá­ról. Ugyancsak a tanácsülés tárgyalja meg azt a jelentést, amely a járási-városi népi el­lenőrzési bizottság munkájá­ról szól. Csinosítják a Szabadság (eret Gödöllőn a városgazdálkodási vállalat parképítő részle­gének dolgozói a Szabadság tér környékét csinosítják. Ké­pünkön: Dudás Ferenc, Drozdik Péter és Dóczi János a lc- terített kőzúzalékot egyengetik. ifj. Fekete József felvétele Díj Indiából Szerte a világon ismeretes és nevezetes az indiai Shankar gyermekrajzverseny. Városunk is büszke lehet arra, hogy szin­te mindig aikad díjazott gödöl­lői munka: így volt ezúttal is. A 26. Shankar gyenmekrajz- verseny magyar díjazottéinak ünnepségén, április 16-án, az Oktatása Minisztériumban Reichard Lilla, a gödöllői Im­re utcai általános iskola 5/A. osztályos tanulója, dr. Hanga Mária miniszterhelyettestől vehette át a megérdemelt dí­ját. A verseny szépen kiállított katalógusában 107 ország gyer­mekeinek munkái láthatók. A leiközölt 307 alkotás közül ti­zenhat képviseli hazánkat. Reichard Liffia megkapta a verseny katalógusát, benne egy színesben közölt festményével, fényképével, s díjával. III. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1976. ÁPRILIS 21., SZERDA Kiváló szövetkezet a Gödöllői ÁFÉSZ A rekordok éve volt A gyarapodásba növekvő ha­tékonyság jellemezte a Gödöl­lő és Vidéke ÁFÉSZ múlt évi munkáját. A szövetkezet üz­letei Gödöllőn és nyolc kör­nyékbeli községben találhatók meg, mintegy 30 kilométeres körzetben. Ezekre a boltokra nem kevesebb, mint 55 ezer helybeli lakos ellátása, korsze­rű és kulturált kiszolgálása vár. Félkész és mirelit A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ negyedik ötéves tervére elő­irányzott egymilliárd 443 mil­lió forintos forgalomterv telje­sítése nem okozott különösebb megerőltetést a kollektívának, mert tavaly június 25-én már jelenthették: teljesítették, be­fejezték a IV. ötéves tervet. Ennek volt köszönhető az is, hogy a tavalyi évet húsz és fél százalékos tervtúlteljesítés­sel zárták. A kiskereskedelmi forgalom 16, a vendéglátóipari részle­gek forgalma pedig 17 száza­lékkal volt magasabb az 1974. A lármás gépek csitítói Decibelek a kalitkában A tanteremnyi helyiségben először egy terménydaráló, majd egy malom, aztán fém­daraboló gépek, végül öt-hat traktor fülsiketítő zaja „puhít­ja” a hallgatóságot. Pedig egyetlen traktor vagy daráló sincs a közelben — mindössze egy magnetofon szól, és a ve­títővásznon megjelenő ábrák­ról láthatjuk: mennyivel ma­gasabb vagy alacsonyabb egyes gépek, műhelyek zaj- szintje a megengedettnél. Töp­rengve, elgondolkozva várjuk a különös hangtárlat végét. Csak akkor könnyebbü'lünk meg amikor egy újfajta trak­tor hangját ismétli a magneto­fon. Egy olyan traktorét, amelynek motorhangjával együtt a gép fülkéjében tánc­zenét sugárzó rádió is tisztán hallható. Például a D4K-B — Hét éve foglalkozunk a mezőgépek, létesítmények zaj- csökkentési vizsgálataival — mondja Hámori Miklós, a gö­döllői Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet tudományos munkatársa, aki e különleges gyűjteményt összeállította. Persze nemcsak saját gyönyö­rűségére ... — Már egy éve dolgoztam az intézetnél, amikor egv trak­toros permetezőgép műszeres vizsgálatát végeztük. Abban az időiben jelentek meg az első zárt vezetőfülkés traktorok. A kis kalitkában ülve nagy meg­lepetés ért. Az ott tapasztalt monoton és kellemetlenül erős zaj szokatlan volt számomra. — Talán ez adta az ötletet kutatásaihoz? — Igen. Arra gondoltam, hogy feltétlenül segítenünk kell a traktorosokon, a gép fülkéjében uralkodó zaj csök­kentésével. Be kell vallanom, a témával való bartákozás szá­momra nem volt teljesen ide­gen, hiszen a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főisko­lán végeztem, ahol két féléves tárgyként, kiemelt fontosság­gal tanították az akusztikát, így ismertem már azokat az slaovető tennivalókat: hogyan kell bemérni a zajokat, a ká­ros hangforrások helyét. Itt I az MGI-ben Szabó László tu- ! dományos osztályvezető adott közvetlen segítséget, az intézet pedig hamar beszerezte szá­momra azokat a legfontosabb műszereket, amelyekkel el­kezdhettük a mezőgazdasági gépek, berendezések zajvizsgá­latát, a mérések elemlzését. A felső határ: N—85 — Ezután került kapcsolat­ba az akkori Vötös Csillag Traktorgyárral? — Intézetünk rendszeresen vizsgálta a gyár új gépeit, s hamarosan közöltük velük, hogy a traktorok üzemi vizs­gálata mellett — a munkásvé­delmi minősítések részeként — a zajok mérésére is készen ál­lunk. Ebben az időben éppen a D4K—B traktor fülkéjének zajcsökkentési módszerét ké­szítettem el és nyújtottam be egy országos szakmai pályá­zatra. Témámmal harmadik helyezett lettem. A munka lényege az volt, hogy sikerült a traktor fülké­jében uralkodó magas zajszin- I tét az N—90-es görbe feletti értékről az N—85-ös alá szorí- i tani. A munkahelyek ideális ' zajszintje az N—80-as hallás- károsodási görbe alatt van. Az ilyen zajszintű munkahelyeken nyolc órát minden halláskáro­sodás nélkül végig lehet dol­gozni. Ott azonban, ahol az N—85-ös görbe feletti zaj- szintértékek fordulnak elő, mind kevesebb időt tölthetünk el, hallószervi károsodás nél­kül. Mint a hangerősítő-kamra — Annak idején' örömünkre szolgált, hogy — a sikeres pá­lyázat után — megkerestek bennünket a traktorgyár szak­emberei. Ennek az lett az ered­ménye, hogy már a DUTRA— 1000 és a DUTRA—1300 trak­torok fülkéjét javaslataink fi­gyelembevételével módosítot­ták és gyártották. — Tulajdonképpen mi a zaj- csökkentési eljárások lényege? — Könnyen belátható, hogy a traktorfülke, a kovácsoló- vagy forgácsolóműhely falai — különösen, ha azokat akuszti­kailag rosszul alakították ki — valóságos liangvtsszaverö, hangerősitő kamraként „vi­selkednek” — magyarázza Há­mori Miklós. — A traktor zárt fülkéjében például számos hangforrás kelt zajt. Ilyenek a fülke oldalai, rezgő lemezei. A fülke váza, padlója közvet­lenül érintkezik a traktor tes­tével, ezért a távolabbi szer­kezetek rázkódásából, s a mo­tortól származó zörejek is el­jutnak a fülkébe. Ezek összeg­ződnek, felerősödnek, s okozói­vá válnak a kellemetlen zaj­hatásnak. Ezek után talán könnyebb elképzelni, hogy mik a teen­dőink. Először az adott gép­típusra jellemző zajforrások helyét kell megállapítani, s csak utána láthatunk hozzá, a zajcsökkentéshez. Módszer ma mór bőven van. Kezdve azzal, hogy a lemezek felületét rez­géscsökkentő masszával fújjuk le. A fülke padozatára szend­vicsszerkezetű borítást adunk, és különféle hangnyelő anya­gokat építünk be. Kritikus pontok — tervezéskor — Sorolhatnám még a mód­szereket, amelyek például igen zajos műhelyek, a bennük üze­meltetett gépek csendesítését szolgálják. Roppant érdekes, hogy egy-egv nagyobb gépte­remben, műhelyben egy-két ésszerűen elhelyezett hangtö­rőfal mennyire megakadályoz­za az ott keletkező kellemetlen zajok felerősödését. — Akkor hát elképzelhető, hogy bizonyos megoldásokkal utólag is lehet védekezni a zaj ellen? — Vizsgálatainkkal ott tar­tunk, hogy nemcsak a már meglevő berendezések zajos­ságának csökkentésiét oldhat­juk meg. Módunkban áll olyan eljárások ajánlása, amelyekkel egy-egy új, szempontjaink sze­rint kritikusnak látszó gép tervezőinek is segítséget adunk. Állíthatjuk, hogy a ter­vezéskor, vagy a nullszéria­gyártás idején történő beavat­kozás a zajcsökkentés leggaz­daságosabb módja. Fehér István évinél. Főként a nők otthoni munkáját igyekezett megköny- nyíteni a szövetkezet, amikor növelte az élelmiszerboltokban a félkész, a konyhakész, a mirelit- és a hidegkonyhai ké­szítmények arányát a többi, hagyományos élelmiszerhez ké­pest. Az elmúlt év folyamán az ÁFÉSZ ruházati részlege is gyakrabban találkozott „mű­soron kívül” a vásárlókkal. Ti­zenhét árubemutatót és össze­sen öt kedvezményes vásárt rendeztek. Jókora forgalmat bonyolítottak le alapáras gyer­mekholmiból is: összesen 2 millió 330 ezer forint értékű tetszetős gyermekruhát ad­tak el. Porszívó- és tv-hsgyek A legjobban természetesen a szövetkezet bútoríorgaima növekedett. 1975-ben ez a nö­vekedés — az 1974-es év ered­ményeihez viszonyítva — 180 százalékos volt, tehát, jól be­vált a két évvel ezelőtt meg­nyílt bútoráruház. Valamivel több mint 51 millió forintos bútor forgalmat bonyolított le az áruház egyetlen év leforgá­sa alatt. Végezetül pedig még egy fontos adat: a tartós fogyasz­tási cikkek forgalmának ala­kulása az 1975-ös évben. Több nynt ezer hűtőgépet vásároltak a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ boltjaiban tavaly. Porszívóból 687, mosógépből 565, televízió­ból pedig 669 darab talált gaz­dára a szövetkezet boltjaiban. A valamivel több mint 4 és fél ezer tagot számláló ÁFÉSZ a gödöllői járás területén több vendéglátóipari üzemegységet is fenntart. Ezek tavalyi for­galma 44 millió forint volt, 14 százalékkal magasabb az elő­ző évinél. Igaz: a falatozók, kisvendéglők és bisztrók for­galmának növekedését hat­százezer forint összegű felújí­tás segítette 1975-ben. Mindig is fontos területe volt a szövetkezet munkájának a kisárutermelők segítése. A Gö­döllő és Vidéke ÁFÉSZ me­zőgazdasági szakboltot tart fenn Gödöllőn, a környező köz­ségekben pedig termékboltjai árusítják a vetőmagot, illetve a kiskertek, háztáji gazdasá­gok műveléséhez szükséges vegyszereket, tápanyagokat. Tavaly összesen 16 és fél mil­lió forint értékű nyereséget ért el — tervszerű gazdálkodás­sal — a szövetkezet. Ez 18 és fél százalékkal haladta meg az 1974. évit. A nyereségnek és köszönhe­tő, hogy a szövetkezetben az egy főre jutó évi jövedelem ma már 32 és fél ezer forint fölé emelkedett. A pénzből egyébként még arra is jut, hogy évente több mint 40 ezer forinttal támogassák a nagytarcsai Aranykalász nem­zetiségi népitánc-csoportot. Tíz órát a városért A szövetkezet tavaly elért eredményei nem kis részben köszönhetőik az ÁFÉSZ 33 szo­cialista brigádjának. A bri­gádok és a szövetkezet brigá­don kívüli dolgozói tavaly 64 ezer Ft értékű társadalmi mun­kát végeztek. Ehhez mintegy ráadásként járult még 10 ezer forintnyi társadalmi munka, amelyet a „Tíz órát a városért” mozgalom részeseiként vállal­tak a szövetkezet tagjai. A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ ma — szerdán — délután az Agrártudományi Egyetemen tart ünnepi termelési tanács­kozást. Ezen az ünnepségen veszi át a szövetkezet múlt évi munkája elismeréseképpen a kiváló szövetkezet címet. Berkó Pál Születésünk titkai Szadai klub — húsz kismamával A Magyar Vöröskereszt Pest megyei vezetősége klubokat szervezett, melynek tagjai vé­gignézik a televízió képernyő­jén a Születésünk titkai című előadássorozatot. A klubok tagjai ennek kapcsán beszél­getnek egy-egv főorvossal — saját problémáikról. Szadáe is megalakult egy ilyen klub, munkájában húsz kismama vesz részt. Az első megbeszélésen, április 12-én, dr. Klacsmann László szü­lész főorvossal találkoztak a klubtagok. A legközelebbi ösz- szejövetelt április 26-án tart­ják, s minaen érdeklődőt szí­vesen látnak. Növendékhangverseny A Gödöllői Körzeti Állami Zeneiskola április 25-én, va­sárnap. és 27-én, kedden nö­vendékhangversenyt rendez az Agrártudományi Egyetem szín­háztermében. Az édesanyák örömére Tojásfestő rajzszakkör A vérségi művelődési ház­ban munkálkodó, rajzszaikkör vezetője, Kalmár Jánosné szándékosan tette át az éppen soros foglalkozást április 16- ára. Általánosan elterjedt szo­kás, hogy a húsvéti locsolko- dás alkalmával himes tojáso­kat ajándékoznak a gyerekek­nek. Sok helyen a legényeknek is Így kedveskednek. A tojások festése az asszo­nyok dolga. Régebben egyszí­nűre fesitették a tojásokat, leg­feljebb a rokon gyermekek számára bíbelődtek mintás, cifra tojások készítésével. A lányos édesanyák gondján igyekezett Kalmár Jánosné könnyíteni, amikor ezen a foglalkozáson húsvéti tojáso­kat festetett a szakikor tagjai­val. Üj, érdekes, a faluban ed­dig nem használt minták ke­rültek az otthonról hozott tojá­sokra. S hogy melyik lett a legszebb? Nehéz lenne válasz­tani a sok szép közül. Annyi bizonyos, hogy a fiúk egy haj­szállal sem maradtak el a lá­nyoktól ízlésben, ügyességben. B. M. Település a száraz völgyben Pais Dezső nyomán Aszódról AZ ASZOD HELYSÉGNÉV­VEL névtudományilag Pais Dezső, a három éve elhunyt kiváló nyelvtudós foglalkozott alaposabban. Pais éppen a személy- és földrajzi nevek ta­nulmányozása által lett nyel­vésszé, és sohasem tévesztette szem elől a névtudomány ha­tártudomány mivoltát: a nyelv-, irodalom-, történettu­domány és más tudományok között való állását. Helységnevünkkel kapcsolat­ban a táj nyelvi „aszó” mellék­névi igenévből indult ki, amely az „aszik” ige származéka, és jelentése „száraz völgy, szá­raz patakmeder”. Ebbe a név­vonulatba vonható az „Aszaló” és „Aszófő” helységnév is. Az „Aszó” tipikus esete a mellék­névi igenévből főnévvé válás­nak. A főnévből -d képzővel keletkezhetett az Aszód hely­ségnév. Pais Dezső rámutatott, az „aszó” és „aszú” főnév, va­lamint az „aszott”, „aszalt” melléknévi igenevek azonos származására is, mivel az „aszú” jelentése „száraz bor”, az „aszott” melléknévi igené­vé száradt, töpörödött, az „aszalt” melléknévi igenévé pedig szárított. PAIS OKFEJTÉSÉT a kö­vetkezőkkel egészíthetjük ki. Ezt a helységet 1401-től a for­rások „Azow”, „Azzow” né­ven említik, mindössze 1614- ben fordul elő az „Azowzent- kerezt”. Meg kell említenünk a vácegresi Harmaszódot, amely egy 1912. évi térképen Három aszó néven fordul elő, s az is figyelemre méltó, hogy a Nógrád megyei Erdőtarcsát a források „Azowtarcha”, azaz Aszótarcsa néven említik. A fenti egyezésekből arra lehet következtetni, hogy a felső Galga völgye Becskétől egé­szen Bagig száraz volt, ezért „Azowvelg”, azaz Aszóvölgy névvel illették. Az ősi helység a mai Szentkereszt nevű ha­tárrészen feküdt, s ezt annak idején Azow, Azzow, azaz Aszó vagy Azowzentkerezt. Aszó­szentkereszt néven nevezték. Valószínűleg ezen helység­ben volt a tatárjárás előtt ke­letkezett Szent Kereszt pre­montrei prépostság. A kereszt szót nem szabad összetéveszte­nünk mai kereszt szavunkkal, mivel régen ez a Krisztus névnek felelt meg minden eset­ben. A régi Aszó vagy Aszó­szentkereszt a prépostság ala­pítása után királyi vagy nem­zetségi birtokból a premont­reiek birtokává válhatott. Ké­sőbbi világi földesurai Denge- legi Gáspár, a Garayak. az Osztroluczky, Justh, majd a Podmaniczky család. Az Osztroluczky, Podmanicz­ky család bizonyára cseh vagy szlovák eredetű volt, ez is ma­gyarázata lehet annak, hogy a török uralom megszűnte után szlovákokkal telepítették be a mai Aszódot. Azon időkben Bél Mátyás is szlávnak nevez­te az aszódiakat. A tősgyöke­res lakosok ma is értik és né­ha beszélik ezt a nyelvet, őr­zik a szlovák szokásokat, ha­gyományokat. A MAI ASZÓD a Dolny ko- nec, azaz az Alvég helyén kez­dett épülni, és ősi szeg lehe­tett a régi Kondoros is. A község magva: Deárska ulica, a Deák utca, amely a hajdaná­ban ott lakó gimnáziumi diá­kokról vagy „deákokról” kap­ta nevét. A Zidovska ulica, azaz Zsidai út az ősi Zsidóra, mai nevén Vácegresre veze­tett. Régi utak még: Ciganska ulica, a Cigányköz, Hatvanská cesta, Hatvani út, Ikladská cesta, Ikladi út, Kartalská cesta. Kartali út, a Mála ulic- ka, Kisköz, a Velká ulicka, Nagyköz, a Hlboká ulicka, Mélyút, a Mlinárksa ulicka, Molnár-köz (magyarul Malom­köznek hívják), a Pliacova, Piactér, a Susterova ulica, Suszter utca, a Cinterova ulic­ka, Temetőköz vagy más né­ven Hlinnik, azaz Agyagos. AZ ŐSI ASZÓD fentjelzett helyét látszik megerősíteni a Krizna Hrasta, azaz Szentke­reszti Juharos. A mellette le­vő Szerad ősi szeg lehetett. Az aszódi határ külterületi föld­rajzi nevei közül megemlítem a Bakajcöva lucka, azaz a Bakajka rétet és az Emzejske, azaz Emzsei fődeket. D. J. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents