Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-21 / 94. szám

1976. ÁPRILIS 21.. SZERDA Pest megye üzenete batik-képeken Érdekes ember Radóczy Mária. Jelenség. 1949-ben szü­letett Újlengyelben, Nagykö­rösön végezte a gimnáziumot, ott tanult batikot készíteni. Szegeden, a Tanárképző Fő­iskolán Fischer Ernő és Wink­ler László kedves tanítványai közé számított. Gj/álon tanít, több diákja ért el rajzból or­szágos és nemzetközi ered­ményt. Radóczy Mária országjáró festő. Szövetre festett batik- jait és tűzzománcait bemutat­ta Nagykőrösön, Budapesten, Martfűn, Mezőtúron, Balaton- földváron, Szolnokon, Örkény­ben, Ráckevén és Százhalom­battán. Színházban, tanácshá­zán, kiállítási helyiségekben, gimnáziumban, művelődési otthonokban, üzemben. Lanka­datlan lelkesedéssel viszi, utaz­tatja műveit, vérbeli vándorki­állító. Most Celldömölkre küld­te a szépség üzenetét, kiállítása május 11-ig tekinthető meg a Kemenesalja Művelődési Köz­pontban. BATIKJAI, tűzzománcai kép­pé tüzesített mesék, népdalok, balladák. Nem egyszerűen né­pi források, hanem az ő bel­ső történései. Álomból, szen­vedélyből fonja színeit, a je­len költészete izgatja, azt for­málja képzőművészetté. Mind­ezt őrzött gyermeki élményei­nek friss kedvességével teszi. Mostanában árnyaltabb és drámaibb lett. A Kékszakállú herceg rárá-nak bartóki ös­vényén dereng fel lírája, mely az öröm és vidámság után a nosztalgiát is megismerte. Mindez már képi naplórészlet, önéletrajz-töredék. Ami lénye­ges; életfa nő új tervén és asz- szony-önmaga virágot tart ke­zében, a holnap távlatait. Képi vallomása szerint az ember ér­telmes virág. Szelídsége növé­nyi, de tudata lassan a koz­moszt irányítja. MÜVEI felületeinek egyre érettebb színegyütthatóit min­den bizonnyal a celldömölkiek is szeretettel fogadják dabasi, kiskunlacházi közönségéhez hasonlóan. S miközben híre el­jut Dunántúlra is. ő már új műveinek látóhatárában él; keresi, kutatja Újlengyel fa­lusi üzenetének még fel nem tárt rétegeit és Százhalombat­ta klasszikus ipari táj-ának vi- zualitássá növelhető költésze­tét. Művészettörténet-óra Ráckevén Ráckevén évek óta hagyo­mány, hogy festményeket és festőket hívnak meg a művé- szettörténelem-órákra. A kép­zőművészet ebben az intéz­ményben állandó vendég. Diá­kokkal társalgóit az elmúlt időszakban Barcsay Jenő, Sza­bó Iván, Csik István, Patay László, Bakallár József, Kocsis László, s most Pogány ö. Gá­bor érkezett az Ady gimná­ziumba. Nem egyedül jött, ma­gával hozta Paál László re­mekművét, az 1876-ban fes­tett Erdei út-at. Tulajdon­képpen e mű századik évfor­dulóját ünnepelték a ráckevei középiskolában. A Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója elmondta, hogy e kivételes ér­tékű festmény szépsége szim­metrikus szerkezetében rejlik, s abban a reménykeltő fé­nyességben, melyet a festő tá­Radóczi Mária: Ünnep maszt az erdei félhomályba tö­rő napsugárzással. A kötetlen beszélgetés diá­kok és tanárok hozzászólásá­val folytatódott. Kiderült, hogy egyes francia műkritikusok Paál Lászlót a legnagyobb barbizo- ni festőnek tartják. A véle­ménycsere kapcsán jelezték a kimutatható Paál-hatást Kosz- I ta József művészetében, a Paál—Vajda rokonságot a táj­képek és tájversek bölcseleti mélységében. Egyszóval nem­csak rendhagyó, hanem alko­tó órát tartottak Rácke’vén Pogány ö. Gábor és egy Paál- remekmű részvételével. Mind­ez egy folyamat része. A ter­vek szerint már a következő tanévben új vendégek érkez­nek az Ady-Galériát létrehozó iskolába; Vecsési Sándor, Hock Ferenc és Hincz Gyula festő­művészek. Képek és mester­művek társaságában. L. M. liiíkóczi-kiállííás Nagykőrösön A II. Rákóczi Ferenc szüle­tésének 300. évfordulóján, Gyomron megnyílt megyei ki­állítás, amelyen a megyei le­véltár a szabadságharc Pest megyei vonatkozású emlékeit tette közszemlére, újra meg­nyílik április 22-én, csütörtö­kön, Nagykőrösön a megyei le­véltár helyi fiókjában. Ez al­kalomból a TIT Pest megyei, valamint nagykőrösi városi szervezete, a megyei levéltár és a városi tanács művelődés- ügyi osztálya előadói ankétot rendez. A kiállítást délelőtt tíz óra­kor dr. Lakatos Ernő, a me­gyei levéltár igazgatója nyitja meg. Azután kerül sor az elő­adóteremben dr. Kosáry Do­mokos, II. Rákóczi Ferenc, a magyar történeti irodalomban című előadására. A kultúra eszközeivel Segíteni a szocialista embertípus alakítását Mindössze négy hónapja kezdte meg munkáját Szent­endrén a megyei művelődési központ és könyvtár, de már­is elismeréssel szóltak tegnap a megyei közművelődési bi­zottság tagjai a végzett mun­káról, a Szentendrén megtar­tott tanácskozásokon. A meg­hívottaknak Bihari József igazgató számolt be tevékeny­ségük kezdetéről s eddigi eredményeikről. Elmondotta, hogy mindkét intézmény — a művelődési központ és a könyvtár — célja azonos: segíteni a szocialista embertí­pus alakítását a kultúra esz­közeivel. Mindkét intézmény azonos földrajzi, társadalmi és politi­kai hatókörben, Pest megye majd egymillió lakosa körében tevékenykedik. Közvetve, illet­ve közvetlenül. Közvetve azáltal, hogy itt tanácskoznak rendszeresen a megye népművelői és könyv­tárosai, vitatják meg a köz­TV-FIGYELŐ Bárdy képernyője, 0J tí_ pusú műsort akar meghonosí­tani a televízió. Több nyilat­kozatban is olvashattuk, hogy a budapesti stúdióban is ott­hont keres a show, vagyis az énekes, látványos, egy előadó népszerű személyére épülő revüféle, amelyben a kiválasz­tott művész amúgy igazából megmutathatja: mit tud. Bizonyára hosszas meggon­dolás után lett Bárdy György ennek az új műsortípusnak a kezdőembere. S hogy végül is ő lett, az sem véletlen, hiszen Bárdy igazi show-man; dalol, táncol, pillanatok alatt vált jellemet, cserél figurát. Volt tehát miért bizakodni, hogy az ő show-műsora, jó kis mulatság lesz, s most van min töprengeni, hogy miért nem lett az. Valljuk be őszin­tén: mást vártunk! Több, tar­talmasabb humort, több, gaz­dagabb látványosságót. Egyik­ből sem kaptunk eleget. Hiába szólaltak meg sorban Bárdy művész- és sportbarátai, cse­vegésük nem lett több egy át­lagos tv-nyilatkozatnál. És ma­ga Bárdy is! Láthatóan nem találta a helyét — vagyis igazi önmagát — a produkcióban. Beszélt, csak beszélt, helyen­ként szinte agyonbeszélte a saját műsorát. Az a tánckar pedig . : . Ha ketten egyszerre mozdultak, már örülhetett a néző... Egyszóval: nem sikerült ez az első show. Talán majd a következő... Café Hungária. Arkus Jó­zsef, a Szombat este jókedvű műsorvezetője azt mondta, hogy voltaképpen egy cél ér­dekében újították fel a buda­pesti Hungária kávéházat: le­gyen hol filmezni. Celluloid­SZINHAZI ESTEK Lehetünk őszinték? A Vidám Színpad jubiláris műsora Negyedszázada született a fő­városban az a sajátos hangu­latú kis színház, amely nagy múlt örökségét vállalta. Min­den vonzerejével és terhével vállalta ezt, hiszen arra hiva­tott, hogy a magyar kabaré legnemesebb hagyományait ápolja, támassza fel új, alap­jaiban megváltozott körülmé­nyek között. S ez a kis színház, a Vidám Színpad azóta több korszakon ment át, útkeresések és „pro­filmódosítások” jelzik 25 esz­tendejét, de igazi sikereinek mindig azt könyvelhette el, amikor a közéle tiségnek, a politizáló humornak adott hangot falai között. Helyes szándék indította tehát a szín­pad mai vezetőségét, hogy a jubiláris műsort a kabaré je­gyében állította össze, még­hozzá elsőrendűen, napjaink sokakat foglalkoztató különfé­le társadalmi jelenségeire építve. NevPtvc mondjuk meg az igazat — hirdették a régi ró­maiak. s ezt a klasszikus mon­dást hordozza valójában a műsor címében és tartalmá­ban a Lehetünk őszinték? kér­désfeltevéssel. Napjaink iga­záról kívánnak ugyanis szólni őszintén, olyan politikai és közéleti témákról !s. amelye­ket némelyek talán még most is kényednek vélnek, elhall­gatni valóknak. Pedig hát lehetünk őszinték — mondia most már kijelen­tő mondatban a címadó dialó­gus szerzője és hangadója, Kellér Dezső, kinek működése egybefonódik a Vidám Szín­pad mind a 25 esztendejével. Sőt mondjuk így, hogy legin­kább egybefonódik, mert — több népszerű és elismert mű­vész mellett is — ő az, kinek egyéniségéhez, tevékenységé­hez különösen kapcsolódik a színház jellege, célkitűzése. Megnyerő előadói modora a legszélesebb körökben közis­mert, főként mióta a televízió nyilvánossága is segített or­szágossá bővíteni a színház nézőterét. Érdekes módon mintha ez a megnövekedett nyilvánosság szinte önkéntele­nül is visszahatott volna a közéleti kérdésekre mindig fi­noman érzékeny művészre: az utóbbi években tovább mé­lyült mondanivalója, általáno­sabb érvényűvé vált. (Ennek elemzésében egyszer még to­vább is mehetnénk: az a bi­zonyos sokat emlegetett pesti humor, melyet kénvisel, talán már nem is annyira pesti... Árr. itt nemcsak Kellérről. ha­nem életünk változásairól is sző van. társadalmi alakulás­ról. kölcsönhatásról 1 Ami Kel­lér Dezső ivazi értékét, jelenti, természetesen nem csuoán a kontaktust teremtő előadó- készséze. heoem aminek szol- rnlatába állítja e képességét. Örömmel tapasztalhattuk, hogy egyénisécének közismert állandó elemei között is tu­dott mé" mindig formálódni — mondiuk fgv: tovább' ->ni —, s e jubiláris műsorban konferanszai egy nyitott szemmel járó-kelo, letisztult bölcsességgel, céltudatosan hu­morizáló embert állítottak elénk. Nemcsak látja életünk fonákjait, s teszi nevetségessé, hanem egy picit meg is döb­bent velük, hogy aztán így vagy úgy súgjon, mosolyogva és derűsen adjon tanácsot a panírozásukra. A jelenetek, tréfák, blüettek között is kiemelkednek a mű­sorban Kellér Dezső Írásai. Egytől egyig társadalmi fog&n- tatásúak: De ki mondja meg címmel a szolgalelkű hivatal­nokokról szól; Külföldi ha­zánkfia címmel életviszo­nyainkról kacsint össze velünk bohókás fordulattal, s meg­fricskázza a túlóvatoskodást Jó hír, rossz hír című párosá­ban. Könnyedén egy fontos poénre vagy alapgondolatra építi fel ezekben mondaniva­lóját, s humora az igazság lé­nyegébe talál. Más felépítésű, de az emlí­tettekhez hasonló törekvésű volt Révész Pál: Vendég a Bulcsú utcában című jelenete, amely az előadás egyik legfi­gyelemreméltóbb pontja, noha feszesebb szerkezettel, borso- zottabb humorral még jelen­tékenyebb hatást érhetne el. Dicsérhetjük még Bencsik Im­re: Négylakásos társasház je­lenetét, Brand István—ötvös Marcell szerzeményét a böl- cselkedő Münchhausenről, me­lyet Horváth Tivadar adott, elő szokott elegáns stílusában. Romhányi József—Hajdú Jú­lia: Esernyő kesergője Faragó Vera rokonszenves, ízléses sanzonszámaként üdítően ha­tott kellemes pikantériájával, nem úgy, mint a Szerelem 1976 (Brand István—Ullmann Ottó), melynek torz szemlélete már az ízléstelenség határát súrol­ta. Kár, hogy a láthatóan egyik fő számnak beállított Vidám fórum sem érte el a neki szánt célt. Nagyobb át­gondoltsággal, felépítéssel és a kérdések-feleletek jobb, ke­vésbé periférikus összeállítá­sával valóban a műsor köz­pontja lehetne. A társulat színe-java vonul föl az előadásban, jubileumi műsorról lévén szó. Ez alka­lommal láthattuk viszont a magyar színpadon hosszú ide­je nem szerepelt Turay Idát, több jelenetben is megcsillant­va könnyű műfaj beli erényeit. A sokféle színpadi tréfa, ma­gánszám ugyancsak szép szá­mú szereplőjét lehetetlen e helyen értékelnünk, de any- nyit meg kell jegyeznünk, hogy a jól ismert művészek (köztük Kibédi Ervin. Kabos László, Csákányi László. Viola Mihály, Kazal László, Komlós András, Csal a Zsuzsa, Gálcsi- ky János. Zentay Ferenc, Szu- hay Balázs.) talán a szokott­nál is jobb kedvvel és sikerre1 játszottak. Zsudi József ren­dezése pergő, friss tempót mozgalmasságot biztosított a jubileumi műsornak, amely már nemcsak az elmúlt 25 év­re támaszkodhat, hanem — a megfelelő tanulságok figye­lembevételével — a Vidám Színpad jövőjébe is m"*'úv'v L. Z. szalagra vinni a századforduló előtti, utáni idők egy-egy fel­elevenítésre érdemes — kosz­tümös! — darabját. E koncepció jegyében ké­szült — a kötyii stúdióval közös produkcióban — az a játék is, amelynek alapötletét Molnár Ferenc adta, s amelyből Csur- ka Istvánnal írattak forgató- könyvet. Bankfiú. vastag noteszos fő­pincér, fiákeres tisztecske, ügyetlen — azaz hogy ügyfé­lén — ügyvéd. Mindezek fel­tűntek ebben a jó ötletre épí­tett és jól megírt játékban, s a történet, amit eljátszottak, nemcsak szellemes volt, ha­nem igen jellemző is arra a régi kávéházi világra. Ügy tűnik, ez a koproduk­ció is jó vásárnak bizonyult, mint nemrég az a másik, amely Soós György Hétköz­napi legendáját vitte színre — ugyancsak nyugatnémet part­nerekkel. Remek színészeket kapunk, így új arcok tűnnek fel a hazai színészportrék kö­zött. Csendes Ünnep. Mindezek után már nem sok írnivaló marad a kettős húsvéti ün­nep tévéműsorairól. Amolyan összekapart, ebből is egy ki­csit, abból is egy kicsit cse- pegletőnek tűnt a két nap. Sok külföldi átvétellel, és ke­vés hazai Termékkel. Meges­het, a műsorszerkesztők arra gondoltak: kevés nézője lesz a tévének, hiszen a figyelő sze­meket most másfelé fordítja a locsolkodás. Akácz László művelődési munka gondjait, határozzák meg a további fel­adatokat. A művelődési köz­pont fogja össze, illetve koor­dinálja a járások és a váro­sok közművelődési tevékeny­ségét, ad módszertani segítsé­get a feladatok megoldásához. Közvetlenül elsősorban Szentendre város lakosságára van nagy hatással a megyei művelődési központ, illetve a könyvtár tevékenysége. E ha­tás a legkülönbözőbb progra­mok formájában jelentkezik. Korábban például Szentend­rén csak a Teátrum tartott nyaranként színházi előadást — azt is mindössze néhány esz­tendeje. Ma három fővárosi színház, a Nemzeti Színház, a Madách Színház és az Iro­dalmi Színpad lép fel rendsze­resen. Fél esztendő alatt ti­zenkét előadást rendeznek itt, két bérletsorozat keretében. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel az ősztől már három színházi bérletsorozat előadásai kö­zött válogathatnak a szentendreiek. Lehetőség nyílt a nagy létszámú mű- vészegyüttesek bemutatkozásá­ra is. A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesét a nyáron az Állami Népi Együttes, majd pedig a Pécsi Balett előadása követi. A régi városi művelődési ház klubjai, szakkörei nemcsak megújultak, hanem mód nyí­lott új klubok, szakkörök, tár­saságok alakítására is. A nép­művészet barátainak köre ala­kuló ülésén például kicsinek bizonyult a klubhelyiség. A nemzetiségi kultúra értékeinek összegyűjtésére, megőrzésére és bemutatására jött létre a dalmát klub. A kismamaklub, a szocialista brigádvezetők klubja épp úgy nagy népsze­rűségnek örvend máris, akár­csak a pályakezdő fiatalok vagy az ifjú zenebarátok klubja. Mindezen munkához a mű­velődési központ vezetői igényt tartanak a szent­endrei üzemek es intézmé­nyek vezetőinek vélemé­nyére, segítségére. Rövidesen sor kerül annak az együttműködési szerződésnek a megkötésére is. amely a város üzemeit és a megyei művelő­dési központot hozza még kö­zelebb egymáshoz. ÁPRILIS 22-TOL ÁPRILIS 28-1G CEGLÉD, Szabadság 23—25: A stadion őrültjei 26—28: Blokád I—II. CEGLÉD, Kamara 22—25: A két amerikai* 26—28: A nap vége GÖDÖLLŐ 22— 25: Váltságdíj* 26— 27: Szembesítés 28: Oly távol, oly közel SZENTENDRE 23— 23: Keresztesek I—II. 24— 25: Zongora a levegőben 26: Csatorna 27— 28: 141 perc a Befejezetlen mondatból I—II. VÁC, Madách Imre 23—25: Az ég velem van 26—28: Gawéin és a zöld lovag ABONY 22: A nap vége 23—25: Labirintus 26—27: Követem a kijelölt irányt 28— 30: A négy muskétás BUDAÖRS 22— 25: Joachim dobd a gépbe 26—28: Egy király New Yorkban DABAS 23— 25: Aranyember 26—28: Mussolini végnapjai DUNAHARASZTI 22—23: Csillagjáró 24— 25: A rendőrség csak áll és néz 26—27: Joachim dobd a gépbe DUNAKESZI, t/örös Csillag 22—25: Gawein és a zöld lovag 26—27: Helga és Michael* 28: Végül •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 21— 22: Kenyér és cigaretta ,24—25: Nem zörög a haraszt* 26: Helga és Michael* 28—29: Egy tiszt nem adja meg magát ÉRD 20—22: Gábor diák 25— 26: A tudós magánélete 27—29: Árvácska FŐT 22— 23: Bosszúállók 24— 25: Bosszúállók üjabb kalandjai 26— 27: Ulzana GYAL 22—24: A kenguru 25— 26: A vadon kiáltása KJSTARCSA 22—23: Ha megjön József* 24—25: Próbaidősök 26— 27: A sakál napja NAGYKÁTA 22— 25: Baba ház 26—27: Bekötött szemmel 28: Stan és Pan meg a hölgyek PILISVORÖSVAR 23— 25: Front szárnyak nélkül 1—II. 2C—28: Gyémánt lady POMÁZ 22—25: A sakál napja 26—27: Zongora a levegőben RÁCKEVE 22—23: Déryné, hol van? 24— 25: Pavlinka 26—27: Tűzgömbök 5ZIGETSZENTMIKLÓS 22—25: Folytassa Kleo! 26—27: Pavlinka k L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents