Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-18 / 93. szám
1976. ÁPRILIS 18., VASÁRNAP "v^jyfqp 11 Pest megyei sonkát,, tojást nyugodtan Még csekély hibát sem találtak Megfigyelés alatt kell tartaniuk valamennyi vágóhidat, teljesítik-e a tisztasági és a köz- és állategészségügyi követelményeket. Ellenőrizniük kell a hús- és tejfeldolgozó üzemeket. Rendszeresen vizsgálni kell a félkész és a kész élelmiszerárut, nemcsak ahol készítik, hanem ahol árusítják, ott is. Legalább 2500 feldolgozóüzemet és boltot kell ellenőriznie az állategészségügyi szolgálatnak Pest megyében. A hernádi Március 15. Tsz- ben két állatorvos is dolgozik. A tsz vágóhídján sertések, juhok, húsát dolgozzák fel. Másik üzem a vágott baromfit dolgozza fel és exportálja. A vadhúst exportáló üzem a MAVAD vecsési telepe. Országonként más igények — Ebből a két nagyüzemből sokfelé visznek ki húst és hústerméket — mondja dr. Kovács József —, és minden országban más-más követelményeket támasztanak. Még a vágás körülményeit, módszereit is előírják. Valamennyi nemzetközi szabályt ismernünk kell, nehogy visszajöjjön az exportáru és megszakadjon a kivitel. Dr. Kéri Miklós, az Állategészségügyi Állomás igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyzi : — Az ország, ahová a szállítmány megy, állatorvosokat küld hozzánk a vágó- és feldolgozó üzem ellenőrzésére. Pest megyében még csekély hibát sem találtak, sőt elismerésüket fejezték ki, a szabályok gondos megtartásáért. Minket azonban ugyanígy érdekel az, amit mi eszünk meg. Megnyugvással szerzünk tudomást róla, hogy természetszerűleg nemcsak a kivitel szempontjai érvényesülnek az ellenőrzések során. Félkész- és készáruminta naponta kerül az állomás laboratóriumába. Gyakori a hibás tárolás — Erre azonban ritkán kerül sor — közli dr. Kovács. — Többnyire nincs szükség ilyen szigorú intézkedésre. Még akkor sem — ami pedig nem ritkán fordul elő, különösen a kolbász — ételmérgezést okozó szalmonella található a húskészítményben. Ezt a baktériumot ugyanis, amelyet felfedezőjéről, dr. Salmon- ról nevezték el, teljesen egészséges állat is hordozhatja. Tehát óhatatlanul bekerülhet az élelmiszerbe. Ez ijesztően hangák. A veszélyt azonban könnyű elhárítani: egyszerűen hőkezelik a fertőzött portékát. Már 72—50 fok melegben is elpusztul ez a kellemetlen mikroba. Utána biztonságosan, jó étvággyal fogyasztható a kolbász. Ritkábban és akkor is főként tejben és tejtermékben akadhat staphylococcus. Ha nem fedezik fel, szintén étel- mérgezést okozhat. De nemcsak emiatt kel olykor elkobozni tejet, tejfelt, túrót. Gyakori a boltokban a hibás tárolás. Nem az előírt alacsony hőfokon tartják a tejet Ilyenkor, de természetesen minden más szabálytalanság esetén is szabálysértési eljárást kezdeményeznek. A hamisítás sokba kerül — És élelmiszerhamisítás? — Egyre ritkábban, de az is előfordul. Vizsgálataink azt is kiderítik, és sokba kerül annak, aki elköveti. A tojás is állati eredetű élelmiszer lévén, ellenőrzése szintén a megyei élelmiszerhigiénikus szakállatorvos irányítása alá tartozik. Meg is nyugtat, hogy Pest megyéből kikerülő tojást, megyebeli üzemekből származó füstölt sonkát is nyugodtan ehetünk húsvétkor. Szokoly Endre A beteg embert az orvos, a beteg állatot az állatorvos gyógyítja és általában mindenki azt hiszi, egyiknek a másik dolgához semmi köze. Pedig az állatorvos nemcsak az ember számára gazdasági értéket jelentő állat, hanem az ember egészségére is vigyáz. Ezt többnyire csak a beavatottak tudják. Másnak nem is igen jut az eszébe. Elfojtani, megelőzni igyekszik az állatok között a járványos betegséget? De ezzel is már nem csupán az állat- egészségügyet szolgálja; az állatok között terjedő több fertőző betegség könnyen átterjedhet az emberre. Szarvasmarháról a brucellózis, vagy a tuberkulózis. Az állatorvosok nagy erőfeszítése járul elsősorban hozzá ahhoz, hogy ma már Pest megyében a nagy gazdaságok tehenészeteinek döntő többsége kétségkívül brucellózis- és gümőkór- mentes. Sőt sok falu háztáji állománya is az. Az ember egészségét fenyegető e veszedelmek leküzdöttnek tekinthetők. Fenyegetheti azonban állandóan az állati eredetű élelmiszerekben rejtőző veszély. Ennek elhárítása az élelmiszer-higiénikus állatorvos távolról sem egyszerű feladata. Ellenőrzés és megfigyelés A Pest megyei Állategészségügyi Állomáson dr. Kovács József vezető élelmiszer-higiénikus szakállatorvos, évtizednél régebben védelmezi az ember egészségét. Szervezi, irányítja az ellenőrzést, amiben persze személyesen is részt vesz. Gyakran keresi fel az élelmiszer-feldolgozó üzemeket, árusító üzleteket, piacokat. Ha Pest megyében készült állati eredetű élelmiszertől nem betegszik meg senki, az az állatorvosok, köztük hat területi élelmiszerhigiénikus érdeme. Szövetkezeti hetek az osztrák fővárosban Április 26-án tartalmasnak ígérkező kereskedelmi eseménysorozat kezdődik Bécsben: az osztrák fővárosban első ízben kezdődnek magyar szövetkezeti hetek. A magyar fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa és a KONSUM- Wien együttműködésében öt bécsi és ötvenhárom vidéki szövetkezeti áruházban május 15- ig árusítják a magyar szövetkezetek termékeit. Az osztrák partner igényei alapján főként élelmiszereket. Az üzleti akciót szövetkezeti dokumentációkkal és szövetkezeti idegen- forgalmi propagandával egészítik ki. A három bécsi szövetkezeti áruház ez alkalomra magyarosan díszített étteremben a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ szakácsai által főzött, sütött ételeket, hozzá magyar italokat szolgálnak fel. Univerzális vontatókötél A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szegedi kötélgyárában minden személygépkocsinál alkalmazható vontatókötél gyártását kezdték meg. A rendkívül nagy szilárdságú köteleket polietilén elemi szálakból sodorják. Az idén mintegy tízezer kész vontatókötelet adnak át az autókereskedelmi vállalatnak. Gótikus köcsipkék Az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építésvezetőségén, ahol a budapesti Hilton szálloda műemléki munkálatain, egyebek közt a Domonkos rendi kolostor és templom épületmaradványait konzerválják s a hiányzó részeket pótolják, nemsokára befejeződik a munka. Most a gótikus boltozat mintegy 120 négyzetméteres vörösréz lemezeit összefogó, eredeti kőbordázatot egészítik ki. Képünkön Vince László szobrász, a Le Corbusier szocialista brigád tagja, munka közben. Nagy Iván felvétele 99 Ösztönző: a társadalomtervezés Az életmódkutatás karrierje A TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK körében kevés olyan téma van, amely olyan „karriert” futott be az elmúlt évtizedekben, mint az életmód. A növekvő társadalmi érdeklődés hatására világszerte szaporodnak az életmódkutatások és publikációk. A különböző országok legjobb társadalom- tudósai, mindenekelőtt: szociológusok, pszichológusok, antropológusok és közgazdászok foglalkoznak a témával. Az elmúlt években az életmódkutatás hazánkban is erőteljes ösztönzést kapott a társadalompolitikától, a társadalomtervezéstől, amelyek hatékonysága megköveteli a különböző rétegek mindennapi életének, szükségleteinek, törekvéseinek-igényeinek pontosabb ismeretét. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy a témával kapcsolatos fokozódó érdeklődést nem tekintjük valamiféle múló divatnak, ugyanis a valódi okot a konkrét történelmi-társadalmi körülményekben kell keresni. Az okok részletezése helyett csupán utalni kívánok arra a mindenki által tapasztalt tényre, hogy napjainkban az emberek érték- rendszere, szükségletei, életmintái, vagyis egész életmódja eddig soha nem látott változáson megy át. A VÁLTOZÁST kikényszerítő tényezők közül mindenekelőtt kettőt emelek ki: az egyik ún. külső hatás; az érintkezések, kapcsolatok a világ más tájain élő népekkel egyre szorosabbak lesznek. A másik pedig a határainkon belül végbe ment változás; a társadalmi rétegek nagyarányú és történelmileg rövid idő alatt végbement mobilitása. A parasztok tömegei váltak munkássá, a munkásokból és parasztokból pedig sokan értelmiségivé lettek. Ez együttvéve azt eredményezte, hogy a különböző rétegkultúrák, értékek és életminták találkoznak, ütköznek, megkérdőjelezik egymást — mindenképpen hatnak egymásra. A kép persze teljesebb lesz, ha az említettekhez hozzátesszük a technika gyorsuló fejlődéséből származó fogyasztási eszközök tömeges elterje-» désének várható hatását. Talán elég kettőt említeni ezek közül: a gépkocsit és a televíziót, amely az elmúlt évtizedben nálunk is jelentős életmód-átalakító tényező volt. A téma aktualitásának van persze egy elég lényeges politikai, ideológiai vonatkozása is. A két rendszer versenyében ugyanis az életszínvonal mennyiségi mutatói mellett egyre inkább fontos helyet kap az a kérdés, hogy melyik rendszer képes az emberek számára magasabb „életminőséget”, humánusabb életmódot biztosítani. Ez is ösztönzi az életmód mérését és összehasonlítható elemzését, mégpedig az eddigieknél tudományosabb alapokon. AZ ÉLETMÓD KOMPLEX, nehezen körülhatárolható fogalom, azzal tisztában kell lenni a kutatóknak és a kutatásról szóló jelentést olvasóknak egyaránt. Ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert az életmód fogalmát a mindennapi életben, de gyakran a zsurnalisztikában is általában aggály nélkül, nagy magabiztossággal és egyértelműséggel használják. Amikor tehát ilyen formulákkal élünk, hogy a „munkások életmódja”, a „parasztság életmódja”, az „értelmiség életmódja” vagy az „ember életmódja”, rendszerint arra az egyszerű társadalmi tényre gondolunk, hogy — legáltalánosabban szólva — hogyan él, milyen életvitelt alakít ki a szóban forgó társadalmi csoport, vagy egyén. A nehézség csak akkor kezdődik, amikor a „hogyan él?” kérdést akarjuk megválaszolni: gondolhatunk ugyanis az életvitel külső kereteire, objektív feltételeire: települési és lakásviszonyokra, az anyagi feltételekre, a munkakörülményekre, az öltözködésre stb. Viszont gondolhatunk a cselekvésmódokra, az ismétlődő tevékenységekre, amelyeket a vizsgált réteget, vagy egyént leginkább jellemzik. Mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az életmód rendkívül összetett és sokrétű képződmény, amely magában foglalja az életkereteket és az adott keretek között végzett tevékenységeket; azt, hogy a csoport, vagy valamely egyén, mikor mit csinál, milyen célokra használja a rendelkezésre álló életkereteket. A jelenség sokszínűségéből, bonyolultságából következik, hogy a meghatározások és a kutatások rendszerint az életmód egy-egy elemére, főként a szabad időre, a lakáskörülményekre (mint életmódkeretre), és a fogyasztási szokásokra korlátozódnak. A többé-kevés- bé használható információk az életmódra vonatkozóan ezekről a területekről származnak. Az eddig elmondottakat abban lehetne összegezni, hogy, ha egy társadalmi csoport, vagy egyén életmódját vizsgáljuk, mindig szem előtt kell tartanunk azt a fontos marxi elvet, hogy az objektív társadalmi körülményeknek, viszonyoknak: meghatározó szerepe van az ember cselekvésében, magatartásában. Vagyis: amennyiben meg akarjuk érteni az emberek magatartásának indítékait, ahhoz mindenek előtt meg kell ismerni az őket körülvevő objektív viszonyokat. AZ ELEMZÉSHEZ azonban az objektív körülmények felderítésénél nem szabad megállni; szükség van a szubjektív tényezők ismeretére is. Ugyanis az egyén viszonylagos autonómiával rendekezik tulajdon létfeltételeivel szemben, amelyek pedig előírják tevékenységeinek lehetséges körét. Hiszen a mindennapi tapasztalatokból tudjuk, hogy ugyanazon objektív bázison eltérő életmódok alakulnak ki. Ezt a tényt mindenek előtt azzal magyarázhatjuk, hogy minden egyes egyén sajátos igényszinttel, értéktudattal, érdeklődési körrel rendelkezik. Az egyének meghatározott feltételek alapján.mindig választanak a különböző lehetőségek között. A választás és a döntés már önmagában rangsorolja a tevékenységeket. Az életmódminták ezekből az ismétlődő és rangsorolt tevékenységekből épülnek fel. v Az életmóddal foglalkozó kutatások tapasztalatai ezt mutatják, hogy a legnagyobb nehézséget éppen az objektív és szubjektív tényezők összefüggéseinek és kölcsönhatásának megismerése okozza. Ez persze egy pillanatra sem szegheti kedvét a kutatónak és mindazoknak, akik ebben a hallatlan izgalmas és fontos munkában részt vesznek. Az életmódban bekövetkezett változások konkrét ismerete nélkülözhetetlen a szocialista építés eredményeinek feltárásához és feladataink kijelöléséhez, hiszen a szocialista építésben, Lenin szavaival „csak azt szabad elértnek tekintenünk ami meggyökeresedett a kultúrában, a mindennapi életben, a szokásokban”. Módra László* szociológus koznak kilőni. Ezt a tervet módosítani kell, mert: — Többségében, megint csak a trófea miatt, sok az elejtésre szánt kos — így a vadászati felügyelő. Fácánból csak a kakas A vaddisznók kilövési tervét viszont emelni kell. Összesen 1767 darabot számláltak meg és ebből 1234-et a vadásztársaságok. Ebből a nagyon szapora állatból legalább ezret kellene az év folyamán elejteniük, tervük azonban alacsonyabb. Tízezerrel, vagyis 89 ezer 788-ra csökkent a megye nyúl- állománya. — Nyolcvanezer lenne fenntartható, ezért hát a nagy csökkenés ellenére sem lesz újabb korlátozás a nyúlvadászatban. Változatlanul csak november és december vasárnapjain szabad nyálra menni. A négylábúak után pillantsunk a szárnyasvadra. A fácán népesedési statisztikája csaknem eléri a kétszázezret. Száma meghaladja a tervezett törzsállományét, de mert kárt nem okoz, csökkentésére nem gondolnak. Természetesen csak kakas kerülhet puskavégre, mégpedig az idei kilövési terv szerint százezer. Legalább eny- nyi lesz a szaporulatból szeptember elsejére, a vadászati idény kezdetéig, ivarérett. Hová lett a túzok? Ismét nagymértékben csökkent a fogolyállomány, 72 ezer 795 darabra olvadt egy esztendő alatt. A múlt évben még 94 ezret olvastak össze. Ez a madár semmiképpen sem alkalmazkodik a nagytáblás gazdálkodáshoz. Az annyira ritka európai struccmadár, a túzok a természetvédelem alanya, rendkívül szigorú vadászati tilalom alatt áll. Egyetlen darab elejtése vagy befogása 50 ezer forint kártérítés megfizetésének kötelezettségével jár. De mivelhogy mégiscsak vad, tehát idén is megszámlálták és rendkívül nagy meglepetést keltett rohamos csökkenése Pest megyében, egyedüli élőhelyén, Apaj- pusztán. Múlt évben még 600 fölött, idén már csupá 223 túzokot olvastak meg. A feltűnő fogyatkozást nem orvvadászok golyója idézte elő, annyi kétségtelen. Sem valami járvány, mert akkor tömegével találtak volna túzoktetemet. Az a feltevés alakult ki, hogy sok túzok elhúzódott Bács-Kiskun megye szintén a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó pusztaságaira. Sz. E. i i á Erdei népszámlálás Több lett a nagyvad, kevesebb a nyúl és a fogoly összesítették és vetették ősz- sze a vadásztársaságok ez évi kilövési tervével. Megjegyzendő azonban, hogy a számok végül mégiscsak becslésen alapulnak, egyik fajtából több, a másikból kevesebb is legelészhet a megye erdőgazdaságaiban és más vadászterületein. Csak a trófeáért A gödöllői és a telki erdő- és vadgazdaságok állományán kívül összesen 3 ezer 650 szarvast számláltak össze, ebből 1309 a bika. A vadásztársaságok területén a fenti számadatból 1642 tehén és 866 bika találtatott — Ez túl magás szám, a társaságok területén 1400 lenne kívánatos — állapítja meg Balázs István megyei tanácsos, Pest megye vadászati felügyelője. Ugyanakkor a vadásztársaságok idei tervük szerint csak 1061 darabot akarnak kilőni. A megyei tanács mező- gazdasági osztálya képviseletében a terv emelését kezdeményezem a vadászszövetséggel közösen. Figyelembe kell venni egyrészt a terület vadeltartó képességét és eszerint az évi szaporulatnak megfelelő mennyiséget ki kell lőni a mezőgazdaságot ért vadkárok csökkentése érdekében is. A dámvad, amely észlelhető károkat eddig nem okozott, ebben az évben már Pilis, Da- bas, Cegléd és Csemö határában is feltűnt, holott eddig arrafelé nem járt. Ennek ellenére számban, Pusztavacs határát kivéve, nem növekedett, összesen 631-et olvastak meg a megyében és ebből 200 a lapátos, vagyis a bika. Egy év alatt, a legutolsó vadszámlálás óta jelentős mennyiségben, mintegy ezerrel, 12 ezer 694-re növekedett az őzállomány, de belőle a bak mindössze 4 ezer 324 darab. A távlati vadgazdálkodási terv szerint az egész megyében összesen 8 ezer őz lenne fenntartható. — A kilövési terv valamivel nagyobb a várható szaporulatnál, de számszerint több sutát és kevesebb ígéretes bakot kellene lőni — jegyzi meg a vadászati felügyelő. — A vadászok a trófea miatt inkább mennek a bakra és sokszor ejtenek el jó tulajdonságú, fiatal bakokat is, úgyhogy ezek nem tudják átörökíteni kedvező jellmzőiket. Muflon csak a Pilisben és a Börzsönyben található, mégpedig 968. A vadásztársaságok területén 382 éldegél és közülük 149 a kos. Mindössze 42 darabot szándéKét nap, két éjszaka, de inkább úgy hajnaltájban megtartották idén Pest megyében is az évente szokásos vadszámlálást. Vadászok és vadőrök kilestók, többnyire az ivóhelyre megszokott útján törekvő vadat, hogy megolvassák. Ennek az erdei-mezei népszámlálásnak adatait most Az ember egészségét is védik
