Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-17 / 92. szám
Képesítés nélküliek patrónusa 1976. Április n., szombat PEDAGÓGUSSÁ NEVELÉS ÉRDEN Ha szembe jön velem az ut- fT"fW^-™ cán, diáklánynak nézem. Egye- ‘ f ? temistának, főiskolásnak. De itt az iskolában fehér köpenyben ül, s arról beszél, hány évi tapasztalat van már mögötte a pedagóguspályán. Juhász Mihály né, az érdi 7. számú általános iskola tanítónője. Hivatását több dimenzióban is gyakorolja. Ugyanakkor maga is diákká változik. Igazolt tehát, amit fentebb fiatalosságával kapcsolatban említettem. „Csak Ültem a sarokban" Mit jelent ez a több dimenzió? Először is tanítja a harmadik-negyedik osztályosokat. Másodszor neveli a pedagógusutánpótlást. Végül otthon is nevelő: kétgyermekes anya. Azután ő ül a padban és figyel a tanár szavára: a marxista leninista esti egyetem hallgatója. A pedagógus-utánpótlás nevelésébe véletlenül csöppent, tulajdonképpen kényszerűségből. Régi gondja az általános iskoláknak, hogy sosincs annyi pedagógus, amennyire szükség lenne. Ezért az üres helyeket — mint köztudomású — képesítés nélküli nevelőkkel töltik be. De segítséget is adnak a kezdőknek, Pest megyében öt év óta ez a munka szervezett. Tapasztalt tanítók, tanárok patronálják az érettségi után tanítani kezdő fiatalokat. Juhászné már negyedik esztendeje vállalja a patrónus szerepét. — Miért? — Amikor jelentkeztem erre a feladatra, saját pályakezdésem jutott eszembe. Néha még ma is elő-előjön emlékeimben az a kínos nap, amikor először léptem be a tanáriba. Tizennyolc éves voltam, éppen csak hogy leérettségiztem, s máris visszavágytam — de a katedrára. Békés megyében laktam akkor, jelentkeztem az egyik iskolába képesítés nélküli nevelőnek. Az első tanítási napon én is megjelentem későbbi kollégáimmal együtt. Valamennyien régi ismerősként üdvözölték egymást, a nyári élménybeszámolóikkal voltak elfoglalva, kávéztak, csevegtek — én meg csak ültem a sarokban. Órákig nem kérdezte meg tőlem senki, ki vagyok, mit akarok? Később persze sok segítséget kaptam. Ezt a napot azonban nem tudom elfelejteni,. Erre gondoltam, amikor vállaltam a kezdőkkel való foglalkozást. A tanító mindig példa Sok időt, energiát igényel ez a patrónusság. Ha meggondoljuk, hogy a pedagógusok amúgy is telítettek teendőkkel a tanítási időn kívül is (adminisztráció, szakkörök, úttörőfoglalkozások stb.), nem csekélység egy tanéven át bevezetni valakit az oktatás tudományába. — Ez nem egyszerűen módszertani megbeszéléseket jelent, hanem az adminisztráció. tói kezdve sok mindent kell átadni a kezdőnek. Attól függően, melyik osztályban tanít, meg kell neki tanulnia az évfolyamnak megfelelő tananyagot. Azt is, amit korábban tanultak a gyerekek, s azt is, ami a következő évben vár rájuk. Tudnia kell tehát, milyen alapokra építhet és hová kell eljuttatni év végére a gyerekeket. A patronáló nevelőnek — így nekem is —, számos dologra kell felkészíteni ezen kívül is a kezdő pedagógust. Arra, hogyan neveljen például a hazaszeretetre, az iskola megbecsülésére. Arra kell rávezetnünk fiatal kollégáinkat, hogy mindezt folyamatában lássák, érzékeljék. Olyan apróságnak tűnő dologra is ügyelnünk kell, hogy megtanítsuk a szabványbetűk leírására, amit mi a gyerekeknek tanítunk. A tanító mindig példaként áll a gyerek előtt. Ha mi elkapkodott betűkkel írunk fel valamit a táblára csak egyszer is — hát megnézhetjük, hogy hetekig milyen füzeteket kapunk. És nem szólhatunk egy szót sem: mi mutattunk rossz példát. A sikerélmény — Kikkel, könnyebb boldogulni : kicsi vagy nagy tanítványaival? — A gyerekek talán köny- nyebben alakíthatók ... Mindez nem mond ellent annak, hogy nagyon szép eredményeket értünk el a patronálásban. Talán nem szerénytelenség, ha néha úgy emlegetjük magunk között iskolánkat, mint egy kihelyezett minitanszéket. Akikkel eddig foglalkoztunk, mindenkit felvettek a tanítóképzőbe. — Magának tehát az a sikerélmény, ha védence sikeresen előrelép... — Igen, De év közben is egy-egy jól sikerült óra után együtt örülünk az eredménynek. Szerencsés a beosztásunk annyiból, hogy ellenkező műszakban tanítunk. Nekem tehát alkalmam van az ő óráján részt venni, neki pedig az enyémen. Előtte persze közösen készítünk óravázlatot, megbeszéljük az óra menetét, s utána értékeljük az eredményt. Kezdő nevelőink más órákra is bejárnak, így szinte valamennyi kollégától tanulhatnak. — Az előbb említette, hogy a gyerekkel gyakran könnyebben lehet boldogulni, mint velük. Mire gondolt? — Előfordul, hogy a tanácsainkat nem veszik figyelembe, hogy elkapkodnak valamit, amire pedig előre figyelmeztettük őket. Amikor például fiatal kolléganőmnek készítünk óravázlatot, természetesen részletesebben, alaposabban írunk le mindent, hiszen neki még nincsenek tapasztalatai, amikre óra közben támaszkodhatna. Egyszer egyik tanítványom meglátta, hogy én csak címszavakat jegyzek fel magamnak a saját órámra. Ö is ezt tette és bizony alaposan belesült. Annak idején nekem három-négy órát tartott a felké szülés. Most már ő is elhiszi, hogy kezdetben erre több időt kell fordítani. Kárpótlás: nyáron — Ehhez a hivatáshoz nem elég annyi, hogy valaki szereti a gyerekeket — vallja Juhászné. — Ha igazán hivatásának érzi a munkáját, lelkiismere tesnek kell lennie, éreznie kell azt a nagy felelősséget, amit az a tudat ró ránk, hogy a kicsinyek jellemét döntően befolyásolja a mi viselkedésünk, tudásunk, emberségünk... — Az iskolai nevelésről már sok szó esett. Mennyi ideje marad saját gyerekeire, a közös családi programokra? Annál inkább indokolt a kérdés, hiszen saját tanulásával is tö rődnie kell. Azt is elmondták, hogy a szakszervezetben is dől gozik. Nem sok ez egy kicsit? — Ezen még nem volt időm gondolkodni. Nem szokásom panaszkodni. Ha valamit rámbíznak, vagy önként vállalom, még magánkonfliktusaim árán is teljesítem. Egyébként mindez szinte észrevétlenül zsúfolódott így össze, de valamennyit szívesen csinálom. A gyerekeimmel igyekszem ugyanany- nyit foglalkozni, mint korábban. ök nem érezhetik, hogy elfoglalt vagyok. De ez nem mindig sikerül... Például a hétvégi közös programjaink mostanában ritkábbak. Csak az édesapjukkal járnak kirándulni, vagy színházba. De majd nyáron kárpótolom őket... Máté Judit Pillanatképek 135 helységről PEST MEGYEI y_ Jjj RADlŐBHCid Könyvismertetés formájában tudósított szőkébb pátriánkról hétfőn délelőtt a rádió a még mindig tartó kedvezményes rádió vásárlási akció alkalmából. Gyulai Gusztáv ismertette Békés István Pest megyei barangolások című könyvét. Aminek anyagát olvasóink jól ismerik, mert hiszen 1971. decemberétől 1974. júliusáig vasárnaponként lapunkban jelent meg folytatásokban, még azon frissiben, ahogy az író papírra vetette. A magyar sajtó egyik leghosszabb sorozata volt ez a vállalkozás: a megye 135 helységéről közölt érdekes, tartalmas, színes pillanatfelvételeket. Ezeket kapjuk most — némiképp csoportosítva, a természetes tájegységek szerint rendezve — a kötetben Gyulai Gusztáv ismertetője kiemelte, dicsérte a kötet szerkesztését. Felhívta rá a figyelmet, hogy szinte használható útikalauznak is, áttekinthetően gyűjti ugyanis csokorba a megye nevezetességeit, történelmi emlékeit, az egyes helységekhez fűződő kalandos históriákat, egyéb színes tudnivalókat. Az ismertetés felsorolt néhányat a Pest megyei nevezetességek közül, amelyekért másoknak is érdemes lenne némi barangolásra adni a fejüket. Említette, hogy Cegléden őrzik az ország leggazdagabb Kossuth-gyűjteményét. Ott látható Shakespeare szülőházának egy piciny mása Is, amelyet Kossuth angliai tartózkodásakor angol munkások tói kapott ajándékba. Szó volt a régi római hadiútról, amely Százhalombatta térségében vezetett át, s szolgait a Pannónián át masírozó légióknak, Bírálat annyi hangzott el a könyvről, hogy keveset foglalkozik a Pest megyei lakosság mai életével, s hogy jó lenne, ha az író erre egy következő barangoLássorozatban sort kerítene. Csontos Magda Üzemi könyvesboltot építettek Budakalászon a szocialista brigádok A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat idén 14 új könyvesboltot nyit az ország különböző helységeiben. A könyveladás hálózata egyre kulturáltabbá válik, javulnak a böngészés, a kiszolgálás körülményei. Erre szükség is van, hiszen az ötödik ötéves tervben Egy őrült naplója DARVAS IVÁN VARÁZSLATA Gogolt emberileg, fróilag az érdekelte, miért megy tönkre az ember? Pontosabban a kisember. Miért fullad mega közönytől, társtalanságtól? Tárász Bulyba, Csi- csikov, Popriscsin, a gogoli életmű figurái, a történelmet, még szabatosabban a cári rendszert teszik ebben a fő kérdésben felelőssé. Gogol e szenvedő milliókkal olyan mértékben vált szolidárissá, hogy fokozatosan az őrület foglya lett. Emberi, színészi bátorság jele, hogy Darvas Iván 1967. szeptember 30-án vállalkozott az Egy őrült naplója monodráma bemutatására, melyet azóta csaknem négyszáz ismétlés követett. Egyedülálló teljesítmény. Annál is inkább az, mert nemcsak hatalmas fizikumot, akrobatikus képességet, szellemi koncentrációt igényel ez az egyszemélyes színház, hanem a játék ezúttal veszélyes is, hiszen az őrült bélső ruhájába öltözik. A teljesítmény másik értékmérője, hogy Darvas 1976-ban is a bemutató frisseségével játszik. Ezt nevezem én varázslatnak. Szüntelen megújulással kerüli el szerepbeli unalmat, bámulatos lelki, szellemi, fizikai erőnléte. Lehet, hogy voltak s lesznek nála nagyobbak. én ehhez hasonló színészi intenzitást nem láttam magyar színpadon. Darvas maga a színház, játéka sziporkázó és méltóságteljes. Énekel, rajzol, fest, végigjárja önmagában a gogoli őrület partitúráját; tökéletes biztonsággal, könnyednek tűnő alapossággal. Nincs hiányérzetünk, Darvas végig a csúcson halad viharos sebességgel, nem csökken a feszültség. Megszűnik az idő, s csak akkor vesszük észre, hogy valami rendkívüli történt, amikor az algíri bej bibircsókja végszóval Darvas meghajol. Ebben a pillanatban születik meg a varázslat, az, hogy Darvas Gogolt is továbbteremti azzal, hogy legyőzi az őrületet, mindannyiunk rejtőző ellenségét. Varázslatának alkotóeleme kettős; tehetsége, embersége. Ösz- szetett alkotóművész, aki a művészet energiáival nemcsak gyönyörködtet, hanem gyógyít is. Terápia, diadalmas terápia ez a mű, nemcsak színház, s Darvas nemcsak színész, hanem lélekorvos. Zsonglőr, szónok, áldozat és a holnap egy személyben. ö nem Cipolla, Darvas jó varázsló, aki a szakadék szélén táncolva megmenti a zuhanástól önmagát és minket is. Popriscsin megőrül, de Popriscsin a múlt, az emberiség megmenekült a tébolytól a munka, a tehetség, a jó szándék energiáival. A gogoli humánum Darvas továbbteremtő erejének közreműködésével milliós tételben sokszorozod ik. Budapesten százezren erősödtek az elmúlt kilenc évben e meredélyen táncoló, mégis győztes egyszemélyes színházban. Losonci Miklós várhatóan 10 százalékkal több könyv jelenik meg, s példányszámuk 30 százalékkal emelkedik. Áprilisban Mosonmagyaróváron nyílik új könyvüzlet, s jelentős, hogy a 72 négyzetméte rés könyvesbolt irodalommal látja majd el a munkahelyi könyvterjesztőket, s egyúttal gondoskodik a közeli lakótelep vásárlónak ellátásáról Is. Üzemi boltot avatnak áprilisban a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában: az olvasás szeretetét, a könyv becsületének növekedését jelzi hogy a szocialista brigádok közreműködésével épült. Hamarosan új üzlet nyílik Dunaújvárosban és Keszthelyen is. A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat Békéscsabán és Esztergomban is új könyv' üzlettel járul hozzá a közművelődés feltételeinek javításához. Rövidesen fogadhatja első látogatóit a felújított és kibőví tett székesfehérvári antikvá rium, amely megőrzi a környezet műemlék jellegét is. Három politikai életrajz A KOSSUTH KIADÓ ÚJ KÖNYVEI A legújabb Kossuth-könyvek között három / érdekes éleraj- zot találunk. Bár az életutak különbözőek, de egyben megegyeznek: mindegyik politikai töltésű, emberi nagyságuk abban a korban mutatkozott meg, amelyben éltek. Különbözőképpen értelmezték hivatásukat, nevüket, mégis megőrzi az utókor. Róluk szóló köteteket mutatjuk be az olvasóknak. WILHELM LIEBKNECHT Nem ismeretlen a magyar olvasó előtt Wilhelm Liebknecht élete, mégis érdemes elolvasni Vagyitn Csubinszkij könyvét, ameiy marxista értékelés alapján íródott, s hűen adja vissza a német munkás- mozgalom nagy alakjának élet- történetét. A szerző az utószóban maga mondja: a mű megírása, közben mindvégig arra törekedett, hogy közvetlen forrásból táplálkozva, megismerve a német munkásmozgalom történetének nyolc kötetét, telje, sen visszaadja azt a küzdelmet, amelyet Wilhelm Liebknecht folytatott a múlt századi Németországban a német munkásságért. A kötetben megismerkedhetünk Liebknecht gyermekkorával; hamar árván maradt, nagybátyját összeesküvés miatt börtönbe zárták, ahol halálra kínozták; mindez a fiatal Liebknechtre nagy hatást tett. Különben Németország ebben az időben a polgári demokratikus forradalom felé tartott. Marx és Engelts eszméi terjed tek, a fiatalember is hatásuk alá került, majd a fiatal forradalmár bekapcsolódott a munkásmozgalomba, sőt — Marx és Engels távollétében — Liebknecht, majd August Bebel lett a német szociáldemokrata párt vezetője. Csubinszkij Liebknecht fordulatos, gazdag életét olvasmányosan írta le és közel tudta hozni a munkásmozgalmi forradalmár alakját az olvasóhoz. A szerző nem hallgatja el Liebknecht kudarcait sem, amely a mai nemzedék számára is tanulságul szolgálhat. Az olvasó ilyen módon egy nagy egyéniséget, őszinte, tiszta embert ismerhet meg, aki minden tudását, erejét a munkásosztály felszabadításának szentelte. PAUL LANGEVIN Langevin rendszeresen adott elő munkásoknak is. Forradalmár tudós volt. Mindvégig a tudomány kollektív jellege, nemzetközisége mellett állt ki. s ennek a szellemében küzdött az emberi jogokért. Már az első világháború után — Barbusse, Romaín Rolland, Einstein és Joliot Curie mellett — vezető szerepet vállalt a háború és a fasizmus elleni harcban. Franciaország náci megszállása alatt letartóztatták, majd egy kisvárosba száműzték, vejét meggyilkolták, lányát deportálták. Megtörni mégsem tudták: a háború befejezése után belépett a Francia Kommunista Pártba, amelynek egyik nemzetgyűlési képviselője lett. Ilyen tisztségé, ben is küzdött a munkások érdekeiért, síkraszállt a szocializmus megteremtéséért. WINSTON CHURCHILL A könyv Tudós és forradalmár címmel jelent meg, írója Paul Langevin fia, André, aki barátok, tudóskollégák és harcostársak visszaemlékezései, valamint saját emlékei alapján, apja leveíeiből és feljegyzéseiből vett idézetek segítségével mutatja be a kiváló francia tudós és forradalmár életútját. Egy világhírű fizikus életével ismerkedhetünk meg, azzal az emberrel, aki nagyszerű felfedezéseivel gazdagította a tudományt, aki egyben harcos humanista, majd kommunista lett. Egyike volt azoknak a nagy tudósoknak, akik ráirányították a figyelmet az atommagban rejlő óriási energiára, s annak kutatására ösztönzött, hogy az emberiség miként meríthet ebből a kincsesbányából. Paul Langevin Pierre Curie oldalán ismerkedett meg a tudományos kutatómunkával, s később — Pierre Curie utódaként (a német megszállás idejét kivéve) — egészen haláláig. 1946-ig tanított a párizsi fizikai tanszéken. Paul Langevin, soha nem felejtette el, hogy munkáscsaládból származott, szülei csak nagy nehezen tudták taníttatni, s élete során mindig törekedett rá, hogy a jövőben a nép minden tehetséges tagjának ingyen és intézményesen biztosítsák a továbbtanulás lehetőségét. A mai francia fizikusok mesterüket tisztelték benne, de Paul FENYÖ-FÜRÉSZARUK, ALLVÁNYFAK, RÚDFÁK, FARAGOTT FÁK, ENYVEZETT ÉS FAROSTLEMEZEK, BÚTORLAPOK ÉS FAPADLÓ-BURKOLATOK bő választékával várja kedves vevőit AZ ÉRDÉRT VALLALAT 30-AS SZÁMÚ SZAKÜZLETE SZENTENDRE, RÓMAISÁNC U. TELEFON: SZENTENDRE 81-90. Udvarias, gyors, pontos kiszolgálás. Kora nagy nemzedékéhez tartozott, még közülük is kitűnt tehetségével, harcos magatartásával. Egyik életrajzírója mondta róla: kár, hogy „nagyszerű képességeit reménytelen ügy szolgálatába állította”. Valóban, Winston Churchill tüneményes pályát futott be hosz- szú élete során, hiszen kilenc- venegy éves korában halt meg, s több ízben volt Nagy-Britan- nia miniszterelnöke. Az ő kormányzása alatt lett országa a második világháború győztesei között, de azt is meg kellett érnie, hogy látta: a brit birodalom miként omlik össze. Ellentmondásos egyéniség volt. Ezt a bonyolult emberi jellemet rajzolja meg könyvében V. G. Truhanovszkij, szovjet tudóstörténész, aki lényegében első marxista értékelését adja Winston Churchill életpályájának. „Módfelett becsvágyó ember volt. A természet rendkívüli tehetséggel, akaraterővel, hihetetlen energiával áldotta meg” — írja róla a szerző. Kétségtelen érdeme, hogy a második világháborúban „felismerte a németek részéről Angliát fenyegető veszély jelentőségét, s arra a következtetésre jutott, hogy e veszély csakis a Szovjetunióval szövetségben hárít. ható el”. Ugyanakkor „egész életében harcolt olyas valamiért, ami már túlhaladottá vált, nem értette a kort, amelyben élt, képtelen volt felismerni az emberiség korabeli fejlődésének alapvető tendeciáit. A szocialista forradalom létrejöttének törvényszerűségeit sohasem értette”. Ellensége volt a Szovjetuniónak, ellensége volt minden forradalomnak, a szocializmusnak. Mégis emlékezni kell rá, mért hibái, tévedései ellenére is sokat tett a fasizmus leveréséért. Churchillről a világ különböző nyelvein már nagyon sok könyvet írtak és jelentettek meg a kiadók. A most magyarul megjelent kötetből megtudtunk minden lényegest erről a korának kimagasló nagy emberéről. Gáli Sándor KPVDSZvcrsmondóvcrscny Négy továbbjutó a Pest megyei döntőn i A KPVDSZ országos központja az idén is meghirdette a már hagyományos felnőtt szavalóversenyt. A vetélkedő most jutott el a megyei döntőkig, ahonnan a legjobbak bekerülnek a területi döntőkbe. Pest megyében is megrendezték a szavalóverseny döntőjét, amelyen tiz versenyző indult. A zsűri négy szavalót talált érdemesnek arra, hogy megyénket a területi döntőn képviselhessék. Az októberben Budapesten megrendezésre kerülő területi döntőn Valentin László, az aszódi OTP-fiók, Dobos Rózsa, a Monor és Vidéke ÁFÉSZ, Kiss Láazlóné, a nagykőrösi ÁFÉSZ és Belányi Mária, a Vác és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója vesz részt Pest megye színeiben. Az országos döntőt ugyancsak Budapesten rendezik meg november utolsó hetében. i i
