Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

Nyáregyházán jártunk Kanyargós bekötő úton érkeztünk a fővárostól 46 kilométerre fekvő Nyáregyházára. Vonat nem áll meg itt, autóbusz kapcsolja össze a községet a járás vérke­ringésének központjaival, Pilissel és Monorral. Híres szülötte Nyári Pál, az 184S-as szabadságharc dicső tá­bornoka, akinek emlékét utca őrzi. Nem afféle jellegzetes „egy főútcás” magyar falu tárult elénk, mert Nyáregyháza öt, egymástól meglehe­tősen elkülönülő területi egységből áll. Amikor leg­utóbb számba vették, 3 ezer 387 lakosa volt. A felszabadulás előtt szinte kizárólag nádfedeles viskókban nyomorgó zsellércsaládok népesítették be a falut. És ma? Félórás séta is elegendő, hogy szemünk­be tűnjék a fejlődés. Nyáregyháza éppen alakulóban. A viskóknak csak hírmondói sötétlenek itt-ott, elnyelik őket a mai igényeknek megfelelő, két-három szobás há­zak, néhol már garázzsal az udvarban. Gémeskút és tv- antenna egymás mellett: most még ez a kettősség a jel­lemző, de az előbbi egyre inkább csak múltidéző látvá­nyosság a városhoz szokott tekintetnek. A tavaszi napsütés kicsalta a rügyeket a fákra, az idősebbeket pedig ‘a házak előtti padokra, amikor elin­dultunk megtudakolni, hogyan élnek a nyáregyházi em­berek? Gazsó Ferenc PÉNZJUTALOMMAL Tejtermelési verseny Az utcákat járva, érdekes felhívás keltette fel figyel­münket, a Pest megyei Állat­tenyésztési Felügyelőség tej­termelési versenyt hirdetett a háztáji szarvasmarhatartók kö­zött. A szöveg szerint, a leg­jobb tenyésztők és tejbeszol- gáltatók pénzjutalmat kapnak. Újszerű, jó kezdeményezés: Vajon nem lehetne a ser­téshizlalást is hasonlóképpen megkedvelteiül a nyáregyházi gazdákkal? Bizony, nem árta­na, mert egyre kevesebben szerződnek az ÁUatfargallni Hivatallal. Közlekedés - panaszmentesen Mindenki — az iskoláért te a felemelkedést. Mai ne­hézségeik? — Elsősorban a szolgálta­tások körül sok a megoldat­lan problémánk. Nincs fod­rász, Patyolat-fiók, olajkály- haszerviz a községben. Aszo­ciális ellátottság sem telje­sen kielégítő, nincs bölcső­dénk, ma már kevés az óvo­dai helyünk, a csaknem 3 és fél ezer lakosra egy orvos és egy védőnő jut. Ezek az utóbbi adatok, bizony, az or­szágos átlag alatt vannak. Tervünk, hogy további szolgálati lakásokat épí­tünk, hiszen azok alap­feltételek a megoldáshoz. A gondok enyhítését nehe­zíti területi szétszórtságunk is. — A mindennapokban mit eredményezett az 1971-ben hatályba lépett, új tanácstör­vény? — A legfontosabb: egységes szakigazgatást és nagyobb ön­állóságot. Számunkra fő­ként az önálló építési ha­táskör jelentett sokat. To­vábbra is érezzük viszont, hogy odafigyelnek a mun­kánkra, támogatnak bennün­ket. - A megyei tanács pél­dául a kisebb községeket, melyeknek anyagi lehetőségei szűkösek, községrendezési tervvel segíti. A tanácsok vezető tisztvi­selői között országosan is a legfiatalabbak közé számí­tott' Kravecz László, mikor, 22 éves korában, kinevezték a végrehajtó bizottság titká­rává. A falubeliek örömmel fogadták a hírt, hiszen Kra­vecz László itt született, előt­tük cseperedett fel, az ő ne­veltjük volt. Akkoriban már rendelkezett némi tanácsi gyakorlattal, mert a járási apparátusban tevékenykedett, mint földügyi előadó, • ta­nácsakadémiát végzett, a kel­lő ismereteket is megszerez­te tehát, a felelősség azon­ban, mely a megtiszteltetés­sel együtt, hirtelen érte, úgy is roppant nagy volt. A község fejlődéséről, gond­jairól kérdeztük. — Nem számítunk a járás vonzáskörzetei közé, ezért lehetőségeink némileg sző­kébb keketek között mozog­nak — mondta. — Az előrelé­pés feltételeit, a jelentős anyagi támogatáson túl, több­nyire saját erőből kell elő­teremtenünk. Az utóbbi évek­ben így is sokat fejlődtünk. Felépült egyebek között a fogászati és körzeti or­vosi rendelő, korszerűsí­tettük az óvodát, gáztar- tály-cseretelepet létesí­tettünk, ma már 37 bel­területi utunk van, és nemsokára további 3 ki­lométer jó úttal bővül há­lózatunk. Jelenleg, a teljes falu összefogásával, épül az iskola. Reméljük, az őszi tanévnyitóra már abban ke­rül majd sor. Távlati el­képzelésünk, hogy egyszer mi is belépjünk a nagyközsé­gek sorába. — Milyenek a helybeli mun­kalehetőségek? — Legfontosabb kenyéradó az egyesült pilisi Aranyka­lász Tsz, de két ipari rész­leg is található nálunk. A Da- nuvia 1. számú gyárának 50 dolgozót foglalkoztató üze­mét és a Ceglédi Háziipari Szövetkezet varrodáját kell említenem, melyek hozzájá­rulnak ahhoz, hogy a lakos­ság egy része helybeli mun­kaalkalomhoz jusson. Sokan dolgoznak a vasad! IGV- gyáregységben, a többiek pe­dig Monorra, Ceglédre vagy a fővárosba utaznak nap mint nap. Buszösszekötteté­sünk megbízható, és mióta a Budapest—Pilis vasútvonalat villamosították, végképp nem lehet panaszunk a közleke­désre. — Nyáregyháza a felsza­badulás után mélyről kezd­PEST M EG Y El HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM 1976. ÁPRILIS 16., PÉNTEK Eső kellene Tavaszi munkák a földeken Vetik a borsót és az árpát A tavasz kissé megkésett, ezért a szokásosnál is jobban iparkodnak a tavaszi munkák­kal a járás termelőszövetkeze­teiben. Az utóbbi napokban hullott ugyan néhány millimé­ter csapadék, az azonban ke­vés volt, jó lenne, ha több is esne. Különösen az ^ őszi gabo­nafélék fejlődését gyorsítaná meg egy kiadós eső. A közös gazdaságokban a kalászosok fejtrágyázását 9 ezer 605 hektáron végez­ték el, míg a vegyszeres gyomirtás 800 hektáron fejeződött be. Több mint 15 ezer hektáron kerülnek földbe a tavasziak, ebből 2400 hektáron már föld­ben vannak. Magborsót 380, tavaszi árpát 350 hektáron, za­bot 40 hektáron vetettek él. Megkezdték a tavaszi lucer­natelepítést is néhány gazda­ságban. A burgonya 588, a szója 200, a napraforgó 292 hektáron ke­rül földbe. A legnagyobb fel­adat ezúttal is a kukorica ve­tése lesz. Öt és félezer hektáron vet­nek tengerit a termelőszö­vetkezetek. Eddig csak az úgynevezett próbavetést fejezték be, a jó időt várják mindenütt, s aztán megindulhatnak a vetőgépak. A Monori Állami Gazdaság­ban jó ütemben haladnak a tennivalókkal. Amint Hada- nich Péter központi mezőgaz­dász elmondotta, a hét végéig befejezik a zöldborsó vetését, zavartalan a magborsó, a mus­tár és a lucerna vetése, a bur­gonya ültetése is. Háromezer- háromszáz hektáron vetnek kukoricát. Az erő- és munkagépek kijavítva, előkészítve vár­ják a startot. Éjjel-nappal dolgoznak majd a földe­ken, ha kell, szombat— vasárnap is. Hatvan hektáron, 43 kukori­cái aj iával kísérletet folytat­nak. Ezen a héten befejezik a sző­lő metszését.. Már a nyári be­takarításra is gondoltak. Né­hány hét múlva elkészül a központi betakarítási ütem­terv, amelyet termelési tanács­kozáson vitatnak meg. (—é—) ZAVARTALANUL Százötvenen a járásból Kommunista műszakok a Börzsönyben A KISZ Pest' megyei Bi­zottsága felhívására az úttö­rőszövetség 30. jubileuma al­kalmából, úttörővasút épül a Börzsönyben. Április 24—25- én országszerte ifjúsági kom­munista műszakokat tartanak, így Pest megyében is több száz fiatal építi majd a kis- vasutat. A monori járásból a két na­pon százötven KISZ-es se­rénykedik majd az építkezé­sen, s 120 ifivezető is részt vesz a munkában. Kétmillió forintos hálózatfejlesztés SZAKMUNKÁSTANULÓK, BRIGÁDOK A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalót monori kirendeltségén Kiss Sándor kirendeltségvezetővel beszél­gettünk. — Az idén jelentős fejlesz­tést tervezünk — mondja. — Felújítjuk a monori Munkás­őr utca és környéke régi osz­lopait, kicseréljük a vezetéke­ket. Monori-erdön és Monor több részén hálózatfejlesztésre kerül sor, mintegy kétmillió forint értékben. Monoron és környékén 131 transzformátorállomás üzemel. Számuk az idén nyolccal gya­rapodik. A nagyközségben nincs különösebb gond az áramszolgáltatással, a lakók­kal annál inkább. Mint Kiss Sándor elmondja, havonta tíz, néha még annál is több fogyasztó áramát kell kikap­csolni, mert nem fizeti ki a villanyszámlát. Azt sem ve­szi tudomásul, hogy ha a pénz­beszedő nem találja otthon, nyolc napon belül a DÁV iro­dájába kell vinnie a pénzt. 'Gondot okoz a villanysze­relőknek a rongálás is. Min­den hónapban csaknem száz lámpatestet kell kicserélniük, mert vásott gyerekek kicsúz­lizzák, kiverik a villanykörté­ket. Á közvilágítást a főútvo­nalakon kéthetenként, másutt havonta ellenőrzik. A lakók által bejelentett hibát nyolc napon belül kijavítják. A DÁV monori kirendeltsé­gén öt éve szakmunkástanuló­kat is képeznek. Az idei tan­évben nyolcán tanulják a vil­lanyszerelő szakmát. Mint megtudtuk, a brigád­mozgalom is egyre szélesedik, különösen a Rákóczi és a Ság- vári brigád dolgozik eredmé­nyesen. (vitéz) MŰSOR MOZIK Monor: Zongora a levegő­ben. Pilis: Mussolini végnap­jai. Vecsés: Még néhány perc a béke. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyömrő, 14.30 óráitól: a gyermekszínpad próbája, 17- től: tánctanfolyam, 18-tól: a fotó- és a motorosklub össze­jövetele; a TÖVÁL tanácsko­zótermében, 10-től 17-ig: B. Szabó Edit tárlata; az úttörő- házban, 10-től 18-ig: úttörő képzőművészeik megyei kiállí­tása. Péteriben, 18-tól 20-ig: a honismereti szakkör, 18-tól 22-ig a magnósiklub foglalko­zása. RAJT: SZOMBATON László Sándor Kupa SÍREMLÉK A BÉRLETEK ÁRÁBÓL Új postahivatal A Budapest-vidéki Postaigazgatóság és a nyáregyházi községi tanács új postahivatalt építtet Nyáregyházán. A fél­millió forintba kerülő létesítmény átadását június elsejére ter­vezik. Képünkön: Peterdi István tetőfedő kisiparos munka közben. Péter László felvétele A tavaly tragikusan el­hunyt, egykori kiváló monori labdarúgó, László Sándor em­lékére .kispályás labdarúgó­tornál rendeznek az elkövet­kező hetekben Monoron. A tornára 12 csapat nevezett, a rajt április 17-én, szombaton lesz. A mérkőzések kispályán, 2X20 perces játékidővel ke­rülnek lebonyolításra, a kez­dési időpont 14 óra 30 perc minden játéknapon. A mérkőzésekre bérletet bo­csátanak ki,' 20 forintos egy­ségáron. A befolyt pénzösszeg­ből síremléket állítanak fel az elhunyt kiváló labdarúgónak. A RÉSZLETES PROGRAM A csoport, I. forduló, április 17.: Monori Tsz—Vendéglátó, FÜSZÉRT—Finommechanikai, Vasipari Szövetkezet—MEZŐ­GÉP. II. forduló, április 17.: Monori Tsz—Finommechanika, FÜSZÉRT—MEZŐGÉP, Vas­ipari Szövetkezet—Vendéglátó. III. forduló, május 1: Monori Tsz—MEZŐGÉP. FÜSZÉRT— Vasipari Szövetkezet, Finom­mechanika—Vendéglátó. IV. forduló, május 1: Monori Tsz— Vasipari Szövetkezet, MEZŐ­GÉP—Finommechanika, Ven­déglátó—FÜSZÉRT. V. fordu­ló, május 8: Monori Tsz—FÜ­SZÉRT, Vasipari Szövetkezet— Finommechanika, Vendéglá­tó—MEZŐGÉP. B. csoport, I. forduló, ápri­lis 24: Öregfiük—Honvédség, Vetőmag—Volán, Állami Gaz­daság—Rendőrség. II. forduló, április 24: öregfiúk—Volán, Vetőmag—Rendőrség, Állami Gazdaság—Honvédség. III. for­duló, május 1: öregfiúk— Rendőrség, Vetőmag—Állami Gazdaság, Honvédség—Volán. IV. forduló, május 1: Öregfiúk —Állami Gazdaság, Rendőrség —Volán, Honvédség—Vető­mag. V. forduló, május 16: Öregfiúk—Vetőmag, Állami Gazdaság—Volán, Honvédség —Rendőrség. A döntőkre május 23-a és 30-a között kerül sor. Az azo­nos helyezettek játszanak egy­mással. (g) KÉZILABDA Erdőkertes—Gyömrő 24:22 A gyömrői kézilabdázók a váci járási bajnokságban vesznek részt a jelenlegi év­adban. Az első mérkőzést idegenben vívták, és balsze­rencsés vereséget szenvedtek. A helyzetek alapján, győzel­met érdemelt volna a lelke­sen játszó gyömrői csapat. 1 k i „Majd a doki bácsi...” Elet- és korhű helytörténet Bármilyen témáról beszélget­tünk a helybeliekkel, mindig szóba került dr. Dudás Jenő ál­latorvos neve. „Majd a doki bá­csi megmondja." Ez volt a zár­szó, ha valamiben nem voltak biztosak. Nem csoda, hogy fel­keltette érdeklődésünket, mi­lyen ember lehet? Bizalom önként vállalt társadalmi megbízatásait még felsorolni is nehéz. Csak a legfontosab­bak: a Hazafias Népfront he­lyi bizottságának titkára, a gyámügyi bizottság elnöke, a tánccsoport vezetője. Az iránta érzett bizalom azonban hiva­tásából is adódik: naponta mintegy 30 portát látogat meg, őrködik az állatállomány egész­sége felett, tanácsot ad a hoz­záfordulóknak. — Nem vagyok idevalósi. Tíz éve élünk itt a feleségem­mel — mondta meglepetésünk­re. — Akkoriban értelmiségie­ket kerestek, nekünk pedig la­kásra volt szükségünk, így ke­rültünk Nyáregyházára. Fele­ségem az általános iskolában tanít. Sikerek megyeszerte Az iskolához ő is szorosan kötődik: ott szervezte meg a népi tánccsoportot amely azóta szép sikereket aratott megye­szerte. — Hogyan támadt az ötlet, hogy tánckört szervezzen? — Idekerülésünk után' né­hány héttel elmentünk az au­gusztus 20-i ünnepségre. Fel­tűnt hogy nincs ami színesítse a műsort. Én már egyetemi éveimben is táncoltam, az öt­let magától adódott tehát. A tanács is támogatta kezdemé­nyezésemet. Gyönyörű népvise­leteket kaptunk a fellépések­hez. Hamarosan már nemcsak a helyi rendezvényeken mutat­hattuk meg mit tudunk, a járá­si kulturális seregszemlén múltkoriban nyertük tizedik aranyérmünket. — Munkája közepette, mely állandó készenlétet igényel, hogyan tud időt szakítani a rendszeres próbákra? — Sokszor nehézségek árán. Nemrégiben például elléshez hívtak, és a gyerekek másfél órát vártak rám, hogy legalább egyszer eljárhassák, amit előző alkalommal megtanultak. Ezért a lelkesedésért érdemes csinál­ni. Három évtized E beszélgetés után már nem is csodálkoztunk, mikor a köz­ség 30 évét bemutató könyv el­ső oldalán ezt talátuk: KÉSZÍ­TETTE: DR. DUDÁS JENŐ. — Néhány éve, pusztán kí­váncsiságból nézelődtem az irattárban — mondta. — Sok dokumentumot találtam, de hiányzott a rendszer. Szakér­tő ismerőseimtől egyre azt hal­lottam, hogy Nyáregyháza fe­hér folt a megye helytörténeti térképén. Apránként feljegyzé­seket készítettem, négy éven keresztül. Tavaly pályázatot hirdettek, és a helyi vezetők ösztönzésére, valamint támoga­tásával elkészítettem ezt a kis könyvet, amúgy a saját fejen: szerint, inkább ösztönösen, mint tudatosan szerkesztve. A „kis könyv", melyet emlí­tettem, 85 oldalas, tele képek­kel, a helybeliek hiteles vissza­emlékezéseivel, értékes és ér­dekes adatokkal. Elénk tárja Nyáregyháza múltját, egészen napjainkig. A pályázaton II. helyezéssel díjazták az élet- és korhű alkotást. További beszélgetésre már nem volt időnk: dr. Dudás Jenő órájára pillantott, és már rohant tovább.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents