Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

1976. ÁPRILIS 16., PÉNTEK ... ----------j----- t- .——— ——-r-r ■ *,r„r. i *xuujii - i *•». 1976. április 16. Pén- tek. Csongor napja. A nap kél 4.54 — nyugszik 18.34 órakor. A hold kél 21.25 — nyug­szik 6.00 órakor. Időnként erősen megnövek­szik a felhőzet és továbbra is várható elszórtan záporeső, egy-két zivatar. A gyenge, változó irányú szél csak he­lyeként élénkül meg kissé. Legmagasabb nappali hőmér­séklet 16 cs 21 fok között lesz. Távolabbi kilátások kedd reggelig: főként nappali fel­hőképződés, záporokkal, ziva­tarokkal, legalacsonyabb haj­nali hőmérséklet plusz 3— plusz 8 fok között, legma­gasabb nappali hőmérséklet 15—20 fok között. Jelentős mennyiségű (legalább 5 mm) csapadék az ország területé­nek 60 százalékán várható. KITÜNTETÉS A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Mészáros Mi­hály grafikusművésznek, moz­galmi munkássága és grafikai tevékenysége elismeréséül 75. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend, arany fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést dr. Pozs- gay Imre kulturális miniszter- helyettes csütörtökön adta át. — Gépesítik a nehéz fizi­kai munkát. A Pest megyei Villanyszerelő Vállalat az el­következő öt évben kétszáz­ezer forintot fordít az épí­tő-szerelő ágazatban a nehéz fizikai munka gépesítésére. — Túlteljesített takarékos­ság. Á most összegzett ada­tok szerint a szentendrei já­rás termelőszövetkezetei túl­teljesítették a tavalyi taka­rékossági intézkedési tervü­ket csaknem 6 millió forint­tal. — Falumúzeum Nagybör­zsönyben. Idén nyáron' a nagybörzsönyi napok kere­tében nyitjáik meg a község tájmúzeumát. SZEPTEMBERTŐL ÜJ RENDTARTÁS AZ ISKOLÁKBAN Szeptember 1-től — az okta­tási miniszter utasítására — új rendtartás lép életbe az ál­talános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák nappali és esti tagozatán. Az óvodák­ban és az általános iskolai diákotthonokban már koráb­ban bevezették, a középiskolai kollégiumok új rendtartásá­nak kidolgozása befejezés előtt áll. A szakmunkáskép­ző intézeteik működési rend­jét szabályozó gyűjteményen együttesen dolgoznak az Ok­tatási Minisztérium és a Mun­kaügyi Minisztérium szakem­berei. ÉLETMENTŐ KISDIÁK Rapcsák András, a dabasi 3. fez. általános iskola VII. osztá­lyos tanulója 1976. február 11-én élete kockáztatásával mentette ki á község határában lévő tó jeges vizéből öccsét, Já­nost. A bátor kisdiák a megre­pedezett jégen hasoncsúszva közelítette meg fuldokló test­vérét, s miután a vízből kihúz­ta, maga után vonszolta, amíg a segítség megérkezett. Rapcsák Andrásnak csütör­tökön dr. Mondok Pál, a Pest megyei tanács elnöke adta át az Életmentő Emlékérem ki­tüntetést, és a vele járó 2000 forint jutalmat. Egy percre... — Elállóm, hogy az autó­vezető-vizsgán elbuktál az útkereszteződésekből! — Nem buktam el, csak elhalasztottuk a dolgot. — Mikorra? — Ha majd mindenütt lesz felüljáró. BALESETEK Cegléd .külterületén Balogh Jánosné, 43 éves tsz-tag helyi lakos kerékpárral féktávolsá­gon belül szabálytalanul ka­nyarodott egy személygépkocsi elé, amely halálra gázolta. Szobon, az Arany János ut­ca 8. számú ház előtt Tornán István 23 éves gépkocsivezető, ipolytöl gyesi lakes ittasan át­adta egy furgon. vezetését László György 21 éves vonta­tóvezető, letkési lakosnak, aki a balra ívelő útkanyarulatban árokba borult. A baleset kö­vetkeztében László György súlyos sérüléseket szenvedett. Vácott a Vám utca 2. számú ház előtt Tankó László 29 éves szobafestő, helybeli lakos, fi­gyelmetlenül vezette motorke­rékpárját és felborult. Tankó súlyosan megsérült. Csemő határában, a Lajos­ul izsei úton, a 3-as kilométer­kőnél Mama János 20 éves géplakatos, ceglédi lakos mo­torkerékpárjával hátulról ne­kiment a vele azonos irányban haliadó Körösi János 18 éves betanított munkás, csemői la­kos kerékpárjának. Mama és utasa, Nagy Katalin 20 éves kereskedő, csemői lakos súlyo­san, Körösi könnyebben sérült. A Tiszántúlt Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat értesíti fogyasz­tóit, hogy a tartalék pébégáz-pa- lackok kiadása palackellátási prob­lémák miatt szünetel. A tömeges fogyasztói reklamációk csökkenté­se érdekében közöljük, hogy nem tudjuk előnyben részesíteni a tar- talék-pébégáz-palack-igénylőkét. a bekapcsolásra várakozókkal szem­ben. Amennyiben a jövőben a pa­lackellátottság terén levő fe­szültségek csökkenése oly mérvű lesz, hogy lehetőség nyílik a tar­talék palackok kiadására, vállala­tunk az igényeket a megrendelés torrendjében fogja kielégíteni. ERNST THALMANN KILENCVEN EVVEL EZELŐTT, 1*86. április 16-án született Ernst Thälmann, a német és a nemzetközi munkásmozga­lom kimagasló alakja. Mint fiatal kikötőmunkás kapcsolódott be Hamburgban a szakszervezeti mozgalomba s 1917-ben tagja lett a Függet­lenségi Szociáldemokrata Párt­nak. Az első világháború évei­ben a fronton végzett forra­dalmi munkát. 1990-ban belé­pett a kommunista pártba, s 1921-ben részt vett a Hl. In- ternacionálé 3. kongresszusán. 1923-ban ő vezette a hamburgi munkásfelkelést, majd a kö­vetkező évben az akkor ala­kult Vörös Frontharcosok Szövetségének az élére állt, és csakhamar a Német Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának elnöke lett. 1924-től a birodalmi gyűlés képviselője volt: két alkalommal is őt je­lölte a kommunista párt a birodalmi elnökválasztásokon. Következetesen harcolt a párt tömegbázisának kiszélesíté­séért, a kommunista és szo­ciáldemokrata munkások együttes fellépéséért a Német­országban egyre erősödő reak­ciós, fasiszta erők ellen; ugyanakkor leleplezte a jobb­oldali szociáldemokrata veze­tők osztályelnyomő politikáját. A fasizmus uralomra jutása után, 1933. március 3-án letar­tóztatták, s attól kezdve nem került ki a hitlerista börtö­nökből. 1944. augusztus 18-án a buchemvaldi koncntráciős táborban meggyilkolták. — Eredményes tanfolyam. A püspökhatani Galgavölgye Tsz 14 számviteli dolgozója sikeresen elvégezte az Asco- ta 170/45 típusú könyvelő­gép-kezelői tanfolyamot. A . pénzügyi csoport dolgozói már megkezdték a gépi könyvelést, a közeljövőben pedig az anyagkönyvelési és a bércsoport is áttér a gépi adatfeldolgozásra. ■ — Az agglomeráció terü­letrendezéséről tart előadást a Magyar Urbanisztikai Tár­saságnak április 17-én dél­után kettőikor Gerle Ervin, a Budapesti Városépítési Ter­vező Vállalat igazgatóhe­lyettese. — Bábszakkör Leányfalun. Eredményesen dolgozik Le­ányfalun, a művelődési ház­ban a bábszakkör. Prog­ramjában nemcsak külön­féle bábprodukciók beta­nulása szerepel, hanem foglalkoznak zsákos és ma­rionettbábok készítésével. A tagok beszédtechnikai gyakorlaton is részt vesz­nek. — Fejlődő szövetkezet. A hernádi Március 15. Terme­lőszövetkezet 1973-ban 436, 1974-ben 580, 1975-ben pedig 658 millió forint termelési értéket állított elő. — Eredményes együttmű­ködés. Zebegényben együtt­működési megállapodás alapján segítik egymás mun­káját a Szőnyi István Emlék­múzeum baráti köre és a he­lyi tanács. A kör támogatá­sának köszönhető például, hogy jelentős mértékben megnövekedett a társadalmi esküvők és névadók színvo­nala. A tanács viszonzásképp a nyári rendezvények szer­vezésében vesz részt. — A szúnyogok ellen. A Dunakanyar Intéző Bizott­ság idén egymillió forinttal támogatja az idén a Pest és Komárom megyében végzen­dő szúnyogirtást, kétmillió­val pedig a Pest megyei egészségügyi létesítmények hálózatának fejlesztését. BÉLYEGKlALLfTAS A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza és a Magyar Bé­lyeggyűjtők országos szövetsé­ge bélyegkiállítást rendezett a Szovjetunió bélyegei, és Lenin szovjet bélyegeken című gyűj­teményből, amelyet csütörtök délelőtt dr. Soós László, az MABÉOSZ főtitkára nyitott meg. A kiállítást április 30-ig naponta 11 órától 19 óráig te­kinthetik meg az érdeklődők. FAVÁGÓKON — SIKERREL VIZSGÁZOTT Könnyű, meleg:, tartós, vízhatlan szövetet állítottak elő a szovjet Sztyepan Razin posztógyár és a Központi Gyapjúipari Tudományos Kutató Intézet munkatársai. Az új anyagból készült ruhákat sikerrel próbálták ki az arlian- gelszki favágók. Ilyen alapanyagú ruhákkal látják el a BAM épí­tőit is. N ép front-bizottság a környezetvédelemért Csütörtökön ülésezett a Ha­zafias Népfront Pest megyei bizottságának környezetvédel­mi bizottsága. A tanácskozáson Vajda László, a megyei nép­frontbizottság munkatársa szá­molt be az elvégzett munkáról és a soron következő feladatok­ról. Elmondta, hogy a megyé­ben megszervezték a környe­zetvédelmi társadalmi őrszol­gálatot: társadalmi munkában másfél ezer természetjáró, va­dász, horgász, KISZ-es fiatal és úttörő jelzi a helyi tanácsok­nak a környezeti ártalmakat. A tavaszi fásítások során a kör­nyezetvédelmi bizottság közre­működésével 78 ezer facseme­tét ültettek el a megye közsé­geiben, városaiban. Az ülésen Csathó István, az Országos Környezetvédelmi Tanács főmunkatársa, ismer­tette a parlament márciusi ülésén elfogadott környezetvé­delmi törvényt, s az ebből adó­dó népfrontfeladatokat. Kevesebb jelentést kér a Statisztikai Hivatal Bálint József, államtitkár, a KSH elnöke csütörtökön, a parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat az állami statisztikai információs rendszer szerepéről és ésszerű kereteiről. Elmondotta, hogy az állami statisztikai információs rend­szer pontos, tárgyilagos és lehe­tőleg gyors tájékoztatással igyekszik adatokat szolgáltat­ni a társadalmi és a gazdasági élet számszerű fejlődéséről, se­gít feltárni tényszerűségeket, ellenőrizni a tervek megvalósí­tását, információkat szolgál­tatni a tervezéshez, a döntések előkészítéséhez. Mindez termé­szetesen sok adatot igényel, az adatgyűjtést azonban minden­képpen ésszerű keretek között kell tartani. A statisztikai rendszernek az adatszolgáltatók felesleges ter­helését elkerülve kell hatéko­nyabbá tennie az adatok hasz­nosítását, s a szükséges mér­tékre kell csökkenteni az adat. gyűjtéssel és feldolgozással já­ró költségeket. Törvény által előírt feladat a takarékosság és az információs rendszer ésszerű egyszerűsítése. Ezért a havon­kénti statisztikai megfigyelé­sek számát az idén 101-ről Só­ra, a negyedévenkénti megfi­gyelésekét pedig 160-ról 114-re csökkentette a KSH. Az 1980-ig tartó időszakra ésszerűsítési tervek készülnek. Az eredeti tervek szerint 1977-ben vagy 1978-ban esedékes kis nép- számlálást. más néven mikro- cenzust nem hajtják végre, mert a meglévő adatokból anél­kül is következtetni lehet a fontos társadalmi változásokra, szerkezeti módosulásokra. A KSH adatgyűjtési rendsze­rének átvizsgálása nyomán már 1976-ra megszüntették egyes nélkülözhetőnek ítélt adatok gyűjtését, másoknál ki­sebb részletezettséggel kérik az adatokat. 1976-ban a KSH 37 beszámoló jelentést szüntetett meg, további 13-at a miniszté­riumoknak és az országos ha­táskörű szerveknek adott át, színházi estek A remény A Tliália Színház Malraux-feldolgozása Negyedik évtizede immár az idén nyáron, hogy kirob­bant a spanyol polgárhábo­rú és szabadságharc. Az a hároméves hősi küzdelem, amely nemcsak Hispánia ügye volt, hanem az egész haladó emberiség ügyévé vált, mint az antifasiszta harc élvonala: Tiszteletreméltó idézni emlé­két most, az évforduló eszten­dejében a művészet nyelvén, a színház falai között is. Ez munkált a budapesti Thália Színház vezetésében, amikor e célból André Mal- raux művét, A reményt vá­lasztották. Hitelesebb, igazabb műhöz aligha is — vagy csak nagyon kevéssé — nyúlhattak volna, hiszen a világhírű író, művelődéspolitikus maga is harcolt Spanyolországban a zsarnokság ellen, egy nemzet­közi repülőbrigád parancsno­kaként. Könyvét is (mely még a harcok idején, 1973-ban je­lent meg Párizsban, mikor még volt remény a győzelem­re) bajtársainak, a terueli csa­ta harcosainak ajánlotta. Te­kinthetjük így kulcsregény­nek, bár több is, kevesebb is annál, inkább epizódok, ripor- tázsok egységbe fogott lánco­lata, néhány jól jellemzett, s bizonyára létezett személy vé- gigvonultatásával a sodró ese­ménysorokon. Olyan doku- mentáris értékű alkotás, amely alapja lehet dokumen­tumdrámának. Bizonyára ez adhatta az ötletet a számos jól ismert és meghökkentő vállalkozásairól nevezetes színház elhatározásához, hogy a művet színpadra viszi. Megtévesztő azonban — s ezt nem filológus aprólékos­kodás diktálja —, hogy a színlap így tünteti föl a bemu­tatót: „Dráma 2 részben. Irta: Malraux”. Ez a dráma ugyanis — mint az előbbiakből is ki­tűnik — nem Malraux-é. S ezt most ne vegyük értékítélet­nek, mégis olyan megállapí­tásnak, amely kifejezni kí­vánja, hogy nemcsak műfaj­beli különbség (epikából drá­ma) mutatkozik az eredeti mű és az előadás között. Valami mást kapunk még akkor is, ha egy-egy epizódot szinte a maga teljességében vittek át a könyv lapjairól a színpadra. Kétségtelen viszont, hogy Malraux művének szelleme jelen van, s talán — a műfaji megszorításon túlmenően — éppen az elmúlt negyven esz­tendő tette szükségessé bizo­nyos momentumok erőtelje­sebb hangsúlyozását, kiemelé­sét vagy háttérbe szorítását a regényhez képest. Akkor le­szünk tárgyilagosak, Ka végül is nem összehasonlítunk, ha­nem a produkciót értékeljük. A Thália megszokott (hova­tovább kissé már túlontúl is megszokott) színházi modorá­nak jegyei jellemzik ezt a fel­dolgozást és bemutatót is. Fel­villanó jelenetsorok laza füzé­rét kapjuk, erőteljes expresz- szivitással megkomponált elő­adásban, rendezésben. Igaz, hogy ugyané színpadon már invenciózusabb bemutatókkal is találkoztunk, de ezúttal is minden törekvés, sokféle szín­padi hatás a mondanivalót szolgálja. Ez pedig egyértel­műen a forradalom igazát, céljának, törekvéseinek ma­gasrendűségét mutatja föl. Ezen 'belül valóban a küzdel­met ábrázolja, amely nem csupán az ellenséggel szembe­ni effektiv harcból, a fasisz­ták elleni véres élet-halál Tv, 18.35: A hétköznapok politikája Elválaszthatő-e vagy szoro­san összetartozik a mai ember életében a szakmai, a politi­kai és az általános művelt­ség? Mi a sorrend? Egyáltalán szükség van-e műveltségünk fejlesztésére, szüksége van-e a beérkezett, a felnőtt, megálla­podott embernek látóköre tá­gítására? Ilyen <ís hasonló kérdéseket tesz fel Wiesingeí István riporter beszélgetőpart­nereinek, munkásoknak, szo­cialista brigádtagoknak, akiket a Danuvia Gyárból hívott meg e beszélgetésre a stúdióba a televízió, hogy tőlük halljunk választ arra a kérdésre, mi­lyen a korszerű műveltség, mit jelent ma tanulni, műve­lődni. KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! Zenés mű­sor. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.20: A mai nap kulturális programjából. 8.27: A Stúdió 11 játszik. 8.50: Termé­szeti környezetünk tűréshatárai. Dr. Kovács Margittal beszélget Gazdy Dénes. 9.00: Thomas Beeeham operettfelvételeiből. 9.34: Közvetítés a tököli óvodából. 9.53: Lottósorsolás, közvetítés Tiszavas- váriból. 10.00: Hírek. Időjárás je­lentés. 10.05: Iskolarádió. Dimény Judit műsora alsó tagozatosok­nak. 10.25: Tóth Árpád versei. 10.30: Szigeti József hegedül, zon­gorán közreműködik Roy Bogas. 10.59: Lottóeredmények. 11.00: Ze­nekari muzsika. 12.00: Déli kró­nika. 12.20: Ki nyer ma? 12.30: Reklám. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Népdalok néptáncok. 14.05: Kóruspódium. 14.26: Százszorszép. Mesejáték. 15.00: Hírek. Időjárás- jelentés. 15.10: Arturo Toscanini vezényli az NBC szimfonikus ze­nekarát. 15.59: Hallgatóink figyel­mébe! 16.00: A világgazdaság hí­rei. 16.05: Zselici dombok. Nagy Piroska műsora. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 17.05: Bemutat­juk új felvételeinket. Sárai Tibor művei. 17.19: Népdalkórusok. 17.36: Hangverseny a mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 18.25: Üj könyvek. 18.28: Hallgatóink fi­gyelmébe! 18.30: Esti magazin. 19.15: A Rádiószínház bemutatója. Antigoné. Szophoklész drámájá­nak rádióváltozata. 20.10: Barbara Streisand és Andy Williams' éne­kel, Lalo Schifrin zenekara ját­szik. 20.46: Láttuk, hallottuk. 21.01: Hírek. 21.06: Üj lemezeinkből. Wagner: A bolygó hollandi. 22.00: Hírek. Időjárásjelentés. 22.15: Sporthírek. 22.20: Hanoi tavasszal. Róbert László útijegyzete, IV. rész. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 24.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 0.10: A Fekete erdő lánya. Részletek Jessel operettjé­ből. 0.25: Himnusz. PETŐFI RADIO 4.25—7.59: A Petőfi rádió reg­geli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: A pénzügyőr zenekar játszik. 8.30: Hírek. 8.33: Hangszerszólók. 8.53: Az élő nép­dal. Dr. Manga János műsora. 9.03: A nagyváros árnyékában. Demcsák Katalin műsora. 9.23: Délelőtti torna. 9.30: Hírek. 9.33: A diákherceg. Részletek Romberg operettjéből. 9.53: Lottósorsolát. 10.00—11.50: A zene hullámhosszán. 11.50: Miért csúnya? Máriássy Ju­dit írása. 12.00: Nóták. 12.30: Hí­rek. 12.33: Szimfonikus táncok. 13.00: Nőkről — nőknek. Szél Jú­lia riportja. 13.30: Hírek. 13.33: Muzsikus Péter új kalandjai. Rész­letek Ránki György gyermekope­rájából. 13.45: Időjárás- és víz­állásjelentés. Majd Kettőtől ötig... A Petőfi rádió zenedélutánja. 17.00: Az Ifjúsági Rádió órája. 18.00: Sanzonok. 18.30: Hírek. 18.33: Kedves rokonok. Részletek Vincze Ottó—Ambrózy Ágoston zenés játékából. 18.56: Látogatás a bukaresti Elektrecord hanglemez- gyárban. Divéky István műsora. 19.31: Jó estét, gyerekek! 19.42: Adám Jenő: Dankó Pista dalai. 20.30: 139—660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. 22.30: Hírek. 22.33: A bolondos lány. Részletek Gershwin játékából. 23.00: Népszerű magyar énekesek és együttesek felvételeiből. 24.00: Hírek. Idő járás jelentés. 0.10: Mű­sorzárás. S. MCSOR 14.00: Hírejc. 14.03: Műsorismer­tetés. 14.05: Századunk zenéjéből. 14.42: Az ember élete. Leonyid Andrejev drámáját rádióra alkal­mazta: Elbert János. 16.00: Hírek. 16.03: Romantikus zene. 17.23: A puritánok. Részletek Bellini ope­rájából. 18.00: Hírek. 18.03: „Sze­retem az igazságot.” Beszélgetés Németh László munkásságáról — II. rész. 18.38: A Madrigál Euró­pában. A Francia Rádió műsora. 19.30: Hírek. 19.33: Hangfelvételek felső fokon. Kari Böhm vezényel. 21.00: Irodalomtudósaink fóruma. 21.30: Üj lemezeinkből. 22.32: Áp­rilisi hangulat. Áprily Lajos ver­sei. 22.38: Schönberg: I. kamara- szimfónia. 23.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 8.58: Tévétorna. 9.05: Iskolatévé. Földrajz (ált. isk. 6. o.). 12.10: Angol nyelv (középisk. Ill—IV. o.). 14.05: Iskolatévé (ism.). 15.15: Sodrásban. Magyar film. 16.4ú: Irány az egyetem! Előkészítő a felsőfokú felvételi vizsgákra. 17.18: Hírek. 17.25: Perpetuum mobile. Ismeretterjesztő műsor gyerekeknek. 18.10: Reklám. 18.15: Mindenki közlekedik. 18.30: öt perc meteorológia. 18.35: A hét­köznapok politikája, VII/6. Köz- gondolkodásunk kérdései. 19.05: Reklám. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Tévétorna. 20.05: A bűvész. Magyarul beszélő ame­rikai filmsorozat. „Két különös láda.” 20.55: Prokofjev: Rómeó és Júlia (balett). A Bolsoj Színház fennállásának 200. évfordulója al­kalmából bemutatott előadás, fel­vételről. 2. MŰSOR: 22.00: Zenei figyelő. A Televízió Zenei Üjságja. 20.55: Tv-híradó, 2. 21.15: A napsugár nvomában. Ismeretterjesztő film­sorozat, III. rész. 21.45: Reklám. 21.50: Hazánkról szóljatok, szép szavak, V/4. rész. háborúból állott, hanem szám­talan nehézség legyűréséből is a saját soraikon, az antifasisz­ta harcosok táborán belül. A köztársasági tábor ugyanis — mint köztudott — nemcsak kommunistákból állt, számos más nézet, felfogás, indíték fűtötte, táplálta az egy sorá- közösségben, de végül is nem mindenben azonos szándékú, magatartású, fegyelmezettségű embereket. Ez világosan kitű­nik a Thália produkciójából. I>ál, tánc is fokozza az elő­adás verbális erejét, s emeli — a történelmileg tudott el­vérzés ellenére — az egész mondanivaló optimizmusát. A remény légkörét sugallja ne­mesen, szépen. A színpadra állítást értelmi és érzelmi ha­tásokra egyaránt apelláló és aktualizáló keret foglalja egy­be. A darabot indító filmmón- tázs — Bokor László nagysze­rű munkája — kitűnően te­remti meg a történelmi szi­tuációt és általánosabb érvé­nyűt is mond a fasizmus ar­culatáról, amelyre utalnak, napjaink spanyolországi ese­ményeit idézve az egész elő­adás záró mondatai is. Két szerző nevét írjuk ide: Bajomi Lázár Endréét, áld korábban magyarra fordította Malraux művét, most pedig átdolgozta, s Kazimir Káro- lyét, aki színpadra alkalmazta és rendezte. Az előadás eré­nyei és kívánnivalói egyaránt az ő munkájukhoz kapcsolód­nak. S ez a munka helyenként ugyan egyenetlen, feleslegesen elnyújtott részletekkel is ter­hes, mégis a nagy esemény évfordulójához méltó színházi, művészi demonstráció. A SZCrCpIŐii hosszú listájá­ból is első helyre kívánkozik a vendégként fellépő Kör­mendi János. Alakját — Ji- ménez — tulajdonképpen az átdolgozok teremtették még, hiszen így nem szerepel a könyvben. A forradalom olda­lára álít egykori csendőrtiszt figurája magában véve is ér­dekes, izgalmas képlet, de Körmendi oly sok egyénítefct színnel, finomsággal gazda­gítja, hogy alakítása az elő­adás egyik legnagyobb élmé­nyévé válik. Rokonszenvesen formálja meg Magninnak (kiben az író többé-kevésbé magát mintázta meg) a da­darabban központi alakját Nagy Attila, s határozott vonásokkal a közös harcban is teljesen más mentalitású parancsnokot, Gardát Mécs Károly. Emlékezetes perceket szerez egy epizódban Ínke László precízen, megragadó finomsággal elénk állított pro­fesszora, mellyel sikerül túl is mutatnia szerepének szűkebb értelmén. Bitskey Tibor (Var­gas), Harsányt Gábor (Scalio), Buss Gyula (Leclerc), Kautz- ky József (Tiszt) az előadás határozott fogalmazású pillé­rei, s Rátonyi Róbert (Semb- rano), György László (Merce­ry) képviselik mértéktartóan az oldottabb pillanatokat já­tékukkal. L. Z. L i A rádió és televízió műsora

Next

/
Thumbnails
Contents