Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-16 / 91. szám

1976. Április i6., péntek A Pest megyei Tanács teg­napi ülésén elfogadott prog­ram — az ülésről lapunk el­ső oldalán tudósítunk — be­vezetőiben megállapítja, hogy a negyedik ötéves terv ki­emelkedő eredményeket ho­zott Pest megye települései­nek fejlesztésében és a lakos­ság ellátásában. A tanácsi gazdaság ötödik ötéves ter­ve éppen ezért ezekre az eredményekre támaszkodva, s a reális lehetőségeket fi­gyelembe véve határozza meg a további teendőket, s jelöli meg azokat a célokat, ame­lyek 1980-ig elérhetőek. A megye lakossága az évtized végére várhatóan megköze­líti az egymilliót. Az egyen­lőtlen népességnövekedés miatt az agglomerációs öve- . zetben bizonyos települések szerepköre és vonzáskörzete gyorsan bővül, amit a fej­lesztési terv figyelembe vesz. Az ötödik ötéves terv idősza­kában — mondja ki a doku­mentum — megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a kommunális ellátásban mu­tatkozó elmaradás jelentős csökkentésére. Ennek érde­kében a beruházási és ellá­tási színvonal kialakításá­nál elsődlegesen a városok, agglomerációs és nagyobb munkáslakta települések, to­vábbá a városiasodó és a já­rási székhely községek kon­centrált, az átlagosnál gyor­sabb ütemű fejlesztését irá­nyozza elő a terv. Pest megye középtávú prog­ramja a fő fejlesztési te­endők között említi a lakás­építést, a közművek bővíté­séh a fekvő- és járóbeteg-el­látás színvonalának emelé­sét, a gyermekintézmények gyarapítását, valamint a ke­reskedelmi és szolgáltatási tevékenység fejlesztését. Növekvő források A tanácsok középtávú pénz­ügyi terve részletesen fog­lalkozik a költségvetés és a fejlesztési alap szabályozó Lakás 42—43 ezer épül,elkészül kórház, bővül a közműhálózat Pest megyében A TANÁCSI GAZDASÁG V. ÖTÉVES TERVE rendszerével és azokkal a módosításokkal, amelyek a tervidőszakra érvényesek. Ki­tér a vállalatok és szövet­kezetek bérfizetéseinek vár­ható alakulására, a műkö­dési bevételekre, a lakossá­gi adók és illetékek számí­tott összegére, majd a költ­ségvetési gazdasági kiadáso­kat taglalja. A többi között megállapítja, hogy e kiadá­sok öt esztendő alatt 48 szá­zalékkal növekednek, s így például a negyedik ötéves tervben rendelkezésre álló 360 millió forinttal szemben az ötödik ötéves tervben 590 millió forint szolgálja a ta­nácsi kezelésben levő utak, hidak felújítását és karban­tartását. Ugyancsak fokozódó lehető­ségekről tanúskodik, hogy öt esztendő alatt 190 millió fo­rintot fordíthatnak belvízren­dezésre és ebből az összegből a tervidőszak folyamán vala­mennyi városi tanács és öt­ven községi, nagyközségi ta­nács részesül. A költségve­tési élőirányzatok között fon­tos helyet foglal el a Duna­kanyar és a ráclcevei Duna- ág fejlesztése. Az előző öt­éves tervben szereplő 35 mil­lió forinttal szemben most 69 millió forintot adnak ki e rendkívül fontos pihenőterü­letek korszerűbb arculatá­nak megteremtésére. Úgy­szintén bővül ,a zöldterüle­tekre fordítható összeg — öt esztendő alatt 332 ezer négyzetméter új zöldterüle­tet létesítenek —, több, mint 4500 közvilágítási lámpahe­lyet szerelnek fel és 200 ezer négyzetméterrel növekszik a tisztítandó útfelület Egészségügyi kiadásokra 3,3 milliárd Szocialista és egészségügyi kiadásokra Pest mégye ta­nácsi gazdaságának ötéves terve 3,3 milliárd forintot irányoz elő. A fejlődés dina­mizmusát mutatja, hogy az 1980. évi előirányzat több, mint 240 millió forinttal na­gyobb az 1975. évinél. A tervidőszakban a legfonto­sabb feladatok közé tartozik a fekvőbeteg-ellátás javítása. A Kistarcsán létesülő 580 ágyas új kórház várhatóan 1979 első negyedévében meg­kezdi működését. Üj épület­szárnyat alakítanak ki a váci és a ceglédi kórháznál. Mind­ezek következményeként a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 31,7-ről 39-re növekszik. Jelentősen bővül a szakor­vosi ellátás. A meglevő, de korszerűtlen monori és száz­halombattai rendelők helyébe újak épülnek, sok kerül az aszódi, nagykőrösi és gyömrői rendelők bővítésére, illetve Pilisvörösvárott kisebb rende­lőintézet létesítésére. Javítja az egészségügyi ellátást 25 ál­talános orvosi körzet és 17 gyermekorvosi körzet meg­szervezése. Az anya- és gyer­mekvédelmi feladatok színvo­nalasabb ellátása érdekében 35 védőnői körzetet hoznak létre a meglevők mellé, s Tésán, valamint Gödön egész­ségügyi gyermekotthont építe­nek fel. A korábbinál gyor­sabban növekszik a bölcsődei helyek száma, öt esztendő alatt 1485 kisded számára ala­kítanak ki megfelelő elhelye­zési körülményeket. Fejlesz­tésre elsősorban a bölcsődét nélkülöző községekben, pél­dául Érden és Gyálon, vala­mint a rohamosan fejlődő vá­rosokban kerül sor. 5755 óvodai hely Oktatási és kulturális fel­adatokra hatalmas összeget, 5,4 milliárd forintot irányoz elő az öt esztendőre szóló program. Előreláthatóan to­vább növekszik az óvodás és általános iskolás korban levő gyermekek száma, s az óvodai elhelyezés iránti fokozódó igény kielégítésére, öt eszten­dő alatt összesen 5755 gyer­mek számára teremtenek napközben elhelyezési lehető­séget. Azzal számol a taná­csok programja, hogy 1976 és 1980 között a tanulólétszám mintegy 20 ezer fővel növek­szik. Ennek megfelelően a költségvetés 222 általános is­kolai és hatvan általános is­kolai gyógypedagógiai csoport szervezésére nyújt fedezetet. Megyei forrásból évenként hatmillió forintot fordítanak a taneszközök korszerűsítésé­re és 226 napközis csoportot hoznak létre. Összhangban a beruházási lehetőségekkel, száz általános iskolás diákot befogadó ott­hont építenek fel Nagykátán a tanyai gyermekek tanulásá­nak megkönnyítésére, a veszé­lyeztetett helyzetben levő fia­talkorúak intézeti nevelését pedig egyebek mellett előse­gíti, hogy a vácdukai neve­lőotthont 200 hellyel bővítik. Elsősorban a szakközépis­kolai osztályok fejlesztését tartja kívánatosnak a megye középtávú programja. Ennek jegyében az aszódi gimná­ziumban és szakközépiskolá­ban új gépipari osztályt, a váci közgazdasági szakközép- iskolában pénzügyi tagozatú osztályt, a váci Géza király téri gimnáziumban harmadik egészségügyi szakközépiskolai osztályt, a dunaharaszti gim­náziumban pedig vízügyi szakközépiskolai osztály szer­veznek. Az óvónőképzés bő­vítése érdekében új osztályt hoznak létre Nagykőrösön, Gödöllőn pedig óvónőképző szakközépiskola létesítésére kerül sor. A ceglédi egészség- ügyi iskolát a tavalyi két osz­tályról 1980-ig kilenc osztályra bővítik, s mindezek eredmé­nyeként a középiskolában to­vábbtanulók aránya a tavalyi 19,7 százalékról 1980-ra 25 százalékra nő. A középiskolai tanulmányokat folytató és ar­ra rászoruló fiatalok részére Gödöllőn százhatvannal, Nagy­kátán pedig hatvannal bővül a kollégiumi helyek száma. A szakmunkásképző intézetek ellátottsági szintjének emelé­sét esztendőnként hárommillió forint szolgálja. Kulturális területen a többi között három könyvtár és négy klubkönyvtár kialakítá­sára kerül sor, 1977-től kez­dődően évenként egymillió forinttal emelkedik a könyv­beszerzések fedezete. A mű­velődési otthonoknál elsősor­ban a városi és nagyközségi intézmények személyi és tár­gyi feltételeinek javítása a cél. Kellő alapot nyújt a költ­ségvetés a vád, a gödöllői és a százhalombattai új művelő­dési központok működtetésére. Gödöllőn 1998, Nagykőrösön 1174, Százhalombattán 1509, Szentendrén 1064, Vácott 1760 új otthon kialakításával szá­mol az öt esztendőre szóló program. A tanácsi célcsopor­tos lakásépítés keretében je­lentősebb fejlesztésre kerül sor a többi között Budaörsön, Érden, Dabason, Kistarcsa- Kerepesen, Monoron, Nagylcá- tán, Ráckeve-Szigetbecsén, Szigetszentmiklóson, Dunake­szin. Az állami és a magánla­kás-építés teljes mennyiségét figyelembe v éve dinamikus fejlődést ígérnek az előirány­zatok Budakeszin, Budaörsön, Érden, Ahányban, Dabason, Ecsaren, Vecsésen, Nagykátán, Szigetsizentimilklósoin, Budaka­lászon, Párnázom, Dunakeszin, Főtan. A célcsoportos lakásépítke­zésekhez és azok közművesíté­séhez az építőipari kivitelezés egészében már ma megvan. A Pesit megyei Beruházási Vál­lalat a létesítmények többségé­nél előzetes kapacitás^; lefog­laló megállapodást kötött. A Javuló közműellátottság lakásszám területi arányainak kialakításánál a középtávú program készítői figyelembe vették a települések lakásellá- tottsági helyzetét, a település- hálózatban betöltött szerepkö­rét és a népességnövekedés mértékét. A célcsoportos laká­sok \ mintegy kilencven száza­léka lakótelepszerűen épül fel. A korszerű kivitelezési módot mutatja, hogy a telepszerű la­kások 55 százaléka paneles, 16 százaléka blokkos, 18 százaléka öntött és 11 százaléka hagyo­mányos technológiával épül fel. A felszereltség a lakások­ban tovább javul, s az átlagos alapterülct 53 négyzetmétert tesz ki. A megépülő lakások közül 14 százalék az egy vagy másíélszobás, 76 százalék a két vagy két és fél szobás, míg a háromszobás, vagy ennél na­gyobb otthonok aránya tíz szá­zalékra rúg. A telepszerűen elhelyezett lakások 75 százalé­ka ötemeletes, míg 25 százalé­ka 6—11 emeletes épületekben lesz található, s 75 százalékuk­ban központi fűtést szerelmek féL A fejlesztési alap: 7,8 milliárd Dinamikusan növekszik a tanácsok rendelkezésére álló fejlesztési célú forintok össze­ge az ötödik ötéves tervben. Amíg 1971 és 75 között 5,6 milliárd forinttal gazdálkod­hattak a tanácsok — s ebből ténylegesen 5,2 milliárd fo­rintot használtak fel —, addig 1976 és 1980 között összesen 7,8 milliárd forint adható ki fejlesztési feladatokra, s ez a korábbinál negyven százalék­kal nagyobb összeg. A fejlesz­tési alap bevételeinek igen erőteljes növekedését elsősor­ban a nagyobb részarányú és mértékű állami támogatás tet­te lehetővé. A negyedik ötéves tervidőszak 1,9 milliárdos ál­lami támogatásával szemben a mostani tervidőszakban 3,9 miliárd forint áll a megye rendelkezésére. A jóváhagyott állami támogatás elsősorban 7100 állami lakás a lakásprogram megvalósítá­sát segíti elő a városokra kon­centráltan, a kórháziágy-szám növeléséhez pedig 450 millió forint az állami támogatás. Nem érdektelen itt megje­gyezni, hogy a lakosság teljes községfejlesztési hozzájárulása mindössze 299 millió forintot tesz ki az ötödik ötéves terv­ben. A középtávú program a to­vábbiakban részletesen kitér a fejlesztési alap különböző be­vételi forrásaira, a telekadóra, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásra, a vállalatok és szövetkezetek befizetéseire, az igénybe vehető bankhitel­re, majd megállapítja, hogy a bevételi előirányzatok növe­kedése dinamikusan bővítette a különböző fejlesztési célok elérésére fordítható összeget. A fejlesztési alap kiadásai közül a legjelentősebb tétel a tanácsi célcsoportos lakásépí­tés, amire összesen 1976 és 1980 között 3,5 milliárd forin­tot használhatnak fel. A ne­gyedik ötéves tervhez viszo­nyítva a lakásépítkezések esetében a helyi tanácsok és a megyei tanács feladata jelen­tősen bővül, mivel a többszin­tes lakások közművesítéséről — tekintet nélkül a beruhá­zókra — a tanácsoknak kell gondoskodniuk. Egyúttal meg kell építeniük a kapcsolódó létesítményeket, így az óvodá­kat, bölcsődéket, általános is­kolákat, gyógyszertárakat, ke­reskedelmi és szolgáltató egy­ségeket. Ez a magyarázata an­nak, hogy bár a célcsoportos lakásépítésre fordítható összeg 1,2 milliárd forinttal nagyobb, mint a negyedik ötéves terv időszakában e célt szolgáló pénz, maga a lakásszám csak kis mértékben emelkedik. Az ötödik ötéves tervben Pest megyében az állami lakásépí­tés keretében összesen 7124 új otthont hoznak tető alá. A magánlakásépítés várható mennyisége 35 633 lesz, s így a megyében öt esztendő alatt az állami és a magánépítkezések összesen 42 757 lakást eredmé­nyeznek. Ebből 11 935 lakóte­lepszerű, többszintes házban lesz. Jogos, a társadalmi érdeke­ket tükröző koncentrációra mutat,. hogy a megye hat vá­rosában a tervidőszakban 9605 lakás épül fel. Az állami és a magánlakás-építést egy­aránt számítva, a tervidőszak­ban a legtöbb új otthon Ceglé­den kerül tető alá. Az elő­irányzott lakásszám itt 2100. Fontos része Pest megye ta­nácsi fejlesztési tervének a közműhálózat bővítése. A me­gye vezetékes ivóvízzel ellátott lakosságának aránya a terv­időszak végére eléri a 65—66 százalékot, a csatornahálózat­ba bekapcsolt lakások pedig a teljes lakásállomány 22 száza­lékáit teszik majd ki.-Lényeges szempontnak kell tartani, hogy a közműhálózat fejlesztésénél a lakosság, a közintézmények és az ipar igényeit együttesen elégítsék ki. Éppen ezért lé­nyeges, hogy az egyes taná­csok területén működő válla­latok és intézmények a kapa­citások igénybevételének ará­nyában járuljanak hozzá a közműfejlesztés költségeihez. A tervezés során alapelvként alkalmazták, hogy a városok­ban koordinációs beruházás­ként, a nagyközségek és a köz­ségek esetében társulati úton bővüljön a közműhálózat. A tanácsi fejlesztési alapból 916 millió forintot fordítanak köz­művesítésre. Több más forrás­ból származó pénzzel együtt, így a társulati erőforrásokat is számításba véve, nem vég­leges adatok szerint hozzáve­tőleg 3,4 milliárd forint fordít­ható az ötödik ötéves tervben a megye közműhálózatának fejlesztésére. Öt esztendő alatt Cegléden 25 kilométernyi vízvezeték- hálózatot építenek meg, míg Gödöllőn 5, Nagykőrösön 5,5, Százhalombattán 3,9, Szent­endrén 5, Vácott 4,7 kilomé­terrel bővül a vezetékes víz­szolgáltatás. A községek, nagy­községek csoportjában jelentő­sebb vízvezetékh álózat-n öve­lésre kerül sor Biatorbágyon, Diósdon, Érden, Pátyott, Al- bertirsán, Törteién, Bag- Hévizgyörkön, Túrán, Valkó- Vácszentlászlón, Gyomron, Maglódon, Monoron, Pilisen, Sülysápon, Üllőn, Nagykátán, Tápiógyörgyén, Tápiószecsón, Tápiószentmártonban, Maká­don, Szigetszentmiklóson, Bu- dakalászon, Dunabogdányban, Leányfalun, Tahitótfalun, Du­nakeszin, Szokolyán, Sződ- Vácdukán. Számottevő csa­tornahálózat-bővítésre kerül sor Szentendrén, Százhalom­battán, Gödöllőn, Vácott, Bu­daörsön, Érden, Aszód-Do- mony-Ikladon, Kistarcsa-Ke- repesen, Monoron, Ráckeve- Szigetbecsén, Szigetszentmik­lóson, Budakalászon, Porná- zon, Foton. A gázvezetékhálózat teteme­sebb növelését Gödöllőn, Ér­den, Kistarcsán hajtják végre. A tanácsi fejlesztési alapból nagyobb elektromos hálózat- fejlesztésre nyílik mód Cegléd és Gödöllő városában, Biator­bágyon, Érden, Gyál-Felső- pakonyon, Kistarcsa-Kere­pesen, Veresegyházon, Farmo­son, Dunavarsányban, Pomá- zon, Főtan, Sződ-Vácdukán. Új gyermekintézmények Hűen a párt- és kormány- határozatok megszabta felada­tokhoz, a megye tanácsi kö­zéptávú terve nagy figyelmet fordít a gyermekintézmény­hálózat bővítésére. Bölcsődei helyet Cegléden 120, Gödöllőn 140, Nagykőrösön 60, Százha­lombattán 80, Szentendrén 100, Vácott 120 gyermek számára létesítenek. Budaörsön 60, Ér­den 140, Törökbálinton 60, Abonyban 40, Albertirsán 40, Gyál-Felsőpakonyon 40, Kis- tarcsa-Kerepesen 25, Pécelen 40, Monoron 60, Üllőn 40, Tá- piószecsőn 40, Dunaharasztin 40, Halásztelken 60, Sziget­szentmiklóson 60, Taksonyban 20, Budakalászon 20, Dunake­szin 40 gyermek számára te­remtenek új bölcsődei elhelye­zési lehetőséget. Tetemesen Korszerűbb üzletek növekszik az óvodai helyek száma is a következő öt esz­tendőben. A tanácsi fejlesztési alapból Cegléden 100, Gödöl­lőn 350, Nagykőrösön 175, Százhalombattán 150, Szent­endrén 250, Vácott 175 gyer­mek számára alakítanak ki új óvodai helyeket. Lényeges fejlesztésre kerül sor Biator­bágyon, Budakeszin, Budaör­sön, Érden, Sóskút-Pusztazá- moron, Abonyban, Dabason, Gyál-Felsőpakonyon, Csömö­rön, Isaszegen, Kistarcsa-Ke- repesen, Túrán, Veresegyhá­zán, Gyomron, Úriban, Vecsé­sen, Farmoson, Tápiószecsón, Tóalmáson, Dunaharasztin, Halásztelken, Szigetszentmik­lóson, Budakalászon, Dunake­szin, Foton. A városokban ösz- szesen 1200, a községekben pe­dig 4445 óvodai helyet alakíta­nak ki a mostani középtávú tervidőszakban. Súlypont: az általános iskolák Oktatási beruházásokról szólva a megye tanácsi gazda­ságának ötödik ötéves terve kimondja, hogy súlyponti fel­adat az általános iskolák épí­tése. Számítások szerint a ta­nulók létszáma mintegy húsz­ezerrel emelkedik, s éppen ezért elengedhetetlenül szük­ség van a tervezett 442 tante­rem felépítésére. Annak elle­nére, hogy az új általános is­kolák építése és a meglevők bővítése kedvező mértékű, 1980 végéig sein sikerül a szükségtantermeket felszámol­ni. Arányuk azonban csökken, de még mindig 10,6 százalék lesz. öt esztendő alatt Ceglé­den nyolc, Gödöllőn 24, Nagy­kőrösön 13, Százhalombattán 16, Szentendrén 24, Vácott 12 új általános iskolai tantermet építenek fel. Bővül az általá­nos iskolai oktatás kerete lé­nyegesebb mértékben Budaör­sön, Érden, Törökbálinton, Dabason, Gyál-Felsőpakonyon, Örkény—Hennád—Pusztavacs —Táborfalván, Aszód—Do- mony—fkladon, Kistarcsa-Ke- repesen, Nagytarcsán, Gyom­ron, Monoron, Üllőn, Vecsé­sen, Nagykátán, Saentlőrinc- kátán, Dömsödön, Kiskunlac- háza-Áporkán, Ráckeve-Szi­getbecsén, Szigetszentmikló­son, Tökölön, Budakalászon, Pomázon, Dunakeszin, Foton, Gödön. Középiskolai, illetve szakmunkásképző tantermeket építenek a középtávú tervidő­szakban Gödöllőn és Vácott, Ócsán. Kitér a tegnap jóváhagyott program arra is, hogy a terv­időszak végére a kereskedelmi alapellátást mindenütt megfe­lelő színvonalon létre kell hozni. Ez szükségessé teszi, hogy öt esztendő alatt össze­sen 100 ezer négyzetméterrel növekedjék a kiskereskedelmi hálózat. Különösen fontos, hogy az új üzletek mind alap­területüket, mind felszereltsé­güket tekintve, megfelelnek a korszerű követelményeknek, s ezért forgalomlebonyolító ké­pességük az átlagosnál na­gyobb. Az 1975 végi adatokat figyelembe véve, a fejlesztés eredményeként 240 új kiske­reskedelmi és 82 vendéglátó- egység épül fel, s ezek telepí­tésénél érvényesül a települé­sek szerepköre szerinti diffe­renciálás. Kiemelt helyet ad a középtávú terv a munkáslakta településeknek, az agglomerá­ciós övezet bizonyos nagyköz­ségeinek és a városoknak, te­hát azoknak a helyeknek, ahol a megye lakosságának nagy tömege található. Összesen 220—250 millió fo­rint értékű szolgáItatásfejlesz­tési befektetéssel számol a me­gye középtávú programja. Eb­ből 110 millió forintot a szol­gáltatásfejlesztési alap nyúj­totta támogatás biztosít. Mivel a megyében a kiemelt fo­gyasztási szolgáltatások szín­vonala alacsony, az ötödik Öt­éves tervben a textiltisztítás­ban, a gépjárműjavításban, az elektroakusztikai és háztartási gépjavításban hozzávetőleg 60 százalékkal, a lakáskarbantar­tásnál pedig 100 százalékkal kell növelni a szolgáltatói tel­jesítményt. Ennek következté­ben az egy főre jutó szolgálta­tások értéke a tervidőszak vé­gére 760 forint lesz. A szolgál­tatásfejlesztési alapból öt esz­tendő alatt a textiltisztítás bő­vítésére 32, a gépjárműjavítás korszerűsítésére 27, a lakás­karbantartás fejlesztésére 25 millió forintot fordítanak. Ez utóbbinál körzeti karbantartó egységeket alakítanak ki, s ez lehetővé teszi a mainál sok­kal kedvezőbb javítási színvo­nal elérését. x Végezetül a tanácsi gazda­ság ötödik ötéves terve az ide­genforgalommal foglalkozik. Megállapítja, hogy Pest me­gye az ország kiemelkedően fontos idegenforgalmi terüle­te, s éppen ezért nagy szükség van a vízellátás, a szennyvíz- elvezetés, a villamosenergia­hálózat és az úthálózat fej­lesztésére, az üzletek számá­nak növelésére, a szálláshe­lyek bővítésére. A szálláshe­lyek száma 1976 és 1980 kö­zött 3700-zal bővül. Ebből 1000 turistaszállás, 200 fizető­vendéglátási és 2500 kemping­hely lesz. A program szerint Szentendrén és Ráckevén mo­tel épül, a Duna-kanyarban, Visegrádon kirándulóközpon­tot létesítenek, amelynek része lesz a Visegrád—Lepence völ­gyi erdei strandfürdő. Bővítik a leányfalui meleg vizű stran­dot is. 1 1

Next

/
Thumbnails
Contents