Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-15 / 90. szám

ABONYI KRÓMKA Dinamikus fejlődés, iparszerű rendszerek Tevékeny állattenyésztők, gazdaságos tejtermelés Az MSZMP abonyi nagyköz­ségi végrehajtó bizottsága a közelmúltban a helyi termelő­szövetkezetek múlt évi gazdál­kodásáról és az idei feladatok­ról tárgyalt. Megállapították, hogy a közös gazdaságok ta­valy dinamikusan fejlődtek, terjedték az iparszerű termelé­si rendszerek, jobb lett az esz- közeláátottság. A kedvező gaz­dasági eredményekhez hozzá­járult a felszabadulásunk 30. évfordulója és a XI. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaverseny, valamint 1974. év végén meghirdetett takaré­kossági mozgallom. A mező- gazdasági üzemek, biztonságos termelésének alapja a komp­lex gépesítés. Az abonyi ter­melőszövetkezeteknél ma már megtalálhatók a legkorszerűbb, leghatékonyabb gépek és tech­nikai eszközök. Az ágazatok nagyságrend­jét tekintve az első helyen a növénytermesztés állt és az eredmények is itt voltak a legkedvezőbbek. Kiemelke­dő termésátlagot értek el ku- kukoricából, az Üj Világ Tsz paradicsomból is. Sikeresen ol­dották meg a cukorrépaterme­lés fejlesztését. Kedvező ered­ményeket értek el az állatte­nyésztésben. Jelentősen emel­kedett a szarvasmarha-állo­mány és a tejtermelés, a sza­kosított sertéstelepen a te­nyésztői munka és termelés színvonala javult. Az abonyi mezőgazdasági üzemek termelési szerkezeté­ben ebben az évben lényeges változás nem lesz. Arra töre­kednek továbbra is mindenütt, hogy olyan termékeket állítsa­nak eiő, melyek a népgazda­sági igényeknek is megfelel­nek. Ennek érdekében a nö­vénytermesztésen belül továb­bi szakosítást hajtanak végre. Az Üj Világ Tsz zöldséget, a Ságvári Endre Tsz cukorrépát, a József Attila Tsz pedig nap­raforgót és szóját termeszt .•— nagyüzemi módon. Az állatte­nyésztésben a tejtermelés nö­velését, valamint a szakosított sertéstelep gazdaságosságának fokozását szorgalmazzák. Kiemelten foglalkoznak a belső tartalékok kihaszná­lásával, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésiével, a takarékos­sággal, a. melléktermékek gon dosabb felhasználásával, a szo­cialista mrunkaverseny szerve­zésével. A tervek elkészítése során figyelembe vették az ár-, adó- és támogatási rendszer szabályait, azok hatását. Fon tos feladat lesz az élet- és munkakörülmények j avítása, a kedvezőbb munkahelyi lég­kör megteremtése. Ebben az évben minden gazdaságban szeretnék megoldani az üzemi étkeztetést. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy emelkedjen a dolgozók általános, szakmai és politikai műveltsége. Gyuráki Ferenc A RAKOCZI-EVFORD UL ON A nagy fejedelemre emlékeztek KIÁLLÍTÁS, ZENÉS IRODALMI MŰSOR A b on y ban ünnepségsoroza­tot rendeztek II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. évfor­dulója emlékére. Iskolások, felnőttek egyaránt sokan részt vettek ezeken az esemé­nyeken. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága zene- és múzeumbaráti körének pinceklubjában kiállítás nyílt korabeli dokumentumokból, melyen közönség elé került az az 1703-ban irt oltalomle­vél is, melyet a nagy fejede­lem Abonynak adományozott, biztosítva védelmét, a jószá­gok és tulajdon háborítatlan­ságát. Az oltalomlevelet hosz- szú ideig a községi irattár őrizte, de ma már csak fotó­másolata van Abonyban, a valóságos kézirat a kiállítás­ra került vissza, Őrzik a nagy­községben egy nemzeti szín selyem szalag darabját. A sza­lag arról a koszorúról szár­mazik, amely a kassai gyász­ünnepségen a Rákóczi-ham- vakat fedte, s Abony kép­viselői kapták emlékül a szer­tartás után. Abonyi Lajos író krónikája is sok érdekes ada­tot tár fel a település és Rá­kóczi kapcsolatáról. A nagyközségi záróünnep­ségen neves művészek léptek a közönség elé. Korabeli da­Bcres Ferenc korabeli dalokat adott elő tok, versek elevenedtek fel, Selley Zoltán előadóművész, Béres Ferenc énekes és Pro- kopiusz Imre zeneművész mű­sorában. A fejedelem és Abony kapcsolatáról Győré Pál tanácstitkár, a falumú­zeum vezetője tartott előadást, beszédet Zsemlye János, a népfront zene- és múzeumba­ráti körének elnöke mondott. Gy. F. Baranyi Ferenc dedikált Társadalmunk tükre Sikert aratott a Híreken túli Magyarország Az irodaiam tavaszi ünnepe, a költészet hete alkalmából, Cegléden, a Kossuth Művelő­dési Központ emeleti termében bemutatták a Híreken túli Ma­gyarország című műsort. A kortárs költők művedből ké­szült összeállítást Merényi Ju­dit előadóművész és Szersán Gyula színművész tolmácsolta. Dénes Margit zeneszerző zon­gorán adta elő az általa meg­zenésített 'verseket. Jól szerkesztett, körültekin­tően válogatott műsor hangzott el. A versek mai társadalmun- Icat tükrözték, elismerve eré­nyeit, bírálva még meglevő hi­báit. Napjaink gondjaira érzé­kenyen figyelő, időszerű kérdé­seit megfogalmazó, céljainkra mutató előadás részesei vol­tunk. A városi-járási könyvtár és az SZMT körzeti könyvtára közös rendezésében tartott iro­dalmi est iránt sajnálatosan csak mérsékelt érdeklődéi mu­tatkozott. Amennyire örömteli, hogy sok szocialista brigád tagja megjelent, annyira ért­hetetlen a pedagógusok és a diákok távolmaradása. Azt még a tavaszi szünet sem menti. Azok viszont, akik ott vol­tak és megvették a Szép ver­sek most kiadott kötetét, az előadás után örömmel vették körül a hallgatóság széksorai­ban helyet foglaló Baranyi Ferenc József Attlla-díjas köl­tőt, aki szívesen , tett eleget kedves kötelességének, tucatjá­val dedikálva az antológiát. (tamasi) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA CEGLÉDI JAPAS XX. ÉVFOLYAM, 90. SZÄM 1976. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Egészségpolifikai tájékoztató Több orvosi körzet - az igényeknek megfelelően Tovább Javult a fekvőbeteg-ellátás Ezen a héten Cegléden, az ÉVIG gyáregységében Cegléd, Nagykörös és a ceglédi járás egészségügyi dolgozóinak tar­tott egészségpolitikai tájékoz­tatót dr. Tengelyi Vilmos fő­orvos, a Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának. ve­zetője. A. tájékoztatás célja a törvé­nyek ismeretének elmélyítése, a megyében elért eredményei!: összefoglalása és a még meg­tevő hiányosságok feltárása volt. A téma kiindulópontjául az 1972-ben hozott új egész­ségügyi törvény és rendtartás szolgált. Akikor széles körű tá­jékoztatás kezdődött a lakos­ság körében. Az volt a cél. hogy minél többen ismerjék meg állampolgári jogai Icát és kötelességeiket Pest megye demográfiai helyzetét a lakosság szá­mának gyors emelkedése jellemzi. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy meglehetősen sok gyer­mek születik, másrészt pedig nagy a betelepülők száma. Ez mind a fekvőbeteg-ellátásban, mind a járóbetegek kezelése­ben megszabja a teendőket es szükségessé teszi a Budapestet övező települések gondjainak megoldásában az együttműkö­désit a fővárosi tanáccsal. A megyében 1975-ben 8485 egészségügyi dolgozó látta el a feladatokat. (Ez a szám u gyógyszertárakban foglalkoz­tatottakat nem tartalmazza.) A megyei főorvos kitért az or­vostovábbképzés jelentőségé­nek ismertetésére. Az ápolónőképzésben nagy szerepe van a váci egész­ségügyi szakközépiskolá­nak és a múlt év őszén . Cegléden megnyílt egész- * ségügyi szakiskolának. Természetesen továbbra is szükség van a munka melletti ápolónőképzésre. Az orvosetíka fogalomköre az orvosi munka minden terü­letét felöleli. Megköveteli szo­cialista társadalmunk, hogy a legkorszerűbb szakmai felké­szültséggel tegyenek meg min­dent a betegekért, hiszen az ellenszolgáltatás nélküli, lelki­ismeretes orvosi ellátás min­den államipolgárt megillet. Még az is előfordul, hogy a betegek egy része túlzott igé­nyeket támaszt, és kielégíté­séért anyagi ellenszolgáltatás­ra is hajlandó. Az ezzel össze­függő szabálytalanságokat .minden esetben szigorú fele- lősségrevanás követte. Az orvosi magángyakorlat­tal kapcsolatban több szabály­talanságot megszüntettek. A lövőben az az irányelv érvé- nvesül. hogy magánrendelést csak ott és olyan szakmában Előrelátó tervezők Beszélgetés a város holnapjáról Munkás kell az erősödő iparhoz A város múltját őrző falak között, a Kossuth Múzeum­ban arról folyt a napokban beszélgetés, hogy milyen jövő vár a településre. Fiatotok és idősebbek, a múzeum ba­ráti körének, a Turini százas küldöttség baráti körének tagjai, érdeklődők jöttek el, hogy meghallgassák és meg­kérdezzék feleletet várva Vincze Jánost, a városi ta­nács elnökhelyettesét. A város holnapjáért nagy felelősséggel munkálkodók terveit tettek követték, s kö­vetik ezután is. Megtudhat­juk, hogy a tanács az ötéves tervek mellett hosszabb táv­latokban is gondolkodik, megbízást ad tervek készíté­sére, kidolgozására. A beszél­getés során szóba került a to- vábbiparosodás és a munka­erőkérdés még a városon átfüstölígő csemői kisvasút jö­vője is. Cegléd parkjainak örömteli változása és a köz­tisztaság kívánni valói sem kerülték el a felszólalók véle­ményét. Szó volt arról is, hogy a lakosság segítő társa­dalmi munkával és a megle­vő szép őrzésével mennyit te­het Ceglédért. ígéret hangzott el azzal kapcsolatban, hogy a Lenin parkbeli játszótéren ivóvízhez jutnak a jövőben a játszadozó gyerekek. (maczelka) Tüzes hétvége Lángra kapott az avar Sziréna szólt az erdőkben A száraz, szeles hétvége is­mét bővelkedett tűzesetekben. A ceglédi tűzoltók működési területükön • túlra is többször kivonultak. Albertirsán a tűz húsfüstö- iésből származott: a Tessedik Sámuel utcai háztartásban a húsfüstölő láda kapott lángra. Szerencsére, *a környező épü­letekben nem esett kár. Vasárnap kora délután a monori járás Mende felőli ré­szén erdőtűz oltásában segít­Tájékozódás Törteién Táborhelyül választanák ///. Egy férfi mosolyogva lép ki az iskola igazgatói irodá­jából. — Jó hírt hozni tért be Striczky György tanárunk. Két diákja, Svábenszky Erika és Mihály Éva hatodik, il­letve nyolcadik lett az út­törők megyei orosz tanul­mányi versenyén — kapjuk a felvilágosítást Fajka János- rmtól, az általános iskola igazgatónőjétől. Élet az iskolában Az igazgatónő helyettese, Dér Irén veszi át a szót: — Évek óta törteti paj­tás hozza el az első vagy má­sodik helyezést jelentő dí­jat a járási erőpróbáról, orosz nyelvből. Szép sikerrel büszkélkedhet énekkarunk, a lövészgárda, az ifjú vörös­keresztesek csoportja és az úttörő tűzoltócsapat is. A vendégek a kapcsolatok felől érdeklődnek. A termelőszövetkezet a gyakorlati foglalkozások szin­tvonalán emelt sokat, a mű­velődési ház igazgatója hoz­zájárult, hogy télen és rossz időben a nagyteremben tart­sák a testnevelésórákat. A szülőktől is mind több se­gítséget kap az iskola. Leg­utóbb például a rajzoktatást könnyítendő, az egyik aszta­los apa, Tűri Sándor, mo­del ltar tó állványokat készí­tett társadalmi munkában. Klubhelyiség épül Kimegyünk az udvarra. Napsugarak cirógatják az öreg iskolafalakat. Távolabb munkások hajlonganak, erős marok szorítja a malterosta- licskát, üstben bitumen for­tyog. A Dózsa Tsz építői vál­lalták, hogy klubhelyiséget alakítanak ki az iskola pincé­jében. — Gondjaink? Hát, persze, azoic is akadnak — folytatja az igazgatónő. — Testüle­tünk létszámához mérten sok a képesítés nélküli pe­dagógus, huszonnyolcból hat. De jobb a kép, ha azt néz­zük, nevelőink közül nyol­cán tíz évnél, heten pedig húsz évnél régebben taníta­nak a községben. Csak mel­lesleg említem meg, hogy kevés a férfitanárunk. Az apróbb-nagyobb nehézségek ellenére, arra törekszünk, hogy minél több életet vi­gyünk be az Iskolai munká­ba. A döntés — Annak alapján, amit láttunk, hallottunk/ várako­zással tekintünk a majdani táborozás elé. Kedves, dol­gos, vendégszerető emberek lakják a községet, szívesen jövünk Törteire. Bizonyára sokat tanulunk majd egymás­tól — mondott köszönetét a község vezetőinek Köllő Mik- lósné és Borbély Zoltánná. Gy. M. (Vége) keztek a tűzoltók. Csaknem azzal egyidőben, másik gép­járműfecskendőjükkel a Putri­sarki erdőbe kellett kivonul­niuk: városbeli fiatalok raktak tüzet az ételmelegítéshez, egy nagy tuskó gödrét találták a célra a legalkalmasabbnak, ám az éledő lángok átterjedtek a környező avarra. A meg­lepődött társaság gallyakkal kezdte elverni az egyre job­ban terjedő tüzet. Feláldoz­ták locsolásra ivóvizüket is. A körülményekhez képest szak­szerű beavatkozás végül siker­rel járt: a tűzgyújtókból át- vedlett tűzoltó brigád is meg­érti most már a tilalmat, amely erdőben sehol sem en­gedi meg a tűzrakást. (jakab) engedélyeznek, amely a lakos­ság jobb ellátása szempontjá­ból feltétlenül szükséges. Az orvosok alapvető kötelessége a maximális tudás megszerzése, önmaguk rendszeres tovább­képzése. Megyénkben az egészségügyi dolaozók többsége az új egész- séqügyi törvény szellemében, etikusan dolgozik. Az inarban az úgynevezett foglalkozási be­tegségek száma nem magas. A mezőgazdaságban a munka- egészségügyi helyzet javuló. A járványhelyaet is kedvezően altokul. Az orvosi körzetek szá­ma az igényeknek megfelelően emelkedik. A városokban be­fejeződött a gyermekorvosi körzetek hálózatának kiépíté­se. A ceglédi és a váci kór­ház felépítésével javult a fekvőbeteg-ellátás. A ceglédi elmepavilon' elké­szítését követően megkezdi« működését az ideggondozó rendelő. A népesedéspolitikai hatá­rozat kedvező hatása érezhető. Emelkedett az élveszületéseK száma, kevesebb a terhesség­megszakítás, a nem kívánt ter­hesség, több a megelőző véde­kezés. A születések számánaic növekedése további feladat­ként veti fel a bölcsődeépítést, a meglevő gyermekintézmé­nyek bővítését Dr. Tengelyi Vilmos tájé­koztatójában leszögezte, hogy az új egészségügyi törvény megjelenése óta -tovább fejlő­dött a megye egészségügyi el­látása. Javultak az egészség­ügyben dolgozók élet- és mun­kakörülményei." Intézkedési terv készült a gyógyító-meg­előző orvosi ellátás színvona­lának további fejlesztésére és az ötödik ötéves terv tartal­mazza az alapvető célokat, in­tézkedéseket. Ezek szerint a fekvőbeteg-ellátás fejlesztése, az alapellátás bővítése, az anya- és gyermekvédelmi, to­vábbá az üzemegészségügyi el­látás javítása a teendő. T. T. Vasárnap délelőtt Többsincs királyfi Vasárnap, április 18-án dél­előtt gyermekelőadást tart Cegléden az Állami Déryné Színház társulata. Benedek Elek és Benedek András me­sejátéka, a Többüncs királyfi kerül színre. Az előadás 11 órakor kezdődik, jegyek kor­látozott számban kaphatók és a bérletek érvényesek. KÉZILABDA MNK A KÖZGÉP SE győzelmei A kézilabda MNK megyei döntőjében a KÖZGÉP SE NB Il-es férfi együttese legutóbb két mérkőzést vívott. Előbb Solymáron léptek pályára, ahol nagy küzdelemben, szo­ros mérkőzésen nyertek (20:19), majd a Váci Híradást fogadták. Ez utóbbi találkozó ismét ceglédi győzelemmel végződött, így a csapat az ed­digi hat mérkőzésén 9 pontot szerzett, s mivel már csak két­szer lép pályára (mindkét al­kalommal itthon), szinte biz­tos a továbbjutása az MNK országos döntőjébe. Ceglédi KÖZGÉP SE—Váci Híradás 23:12 (9:6) KÖZGÉP: Szabó L. — Jó­nás, Enyedi, Szabó Z„ Gyenes, Unicsovics, Malizs. Csere: Tú- róczi — Nagy, Ignácz, Mikulás. A váciak az első félidőben még tartani tudták magukat, a KÖZGÉP 10:7 után húzott el. Mindkét részről nagyon sok volt az eladott vagy elhamar­kodottan ellőtt labda. A ceg­lédiek közül a legtöbb gólt Jó­nás szerezte, kilencet. (u—ó) 9 i i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents