Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-15 / 90. szám
Nevelésközpontú tantervek Dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes nyilatkozata A sa jtó az elmúlt hónapokban gyakran foglalkozott az általános, és középiskolák készülő új tantepveivel, tankönyveivel. Hírek jelentek meg a tantervi munkálatokról, a tankönyvpályázatokról, a pedagógiai szaksajtó több tantervi tervezetet teljes terjedelemben közölt, vitacikkek láttak napvilágot arról, hogy mi hiányzik a tantervekből A készülő új tantervekkel kapcsolatban dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes válaszolt Deregán Gábornak, az MTI munkatársának kérdéseire. , • Milyen helyet foglalnak e! az új tantervek az iskolák életében? Mi teszi szükségessé a változást? ' — Azzal a látszólag felesleges megállapítással kell kezde- ni, hogy a világ halad, változik: a tudományok növekvő mértékben termelik a mindenki számára szükséges ismereteket, a művészetek új és új alkotásai követelnek helyet az általános műveltségben. Emellett a társadalom jogos igényei a neveléssel szemben is növekednek. Elég, ha a családi életre, a környezetvédelemre, a közéletáségre nevelést említem. Az így jelentkező problémák feloldására törvényszerűen születik meg az a politikai döntés, hogy a tananyagot sürgősen csökkenteni kell, es egyúttal el kell kezdeni az új, a korszerűbb tantervek kialakítását. Legutóbb az 1972-es oktatás-politikai párthatározat hozott ilyen döntést, ennek végrehajtásán dolgozunk. Ma az általános és középiskolákban ae 1961. évi reform alapján készített tantervekkel folyik a munka. Ezeket 1963 es 1969 között fokozatosan vezettük be. Vannak közöttük olyan tantervek, amelyek 20 tanéven át maradnak érvényben. Az elmondottakból következik, hogy ez sok. Ebben az évszázadban öt teljes és ugyanennyi részleges — például tananyagcsökkentés jellegű — tanterwálitásra került sor. A jövőben meg kell valósítanunk a tantervek megújításának tervszerűbb ütemezését • Várhatóan meddig fognak élni ezek az új tantervek? ' — Az új általános iskolai tantervek bevezetése 1936-ra fejeződik be. Elengedhetetlen, hogy ehhez a középiskola altkor alkalmazkodjék. Egy tantervi rendszer teljes megújításához szükséges a tapasztalatok elemzése, a korszerű tartalom szakszerű igényeinek megfogalmazása, ezek egyeztetése, rendszerbe foglalása és pedagógiai feldolgozása. Ideiglenes tantervek, tankönyvek készítése és kipróbálása előzd meg a végleges megfogalmazását es bevezetését. Ez 9 évet igényel. Szükségszerű, hogy a jövőben egy-egy 9—10 éves szakaszon belül lehetőleg biztosíts ült az állandóságot, a szakasz végén pedig szükség szerint korrekciót, vagy teljes megújítást hajtsunk végre. • Miként tükröződik az oktatáspolitikai párthatározat a készülő tantervekben? Mi az új a közeljövő tanterveiben? — Elsősorban a nevelés jelentősegének, meghatározó voltának az érvényesítését említem. Amellett, hogy a nevelés az egész társadalom feladata, maguk a tantervek alapalveikben, a készítés módjában, felépítésükben és az alkalmazott terminológiáiban hangsúlyozzák a nevelést. Akik figyelemmel kísérték, láthatták, hogy a tantárgyi tantervek helyét a tanórán folyó nevelés terve váltja fel, és része a dokumentumnak 'az órán és az iskolán kívüli nevelés terve is. A nevelés fontosságát emeli ki az is, hogy az új tantervek az alapvető ismeretek tanítására törekszenek, a tanulók gondolkodását A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnök- helyettesei és művelődésügyi osztályainak vezetői szerdán a Kulturális Minisztériumban dr, Orbán László kulturális miniszter elnökletével értekezletet tartottak. Dr. Pozsgay Imre kulturális miniszterhelyettes időszerű mflvészetpolitikai kérdésekről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. A munkaértekezleten részt vett és felszólalt Tóth Dezső, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának helyettes vezetője. A tanácskozáson szóba kefejlesztve kívánják kialakítani a folyamatos tanulás igényét, azt, hogy képesele legyenek a folyamatos önművelésre. Nagymértékben növeljük a pedagógusok szabadságát azzal, hogy rugalmasabb tantervi kereteket alakítunk ki. A módszerek önálló megválasztásán tül a tananyag egy részének feldolgozása is a tanári elhatározástól függ. A demokratizmus érvényesítését szolgálták a tantervi viták: minden véleményt, minden javaslatot mérlegelünk, semmi sem kerül a papírkosárba. Meg kell érteni azonban, hogy az ellentétes kívánságok teljesítése lehetetlen, valamennyi javaslat egymásra halmozott érvényesítése pedig elviselhetetlen túlterheléshez vezetne. > m Milyen további muüka kapcsolódik a tantervekhez? — Az új tantervek előkészítése az oktatásügy legnagyobb feladata. Sok tevékenység kapcsolódásait, összehangolását jelenti. A tartalmi kérdések elemzése, megoldása mellett szerteágazó feltételrendszer biztosítását igényid. Hogy a legfontosabbak közül néhányat említsek: az iskolahálózat fejlesztése, tankönyvek és más, a tanulók számára készített nyomtatott segédeszközök, tanári segédkönyvek, szemléltető és munkáltató eszközök, pedagógusellátottság, a pedagógusok felkészítése. Arra törekszünk, hogy az új itamitier- vek bevezetéséhez minden szükséges feltételt megteremtsünk. rült a Kulturális Minisztérium és a tanácsok kedvezően alakadó munkakapcsolata, s további együttműködést segítő tennivalók. Élénk eszmecsere bontakozott ki többek között a művészetek növekvő közművelődési szerepéről, az alkotó- műhelyek felelősségéről és önállóságáról, a tanácsok irányító tevékenységéről, a szakigazgatási munka színvonalának emelkedéséről, Elemezték azokat az eredményeket, amelyeket — tanácstörvény érvényesülése jegyében — a megyék alkotóműhelyei érték el a különböző művészeti ágaikban. Elhunyt ToldaSagi Púi Súlyos betegség következtében, életének 63. évében elhunyt Toldalagi Pál költő. Temetéséről később intézkednek. A Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja ★ 1914. január 7-én született Kolozsvárott. Egy ideig szülővárosában és Nagyváradon élt, majd Budapestre költözött. Középiskoláinak elvégzése után a jogtudományi karra iratkozott be, a költészet azonban hamar „elhívta”, tanulmányait nem fejezte be. Vívódó gondolatokat tükröző, halk szavú, finom hangulatú versei a 30-as évektől kezdődően napjainkig, a Nyugattól a Korlársig, rangos irodalmi orgánumokban láttak napvilágot. Első kötete, a Hajnali versenyfutás 1936-ban jelent meg, s ezt további összeállítások követték. Számos költeményét franciára és németre is lefordították. Tárgysztárok a Hcrkulesfürdói emlékhez A Herkulesfürdöi emlékhez, Sándor Pál rendező új játékfilmjéhez, amely 1920-ban történik, korabeli gyógyászati kellékekre is szükség volt. Országszerte kutattak, míg végül Bács-Kiskun megyében akadtak rá egy másutt már fel nem lelhető villanyozó gépmatuzsálemre, az úgynevezett Zandergépre és más tárgyakra. A kecskeméti megyei gyógyítástörténeti szakgyűjteményből és annak kiskunfélegyházi orvostörténeti részlegéből ősz- szegen hatvan ritka muzeális tárgyat kölcsönöztek a film szanatóriumi jeleneteinek berendezéséhez. Az orvosi munkaeszközök, a hajdani patika- edények, az Ausztriában készült Delfin-mintás porcelán vízszűrő, a századeleji írópult, a gyógyítás isteneit ábrázoló szobrocskák, s az egyéb tárgysztárok — miután betöltötték filmbeli rendeltetésüket — a napokban visszakerültek '-a szakgyűjteményekbe. Művelődéspolitika és tanácsigazgatás Váci ünnep A Duna-műhely jubileumi kiállítása a Madách Imre művelődési központban ipari szakközépiskolások elismerő soraiban, akiknek tisztelgő aktivitása az első bizonyíték, hogy az új művelődési központ a munkásoké és az ifjúságé lesz. A kultúra gazdag ajándéka ezzel az ünnepi kiállítással megkezdte jótékony áramlását. Losonci Miklós Gyurcsek Ferenc: Diadalkapu, II. HETI FILMJEGYZET Fegyverek Prágának Jelenet a Fegyverek Prágának című csehszlovák filmből. Bizonyára az alkalom (Csehszlovákia Kommunista Pártjának most ülésező XV. kongresszusa) miatt került éppen e hét moziműsorába a Rudolf Cemy novellája nyomán Ivó Toman által filmre rendezett Fegyverek Prágának című munka. A műsorszerkesztés ötlete jó és figyelmes. És érdekes, figyelmet lekötő a film is. Partizánfilm, ez eléggé nyilvánvaló. De kissé más megfogalmazásban, mint sok-sok társa. Ez talán a téma következménye , is, hiszen a film arról szól, hogyan szereznek meg egy német páncélvonatot, s ennek segítségével egy fontos lőszer- és fegyverraktárt a cseh vasutasok, s miképp juttatják el a szállítmányt a harcoló Prágának. Ennyiből is érzékelhető: kalandos történetről van szó, amelynek izgalma azonban nem művi, hanem a valódi harci helyzetek feszültségéből fakad. Külön feszültségterem- tő erő a történelmi időpont is: 1945 tavaszán vagyunk, akkor, amikor a náci hadsereg gyakorlatilag már elvesztette a háborút, de Csehszlovákiában — noha területének nagyobb része már felszabadult — még erős gócok tartották magukat, s Prágában javában dúlt a harc a megszálló nácik és a fegyvert fogott prágai munkások között. (Az ő számukra kellett mindenáron fegyvert szerezni.) A film igen egyszerű eszközökkel, minden heroizálás vagy túlzás nélkül mondja el a páncélvonat megszerzésének és a szállítmány célba juttatásának történetét. Igyekszik jól egyénített figurákat mozgatni, s ha helyenként kissé lassú is a tempója, mégis azt mondhatjuk: ez a film. a sikerültebbek közé tartozik e témakörben. Labirintus Kovács András új filmje olyan, mintha korábbi vitafilmjeinek folytatása lenne. Legalábbis tematikájában. Nagyjából ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, ugyanazokat a morális és politikai problémákat vizsgálja, ugyanúgy, a magánélet és a közélet, a magánérdek és a közérdek konfliktusait boncolgatja, mint a Falak-ban, s azóta készített más filmjeiben. Most egy tisztázatlan, körülmények között bekövetkezett haláleset a katalizátora a történetnek. Tatár, egy vállalat Igazgatója, meghal. Lehet, hogy baleset, lehet, hogy öngyilkosság; lehet, hogy önként határozott úgy, hogy végez magával, lehet, hogy olyan körülményeket teremtett valaki, vagy valakik a számára, amelyekből nem volt szabadulás, csak a halál árán. Tatár beosztottja volt Károly, aki őszintén szerette és tisztelte a főnökét. De amikor az az ember — Bíró — kerül a helyére, akiről azt suttogják, hogy szerepe volt Tatár halálában, Károly Bírónak is ga- zsülálni kezd. Ezt a törlesz- kedést nem bírja elviselni Anna, Károly felesége, s emiatt — és más okokból is — megromlik a házasságuk. Dönteniük kell: egymásban csalódva, egymás emberi tartását már nem becsülve is együtt maradnak-e, vagy elválnak az útjaik. Körülbelül ennyi lenne a film magja. E ebben a magban Kovács igen izgalmas, mindnyájunkat érdeklő kérdéseket tárgyal. Valami azonban túlkompenzál, és ez visz- szahat a filmre, visszahat az eredeti téma-magra. Ez pedig nem más, mint a formai ötlet, azaz a megvalósulásnak az a módja — sőt: módszere —. amellyel Kovács a témát kezeli. Miről van szó? Nem tudni, miért (a film eredeti mondanivalójához mindenesetre nem lenne szükséges) az egész történetet egy másik történetbe ágyazza, s még az is egy újabb történetből nő ki. Magyarán; Károly, Tatár, Anna és Bíró története nem más, mint egy éppen forgatás alatt levő film története, s az egészet úgy látjuk, ahogyan munka közben, a filmgyári stúdióban, vagy külső helyszíneken megjelenik. Az. egész dolog mozgató figurája a rendező, aki a filmet rendezi, de őt is kívüliről látjuk, az igazi rendező — azaz Kovács András — szemével, az Igazi operatőr, Kende János kamerájával (mart a fürn-a-film- ben-ben is van egy operatőr, igazi operatőr, aki operatőrt játszik egy filmben, amelyben ő, az operatőr: Illyés György, a kiváló operatőr). Mindehhez még hozzájön, hogy a filmbeli filmrendező (a Rendező) magánéletének egyes motívumai is belekeverednek a filmbe, akárcsak a f'lmbeli filmben játszó színészek magánügyei, szakmai problémái, torzsalkodásai, ki- sebb-nagyobb hisztériái. Az már csak szinte lényegtelen apróság, hogy az egész sztori mintegy múltidőben idéződik fel (és egyébként is különböző időrétegei vannak), miután a kezdő képsorokban Párizsban vagyunk, ahol a rendezőnek erről a filmben forgatott filmjéről már mint kész műről beszélnek, vitáznak. ' A szerkezet, a dramaturgiai megoldások tehát indokolatlanul bonyolultak. A néző pontosan olyan labirintusban érzi magát, mint amilyenről a filmbeli film Rendezője beszél. Ennek a vívódásnak, bezártságérzésnek, nyitottságnak az érzékeltetése helyes művészi cél — de aminthogy unalommal nem lehet unalmat ábrázolni, a bonyolultság megmutatásának sem a kuszaságig bonyolult forma a legjobb módja. (Hogy az állandóan egymásba átváltó különböző szerkezeti rétegződésekben végül is fontos és lényegtelen dolog is azonos hangsúlyt kapnak, az még külön zavarja a nézőt — márpedig éppen Kovács András az, aki a néző számára világosan fogalmazó filmalkotások mellett tört lándzsát számos írásában, felszólalásában). A fűimben sok kitűnő színész szerepel: Avar István, Bencze Ilona, Bessenyei Ferenc, Horváth Sándor, Kállai Ferenc, Nagy Attila, Ruttkai Éva, Szakács Eszter, Tomanek Nándor és mások. Mivel a filmben csak mozaikokat játszhatnak, nem az ő hibájuk, hogy tulajdonképpen egyikük sem képes teljes, körüljárható jellemet formálni. Takács István i tagjai, akik tárgyilagos és pontos ítélettel szépnek tartották a képeket. Munkások és alkotók első kézfogását érzékeljük a váci húsipari dolgozók, a gépját. Ihletett és lelkiismeretes, érzékeny újdonsággal boldogít a Madárdal-ban. Disputája is felemelő. Teljesítménye költői rangot ér el akkor is, amikor Remete-re emlékezik. Cs. Nagy András, a Duna- műhely másik erőssége, most leginkább Verbunkosa győz meg értékeiről, mellyel népünk szilaj jókedvét, alkotó történelmi közérzetét kottázza az egészségesen duhaj táncosokban. Dániel Kornél is meglepetést okoz. Parasztasszony-ának búzaszíne, hegykoszorús ívei rendkívül erőteljesek, egyéniek. Blaskó János érmei a 900 esztendős Vácott köszöntik árnyalt igényességgel, de a szob- rászi anyag központi erejét Gyurcsek Ferenc művei képviselik. Méltán kapott Munkácsidíjat a vállalkozási kedvében, formaújító törekvéseiben, a munkásosztály iránti elkötelezettségében oly következetes szobrász, aki most Diadalkapu- jával- és Szarvas jelképével szerepel az ünnepi tárlaton. Drámai alkat, aki korunk szimbólumát keresi. Gyurcsek szobrai lelkesítőek, Munkácsy-díja is, mely egyben a Duna-műhely és Vác város sikere is. Ö az első a sorban, de az ünnepi kiállításon már azok az alkotók is szerepelnek, akik a művészeti díjak jövendő várományosai. Ez annál gyorsabban válik folyamattá, minél erősebb a város, a közönség és a művészek baráti kapcsolata. Jó úton halad a kapcsolatteremtés. Jelképes erejű az a tény, hogy a művelődési központ első kiállításának első bejegyzői a Forte-gyár Ady Endre szocialista brigádAmikor belép az ember a most felavatott Madách Imre Munkás- és Ifjúsági Művelődési Házba; nagyvonalú egyszerűség fogadja. A képzőművészet nyitánya is méltó az építészet ünnepéhez. A váci Duna-műhely jubileumi kiállítása, mely április 20-ig tekinthető meg; felrázó esemény. Arról von szó, hogy a várost művészei magukénak érzik; festészettel, szobrokkal építik tovább. Ez a Duna-műhely eddigi legjobb kiállítása; az összteljesítmény vonzóan egyenletes, komolyság hatja át a műveket; művészi munka alaposságával kivívott fejlődés. Több festmény tiszteleg a 900 esztendős, mégis egyre fiatalabb város előtt, köszönti a barokkmúltat, a Dunát, a cementmű lüktető munkaritmusát; hagyományokat, tájat és a jelen távlatait. Ki-ki a maga erejével iteszi mind ezt. Nagy B. István váci naplót szerkeszt képi együtthatókkal, Monos József ragyogó őszi kertet varázsol, Sáros András Miklós, színes rézkarcokkal emlékezik a háborútól, szenvedéstől is terhes múltra, Gaál Imre, Vác környéki tájba helyezi az átkelés és építkezés permanens történését Mizser Pál, hosszú küzdelem után előrelépett. Váci városképének lobogó előtere remeklés, a stilizált hátérrajz azonban nagyobb elvonatkoztatást igényelne. Művei érleltek, megoldottak, önmagukon kívül nem hasonlítanak senkire — eszközrendszerük eszmét épít. I Hídvégi Valéria, változatlanul tartja kimagasló festői forrná-
