Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-13 / 88. szám

1916. Április 13., kedd Közösen könnyebb A népfront és a tanács együtt Falugyűlés, óvoda, társadalmi munka Törökbálinton J ÁRASRÓL - JÁRÁSRA (9.) Színvonalas szakmai irányítás Társadalmi összefogás segíti a nagykátai járás településfejlesztését A törökbálinti nagyközségi tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága még 1971 de­cemberében együttműködési szerződést kötött: A szerződés célja... a ta­nács és a lakosság kapcsolatá­nak erősítése... A fejlesztési i tervek megvalósítása... A művelődési feladatok megol­dása. Az együttműködési megálla­podás nem érinti a tanácsi és népfrontszervek önállóságát... a mellérendeltség elve alapján segítik egymást, mozgósítják a lakosságot a közös célok meg­valósítása érdekében. Kapcsolatok ' — A tanács és a Hazafias Népfront együttműködése nem mai keletű Törökbálinton — mondja Garai Gyuláné tanács­elnök. — Az öt éve kötött szer­ződéssel csak gyarapodott, szervezettebbé vált kapcsola­tunk. — Nemrég választotta meg a falugyűlés a népfront 41 ta­gú bizottságát. — teszi hozzá Bálint Márton/a népfront he­lyi bizottságának elnöke, nyug­díjas pedagógus. — Tíz -tag egyben tanács­tag is. — És sorolja — Csaknem egy hónapja tart a Pest megyei rádióakció. Az elmúlt hetek alatt a rádióhall­gatók Pest megye sok sajátos­ságával, érdekességével ismer­kedtek meg. A sokrétű műsor nagy érdeklődést váltott ki: feltárja az ország legnagyobb megyéjének nevezetességeit. Mindemellett sokan élnek a kedvezményes rádióvásáTlási lehetőséggel. Ennek tapaszta­latairól eddigi eredményeiről három üzletvezető számolt be lapunknak. Elfogyott a legdrágább A szigethalmi iparcikkáru­házban aiz akció indulása óta 221 készüléket értékesítettek, mintegy 220 ezer forint érték­ben. Haraszti Józsefné, áru- háavezető elmondta, hogy kö­rülbelül hétszeresére növeke­dett a forgalom. A Csepel Au­tógyár tőszomszédságában le­vő üzletben a szovjet gyárt­mányú Szokol zsebrádiók iránt a legnagyobb az érdeklődés. Erre számítottak is az üzlet vezetői, bőségesen rendeltek belőle. Kevésbé számítottak azonban arra, hogy az asztali rádiók közül a legdrágábbak egyike, a Roma de Lux fogy A Volán 1. sz. Vállalat 9. sz. üzemegysége dobosi és kiskunlachózoi , főnökségére művezetőket, garázsművezetőket AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ. Feltétel: középfokú végzettség, szakmunkás-bizonyítvány (minimális). Jelentkezés: Dobos, Vasútsor. Kiskunlacháza, Rákóczi át 20. Budapest XIII., Hegedűs Gyula u. 45. Nagy Dezsőné és Peres La- josné, az egészségügyi bi­zottság tagjai, Berta Lajos, Törökbálint első tanácsel­nöke és Galambos Rudolf, a községfejlesztési bizottság tag­ja, Sinkó Antal az elnöke. Os- vatics Ferencné, a művelődési bizottság tagja, Kocsis Ferenc, a kereskedelmi bizottság elnö­ke: Jómagam és Révész Zol­tánná, a HNF-bizofctság titká­ra a tanácsi végrehajtó bizott­ság tagjai vagyunk. — Én viszont minden HNF- elnökségi ülésen ott vagyait — egészíti ki a tanácselnök. — Hogy milyen területeken ténykedünk közösen? Nem is győzöm elmondani. Parkosí­tás, nemzetiségi találkozók, társadalmi munkaszervezés, járdaépítés, tüdőszűrés—vér­adás, gyámügyi feladatok, a nagycsaládosok gondjainak megoldása, a fiatalok helyzeté­nek felmérése... Egyszóval a nagyközség egész életére kihat a közös m unkánk. Részletek és eredmények A község laikói a közösen szervezett véradáson évi 30 literrel segítik a rászorulókat. A tüdőszűréseken majdnem 100 százalékos a részvétel. A nagyközségben megoldottnak el a leghamarabb. A VIDEO­TON gyár termékéből újabb húszat rendeltek a RAVILL- től, meg is érkezett az után­pótlás. Az üzlet vezetője sze­rint nagyon kevesen veszik igénybe 'az OTP kínálta rész­letfizetési lehetőségekét. Á ve­vők többnyire készpénzért vásárolnak. Eddig mindössze 15-en vettek részletre. Azt is megkérdeztük a bolt vezetőjétől, hogy más termé­kek forgalma nem csökkent-e a rádióakció óta. — Meg sem érzi áruházunk az engedményes árusítást, az iparcikkek forgalma nem csök­kent. Három nap — háromheti forgalom A ráckevei iparcikkáruház helyettes vezetője, Kalocsai Fe- rencné elmondta, hogy náluk is nagy az érdeklődés. Most három nap alatt annyi készü­léket adnak el, mint az akció előtt három hét alatt. A rádió- értékesítésből származó bevé­telük már jóval meghaladta a 100 ezer forintot, több mint 150 készülék fogyott. A Szokol rádió. Ráckevén is nagy nép­szerűségnek örvend, s mellet­te az ugyancsak szovjet gyárt­mányú VEF 206-os táskarádió au legkapósabb. Először az utóbbi típusból adták el a készletet, amelyet azóta fel- töltöttek. Az említetteken kí­vül a Szatrpár és a Spirituál típusú rádiókból volt utánren- delés. A régieket visszavették A szentendrei bevásárlóköz­pont iparcikk részlege bonyo­lította le k megkérdezett há­rom üzlet közül a legnagyobb forgalmat. 550 ezer forint ér­tékben adtait el készülékeket. 'A szokásosnak vagy ötszörösét, naponta, 15—20 rádiót adtak el. A készletet folyamatosan újra töltik. Szentendrén még egyetlen típusból sem volt hi­ány. Mint megtudtuk, 30—40 régi rádiót vásároltok vissza, 130-tól 900 forintig terjedő összeget fizettek értük, illetve ennyit számítottak be az új rádiók kifizetésekor. Cz V. tekinthető az óvodagónd: ta­valy már minden jelentkező­nek volt helye. — Együtt jártuk az üzeme­ket, segítőtársakat kerestünk és találtunk — mondja Bá­lint Márton. — A téglagyár például soron kívül adott tég­lát az építkezéshez, a Kerté­szeti Kutató Intézet ajándéka volt a telek és a rajta álló épü­letek. A többiek anyagiakkal, társadalmi munkával segítet­tek a 200 óvodai hely felépí­tésében. A tanácsi és népfrontfóru­mokon sokszor felvetették már a lakók egy korszerűbb anya- és cseesemővédő-otthon építé­sének gondolatát A tanács szakigazgatási szerveivel együtt már tavaly megkezd­ték a szükséges összeg előte­remtését, s kivitelezőt is talál­tak. Idén átadják az épületet, melynek már készül az alapja. Négy védőnő és három gyer­mekorvos dolgozik majd ben­ne. — A járdaépítésbe is bevon­tuk a lakókat — veszi át a szót Révész Zoltánné. — Tár­sadalmi munkájuk eredménye­ként tavaly 24 ezer négyzet- méternyi járda készült el. Csak az anyagot kellett a tanácsnak előteremtenie. Egy-egy hétvé­gén egész utcák dolgoztak. Most ott tartunk, hogy a ta- ná.cs nem győzi cementtel, ka­viccsal. Sőt, vannak, akik vál­lalnák azt Is, hogy az úttestet is felépítenék házaik előtt... Gondok, feladatok Beszélnek még arról is, hogy évente együtt szervezik a nemzetiségi találkozót, amely­re a megye távolabbi részeiből is jönnek vendégek. Együtt rendezik a családjogi, épí­tési és tanácsi rendeleteket ismertető előadásokat. A mű­velődési házzal is jó a kapcso­latuk. Hálából — a sok in- gyenSzereplésért — közös lei­tavaly nyáros Esztergomba is. Ott volt a törökbálinti Mun­kácsy Mihály Művelődési Ház megyeszerte ismert fúvószene­kara és kórusa. Készül a köz­ség krónikája is, melyet Bá­lint Márton vezet. A községükért felelősséget érző vezetők összehangolt, egymást segítő munkája meg­hozta gyümölcsét. S, hogy az együttműködés nem csupán formai, annak bizonyítéka, hogy amikor arról faggatom a népfront és a tanács helyi ve­zetőit, hogyan tovább, válasz­ként nem általánosságot ka­pok, hanem konkrét - teendői­ket sorolják: m,eg kell oldani, a sürgető vízgondot, s társa­dalmi munkát kell szervezni, hogy a következő öt évben a nagycsaládosoknak 50 lakás árából 60-at tudjanak építeni. V. G. P. Tizenöt község a Jászság szélén, ahol a szelíd, ám oly­kor rakoncátlan Tápió vize kanyarog: ez a nagykátai já­rás. ősidők óta lakott vidék, erről tanúskodik a tápiószent- mártoni határ értékes régé­szeti lelete: a szkíta kori arany szarvas. Ez az iráni nyelvet beszélő népcsoport, amely időszámításunk előtt a VII. században még a Fekete­tenger mellékének északi sztyeppés tájain élt, a II. szá­zadban a Dunáig terjesztette ki birodalma határait. Ez az a lovas nép, amelyet a közép­kori magyar történetírás szity- tyáknak nevezett, és — téve­sen — a magyarság ősének te­kintett. Erről a tájról, amely sosem adta könnyen kincseit az itt élőknek, beszélgetünk a járás vezetőivel: Pataki Mártonnal, a járási pártbizottság első tit­kárával, Árokszállási István titkárral és Keszi Józseffel, a járási hivatal elnökével. • Általánosságban hogyan értékelik a járás IV. ötéves ter­vének eredményeit, a gazda­sági, társadalmi és kulturális fejlődést? — A vártnál is jobbak ered­ményeink, s ebben a párthatá­rozatok, mindenekelőtt a KB 1974. december 5-i határozatá­nak következetes végrehajtása volt a döntő. Az a tény, hogy javult a pártszervezetek gaz­daságirányító munkája, hozzá­értőbb, konkrétabb, ha kellett: operatívabb lett, hogy foko­zódott az ellenőrzés, s a gaz­daságpolitikában jobban ér­vényesült a társadalmi érdek — meghozta gyümölcsét. Amint az is, hogy politikai meggyőzéssel igyekeztünk oda hatni: a gazdasági egységek termelésszerkezete szolgálja jobban a népgazdasági érde­kekét7 EftrTek * Is ■ köszönhető, meg a színvonalasabb szak­mai vezetésnek, hogy javult járásunkban a gazdálkodási fegyelem. A legnagyobb ered­ménynek pedig azt tártjuk, hogy a rosszabbodó világgaz­dasági helyzet ellenére, a ter­melőegységek túlteljesítették IV. ötéves tervüket, s gyakor­latilag teljes lett járásunkban a foglalkoztatottság. é Foglalnánk össze az ipari üzemek IV. ötéves tervének eredményeit. — Ebben a járásban, amely­nek gazdasági szerkezetében máig is a mezőgazdaság a meghatározó jellegű, az ipari termelés öt év alatt 45 száza­lékkal emelkedett, s tavaly el­érte az 550 millió forintot! Köztudott, hogy járásunk ipa­ra csak a III. ötéves tervben kezdett kialakulni, s a IV. öt­éves tervben indult igazáig fejlődésnek. Az említett idő­szakbán települt Tápiószelére az Érem-üzem és a KGYV gyára,' amelyben a IV. ötéves tervben megkezdett 300 millió forintos könnyűszerkezeti be­ruházási program befejeztével további kétszáz főt — s össze­sen hétszázat — tudnak fog­lalkoztatni. Ekkor épült a Telefongyár nagykátai gyár­egysége, és ekkor költözött Szentmártonkátára a Kiima Ipari Szövetkezet részlege. Ezek egyben a jelentősebb üzemeink, azokon kívül né­hány háziipari és kisipari szö­vetkezet, valamint tanácsi költségvetési üzem működik, összesen évi 20—30 milliós termelési értékkel. — Az ipari termelés növe­kedése a termelékenység nö­vekedéséből adódott: az álla­mi és a szövetkezeti ipari termelékenysége 12 százalék­kal haladta meg tavaly az előző évit Ami a beruházáso­kat illeti: a KGYV 300 milliós [ beruházása befejezéséhez kö- j zeledik, s megfelelő ütemben folyik á 100 milliós beruházás a Telefongyárban: az utóbbi­ban azonban a jövőben többet kell törődni a szociá­lis körülmények javításával. Végül szólni kell arról a gon­dunkról, hogy a járás építő­ipari kapacitása a tervidő­szakban kevésnek bizonyult; ezt a közeljövőben feltétlenül bővíteni kell. • Hasonló értékelést kérek a mezőgazdaság fejlődéséről. — A mezőgazdasági terme­lés a IV. ötéves tervben az előirányzottat meghaladó mér­tékben nőtt, a téeszek gazda­ságilag/ politikailag tovább erősödtek. Gyors ütemben fejlődtek a termelőeszközök — a téeszek 400 millió forin­tos beruházásuk 60 százalékát gépek beszerzésére fordították —, az egyesülések révén ja­vult a termelőszövetkezetek vezetésének színvonala, az 'üzemek közötti kooperáció, előbbre léptek a szakosodás útján. A tervezettnél jóval na­gyobb arányban, 66 százalék­kal emelkedett a búza termés­átlaga a III. ötéves tervhez képest, a járási átlag 35,3 má­zsa volt hektáronként; ezt is túlszárnyalta a kukorica ter­mésátlaga, amely az 1970. évi­hez képest 93 százalékkal nőtt, 57,4 mázsa volt 1975-ben! — Gondot okoz viszont, hogy egységnyi területen 30— 40 százalékkal kevesebbet ter­meltek gazdaságaink, mint a Dél-Pest megyei TESZOV-höz tartozó szövetkezetek, noha ennyivel nem rosszabbak az adottságaink. Gondjaink van­nak az állattenyésztésben is; míg a sertésállomány szövet­kezeti gazdaságainkban az 1970-es szinthez képest, több mint 60 százalékkal nőtt, ad­dig a szarvasmarhák száma — s ezen belül is főként a tehe­neké — nem a tervezett mér­tékben fejlődött. Alacsony a tejtermelési átlag is. 2678 liter, 1974-hez képest egy kicsit vissza is esett. E tények meg­szabják a további feladatokat: j szaporítani kell a szarvasmar- | ha-féröhelyeket, a jelenlegi : 85-ről 100 százalékra fokozni a feltöltöttséget, az év végéig 3000, 1980-ra 3500 literre nö­velni a tejtermelés átlagát; mindezzel egy időben gondos­kodni kell a háztáji tehénlgt- szám jelenlegi szintjének megtartásáról. • Általában jelentős, úgy tudom, a járásban a háztáji gazdaságok termelése. Beszél­nének erről is? — Olyannyira jelentős, hogy például a tavaly felvásárolt 27 ezer( sertés 65 százalékát — 22 ezret! — a háztáji gazda­ságok szolgáltatták. Csupán anyakocából 2650 van a ház­táji ólakban! A háztáji szarvasmarhatartásnak főként Tápiógyörgyén vannak érté­kes hagyományai, itt még ma is megközelíti az állomány az 1000 darabot. A járásban a háztáji szarvasmarhák száma eléri a közös gazdaságokénak 50 százalékát. Nem kisebb je­lentőségű az a zöldségmeny- nyiség sem, amely a háztáji gazdaságokban, kertekben — elsősorban a fóliák alatt — terem. Mindezek a termékek nagymértékben hozzájárulnak a járás, sőt a főváros lakos­ságának ellátásához; a ház­táji gazdálkodás támogatása, tehát — a kocasüldő-akcióval, takarmány biztosításával, le­hetőleg minden gazdaságban háztáji agronómus beállításá­val, az értékesítés megszerve­zésével, á Itegelőgond megol­dásával — r feltétlenül kívá­natos. • A településfejlesztés, a kommunális ellátás színvonala van soron. — A IV. ötéves tervben já­rásunk 88,5 milliós fejleszté­si kerettel rendelkezett, amit a gazdasági egységek és a la­kosok 55,5 millió forint értékű társadalmi munkával toldot­ták meg. Így sikerült a ter­veinket túlteljesíteni: 129 he­lyett 137 tanácsi lakás — eb­ből 124 Célcsoportos beruhá­zásban —, 9.8 kilométer he­lyett 25,8 kilométer vízveze­ték, 1100 folyóméter szilárd burkolatú út helyett 4117 fo­| lyóméter, 1500 méter helyett, i 44 100 méter villanyvezeték, 5 általános körzeti orvosi ren­delő helyett _10, egy körzeti gyermekorvosi rendelő helyett 3, egy fogorvosi rendelő he­lyett 7, 4 általános iskolai tanterem helyett 16 épült. Ezenkívül 45 milliót fordítot­tunk utakra, belvízrendezésre, felújításokra. Magánerőből a tervezett 1200-zal Szemben 1900 lakás épült, a tanácsi bér-, állami és OTP-lakások száma összesen 2150-nel gya­rapodott öt év alatt. Tápió- Vbicskén megvalósult a régi kívánság: 'a község művelődé­si házat kapott. • • Mivel az ipar és a mező- gazdaság elemzésénél a továb­bi feladatokat is érintették, most a politikai miinka és » közművelődés tennivalóit sze­retném megismerni äz V. öt­éves tervben. — Annyit azért még hadd tegyünk hozzá a gazdasági feladatokhoz, hogy valameny- nyí ipari, mezőgazdasági üzemben s a tanácsoknál ja­vítani kell a munkaerő-gaz­dálkodást, s a munkaidő-alap hasznosítását. Ehhez a párt- szervezetek a teljesítményhez kötött bérezési formák szé­les körű alkalmazásának elő­segítésével, a kommunisták pedig példamutatással, fe­gyelmezett munkával tudnak leginkább hozzájárulni. A kér- • désre válaszolva: a jövőben kiemelt feladatként kezeljük a művelődési célokra fordítható összeg — csaknem 58 millió forint — célszerű felhaszná­lását. Az óvodai ellátottság az 50 százalékot sem éri el, a napközi otthonok pedig mind­össze 9,7 százalékát fogadják be a gyermekeknek. Isko­láinkra a két műszakos taní­tás jellemző, művelődési in­tézményeink egy része korsze­rűtlen, felszerelése hiányos. Négy községberí 8, illetve 16 tantermes iskola, 5 községben 20 tanterem és 8 tornaterem építése szükséges. Nagykátán a külterületi összevont felső tagozatú iskolák tanulóinak elhelyezésére 100 személyes diákotthoyt kell építeni, öt községben összesen 800 gyer­mek befogadására alkalmas új napközi otthonra, 9 községben a meglevők kapacitásának je­lentős bővítésére van szükség; tanácsi támogatással és társa­dalmi összefogással 850 óvodai helyet kell kialakítani 11 köz­ségben. Nagykátán központi zeneiskolát, ifjúsági házat, új járási könyvtárat kell létre­hozni; indokolt a meglevő művelődési házak korszerűsí­tése, a könyvtárhálózat fej­lesztése. s négy községben új művelődési ház építése. Mind­ezekhez legalább olyan szé­les körű társadalmi összefo­gásra kérjük a lakosságot — elsősorban a kommunistákat és a szocialista brigádtagokat —, amilyennek a IV. ötéves tervben adták pénzben ki sem fejezhető értékű, számta­lan tanú jelét; ezért ezúton is köszönetét mondunk. Nyíri Éva Műanyag alapú papír a Fortéból A Forte Fotokémiai Ipari Vállalat Vácott ebben az évben is folytatja műszaki fejlesztését, a gyártmányok minőségé­nek javítását. Az idén a hazai piacra 10 százalékkal több Forte-termék jut, mint tavaly. Az újdonságnak számító mű­anyag alapú fekete-fehér és színes papírból és a fotóvászon­ból is több készül. Hámor Szál les felvétele Továbbra is nagy az érdeklődés Legkapósabb a Szokol PEST MEGYEI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents