Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

1976. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP Az elismerésből, a jó közérzetből tőkét kell kovácsolnunk Beszélgetés dr. Árpási Zoltánnal, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárával A Kommunist« Ifjúsági Szövetség iX. kongresz- szusának előkészítő munkái Pest megyében a mai na­pon befejeződnek. Szűkebb pátriánk fiataljainak kép­viselőd Szentendrén gyűlnek össze, hogy együtt vitas­sák meg az elmúlt hónapokban megtartott alapszerve­zeti taggyűlések, küldöttgyűlések tapasztalatait, s ösz- szegezzék a megye fiataljainak észrevételeit, javasla­tait a KISZ Központi Bizottsága által vitára bocsátott kongresszusi dokumentumokról. A megye ifjúsága szá­mára rendkívül jelentős esemény előtt fölkerestük dr. Árpást Zoltánt, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkárát, akivel ezúttal a fiatalok gazdasági építőmun­kájának jelentőségéről, a KISZ-szervezetek életének más feladatairól folytattunk beszélgetési tapasztalt pártpropagandisták segítségét kérjük. A jó politi­kai nevelőmunkához számítjuk a rendezvényeket, a nemzet­közi és hazai eseményekhez kapcsolódó akciókat, amelyek sikerrel zajlottak le. Mint pél­dául a chilei szolidaritási gyű­lések, amelyekre jól, gyorsan, lelkesen készültek fel a fiata­lok. Ezt az állandó naprakész­séget, tenniakarást, ezt az ál­landó jelenlétet szeretnénk to­vábbra is megőrizni, fejleszte­ni. A taggyűléseken sokan el­mondották, hogy a Kl.SZ-mun- ka az év elején általában na­gyon jól megy, nagy a neki­buzdulás, de csak év közepéig tart. Őszre visszaesik. Elmond­ták a fölszólalóik, hogy ezen változtatni kellene, állandóan fenn kellene lenni, úgy, mint a forradalmi ifjúsági napok idején. Ezért is tervezzük, hogy ez év őszén szolidaritási napokat rendezünk, tömeges, jó hangulatú megmozduláso­kat. § Véleményünk szerint a KISZ § Központi Bizottságának kong- = resszusi levele rendkívül élénk S vitázó kedvre serkentette a £ fiatalokat. Melyek voltak azok £ a kérdések, amelyekről a lég­ii több szó esett a Pest megyei s fiatalok körében? — Mivel a legtöbb észrevé­tel a gazdasági építő munkára vonatkozott, föltétlenül szólni kell erről — mondta beveze­tőül. — A fiatalok azt kíván­ják, hogy pontosan fogalmaz­zuk meg saját feladatukat a jö­vőre vonatkozóan. Tehát nem általában, hanem személyre szólóan. Ez jelzi igényüket a gazdasági építőmunkában va­ló részvételre. Ugyanakkor bí­rálattal illették a környezetük­ben dolgozó felnőtteket, alap­vető kötelességként meghatá­rozva, a munkahelyi feladatok maradéktalan ellátását, s akik­től azt várják, hogy példát mu­tassanak számukra. Még ennél is fontosabbnak látják a véd­nökségek sorsát. Tudni akar­ják mi lesz a következő fel­adatuk. Elmondották a fiata­lok, hogy nagyon szívesen részt vesznek a lakóterületek szociá­lis intézményeinek építésében. Ugyanakkor azt is igénylik, hogy a helyi vezetők fogal­mazzák meg mit várnak tőlük és támogassák a fiatalok kez­deményezéseit.- Ha lassan is, de közeleg a 5 nyár, az építőtáborok idősza- £ ka. Ügy tudjuk, erről is sok £ szó esett, elsősorban a diákok £ taggyűlésein. — Így van. Erről többnyire azt mondták el, hogy többet kellene szólni a feladatok je­lentőségéről, jobban megindo­kolni mi lesz a fiatalok tenni­valója. Az építőtáborok és a védnökségi munkák esetében is sokkal tudatosabban kellene foglalkozni az agitációval, hogy a fiatalok értsék, érezzék, mi­re vállalkoztak és miért. A ko­rábbi ifjú generációk tagjai gyakran emlékeztetnek a tábo­rok romantikájára, amelyet a mai ifjak is hiányolnak. Ta­pasztalatként összegezhető az a megállapítás is, hogy a védnök­ségvállalás nem ritkán csak a fiataloktól igényelt túlmunká­ban, nyilvánult meg, de a gaz­dasági vezetők ritkán mond­ták el, miért is szükséges a többletíeladatok vállalása. Te­hát a gazdaságpolitikai agitá- cióra az eddigieknél sokkal több figyelmet kell fordítani. = Minden ember életének fon- £ tos tényezője az általános — = benne a munkahelyi, társa- í dalmi — jó közérzet. Milyen £ a megye KISZ-fiataljainak £ közérzete? — A taggyűléseken és a kül­döttértekezleteken erről a té­máról nagy vita volt. Sokan mondták el megelégedéssel, hogy politikai rendezvényein­ken, a tömegdemonstrációk al­kalmával jól érezték magukat, szívesen vesznek részt ezeken máskor is. E rendezvények kedvezően hatottak mindenna­pos mozgalmi tevékenységükre is. Két dolgot javasoltak: a po­litikai nevelőmunka javítása érdekében tegyük szervezetteb­bé a politikai oktatást, az ott megvitatott anyagok legyenek élettel telibbek, hűek a való­sághoz. A másik: folytassuk tovább a hazafias, internacio­nalista nevelést, s javítsuk még tovább a jól bevált vitasoroza­tok módszereit. A vitakörökön nagy lelkesedéssel cseréltek vé­leményt a fiatalok, s lelkesí­tette őket az őszinte, nyílt lég­kör. Természetesen, ehhez az is kell, hogy jó előadók, vita­vezetők legyenek. = Megvanmik-e a KISZ-nek a = megfelelő előfeltételei ehhez a E munkához? — Magunk nem vagyunk ké­pesek a feladatot megoldani. A £ Ezek szerint levonhatjuk a £ tanulságot, hogy a nagy ren- | dczvények visszahatnak a hét- ” köznapi munkára is? — Mindenképpen. Módszert is adnak, amelyet a fiatalok a kisebb összejöveteleken is al­kalmazhatnak. Ma még hiá­nyoznak ezek az — előbbiek­ben már említett — romanti­kus elemek. A hagyományo­san jó eszközöket fel kellene eleveníteni, újakat találni hoz­zájuk, s így szervezni rendez­vényeinket. Vannak jó tapasz­talatok, mint például a kókai. A fiatalok elhatározták, hogy visszaállítják azt az emlékkö­vet, amelyről a hagyományok szerint Kossuth Lajos szemlél­te meg az isaszegi csatába vo­nuló hadat. Olyan jól agitáltak, hogy, amikor a munkára ke­rült sor, kétszer annyian vol­tak az idősebbek, mint a fiata­lok. Ennek az elhatározásnak tartalmi, érzelmi alapja volt, megbecsülést szerzett a KISZ- tagoknak. Amikor tehetjük er­re neveljük a KISZ-vezetőket is. A vezetőképzés jól rajtolt Sződligeten, s akik ott eltöltöt- tek hat hetet, sok ötletet kap­tak munkájukhoz, s el is mond­ták, hogy a többiek nem tud­ják, mit veszítettek, amikor tá­vol maradtak az iskolától. = Mostanában, különösen a E kollektív szerződés-tervezetek = előkészítése során, sok szó = esett a fiatalok érdckvédehné- E ről. Léptünk-e előre Pest me- E gyében? — Nagyon lényeges az, hogy a gazdasági vezetők zöme meg­érti, milyen nagy a felelőssége, s mi a feladata. Az ifjúsági parlamentek jól tanúsították ezt. Általános a fiatalok kép­viselete azokon a fórumokon, amelyeken ügyükben döntenek, szinte mindenütt megfelelően alakultak ki az üzemi négyszö­gek. Elkészítették az ifjúsági törvény helyi végrehajtási in­tézkedési tervét is. Általában gondoskodnak a fiatalok anya­gi támogatásáról. Megállapít­ható, azonban hogy ezekben a kapcsolatokban és intézkedé­sekben sok még a formai elem, s nem ritkán a vezető jóindu­latától, ifjúságszeretetétől függ­nek a döntések. A fiatalok el­mondták, hogy az ifjúsági par­lamenteken bátran és őszintén felvetett kérdésekre gyakran késik a válasz, sokhelyütt a mai napig nem került rá sor. Nem. ritka, hogy egyszerű anyagi kérdésnek tekintik az ifjúsági törvény végrehajtását. Ami viszont a mi gondunk, a különböző testületekben a SISZ képviselői nefn mindig mernek szólni, s nem képvise­lik elég határozottan megbízói­kat. — Ami a kollektív szerződé­seket illeti, a nagyvállalatok­nál komolyan veszik az ifjúság érdekvédelmét, de az egyéb, például egyes tanácsi vállala­toknál nem. A mi dolgunk, a fiatalok érdekképviseletére va­ló felkészítés, különösen olyan kérdésekben, mint a lakás, a családalapítási feltételek, a jó értelemben vett egzisztenciális körülmények javítása, és így tovább. És még egy nagyon fontos tényező: számos intéz­ménynél az ifjúsági szervezet véleményét a KISZ-titkár vé­leményével azonosítják. Ez hi­ba. Meg kellene szokniok a gazdasági vezetőknek, hogy vé­leményezni a szervezet veze- tőtestülete hivatott.- Nem ritka látvány a megye £ községeiben, városaiban, a dél- § utáni, esti órákban tétlenül £ őgyelgő fiatalok csoportja. £ Igaz ennek az ellenkezője is. £ Vannak hasznosan tevékeny- £ kedö Ifjúsági klubjaink, de úgy £ tűnik, mégsem töltik el min- £ denhol eléggé tartalmasán sza- £ bad idejüket a fiatalok. Mit £ mondtak erről a fölszólalók, a | taggyűléseken, a küldöttérte- £ kezleteken? — A sportolás igénye szinte mindenütt felvetődött. Minél több mozgásra késztető rendez­vényt kell szerveznünk, s a KISZ-nek is jobban ott kell lennie akár sportról, akár mű­velődésről legyen szó. Keve­sebb panaszkodásra, sokkal több öntevékenységre van szükség. A sportlétesítmények­re nem szabad várni, meg kell ragadni minden alkalmat, hogy a már jelentkező kezdeménye­zéseket fölkaroljuk. Van rá példa, hogy utcák, terek baj­nokságát rendezik, de szerin­tem még a meglevő lehetősége­ket sem használjuk ki úgy, mint tehetnénk. Egy bizonyos: a sport az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kell, hogy kapjíxn ifjúságunk életében. £ Ma megyei küldöttértekezlet £ van Szentendrén, összegezésül £ még awuylt, mj..jellemző a £ megye KISZ fiataljaira, ifjüsá- £ gára ebben az időszakban? — A bevezetőben is elmon­dottam, ma Pest megyében a fiatalok hangulata jó. Igazolja ezt a kongresszusi készülődést megelőző fórumokon a megje­lenési arány, a fiúk és a lá­nyok aktivitása, s az a tény, hogy a jelenlevők, több mint fele elmondta véleményét Is. A KISZ-szervezetek munkája elismerést váltott ki, a munka­helyi közösség, a lakosság pő­rében. Ebben jelentős része volt a helyi párt- és tanácsi szerveknek. Az elismerésből, a jó közérzetből olyan tőkét kell kovácsolnunk, amely hozzáse­gít bennünket, hogy a fiatalo­kat még jobban tudjuk mozgó­sítani a gazdasági építőmunká­ra: a szabad idő tartalmas ki­használására, hogy még többen legyünk a KISZ-ben és még több KISZ-en kívüli érezzen velünk, és még többen szeres­sék a KISZ-t. — mondotta be­fejezésül dr. Árpási Zoltán. Baumann László Egységes értelmezéssel, cselekvéssel Hasznos tapasztalatok a párttagság eszmecseréj éról I Pest megyében 3£n Ggg­nak a párttagsági könyvek cseréjével összefüggő beszélge­tések. Az irányító pártszervek gondos előkészületei meghoz­ták az eredményt. A pártalap- szervezetek vezetőségei körül­tekintően választották ki és készítették fel a beszélgetést folytató bizottságok tagjait. Ve­zetőségi ülésen felelősen érté­kelték a párttagok munkáját, erről a beszélgető bizottságo­kat tájékoztatták — és így ob­jektív véleményt alakíthattak ki. A munka reális értékelését, a jogos igény támasztását min­den párttag egyetértéssel fo­gadta. A tapasztalatok szerint a párttagok is felkészültek a be­szélgetésekre. őszintén mon­danak véleményt az alapszer­vezet, a velük együtt dolgozó kommunisták munkájáról és pártszerűen fogadják saját munkájuk kritikáját is. Sok helyen elmélyült, elvtársi esz­mecsere alakul ki. Ez is a beszélgetések egészséges lég­körének, az egyenrangú párt­tagok tartalmas beszélgetésé­nek megnyilvánulása. Párttag­ságunk ismételten kifejezésre juttatja egyetértését pártunk XI. kongresszusának határo­zataival, és arról is tanúbi­zonyságot ad, hogy kész aktí­van részt venni a párt politi­kájának gyakorlati megvalósí­tásában. Megyénkben eddig a párt­tagság 15 százalékával, mint­egy hatezer párttaggal beszél­tek. A nagykátai járásban a párttagság 53, a váci járásban 25, Gödöllő városban a tag­ság 38 százaléka fejthette ki már véleményét. A párttagsággal járó növekvő követelmények teljesítését ed­dig a megye pártalapszerveze- teiben 58 fő nem tudta vállalni és ezért kérte kilépését. A ké­relmet a beszélgetéseket ösz- szegező taggyűlések elé ter­jeszik az alapszervezetek ve­zetőségei, szem előtt tartva, hogy az MSZMP-be nemcsak a felvétel kérése, de a kilépés is önkéntes. I Kevesen vannak, akik------------------------: hosz­szabb ideje nem tesznek ele­get a párttagsággal járó kö­telességeknek, bár többször fi­gyelmeztették őket már ko­rábban — ezen keveseknek ja­vasolták: ne legyenek pártta­gok, lépjenek ki. Helyesen járnak el ezek az alapszerve­zetek, hogy a kilépési lehető­séget ajánlották fel, hiszen fe­gyelmi vétség nem terheli őket. Ugyancsak a szervezeti sza­bályzat lehetőségével élve tíz főnek javasolták a pártból va­ló törlését tagdíjhátralék és a pártrendezvények látogatásá­nak elhanyagolása miatt Ezt megfelelő indokok alapján az alapszervezetek beszélgetéseket összegező párttaggyűlései hi­vatottak megerősíteni. A nagykátai járásban öt alap­szervezetben befejezték a be­szélgetéseket, és úgy tervezik, hogy az öt alapszervezet ve­zetősége a beszélgető bizott­ságok tapasztalatait összegez­ve, áprilisban megtartja az értékelő taggyűlést. A beszél­getések üteme megfelelő. Cél­szerű azonban, hogy a be­szélgetések befejezése után a pártalapszervezet egy hónapon belül tartsa meg az összegező értékelő taggyűlést Ezen a fórumon az alapszervezet tag­sága előtt kitárul a beszélge­tések összesített tartalma alap­ján a cselekvés egységének széles, sokoldalú lehetősége, összegeződríek az üzem, az intézmény, a hivatal sajátos feladatainak megoldásából származó, a kommunistákra váró tennivalók. Jó lenne — anélkül, hogy sürgetnénk az alapszervezetek vezetőségeit —, ha a pedagó­gus pártalapszervezetekben áp­rilisban befejeznék az eszme­cseréket, mert így még a tanév vége előtt, májusban összegez­hetnék tapasztalataikat. Az ipari és mezőgazdasági jelle­gű alapszervezeteknél pedig legyenek tekintettel a tavaszi és nyári mezőgazdasági mun­kákra, az utóbbinál pedig a nyári szabadságolásokra. A tervezésnél árra kell töreked­ni, hogy a beszélgetéseket ösz- szegező taggyűléseken a párt­tagság minél nagyobb szám­ban tudjon részt venni. Pártunk XI. kongresszusa megállapította, hogy párttag­ságunk kiállta a próbát. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pártegység nem egyszer és mindenkorra adott, további erősítése — a mind nagyobb követelmények közepette — megújuló harcot is követel a párttól, így min­den tagjától. A pártegység — amelyen, eszmei, politikai és cselekvési egységet értünk — erősödik a kommunisták ön­ként vállalt tudatos fegyelme által. A pártfegyelem szorosan összefügg a társadalom fej­lettségi szintjével, a fejlődés által felvetett feladatokkal. I Az utóbbi években a Párt*-------------------------- fegye­lem fejlődött, szilárdabb lett. Ezt bizonyítják Pest megye adatai is. Az utóbbi tíz évben nem volt olyan alacsony a pártfegyelmi büntetések szá­ma, mint 1975-ben. Ez azt is mutatja, hogy a párttagság egyetért a központi irányvo­nallal, a párt legmagasabb fó­rumának határozatával: szi­gorúan, következetesen be­tartja a lenini normákat. A b eszélgetések tartalma is azt bizonyítja: a párton be­lüli követelmények találkoz­tak a párttagság felismerésé­vel, igényével. A párttagság úgy értékeli, hogy a pártban rend, fegyelem van. Tudatá­ban vannak, hogy a szocia­lista építőmunka jelenlegi és jövőbeni , feladatait csak po­litikánk egységes értelmezésé­vel, valóra váltásával, a rend és fegyelem betartásával, kö­vetkezetességgel, alapos, lelki­Ultörőknek — társadalmi munkában fsz/ JárTűÍavitó **iz­fiataljai társadalmi munkában javítják a júniusra elkészülő börzsönyi. úttörővasút sze relvényeit Bozsán Péter felvételei ismeretes munkával valósítha­tó meg. A fegyelmezetlenséget, a la­zaságot a pártonkívüliek zöme is elítéli, támogatja a kommu­nisták szigorúságát. Ez ked­vező bázist ad a pártalapszer- vezeteknek, a kommunisták­nak ahhoz, hogy hatékonyan és eredményesen cselekedjünk együtt közös erővel a kong­resszus által megjelölt célok megvalósításáért. Államunkban a szocialista fejlődés eredményeként erősö­dik az állampolgárok fegyel­me is. A szocialista termelési mód fejlődése döntő változást hozott az embereknek a mun­kához, az államhoz és az egész társadalomhoz való viszonyá­ban, magasabb szintű lett az ember társadalmi tudata. Szo­cialista társadalmunkban a fe­gyelem alapja a nevelés az ál­lam és a közösség új típusú embert formáló ereje. Ezekben a közösségekben van meghatá­rozó szerepé a kommunisták­nak, a pártalapszervezeteknek és pártcsoportoknak, sőt az egyes párttagnak is. I Személyes példájukkal, szilárd politikai elveikkel be­folyásolják a pártonkívüli ál­lampolgárokat, hogy azok is eleget tegysnök a társadalmi feladatoknak. Ha a párt politikája a leg­teljesebb mértékben találkozik a párttagság egyetértésével — márpedig ez napjainkban így van —, akkor meg van a reá­lis alapja a magas szintű párt- fegyelemnek, az egységes ér­telmezésnek és cselekvésnek. A párt szervezeti szabályzata elő­írja, bogy minden párttag ön­ként vállalt fegyelemmel har­coljon a párt politikájának megvalósításáért, önzetlenül küzdjön a határozatok végre­hajtásáért. Az MSZMP XI. kongresszusának határozatai is kimondták: „A demokratikus vitát követő döntés után a ha­tározatok egységes ■értelmezé­se alapján a -párt minden tag­jára és funkcionáriusára köte­lező a határozatok melletti elvszerű, érvelő kiállás és az egységes cselekvés.” Az elvszerű kiállás köve­telménye természetesen nem­csak a párthatározatokra vo­natkozik, hanem minden olyan jellegű magatartásra, gyakor­latra és állami döntésre, me­lyek elősegítik a szocializmus ' építését. Megyénk párttagságá­nak döntő többség® így él, dolgozik, és eszerint cselek­szik. Ezt igazolja az is, hogy tavaly a pártszervezeteknek mindössze a párttagság 0.7 százaléka ellen kellett pártfe- gyelmileg eljárniuk. 1 I FŐ eszköz a párton belül a •------­-------- nevelés, az eg yén és a közösség ösz- sze tartozása érzésének fej­lesztése. A hibák forrása legtöbbször abból adódik, hogy az egyén nem veszi figyelembe a közösség véleményét, elide­genedik a közösségtől. A fe­gyelmezetlenséget az egyének nem légüres térben, hanem megfelelő közösségekben kö­vetik el, amelyekben élnek. Életüket, magatartásukat te­hát a közösség jelentősen be­folyásolhatja. Ezért is van mindennél nagyobb szerepe az emberek nevelésében, alakítá­sában, tudatának és emberi fejlődésének alakításában a kommunista közösségeknek, a pártszervezeteknek. De ezt a szerepet hivatottak betölteni — egyre több helyen be is töltik — a szocialista brigádok, munkakollektívák. Ehhez is $ megfelelő lehetőséget biztosí­tanak a kommunistákkal foly­tatott elvtársi beszélgetések, eszmecserék. A kölcsönös véle­ményt fogadják megértéssel az alapszervezeti vezetőségek és egyes párttagok és akkor kö­zös erővel, még nagyobb egy­ségben, a napi tettekben gyü­mölcsözik szocialista építő munkánk. ARATÓ ANDRÁS, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára i

Next

/
Thumbnails
Contents