Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-11 / 87. szám

I Köszöntő o holnap formálóinak A napi munkából konkrétabb feladatokat kérünk és vállalunk.” így fogalmazza meg a KISZ Pest // megyei Bizottsága írásbeli beszámolójában, ame­lyet a ma összeülő megyei küldöttértekezlet elé terjeszt. Lesz-e vajon olyan, aki a küldöttek közül feláll és meg­kérdi: konkrétabb feladatot? Többet, jobbat az eddiginél? Hát nem elég az a sok eredmény, ami meghatározta az elmúlt évek ifjúsági tevékenységét? Hát nem elég konk­rét, amit akár az ipari üzemekben, akár a mezőgazda­ságban dolgozók, akár a tanulóifjúság vállalt? A KISZ-védnökség, a szocialista brigádmozgalom, a termelési mozgalmak, a társadalmi munkaakciók sikerei kevesek lennének? Tévednénk, amikor úgy ítéljük ifjú­ságunk munkáját: a KlSZ-tagok, a fiatalság többsége tudása, becsülete szerint helytállt a munkapadoknál, a földeken, ott, ahol dolgozik? Található-e egyáltalán olyan munkahely, ahol ne számíthattak volna az ifjúság tettrekészségére, többletvállalására? Tévedtünk volna ak­kor is, amikor az MSZMP XI. kongresszusa, a felszaba­dulás tiszteletére indított munkaversenyt úgy értékeltük, hogy kitett magáért az ifjúság? Az idősebb nemzedék, amely önmagától is mindig sokat követelt, s az ifjúság mércéjét is magasra helyezte, leszállította volna igényét, amikor úgy ítélte meg: fej­lődött a fiatalság öntudata, gazdagodott politikai, szak­mai műveltsége, a KISZ-szervezetek betöltik hivatásu­kat? Önállóbbak, kezdeményezőbbek, kötelességtudóbbak lettek, mélyült közösségi érzésük? S hogy ezek nem ünnepi, szónoki szavak, azt konk­rét eredmények hitelesítik. A százhalombattai véd­nökség KISZ-tagjai, a szocialista brigádok tagjai szá­mos kezdeményezéssel segítették a beruházás tizenegy léte­sítményének gyorsított ütemű felépítését. Eredményes az a munkakapcsolat, amelyet a kivitelező vállalatok KISZ- szervezeteivel alakítottak ki. A szállítási határidőket — mint ők maguk mondják — zöld utas levelekkel hoz­ták előre és kommunista műszakok segítették sikerré vállalásaikat. A járműprogram feletti KISZ-védnökségben a Cse­pel Autógyár ifjúsága újításokkal, jelentős társadalmi munkával vett részt. Egy év alatt 288 fiatal adott be újítást! A KGYV tápiószelei gyáregységében az ifjúság a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése felett vál­lalt védnökséget — szintén jó eredménnyel. A fiatalság kivette részét a húsprogram megvalósításából is, nekik köszönhető, hogy Pest megyében javultak a termelési átlagok, növekedett az állatállomány. A Kiváló Húsprog­ram Védnökség mozgalomba tizenöt alapszervezet neve­zett be Pest megyéből, s közülük a kocséri Üj Elet Termelőszövetkezet ifjúsága elnyerte a KISZ KB véd- nökségi zászlaját. A KISZ-tagok, az úttörők több ezer hektáron ültettek fát, s ápolták az erdőket; a dabasi, a gödöllői, a budai, a nagykátai járás, valamint Nagykőrös és Cegléd váro6 fiataljai kiemelkedtek a munkában. A szocialista munkaversenyekben a legtöbb fiatal ki­váló teljesítményt ért el. Részt vesznek a szocialista brigádmozgalmakban, s észrevehető, ahogy ezekben még inkább közösségi, felelős emberekké érlelődnek. Sokszor vette szárnyára a hír a hernádi Március 15., a dán- szentmiklósi Micsurin, az MGM diósdl gyárának, a Forténak, a dunakeszi járműjavítónak fiataljait, akik a jók között is élen jártak. E zer pályamű érkezett be az Alkotó Ifjúság pályá­zatra és kiállításra. Kollektív és egyéni javaslatok, újítási ötletek, tudományos és technikai jellegű észre­vételek járultak hozzá a takarékosabb, az ésszerűbb, a jobb gazdálkodáshoz. Nem lebecsülendők az ifjúsági termelési mozgalmak, akciók sem. A Kiváló Ifjú Munkás, a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Szakmunkás, a Kiváló Ifjú Mérnök és a többi mozgalom egységesíti, kovácsolja, összeforrasztja a fiatalokat. A kommunista műszakok, a társadalmi munkaakciók mindennapivá váltak Pest megyében. Nem volt olyan politikai tennivaló, nehéz helyzet, amikor ne lehetett volna számítani a fiatalokra. Az idő­járás sújtotta mezőgazdaságban ott voltak a gonddal teli betakarításnál, vasgyűjtésükkel négyezer tonnát men­tettek meg, Vietnam népének a kommunista műszakok­ból származó bevétel egy részét ajánlották fel. A Magyar —Vietnami Barátság szakmunkásképző intézet építésé­hez 275 000 forinttal járultak hozzá. Mindez kevés lenne? S még hozzá az a sok tény, adat, amit ma majd a küldöttgyűlésen értékelnek? De­hogy kevés, nehogy kicsinyelje bárki is, ami Pest megye KISZ-eseinek, fiataljainak tetteit, lelkesedését, tudását dicséri. Csakhogy ezekből a jól átgondolt, megalapozott, szükséges tettekből nőnek ki az új kezdeményezések, nő, terebélyesedik a munka folytatása. Amit tegnap tízezrek végeztek, holnap százezrek követik. Pest megye 1458 KISZ-alapszervezetében mintegy 34 ezer fiatal vállalja a kommunista fiatalokra háruló feladat elvégzését, s mögöttük sorakoznak azok a szervezeten kívüli fiatalok, akik szívesen működnek velük együtt. Akik velük együtt értik, tudják: az ifjúság jövője összekapcsolódik az or­szág fejlődésével, s az ország fejlődése függ a fiatalság munkájától is. A mai küldöttgyűlésen az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata, az ötödik ötéves terv szigorú feladatai, a Pest megyei pártbizottság cselekvési programja alapján határozzák el újabb tennivalóikat. Ezek között szerepel majd a kistarcsai kórház építésének gyorsítása, a 750 kV-os nagyfeszültségű villamos távve­zeték albertirsai és a Testvériség gázvezeték zsámboki fogadóállomásának építése, az ifjúsági lakótelepek szá­mának szaporítása, a megye rossz iskolahelyzetének megváltoztatása, a börzsönyi úttörővasút környezetren­dezési-parkosítási munkáinak elvégzése... Munka, ta­nulás, sport, művelődés, eszmei-politikai továbbképzés: a Pest megyei kommunista ifjúság programja. Ezt a programot köszöntjük ma. Azokat, akik a programot ma megfogalmazzák és saját jövőjük érdeké­ben többet, sokat, az eddiginél is felelősségteljesebbet akarnak vállalni. S azokat a szervezeten kívüli fiatalo­kat is köszöntjük, akik a KISZ-esekkel együtt — meg­értve. hogy az ő holnapjaikról van szó — valósítják meg feszített, de lelkesítő terveiket. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XX ÉVFOLYAM, 87. SZÁM ARA 1 FORINT 1970. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP i Vitára bocsátják a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát a VI. kongresszus állásfoglalására (A dokumentumot a 4. oldalon Ismertetjük.) Új gyártósor konténerekhez Szocialista brigádok segítik az átképzést az MHD váci gyárában L A Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységében saját érdelveiket és a gazdaságtalan termékek gyártásának meg­szüntetését ösztönző párthatá­rozatot figyelembe véve, lé­nyegében fölszámolják a mo-. torkerékpároldalkocsi-gyártást. Helyette kibővítik a bevált és a népgazdaság számára to- .vábbi tőkésvaluta-bevételt je­lentő konténerek termelését. Ezért új konténersor építését kezdték meg, mely várhatóan az év második felében lép be a termelésbe. A növekvő konténergyártáshoz a megszűnő oldalkocsigyártás- nál fölszabaduló munkásokat képezik és csoportosítják át. Miként vélekednek a termék­váltásról a dolgozók? Hogyan fogadják az átcsoportosítás szükségességét? Biztosítva lát­ják-e jövőjüket? Kovács Imréné, az oldalkocsi­gyár tás-előkészítésben volt be­tanított munkás, elmondta: — A vezetőség ismertette ve­lünk, hogy egyre kevesebb a rendelés az oldalkocsira, nem éri meg gyártani. Tavaly augusztusban kerültem át ide, a konténeralkatrészt gyártó műhelybe. Elég nehéz volt be­illeszkednem, s talán még nem is sikerült. A régi helyemen nők között dolgoztam, itt csak férfiak vannak. A feladat egyébként majdnem ugyanaz. Itt is tisztítást, előkészítést, varratcsiszolást végzek. Igaz, itt nehezebb és pontosabb mun­kát kívánna^, mert ez már elismert, a nyugati világban is vásárolt termék. Bogdán Sándor betanított lakatos az oldalkocsigyártásban eltöltött több mint fél évtized után most szintén konténer­készítéssel foglalkozik: — Még az átszervezés előtt, saját kérésemre jöttem át ide — emlékezik vissza. — Koráb­ban az egyike voltam ott a legjobban keresőknek. Az utób­bi három évben azonban én is megéreztem az oldalkocsi kifutását. Annak idején már többen láttuk, hogy a konténer keresett cikk. Ezért jöttem ide. Az alkatré­szeket köszörülöm, 600 forint­tal többet keresek, mint a ré-( gi helyemen. De nemcsak az egyéneket, a közösségeket is jobban ösztönzi, ha tudják, hogy hasznos, nyereséges ter­méken dolgoznak. Az átállást ez is megkönnyíti. A konténeralkatrész-gyártó műhely Alkotmány szocialista brigádjának tagjai kezdettől fogva ezen a területen dol­goznak. A brigád vezetője, Ke­nyeres Ferenc így értékeli a változásokat: — Tavaly volt egy kis meg­torpanás. Mi is megéreztük, de azt hiszem, sikerült megtalál­ni a megoldást. A mi közösségünk szívesen segít az oldaikocsigyártásból át­kerülő dolgozók betanítá­sában. És a többiek is így gondol­kodnak, hiszen a szocialista brigádok hamar felismerték, hogy a döntés nemcsak ne­künk, a népgazdaságnak is igen fontos. Amire különösen ügyelni kell, az a konténer­gyártás magasabb minőségi kö­vetelménye. A mi brigádunk ennek érdekében vállalta az önmeózást, hogy tőlünk ne ke­rüljön ki hibás termék. Első­sorban azt kell elérnünk, hogy az újonnan idekerülök is ugyanígy, lelkiismereti kér­désnek tekintsék a minőséget. L. T. Az ellátás javítására Bemutató Dömsödön A lakosság ellátásában je­lentős részt vállalnak a ház­táji és kisegítő gazdaságok To­vábbi fejlesztésük érdekében a fogyasztási szövetkezetek Pest megyei szövetsége hagyomá­nyosan, évről évre ismétlő­dően kiállításokat rendez. Ezeken a legújabb mezőgazda­sági kisgépeket, vegyszereket, kerti szerszámokat, növényvé­dő szereket mutatják be a kerttulajdonosoknak. __ Az a kció idei első bemuta­tóját Dömsödön rendezték. A művelődési házban szombaton megnyílt kiállításon Lakatos Tibor, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese hangsúlyozta a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepének fontosságát. Az áp­rilis 19-ig nyitva tartó kiállí­táson közel félmillió forint ér­tékű árut mutatnak be és kí­nálnak megvásárlásra. K. Gy. Nyújtott és kettős műszakban Nagyüzem a határban — Cukorrépa, ipari rendszerben Készenlétben a kukorica-vetőmag Mozgalmas ezekben a na­pokban a határ, ha megkésve is, itt a tavasz, s a korábbi kedvezőtlen időjárás miatt el­maradt munkák egyszeriben esedékessé, sürgőssé váltak. Pest megye gazdaságainak többségében a hirtelen felme­legedést követő napokban nyújtott, sőt kettőzött mű­szakban láttak hozzá a talajmunkához, a vetéshez. A két-három hetes késlekedés után érthető a siet­ség, ami persze nem indokol­ná az elhamarkodott munkát. Mivel a talaj nedvességtartal­ma csekély — február száraz volt, március is csak egy ki­adós havazást hozott —, még nagyobb gonddal kell végezni a magágy elkészítését, a talaj­felszín minél sekélyebb rétegét megbolygatva, hogy kevésbé párologjon a föld, elegendő' nedvességtartaléka maradjon a fejlődésnek indu- I ló magnak. Egyébként a járási hivatalok jelzéséből következ­tethető,, hogy a tavaszi kalá­szosok, az árpa és a zab ve­tése a következő hét végéig befejeződik. Letudták a borsó­vetés nagyobb részét. A ter­melőszövetkezetek, a cukorré­pavetés kétharmadánál tarta­nak. S ha már a cukorrépánál tartunk, említsük meg, hogy a megye szövetkezetei és ál­lami gazdaságai a népgazdasági igényeihez, igazodva, a tavalyinál nagyobb terüle­ten, 4800 hektáron termesztik A dányl Magvető Tsz-ben 120 hektáron megkezdték a cukorrépa vetését. A mag gondosan előkészített talajba kerül. Az őszi szántást tárcsázzák, boronázzák, maja ezután kerül sor a vetésre. Király Krisztina felvétele Nagy Józsefet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Baranya megyei pártbizott­ság első titkárát 60. születés­napja alkalmából, a Központi Bizottság nevében Pullai Ár­pád, a KB titkára köszöntötte. Simon Pál, nehézipari mi­niszter tegnap hazaérkezett Lip­cséből, ahol a KGST vegyipa­ri állandó bizottságának 48. ülésén vett részit. Dr. Schulthclsz Emil egész­ségügyi miniszter, befejezve hiatalos látogatását, tegnap hazaérkezett Csehszlovákiából. Dr. Nagy Miklós, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetnek al- elnöke, az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága elnökségének tagja, aki küldöttség élén Hollandiában tartózkodik, teg­nap ifjúsági szervezetek ve­zetőivel találkozott Amszter­damban. e fontos ipari növényt. Az ácsi, az ercsi, a szolnoki és a hatvani cukorgyár 25 terme­lőszövetkezettel és 4 állami gazdasággal kötött szerződést, a legnagyobb területre a szö­vetkezetek közül az abonyi Ságvári Endre Tsz szerződött, az idén négyszáz hektáron vet cukorrépát. A minisztériumi felhívás nyomán megyénk termelőszö­vetkezetei az előző éveknél jó­val nagyobb területeken ter­meszik a másik fontos ipari növényt, a napraforgót: a kí­vánalmakban még csak 2300 hektár termőterület szerepel, ehelyett 3585 hektáron kerül a földbe ezekben a napokban a napraforgó. A legtöbb gazda­ság ipari rendszerben — a ku­koricatermelési rendszerek, így az IKR és a KITE technoló­giája szerint —, s jobbára a kukoricatermesztés gépsorai­val termeszti. A 28 naprafor­gótermesztő gazdaság közül a legnagyobb területet — több mint 400 hektárt — a táptó- szőlőst Oj Barázda és a döm- södi Dunatáj Tsz-ben juttatják e növénynek. Kevésbé kedvező a kép a zöldségtermesztés tekinte­tében. A megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályá­ra beérkezett információk sze­rint a fővetésű zöldségnövé­nyek— tehát a burgonya után vetett káposzta például már nem tartozik ide —j termőte­rülete mintegy 13 és fél ezer hektár szövetkezeti gazdasá­gainkban. Ez több a tavalyi­nál, de az előirányzottól el­marad. A tervek szerint ugyan­is az 1972-beli, 15 300 hektá- rat kellett volna ismét a zöld­ségtermelés szolgálatába állí­tani, közös gazdaságainkban. Az állami gazdaságok kerté­szeteit, háztáji kiskertet is számítva, 19 700 hektár lett volna a kívánatos zöldségter­mő terület. A konzervgyárak — a nagykőrösi, a dunakeszi, a hatvani, a budapesti és a kecskeméti gyár — több zöld­paprikára, paradicsomra és vö­röshagymára számítottak, és a piaci igények ismeretében ugyanezekből a zöldségfélék­ből nagyobb mennyiségre kö­tött volna szerződést a keres­kedelem, a MÉK és a Zöldért. Várják a primőrök és a diny- nye termesztésére vállalkozó gazdaságok jelentkezését is A jövő héten, ha a hajnali erős lehűlések megszűnnek és felmelegszik a föld, talán már a legnagyobb arányú ta­vaszi munkához is hozzákezdhetnek Pest me­gye nagyüzemi gazdaságai: 90 ezer hektáron vetik el a ku­koricát. A. Z. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents