Pest Megyi Hírlap, 1976. április (20. évfolyam, 78-102. szám)
1976-04-10 / 86. szám
Ládáé le me k exportra A PESTMEfrY XX. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1976. ÁPRILIS 10., SZOMBAT Csökkenőben a választék Á Pest megyei rádióakció sikere Eddig ötszáz készülék talált gazdára Facsemetéket ültetnek Mint megírtuk, a városi tanács több mint ezer különféle fajtájú facsemetét vásáréit, hogy azokat Nagykőrös utcáin elültessék. A város .ifjúkommunistái vállalkoztak a munkára és ezekben a napokban városszerte több száz fiatal fa kerül a"földbe. A konzervgyár, a 224-es Ipari Szakrhunkásképző Iskola, a TRAKIS, a Mészáros János Tsz, a 21-es Volán helyi műszaki üzemegysége, a DÉ- MÁSZ, valamint a Gépjavító- és Faipari Szövetkezet KISZ- alapszervezetei vállalták a faültetést, az Abonyi, a Dózsa György, a Kecskeméti, Sallai, Ságvári, ötvös, Ádám, Sas, Hangácsi, valamint a Kossuth Lajos utcában. A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat helyi faipari telepén nagy teljesítményű fűrésszel szabdalják méretre a hatalmas rönköket. Ezekből a gépüzemben jugoszláv exportra ládaelemeket készítenek. Az Absolon Sarolta szocialista brigád tagjai. Ligeti Zoltán- né, Pap Lajosné és Urbán Györgyné a már elkészült almásládákat kötegelik, amelyek rövidesen elhagyják a telepet. Varga Irén felvétele Új iizemházat kap a Könyvkötő Szövetkezet A Budapesti Könyvkötő Szövetkezet körösi telepe saját üzemházat épít a Tormásban. A könyvkötők jelenleg még a bokrosi és a Petőfi utcai műhelyekben dolgoznak. — Bár Nagykőrösön, kevés a könyvkötő munka, van dolgunk elég, csak győzzük csinálni — mondotta Domián Sándor telepvezető. Budapesten kívül Kecskemétről, Szegedről, Kiskunhalasról és Gödöllőről kapjuk a megrendeléseket, tudományos szervektől, Iskoláktól, közületek- től. Most például a Jó éj- szakát-Muki című, mesáskönyy 120 -ezer példásiajíát, kötjük- majd be. A Rádió- és TV-Szemle egyik tavalyi számában Vára- di László elemezte, hogy Ilinek nincs rádiója Magyarországon: a cikkben közöli; adatok szerint mintegy félmillió ember él rádiókészülék nélkül. Többségük segédmunkás, mezőgazdasági fizikai dolgozó, nyugdíjas. Feltűnő az egyedül I élő idős emberek nagy rész- | aránya a rádiónélküliek között. Váradi László legfontosabb megállapítása mégis az, hogy a rádiónélküliek 69 százaléka nem végezte el az általános iskolát. így már az sem meglepő, hogy ötvenhét százalékuk otthonában egyetlen könyv sincs, 45 százalékuk egyáltalán nem olvas napilapot, sőt 34 százalékuk semmilyen sajtóterméket. Igaz, hogy az idézett megállapítások országos felmérés eredményei, de nem érdektelenek a Pest megyei rádióakció szempontjából sem. Kétségtelenül megállapítható ugyanis, hogy létezik egy olyan kulturális igénytelenséggel jellemezhető réteg, melynek egyszerűen nincs szüksége rádióra, még 20 százalékkal olcsóbban sem. Lényegesen kevesebben vannak azok, akik csak anyagi gondok miatt nem vettek rádiót. Zömük valószínűleg szociális támogatásból élő, egyedülálló idős ember. Sajnos a bohóc nem. készítettek ..olyan -statisztikái; rm'iibölekidei-ü'jne,-; hogy ók éltek-e a kedvezményes vásárlás lehetőségével. Reméljük, sokuk igen. Tudni csak annyit tudunk, hogy a boltok rádiókészülék-forgalma a kedvezményes akció első három hetében többszörösére nőtt. A Pest megyei Kiskereskedelmi Vállalat 75. számú Keravill boltjában Szarvas Mihály boltvezető elmondotta, hogy eddig 326 rádióit adtak ei, 224 ezer forint értékben. A lakosság megtakarítása tehát 56 ezer forint volt. ötven vásárló még további kedvezményt is kapott, mert régi készülékéit is átvette a bolt — felemelt átvételi áron — a kockázati alap terhére. Az ÁFÉSZ vas-edény boltjában Bodzsár István boltvezető tájékoztatott a forgalomról. Eddig ott 148 készülék kelt el, 104 ezer forint értékben. A vevők itt 26 ezer forintot takarítottak meg. Mindkét üzletben a táska- és zsebrádiók voltak a legkelendőbbek. Sajnálatos, hogy a választék az első napok után eléggé csökkent: a Keravillban már csak egy táskarádió-típus kapható. Örömmel nyugtázhatjuk viszont, hogy maguk a boltok is meglepődtek a nagy érdeklődésen, A gazdára talált csaknem ötszáz készülék az akció sikerét jelzi. Talán nem ünneprontás, ha megjegyezzük, hogy ötven vásárlóról biztosan tudjuk, hogy már korábban js , vod.t rádiója. Es a többiek? Az eladóknak Egy nagykőrösi pedagógus munkásságáról (1.) EZERKILENCSZAZIIUSZONHÉT NYÁR AN Nagykőrösre érkezett egy fiatal, alacsony termetű, vézna fiatalember, akinek szeméből derű, életkedv és értelem sugárzott. Józseffalván szü-: letett, ahol apja járásbíró volt. A szegedi egyetemen tanult. Nagykőrösre érkezésekor 24 éves volt a fiatal, latin— történelem szakos középiskolai tanár, és már a doktori cím birtokosa. Nagykőrösre azért jött, hogy a tanítóképző intézetben a neveléstudományokat tanítsa. Bár szaktárgyaiból is kitűnő eredménnyel vizsgázott, a szegedi egyetem akkori pedagógiaprofesszora: Imre Sándor azt ajánlotta, hogy fogadja el a tanítóképző intézet igazgató tanácsának meghívását, és menjen Nagykőrösre, a neveléstudományok újonnan szervezett tanszékére. * Juhász Béla elfogadta a meghívást: a nagykőrösi tanítóképző tanára lett 1927-ben, és maradt annak megszűntéig, 1957-ig. A szorosan vett pedagógiai tárgyakon kívül (neveléstan, tanítástan, módszertan, tanítási gyakorlatok) működése első évtizedében magyar nyelvet is irodalmat, történelmet, sőt földrajzot is tanított. Tanítványai szerették és becsülték a nagy tudású fiatal tanárt. Belopta magát a nagykőrösi emberek szívébe is, pedig „csak prepatanár” volt, ami az 1920-as években még nem volt olyan rangos dolog, mint például gimnáziumi tanárnak lenni. NEM SOK SZABAD IDEJE lehetett, különösen tanári pályája első éveiben, mert a tanítóképzőben az volt a szokás, hogy a kezdő, fiatal, nőtlen tanár az internátusbán lakott, és felügyelő tanári teendőket is el kellett látnia. Ezt a megbízatást teljesíteni jóval nehezebb volt az iskolai tanári munkánál is — különösen 1931-ig: az állandó intemá- tus megszervezéséig. Addig négy helyen volt a városban internátus a tanítóképzősök, vagyis a prepák számára. Nem is internátusnak nevezték ezt akkor, hanem externátusnak. A tanítóképző tanulóinak nagy többsége nem heíybenlakó, vidéki volt, és az iskola igazgatósága magánházakban bérelt puritán egyszerűségű szállást számukra. Az externátusok központja a Kecskeméti utcán ma is meglevő Unghváry- ház'oan volt. Itt volt felügyelő tanár Juhász Béla, míg fel nem váltotta Csikai Pál 1929-ben, aki élő tanúja az extemá- tusok korának. Akkori tanítványai között többen voltak vele egy korúak, sőt néhányan idősebbek is. Ö azonban fiatal kora ellenére is hamarosan tekintélyt szerzett magának a „vad” prepák között. NEVELŐI MAGATARTÁSÁVAL érte el ezt, melyet mesterétől, Imre Sándor professzortól sajátított el. Tanítványai, sőt barátai is a „kis” Imre Sándornak nevezték. Ezt áz elnevezést természetesen inkább megtiszteltetésnek, mint lekicsinylésnek kell tekintenünk. Imre Sándor volt a két világháború közti korszakban hazánkban a pedagógiai tudományok legeredetibb magyar művelője. Népiskolai neveléstan című tankönyvét azonban csak a nagykőrösi és a kecskeméti tanítóképzőben tanították. Juhász Béla művésze volt e tankönyv tanításának. Ezzel kapcsolatban idéznem kell Juhász Béla egyéniségének és tanítási módszerének jellemzésére Nánási Miklósnak „Adalékok a népi demokrácia pedagógusképzésének történetéhez” (Szeged, 1974) című dolgozatából. „Ha álmából felriasztanak egy 30—40 esztendeje végzett nagykőrösi vagy kecskeméti képzőst, az má is hibátlanul fújja: a nevelés a közösség életéből falcadó, a közösség életére visszaható szándékos, tudatos és célszerű szellemi tevélcenység, amelynek során a fejlettség magasabb fokán álló hat a kevésbé fejlettre mindaddig, amíg azt az önállóság ki nem zárja.” Juhász Béla páratlan tanári tevékenysége leginkább az órák elemzésében, a tanítójelöltek próbatanításainak a bírálatában nyilvánult meg. A tanítóképző gyakorlóiskolájának egykori tanítói (Visontay János, Pál Lajos és Csete Gyula) tartották a IV. és V. éves tanítójelölteknek a bemutató tanításokat. A bemutató vagy mintatanítás elemzése azonban a pedagógiai tanárnak a feladata volt. Amikor Juhász Béla a tanítóképző tanulmányi vezetője lett, hivatali kötelességévé vált tanártársai óráinak látogatása és pedagógiai készségük fejlesztése. A látogatásokat követő négyszemközti megbeszélés a tanári szobából nyíló kis sarokszobában folyt le (ma a Petőfi-iskola van az épületben), melyet a népi humor a belező szó kis elferdítésével „bélázó”-nak nevezett, ami azért volt találó, mert Juhász Béla alaposan kielemezte a tanítási óra minden részletét. PEDAGÓGIAI IRODALMI munkássága is igen jelentős. Könyvalakban jelent meg doktori értekezése: „Magyar hadifoglyok a krími tatár rabságban” (Szeged, 1926). Különnyomatban és a tanítóképző intézet 1935/36. tanévről kiadott nyomtatott értesítőjében látott napvilágot A tanuló ifjúság magatartásának változásai az utóbbi 10 évben (Nagykőrös, 1936) című tanulmánya. Néhány ma is érvényes gondolat ebből a tanulmányból: A tanár személye, egyéni vonásainak összessége: természete, kedélye, hangulata, magatartása, növendékekkel való bánásmódja talán a legdöntőbb a növendékek magatartásának kialakulásában. Végzetes szokott lenni, ha nehéz vagy nehezen tanulható tárgy komor kedélyű, hozzá még szeszélyes hangulatú tanár kezében van. Ez a körülmény nagy mértékben módosítja és kedvezőtlenül alakíthatja a különben derült kedélyű, élénk, nyugodt magatart&sú és mozgású növendék viselkedését. KÜLÖNÖS SÚLLYAL elemzi tanulmányában a növendékek szociális helyzetének magatartásukban és tanulásukban megnyilvánuló hatását. A szerző bizonyos elégtétellel állapítja meg, hogy a növendékek magatartásában és tanulmányi eredményében a nagykőrösi tanítóképző intézetben az 1927-től 1936-ig eltelt tíz évben lassan ugyan és fokozatosan, de javulás mutatkozott. 1931-ben megnyílt az új, egységes, központi internátus, mely a még meglevő fogyatékosságokon hivatott segíteni. Nem könnyen ment az új rendbe való beilleszkedés. Megnyugtató , jelenségnek tartotta, hogy 1933-ban már az internátusi közösségben nem volt súlyos fegyelmi eset. Az ifjúság közszelleme jó, a tanítónövendékek előzékenyek, figyelmesek, tisztességtudók, fegyelmezettek. Ezekben az években kezdődött el a nagykőrösi tanítóképző intézet egyik legvirágzóbb időszaka. Seri András (Folytatjuk) az a véleménye — sajnos, mint említettük, adatgyűjtésit erről nem végezitek —, hogy többségük régi rádiótulajdonos, illetve olyan családban él, ahol van rádió, csak vett még egyet, saját használatra. Bizonyítékként említhető, hogy igen sok fiatal élt a kedvezményes vásárlás lehetőségével. Váradi László statisztikai adatai és az eladók tapasztalatai fontos dologra figyelmeztetnek. A rádióakció kultúrpolitikai ügy. Eredményességét csupán a bolti forgalom adataival nem szabad, nem lehet mérni. Az új rádió-előfizetők száma a fontosabb mérő- szám. Nagykőrösön a posta március 15 óta 20 új előfizetőt jegyzett be. Piaci jelentés Pénteken, a rossz idő ellenére elég nagy piac alakult ki. A szemestermény-piacon a búza literje 4, az árpa 3,50, a kukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon az alma 6—14, a burgonya 3,50—4, a káposzta 8—12, a gyökér 14—18, a sárgarépa 8—13, a szárazbab 10—20 forint volt. Az újdonságok sorában a salátát 4, a zöldpaprikát 3—4, a retek csomóját 4—4,50 forin- tért adták. A baromfipiacon a tyúk párja 140—160, a rántani való csirke 60—80 forintért kelt, egy nagy bakpulykát 280 forintért árultak, a tyúktojás darabja pedig 1,10 forint volt. A halat 16—25 forintért mérték. Versmondók a konzervgyárban Csütörtökön délután fiatalokkal telt meg a konzervgyár előadóterme. A forradalmi ifjúsági napok keretében rendezett üzemi szavalóversenyen tizennégyen mérték össze tudásukat. Az öttagú zsűri hosszas vita után döntötte el, ki a gyár legjobb szavalója és prózamondója. A pontozásos versenyben Kecskeméti István győzött, Váci Mihály Eső a homokra című versével. Németh Fe- rencné a Téli virágzás című novellarészlet szép előadásáért kapta meg a legjobb prózamondónak kijáró jutalom- könyvet. A versmondók közül az öt legjobb előadó könyvjutalmat, a többiek oklevelet kaptak. A díjak kiosztása után Kiss Győzöné a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanára, a zsűri elnöke értékelte az .előadókat. Méltatta a szavalok jó felkészültségét, a színvonalas bemutatkozást. ' t-V7| Müller Rudolfné,.. a vállalat KISZ-titkára elmondotta, hogy a jövőben is kívánnak hasonló irodalmi rendezvényeket szervezni a gyárban. A negyedévenként megtartott szavaló és prózamondó versenyen még több résztvevőre számítanak. SPORT Győzelem a színvonalas kosárlabda-rangadón Bajnoki mérkőzéseken a gimnáziumi labdajátékterem- ben, serdülő kupatalálkozókon pedig vidéken vettek részt a körösi kosárlabdások. NB III férfi: Nk. Pedagógus —Kiskunfélegyházi Lenin MG Tsz 95:70 (44:36). Nk.: Ruttner Gy. (3), Ábrahám T. (18), Mester (8), Zsákai (31), Spindel--- bauer (27); csere: Pap dr. (8). Az NB III múlt évi budapesti csoportja 4. és délkeleti 2. he-' lyezettje ezúttal ismerkedett egymással. Sokmozgásos volt a játék, s a rugalmasan zóná-'* zó vendégek a 6. percben 16:7- re vezettek. A körösiek nagy akarással, lendületes, kombi- natív játékkal a 17. percben 33:32-vel átvették a vezetést. Jó, színvonalas, iramos találkozón a hazaiak remek csapatjátékot mutattak, s biztosan győztek. ★ A körzeti leány OSK-mér- kőzésekre 6 csapat nevezett, de csak 3 jelent meg Mono- ron. A körösi lányok mindkét találkozójukon győztek és körzeti győztesként bejutottak a megyei döntőbe. Nk. gimnázium—Monori gimnázium 46:37 (26:14), Nagykőrösi gimnázium —Nagylsátai gimnázium 33:21 (13:13). A körösiéit csapata: Kulcsár (41), Boros (14), Gár- dián (14), Molnár (8), Takács (2), László, Tóth C. ★ A Cegléden megrendezett körzeti fiú OSK-vetélkedőn a négyből csak két csapat jelent meg, amelyen az összeszokot- tabb házigazdák mögött 2. helyen végeztek a körösiek. Ceglédi gimnázium—Nk. gimnázium 89:61 (13:31). Nlt.: Kon- rád (19), Nagy G. (13), Becser (11), Varga (9), Pap (6), Kaku- lya (2), Angyal (1), Balogh, Szeleczki. ★ Megyei serdülő középiskolás női bajnoki: Nagykőrösi gimnázium—Nagykátai gimnázium 66:28 (37:14), kosárdobók: Kulcsár (27), Gárdián (10), Molnár és Kiss (6—6), Bencsik és László (5—5), Pécsi (3), Tóth ’ és Bánhegyesi (2—2). Fiúknál: Nagykőrösi gimnázium—Nagykátai gimnázium 2:0. a ká- taiak nem érkeztek meg. SZOMBATI SPORTMŰSOR Birkózás Túrkeve: országos úttörő kötöttfogású Kozma István emlékverseny. LABDARÜGÄS Újszilvás: Ü. KSK ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei bajnoki mérkőzés. TERMÉSZETJÁRÁS Vöröskő: hagyományos fel- szabadulási emléktúra. TEKE Kocsér, 15 óra: Volánbusz— (Nk.) B—Mészáros Tsz B, megyei csapatbajnoki mérkőzés. Mit látunk ma a moziban? Aranyvadászok. Színes olasz filmvígjáték. Kísérőműsor:,,. Lakások és otthonok II. Előadások kezdete: 5 és 7 óra- * kor. Éjszakai előadás Oklahoma olaja. Előadás kezdete 21 órakor. i i 1
